Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

• A Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségét Mihail, Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára vezeti, A küldöttséget a repülőtéren Leonyid Brezsnycv, az SZKP KB főtitkára búcsúztatta. (Telefoto—TASZSZ— MTI—KS) ködik közre. A szocialista vi­lágrendszer legnagyobb országa, a forradalom győzelme óta, 70 millió tonna kőolajat, 5o ezer traktort szállított a szigetország­ba. Havanna kongresszusi lázban ég. Vasárnap megérkezett az ä különvonat, amely a déli ország­rész tartományainak küldötteit hozta a fővárosba. A hárommil­liós Oriente tartományban öt­venezer ember búcsúztatta a párt legfelsőbb fórumára utazó kommunistákat, a csaknem ezer kilométeres vonalon, fellobogó­zott városokon, falvakon, ünnep­lő tömegek integetésétől kísérve haladt át a kongresszusi vonat. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. é\tf. 294. szám Ára: 90 fillér 1975. december 16. kedd Vasárnap Kubába utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldött­sége, amely részt vesz a Kubai Kommunista Párt december 17- én kezdődő I. kongresszusán. A küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezeti, akit útjára elkíséri felesége. A küldöttség tagjai: Katona Imre, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona István, a Nép- szabadság főszerkesztője, a KB tagja, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, va­lamint dr. Meruk Vilmos, ha­zánk havannai nagykövete. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára, Brutyó János, a Központi El- lenőrző Bizottság elnöke, Benkei András belügyminiszter. Púja Frigyes külügyminiszter és Rö- dönyi Károly közlekedés- és pos­taügyi miniszter búcsúztatta. Je­len volt V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete és Carlos J. Perez, a Kubai Köz­társaság budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Magyar idő szerint, vasárnap este megérkezett Havannába Mihail Szuszlovnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Kit Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának ve­zetésével a szovjet küldöttség is. A vendégeket a Jose Marti re­pülőtéren Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt másodtitkára, Carlos Rafael Rodriguez, a KB titkárság tagja, valamint a párt több más magas rangú vezetője fogadta. A kongresszus előtti napok hangulatát, a nemzetközi szoli­daritásról alkotott véleményeket jól tükrözi a Granma egyik cik­ke, amely azt emeli ki, hogy a „kubai emberek mindvégig ma­guk mellett tudhatták a szocia­lista tábor aktív támogatását, csupán a Szovjetunió 250 ipari vállalat és egyéb létesítmény építésében működött, illetve mű­dár János vezetésével küldöttség utazott Kubába A Portugál Kommunista Párt dokumentuma az országban kialakult helyzetről összehívják a párt VIII, kongresszusát A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága szombaton egész napos ülésen vitatta meg az országban kialakult helyzetet. A Lisszabon melletti Alhandraban megtartott tanácskozásról vasár­nap este 21 oldalas nyilatkozatot tettek közzé. Elvi döntést hoztak arról, hogy 1976. első negyedében megtartják a PKP VIII. kong­resszusát. A KB közölte: a kommunis­táknak a kormányban való to­vábbi részvétele attól függ, hogy milyen lesz a kabinet összetétele és milyen funkciókat szánnak ne­ki. A párt nem vehet részt a kormányban, ha arra kárhoztat­ják. hogy olyan intézkedésekhez adja nevét, amelyekkel nem ért egyet. A kommunisták akár a kormányban, akár azon kívül mindig a dolgozók és a néjJi tö­megek érdekeit, a forradalom vívmányait és a szabadságjogokat fogják védeni. A dokumentumban súlyosnak ítélik meg az ország helyzetét. A KB elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az ellenforradalmi erők az állami és a katonai apparátus fo­kozatos visszahódításával, „legá­lisan”, számolják fel a demokrá­ciát. s azt is, hogy katonai pucs- csal ragadják magukhoz a hatal­mat, ha arra elég erősnek érzik magukat. A párt szerint szétfor­gácsolták a baloldali katonai erő­ket, megtorlással és átszervezés­sel felszámolták azokat a kato­nai egységeket, amelyek szorosan együttműködtek a népi mozga­lommal. A párt a fasiszta veszély kikü­szöbölése érdekében a demokra­tikus erők alapvető kötelességé­nek tartja, hogy „elősegítsék a Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) átszervezését a demokrá­cia megvédéséért”. Utalnak arra, milyen nagy veszélybe sodorta a demokráciát az MFA egységének megbomlása. A szövetségi politika kérdéseit elemezve a PKP KB utal az új erőviszonyokra, majd állást fog­lal a proletariátusnak a dolgozó parasztsággal, a városi kispolgár­sággal, az értelmiségiekkel és bi­zonyos közép-polgári rétegekkel való szövetsége mellett. A népi mozgalom és az MFA szövetsége továbbra is alapvető a portugál forradalomban — áll a nyilatko­zatban. A szocialista pártról a következőt írják: „A PSZP ve­zetőinek jobboldali álláspontja miatt különösen fontosak lehet- (Folytatás a 2. oldalon.) A megyében 1971 és 1975 között több, mint 4 ezer óvodai hely épült fel — a tervezettnek csaknem háromszorosa. Meg­oldódtak ezzel a gondok a legtöbb községben, és a városok közül Kalocsán. Arra azonban ma sincs még lehetőség, hogy mindenütt valamennyi 3—6 éves korú gyermek óvodába járjon. Ezen az őszön mintegy 1500 felvételi kérelmet kellett elutasítani, ennek megközelítőleg egyharmadát a megyeszék­helyen. Az utóbbi öt év nagyarányú óvodaépítkezései csak társadalmi összefogással valósulhattak meg a megyében. Ugyanilyen közös erőfeszítésre lesz szükség ahhoz is. hogy 1976 és 1980 között to­vábbi 3 ezer tanácsi óvodai hely épüljön. Ebből a tervek szerint 900 készül célcsoportos beruhá­zásban, a többi tanácsi beruhá­zási keretből, elsősorban a válla­latok anyagi hozzájárulásával. A megyei tanács az óvodaépí­téseket és bővítéseket elsősorban az erőteljesen iparosodó városok­ban tervezi. Tehát azokon a te­lepüléseken, ahol ma még a leg­több felvételi kérelmet kell elu­tasítani, illetve ahol a következő években a legtöbb gyermek lép óvodás korba. Ezt a célt — a vá­rosok gondjának enyhítését — az építésekre szánt összegek erősen centralizált felhasználásával lehet csak megoldani. Kecskeméten ma 818-cal több gyermek lehet óvodás, mint 1971- ben. Befejezés előtt áll még két óvoda építése, összesen 175 sze­rmélyesek. A fejlődés nem jelen­téktelen ezen a területen, hiszen 1970. december 31-én a városban még csak 1272 hely volt. A taná­csi óvodák 1358 gyermek helyé­re 1906 gyermeket vettek fel az idén ősszel, a kihasználás tehát mintegy 140 százalékos. Hasonló a helyzet a város üzemi óvodái­ban is, amelyekbe összesen 532 gyermek számára van hely. v-^k közül jónéhány a IV. ötéves terv­időszak alatt létesült. Óvodát építettek többek közt a kórház, a Baromfifeldolgozó Vállalat, a MEZÖTERMÉK. ezen kívül bő­vítette óvodáit több intézmény és vállalat. Ugyanebben az időszakban nem kevés óvoda építéséhez se­gítették hozzá a tanácsot a város gyárai és intézményei. Sokan csatlakoztak a ZIM felhívásához, a ledolgozott kommunista mű­szakok bevételeit tanácsi fejlesz­tési alapra fizették be, gyermek- intézmények létesítésére. Igen sok vállalat dolgozói végeztek jelentős társadalmi munkát óvo­dák építésénél. Az üzemek és in­tézmények tehát nagyrészt moz­gósították kollektíváikat, és je­lentős erőfeszítéseket tettek an­nak érdekében, hogy a városban több gyermekintézmény épüljön. Jelenleg Kecskeméten 3'’,'0 óvodáskorú gyermek él, s a kö­vetkező években még több 3—6 éves polgára lesz a városnak. A népesség növekedési ütemének ismeretében a következő tervidő­szakban mintegy ezer hely léte­sítésére lesz szükség ahhoz, hogy a helyzet ne legyen rosszabb, s legalább ugyanilyen arányban járhassanak óvodába a kecske­méti gyermekek. A városban cél- csoportos beruházásban épülő la­kásokhoz 1980-ig 350 óvodai helv létesítése kapcsolódik. Ezek kö­zül 200-at a jövő évben kezd épí­teni a tanács, 150-et pedig 1979- ig fejez be. További 650 gyermek elhelyezését a város vállalatainak és intézményeinek kell megolda­nia, olyan módon, hogy anyagi­lag hozzájárulnak ennek a na­gyon fontos intézményhálózat­nak a fejlesztéséhez. A városi tanács az elmúlt he­tekben felmérte a következő évek igényeit, s előzetes tárgya­lásokat folytatott a termelő üze­mek képviselőivel. Háromféle módon járulhatnak hozzá a vál­latok óvodai helyek létesítésé­hez. Elsősorban a kommunista szombatok bevételeivel segíthetik hozzá a tanácsot az építéshez, bő­vítéshez. Továbbra is igen sok segítséget nyújthatnak a vállala­tok társadalmi munkák végzésé­vel és saját alapjaikból való anyagi hozzájárulással a tanácsi óvodák építéséhez. Ugyanakkor számít a tanács arra, hogy az üzemek saját beruházásban is építenek majd óvodákat, s azo­kat önállóan üzemeltetik. Ezek­hez a tanács közművesített tőiket bocsát maid az építtető vállala­tok rendelkezésére. Az előzetes tárgyalásokon a vállalatok tehát megismerték azo­kat a feladatokat, amelyek a kö­vetkező tervidőszakban a tanács­nak az ő segítségükkel kell maid megoldania. Megismerték azokat a lehetőségeket, együttműködési formákat, amelyek felhasználásá­val a közös erőfeszítések az el­következő években eredményesek lesznek majd. A következő hóna­pokban fog eldőlni, hogy azVgyes termelő üzemek, intézmények milyen módon és milyen össze­gekkel tudnak várhatóan hozzá­járulni ahhoz, hogy a most szü­lető és felcseperedő apróságok közül minél többen járhassanak óvodába, s a társadalom minél több család számára megkönnvít- se a gyermeknevelést. Zs. Á. • Elmélyült „munka" az üzemi óvodában. (Pásztor Zoltán felvétele) 9 Naponta két műszakban 36—40 mázsa paradí- csomport gyártanak. Megújuló konzervgyár Kecskemét egyik legrégibb üzeme a Konzervgyár II.äs telepe. 1973-ban megkezdték az üzem épü­leteinek felújítását. Üj gépsort vásároltak a lé­üzem részére. Jövőre elkészül a korszerű, gázfű­tésű kazán. Bővítették a bölcsődét és hamarosan modernizálják az óvodát. Az összes munkálatok összege eléri a 30 millió forintot. A nagy kampánymunkáknak vége van, de most is több műszakban dolgozik a gyár. Köztudott, hogy az idén nagyon kevés paradicsom termett. Ennek ellenére a vállalat mindent elkövet, hogy teljesítse export-kötelezettségeit, paradicsomporból is. • Teljes üzemben folyik az ivólevek palackozása. Az új gép ötvenezer palackot tölt meg naponta. Néhány nappal ezelőtt arról írtunk, ezen a helyen, hogy a kereskedelem miként ké­szült fel a nagy decemberi vásárlásokra, milyen árucik­kekből mennyi van raktáron és az üzletek polcain, s mivel bővült a választék az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. Kiderült ebből a cikk­ből — amit naponta mi is tapasztalhatunk, akik a pult innenső oldalán vásárlóként Jelentkezünk! .—, hogy ki­egyensúlyozott, s ezáltal ki­elégítő az áruellátás. Ügyszól­ván nőndent lehet Kapni, amire a kedves vevőnek szük­sége van. De vajon azok, akik aján­dékok vétele céljából, az élcl- miszerkészlet feltöltése végett lépnek be mostanában a bol­tokba, megfelelően „felkészül- tek’’-e az ünnepek előtii csúcsforgalom ra ? Nem először írunk arról, ■hogy ' a pultnak két oldala van, és mindkét oldalnak sok köze van ahhoz, hogy a vá­sárló milyen hangulatban tá­vozik az üzletből, megkapta-e a keresett árut, s ahhoz is, hogy aki ott maradt, tehát az eladó, milyen hangulatban folytatja tovább ilyenkor kü­lönösen nem irigylésre méltó munkáját. Aki tehát vásárol­ni indul, az számítson rá, hogy nem egyedüli vevő lesz, még a legkisebb boltban sem, Tehát a vásárlókat is pró­bára teszik az ünnepek előtti nagy bevásárlások. Reméljük, hogy ezen a probán megmu­tatkoznak a kedves vevőknek azok a tulajdonságai, amelye­ket türelemnek, megáfti snek, nyugalomnak és udvariasság-1 nak szoktunk nevezni. Mert ne gondoljuk, hogy ezek a jellemzések csupán a bolto­sokra, áruházi alkalmazottak­ra, az eladókra vonatkoztat­hatók. Legalább annyira érvé­nyesek a vásárlókra is, hiszen nemcsak most, de az év min­den napján ők vannak töb­ben a pult innenső oldalán, s ahány, annyiféle ember, annyiféle kívánsággal, vér- mérséklettel, türelemmel és a vásárlásra rendelkezésre ál­ló idővel. Érdemes erről az utóbbiról néhány gondolatot papírra vetni, olyan gondolatokat, amelyek szorosan kapcsolód­nak a munkafegyelemhez. Mert sajnos, nem egy mun­kahelyen tapasztalni lehet, hogy ha az ember valamely előadót keres, az házon kívül tartózkodik, leszaladt bevá­sárolni. Különösen a váro­sokban, s azokon belül is az adminisztrációs munkakörök­ben dolgozóknál tapasztalha­tó ez a jelenség, amely most, az ünnepekhez közeledve meglehetősen nagy méreteket ölt. De nem csupán az Író­asztalnál dolgozó emberekre vonatkozik a munkaidővel va­ló jó gazdálkodás, a nyolc j óra „kidolgozásának" igénye, hiszen rajtuk kívül mások is | természetesnek veszik, hogy a munkaidőből lecsípjenek fel. vagy egy órát a bevásárlásra. Mondanunk sem szükséges, hogy az ilyen gyakorlat ellen szigorúan fel kell lépni, hi- \ szén a kereskedelem már ré­gen alkalmazkodik nyitvatar- I tási rendjével a munkaidő be-1 fejezéséhez. Az áruházak, bol­tok, szaküzletek az eSti órák­ban is várják a vásárlókat, arról nem is beszélve, hogy az úgynevezett ezüst- és aranyvasárnapok pedig kife­jezetten az ünnepi bevásárlást hivatottak szolgálni. A vásárlók próbája tehát nem csupán a pultok, az ön- kiszolgáló polcok előtt mutat­ja meg, hogy ki milyen em­ber. Abból is lemérhető ez, hogy ki, mikor bonyolítja le „halaszthatatlan” ügyleteit, pontosabban szólva: ki milyen fegyelemmel, munkafegyelem­mel rendelkezik. Mert, mit szólna az a kedves vevő, aki íróasztalától „csak egy pil­lanatra” leszaladva senkit nem találna a pult mögött, mert — mondjuk — a.z eladó- nő is éppen elugrott a szom­szédos üzletbe? Tanuljunk meg tehát . gaz­dálkodni a türelmünkkel, ked­vességünkkel, de mindenek előtt a legfontosabbal: az idővel. A munkaidővel. G S. Óvodák vállalati segítséggel

Next

/
Thumbnails
Contents