Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

2 • PETŐFI NÉPE 0 1975. december 16. A Portugál Kommunista Párt dokumentuma az országban kialakult helyzetről (Folytatás az 1. oldalról.) nek azok a szervezeti formák, amelyekben a demokratikus és a szocialista erők az antifasizmus platformján politikai akcióegy­ségbe kovácsolódnak-’. A KB továbbra is a ..reakció pártjának" tartja a Demokratikus Néppártot (PPD), ..jóllehet a f’PD-ben bekövetkezett nagy tö­rés arról tanúskodik, hogy sokan szembehelyezkednek a fasiszta politikával'. A PKP KB a pártélet belső kérdéseivel foglalkozva megálla­pította. hogy „kevés az. olyan ta­pasztalt és jól felkészült káder, aki feladatának magaslatán áll", s „néhány terület középszintű szerveinek társadalmi összetétele nem felel meg a párt túlnyomó többségében munkás összetételé­nek’’. A propagandamunka terén „hiányosnak” nevezték azt. aho- gyan a párt ..válaszol’1 a heves kommunistaellenes kampányra, a „közvélemény ideológiai megmér, gezésére”. Az ideplógiai munká­val kapcsolatban „elszánt harcot” hirdettek meg a párt soraiban mutatkozó „erős szektás tenden­ciák leküzdésére. „Küzdeni kell az imperializmus és a szo­ciáldemokrácia ideológiájával, a kommunista- és szuvjetellenes- séggel. a társadalmi békét és az osztályok kiegyezését hangoztató elvekkel, a balos opportunizmus­sal és verbalizmussal szemben”. A KB végül felhívta a figyelmet a „tagdíjak rendszeres fizetésű­nek”, a párt anyagi támogatásá­nak fontosságára. (MTI) • • Ötpontos javaslat Hétfőn délelőtt Bécsben be­jelentették. hogy a NATO-orszá- gok kérésére mára összehívták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkenté­séről tárgyaló testület plenáris ülését. Hír szerint az ülésen a NATO-államok beterjesztik Brüsszelben 'jóváhagyott újabb haderőcsökkentési javaslatukat. A legközelebbi plenáris ülést erede­tileg két nappal később, csütör­tökön rendezték volna. Bécsi sajtókörökben olyan hí­rek terjedtek el. hogy a NATO- országok 5 pontból álló javaslatot kívánnak előterjeszteni a keddi ülésen. A NATO brüsszeli tanács­kozásán jóváhagyottak szerint a nyugatiak hajlandók lesznek ar­ra. hogy ezer harcászati atom­robbanófejet is kivonjanak a szó­ban forgó térségből. Bécsben utal­nak arra, hogy a NATO ajánlata összhangban lesz. „a Nyugat vé­delmi érdekeivel”. (MTI) Simon Peresz elképzelése Izrael valószínűleg nem vesz részt az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa január 12-én kezdődő kö­zel-keleti vitájában, tekintve, hogy „abból semmit sem nyer­het” — mondotta a CBS ame­rikai tv-társaságnak adott nyi­latkozatában Simon Peresz izra­eli hadügyminiszter. A hadügyminiszter azt állítot­ta, hogy Izrael kész tárgyalni „egyebek között” a PFSZ képvi­selőivel is, amennyiben a szervezet hajlandó önmagát fetoszlatni és át- '*' települni Izraelbe. A közel-keleti ’ válság hosszú távú TnégöldáSi le-”'í hetőségei közül a legnagyobb esélyt egy olyan szövetségi ál­lamnak adta, amelynek izraeli vezetésű kormányában a palesz­tinok is képviseltethetnék magu­kat. Szocialista országok külügyminisztereinek Hétfőn délután a szovjet fő­városban megkezdődött hét szo­cialista ország külügyminiszte­reinek tanácskozása. A megbe­szélésen Bulgáriát Petr Mlade- nov, Csehszlovákiát Bohuslav Chnoupek, Lengyelországot Ste­fan Olszowski, Magyarországot Púja Frigyes, a Német Demokra­tikus Köztársaságot Oscar Fi­scher, Romániát George Maco- vescu, a Szovjetuniót Andrej Gromiko képviseli. A találkozó hétfőn, moszkvai idő szerint délután négy órakor kezdődött a szovjet külügymi­nisztérium Tolsztoj utcai vendég­házában. Elsőként Andrej Gro­miko, a vendéglátó ország kül­ügyminisztere érkezett a szín­helyre a szovjet külügyminiszté­rium vezető diplomatáinak tár­saságában, majd egymás után léptek be a többi Hat szocialista ország külügyminiszterei. A kölcsönös üdvözlések után a külügyminiszterek és a kísére­tükben levő diplomaták a ven­dégház márványtermében foglal­tak helyet egy téglalap alakú tárgyalóasztalnál. Púja Frigyes Óvári Miklós, az MSZMP Po-' Itti kálP '.Bizottságának' ó <t ag j a, at • Központi Bizottság titkára az MSZMP és az NSZEp közötti tdelogiai együttműködés elmélyí­téséről l'olylandó vélemény- és tapasztalatcserére vasárnap este Berlinbe érkezett. Óvári Mik­tanacskozasa Moszkvában külügyminiszter az NDK és Bul­gária külügyminisztere között foglalt helyet. A külügyminiszteri tanácsko­zás megnyitásán jelen voltak a szovjet sajtó, a televízió és a filmhíradó, valamint a tanácsko­záson részt vevő szocialista or­szágok sajtójának képviselői is. A külügyminiszterek találko­zójával kapcsolatban moszkvai politikai körökben emlékezetnek arra, hogy hasonló tanácskozásra legutóbb ugyancsak Moszkvában került sor 1973 januárjában, amikor ugyanennek a hét szo­cialista országnak a diplomáciai megbízottai tárgyalták meg az or­szágaik közöti politikai együtt­működés időszerű kérdéseit és az aktuális nemzetközi problémákat. A konzultáció középpontjában akkor az európai problémák áll­tak. Bizonyosra vehető, hogy a külügyminiszteri tanácskozás egyik legfontosabb témája ezút­tal is az európai biztonság, a hel­sinki konferencia után kialakult helyzet lesz. (MTI) löst elkísérte útjára Lakos 'Sándor, nz MSZMP KB tagja, a KB Társadalomtudományi Inté­zetének igazgatója és Kornidesz Mihály, a KB tudományos, köz­oktatási és kulturális osztályá­nak vezetője. (ADN, MTI) 52 Epítőmunkánk nemzetközi támasza IV. Magyarország és a KGST „Szélesítenünk kell a termelési együttműködést és kooperációt, a ke­reskedelmi kapcsolatokat, a szakoso­dást, a tudományos-technikai együtt­működést és a tapasztalatcserét, min­denekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával.” (Az MSZMP XI. kongresszusának ha­tározatából.) Hazánk gazdasági fejlődését több mint negyedszázad a KGST- ben, a szocialista integráció szer­vezetében való részvétel jellemzi, s a jövőben még fokozottabban kívánunk támaszkodni a szocia­lista nemzetközi munkamegosz­tásra, hogy céljainkat elérjük. Az MSZMP programnyilatkozatának tervezete ezzel kapcsolatban le­szögezi: „A gazdasági-műszaki fejlődést meghatározó tényezők közül alapvető szerepe van ha­zánk és a testvéri szocialista or­szágok együttműködésének, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csának, a szocialista gazdasági in­tegrációt szolgáló Komplex Prog­ram végrehajtásának.” Pártunk programtervezete konkrétan megjelöli azokat a területeket, amelyeken Magyarország a leg­nagyobb mértékben, legintenzí­vebben kapcsolódik be a KGST- integrációba. így fokozzuk a munkamegosz­tást az energiatermelésben és -felhasználásban. Energetikai bá­zisunkat a Szovjetunióra alapoz­zuk (ennek a területnek a fon­tossága egyre nagyobb, mert: - 1975-ben energiaszükségletünk­nek 47 százalékát importáljuk, ez a szám 1985-ig 67 százalékra nő.) Még intenzívebben veszünk részt a termelésszakosításban. A gépiparban például aránylag szűk belső piacunk nem teszi le­hetővé, hogy a szükséges sok fajta gépet gazdaságosan ma­gunk állítsuk elő. Ezért egész népgazdasági ágak gépszükségle­tét a KGST-piacról szerezzük be, például kohászati berendezése­ket, traktorokat, házgyárakat, könnyűipari gépeket stb. A szakosítás folytán a mi fel­adatunk: fokozzuk termelésün­ket autóbuszokból, távközlési berendezésekből, telefonközpon­tokból, laboratóriumi műszerek­ből. Ezekben az ágazatokban ki­használjuk hagyományainkat, adottságainkat, a szilárd es y- re bővülő KGST-piacot. Készt veszünk a legfejlettebb techni­kát kívánó ágazatok (pl. jármű­ipar, atomerőmű-építés stb.) KGST-munkamegosztásában is. A néhány éve a KGST vagy a tervgazdálkodás említésére még fanyalgó nyugati politikusok, közgazdászok most azt tervezge­tik, hogy az általuk lebecsült „terv-országok” hosszú távú, nagy volumenű, biztos rendeléseivel, kooperációs megállapodásaival stabilizálják saját ingatag gazda­ságukat. Tanulságos felidézni an­nak a beszélgetésnek egy töre­dékét, amely az idén február vé­gén a Newsweek riportere és Barraclough angol történész kö­zött lefolyt: „Kérdés: Széthullás fenyegeti-e gazdasági életünket és társadal­munkat? Válasz: Ha a Nyugat gazda­sági élete széthullik, annak nem az erőforrások hiánya lesz az oka, például a kőolajé, vagy az élelmiszeré, hanem inkább a mechanizmus hibája. Tekintve, hogy a kormányok nyilvánvaló­an nem fogják tétlenül szemlél­ni a széthullást, várhatóan ha­tározottabb gazdasági tervezést valósítanak meg, de ezt a terve­zést nem a piac erői, hanem tár­sadalmi célkitűzések mozgatják majd.” Félreértés ne essék, az angol professzor ízig-vérig a tőkés rend híve. Mégis, a (tőkés) mechaniz­must okolja, s kiútként a terve­zést — éspedig a társadalmi cé­lokon alapuló tervezést látja, vagyis a nyugati közgazdászok kedvenc vesszőparipáját, a/, „erők szabad játékát gátló” ter­vezést. Persze, átfogó tervezést egyetlen tőkés állam sem képes megvalósítani, hiszen az kibékít­hetetlen ellentétben áll magával a kapitalista renddel. Tavaly a KGST-államok ipari termelése 8,5 százalékkal nőtt. a Közös Piac? országaié mindössze egy százalékkal, az Egyesült Ál­lamoké pedig nem érte el az elő­ző év szintjét sem. De vegyünk hosszabb időszakot: 1950 és 1972 között a KGST ipari termelése 8,5-szörösére, míg az Európai Gazdasági Közösség (EGK) or­szágaié 4,1-szeresére emelkedett. A két gazdasági integrációs szervezet százalékos részvétele a világ ipari termelésének néhány területén, százalékban kifejezve: KGST FOK Villamosenergia-ipar 1950 13,6 12.4 1972 20,4 11,5 Műtrágyagyártás 1950 20,8 30,8 1972 30,4 17,2 Cementgyártás 1950 14,0 20.8 1972 24,3 18.7 Acélgyártás 1950 18.9 16.8 1972 28,0 18,4 A. szocialista integráció lendü­letes fejlődése, a tagállamok egj'enletes gazdasági gyarapodá­sa bizonyítja a KGST