Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1976. január 87. V Seres József és Kiss Sándor, a szocialista címet nyolcszor elnyert Petőfi brigád tagjai páros körfűrészen dolgozik. Csökkennek a költségek, növekszik a termelés a félegyházi Asztalosipari Szövetkezetnél A 27. esztendőt zárta december végén a kiskunfélegyházi Asztalosipari Szövetkezet, amely fennállása óta már igen jó hírnevet vívott ki magának országszerte. Ezt bizonyítja az is, hogy szinte nem győznek eleget gyártani a Félegyháza nevű szekrénysorokból. Bondor László elnök arról tájékozta­tott a napokban, hogy milyen eredményekkel zárták a múlt évet, s mit várnak 1976-tól. I • / {V V; ...tSb 9 Tóth Tamás, a hétszeres szocialista Móra Ferenc brigád vezetőjea a Szövetkezeti ipar kiváló dol­gozója egy szekrénysor ajtaját szereli. — Nem volt könnyű — mondta az el­nök —, de si­került megbir­kóznunk a fel­adatokkal. Mű­helyeinket ta­valy 2700 gar­nitúra Félegy­háza szekrény­sor hagyta eL Még, ennél is többet tudtunk volna értékesí­teni, ha kapa­citással győz­zük, A fejlesztés azon­ban nem megy máról holnap­ra. A múlt évi termelési eredményünk 8 százalékkal több az előző évinél, s az idén terveink szerint ismét szeretnénk el­érni legalább 0 százalékos emelkedést. Természetesen nem a létszám, hanem a termelékenység növe­lésével. Sok új gép beszerzésére sincs lehetőségünk, így azután „marad” a munkaszervezés állan­dó javítása. Igen sok segítséget kapunk ehhez a szocialista bri­gádoktól. örömmel mondhatom, hogy nyolc brigádunk nyolcvanöt tagja — természetesen minden brigádon kívüli is — egyre in­kább magáénak érzi a szövetke­zetét, s mindent megtesz a jobb eredmények eléréséért. A brigádok felajánlásai min­dig megújulnak, amikor új fel­adatokat kell megoldanunk — esetenként olyanokat, amelyek el­ső látásra meghaladják erőinket. A termelést apróbb-nagyobb -újí­tásokkal, ésszerűsítésekkel segí­tik, jobban kihasználják a munka., időt, § egymásnak is állandó segít­séget adnak. Emellett jelentős segítséget nyújtanak a város nyolc óvodájának, már mind­egyikben ott lehet látni dolgo­zóink kezenyomát. Idei célkitűzéseink megvalósí­tását számottevő mértékben segí­ti majd az a beruházás, amely szövetkezetünk fennállása óta a legnagyobbnak számít. A búto­rok alkatrészeinek felületkezelé­sét eddig bérmunkában végeztet­tük Szegeden és Békéscsabán. Ez jelentősen növelte az önköltsé­günket, de együttműködő part­nereink a határidőket sem tud- . ták minden esetben betartani. El­határoztuk ezért, hogy saját erő­ből, illetve a KISZÖV 600 ezer forintos hitelével — 2,5 millió fo­rintos beruházással — felületke­zelő üzemet létesítünk. Az épít­kezés december végén kezdődött és bízunk abban — már eddig is sokat segítettek társadalmi mun­kában a szocialista brigádok —, hogy az első fél év végére új üzemünkben megkezdődhet a felületkezelés. Ezzel .jelentősen csökkentjük az önköltséget és az 1,8 millió forint értékű gépsorral jelentősen növelni tudjuk a ter­melést. O. L. • A Kossuth brigád — amelynek a képünkön látható Bibók Károly- né polírozó is tagja — ötször nyerte el a megtisztelő szocialista címet. (Opauszky László felvételei.) TSZ-GAZD ÁLKOD ÁS ÉS JÖVEDELEM Indokolt és indokolatlan különbségek Minden megyében vannak példák arra, hogy egyes terme­lőszövetkezetek kimagasló, mások pedig átlagosnál is gyen­gébb eredményeket érnek el. A termelés, a gazdálkodás