Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-27 / 22. szám

1976. január 27. • PETŐFI NEPE • 5

Romjaiban is szép

(3.) A második hőskor kezdetét a kilencedik század elejétől számolják. Az istenné avatott II. Yayavarman 48 éven át tartó uralmának idején hatalmas, egységes királysággá fejlesztette, országát. ö maga hozta a törvényt. Ö alkalmazta azt a pillanatnyilag legcélszerűbbnek látszó értelmezés szerint, és jaj volt annak az írástudónak, aki helyréigazí- totta a tévedését. II. Yayavarman volt a hadseregfőparancsnök és a vezérkari főnök, ö nevezte ki a kormányt és ő szabta meg az árakat, övé volt az ország földje és minden, ami azon állt és mozgott. Adóvégrehajtói kocsiszám hordták kincsestárába az aranyat, a szövetet, a drágakövet. Ritkán volt kegyes és gyakran volt kegyetlen.

De minden háborút megnyert, öreg korában már akkora volt .a hatalma és a tekintélye, hogy az istenek között is magát tartotta a legnagyobbnak. Ilyen körülmények között új fővárost építtetett magának: a Tonle Sáp folyóból keletkezett tó északi partján maga tervezte meg a hírét-dícsőségét minden korszakban elmondó Hariharalayá-t, újabb nevén Ang- kort. A hódítóként trónrakerült

I. Suryavarman továbbnövelte Kambodzsa hatalmát; ő honosította meg a buddhizmust az országban. A chamok hatalma, ereje azonban gyorsan növekedett; az újabb virágkor egy ellenük vívott, vesztes háborúval; fejeződött“ be.'

Kambodzsa-Ángkor nagy évszázada, igazi reneszánsza 1113- ban II. Suyavarman trónralépésé- vel kezdődött és VII. Yayavarman halálával, 1215-ben ért véget. Történetíróinak. költőinek műve megsemmisült. De a bayon-i templomfalon százmétereken át vezető domborműsorozat megőrizte arcképüket, országépitő tetteiket, a chamókon és az annamitákon (vietnamiak) aratott hadisikereiket.

Az angkori építmények java része ebben az időben jött létre. Közte minden műalkotás legnagyobbika, Angkor Thom és annak falai között Bayon. A tudomány is virágzott: több, mint száz kórházban ápolták a beteg szabadokat... 'De minél többet építettek, alkottak, annál keservesebb lett az adóprés; Angkor is beleütközött az ázsiai termelési mód kőfalába. Paraszt- és rabszolgalázadások gyengítették az országot. Utolsó ismert uralkodója, Yayavarman Paramesvara volt.

A korábban legyűrt thai sereg betört az országba; 1432-ben a khmerek kivonultak az. elszegényedő Angkorból. A város nem lett az ellenségé — az őserdő vette birtokba.

A ránkmaradt, Siva és Buddha hatalmát, a kő szilárdságát és az őserdő kúszónövényeinek erejét hirdető városrészek magukon vi- 'selik a város hét évszázadának egész történetét. A mai látogató általában az élő városból, Siem Reap-ból indul el zarándokútján. A várostól keletre, mintegy 10 kilométerre állnak a 9. századból, a második reneszánsz idejéből származó Preah Ko és Bakong romjai. Shiva mosolyog itt száz változatban a vendégre: a látogató ritka errefelé, az istenség szinte megkönnyebbül, ha élő ember kerül elé. Az Amerika-barát Lón Nol csapatok itt ásták be magukat és védték megbízóik érdekét. Az istennő azonban egykedvűen mosolyog — különb fickókat is túlélt már.

Siem Reaptól út vezet északnak; két kilométernyire a Nagyszállótól kettéválik. A jobb oldali út a 11—12 században épült óriási szentélyhez, Angkor Vat-hoz, a bal oldali a"' száz évvel utóbb elkészült Angkor Thom fővároshoz, Bayonhoz vezet. Ha az ember átszédelgett a 10 négyzetkilométernyi kőcsodán, három, Angkor Thom-mal egykorú külvárosi szentélyhez Preah Khan-hoz, Neak Pean-hoz és Ta Som-hoz érkezik. Ezektől keskeny, nehezen járható, 20 kilométeres, hullámvasúihoz hasonló ösvényen a barokkosán finom és nemes vonalú Banteay Srei falai közé érkezik; Siva vendégszerető mosollyal fogadja itt is a ritka kincset, a látogatót.

