Petőfi Népe, 1976. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-23 / 19. szám

1974. január 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Tiszakécskén nagykőrösi gyártelep (Avagy: a bölcs megfontolás nem ismer megyehatárt) „Nagykőrösi Konzervgyár tisza- kécskei telepe'’ — tűnt szemünk­be a cégtábla a nagyközség vas­útállomásán túli iparnegyedben, az egyik üzemporta bejárata fe­lett. S az emlékezet gyorsan fel­idézte: az azóta egyesült Szabad­ság és Béke Tsz közös termék­tartósító melléküzeme működött itt korábban. Meg kell hagyni: az új telep kevéssé hasonlít a nem is olyan régi elődjére. Ke­rítése . szinte frissen' festett, ud­vara parkosított, gondosan rend­ben tartott, épületei derűsek; akad közöttük új is. Egyszóval rangos kis telep. „ Mikor, milyén megfontolással történt a gázdacseré, mekkora létszámmal működik, milyen munka folyik a szomszédos me­gyebeli jó hírű Nagykőrösi Kon­zervgyár .tiszakécskei telepén? — ezekről kérdeztük Kiss János te­lepvezetőt, aki láthatóan öröm­mel vette az érdeklődést. — Mintegy két évvel ezelőtt, még a Szabadság Tsz-szel kezdte meg a gyár az átvételre vonat­kozó tárgyalást. Az átvétel, át- mentileg bérleti szerződéssel, 1974. június 1-én történt meg. A konzervgyár telephelyeként való üzemelést több szempont, alap­vetően a különböző érdekek egyeztetett figyelembevétele in­dokolta. A nagykőrösi gyárnak például a .létszámgondján segít, Tiszakécskén. pedig száz-száz- húsz személy állandó helybeli foglalkoztatását oldja meg tele­pünk. A fejlesztésre, korszerűsí­tésre is több a lehetősége a gyár­nak. De az sem mellékes, hogy a kécskei termelők előtte csak a MEZÖTERMÉK Vállalaton ke­resztül értékesíthettek, most meg Itt is eladhatják a portékát. Te­kintélyes termékmennyiséget fel­vásároltunk tavaly. Hogy milyen munka folyik a telepen? Télen a félkész termé­kek, most éppen a körtebefőtt kiszerelése van soron, és készí­tünk szörpöket is. Nyáron ri­bizli-, és szamócabefőtt előállítá­sa történik, és a gyár igényei sze­rint sárgabarackot, vagy éppen zöldbabot készítünk elő gyártás­ra. Valamennyien, akik itt dolgo­zunk, elmondhatjuk, hogy ten­nivalóban nem szűkölködő . más­fél évet hagytunk magunk mö­gött. És örülünk mindannak, amit elértünk. Sokat fejlődött, korsze­rűsödött a telep. Jó munkásgár­dává szerveződtek a dolgozók; többen közülünk a környékbeli tanyákról járnak be. Tavaly 26 millió forint termelési értéket ál­lítottunk elő; az idén szeretnénk túlszárnyalni a 30 milliót.,. Az előd szövetkezeti üzemhez ké­pest lényegesen, 750 forinttal emelkedett az egy személyre jutó havi átlagkereset. És a dolgozók a szó igazi értelmében szeretik munkahelyüket. De jobb lenne erről- őket megkérdezni — indít­ványozta Kiss János. A telepvezetői irodából — amelynek környékén egyetlen irodai dolgozót láttunk — hama­rosan az egyik műhelycsarnok­ban körtebefőtt készítésével szor­goskodó asszonyok-lányok közül Csáki Istvánnéval, a műhelybi­AZ SZKP XXV. KONGRESSZUSA Tudományos-műszaki fejlesztés a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártjának közelgő kongresszu­sán az ország gazdasági feladatainak, az új ötéves tervnek a megtárgyalásán belül különleges figyelmet szentelnek majd a tudományos-műszaki fejlődésnek. A Szovjetunióban ennek a szakterületnek a vezetői — így például Gvisianyi a Mi­nisztertanács mellett működő tudományos-műszaki kérdések­kel foglalkozó bizottság elnökhelyettese — ismételten rámu­tattak: a szocialista társadalmi rendszer különösen kedvező lehetőségeket biztosít a tudományos-műszaki fejlődésnek. A tervgazdálkodás feltételei módot nyújtanak arra, hogy a leg­fontosabb területekre koncentrálják a kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket. ^OTtrr TTUlJTt; rr/Trurl íMűm *< 4; 4 • A befőttké- szítéssel szor- goskodók egy csoportja... V A töltő-zá­ró gépsorról, amely mellett tizenketten dolgoznak, 14 ezer üveg be­főtt kerül le műszakonként. (Tóth Sándor felvételei) zcttság titkárával ismertetett össze a telep vezetője. — De jó, hogy hírt adhatunk magunkról! Amióta a Nagykőrösi Konzervgyárhoz tartozunk, nem járt nálunk a Petőfi Népe — örült meg a műhely „Mamája”, és felvillanyozottan újságolta: — Óriási sokat fejlődött a mi üzemünk. Azelőtt a lábzáros gé­pek ... De nehéz volt velük a munka! Most meg automata töl­tőzáró vonalunk, van és újabb, modern gépsort kapunk. Ügy szervezzük a munkát, hogy dél­előtt -az ötkilós üvegekből kisze­reljük, előkészítjük a körtét, dél­után pedig elindul a töltő-záró vonal. így takarékosabb az ener­giakihasználás. ötnyolcados üve­gekbe kerül a körtebefőtt, a bel­kereskedelem számára. És van szép, új ebédlőnk, mo­dern öltözőnk, fürdőnk, meg min­den ! Okvetlenül megmutatom — sorolja Csákiné Sárika szinte túl­áradó lelkesedéssel. Aztán, miközben az ebédlőbe tartunk, a telep udvarán arról tájékoztat, hogy a gyárhoz tarto­zás óta öt brigádot hoztak létre, s közülük három máris kiérde­melte a megtisztelő szocialista címet. A szociális, létesítmények elkészülése utáni takarítást a brigádok végezték el. A munka­helyi környezetük szépítéséért, telepük külső-belső karbantarts iáért 1500 társadalmi munkaórát vállaltak és teljesítettek a szo­cialista brigádok. Előre bocsátva, hogy: „Élelmiszerrel bánunk, itt elsőrendű követelmény a tiszta­ság!”, jogos büszkeséggel említet­te azt is, hogy a gyár telepei kö­zött meghirdetett tisztasági ver­senyben sem vallottak szégyent; a második helyet szerezték meg. A valóban szép ebédlőben Csá­kiné az arcomat fürkészve fi­gyelte a hatást. Majd a zöld sa­rokba mutatva megjegyezte: — Az is a brigádok érdeme! Azt a nagy filodendront például az én brigádom — Hámán Ka­tóról neveztük el — vette. Jutá­nyosán, ötszáz forintért kaptuk meg egy ismerőstől. Ugye, mi­lyen szép?!... Most meg várjuk a tavaszt, mert szintén saját pén­zen akarjuk befesteni az ebédlőt. Űj az épület, tulajdonképpen egysoron van lemeszelve és sze­retnénk nagyon szépre... —• Miért a saját pénzükön, nincs rá gyári keret talán? — ö, biztosan van, de egészen más, ha magunk!... Jobban örü­lünk annak. Hogy elgyönyörköd­tünk, amikor a virágot is vet­tük! Elvégre a mi telepünk ez, itt mi vagyunk a gazdák. Ma­gunktól sajnáljunk valamit?... Perny Irén A szovjet kormány legfelsőbb tudományirányítási szerve az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság. Ez alakítja ki a tudo­mány és technika távlati fejlesz­tésének főbb irányait. Emellett javaslatokat terjeszt a Minisz­tertanács és a Tervhivatal elé a tudományos és műszaki vívmá­nyok népgazdasági alkalmazásá­ra. A jelenlegi helyzetben ennek az utóbib tevékenységnek külön­leges jelentősége van. 1968 őszén ugyanis párt- és kormányhatáro­zat született a termelés és a tu­dományos műszaki fejlesztési te­vékenység kapcsolatának szoro­sabbá fűzésére. A cél a tudomá­nyos munka gazdasági hatékony­ságának növelése volt, illetve az, hegy a korszerű technikát gyor­sabban vezessék be az iparba. Más szóval: hogy a tudománytól a termelésig terjedő „átfutási időt” csökkentsék. Ez a határozat számos rendkí­vüli fontosságú gyakorlati intéz­kedést tartalmazott. Így például a tudományos intézetek felelős­ségét kiterjesztették és hálózatu­kat úgy szervezték át, hogy le­hetővé váljék közvetlen kapcso­latuk a termelői egyesülésekhez. Fokozták a tudományos kutató­munka intenzitását a vállalatok­nál. S nem utolsósorban: a tudo­mányos és műszaki fejlesztési te­Nemzetiségi ankét Vaskúton Ma este fél hét órai kezdettel nemzetiségi ankétra kerül sor a vaskúti József Attila Művelődési Házban. A Neue Zeitung és a Narodne Novine (a hazánkban élő németek, illetve délszlávok lapja) szerkesztői és munkatársai ismertetik újságjaik célkitűzé­seit, törekvéseit. A beszélgetés során választ kaphatnak az ér­deklődők a magyarországi néme­tek és délszlávok életével kap­csolatos kérdéseikre. Városrendezési és építési tervtanács alakul Munkában a szakköri tagok Az építésügyi és városfejleszté­si miniszter rendeletben írta elő, hogy a város- és községrendezés, valamint a beruházásúk előkészí­tésében, tervezésében — a nép- gazdasági, az építésügyi és la­káságazati célok összehangolt ér­vényesítésének ellenőrzése érde­kében — központi és területi vá­rosrendezési és építéstervezési tervtanácsok véleményezzék és ellenőrizzék a tervezési munká­latokat. Több korábbi intézkedés alap­ján már nyolc területi tervtanács működik az országban, s az új rendelkezés szerint rövidesen meg kell alakítani Budapesten a köz­ponti tervtanácsot is. A rendelet felsorolja azokat az általános és részletes rendezési, beépítési terveket, amelyeket a tervezőintézetek kötelesek bemu­tatni a központi és területi terv­tanácsoknak, s ugyancsak részle­teiben meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a tervek véleményezésénél kell megvizsgálni, ellenőrizni. Többek között a központi tervtanács el­lenőrzi az ezernél több lakásos lakótelepek részletes rendezési és beépítési terveit, valamint a városi főúthálózatot érintő lakó­telepek terveit. A tervtanácsok legfontosabb feladatai közé tarto­zik, hogy érvényre juttassák a területrendezési, területfejleszté­si jogszabályokat, hatósági elő­írásokat, a különböző beépítési terveknél megkövetelt műszaki­gazdasági normatívákat. — tehát a központi területfejlesztési és lakáspolitikai célokat. A benyúj­tott tervekről szakvéleményt ad­nak ki, amelyben a terv végle­ges kidolgozásához adnak szak­mai segítséget a még érvénye­sítendő követelmények meghatá­rozásával és ajánlásaikkal. (MTl) Jégtörés levegővel Híres jégtörőhajó-építő cég a finn Wärtsilä Művek Helsinki­ben. Többek között a Szovjetunió nak is gyárt három jégtörőhajót, melyekből az első — „Jermak" néven — kifutott az Északi-Je- ges-tengerre. A hajón. 118 főnyi személyzeten kívül 28 személy vé­gezhet kutatómunkát. A DieseUelektromos hajtómű kilenc, egyenként 4655 LE telje­sítményű motorból áll. Ehhez . kapcsolódnak a 3400 kW-os gene-’ rátörök. Maximális sebessége 19,5 csomó (klb. 36 km). Hat Diesel­motor szolgáltatja a fedélzeten szükséges energiát,-"ellátja a lég­buborékot termelő - Atlas-Copco berendezést, mely a préslevegőt állítja elő. Újszerű megoldásként, ha a ha­jónak egy fúrt lyukon át túl vas­tag a jégtakaró, préslevegöt nyomnak a jégpáncél alá, mely megemeli, és megrepeszti 'a jég­takarót. A KERMI hálózati hatósági el­lenőrzése során megállapította, hogy olyan, az egészségügyi kö­vetelményeknek nem megfelelő, műanyagok felhasználásával ké­szült gyermekjátékok kerültek forgalomba, amelyek egyébként gyártási hibák miatt sem felel­nek meg az előírásoknak. Ezért a Gödi Fémtömegcikk és Műanyag Üzemben gyártott „Fan­tázia” autónak, valamint Kassa György kisiparos két terméké­nek, a „Pingvinnek” és a „Hápi mobil" autós kacsának a további árusítását megtiltotta. Az intézet felhívta a kereskedelmi szerve­ket, hogy a nem megfelelő minő­ségű három gyermekjátékot a forgalomból haladéktalanul von­ják ki. (MTI) vékenység területén új ösztönzési rendszert dolgoztak ki. Ennek lé­nyege az, hogy az anyagi ösztön­zést a tudományos műszaki fej­lesztés tényleges népgazdasági — tehát termelési — hatékonyságá­tól tették függővé! Mindez még a szovjet gazdaságfejlődés- törté­netében is páratlan fellendülés­hez vezetett a tudományos-mű­szaki fejlesztésben. Az a tény, hogy a Szovjetunió gazdasági . tevékenységében a tudományos és műszaki fejlesz­tés eddig nem látott jelentőségre tett szert — megmutatkozik a Szovjetunió nemzetközi tudomá­nyos-műszaki kapcsolataiban is. Ennek legfontosabb eleme termé­szetesen a szocialista országok közötti többoldalú tudományos és műszaki együttműködés, amelyet a KGST komplex programja is hangsúlyoz. Ezek a kapcsolatok a most elfogadásra kerülő ötéves tervben, valamint az 1990-ig ter­jedő távlati tervben is megfele­lő hangsúlyt kapnak. A KGST-tagállamok jelenleg is csaknem 300 tudományos-műsza­ki fejlesztési témán dolgoznak összehangoltan. Az 1980-ig terje­dő időszakban körülbelül 900 ku­tatási témán működnek együtt a KGST tagállamai. Ennek a tudományos munkának a kereteit az a több mint 70 többoldalú egyezmény adja meg. amelyet a KGST-országok egy­mással aláírtak. Ezek az energia és energetika területétől a gép­gyártásig és az élelmiszeriparig a termelési ágazatok egész sorá­ban irányozzák elő a közös tu­dományos-műszaki fejlesztési tevékenységet. A 70 egyezmény gyakorlati megvalósításában a KGST-országok több mint 150 tudományos kutatóintézete vesz részt. Tevékenységüket 43 koor­dinációs központ és 12 erre a cél­ra létrehozott nemzetközi szerve­zet irányítja. Éppen a Szovjetunióban folyó tudományos és műszaki kutatás és fejlesztés színvonalának gyors emelkedése miatt a legfejlettebb tőkés országok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a nemzet­közi együttműködés iránt. Je­lenleg a Szovjetuniót 14 fejlett tőkés országhoz (közöttük a technológiailag élen haladókhoz) fűzi kormányközi együttműködé­si megállapodás. Emellett a Szov­jetunió tudományos és műszaki fejlesztési politikája nagy jelen­tőséget tulajdonít egyes vezető cégekkel és a tőkés országok tu­dományos intézményeivel létre­hozandó munkakapcsolatnak. Je­lenleg Í60 ilyen jegyzőkönyv vagy egyezmény van érvényben a Szovjetunió és a tőkés partnerek között. A pártkongresszus küszöbén | tevékenységből azt a végkövet­keztetést lehet levonni, hogy a Szovjetunió és a KGST-országok kapcsolataiban a tudomány és technológia közvetlen termelőerő­vé vált. Ami a tőkés viszonylatot illeti, a Szovjetunió a műszaki­tudományos együttműködés terü­letén is készen áll a kölcsönö­sen előnyös és egyenrangú kap­csolatok megteremtésére — s ez a nemzetközi enyhülés komplex folyamatának jelentős alkotóele­me. —i —e) MINISZTERI UTASÍTÁS a tanulóifjúság nyári foglalkoztatásáról Hibás gyermekjátékok Az idén is mód nyílik a tanuló- ifjúság nyári szünidei foglalkoz­tatására, amiről a munkaügyi mi­niszter és az oktatási miniszter — az érintett országos szervek­kel egyetértésben most kiadott együttes utasítása intézkedik. Az intézkedés a 14. életévüket betöltött, általános iskolai tanul­mányaikat ez évben befejező, il­letve gimnáziumi, szakközépis­kolai, egyetemi és főiskolai ta­nulmányaikat végző, szakmai gyakorlatra nem beosztott, illet­ve arra nem kötelezett fiata­lokra vonatkozik. A tanuló fiatalok szünidei fog­lalkoztatása már régebben beve­zetett gyakorlat. A mostani uta­sítás azonban számos új elemet is tartalmaz. A régebbi rendelke­zés is módot adott arra, hogy az általános iskolai tanulók csopor­tos nyári szünidei munkába állá­sával foglalkozzanak a tanácsi szervek, az iskolák és a vállala­tok, a gyakorlatban azonban a munkavállalás távolról sem volt szervezett, a fiatalok jobbára egyénenként kerestek szünidei munkát, s a vállalatok ugyancsak külön-külön próbáltak utat, mó­dot. Zömüket csak olyan kisegí­tő munkákkal bízták meg, ami távol esett a tényleges termelő tevékenységtől, a termelés elsőd­legessége most nem csupán a megfogalmazásban jut kifejezés­re, hanem a gyakorlatban is szol­gálja a munkára nevelést, és egyben a vállalati termelési fel­adatok megoldását is. Ehhez jó alapot ad az utasításnak az a része, mely/előírja, hogy a vál­lalatok munkaerőigényeit a ta­nácsok kötelesek a helyi ifjú­sági titkárral együttműködve március 15-ig rangsorolni. Ennek során azokat a vállalatokat ré­szesítik előnyben, amelyeknek az oktatási intézményekkel már ko­rábban kialakult kapcsolataik vannak. Emellett elsősorban az iskolákhoz legközelebb eső mun­kahelyek, vállalatok munkaerő­igényeit kell kielégíteni. A rang­sorolásnál a megyei tanácsok a továbbiakban kizárják azokat a munkahelyeket, amelyek nem termelő munkával akarják a fia­talokat megbízni, avagy nem tartják be a vonatkozó jogszabá­lyokat. nem szervezik meg a kö­telező munkavédelmi oktatást, nem teremtik meg a szükséges feltételeket. A régebbi rendelkezés is erő­teljesen fogalmazta meg az isko­lák feladatait, de a gyakorlatban most már ezek is sokkal határo­zottabban érvényesülnek majd. Egyebek mellett az is, hogy ne csupán a nyári úttörő- és KISZ- táborokra, hanem a szervezett szünidei foglalkoztatásra is moz­gósítsanak, ami az egyén, a sző­kébb kollektíva és a népgazda­ság számára egyaránt fontos. Az elfogadott munkaerőigénye­ket a művelődési feladatokat el­látó szakigazgatási szerv április 1-ig közli az iskolákkal, a mun­kaügyi szakigazgatási szerv pe­dig ugyan e határidőig tájékoz­tatja a vállalatokat. Az általános és középiskolákban még április­ban tájékoztatni kell a munkakö­zösségek útján a szülőket, az osz­tályfőnöki órákon, úttörő- és KISZ-rendezvényeken a fiatalo­kat a nyári foglalkoztatás lehe­tőségeiről, a jelentkezés módjá­ról, a szervezett foglalkoztatás­ban való részvétel előnyeiről. Egyidejűleg fel kell mérni a fia­talok munkavállalási szándékait és a munkára jelentkezők szá­mát. A 16 éven aluliak munka- vállalásához továbbra is szülői írásbeli hozzájárulásra van szük­ség. A munkaviszony létesítéséhez munkakönyv helyett az iskola ál­tal kiállított munkavállalási en­gedély szükséges. A megállapo­dásnál arra is figyelemmel kell lenni, hogy különösen a szakkö­zépiskolai és felsőfokú tanulmá­nyokat folytató fiatalok lehető­leg olyan munkára kerüljenek* amely leginkább megfelel szak­képzésük területének, s arra, hogy a tanulók a nyári «szünet­ben legalább 4 hetet pihenéssel tölthessenek. A fiatalok munka­ideje egyébként a vállalatnál rendszeresített munkaidővel azo­nos, annál legfeljebb rövidebb le­het, 18 éven aluliakat éjszakai munkára, 16 éven aluliakat túl­munkára és készenlétre igénybe­venni még önkéntes jelentkezés esetén sem szabad. A munkabért a munkahelyen érvényben levő bérezési szabályok szerint kell elszámolni és kifizetni. A foglal­koztatás főbb kérdéseiben egyéb­ként az illetékes szerveknek má­jus 10-ig kell megállapodniuk. Fontos körülmény, hogy a jö­vőben az eddigieknél is nagyobb feladatot kap az előkészületek­ben és a végrehajtásban a KlSZ- szervezet és a megyei tanácsok­nál tevékenvkedő ifjúsági titkár. (MTI) Kiskunfélegyházán a Batthyány Lajos Általános Iskolában műkö­dik egy tizenöt tagot számláló kerámiaszakkör, Dobó Irma tanárnő vezetésével. A kis közösség lelkes tagjai sok szép tárgy elkészíté­sével örvendeztették meg már az intézmény nevelőit és' a tanulótár­sakat. Képünkön Szűcs Mária és Udvardi Sándor nyolcadikos szak­köri tagok munka közben a tanárnő magyarázatára figyelnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents