Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

Íitt5. december 16. • PETŐFI NÉPE Ö 3 M Megkezdték a nyugdíjak kifizetését SZAKASZOK, RAJOK - KIRÁNDULÁSOK - ARANYÉREM Az Ifjú Gárda megyei eredményei és feladatai Bács-Kiskun megyében csaknem 1400 ifjúgárcHsta tevé­kenykedik; számuk a két évvel ezelőttihez viszonyítva G00 fővel emelkedett. Mindannyian egyéni feladatvállalás alap­ján végzik munkájukat, s amellett, hogy a tagok többsége 14—18 év közötti, igen figyelemre méltó az a tény is, hogy közülük százan nem tagjai az ifjúsági szövetségnek, ök az Ifjú Gárdában szerzik meg mozgalmi tapasztalataikat, s utá­na lesznek tagjai a KISZ-nek. Karácsonyi forgalom a postán Már most a szokásosnak két­szerese a levél- és a csomagfor­galom, amely az ünnepek előtti napokban még tovább növekszik — közölte hétfői tájékoztatóján Juhari Istvánná, a posta vezér­igazgató-helyettese, aki bemutat­ta az újságíróknak az ország leg­nagyobb postai gócpontját, a Ke­leti-pályaudvari postahivatalok munkáját. Elmondotta, hogy a hét végére az ünnep előtti napokra 3 millió levél és csaknem százezer cso­mag továbbításával számolnak a Keleti postakombinátban. Is­merteti azokat az intézkedéseket is, amelyek a forgalom minél za­vartalanabb lebonyolítását szol­gálják. Szokás szerint korábban már hétfőn megkezdték a decem­berben esedékes nyugdíj-utalvá­nyok kifizetését, 1 millió 750 ezer nyugdíjas kapja kézhez az ün­nepek előtt a pénzét. Megerősí­tették és 375 rendkívüli járattal bővítették a vasúti postaszállí­tást, s a csomagkézbesítés gyor­sítására a 750 saját kocsihoz több mint 400 teherautót béreltek a csúcsidőszakra. (MTI) Kutsch Zoltán, az 1G megyei parancsnoka elmondta, hogy je­lenleg az ifjúgárdisláknal; majd­nem fele lány, tehát egyáltalán nem jellemző, hogy csak a fiuk szervezete. Közismert, hogy a két éves általános képzés után szakképzésen vesznek rész t a fiatalok, amelyen katonai, mun­káson. polgári védelmi, köz- rendvédelmi és közbiztonsági, határőr, tűzoltó és vízirendész szakismereteket sajátítanak el. — Melyik szakterület a leg­kedveltebb az. alegységek között ? — kérdeztük. — Ha a megyében működő 70 szakaszt és önálló rajt vizsgál­juk. akkor azt mondhatom, hogy igen népszerű a polgári védelmi, a munkásör. a katonai és a ha­tárőr szakágazat. — Az ifjúgárdisták képzési éve októberben kezdődött, epptn ezért az. elmúlt képzési év ered­ményei érdekelnének bennünket — Alapvető feladatnak tartot­tuk a képzésben a népszerű for­mák bevezetését. Éppen ezért több fegyverben"! utalót és ki­rándulást szerveztünk, mint ko- i abban. Előbhrelépést jelentett az Itjú Gárdáiban a szocialista ver- senymozgalom bevezetése, s en­nek alapján 140-en kapták meg a Kiváló ifjúgárdista címet, fi kiváló szakaszunk és 2 élen­járó századunk van. De nem­csak ez bizonyítja az. elmúlt kép­zési év sikerét, hanem az. is, hogy igen jó eredmények szület­tek a járási-városi szemléken. A megyei szemle győztese a bajai járás szakasza lett, amely- részt vett az országos döntőben, s ott fegyveres váltófutásban megsze­rezte az. aranyérmet. Beszámolt az Ifjú Gárda me­gyei parancsnoka arról is, hogy az idén, 9 új szakasz alakult, s követésre méltó a kecskeméti Berkes Ferenc Kollégium pél­dája, amelynek 210 lakója közül 70 tanuló ifjúgárdista, s önálló századot alakítottak. — A másfél hónapja tartó új képzési évben milyen fű felada­tok végrehajtását tartják szem előtt az alegységek? — A különböző szintű küldött­értekezletek előkészítését és ter­mészetesen a KISZ IX. kong­resszusára való felkészülést. Ma­gasabb szinten szeretnénk foly­tatni a szocialista verseny] nozgal- mat. s mindent megteszünk, hogy végrehajtsuk az intéző bi­zottság határozatát, amelv. ki­mondja, hogy minden középisko­lában működjön IG-szakasz. Részt veszünk a kongresszus al­kalmából rendezendő lövészver­senyeken, s országosan is sze­retnénk jó eredményeket elérni, ji Cs. K. KÉPERNYŐ Cousteau és Bernstein Metszik a szőlőt M ctszik a szólót a Kiskőrösi Állami Gazdaság akasztói üzem­egységében. Az 5(1 hektáros iiitelv én> ben november \egen kezdtek meg a tVuinkát. (Pásztor Zoltán felvétele) 0 Tiszta lap a népes családok lakásgondjának megoldásához A munkásosztály életkörülményeivel való törődésnek meg­különböztetett jelentőséget tulajdonít a párt. Nem véletlen, hogy a pártszervek testületi ülésein gyakori a munkások helyzetével összefüggő kérdések megvitatása. A kecskeméti városi párt-végrehajtóbizottság a nyár fo­lyamán, egyik ülésén például a három- és ennél több gyer­mekes családokra vonatkozó párthatározat végrehajtásáról tárgyalt, s néhány szükséges intézkedésről határozott. A na­pokban ezek végrehajtásáról értesültünk. Miért került egymás mellé a két név? A világhír kapcsolja össze őket? A népszerű játékban meghonosodott válasszal mond­hatjuk: is. Mindketten kiváló té­vé-egyéniségek, így hangzik — véleményem szerint — a pontos felelet. Máris itt az újabb kérdés: mi­ként lesz valakiből tévé-egyéni­ség? A képes műsorokat készítő és továbbító intézmények alkal­mazottainak részben könnyebb, részben nehezebb az áhított és az odafigyeltetéshez szükséges népszerűség megszerzése. Könnyebb, mert jobban isme­rik a szakmát, csak erre a mun­kájukra összpontosíthatnak, na­gyobb a mozgási terük, viszony­lag kisebb ellenállást kell leküz­deniük elgondolásaik, ötleteik, módszereik érvényesítésére. Így — ismét hangsúlyozom, viszony­lag — gyorsabban kialakíthatnak új, a nézők érdeklődésének és saját adottságainak megfelelő új műsortípust. Vitray fanyar hu­mora, sokoldalú tájékozottsága, állandóan a lényeget kutató gon­dolkodásmódja, mellébeszéléstől viszolygó stílusa nagyszerűen hat például az Ötszemközt sorozat­ban. Molnár Margit a Nyitott bo- t'ílék-ban találta meg a hajla­mainak, adottságaink leginkább alkalmas műfajt. Sugár András kitűnően hasznosította kapcsolat­teremtő kéességét, nyelvismeretét a száguldó riporter szerepköré­ben. Kár, hogy mostanában ke­vesebbet utazik. (Elfáradt vagy tán kimerült a rovat „kiszállási kerete"? Az utóbbi a valószínűbb. Kár, mert ezek a távolról hozott úlibeszámolók talán még tized­annyiba sem kerülnek, mint egyes könnyűzenei sziporkázá- sok.) Kanyarodjunk vissza Cousteau- hoz és Bernsteinhez. „Külsősök" mindketten. Tekintélyük révén hatékonyabban beleszólhatnak a nevükkel fémjelzett alkotásokba, a film, műsor készítésének min­den szakaszában elfogadtathatják gondolataikat. A legapróbb rész­letekben is érezhető tökéletessé­get követelő tekintetük, akara­tuk. Mindketten tudják, hogy né­hány unalmas műsor szétfoszlat- ná nimbuszukat. Ök sem enged­hetik meg maguknak, hogy meg­A Szovjet Irodalom decemberi száma a többi kozott közli Ilja Varsavszkij: A fantasztikum be­tör a detektívregénybe, avagy Daibret felügyelő utolsó nyomo­zása című izgalmas krimijét, Ka­rig Sára fordításában. A szerző a regény keletkezéséről a követ­kezőket írja: „Azzal a vitával kezdődött az egész, amelyet a fiammal, Viktorral, a kiberneti­ka mérnökével és a tudományos­fantasztikus irodalom lelkes hívé­vel folytattam. — Miért pazaro­lod az idődet ilyen komolytalan könyvek olvasására — nyaggat­tam. — Hát próbáld meg — vá­laszolta —, írj, ha tudsz, te is ilyen komolytalan könyveket! El­fogadtam a kihívást. Mi mást te­hettem volna ... ? szerzett rutinjukat kamatoztas­sák, a kialakult recepteket hasz­nálják a tévé-műsorokhoz. Alá­zatosan megtanulták a hatáskel­tés, a hatékonyság fogásait, ki­dolgozták vagy kidolgoztatták sokoldalú felkészültségük, szipor- kázóan színes egyéniségük érvé­nyesítésének formáit. A szórakoztatás, az ismeretter­jesztés klasszikus példája a Leo­nard Bernstein a muzsikáról és A tenger titkai sorozat. Az új összefüggéseket kutató tudósok zseniális pedagógiai érzékkel tá- lalják eredményeiket, viszik ma­gukkal az átlagnézőt felfedező út­jukra. Képesek a legbonyolultabb jelenségek kristálytiszta, könv- nyen érthető megfogalmazására. A pompás szemléltetés kulcsával minden titkok feltáratnak, a két- szer-kettő négy természetességé­vel hatnak. Nehéz eldönteni, hogy az okos, élvezetes szöveg sokszo­rozza a látvány mondanivalóját, vagy a telitalálat képsorok ereR. szépsége, izgalma fényesíti-e a mondatokat. Időérzékük ritka adomány. Műsoraik után sohasem érezzük: kicsit kevesebb több lett volna, s hiányérzetünk sincs. Mindehhez számítsuk a szemé­lyes részvétel, teljesítmény von­zását. Cousteau negyedórákig úsz­kál a tenger alatti barlangokban, Bernstein maga illusztrálja ma­gyarázatait, vezényli a kitűnő ze­nekart. A Magyar Televízó nagy sike­rei is ilyen egyénségekhez fűződ­nek. Gondoljunk csak arra, hogy szállt volna-e a Páva Vass Lajos nélkül ... A példákat folytathat­nánk, de nem sokáig. Jó néhány műsor azért fullad a közönybe, mert nem találta meg a maga emberét, ki személyes ügyének érzi a felvállalt ügy sikerét, igyekszik maradéktalanul kihasz­nálni a képernyő nyilvánosságá­nak a lehetőségeit. Elképzelhető persze, hogy a maguk tudományában, a művé­szet valamelyik ágában közepes képességű emberek kiváló tévé­egyéniségek lehetnének, ha alkal­mat és segítséget kapnának a pró­bálkozáshoz. Érdemes bátrabban keresni az alkalmas embereket, szélesebbre tárni a Szabadság téri intézmény kapuit. Hitem szerint nálunk is vannak bernsteinek, cousteauk. E számban közli a folyóirat Alexander Csajkovszkij: Blokád című kisregényét is. Szergej Narovcsatov versei Benjámin László, Garai Gábor, Győré Imre, Hatvani Dániel, Hi­das Antal, Képes Géza, Szentmi- hályi Szabó Péter, Veress Miklós és Weöres Sándor fordításában olvashatók. A Két nyelven rovatban a töb­bi között Konsztantyin Szimonov verse jelent meg Hegedűs Géza fordításában. Mihail Bulgakov ironikus visz- szaemlékezéseit olvashatjuk a szerző első regényének történeté­ről a Feljegyzések a mandzsettá­mon című ciklusának publikálá­sáról. Ez év közepén 281 népes csa­lád lakásigényét tartotta nyil­ván a városi tanács. Az érdekelt családfők 92 munkáltatónál dol­goznak. A párt végrehajtó bi­zottság döntése szerint a városi tanács tételesen felmérte ! az igényjogosultak körülményeit, s azt is, hogy a jogos igényük alapján milyen módon lehetséges a lakáshoz juttatásuk. Tisztázódott ennek során, hogy a nyilvántartott 281 család közül hatvanötnek időközben megol­A Fórum rovatban Aczél György: Az MSZMP tudomány- politikája és a társadalomtudo­mányok feladatai a szocializmus építésében c. érdekes tanulmá­nya olvasható. Csingiz Ajtmatov az igazi hu­manizmusról, az irodalom és a művészet mai feladatáról ír, szembeállítva a haladó magatar­tást a nyugati felfogásokkal. Sosztakovicsra emlékeznek írá­saikban Petrovcis Emil, Szokolay Sándor, Durkó Zsolt, Sára Tibor, és a szovjet zenei élet képviselői. Sükösd Mihály Szimonovról, Ber­tha Bulcsú pedig Dikovról ír a Szovjet Irodalom decemberi szá­mában. dódon a gondja: épített, OTP-s lakást vásárolt, vállalati támoga­tással. vágy tanácsi névjegyzék alapján kapott lakást. További huszonhárom folyamodót sem a megjelölt munkahelye, sem a lakcíme alapján nem sikerült felderíteni. Valamennyi — most már 193 — népes családot érintően, a la­kásgond megoldásának módjáról szót értett a városi tanács az ér­dekelt munkahelyek vezetőivel. A tárgyalások eredményeként A Szovjet Irodalom decemberi száma Közös gondok, közös sikerek • A tettrekészséget jó irány­ban segítheti a tárgyilagosság. Csakhogy túl sok bölcsesség, ma­gyarázat ■— kopottak ám! — kí­nálkozik mentségként. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — vélik az üzleti sikerekbe bővel­kedő vállalat vezetői. Mindenki a maga szerencséjének kovácsa — hangoztatják azok. akik föl­rúgták a kooperáció játékszabá­lyait, s vállalatok sorát hozták lehetetlen helyzetbe. Az ember­nek legjobban a saját baja fáj — így indokolja kilincselését, „kap­csolatainak mozgósítását" az ál­lami támogatással felszínen ma­radó cég vezetősége, ők alkotnak népes sereget, amikor a sikerek­ben — például a társadalmi ter­melés javaiban —• osztozunk, ám csak nyomukat lelni, amikor a gondok közös vállalásáról esik szó. Értetlenkednek, mi közük hozzá, s morgolódnak, ha megnő­nek a követelmények. Várhatóan 34—35 százalékkal haladja meg idén a nemzeti jö­vedelem az 1970-ben elértet. A növekedés évi átlaga nagyobb, mint a korábbi tíz esztendőben. Siker? Igen, s közös! Akkor vi- szon elfogadhatatlan, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásá­ban keletkezett feszültségeket csupán a központi irányítás eny­hítse. szüntesse meg. mert azok­hoz a népgazdaság különböző te­rületein elhelyezkedő egységek­nek semmi köze. A központi irá­nyítás szerveinek éppúgy, mint a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek azt kell megten­niük, ami a dolguk, ami a saját feladatkörük. Képtelenség olyas­fajta „munkamegosztás”, hogy a sikerekből mindenütt, s minden­ki részel — amennyit csak lehet —. de a gondokkal nézzenek szembe, bajlódjanak „odafent” és a kevésbé szerencsés vállalatok. Szűkítsük a kört. A jól érvé­nyesülő vállalat, szövetkezet kö­zössége tekinthet-e úgy a gyen­gébbre. mint számára közömbös­ít'? ..Mi megtettük a magunkét, tegyék meg ök is” — hangzik ilyenkor az okoskodás. Valóban, ahol javításra szorul a vezetés, a szervezés, ahol a társadalom adta állóaólapokkal. ezközökkel rosz- szul sáfárkodnak, ott már nem­csak jogos követelmény, hanem egyenesen- felszólítás parancs a nagyobb igyekezetig rendtevés. • Ez azonban korántsem men­ti fel a jókat! Sőt, aat kívánja tőlük, hogy példájukkal — gaz­dálkodási módszereikkel, szerve, zési tapasztalataikkglj stb, .-m se­gítsenek. ösztönözzenek, ha az össztársadalmi érdek úgy kíván, ja. akkor vállalják azt is. ami az előírások betűi szerint ugvan már nem kötelező, de módjuk­ban áll megtenni. Illúziókat kergetnénk? A leg­utóbbi hónapokban jó néhány közösség bizonyságát adta érett­ségének. társadalmi tudatosságá­nak, áldozatkészségének. Fölis­merték ezeken a helyeken, hogy a közös gondok elkerülhetetlenül kihatnak a közös sikerekre, azaz ha utóbbiakat gyarapítani kíván, juk. akkor a gondoktól sem füg­getlenítheti senki magát. Talá­lóan jegyezte meg az egyik válla­lati igazgató, hogy „nincs rezer­vátum", azaz nincs olyan nyu­galmas, mindenféle kellemetlen hatástól megóvott terület, ahová a vállalatok — s a szövetkezetek — visszahúzódhatnának, míg elül a vihar, azaz ameddig lezajlik a kemény próba, ami elé a haté­konyság minél gyorsabb növelése áll íja a termelőket. • Annak, hogy a legutóbbi esz­tendőkben a költségvetés viselte a világpiaci áremelkedések ter­hét. nemcsak előhvei. hanem hát­rányai is voltak Egyebek között az, hogy a vállalatok túlságosan, megszokták a védett állapotot, a nyereség már-már automatikus növekedését, s a szükségesnél kisebb figyelmet fordítottak a termelés anyag- és energiaigé­nyességére. az állóeszközök ki­használtságára, a minden piacon versenyképes áruk arányának bő­vítésére. Van igazság abban az állításban, hogy a központi irá­nyítás az indokoltnál többet adott és hagyott a jövedelmekből a gazdálkodó szerveknél — s ezért a jövedelemnek ún. centralizált része folyamatosan apadt —. ugyanakkor a gondok növekvő súlyát nem éreztette eléggé. Nap­jainkra ez már kevésbé érvé­nyes — a tanulságokat tükrözik a januártól alkalmazott szabályo­zók is —. s még inkább változik a helvzet a következő esztendők­ben. • Meggyőződésünk, hogy bizo­nyos magatartásformák csak ak­kor változtathatók meg. ha min­dent a nevén nevezünk. A cse­lekvőkészséget. a társadalmi ér­dekek felismerését éppúgy, mint azt. amikor filléres teljesítmé­nyek forintokat követeiének. Azt tehát, amikor némely közösségek vezetői megpróbálják átírni az cr. tékrendet. s a sikerek osztásá­hoz kamionnal mennek, a gon­dokból meg elvisznek kősóméi­val. Siker és gond: közös! Sokat irtunké .beszéltünk róla. Most már a mindennapokban kell ennek .érY^Oi't.'rpzíH'-ezni. hogy elég .-váll — felelősségtudat és célratörő cselekvés — legyen a gondok vi­seléséhez. M. O. Másfél milliárd könyv évente kitűnt, hogy 117 többgyermekes családnak a munkáslakás-akció keretében nyújt támogatást a munkáltató vállalat. Ily módón jövőre 71, 1977-ben pedig 16 család gondja oldódik meg OTP-s lakás kiutalása révén. Kiderült a felmérés, illetve a munkahelyi vezetőkkel történt tárgyalás során, hogy a folyamo­dó sokgyermekes családok közül 65 tanácsi bérlakás juttatására szorul. A megyeszékhely célcso­portos lakásépítési lehetőségei­nek ismeretében e családok gondjának orvoslását 1977 év­ben ígéri a városi tanács. A további 41 népes család mi­nőségi — tanácsi bér-, illetve ta­nácsi értékesítésű — lakáscse­rében. nagyobb lakáshoz jutta­tásban szóiul segítségre. A na­gyobb lakásra szorulók problé­májának megoldására részint ugyancsak ,1977-ben, túlnyomó részt azonban csak 1978-ban nyí­lik lehetőség. P. I. Természetesen, akik a társulat tagjai, azok 5 évi, akik csak ér­dekeltek, azok 2 évi részletfize­tési kedvezményben részesülnek. A vízműtelep és a 23 kilométer hosszú vízhálózat — a vizet az összes belterületi utcákba beveze­tik — kivitelezéséről az elmúlt napokban kötötte meg a szerződést a tanács az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalattal. Az or­goványi tanács és a vízmű vál­lalat is azt szeretné, ha 1976. no­vember 7-én a létesítményt föl­avathatnák. Arra a kérdésre, „Mivel tölti legszívesebben szabad idejét?”, a Szovjetunió lakosságának három­negyed része az olvasást jelölte meg. Mint a szociológiai felmé­rések bizonyították, az ország minden lakosa átlagosan napi fél órát fordít könyv- és újság- olvasásra. A könyvkiadás méreteit és a megjelentetett nyomdai termékek mennyiségét tekintve a Szovjet­unió első helyen áll a világon. Az elmúlt évben a Földünkön ki­adott 7,5 milliárd könyv és bro­súra közül 1,5 milliárd a Szovjet­unióban jelent meg, ahol minden lakosra hat könyv jutott. A szovjet körtyvkiadók és nyomdaipari kombinátok napon­ta ötmillió példány könyvet bo­csátanak ki. • A legifjabbak is szívesen ol­vasnak. A Szovjetunióban évente 318 millió példányban jelennek meg gyermekkönyvek. (Fotó: APN—KS) Az orgoványi törpe vízmű terveiről A község fejlődésének igen fon­tos határköve volt, hogy megala­kult a törpevízmű-társulás 760 család részvételével, s máris a családok közel 60 százaléka a tár­sulás rendes tagjaként szerepel. A Bács megyei Tervező Vállalat elkészítette a 14 millió forintos beruházás kivitelezési terveit. A tanács 1974-ben és 75-ben a víz­mű építésére 4,3 millió forintot tartalékolt. Az előzetes számítá­sok szerint a családok 4 ezer fo­rint társulati hozzájárulást fizet­nek és 1800 forintot a csatlakozó vezeték és vízóra elhelyezéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents