Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-23 / 19. szám
PETŐFI NEPE ® 1974. január.23. 1 párttagsági könyv Legyen közügy a technikatörténet Beszélgetés az Országos Miiszaki Múzeum főigazgató-helyettesével A párt gyakorlatában bizonyos időszakonként sor kerül a tagsági könyvek kicserélésére. A felszabadulás óta történt tagkönyvcserékeí — kivéve az 1949. évit, amely tagrevízióval volt kapcsolatos — lényegében a tagsági igazolványok lejárta, illetve az ideiglenes tagkönyvek kicserélése indokolta. Az egyes tagkönyvcserék mégis mindenkor politikai jelentőségűek. A párt tevékenységének bármely területét érintő legkisebb szervezeti intézkedés sem választható el ugyanis az általános politikai céloktól. Különösen vonatkozik ez a párttagsági könyvekre. Hiszen ez a dokumentum kifejezője a politikai értelemben vett társadalmi hovatartozásnak, világnézeti hitvallásnak, egy haladó és tudományosan megalapozott élenjáró eszme melletti elkötelezettségnek, a kommunista magatartás és erkölcsi normák önként vállalt követésének. A párthoz való tartozást igazoló tagsági könyv politikai értékét mindenkor a helyesen kidolgozott és következetesen megvalósított irányvonallal, a kommunisták példaadó helytállásával és magánéletével az egész párt számára kivívott tekintély adja. A munkásmozgalom veteránjai, párttagságunk korosabb generációja sok nehéz megpróbáltatás árán, az illegalitás körülményei között életüket is kockáztatva harcoltak a nép, az osztály, a párt ügyéért; védték-őrizték a párthoz való tartozásukat. Az első tagkönyvcserét a fel- szabadulás után, 1948-ban a Magyar Kommunista Párt továbbfejlődésének igényével hajtottuk végre. Az 1949-ben, a két munkáspárt egyesülése után történt tagkönyvcsere lényegében annak kifejezője volt, hogy azonos politikai platformon, a közös cél érdekében megvalósult a munkásosztály erőinek tömörítése és kedvezőbb politikai feltételek jöttek létre a szocialista építőmunka kibontakoztatásához. A párt vezetésével népünk kimagasló sikereket ért el szocialista építőrAunkában az 1950-es években. Kiépült a munkás—paraszt szövetségen alapuló államhatalmi-államigazgatási rendszerünk: a tanácsrendszer, kialakultak a mezőgazdasági üzemek szocialista formái; előtte soha nem tapasztalt mértékben fejlődött a tudományos-kulturális élet, népünk egészségügyi-szociális körülményei. De az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ez időben súlyos hibák is jelentkézték a párt' tevékenységében. S ugyancsak erre az időszakra esett, hogy népünk belső és külső ellenségei támadást indítottak szocialista vívmányaink ellen. Az 1905-os ellenforradalmi támadás elsősorban a pártra irányult. Az elkövetett hibák és az ellen- forradalmi támadás következtében a párt, a kommunisták nagy megpróbáltatáson mentek keresztül. A kivezető utat a párt újjászervezése, helyes politikai vonalának kidolgozása és alkalmazása jelentették. Akkoribán, 1957— 1958-ban különösen nagy volt a politikai jelentősége a tagsági és tagjelölt igazolványok végleges tagkönyvekre való kicserélésének. Hiszen a párt tagjának lenni az ellenforradalom utáni időszakban ez elkövetett hibákkal való következetes szembenézést, azok kijavításának vállalását jelentette és hitet a párt szavában, a haladás híveinek erejében, a politikai konszolidáció lehetőségében. Az ezt követően elért politikai és gazdasági eredmények számos tanulságot adtak a pártnak, a kommunistáknak. Elsősorban azt, hogy munkánkhoz az erőt '* ■ önbizalmat a munkásosztálytól, dolgozó népünktől meríthetjük; hogy a tekintélyért és a nép bizalmáért naponta újra meg kell dolgozni; hogy a párttagsági könyv nemcsak az eredmények, a sikerek, hanem olykor a népszerűtlennek tűnő feladatok vállalására is'kötelez. Aki ma a párt tagja akar lenni, annak számára korántsem elég a politikával való ég^etéttéá'': adnak" riyrltan, önzétú5 lenúi'Ki. kelf ^Hm¥'és5 'dolgoznia' e politika képviseletében és érvényesítéséért. Pártunk XI. kongrésszusa az előttünk álló tagkönyvcserét olyan időszakban határozta el. amikor a párt vezető szerepe az élet minden területén töretlenül érvényesül. Jók a tömegkapcsolatai, biztosított a pártegység, a párt tagjainak túlnyomó többsége céltudatosan és következetesen dolgozik a határozatok végrehajtásáért. Egészségesen fejlődik a párt taglétszáma és összetétele is. Következésképpen semmi nem indokolja, hogy általános tagfelülvizsgálatot hajtsunk végre. Ellenben a- szocialista építőmunka közeli és távolabbi programja, a XI. pártkongresszus által felvázolt törekvések szükségessé teszik, hogy a párt olyan' önvizsgálatot végezzen el, amely a kongresszusi határozatok végrehajtására történő felkészülést, mozgósítást szolgálja. Ez a politikai célja a Központi Bizottság 1975. október 23-i határozata értelmében sorra kerülő tagkönyv- cserének. A párt területi vezető szervei megfelelő intézkedési tervet készítettek e jelentős politikai feladat lebonyolítására. E tervekben megfogalmazódott, hogy a tagkönyvcsere politikai-szervezeti és technikai tennivalóit nagyon gondosan szervezett és egyeztetett munkával kell végrehajtani. Méghozzá valamennyi fontos politikai célkitűzés, a gazdaságitársadalmi és állami feladatok egyidejű, töretlen végrehajtásával. A tagkönyvcsere céljának elérését szolgáló tennivalók közül kiemelkedő jelentőségűek ázok a beszélgetések, amelyekre ez év márciusa és júliusa között minden pártalapszervezetben sor kerül. Lényeges követelmény, hogy ■ezeket az eszmecseréket a nyílt, őszinte közvetlen elvtársi légkör, a jól átgondolt és megalapozott véleméhyalkotás jellemezze. Hiszen csakis ily módon lehetséges a párt politikájából adódó feladatok — az alapszervezet tevékenysége, a párttagok személy szerinti munkája, képzettsége, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtására és az alapszervezet munkájára vonatkozó vélemények és javaslatok — valós, zsín.B-iEfs c , »»Has« Nézegetem a* Megyei Művelődési Központban az acélmag- nélküli forgonyt, a villamos gépkocsi 120 esztendeje készített modelljét, a világ legelső dinamóját, az atomkisérlelek kezdeti szakaszában felhasznált lökésgenerátor elpfutárát, a villamío- szítőt és Katona József. szavai jutnak az eszembe: ,.Aki tartományokat pusztít halhatatlansár got nyer — aki virágzóvá teszi,- ^alig érdemesittetik egy-két sor írásra.” Ezer és ezer motor dolgozik, | megyében, milliónyi az országban, és mit tudunk a parasztszár- rr.azású feltalálóról, ki százötven esztendeje megépítette az első tisztán elektromágneses hatással működő villanymotort. És amikor szódavízzel enyhítjük szom- junkat eszünkbe jut-e, hogy az első szikvízgyártó masinái Jedlik szerkesztette. És fizikáról, matematikáról beszélgetve sejtjük-e: sok műkifejezést ő honosított meg nyelvünkben. Mégis hagyjuk a drámaíró keserű kilakadását, mert . úgy járunk mint az egyszeri pap, ki mindig a hívőkön kérte számon a távolmaradókat, ürüljünk e kiváló embert bemutató szenzációs kiállításnak, a természettudományos haladást népszerűsítő rendezvénynek, az ismeretterjesztés korszerű módszereinek'. A megnyitóra Kecskemétre látogató Kiss Lászlónak, az Országos Műszaki Múzeum főigazgatóhelyettesének nyilatkozata is táplálja optimizmusunkat. — Két évtizede kezdődött, ha-, zánkban a műszaki emlékek tudatos gyűjtése.- Az eszme már százhatvan éves, a megvalósítás a mi korunkra várt. Az 1954-ben szervezett kis csoport azt a feladatot kapta, hogy derítse föl, vegye nyilvántartásba, szükség esetén nyilvánítsa védetté, ha kívánatos gyűjtse be a sajnos néha kallódó, különösen a meggyorsult fejlődés, a műszakitechnikai forradalom miatt veszélyeztetett emlékké váló tárgyakat. Sok ezer dokumentum, tárgy került birtokunkba. Tizenöt esztendeje épült föl a leendő műszaki múzeum első része, a 2500 négyzetméteres raktár. Már zsúfolt. Most kezdődik a második szakasz. Hamarosan áll az új épület. Itt helyezik el a könyvtárat, az írásos dokumentumokat, ..a kutatóhelyiséget. — j Mikorláthatjuk a magyar technikatörténet' jeles alkotásait ? mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm. Fényvisszaverő jelzőtáblák Kelebián csökkent, Hercegszántón növekedett a határforgalom Az út menti jelzőtáblák fontos szerepet töltenek be a közlekedésben. Az úthálózat fejlődésével és a gépkocsiforgalom növekedésével számuk egyre szaporodik, öt évvel ezelőtt — a Fővárosi Köztisztasági Hivatal kebelében — külön üzemet létesítettek a táblák ezreinek, tízezreinek az előállítására. Régebben vaslemezből készítették a jelzőtáblákat, súlyuk kb. 8 kg volt. Ma már félkemény ötvözött alumíniumlemezből állítják elő őket, s súlyuk csupán 2 kilogramm. Az' egyszerűbb kivitelű, lakkozott táblákra az alapozás után kemencében. 130 C-fiok hőmérsékleten égetik be a műanyag lakkot, majd ún. szitanyomásos eljárással viszik fel — s ugyancsak ráégetik — a szöveget, illetve az ábrát. A lakkozott táblák 4—5 évig megtartják a színüket. Az időjárási károsodásnak nincsenek kitéve, nem korrodálódnak, nem pattog le róluk a festékréteg. A közlekedési jelzőtáblák észle. lése esti. éjszakai vezetés során rendkívül fontos, hiszen különböző veszélyhelyzetekről, elsőbbségadási kötelezettsegről stb, általuk értesül a járművezető. Miután bes.ötétedés után a jármű saját fényforrásával halad, önként adódott a gondolat, hogy fényvisszaverő táblákat készítsenek. A táblák felületét hat rétegből álló, de így is csak 0,25 mm vastag fényvisszaverő fóliával vonják be. Az egyik réteg mikroszkó- pikus nagyságú üveggyöngyök tömegéből áll. ez veri vissza a ráirányuló fénysugarakat. A fólia felvitelét hengerléssel végzik, majd vákuum-vulkanizálással tartósítják. Erre az alapra — ugyancsak I szitanyomással — áttetsző festékből viszik fpl a szöveget és az ábrát. Végül áttetsző védőlakkal vonják be a táblát, amely 8—10 évig is megtartja fényvisz- szaverő képességét. A fényvisszaverő táblák 1,5—2 kilométerről észrevehetők. Az ismertetett eljárás ma még meglehetősen drága,. ezért nem készülhet minden tábla ebben a kivitelben. Az elmúlt évben a személyforgalom Kelebián 13 százalékkal csökkent. Összesen 672 553 be- és kiutazó személy lépte át az államhatárt. A járműforgalom csak 3 százalékkal csökkent. 327 769 vagon gördült keresztül az állomáson. A legnagyobb mozgás augusztusban volt. akkor egy hónap alatt összesen 94 825 személy hagyta el a határállomást, februárban viszont — az év legkisebb forgalma volt — „csak” 32 623 utas jelentkezett ellenőrzésre. A hercegszántói határállomáson 1975-ben 203 616 személy — 38 százalékkal több. mint a korábbi évben — és 41602 gépjármű — 29 százalékkal több az előző évinél — átkelését biztosították a pénzügyőrök és a határőrök. A világ minten tájáról több mint százféle állampolgárságú beutazó,, vagy, átutazó fordult meg a két1 határállomáson. A legtöbben jugoszláv, magyar, bolgár, szovjet, lengyel, illetve NSZK, osztrák és arab állampolgárok. • A nem szocialista országok állampolgárai körében — az Országos Idegenforgalmi Tanács külföldön folytatott felvilágosító munkája- révén — egvre inkább elterjedt az a hír. hogy Magyar- országra való beutazáshoz szükséges vízumot a közúti határállomásokon is beszerezhetik Így Hercegszántón tavaly mintegy négyszáz vízumot adtak ki. Sajnos. sok külföldi túrista nem tudja. hogy vasúti átkelőhelyen nem válthatnak ki vízumot. é$ért Kelebián az elmúlt évben csaknem ezer külföldi beutazására nem kerülhetett sor. Idős házaspárokat, kisgyermekes anyákat kellett az útlevélkezelőknek visszautasítani, mivel vízumot a Duna—Tisza között csak a röszkei. vagy a hercegszántói határállomásokon kaphattak a kapitalista országok állampolgárai. Bár a személyforgalom a két határállomáson az 1974. évi forgalomhoz viszonyítva összességében csökkent, az áruval és fizetőeszközzel való csempészkedés Hercegszántón 42 százalékkal. Kelebián pedig 23 százalékkal növekedett. Legalább is az ellenőrzés során felderített csempészáru mennyisége ’ és értéke alapján. Legnagyobb értékben pénz. zseb- számológép, irhabunda, bőrkabát, élelmiszer csempészésével kísérleteztek a merészkedők. Hamis útiokmánnyal tizennyolc különböző állampolgárságú személy kísérelte meg a határon való átju- tást Kelebián. A hercegszántói és kelebiai útlevélkezelők és pénzügyőrök deviza- és vámbűntett miatt, vagy érvénytelen útiokmányok miatt 1421 utast zártak ki a forgalomból. Az éber határőrök az útiokmányok ellenőrzése közben több határsértőt csíptek fülön. Szatmári Károly törzsőrmester a nemzetközi gyorsvonatban alvást színlelő három személyt állított elő. mert nem volt útiokmányuk. Kiderült, hogv disszidálni akartak. Bonchidai Károly őrmester az egyik hálókocsi forgózsámolyáról „tessékelt” le egv félig megfagyott személyt és járőrtársával együtt két másik határsértést is leleplezett. Takács Géza határőr megakadályozta, hogy egv magyar állampolgár útlevél nélkül Jugoszláviába utazhasson. Lukács Antal tür**őrmester pedig egy bűnözőt csípett fülön. aki útlevelet lo. pott. abba saját., fénykénét ragasztotta. s ezzel a hamis útlevéllel akart kereket oldani. Som- lyai József törzsőrmester az egyik belenő vonat postakocsijában elrejtőzött határsértőt fogta el Kelebián és Hercegszántón a < pénzügyőrök, a határőrök, a MÁV dolgozói, az IBUSZ pénzváltói jó együttműködéssel, pontos munkával egész évben a kívánalmaknak megfelelően, megbízhatóan és éberen dolgoztak, teljesítették kötelességüket. • Kiss László az Országos Műszaki Múzeum nevében üdvözli a megnyitó ünnepség résztvevőit. (Katkics A. felvétele.) • Ettinghauser bécsi tanárral közösen tervezte Jedlik Ányos ezt a mostani kerékpár-dinamóhoz hasonla'tosan működő áramfejlesztőt: egy tekercs forog az állandó mágneses sarkok között. A masina 1840-ben készült. (Karáth Imre felvétele.) — Csak a későbbi ötéves tervek során gondolhatunk végleges állandó kiállítás megnyitására. Addig többféle módszerrel hasz-' nősítjük gyűjteményünket. A műszerek fejlődéstörténetét láttató kiállítás volt az első önálló rendezvényünk. Jól fogadta a közönség, akárcsak ezt a- Jedlik Ányos születésének 175. évfordulójára készített összeállítást. Az ősszel Kecskemétre is elhozzuk A szemüveg története című vándorkiállítást. — Elégedett-e a műszaki mu- zeológia mostani állapotával? — A mérlegelésnél figyelembe kell venni, hogy honnan indultunk és nem feledkezhetünk meg a jelenlegi, takarékosságra késztető gazdasági helyzetről. Jó dolog, hogy a szaktárcák már régebben létrehozták az iparági g.vűjleinényfeket. Eddigi munkánk elismerésének is tekinthető, hogy a minisztérium Országos Műszaki Múzeummá minősítette intézményünket. Vezetője kezdettől, két esztendeje dr. Szabadván Ferenc műegyetemi tanár. Hamarosan a megyei múzeumok keretében is szervezett gyűjtés kezdődik. Már elkészültek az irányelvek, a módszertani útmutatók. Természetesen mindenütt a helyi sajátosságok szerint alakítják ki a gyűjtőkört. Bács-Kiskun megyében az élelmiszeripar nyilván fontos szerepet kap. Közben sokan érdeklődnek a Jedlik-kiállítás felől, köszönteni szeretnék a Bács-Kiskun megyében szakmai körökben jól ismert Kiss Lászlót. Hosszú ideig a Művelődésügyi Minisztérium dolgozójaként segítette szőkébb hazánk múzeumügyét. Reméljük, hogy az eddigi jó munkakapcsolatok is hozzásegíthetik a megyét ahhoz, hogy az Országos Műszaki Múzeum vándorkiállításai minél hamarabb eljussanak Kecskemétre, Bajára, Kiskőrös, re.. I Ezek a kezdeményezések is hozzájárulnak ahhoz, hogy las- san-lassan időszerűtlenné váljon Katona '— József bevezetőnkben említett panasza. A nemzeti köztudat részeként hatnak akik — így vagy úgy — azért dolgoztak, hogy virágzóvá tegyék környezetüket, hazájukat. Heltai Nándor Jelentős tartalék A korszerű állattenyésztés igen nagy terhet ró a jószágok szervezetére, mert az intenzív termelésre való törekvés szinte állandó igénybevétellel jár. Az adott üzemi viszonyok között elérhető' maximális hozamok viszont a megfelelő fajtán kívül^ kedvező tartási körülményeket, és mindenekelőtt megfelelő takarmányozást kívánnak. Minthogy állatainktól egyre növekvő teljesítményeket várunk, a megetetett takarmánynak feltétlenül elégnek, és megfelelő minőségűnek kell' lenni. A kiegyensúlyozott takarmányozás jelentőségét csak növeli, az a tény, hogy állattartó telepek napjainkban mindinkább iparszerűvé válnak, ami együtt jár a zárt tartással. Így azokat a biológiai • hatóanyagokat, amelyeket régebben a természet nyújtott az állatoknak, ma már sok esetben mesterségesen kell adagolni. Ez határozza meg döntő mértékben az állattenyésztés jövedelmezőségét, gazdaságosságát. Ezért a takarmány termesztésre az elkövetkező időszakban még nagyobb gondot __kell fordítani a mezőgazdasági üzemeknek. A Bács-Kiskun megyében , évente termelt szálas- és egyéb takarmányok ugyan biztosítják a jelenleg meglevő állatállomány részére az élelmet, de a takarmányok összetétele és minősége nem kielégítő. A fehérjékben gazdag lucernát csak a szántóterület 7 százalékán termelik a megye gazdaságai. A szakszerűtlen betakarításból eredően pedig még e kis mennyiségből is kárba vész a tápanyag fele. Jelentősek a tárolási veszteségek, meghaladják a 30 százalékot. Nemegyszer előfordul, hogy három nap helyett három hét alatt zárják le a silókat. Ennek oka részben a szervezetlenség, de legtöbb esetben a gépek hiánya. A termelési költséget növeli, hogy a megye szarvasmarha-állományának takarmányszükségletét 70 százalékban a szántóföldeken-termelik meg az üzemek. Pedig jelenleg is mintegy 35—40 ezer hektár rét és legelő kihasználatlan. Ezek bevonásával, a jó gyepgazdálkodással jelentősen csökkenteni lehetne a takarmányozási költségeket. A több legeltetéssel, az állatok kihajtásával a zárt tartásból eredő hátrányok 'többségét is meg lehetne szüntetni. Az állatok’így egészségesebb és jobb termelőképességű utódokat tudnának felnevelni. A rét- és legelőgazdálkodás mellett szinte kínálkoznak a növényi hulladékok, amivel a jelenlegi állatállomány dupláját is el tudná tartani a megyében. Napjainkban kárbavész a' kukoricaszár 90 és a répalevél hatvan százaléka. Az okok közöft itt is a gépesítés hiánya szerepel. Újabban nagy lehetőség kínálkozik a kukorica szárastól való feldolgozásával.. A Bajai és a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság kísérletei is ezt bizonyítják. A lisztté őrölt száras kukorica 25—30 százalékkal több tápanyagot tartalmaz. mintha hagyományos módszerekkel dolgozták volna fel. Ezenkívül külföldön is keresett, jól exportálható cikk á kukorica- liszt. A gazdaságosságot csák növeli, hogy a szálastakarmány feldolgozása után a lucernaliszt-ké- szítő üzemeket tovább lehet üzemben tartani a száraskukorica feldolgozásával. A megye mezőgazdasági üzemeiben, az állattenyésztésre az V. ötéves terv időszakában még nagyobb feladat hárul, mint az előzőben. Keresni kell a megoldást. fel kell tárni a lehetőségeket, hogy tojvább korszerűsödjék H| állattenyésztés, növekedjék a hús- és tejtermelés. Gazsó Béla B. Z. • Szitanyomással viszik fel a szöveget és ábrát a tábla felületére.