örül, hogy ember jött hozzá: a távoli Banteay Srei ugyanis évszázadok óta az elefántok por- tyázókörletébe tartozik.

Címképünkön: legenda kőcsipkében (Banteay Srei-böl).

Máthé György

EGY BRIGÁD KULTURÁLIS ÉLETÉRŐL

író-olvasó találkozók a gépek között

A jól végzett [) munka, a gazdag, sokrétű társadalmi tevékenység nem mindig bizonyul elegendőnek, a sikerhez némi szerencse is szükséges ... — így tartják Kiskunhalason a

9. számú Volán telephelyén dolgozó, Wan- kel elnevezésű Szocialista brigád tagjai.

Véleményük kialakulásában tapasztalataik. játszottak közre.

Az 1972 januárban alakult kollektíva jó munkával még abban az évben elnyerte a szocialista címet és a bronz fokozatot. Ennél tovább azonban mind ez idáig nem jutottak. A következő évben egy szerencsétlen baleset kizárta őket a versenyből.

Jó munkájukkal és hagyományosan gazdag kulturális tevékenységükkel 1974- ben ismét elérték a bronz fokozatot) a . tavalyi év azonban ismét balsikerrel fenyegeti őket. Az ok: a brigád egyik munkatársa fegyelmi büntetést kapott. Igaz ugyan, hogy időközben ki is lépett a vállalattól, a , többiek azonban mégis attól tartanak; hiába dolgoztak szorgalmasan, társuk munkafegyelem elleni vétsége tönkretette erőfeszítéseiket.

A kiskunhalasi Volán gépkocsiszerviznek jó híre ván a városban. Sokan keresték fel az elmúlt években, és forgalmuk azóta sem csökkent, hogy megnyílt a városban az AFIT nagy, korszerű szerelőműhelye. A „törzsta'gok” változatlanul náluk javíttatják autóikat, s ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy munkájuk minőségével elégedettek a megrendelők.

Kovács János fél éve látja el a művezetői teendőket. Ö egyben a brigád vezetője is. E kettősség hamarosan megszűnik és a közösség gazdag hagyományait dokumentáló, két csaknem teljesen betelt brigádnaplót átadja a megválasztott utódjának.

— Jól összeszokott gárdát- alkotunk a- !szérvizműhelyberi;i—^magyarázza Kovács János. — Megalakulásunk óta csupán két új tagot vettünk fel, azok is nálunk végzett szakmunkástanulók. A jó közösségi szellem kialakulásában véleményünk szerint igen nagy szerepe van annak, hogy évek óta rendszeresen szervezünk kulturális programokat. Hagyományosak például az író—olvasp találkozóink: Járt már nálunk Fábián Zoltán, Baranyi Ferenc, Mándy Iván, Kiss Dénes költőműfordító, Merényi Judit előadó- művész. A rendezvényeket — ez is hagyománnyá vált. — mindig a műhelyben, a gépek között szervezzük meg, és meghívjuk rá a telephely többi dolgozóját is. A vendégeinknek kivétel nélkül tetszik, hogy nem az előadóteremben beszélgetnek a hallgatóságMunkájuknak jó híre van a városban.

gal. Munkatársaink is könnyebben feloldódnak az ismerős környezetben. Így hamar közvetlen, baráti hangulat alakul ki. Kérdéseket teszünk fel, és olykor az eredeti témától egészen messzire kalandozunk el. Kiss Dénes például a legutóbb olyan sok érdekességet mesélt a távoli Finnország lakóiról, hétköznapjairól, hogy a beszélgetésnek alig-alig akart végeszakadni.

Kirándulásokról, színházlátogatásokról, a kiskunhalasi művészmozi filmjeinek rendszeres megtekintéséről is tudósítanak a brigádnaplók lapjai.

A közösség az általános műveltség gyarapítása mellett természetesen a. szakmai tudás fejlesztésére is nagy gondot fordít. Tavaly a fővárosból hívtak meg előadókat műszaki és közlekedési ismereteik bővítésére. Szakmai felkészültségüket, a technológia korszerűsítésében is kamatoztatták; öt elfogadott újítást „könyvelhettek el” naplójukban az- elmúlt -évben...... Jjil. .üi.usZérétjUk'- a jkul’túrát iés*w az

:Hf jüságbf: • Tai'sádáirní'^rffankáink 1 jövedelmét a város óvodájának fejlesztésére ajánlottuk fel — magyarázta a brigádvezető. — Emellett az úttörőház go-kart szakkörét is patronáljuk. A fiataloknak négy kiskocsijuk van. Mi végezzük el ezek esetenkénti felújítását és rendszeres karbantartását. örülünk, ha segíthetünk a tanulóknak, reméljük egyikük- másikuk megkedveli a szakmánkat.

A brigád már novemberben teljesítette éves kötelezettségeit, s így az ötödik ötéves tervet már „egyhónapos előnnyel” kezdték el. Remélik, hogy balszerencséjük véget ér, és mielőbb ezüstkoszorús címmel büszkélkedhetnek. Akik ismerik őket, jól tudják, hogy meg is érdemlik.

A szállóigékről

A szállóige elnevezést 1894-ben Thallóczy Lajos író. ajánlotta e felszökkenő szavak gyűjtőjének, Tóth Kálmánnak az általa tervezett röpke szók helyett. Tóth Kál mán két gyűjteménye mellett újabbban Békés István Napjaink szállóigéi c. gyűjteménye ajánlható az érdeklődőknek. Kb. 2400 ma is használatos szállóige történetét, keletkezését, átalakulását sőt felhasználási körét is számon tartja. E kiadás nyomán adunk mi is „ízelítőt” a szállóigék gazdag anyagából.

Nyelvtankönyveínk a szállóigéket a szó értékű nyelvi elemek, a szó- kapcsolatok között tárgyalják. Megemlítik az alkalmi és állandó,^ szókapcsolatokat (szólásokat), a: szóláshasonlatokat és a közmon-- dásokat. A szállóigéket rövideni tárgyalják. A középiskolák számára készült nyelvtankönyv csak ' ennyit mond róluk: A szállóige általánosan ismert idézet: Dunának, Oltnak egy a hangja (Ady), A haza-minden előtt (Kölcsey).

Ez bizony kevés, a meghatározás pedig szűk, mintha azt sugallná, hogy csak nagy költőinktől vett ünnepélyes hangulatú idézetek tartóznak közéjük. Pedig szállóige pl. a Zerkovitz-sláger sokszor emlegetett kezdete is (Az egyiknek sikerül...) és Czuczor Hunyadi c. költeményének néhány sora is: Ki áll amott a szirt- tetön? (általában tréfásan kérdezve), De hírnök jő s pihegve szól (a rohanó, pletykálkodó, fontoskodó emberekre vonatkoztatva),. De szállóige a Köti Károly kabarétréfájából sokszor idézett mondás is: Régi motoros vagyok.

Harmat Imrének, Eisemann Mihály Argentin tangója szövegíró- -• jának ma is ismeretes sorát: Lesz maga juszt is az enyém ma már nemcsak az imádott nő elérésére, hanem pl. autó, víkendház, színestévé megszerzésére is vonatkoztatják

Vigyázz, Malvin, jön a kanyar! — mondjuk ma apróbb kellemetlenségek esetében „Szerzője” Pes. thy István, aki a nyilasuralom

alatt; 1944. november 10-én megjelent Pesti Posta c. szatirikus hetilapját Fogóddz, Malvin, jön a kanyar! címlap-szalagnyomással jelentette meg.. A -szállóige akkori

változata bátor tett volt, a változás reményét sugallta. . Ki ne ismerné Karinthy Frigyes e sorait: Megmagyarázom a bizonyítványomat? Ma inkább 3. személyben használják azokra, akik léhaságukat, lustaságukat, köny- nyelműségüket, eredménytelenségüket Karinthy-módon | csűrve- csavarva próbálják elhihetővé tenni.

Vörösmarty a lengyel szabadságharcot idéző Az élő szobor c. versének kezdete (Szobor vagyok, de fáj minden tagom) átalakult formában jutott el hozzánk. A század elején a híres Fészek-klub előcsarnokában egy szobrot állítottak ki, de nem nyerte meg'a tagok tetszését. Erié jegyezte meg Molnár Ferenc vagy Heltai Jenő: Szobor vagyok, de fájok minden tagnak. Ez a változat ma is él vicc formájában a basáskodó vezető jellemzéseként.

Helyes a bogés, oroszlán. Ezt a Shakespeare-idézetet mókásan baráti körben igenlésre szokták felhasználni.' ;

Éppen akkor amikor ezt a cikket írom, hallom a rádióban a neves riporter megállapítását a hatalom percemberkéiröl Olaszországban. Nem jut eszünkbe Ady szép verse: A perc-emberkék után?

A „szálló ige” elnevezés szűk körre szorította a szólásokat. A régebbi és a lényeget ma is jobban kifejező szárnyas szavak elnevezés jobban utal a szóláson e - fajtáira — Valóban szárnyas szavak ezek, amelyek hirtelen felröppennek. Felröppentheti a biblia, áz európai irodalom, a régi görögöt és rómait is beleértve, szerzőik lehetnek írók. művészek, politikusok vagy bárki, akiknek mondása „megsgárnyaáodik”.

Használhatjuk őket eredeti jelentésükben, de jelentésük sokszor átalakul tréfás, gúnyos, kötekedő vagy más hangulati elem kifejezésére

A szállóigék műfajának lényeges kelléke, hogy szerzőiket mindig ismerjük vagy ha nem, nyomozunk utánuk. Ebben különböznek a- közmondásoktól, amelyek a nép általános értékítéleteit, az életből leszűrt tanulságokat foglalják magukban.

Kiss István

Új könyvekről - néhány sorban

Kellemes meglepődéssel tapasztaltuk, hogy a közelmúltban több olyan kötetet jelentetett meg az Akadémia Könyvkiadó, melynek lapjain szűkebb hazánkról. Bács- Kiskunról is olvashatunk adatokat, történeti tényeket. Az alábbiakban e művek közül említünk kettőt.

Bánkúti Imre: A kurucok első dunántúli hadjárata Újonnan feltárt forrásanyagok alapján számol be a könyv szerzője Magyarország történetének egyik érdekes fejezetéről, a Rá- kóczi-szabadságharc első időszakáról. Többek között arról is tudósít a mű szerzője, hogy miként zajlottak le a solli- sáncharcok, 1704-ben.

Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba

• való átmenet időszakában

Európai és hazai példákkal igyekszik bizonyítani a szerző, hogy mennyiféle változáson mentek keresztül a városok a századok folyamán. Az antik világtól napjainkig számos város fejlődési Sajátosságaira kitér részletesen; megmutatja jellemző sajátosságaikat. Több adatot találunk a jelenlegi Bács-Kiskun megyére vonatkozóan is a kötet lapjain. V. M.

Életkora: 18

(56.) — Ezt a megterhelést Artúr jól bírja. Többet is. Hozzászoktatta a fiatalokat ott maga körül, hogy nemcsak a tanácsaira, hanem a gyakorlati segítségére is számíthatnak. Elképzelheted, micsoda előny , ezeknek a fiataloknak, hogy Artúr nemcsak megbeszéli velük a témáikat, hanem ha egy téma fon- .tosabb a többinél és időszerűbb is, mondjuk, ha egy fontos gyártási eljárásról van szó. aminek valamelyik team hübelebalázs módjára nekiesett. Artúrtól nemcsak elvi segítséget kapnak, hanem a konkrét együttműködésre is számíthatnak, egyenlő társuk is hajlandó lenni a munkában, mintha

maga is csak egyik tagja lenne a csoportnak. Elképzelheted, hogy a külföld is nagyobb érdeklődéssel figyel fel egy eljárási szabadalomra. ha a szerzők sorában ott látja Adorján Artúr nevét is, nemcsak a fiatalabbakét. Most is három témában társultak vele a fiatalabb munkatársai. Nem túlzók. ha azt álljtom, hogy tűzbe mennének érte. hidd el nekem.

