Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-12 / 291. szám
j. tVt ombcr 12. Kincsek hegye B0VEN VAN MÉG TENNIVALÓ Napirenden a vezetőképzés Bács-Kiskun megye gazdasági életében úgy vélem, a fontos események közé sorolható, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság sikerrel fejezte be az első ízben megrendezett kéthetes munkahelyi vezetőképző tanfolyamot. Kecskeméten, az MSZMP megyei bizottságának Oktatási Igazgatóságán nyolcvan termelésirányító — művezető, telepvezető, részlegvezető, csoportvezető, brigádvezető — bentlakásos iskolán sajátította el a vezetéselmélet nélkülözhetetlen tudnivalóit. A tanfolyam megrendezésére bizonyosan helyes lett volna már korábban sort keríteni, a legfontosabb mégis az, hogy megkezdődött égy olyan folyamat, amit most már nem szabad abbahagy, ni. A megye területén mintegy 2200-ra tehető azoknak a közvetlen termelésirányítóknak a száma, akiknek a képzése — a jelenlegi gazdasági nehézségeket is számításba véve — jelentősen ja_ vítja majd a termelés hatékonyságát. A vállalatok és szövetka. zetek vezetési hierarchiájában ugyanis nemcsak a felsőbb szintű vezetőknek, hanem a dolgozók, hoz legközelebb állóknak is nagy szükségük van a korszerű szervezési és vezetési ismeretek elsajátítására. A gazdálkodó szervek vezetésének hármas tagozódásában a harmonikus együttműködés attól is függ, hogy a felső-, közép- és alsószintű vezető beosztásúak egymás közötti érintkezésükben kifejezésre tudják juttatni a „mit-miért” és „mit- hogyan” kérdéseit. „A vállalati stratégia és taktika különböző kérdéseiben az első számú vezetők csak akkor ké. pesek hatékony döntésre, ha a közép- és munkahelyi vezetők világosan megértik a feladatukat, és tisztában vannak a végrehajtás módozataival. Az utóbbi időben több pártplénum foglalkozott a gazdasági életünket érintő külső- és belső nehézségek leküzdésével. Az ezeken hozott határozatok végrehajtása nemcsak a jól kidolgozott és gondosan összehangolt intézkedési tervektől, hanem a harmonikusan együttműködő vezetők hatékony szervező-irányító munkájától is függ. Ma már világos, hogy az a munkahelyi vezető, aki a feladatot képtelen munkatársaival megértetni, elfogadtatni —, azok végrehajtásának objektív és szubjektív feltételeit megteremteni, — az nem is nevezheti magát vezetőnek. De fordítva is igaz mindez, mert a dolgozók csak az olyan vezetőt követik, aki képes az ő fejükkel is gondolkozni, aki megteremti a munka objektív és erkölcsi feltételeit s aminek következtében a dolgozó a legkedvezőbb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülhet. A népgazdasági cél és vállalati érdek, csoport és egyéni érdek közötti ^ összhang csak akkor valósulhat meg, ha minden vezető a maga területén érti, hogy mit miért kell csinálnia és képes felkészülni feladatának végrehajtására. Ezért a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság arra törekszik, hogy a munkahelyi vezetők mellett megindítsa a középvezetők — osztályvezetők, stb. — továbbképzését is. Nem kívánom ismételni, csupán hangsúlyozni, hogy magasabb fo_ kú szervezettség csak képzettebb vezetéssel érhető el. Aki a vezetés és szervezés alapelemeit nem ismeri, az csak ösztönös veszető lehet. Pedig a tudomány és technika forradalmának korszakában a vezetés is tudománnyá vált. Ezért tanítani, oktatni kell és amilyen gyorsan csak lehet pótolni elmaradásunkat. Ezért a jövő év elején — januárban és márciusban — a munkahelyi vezetők képzéséi folytatjuk, ősszel pedig a középvezetők oktatását kezdi..-meg a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei .'szervezete../.»a , ,i. Szendrey Sándor által vékonyabb szigetelőréteget képeznek a test körül (mindez jól megfigyelhető a képen látható állatokon.) Hidegben viszont a belső hőtermelés fokozódik, eközben csökken a hőveszteség, a párolgás, és fokozódik az izmok hőtermelése is. A felesleges hő leadását, illetve a hőtermelés fokozását az agyközpontban az ún. hipotalamusz irányítja, amely a hőérzékelést végző érzőidegrostok testfelületéről odavezetett ingerületei, illetve az odaáramló vér hőmérséklet-változása útján értesül a külső és belső hőingadozásokról. Tudomány a munkavédelem szolgálatában Azt, hogy „külön világ” sok mindenre cl lehet mondani, s ezerféleképpen lehet értelmezni. Ha kocsmákra vonatkozik, hogy a vendéglátáson belül külön világ-e, vagy sem; fel kell tenni egy kérdést, amely véleményem szerint alapvető és kötelező. Mégpedig: A kocsmák hálózata az általános vendéglátóipari hálózaton belül mihez viszonyítva külön világ? Az első osztályú éttermekhez, vagy bárokhoz viszonyítva minden vonatkozásban az, de közös vonásuk is összefoglalható: igényt elégítenek ki. Moszkva bélyegeken Az Éhség-sztyeppe selyme Begyűjtötték a selyemhernyó gubók első termését az Éhségsztyeppén, a száraz közép-ázsiai félsivatagban. Az itt alakult állami gazdaságok 550 tonna kiváló minőségű selyemgubót gyűjtöttek be. A népgazdaság fejlesztési terve szerint a következő öt évben a selyemgyártás háromszorosára emelkedik. Az Khség- sztyeppén, ahol korábban Csak tevetövis nőtt, az első kultúrnövény a gyapot volt: jelenleg több mint 600 000 tonnát aratnak le évente. Ezenkívül zöldségféléket, gyümölcsöt és burgonyát termesztenek, háziállatok, sőt halak tenyésztésével is foglalkoznak. Eperfélék telepítésével oldották meg a selyemlepkék táplálását. Az állatok „hőmérője” A bélyeggyűjtők nemzetközi életében jelentős eseménynek bizonyult a közelmúltban Moszkvában lezajlott SZOCFILEX ’75 kiállítás. Különösen nagy érdeklődést keltett az NDK-beli WiHi Zintner „Moszkva a hős város” című kollekciója. A 120 lar>'>s gyűjteménynek öszeállítója ..A szívembe zártalak Moszkva” mottót adta. A kiállításon bronzéremmel jutalmazták. Bélyegei a győztes moszkvai csatáról, a győzelem napjáról, az első háború utáni díszszemléről Moszkva 800 évéről, a moszkvai műemlékekről mesélnek. Számos bélyeg ábrázolja a Vörös téri május elsejéket. A moszkvai gyűjteményt az Olimpia ’80 — snort létesítményeket ábrázoló — blokk zárja. A környezet hőmérséklete igen fontos szerepet játszik a legkülönbözőbb állatok életfolyamataiban és egész viselkedésmódjában. A madaraknál és az emlősöknél bonyolult, de ma már elég jól ismert mechanizmus révén állandó szinten marad a testhőmérséklet. A környezet hőingadozását ezek az állatok úgy védik ki, hogy melegben fokozzák a hőleadást: a bőr vérerei kitágulnak, működésbe lépnek az izzadságmirigyek, fokozódik a kilégzés és a párologtatás, s mindez csökkenti a belső hőmérsékletet, ugyanakkor a szőr- és tollmerevítő izmok elernyednek, ezA Gandzaszár örmény szó fordítása: Kincsek hegye. Így nevezik a Kaukázuson-túli terület Kadzseran bányászfaluja mellett levő ércbányát, ahol a Szovjetunió legnagyobb réz- és molib- dénkombinátja épült fel. A kilencedik ötéves tervben a Gandzaszári Kombinátban új technikai eszközöket vezettek' be. A többi között az ércörlő malomban a korábbi fémburkolat helyett gumi védőbevonatot alkalmaznak. A kibányászott ércet teljes egészében az új technológia alapján dolgozzák fel. (APN—KS) • Külszini fejtés a kadzserani réz- és molibdénbányában. (Fotó: APN — M. Sahbazján felvétele — KS) • Hartyányi Ferenc, a MEDOSZ mellett működő munkavédelmi tanács elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. (Szilágyi Mihály felvétele) Ennek kapcsán az elmúlt időszakban Bács-Kiskun megyében is javult a helyzet. A IV. ötéves terv munkavédelmi célkitűzései többségükben megvalósultak. Több üzemben munkavédelmi irodát létesítettek és valameny- n.vi munkahelyen biztonságtechnikai megbízottat jelöltek ki. Ezzel arányban javult a termelőmunkában résztvevők felkészültsége. Gondot inkább a vendég-munkaerő jelent. Az állami gazdaságokban az idén is csaknem 33 ezer idénymunkást foglalkoztattak, akiknek gyakor- latlatlansága idézte elő a legtöbb balesetet. Ennek ellenére a MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottságához tartozó termelési ágazatokban 1961-től csökkent a balesetek száma. Amíg 1967-ben 1165 baleset fordult elő a megyében, ebből kilenc halálos addig a múlt évben 620, és közülük három halálos. Ez annak is köszönhető, hogy minden vezető és több. mint 5 ezer fizikai dolgozó tett kötelező biztonságtechnikai vizsgát. A szakszervezetek társadalmi munkavédelmi felügyelőket, munka- védelmi őröket képeznek, és a vállalati igazgatók beszámoltatásával az agitáció, a propaganda sokfajta eszközével segítik a baleset megelőzését. A nehéz fizikai munka gépesítésére való törekvés szinte * mindenhol tapasztalható. Az állami gazdaságokban már teljesen gépesítették a gabona, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya termesztését. Nőtt a gépesítés színvonala az erdőgazdaság és a vízügy területén is. Ennek ellenére még mindig van tennivaló. A motoros fűrész vibrációs ártalma szinte közismert, ami miatt sok dolgozó otthagyja az erdészetet. Az orvosi vizsgálatok 2300 favágónál kimutatták, hogy sokan vibrációs ártalmakban szenvednek. A tervhez képest az is megállapítható, hogy bizonyos területeken csak részben valósultak meg a célkitűzések. Még napjainkban is előfordul, hogy nem minden traktort szereltek fel védőkerettel, hiányoznak • védőberendezések és nem mindenhol kielégítő a növényvédő szerek raktározása sem. Az eltelt időszak alatt Bács- Kiskun megye üzemeiben de különösen az állami gazdaságokban nagy erőfeszítéseket tettek a balesetek megelőzésére, az üzemegészségügyi helyzet szélesítésére, javítására. Több üzemorvosi ren_ delőt, laboratóriumot építettek; amivel javult az ott dolgozók egészségügyi helyzete. Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokat azonban ez nem oldotta meg. Jelenleg több, mint 700 munka- védelmi aktivista tevékenykedik a megyében. A szocialista brigádok bevonásával ez biztosítéka annak, hogy az elkövetkező időszakban tovább csökkenjen a balesetek száma. Bóna Zoltán A szakszervezeti munkavédelmi felügyelet 25 éves, amely feladatát széles körű társadalmi összefogással és a tudomány bevonásával igyekszik a lehető legjobban ellátni. Ez társadalmunk alapkövetelménye is. A különféle kutatóintézetek által kikísérletezett jó munkavédelmi eszközök és módszerek gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen, mindennapi követelmény a dolgozók egészségének megóvása érdekében. Erről tanácskoztak nemrégiben a Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság központjában a különböző intézmények és üzemek szakemberei. A dolgozók életének, testi épségének megóvása a munka közben jelentkező baleseti veszélyekkel és foglalkozási ártalmakkal szemben mindenkinek kötelessége, közügy. w KOCSMÁKRÓL SZÓLUNK: Külön világ? (4.) Libatartás nagyüzemi módszerrel Itt időzzünk el egy pillanatra. Ha összehasonlítjuk, hogy milyen igényekről van szó, akkor is azonos nevezőre jutunk: fogyasztási, társas szórakozási igényt elégít ki mindkét vendéglátó forma, csak más szinten, színvonalon és árakon. Ebben alapvető azonosság és különbség van a kocsmák és a bárok között. Ugyanis, más-más társadalmi és vagyoni helyzetű emberek igényét elégítik ki. Egyszerűbben mondva: a negyedosztályú kocsmák nem a magas fizetésű rétegek igényét elégítik ki. hanem az alacsonyabb fizetésűekét, akik az egyszerűbb, a kisebb felelősséggel járó munkát végzik el a termelésben. Persze, az egyik nem zárja ki a másikat nálunk. Egy főmérnök éppen úgy betérhet példának okáért a kocsmába, mint a segédmunkás a bárba, de az ilyen ..szerepcsere” a nagy általánosságban nem jellemző: sok-sok tudati és egyéb tényező miatt is. Itt meg kell említenünk egy félig legális, félig illegális vendéglátó, ipari gyakorlatot, amit az üzletvezetők. pincérek egy más között úgy neveztek el: szűrés. Az a kuvert, a kötelező fogyasztás, amit például a Hírősben (annak idején szóvá is tettük) úgy alkalmaztak, hogy kinézésre döntötték el, fizet-e a vendég harminc forintot, vagy sem. Akinek a megjelenése vastagabb pénztárcát sejtetett, annak nem volt kuvert. mert az úgyis költ, de akinek nem, attól bizony kérték a harmincast. Felesleges leírni, hogy kiktől kérték s kiktől nem. , A másik gyakorlat a sok közül, például az Aranyhomok bárjában a belépődíjszedés. A belépődíjért ott semmiféle szolgáltatás sem jár; a húsz forint, pusztán megváltása annak, hogy valaki egyáltalán bemehet a helyiségbe; leülhet, rendelhet, táncolhat. Ez még azzal egészül ki, hogy a bejárati ajtó állandóan csukva. Ha a vendég olyan kinézetű, akkor hiába fizetne, azt a választ kapja a portástól: tele ház van. Ezt — indokkal — indokolatlanul — legtöbbször azzal „ideologizálják” meg, hogy a már úgyis ittas embereket zárják ki: mások kulturált szórakozását ne zavarják. De ez a forma, bizony sok mindenre ad alkalmat, mi nem kívánatos, esetleg felháborító. No de nem a bárokról, vagy az első osztályú éttermekről akarok írni, csak azt akartam a fentiekkel érzékeltetni, hogy a kocsmákban ilyen gyakorlat nincs. A kocsma mindenkié. Ott nincs különbség. s éppen az ebből kialakuló miliő miatt is a kocsma külön világ volt mindig. Akit onnan kizártak, az magát zárta ki azzal, hogy nem akart bemenni, vagy valami olyat csinált, ami miatt kitették a szűrét. Ezen a — képletesen szólva — „mindenki földjén” más az etikett. mások a viselkedés-normák, más minden, s bizonyos korlátok között „szabad terület”. Bűnözési statisztikák tükrözik (kriminálpszichológusok számára „depriváló” környezetet jelent) a kocsmák világa általában „mély” világ, mint ahogy a bárok gyakran az intellektuális bűnözés vagy a kifinomultabb formában jelentkező prostitúció színhelyei. Mindez természetesen csak általában igaz, mert eltérések, köz_ bülső esetek vannak, s a vendéglátás legújabb törekvései is felismerhetők; hogy italbolt helyett bisztrókat nyitnak, vagy a kocsmát presszónak, vendéglőnek ala. kítják ót, ezzel a vendégkör szokásait is hosszú idő után sikerül átformálni. De általában ez sem jellemző, mert lehet, hogy hivatalosan a kocsma bisztró lett, de funkcióját illetően rövid időn belül visszaesett: ehhez az üzletve_ zetők szívesen alkalmazkodnak is, mert ha megcsappan a forgalom, az a zsebükre! megy. A kocsmák világán belül mostanában egy különös hálózat van kialakulóban, mégpedig a termelőszövetkezeti, szakszövetkezeti borkimérőké, mint amilyen a megyeszékhelyen a Rózsabaracké a Nyíri úttal szemben, vagy a Széchenyi téren az Aranyhomoké, vagy a Sarkantyú utcában a Ma- thiász Szakszövetkezeté. Ezek a „külön világon” belül is külön világot alkotnak, bár vendégeik többsége azonos a kocsmák vendégeivel csak jobbára családi vállalkozásban működnek, s hozzá kell tennünk, hogy igen jelentős, néha „különös” haszonnal. Csaté Károly (Következik: Élnek.;.) A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet keltető üzemében kellemes meleg fogadott. A gépek mint megannyi sorba rakott szekrény kémlelő nyílásukkal „ásítottak” az előttük elhaladóra. Belsejükben féltve őrizték a tengernyi tojást, hogy egy napon kis állatkák bújjanak elő. Az üzemvezetőt Gulyás Ervint az irodában találtam, amint éppen íróasztala fölé hajolt. Elmerülve tanulmányozta a tervet. — A keltető jobb kihasználására csibekelteléssel is foglalkozunk. Például a rémi Dózsa Termelőszövetkezetnek az idén csaknem százezret vállaltunk bérben, de fő profilunk a libakeltetés. Ebből az első ciklusban 130 ezret állítottunk elő, most az őszi szezonban pedig több mint 16 ezret. A tojást a saját lúdjaink „termelik”. De nemcsak keltetéssel. hanem hizlalással is foglalkozunk. A baromfiipari vállalattal kötött szerződés szerint az idén csaknem 42 ezer hízott libát adunk át, amit főképpen nagyüzemi módszerrel, géppel tömünk. — Milyen eredményeket értek el a libahizlalásban? — Az eddig elszállított állatoknál a máj átlagsúlya elérte a 43 dekát. így átlagban 360 forintot kaptunk egy libáért. Ez nagyon jó eredmény, ami a kukori• Elszállításra várnak a naposlibák a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. cával való tömésnek és a nagy szakértelemnek köszönhető. A gazdaság tagjainak már nagy gyakorlatuk van ebben és jó munkát végeznek. Így a korábbi hiedelmekkel ellentétben a nagyüzemi libatartás kifizetődő és jövője van. Juhász Islvánné betanított munkás még csak nyár óta dolgozik a keltető üzemben, mégis úgy magyaráz, mintha már több éve ezt csinálná. — Kétóránként ellenőrzőm a keltetőgépek hőmérsékletét és a páratartalmat, az adatokat beve. zetem egy füzetbe. Ez a munka nagy figyelmet igényel. A gépek feltöltése előtt a válogatásra kell nagyon ügyelni, hogy méreten aluli tojás ne kerüljön be, mert ebből csak selejt lesz. A 8. 9. napon aztán megforgatjuk, átvilágítjuk a tojásokat és a rosszakat kivesszük. Ugyanazt csináljuk a második átvizsgálásnál is, csak akkor már drótos tálcákba rakjuk át a tojást és utókeltetőbe tesszük. — Mi történik ezután? — A kelésnél nagyon ügyelni kell, nehogy megsérüljenek a kis állatok. A válogatás után kartonba rakjuk őket és előkészítjük a szállításra. Mikor kiürültek a keltetőgépek, a tojás héját a lehető legrövidebb időn belül eltávolítjuk, a berendezéseket fertőtlenítjük és minden kezdődik elölről. B. Z.