nyújtotta hatalmas előnyöket. Mi élünk ez­zel a lehetőséggel, mint Kádár János, az MSZMP XI. kongresz- szusán elhangzott beszédében ki­emelte: „A KGST keretében megvalósuló együttműködés nyúj­totta és fogja nyújtani a jövő­ben is hazai építőmunkánk szi­lárd nemzetközi támaszát. Min­den erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyorsabb ütemben fejlődjön.” Dunai Péter (Vége) A Moncadától a kongresszusi palotáig December I7-én kezdődik iestverpártunk, a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. Latin-Amcrika, sőt az amerikai földrész első szocialista állania, a Kubai Köztársaság impozáns eredményeket ért el a Fidel Castro vezette forradalmi felkelés' győzelme — 1959. január 8-a — óta. Most. a Kubai KP I. kongresszusának előestéjén kubai barátaink országépítő szorgalmának néhány szép alkotását mu­tatjuk be képek segítségével. • Kuba knzépnyug.vi 1 részén. Havanna tartományban épül az ország legnagyobb tejipari üzeme, amely elkészülte után naponta egymillió liter tejet dolgoz majd fel. 0 A Mnneada-laktanya a kubai forradalom jelképe. A Batista-rczslm egykori erődítményében ma „Július 2(i-a” elnevezéssel iskola mű­ködik. Tetején a szocialista Kuba nemzeti lobogóit lengeti a kel­lemes, tengerparti szel. 9 A cukorkád után a legfonto­sabb termény a dohány: az or­szág nyugati felén, főként a Sierra de los Organos-hegy lá­bánál Pinar del Rio tarto­mányban, a Vuelta Abajo vi­dékén termesztik. Kitűnő tu­lajdonságainál fogva a kubai dohány Igen alkalmas szivar­készítésre. A dohánylevelek fe­lét exportálják, felét a hazai dohányipar dolgozza fel. A ké­pen: frissen szedett dohány- levélköteg egy kubai paraszt­lány karján. r. „ . j jam Húsa u ily i 9 Az ország középső részén. Las Villas tartomány székhelyén. Cieniuegosban levő műtrágyagyár fejlesztésén kubai és N’DK-bell szakemberek közösen dolgoznak. A KGST-országok között a Ne­met Demokratikus Köztársaság is tetemes segítséget nyújtott a Kuba gazdasági életeben rendkívül fontos szerepet játszó létcsít- mcuj terűiéin berendezéseinek bővítéséhez.-/ut>/í .uJxkilvI&teria 0 Immár ötödik esztende­je építik a Havannától hét kilométerre fekvő Alatnar kerületben a sokemeletes házakból álló lakónegyedeket. A kerületben eddig több mint négyezer létesít­mény készült el. közöt­tük számos általános is­kola, óvoda, acél- és fémipari technikum, ke­reskedelmi központok, textilgyár, klinika, sza­badtéri filmszínház. 0 A havannai Kari Marx Színház lesz a színhelye a Kubai Kommunista Párt december 17-én kez­dődő első kongresszusá­nak. A modern berende­zésű színházban 4920, vörös kárpittal bevont ülőhely, légkondicionáló berendezés, 12 szimultán- tolmács-fülkc, új hang- szórórendszer és pano­ráma-filmvászon áll a résztvevők szolgálatára. Az újjáépített színház­ban tartották meg Ha­vanna tartomány kong­resszust előkészítő párt- értekezletét. (MTI Külföldi w Képszolgálat felvételei—KS) 9 Az ország szántóterüle­tének csaknem kéthar­madán cukornádat ter­melnek. A legnagyobb termőterületek Oriente, Camagüev, Las Villas és Matanzas tartományban találhatók. A képen: szovjet gyártmányú gé­pekkel aratják a cukor­nádat a Luis Santa Co- loma Cukorgyár ültetvé­nyén. i Óvári Miklós Berlinben

Next

/
Thumbnails
Contents