— Nem nehéz elhinnem. Persze ilyen közös dolgok után azért a pénzből is együtt részesül velük.

— Gondolod, hogy a fiatalok önérzete eltűrné, hogv Artúr kényelmetlen helyzetbe hozza őket azzal, hogy nekik ajándékozza azt a hányadot, ami az ő munkájának ez ellenértéke?

— Hát persze ... Szerencsések. Artúr a maga nevéhez kapcsolva vezeti be őket az életbe. De Artúr is boldog lehet, hogy ilyen iskolát hagy maga után. ha egyszer rászánja magát, hogy pihenésre is gondoljon.

— A pihenés, az még messze van. Sajnos, még sokáig szükség lesz rá ott a gyárban. Éppen a napokban mondta nekem valaki, szó szerint ismétlem most neked: Artúr nevének köszönhető, hogy ez a nagyszerű kis kollektíva egy intézet rangját vívta ki magának.

— Azért nekem mégis az a legszebb, hogv Tamás is ezt a nevet viseli. A vöm is egy Adorján.

— Jó férje lesz Aliznak.

— Igen, ebben biztos vagyok. Uramisten, ha eszembe jut, hogyan kezdtük mi a házasságunkat. és hogyan kezdik ezek a gyerekek ... Anna. te nem tudod, mi

az, ha egy fiatal orvos csak egy kis senki a kórházban. Hetente kétszer, de inkább háromszor nem alszik otthon, mert ügyel, hiszen ő a legfiatalabb az osztályon. Évekig éltünk kizárólag a fizetéséből, mert a betegek csak a főorvosnak. vagy az adjunktusnak róhat- ták le a hálájukat, nagyritkán az alorvosnak is, de a segédorvosnak már senki nem dugott borítékot a köpenyzsebébe A Menkó szülők nem tudtak segíteni bennünket. mert szegények voltak, az én szüléimre még a három húgom kitaníttatása várt... A mi gondjainkat ezek a gyerekek sohasem fogják érezni. De így van ez jól. Hála istennek, hogy mindent megadhatunk nekik.

— Húzódj a vitorla árnyékába, Toncslkám. itt a tó közepén veszélyes a nap.

1— Ó, nekem nem. Kitűnő bőröm van. Hogy lekopogjam. Aliz is az én bőrömet örökölte. Hiszen látod, mint egy kreol szépség!.. Szerencsére nem a kreolok zabolátlan vérmérsékletével.

— Üdítő a csöndes humorod.

— Én is mindig felüdülök melletted, Anna. Be kell vallanom, hogy hálás. vagyok neked. Nyu- godtnak érzem magam, amióta ez a két gyerek egymásra talált. Mennyit aggódtam Alizért..._ Amióta nagylány, szünet nélkül attól rettegtem, hogy elcsavarja a fejét valami hozományvadász. Számtalan szélhámos fordul meg minden nyáron itt a .Balaton körül, te erről csak hallomásból tudhatsz, de én, akinek lányom van... Neked köszönhetem, hogy

többé nem kell végigidegeskednem a nyarakat.

■— A fiam oldalán jó kezekben lesz. Tamás gyengéd, figyelmes, önzetlen. Senki nem becsülné meg úgy Alizt, ahogy ő meg fogja becsülni, de hiszen úgyis meglátod .. I

o

Gyengéd, figyelmes, önzetlen is. Amíg kicsi volt, szinte örömmel ajándékozta el a játékait más gyerekeknek. Már iskolába járt, hatéves volt, amikor nem tudtam tovább nézni, hogy már másodszor is zúzott térddel sánti- kál haza, és az osztálytársai közül kiválasztottam az első testőrét — Ponty Pistinek hívták, máig emlékszem a nevére, annyira kozmikus volt — és abban állapodtam meg vele, hogy kap heti két forintot és megkapja a használt kisbiciklit is. Pubi szégyellte a használt kis kerékpárt odaadni a gyereknek. Az újat adta oda titokban, csak másnap vettem észre. Később is önzetlenül költötte másokra a zsebpénzét — ma megkapta, holnap már pótolhattam — nem volt szíve,, hogy ne adjon, ha kértek tőle. Amikor Terka után rákapd t a lányokra, azok ■ is pumpolták, magukra költtették minden pénzét,- és amikor szőrmentén fölemlítettem neki, hogy ne hagyja magát kifosztani, szomorúan magyarázta meg:

— Tudod te, mennyi zsebpénzt kapnak ezek a lányok? Száz forintot egy hónapra, húsz forintot egy hétre, vagy csak tízet,

ismerek olyant, aki egy fillért sem.

Ügy csapták be, ahogy akarták. Naívul elhitt mirdent, amit el- paraszoltak neki. Csoda, hogy • egyik se zsarolta meg nagyobb összegekkel, például köretre hivatkozva. De ma is biztos vagyok benne, hogy ha én nem lépek közbe, nagyon rossz vége lett . volna annak a korszakának. Fizethettem volna, hogy ne kelljen feleségül vennie valamelyiket, vagy folyósíthattam volna időtlen-időkig minden hónapban a tartásdijat valamelyik kis kurvának. Katit a gondviselés varázsolta nagylánnyá éppen a legkritikusabb időben. Fellélegeztem, amikor észrevettem és hamarosan meg is bizonyosodtam róla, hogy az én Pubi fiam bele-' szeretett Katiba, és amíg korábban Kati bámulta úgy őt, mint hívők a szenteket, egyszerre for-, dúlt a kocka, és egyik napról a másikra Pubi kezdte úgy bámul-: ni a kislányt, mint aki jelenést'' lát. Le nem vette róla a szemét.

Rosszindulattal se tagadhatnám, hogy igazán kivirágzott a csitri. Egyetlen tél alatt kész nő lett belőle. Egyszer megfogtam a karját: ruganyos volt, mint a gumilabda. De hiába lestem, hogy mikor veszem már észre Pubi szemében, a megnyugvást. Táncolni jártak, színházba jártak, autózni jártak, de Kati nem volt hajlandó átlépni az illendőség határait. Pubi pedig ideges volt, rosszul aludt, reggelenkint karikás szemmel került elő a szobájából. A lányok elég gyorsan elmaradtak mellőle. Nem volt nehéz kitalálnom, hogy csakis Kati után epekedik és ezért nem kell már neki senki más. A ravasz kis bestia pedig csak járni volt hajlandó vele, ahogy ők mondják az udvarlást, a testére úgy vigyázott, mint aki kétszáz százalékosan akarja biztosítani magát. Az én ostoba fiam pedig csak emésztette magát, az asztalnál csak piszkálgatta az éleit, és mintha az apját láttam volna; ordított róla, hogy már oda vári minden önbizalma, amit a többi lány jóvoltából szedett magára. Már nyár volt, vége az egyetemnek, végeáz iskolának, szabad volt Pubi is, Kati is, naphosszat együtt lehettek volna. éppen ezért tűnt fel, hogy az én fiam napok óta otthon ül. Nem tudtam megállni, hogy meg ne kérdezzem:

— Katival mi van?

Ingerülten biggyesztette le a

száját, és ez a grimasz nekem addig ismeretlen volt. Ismeretlen volt a hangja is, ahogy cda- vágta:

— Elegem volt a kis hülyéből. Játssza másnak a hercegnőt, ne nekem! Ha pedig pénteken eljön az apjával, én nem leszek itthon.

Idegesen törtem a fejem. Tudtam, hogy ha nem avatkozok be ügyesen, de erélyesen, akkor a buta csitri miatt ugyanott folytatódik minden, ahc-1 néhány hónapja abbamaradt. Beláttam, nekem kell. megakadályoznom, hogy Pubi megint szabad prédája legyen mindenféle nőcskének. Megsimogattam a fejét.

(Folytatjuk.)