Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 19*5. december Ifi. A PÁRTHATÁROZAT MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÚTJÁN A termékszerkezet átalakítása a BRG kecskeméti gyárában „A gazdasági fejlődés nagy tartaléka a terme­lési szerkezet átalakításának meggyorsítása. A ter­melésben olyan szerkezeti változásokat kell vég­rehajtani, amelyek elősegítik a rendelkezésre álló energia és nyersanyag jobb felhasználását, a gaz­daságosan értékesíthető exportárualapok termelé­séi, a tőkés import csökkentését, illetve helyette­sítését." A fenti idézet a Központi Bizottság 1974. decem­ber 5-i határozatának fontos megállapításait tar­talmazza a népgazdasági fejlődés meggyorsításá­nak és a nemzetközi gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás javításának lehetőségeiről. A hatá­rozat — amely körvonalazza a gazdasági irányító­szervek és a termelő üzemek feladatait — egy éve látott napvilágot. A BRG kecskeméti gyárának termékei közül a mágneses mag­netofon fejpárok gazdasági mu­tatói voltak a legkedvezőbbek. Ezek anyaghányada 15 százalék, Félautomata csévél-, gépen készülnek a magnóiejek tekercsei. (Szilágyi Mihály felvétele) jóval alatta marad tehát a kész magnetofonok 60 százalékos anyaghányadának. Hasonlóképpen viszonylag kevés eszköz szüksé­ges az előállításhoz, mégis igen é' (ékes termékek. Ezek alapján eltétlenül érdemes volt termelé­süket fokozni. A gyárban az idén sem készül lényegesen több mag­netofon, mint a korábbi években, megtalálták viszont a módját, hogy a közel kétszeresé ■ e felfut­tatott fejgyártás . produktumát külső piacokon biztonságosán ér­tékesítsék. A termelés növelésére gyorsan megtérülő — nagyobbrészt gépi beruházásokat valósítottak meg. A termelékenység az idén mint­egy 27 százalékkal emelkedett. S ebből 20 százalék a termékstruk­túra; változásának — elsősorban a fejgyártás növelésének — volt köszönhető. Nem voltak ered_ ménytelenek a technológia kor­szerűsítésére, a műszaki előké­szítés javítására irányuló erőfe­szítések sem, mert ezek révén együttesen 7 százalékos termelé­keny-ég-emlkedést értek el. A nagyértékű termelő berendezések kihasználásának növelésére évek óta törekszenek. Az idén e téren is sikerült előrelépni. A korsze­rű gépeken átlagosan 2,1 mű­szakban folyik a termelés, míg tavaly csak 1,7 műszakszámot ér­tek el. Megmutatkozik azonban a ter­mékszerkezet változásának hatása az anyagfelhasználásban is, hi­szen 22 millió forintos fajlagos anyagmegtakarítást éltek el az­által, hogy a legkevésbé anyag- igényes gyártmány termelését fo­kozták. Növelték a tőkés exportot is. Az idén már mintegy 40 mil­lió devizaforint értékű magneto­fon futóművet szállítottak egy svédországi cégnek. A követke­ző években jelentős mértékben tervezik fejleszteni ezeknek a gazdaságos termékeknek a gyár­tását. Az igények pedig távlatilag is lehetővé teszik, hogy a na­gyobb szériában készülő magne­tofon alkatrészek vevőre találja­nak az európai piacokon. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár egyes termékeibe ma még nyugati importból származó al­katrészeket építenek be. Ennek csökkentésére kezdték meg a kecskeméti gyáregységben a szte­reo és többcsatornás jelentéstá­roló fejek előállítását. Az idén el­készültek az első szériák, és felhasználásuk 20 millió forint ér­tékű alkatrész importját tette el­kerülhetővé. E bonyolult alkat­részek gyártásának meghonosí­tása — a deviza megtakarításán fúl — javítja a felhasználásuk­kal készülő jelentéstárolók gyár­tásának gazdaságosságát. Ezek az idei év jelentősebb eredményei a BRG kecskeméti gyárában. Azok a kezdeményezé­sek, amelyek hatása máris mér­hető. Fel lehetne sorolni még nem egy, megvalósítás előtt álló tervet. * A termékszerkezet átalakítása, az egyre korszerűbb gyártmányok bevezetése, a legmagasabb gaz­daságossági mutatókkal bíró ter­mékek számának és arányának fokozása a vállalatok számára nem egyik napról a másikra meg­oldható feladat. Meg kell előz­nie a gazdasági előnyök gondos mérlegelésének, a termelőkapa­citások átállításának, nemegyszer bővítésének. A párthatározat végrehajtásá­nak feltételei nem egyformán kedvezőek valamennyi üzemben. A termelési szerkezet javításá­nak, az export fokozásának lehe­tőségét sok helyen korlátozza a termelőkapacitások korszerűtlen­sége, szűkös volta, a szakképzett munkaerő, vagy a beruházási for­rások hiánya. A lehetőségek céltudatos ki­használásával azonban mindenütt előre lehet lépni a vállalati mun­ka javításában. A BRG kecske­méti gyáregységének példája bi­zonyítja, hogy nem kis mérték­ben. Zs. A. tll.l MIKKfX K VgllV ««Hi J V * Gydmnövéiíy|filíMíés,I,yJfi|gSf,t(i Iglob o A NASA szakértői nemrégi­ben nyilvánosságra hozták, hogy a gyomnövények ellen mintegy 20 ezer méter magasságból ha­tásos küzdelmet lehet folytat­ni a világűrből történő megfi­gyeléssel. A „Melón Dűdaim” gyomnövény időnként ellepi Ka­lifornia dinnyeföldjeit. Megfi­gyelték azonban, hogy nem is a dinnyeföldeken okoz nagy káro­kat, hanem inkább a gyapotültet­vényekben, lucernákban, és a cukorrépa-földeken. Egyes far­mokról az utóbbi években 60 százalékos termésccsökkenést je­lentettek a gyomnövények táma­dása mialt. Időben és térben azonban igen nehéz felismerni, orvosi nyelven diagnosztizálni ezt a parazita növényt, amely különösen a nagy hőségben és magas páratartalom mellett szaporodik és bújik meg az ültetvényekben a növénykul­túrák között. Földről néha ve­szélyes is a csörgőkígyók miatt a felderítés. Az amerikaiak 20 ezer méter magasságból mesterséges holdak­ról készített felvételeket értékel­tek, amelyek infravörös filmre készültek, és amelyeken az emlí­tett gyomnövény lila színben volt felismerhető. A világűrből ké­szített felvételek értékelésénél ki­tűnt, hogy az egyik farm 32 hektáros területén valószínűsí­teni lehetett az említett gyomnö­vény előfordulását. A szakembe­rek remélik, hogy ez a mestersé­ges holdas módszer a jövőben be íc.g válni a Melon Dudáim fel­derítésénél. a földről ugyanis 1000 hektár átfésülése 60 ezer dollárba kerülne. Ebben az eset­ben a mesterséges hold gazdasá­gosabban dolgozik.-K) ,♦ *» >< m jjÖ D í I ) Kazah sztyeppek ősi lakói Kazahsztán nemrégiben fel­szántott füves pusztáin hajdan elefántok és amerikai bölények éltek. Az állatok csontjait az Irtis, Isim és Tobol folyók kö­zötti területen találták meg A leletek- vizsgálata során az ős­állattan kutatói arra a következ­tetésre jutottak, hogy hatféle elefántcsorda élt itt. Kétszarvú orrszarvúak is tanyáztak erre. A régi állatvilág legkülönösebb képviselője a púposhomlokú orrszarvú volt, amelynek leletei segítségükre vannak a tudósok­nak a geológiai üledékek korá­nak pontos meghatározásában. Aktán hizlalt birkák Szerénytelenség nélkül kije­lenthetem, hogy közéleti érzé­kenységem kivételes nagyságren­dű. Olyik esetben közéleti indu­lattá fokozódik."Mint tegnap is. Régóta bűzlik már nekem va­lami a juhhodályok felől. Ta­pintatosan firtatom parasztrova- tos kollégáimtól. — Csak úgy eszembe jutott.., Hogy állunk a juhtenyésztéssel? — .. .de büszkén — harsant az egyhangú válasz. Amitől ugyan magasfeszültség támadt fejemben, de türtőztettem magam. — No és mi az ok? — tapoga­tóztam, mint aki segíteni is tu­dok. Ök komolyra vették, és kisuj- jukból rázták tájékozottságukat. — Hát ugye egyrészt lassan ki­halnak az ősi juhtenyésztő di­nasztiák, utánpótlás meg nuku, vagy éppencsak nuku. Mert hát... Itt hirtelen támadásba mentek át a szaktársak, s mellemnek szö­gezték a viszontkérdést. —... Te vajon kiállnái ilyen időben a puszta közepére, hogy jobb dolgod híján kilesd a sze­rencsétlen birkák szájából az utolsó fűfalatot. — Hááát... Még ha terelgetés, ről lenne szó. De csak úgy állni, mélázni. — Na látod. Ezért is töri-zúzza fejét a szakma, hogyan dolgozzák ki pásztor nélküli birkatartás technológiáját. — Takarmány vari elegendő? Netán annak csekély volta miatt nincs meg a hagyományos élet­kedv a juhokban? — Fordítot­tam kényesebb vágányra a kér­dést. — Az még volna, mert hisz’ juhlegelő csak-csak álcád, ámbá­tor, megengedjük, a kosztolásuk sem fenékig tejfel. — Nnna, pont itt próbállak ben­neteket kihúzni a kátyúból1. — robbant ki belőlem a nehezen visszatartott diadalérzet. — Mi az, talán takarmány- krőzus lettél? Miből telik neked annyi .mhabrakra, amivel az egész megye birkaállományát fellendíthetnénk?. .„ Csak nem te voltál, aki 50—50 kilós tételek­ben megyeszerte cukrot vásárol­tál fel, mert bedőltél a rémhír­nek, hogy háború lesz. S hogy semmi sem dőlt össze a kis ár­igazítás miatt, most szeretnél túl­adni a felhalámolt cukron.., Gondo'odi, hogy ezzel meg tu­dod etetni a birkákat. . — Ne idétlenkcdjelek! Én ko­molyan veszem a jvhproblémát. Tálcán hozom nekte a megol­dáshoz vezető utat. Persze, ha kalendáriumon kívül mást is ol­vasnátok, ti is értesültetek volna az ausztráliai kutatók szenzációs felfedezéséről. A szaktársakat enyhe pír lepte el, nyeltek egyet, s beleegyezően nógattak. — Mondjad, egye meg a fene. S én habzó lelkesedéssel vilá­gosítottam fel őket. A Wool Re­cord, a gyapjúszakemberek világ­lapja közölte, hogy a canberrai kormány anyagi-erkölcsi támoga­tásával az ausztrál kutatók addig kísérleteztek, míg ki nem derí­tették: A birkák papírral is táp­lálhatok. Azóta a kormány kor­látlan mennyiségben bocsátja a kutatók rendelkezésére az irattá­ri hulladékpapírt. Ami eddig bizonyos: a juhok meglepetésként ható intelligen­ciája. Az ő szempontjukból szö­veggel, betűvel, számmal fölösle­gesen piszkított papiros nem ern­te. .. — pardon — nem birkának való. Az etetésükre szánt papi­rost meg kell tisztítani ettől a ká_ ros szennyeződéstől, csak úgy hajlandók beburkolni. Miután persze még melaszt, lenmagot, karbamidot és bizonyos ásványo­kat kevertek a cellulózszármazék­hoz — az állatok jobb emésztése céljából. Restellkedve kell tudomásul vennünk, hogy a szemtelen juhok az újságpapír-diétát vonakodtak elfogyasztani. Adtak hát nekik Űj terv - új szabályozók I. Miért kell módosítani? • A közgazdasági szabályzó rendszer szerves része a népgaz­dasági tervezésnek, a népgazda­ság ötéves és éves terveinek. Eb­ből szükségszerűen következik, hogy időről időre — elsősorban a középlejáratú tervidőszakok vál­tásakor — sor kerül a szabályo­zók egyes elemeinek módosításá­ra. Ez történt a IV. ötéves terv­időszak megkezdésekor, s ezt a munkát, a közgazdasági szabá­lyozó rendszer módosítását, össz­hangba hozatalát az V. ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival, ezúttal is el kell végezni. A szabályozók módosítása te­hát nem új avagy szokatlan je­lenség. Ugyanakkor az sem két­séges, hogy a mostani változta­tások erőteljesebbek, mint pél­dának okáért az 1971. éviek vol­tak. Pedig V. ötéves tervünk gazdaságfejlesztési céljai — azok számszerűsített mértékei — elő­rehaladásunk folyamatosságát hangsúlyozzák, etekintetben csak a tervezett növekedési ütemben van némi eltérés. A szabályozók széles körét — a termelői árakat, a vállalati jö­vedelem- és bérszabályozást, az érdekeltségi alapok képzését és felhasználását, a fejlesztések finanszírozását, az importot és az exportot egyaránt — érintő változtatásoknak ezúttal egyéb indítékai is voltak. A most zá­ruló IV. ötéves terv szabályozó rendszerét 1969—1970-ben dol­goztuk ki. olyan időszakban, amelyet a viszonylag nyugodt világpiaci helyzet — a nemzet­közi kereskedelem gyors növeke­dése, a tőkés infláció akkor még szerény üteme — jellemzett. A közelmúlt években olyan események következtek be a vi­lággazdaságban. amelyek a ma­gyar népgazdaság fejlődésének, eredményes munkájának külgaz­A fák kérge és a levegőszennyezettség A környezetvédelem új össze­függések keresésére ösztönzi a kutatókat. E buzgó kutatómunka során néha meglepő összefüggé­sekre bukkannak. A svéd és len­gyel kutatók újabban megállapí­tották. hogv jól észlelhető össze­függés van a levegő szennyező­dése és a fa kérgének savassága között. Ezt a felimerést Frank­furtban egyetemi kutatók labo­ratóriumi vizsgálatokkal is meg­erősítették. Három különböző fa­fajt választottak vizsgálatuk tár­gyául: a korai juhart, a magas kőrist és a nagylevelű hársat. A város centrumából kiindulva a periférián kívül eső szántóterüle­tekig összesen 255 fa kérgét és ezzel párhuzamosan a levegő összetételét analizálták, s meg­állapították, hogy a város centru­mától a periférikus területek fe­lé haladva csökken a fa kérgé­nek savassága (hidrogén-ion­koncentrációja). A fa kérgének savanyúságáért elsősorban a le­vegő kéndioxid-tartalma tehető felelőssé. olyan keveréket, amelyben hiva­talos iratok és régi újságok ele­gyedtek. Megveszni nem ijesztek meg szegények, csupán pániksze­rű gyorsasággal vesztettek sú­lyukból. Míg aztán megtalálták az eddig optimális finomkeveréket, ami 80 százalékban hivatalos ak­tákból és 20 százalékban takar­mány-adalékanyagokból tevődik össze. No. de ettől már fellendül­tek, gyarapodásnak indultak, ha­bár kisebb mértékben, mint bir­káktól megszokott. Az a fontos, hogy a sín meg- i'an, s ezen már csak egy béka­ugrás megtalálni a legtöbb bir­kahúst termelő hulladékpapirdó­zist. Most már a helyi lehetőségekre irányítottam kartársaim figyelmét. — Ti is beszállhattok a megyei kísérletsorozatba. Üjságosok vagy­tok, kezetek ügyében az egyik fajta papír. Az új formátumú, képekben, érdekességekben gaz­dag Petőfi Népe — használat után mosatlanul is ízleni fog a juhoknak. De ez csak a csemege legyen. Rendkívül nagy lehetőség nyí­lik azonban a hivatalok fölösle­ges aktáinak föletetésével. Lesz akkora birkatakarmánybőség, hogy egy esztendőn belül juhte­nyésztést versenyre hívhatjuk ki Ausztráliát. Nem kell más hozzá, csak egy kis birkatürelem. Tóth István dasági feltételeit is megváltoztat­ták. szigorították. A még érvény­ben levő szebályozó rendszer megpróbált ugyan reagálni — gondoljunk az 1975. évi részle­ges termelői árrendezésre, az energiahordozók és üzemanyagok termelői és fogyasztói árának felemelésére, egyes területeken a konjunkturális export-árnyereség elvonására stb. — összhatását te­kintve azonban a szabályozó rendszer . változatlan maradt, nem tudta a vállalati gazdálko­dás — és a fogyasztás-szférájá­ban érzékeltetni a világpiacon zajló folyamatokat, azok konzek­venciáit # Ilyen körülmények között ellentmondás és tarthatatlan helyzet jött létre: csak a nép­gazdaság egésze ..tudott" arról, hogy a külgazdasági környezet alapvetően módosult. Egyúttal kénytelen volt vállalni és viseLni az ebből származó pénzügyi — a nemzeti jövedelmeket csökken­tő — terheket és kiadásokat, va­lamint a tekintélyes külkereske­delmi hiány; ugyanakkor akar- va-akaratlanul fenntartotta- a gazdálkodó egységek számára azt az „üvegházi klímát”, amely megóvta azokat a negatív világ­piaci hatásoktól. A népgazdaságfejlesztés V. öt­éves terve nemcsak előirányza­taiban számol a realitásokkal, a módosult külgazdasági környe­zet szigorúbb feltételivel, köve­telményeivel. A terv fő — gazda­ságpolitikai -- céljai is ezt tük­rözik: a társadalmi termelés ha­tékonyságának erőteljes növelé­se és a külgazdasági egyensúly javítása. Ha egyszer a népgaz­daság egészének a megváltozott külgazdasági környezetben kell helytállnia és fejlődnie, célja és törekvése csak akkor reális, ha ugyanezt követeli, igénvli alap­egységeitől. a vállalatoktól, min­den termelőtől és fogyasztótól. Nos. ezért olyan mélyreható a szabályozó rendszer módosítása, amely — jelképesen szólva — a világgazdasági változásokat, követelményeket építi be abba a közvetlen gazdasági környezetbe, amelyben a vállalatoknak mo­zogni lehet, cselekedni kell. A közgazdasági szabályzó >( rendszer módosítása az új. az V. ötéves terv kidolgozásával pár- ^ huzamosan haladt. Közzétételük. ; a szabályozók konkrét méretei­nek meghirdetése mindemellett) megelőzte az V. ötéves terv or- . szággyülés elé történő beterjeszt , tését, törvénybe való iktatását. Ez logikus és szükségszerű is. A módosított .szabályozók ;i na­gyobb rendszer, a népgazdaság ( új tervidőszakbeli fejlődését’, meghatározó körülményeket tol­mácsolják., a vállalatoknak. j*J, ezek ismeretében kerülhet sor a , felkészülésre, a vállalati gazdál­kodás átálilására.. • A népgazdasági terv tör-­vénvbe iktatását — de már az.:‘ új esztendőben — vállalati bl- t éves tervek kidolgozása követi,; —. s ehhez a munkához az új 1 szabályozók nélkülözhetetlen in- - formációkat nyújtanak. Ebben) az összefüggésben is szükség t volt a szabályozók elveinek, mértékeinek mielőbbi ismerteté­sére és meghatározására, hogy a vállalati vezetők — az új köve­telmények szerint — számolhas­sanak, keressék az eredményes gazdálkodás lehetőségeit, kidől-'- gozzák annak konkrét módsze­reit. intézkedéseit. G. I. Következik: Nyereségadózás, és alapképzés ; A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Színtelen folyadék Jóval elmúlt már éjfél, amikor 1975. augusztus 5-én Kecskemé­ten, a Halasi úton a rendőrjár­őrök öreg Warsszawára lettek fi­gyelmesek. A jármű azért keltett feltűnést bennük,„mert hátsó -kést rekei szinte eltűntek, az autó pe­dig úgyszólván leült az útra a nagy megterhelés miatt. A jár­őrök megállították az autót és a benne utazókat igazoltatták. Mindketten egri lakosok voltak. Az egyik Nagy József, Eger, Val­lon utca 1. szám álatti lakos, a Volán 4. számú vállalatának gép­kocsivezetője, a másik pedig Sar- kadi Ferenc, Eger, Kallómalom u. 70. szám alatti lakos, a Heves megyei AGROKER rakodója. Ha­marosan kiderült az is, mitől „fe­küdt le” az öreg Warszava! A csomagtartóban és a kocsi hátsó ülésén összesen 304 liter pálin­kát szállítottak volna Egerbe. Elmondta a két megszeppent ember, hogy a pálinkát Bócsán vették, de nem tudják kitől. Hogy miként kerültek Egerből Bócsára? Egyszerű: hallották, hogy Solt- vadkert, Bocsa környékén olcsón lehet pálinkát venni. S mivel mindketten szabadnaposak vol­tak, összebeszéltek, hogy szeren­csét próbálnak. így indultak el három vashordóval, három fa- hordóval és műanyag kannákkal felszerelve, s természetesen né­hány ezrest is zsebre tettek. Meg­kérdezték tőlük azt is, hogy mért van szükségük ilyen mennyiségű pálinkára? Azt előre sejtették a rendőrök, hogy nem az igazat fog­ják megmondani. így is történt. Arra hivatkoztak, hogy lakoda­lomba hivatalosak, s úgy gondol­ták. visznek egy kis innivalót. Az átlátszó érvelést nyilván ők sem gondolták komolyan, s a hatósági emberek akkor is tudták volna, mi a céljuk a pálinkával, ha sem­mit sem mondanak. Valóban nem tudták, hogy ki­től vették a „színtelen folyadé­kot", de az utat ismerték. így aztán hamarosan kikötöttek Bíró József, Bocsa, II. kerület 234. szá­mú tanyájánál. Bíró arra hivat­kozott, hogy rossz állapotban van a tanyája, javítani kell, de nem volt pénze. Viszont felgyülemlett a ház körül egy kis gyümölcs^ amit csakis pálinkafőzésre lehe-t tett már felhasználni. Mit tehe-„ tett egyebet? Ké,sziU}Uj >iegy /nlon párlö készüléket mondanunk sem ikelk*-,shog.yrtéflrr{ gedély nélkül. Innen 200 litér, pálinkát vettek az egri beszer-» zők, de nem elégedtek meg a, mennyiséggel, hiszen még volt; üres edényük. Eljutottak hát Deli Ferencnéhez, aki „kiszorí­tott” nekik további 60 litert, majd.; útjuk Szász Imréhez vezetett, akii! vei 44 literben állapodtak meg. Bt két utóbbi zugpálinkafőző szin-i tén Bócsán lakik, s ők is 35 fo~, rintért adták a pálinka literjét,! mint Bíró József. A lefoglalt ra-j köményért tehát több, mint 10j ezer forintot fizettek. A pálinkafőzők és a nagyobb' nyereség reményében ilyen hosz-: szú útra vállalkozók ellen eljárás’ indult. A bíróság ítéletéből egyér-; telműen következik, hogy bizony' az ilyen éjszakai fuvarozás nem' éri meg. Nagy Józsefet ugyanis adócsalás bűntette miatt négy hónapi szabadságvesztésre és hat­ezer forint pénzbüntetésre ítélte^ a bíróság. Sarkadi Ferenc bünte-’* tése ugyanaz. Bíró József öt hó­napi szabadságvesztést kapott, mellékbüntetésként pedig 20 ezer forint megfizetésére kötelezték. A szabadságvesztések végrehaj­tását azonban — mindhárom vád­lottnál — a bíróság háromévi próbaidőre feltételesen felfüg­gesztette. Deli Ferencnét és Szász Imrét szabálysértési eljárás ke­retében vonták felelősségre. A bűnjelként lefoglalt 304 liter p.á:- linkét és a Bíró Józsefnél talált főzőberendezést elkobozták. így aztán szertefoszlottak a nagy remények, amelyek — tér- * mészetesen ezt nem mondták az* egriek — arra irányultak, hogy, a Bócsán 35 forintért megvásá­rolt pálinkát Egeiben esetleg dupla áron fogják értékesíteni. Nemhogy pálinkájuk nem ma­radt, hanem elveszett az üzletbe befektetett pénzük is. Nem való­színű, hogy egyhamar hasonló kirándulásra szánják el magukat. G. S. Hogyan működik az elektronikus pénztáros? Az amerikai áruházakban fo­kozatosan vezetik be az elektro­nikus pénztáros alkalmazását. Az egyes árucikkek futószalagon el­haladnak egy üveglap előtt, egy lézersugár a számítógépbe továb­bítja az áru kódszámát, és ezzel egyidejűleg egy kis képernyőn a vásárló leolvashatja az őt érdek­lő adatokat: a kiválasztott áru árát. lejárati idejét, a súlyt és az esetleges ajándék, bonok érté­két. A számítógép összeadja az árakat, naprakész raktári adato­kat szolgáltat, ellenőrzi a külön­böző jutalom-bonokat stb. Ara viszonylag magas, de a szuper­marketekben a munkabérek te­rén 40 százalékos megtakarítást tesz lehetővé. Amennyiben a vá­sárló rendelkezik a szupermar­ketben található árucikkek kód­számának listájával, telefonon is leadhatja rendelését.

Next

/
Thumbnails
Contents