színvonalában mutatkozó különbségek természetesen hatnak á jövedelemre, a nagyüzem fejlesztési lehetőségeire és a ta­goknak jutó részesedésre. • Kétségtelen, hogy a mező- gazdaságban a természeti körül­mények és a közgazdasági adott­ságok nem mindenütt egyformák, sőt, igen nagy eltéréseket mutat­nak. A kedvezőtlen helyzetű ter­melőszövetkezetek nagyobb ráfor­dítással is kisebb hozamok eléré­sére képesek, mint azok. amelyek jó földön és előnyös közgazda- sági viszonyok közepette gazdál­kodnak. S igaz az is, hogy a rossz termőhelyi adottságok csak rend­kívül nagy befektetésekkel és csak kismértékben változtathatók meg. A közgazdasági adottsáeok — például a termelés szerkezete — részben módosíthatók ugyan, de az alapvető gondot, a diffe­renciáltságot ezzel sem lehet megszüntetni. Lehet viszont gon­doskodni olyan gazdálkodási fel­tételekről, amelyek módot adnak az indokolatlan jövedelmi kü­lönbségek felszámolására. Téved azonban, aki azt gon­dolja, hogy csak a kedvezőtlen adottságok miatt mutatnak lé­nyeges , eltéréseket a tsz-ek ered­ményei, Tapasztalhatók egymás­sal szomszédos és ugyanolyan körülmények között működő gaz­daságok esetében is. Nem szo­rul magyarázatra, hogy a jó vaf»v legalábbis megfelelő adottságok ellenére gyenge eredményű szö­vetkezetek miért esnek más el­bírálás alá. mint a hátrányos helyzetűek. S mindezek ismere­tében könnyen megérthető az is. hogy miért nem lehet független­né tenni a tagok jövedelmét a szövetkezet gazdálkodásától. 9 Agrárpolitikánk nagy gondot fordít arra, hogy a lehetőség sze­rint, fokozatosan csökkenjen a különbség a jó és a rossz adott­ságú tsz-ekben elérhető személyes jövedelem között. A legutóbbi 6—8 év tapasztalatai azt bizo­nyítják, hogy — különféle intéz­kedések hatására — jóval na­gyobb ütemben nőtt a tagok jö- vedelme a kedvezőtlen körülmé­nyek miatt sok nehézséggel küsz­ködő szövetkezetekben, mint az erősekben. Most és ezután is tart ez a folyamat, mert társadalom­politikai okok szükségessé teszik. Arra azonban nincs mód, ho"v ugyanannyi részesedés jusson minden tsz-ben. A különbségek teljes kiegyen­lítésére való törekvés nem vezet­ne célra, mert érdektelenséget szülne azokban a szövetkezetek­ben. ahol az anyagi ráfordítások, a szakértelem és a szorgalom a legjobban kamatoznak. Ami a népgazdaság szűkös erőforrásai­ból a tsz-ek minél eredményesebb működésének segítésére jut, azt oda ésszerű fordítani, ahol a leg­rövidebb idő alatt megtérül. S hogy saját eszközeit és az állam nyújtotta hozzájárulást a lehető legeredményesebbén hasznosítsa a szövetkezet, ahhoz egyebek kö­zött a személyes jövedelemben rejlő ösztönzés is szükséges. En­nek a gazdasági és a már emlí­tett társadalompolitikai elvnek az együttes érvényesítése az egyet­len helyes megoldás, gyakorlat. • Ez a felfogás érvényesül az V. ötéves tervben a mezőgazda­ságra vonatkozó közgazdasági szabályozó rendszerben is. A cél a termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. Az erre való ösztönzés azonban egyidejűleg arra is irányul, lí®'y tovább mérséklődjék az üzemi és a személyes jövedelemben meg­levő, indokolatlan különbség. A földadó módosítása követ­keztében a tsz-ek 63 százaléká­ban csökken, 5 százalékában vál­tozatlan marad, 32 százalékában pedig növekszik az adó összege. A kedvezőtlen- termőhelyen gaz­dálkodó szövetkezetek továbbra sem- fizetnek földadót. A csökke­nés az átlagosnál gyengébb, a nö­vekedés pedig az átlagosnál jobb földű gazdaságokat érinti. A jövedelemadó összege az egy főre jutó bruttó jövedelem sze­rint alakul. Az átlagosnál alacso­nyabb jövedelmű tsz-ek csaknem félmilliárd forinttal kevesebb, a magasabb jövedelműek viszont ennyivel több adót fizetnek. Azok a. szövetkezetek, amelyekben az egy főre ; jutó, évi jövedelem nem éri el a 26 ezer forintot, jövede­lemadót nem fizetnek. Ezen a jövedelemhatáron felül fokozato­san nagyobb adókulcsot alkal­maznak. Államunk ezentúl is nyújt a tsz-eknek különféle támogatáso­kat. A kedvezőtlen adottságú szö­vetkezetek külön támogatást is kaphatnak az adottságaiknak megfelelő, a mostaninál kedve­zőbb termelési szerkezet kialakí­tásához. Ezeknek a gazdaságok­nak a körét bővíteni nem lehet. A fejlesztési és az árkiegészítő támogatás továbbra is , megilleti őket, de jövedelemkiegészítő tá­mogatást csak meghatározott fel­tételekkel vehetnek igénybe. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek a nem mezőgazdasági tevékenység után fizetendő termelési adóból törleszthető támogatást kaphat­nak, elemi kár esetén. • Vannak tsz-ek, amelyek nem kedvezőtlen adottságúak ugyan, de elmaradtak a fejlődésben. Ezek az idén és jövőre jövede­lemkiegészítést és fejlesztési hoz­zájárulást kaphatnak. 1978-tól kezdve azonban csak fejlesztési hozzájárulást. Van intézkedés arra is, hogy az éves tá­mogatási keret tíz százalékát el­különítetten kell kezelni. Ebből az összegből azok a mezőgazdasági nagyüzemek és erdőgazdaságok részesülhetnek, amelyeknek az adottságai nem kedvezőtlenek, de eszközellátottságuk alacsony, ille­tőleg korszerűtlen. Mindezek az intézkedések szá­mottevően hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a különbség a tsz-ek üzemi, illetőleg személvi jövedelme között. Emellett azon­ban a mostoha körülmények kö­zött gazdálkodó szövetkezetekben is nélkülözhetetlen a vezetés, az üzem- és munkaszervezés tökéle­tesítése, a hozamok lehetséges nö­velése és a termelési költségek megvalósítható csökkentése. Ott pedig, ahol a jó vagy közepes adottságok ellenére gazdálkodnak az átlagosnál gyengébben, minde­nekelőtt a máshol bevált módsze­rek alkalmazásával növelhető az eredmény, a jövedelem. • Sok függ a közgazdasági sza­bályozó rendszertől, de nem min­den. Maguk a gazdaságok is ren­geteget tehetnek azért, hogy mű­ködésük jövedelmezőbb legyen, s minél előbb megszűnjenek az in­dokolatlan különbségek mind az üzemi, mind a személyes jövede­lemben. G. P. Orvosi hír mozaik Elalszik a csecsemő Negyven másodperc alatt a íegnyűgösebb, hangosan sikoltozó csecsemő is mély álomba merül. Az altató pedig nem más, mint az a ritmikus és szabályos hang, amelyet a gyermek megszületése előtt az anyaméhben hall. Az öt­let Hajime Muroka japán pro­fesszortól származik. A profesz- szornak mindig nagy gondot oko­zott az inkubátorban levő újszü­löttek vizsgálata. „Ezek a gyer­mekek sohasem maradnak nyug­ton, ezért arra gondoltam: olyan, érzést kell keltenem bennük, mintha még mindig az anyaméh­ben lennének” — mondotta a Sunday Times munkatársának adott interjújában. Egy nyolchónapos állapotos asszony méhébe 8 mm-es mikro­font vezetett be. Murokúnak ez­zel sikerült felvennie azokat a hangokat, amelyeket a magzat megszületése előtt hallhat. A to­kiói és osakai szülészeteken ko­raszülött és normál időre szüle­tett gyermekeknél próbálták ki az új módszert. A sikereken felbuz­dulva a Toshiba lemezgyártó vál­lalat megvásárolta a felvételt. A lemezt valósággal elkapkodja a vásárlóközönség. A szerelem is kábítószer A szerelem ugyanolyan hatást fejthet ki, mint a kábítószer, mégpedig szigorúan fizikai érte­lemben is. Erre a megállapításra jutott a Harvard Business School pszichológusa, Stanton Beele. A kábítószer-fogyasztókhoz hasonló­an a szerelmeseknél is tapasztal­hatók olyan fizikai /avarok, amelyek a megszokás, vagy éppen a hiányérzet következtében lép­nek fel. Fájdalomcsillapító kocktail A londoni St. Kristóf kórház­ban különleges „recept” szerint, állítják össze a fájdalomcsillapí­tókat. Twyncross doktor „koktél­ja”, amely csipetnyi alkoholból és és szirupból készül, azonnal meg­szüntet minden fájdalmat. Elektronikus orvos A londoni Atkinson Morley kór­házban új' diagnózis-megállapító berendezést helyeztek üzembe. A páciensnek be kell dugnia fejét egy kis készülékbe, amelynek adatait elektronikus számítógép olvassa le és azonnal jelzi, hogy ha pl. daganat van a beteg agyá­nak bármely részén. KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK Ráfizetéses volt az óceán világkiállítás Az állategészségügyi ellátás A tanyákon lakó és mezőgaz­dasági munkával foglalkozó olw vasóink közül többen keresték fel személyesen, vagy levélben szer­kesztőségünket. Elpanaszolták, hogy környékükön szerintük nincs minden rendjén a megbe­tegedett háztáji állatok gyógvel- látása körül. A leggyakoribb eset, amikor csak órákkal az értesítés után érkezik a helyszínre az ál­latorvos. akinek rendszerint sok a munkája, emiatt kevés ideje int egy-egy gyengélkedő tehén, koca, báiány stb. alapos megvizsgálá­sára. Az sem ritkán történik meg, hogy kiküldetésen levő, vagy szabadságát töltő állatorvost a szomszédos körzetben, helységben dolgozó kollégája helyettesíti, akinél előnyt élveznek a saját működési területén élő, tehát is­merős állattartók, s legelőször az ő hívásaiknak tesz eleget. Elő­fordul, hogy a lakásán késő óí- szaka felébresztett orvos fáradt­ságra, megérdemelt pihenésére, a 'szabad időhöz való jogára hivat­kozással sürgős esetben is csupán reggel hajlandó kezelésbe venni a rászoruló háziállatot. A segítségért hozzánk forduló tenyésztők arról is beszámoltak, hogy az említett visszásságok kö­vetkeztében pusztult máy el be­teg szarvasmarhájuk, s egyéb ál­latuk, de a rendellenes fialás, el- lés is okozott hasonló vesztesé­get. Végezetül valamennyien sür- gétték az állategészségügyi ellá­tás szervezettebbé, hatékonyabbá tételét. A közérdekű ügyben a Bics- Kiskun megyei Állategészségü *í Állomás igazgató-főorvosához, dr. Kovács Gyulához fordultunk, aki a következőkről tájékoztatott:. — A Duhíá—Tisza közén ez idő szerint másfélszázezernyi szarvas- marhát, mintegy kilencszázezer sertést, csaknem negyedmillió juhot, huszonegyezer lovat és több millió baromfit tenyészte­nek. Az összállomány döntő há­nyada állami gazdasági és szö­vetkezeti tulajdonban van. A zömmel hagyományos módszerek­kel és csak kisebb arányban sza­kosított telepeken nevelt haszon­állatok rendszeres egészségügyi ellátásáról ötvenhárom üzemi ál­latorvos gondoskodik, a körzetek­ben ugyanakkor százan teljesíte­nek ilyen szolgálatot, s az egyik legfontosabb feladatuk a háztáji gazdaságok állatainak orvosi fel­ügyelete, betegségmegelőző gyó­gyászati kezelése. És szólnunk kell még a főleg szervezeti, ellen­őrzési tevékenységet folytató vá­rosi és járási főállatorvosokról, akik szükség esetén végeznek in­tenzív szakmai gyakorlatot is. Mint megtudtuk, jó ideje nincs betöltetlen állatorvosi állás me­gyénkben. Ez azt jelenti, hogy az állategészségügyi ellátás iránt támasztott igények zökkenőmen­tes kielégítésének megvannak a személyi feltételei. De hát akkor mi indokolja a panaszokat? — Ismeretes, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, ahol a városok, nagy­községek és egyéb települések központjától gyakran távol van­nak a háztáji gazdasággal ren­delkező tanyák, tanyacsoportok. Ezekhez eljutni — alkalmasint naponta többször is — nem könv- nyű az állatorvosoknak, akik ál­talában kevésbé kiépített utakon, vagy hepehupás dűlőkön kényte­lenek közlekedni gépjárművük­kel.; Aztán ellátnak még hatósági feladatot is, nevezetesen, a kény­szervágásoknál húst vizsgálnak, közreműködnek az állatfelvásár­lásoknál, -s a központi intézkedé­seknek megfelelően ' évenként, esetleg két-három évenként olt­ják a kutyákat, a baromfiakat és a többi haszonállatot. Az állategészségügy megyei fő­orvosa arról is: szólt, hogy a tu­lajdonosok közül sokan csak jó­val a betegség kezdete után, szin­te a segítség utolsó pillanatában „ri adóztatják” az állatorvosokat, akik ilyenkor már alig akadá­lyozhatják meg az állat elhullá­sát. . 1 Az állattartók indokolt esetben mindig kérhetik az állatkórházi ellátást. Baján, Bácsalmáson és Kecskeméten működnek ilyen in­tézmények, ahonnan — személyes, vagy telefonos hívás alapján — rövid időn belül megérkeznek a mentők és speciális gépkocsin szállítják be a gyógykezelésre az állatot. Velkei Árpád Száznyolcvan napos nyitvatar- tás után bezárta kapuit az EXPO — 75,, az Okinawa szigetén meg­rendezett első óceán világkiállí­tás. A rendezők olyan látványos létesítményekkel lepték meg a látogatókat, mint a világ első úszó városa, az Aquapolis, vagy mint .a több mint tizenhárom ezer köbméteres akvárium. Ennek el­lenére a nemzetközi érdeklődés messze alatta maradt a várako­zásnak. A részt vevő külföldi or­szágok száma mindössze harminc­öt volt, mintegy egyharmada a reméltnek. A japán rendezők arra számí­tottak, hogy legkevesebb négy és fél millió japán és külföldi ke-» resi fel az óceán világkiállítást és hogy a belépti díjakból leg­alább részben fedezni tudják a kiállítás hatalmas költségeit. Azt a tényt, hogy a vártnál egymillió­val kevesebb volt a látogatók szá­ma, a japánok mindenek előtt a kapitalista világot sújtó gazda­sági recesszióval magyarázzák. A rendezők csalódottan állapít­ják meg, hogy az első óceán vi­lágkiállítás nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. Dollár rongyból A múlt év második negyedévé­től az ország összes textilipari hulladéka a TEMAFORG Válla, lat' kisszállási üzemébe került. Itt válogatják, osztályozzák. A pa- muttrikó-hull'adékból 390 • tonnát szállítottak olasz, francia és svéd vevőiknek. Kötelet is gyártanak. A^z ország részére itt készül a tömítőkötelek teljes választéka 7 millimétertől 50 milliméterig. 9 Jobbra: Botka Jánosnq és Molnár Mihályné vagonlekötő kötelet gyárt. Nem könnyű munka, naponta 10—12 kilo­métert kell gyalogolni. • Az alsó képen: a Béke szo­cialista brigád szín, minőség és nagyság szerint válogatja az exportra kerülő hulladékot. Pásztor Zoltán felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents