Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

j. tVt ombcr 12. Kincsek hegye B0VEN VAN MÉG TENNIVALÓ Napirenden a vezetőképzés Bács-Kiskun megye gazdasági életében úgy vélem, a fon­tos események közé sorolható, hogy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság sikerrel fejezte be az első ízben meg­rendezett kéthetes munkahelyi vezetőképző tanfolyamot. Kecskeméten, az MSZMP megyei bizottságának Oktatási Igazgatóságán nyolcvan termelésirányító — művezető, te­lepvezető, részlegvezető, csoportvezető, brigádvezető — bent­lakásos iskolán sajátította el a vezetéselmélet nélkülözhetet­len tudnivalóit. A tanfolyam megrendezésére bizonyosan helyes lett volna már korábban sort keríteni, a legfon­tosabb mégis az, hogy megkezdő­dött égy olyan folyamat, amit most már nem szabad abbahagy, ni. A megye területén mintegy 2200-ra tehető azoknak a közvet­len termelésirányítóknak a szá­ma, akiknek a képzése — a je­lenlegi gazdasági nehézségeket is számításba véve — jelentősen ja_ vítja majd a termelés hatékony­ságát. A vállalatok és szövetka. zetek vezetési hierarchiájában ugyanis nemcsak a felsőbb szin­tű vezetőknek, hanem a dolgozók, hoz legközelebb állóknak is nagy szükségük van a korszerű szer­vezési és vezetési ismeretek elsa­játítására. A gazdálkodó szervek vezetésének hármas tagozódásá­ban a harmonikus együttműkö­dés attól is függ, hogy a felső-, közép- és alsószintű vezető be­osztásúak egymás közötti érint­kezésükben kifejezésre tudják juttatni a „mit-miért” és „mit- hogyan” kérdéseit. „A vállalati stratégia és takti­ka különböző kérdéseiben az el­ső számú vezetők csak akkor ké. pesek hatékony döntésre, ha a közép- és munkahelyi vezetők vi­lágosan megértik a feladatukat, és tisztában vannak a végrehaj­tás módozataival. Az utóbbi idő­ben több pártplénum foglalkozott a gazdasági életünket érintő kül­ső- és belső nehézségek leküzdé­sével. Az ezeken hozott határoza­tok végrehajtása nemcsak a jól kidolgozott és gondosan összehan­golt intézkedési tervektől, hanem a harmonikusan együttműködő vezetők hatékony szervező-irá­nyító munkájától is függ. Ma már világos, hogy az a munkahelyi vezető, aki a fela­datot képtelen munkatársaival megértetni, elfogadtatni —, azok végrehajtásának objektív és szub­jektív feltételeit megteremteni, — az nem is nevezheti magát veze­tőnek. De fordítva is igaz mindez, mert a dolgozók csak az olyan vezetőt követik, aki képes az ő fejükkel is gondolkozni, aki meg­teremti a munka objektív és er­kölcsi feltételeit s aminek követ­keztében a dolgozó a legkedve­zőbb erkölcsi és anyagi megbe­csülésben részesülhet. A népgazdasági cél és vállalati érdek, csoport és egyéni érdek közötti ^ összhang csak akkor va­lósulhat meg, ha minden vezető a maga területén érti, hogy mit miért kell csinálnia és képes fel­készülni feladatának végrehajtá­sára. Ezért a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság arra törekszik, hogy a munkahelyi ve­zetők mellett megindítsa a kö­zépvezetők — osztályvezetők, stb. — továbbképzését is. Nem kívánom ismételni, csupán hangsúlyozni, hogy magasabb fo_ kú szervezettség csak képzettebb vezetéssel érhető el. Aki a veze­tés és szervezés alapelemeit nem ismeri, az csak ösztönös veszető lehet. Pedig a tudomány és tech­nika forradalmának korszaká­ban a vezetés is tudománnyá vált. Ezért tanítani, oktatni kell és amilyen gyorsan csak lehet pó­tolni elmaradásunkat. Ezért a jö­vő év elején — januárban és márciusban — a munkahelyi ve­zetők képzéséi folytatjuk, ősszel pedig a középvezetők oktatását kezdi..-meg a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság me­gyei .'szervezete../.»a , ,i. Szendrey Sándor által vékonyabb szigetelőréteget képeznek a test körül (mindez jól megfigyelhető a képen látható állatokon.) Hidegben viszont a belső hőtermelés fokozódik, eköz­ben csökken a hőveszteség, a pá­rolgás, és fokozódik az izmok hő­termelése is. A felesleges hő leadását, illet­ve a hőtermelés fokozását az agy­központban az ún. hipotalamusz irányítja, amely a hőérzékelést végző érzőidegrostok testfelületé­ről odavezetett ingerületei, illet­ve az odaáramló vér hőmérsék­let-változása útján értesül a kül­ső és belső hőingadozásokról. Tudomány a munkavédelem szolgálatában Azt, hogy „külön világ” sok mindenre cl lehet mondani, s ezerféleképpen lehet ér­telmezni. Ha kocsmákra vonatkozik, hogy a vendéglátáson belül külön világ-e, vagy sem; fel kell tenni egy kérdést, amely vélemé­nyem szerint alapvető és kötelező. Mégpedig: A kocsmák hálózata az általános vendég­látóipari hálózaton belül mihez viszonyítva külön világ? Az első osztályú éttermekhez, vagy bárokhoz viszonyítva minden vonat­kozásban az, de közös vonásuk is összefog­lalható: igényt elégítenek ki. Moszkva bélyegeken Az Éhség-sztyeppe selyme Begyűjtötték a selyemhernyó gubók első termését az Éhség­sztyeppén, a száraz közép-ázsiai félsivatagban. Az itt alakult ál­lami gazdaságok 550 tonna ki­váló minőségű selyemgubót gyűj­töttek be. A népgazdaság fej­lesztési terve szerint a következő öt évben a selyemgyártás három­szorosára emelkedik. Az Khség- sztyeppén, ahol korábban Csak tevetövis nőtt, az első kultúrnö­vény a gyapot volt: jelenleg több mint 600 000 tonnát aratnak le évente. Ezenkívül zöldségfélé­ket, gyümölcsöt és burgonyát termesztenek, háziállatok, sőt ha­lak tenyésztésével is foglalkoz­nak. Eperfélék telepítésével ol­dották meg a selyemlepkék táp­lálását. Az állatok „hőmérője” A bélyeggyűjtők nemzetközi életében jelentős eseménynek bi­zonyult a közelmúltban Moszk­vában lezajlott SZOCFILEX ’75 kiállítás. Különösen nagy érdek­lődést keltett az NDK-beli WiHi Zintner „Moszkva a hős város” című kollekciója. A 120 lar>'>s gyűjteménynek öszeállítója ..A szívembe zártalak Moszkva” mottót adta. A kiállításon bronz­éremmel jutalmazták. Bélyegei a győztes moszkvai csatáról, a győzelem napjáról, az első há­ború utáni díszszemléről Moszk­va 800 évéről, a moszkvai mű­emlékekről mesélnek. Számos bélyeg ábrázolja a Vörös téri május elsejéket. A moszkvai gyűjteményt az Olimpia ’80 — snort létesítményeket ábrázoló — blokk zárja. A környezet hőmérséklete igen fontos szerepet játszik a legkü­lönbözőbb állatok életfolyamatai­ban és egész viselkedésmódjá­ban. A madaraknál és az emlő­söknél bonyolult, de ma már elég jól ismert mechanizmus révén állandó szinten marad a testhő­mérséklet. A környezet hőinga­dozását ezek az állatok úgy vé­dik ki, hogy melegben fokozzák a hőleadást: a bőr vérerei kitá­gulnak, működésbe lépnek az izzadságmirigyek, fokozódik a ki­légzés és a párologtatás, s mind­ez csökkenti a belső hőmérsékle­tet, ugyanakkor a szőr- és toll­merevítő izmok elernyednek, ez­A Gandzaszár örmény szó for­dítása: Kincsek hegye. Így neve­zik a Kaukázuson-túli terület Kadzseran bányászfaluja mellett levő ércbányát, ahol a Szovjet­unió legnagyobb réz- és molib- dénkombinátja épült fel. A kilencedik ötéves tervben a Gandzaszári Kombinátban új te­chnikai eszközöket vezettek' be. A többi között az ércörlő malomban a korábbi fémburkolat helyett gumi védőbevonatot alkalmaznak. A kibányászott ércet teljes egé­szében az új technológia alapján dolgozzák fel. (APN—KS) • Külszini fejtés a kadzserani réz- és molibdénbányában. (Fotó: APN — M. Sahbazján felvétele — KS) • Hartyányi Ferenc, a MEDOSZ mellett működő munkavédelmi ta­nács elnöke köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. (Szilágyi Mihály felvétele) Ennek kapcsán az elmúlt idő­szakban Bács-Kiskun megyében is javult a helyzet. A IV. ötéves terv munkavédelmi célkitűzései többségükben megvalósultak. Több üzemben munkavédelmi irodát létesítettek és valameny- n.vi munkahelyen biztonságtech­nikai megbízottat jelöltek ki. Ezzel arányban javult a ter­melőmunkában résztvevők fel­készültsége. Gondot inkább a vendég-munkaerő jelent. Az ál­lami gazdaságokban az idén is csaknem 33 ezer idénymunkást foglalkoztattak, akiknek gyakor- latlatlansága idézte elő a legtöbb balesetet. Ennek ellenére a MEDOSZ Bács-Kiskun megyei Bizottságához tartozó termelési ágazatokban 1961-től csökkent a balesetek száma. Amíg 1967-ben 1165 baleset fordult elő a me­gyében, ebből kilenc halálos addig a múlt évben 620, és kö­zülük három halálos. Ez annak is köszönhető, hogy minden vezető és több. mint 5 ezer fizikai dolgozó tett kötelező biztonságtechnikai vizsgát. A szakszervezetek társadalmi mun­kavédelmi felügyelőket, munka- védelmi őröket képeznek, és a vállalati igazgatók beszámolta­tásával az agitáció, a propagan­da sokfajta eszközével segítik a baleset megelőzését. A nehéz fi­zikai munka gépesítésére való törekvés szinte * mindenhol ta­pasztalható. Az állami gazdasá­gokban már teljesen gépesítet­ték a gabona, a kukorica, a cu­korrépa és a burgonya termesz­tését. Nőtt a gépesítés színvona­la az erdőgazdaság és a vízügy területén is. Ennek ellenére még mindig van tennivaló. A motoros fűrész vibrációs ártal­ma szinte közismert, ami miatt sok dolgozó otthagyja az erdé­szetet. Az orvosi vizsgálatok 2300 favágónál kimutatták, hogy sokan vibrációs ártalmakban szenvednek. A tervhez képest az is megállapítható, hogy bizonyos területeken csak részben való­sultak meg a célkitűzések. Még napjainkban is előfordul, hogy nem minden traktort szereltek fel védőkerettel, hiányoznak • védőberendezések és nem min­denhol kielégítő a növényvédő szerek raktározása sem. Az eltelt időszak alatt Bács- Kiskun megye üzemeiben de kü­lönösen az állami gazdaságokban nagy erőfeszítéseket tettek a ba­lesetek megelőzésére, az üzem­egészségügyi helyzet szélesítésére, javítására. Több üzemorvosi ren_ delőt, laboratóriumot építettek; amivel javult az ott dolgozók egészségügyi helyzete. Az előzetes és időszakos orvosi vizsgálatokat azonban ez nem oldotta meg. Jelenleg több, mint 700 munka- védelmi aktivista tevékenykedik a megyében. A szocialista brigá­dok bevonásával ez biztosítéka annak, hogy az elkövetkező idő­szakban tovább csökkenjen a balesetek száma. Bóna Zoltán A szakszervezeti munkavédelmi felügye­let 25 éves, amely feladatát széles körű tár­sadalmi összefogással és a tudomány bevo­násával igyekszik a lehető legjobban ellátni. Ez társadalmunk alapkövetelménye is. A kü­lönféle kutatóintézetek által kikísérletezett jó munkavédelmi eszközök és módszerek gyakorlati alkalmazása elengedhetetlen, mindennapi követelmény a dolgozók egész­ségének megóvása érdekében. Erről tanács­koztak nemrégiben a Kecskemét-szikrai Ál­lami Gazdaság központjában a különböző in­tézmények és üzemek szakemberei. A dol­gozók életének, testi épségének megóvása a munka közben jelentkező baleseti veszélyek­kel és foglalkozási ártalmakkal szemben min­denkinek kötelessége, közügy. w KOCSMÁKRÓL SZÓLUNK: Külön világ? (4.) Libatartás nagyüzemi módszerrel Itt időzzünk el egy pillanatra. Ha összehasonlítjuk, hogy milyen igényekről van szó, akkor is azo­nos nevezőre jutunk: fogyasztási, társas szórakozási igényt elégít ki mindkét vendéglátó forma, csak más szinten, színvonalon és árakon. Ebben alapvető azonosság és különbség van a kocsmák és a bárok között. Ugyanis, más-más társadalmi és vagyoni helyzetű emberek igényét elégítik ki. Egyszerűbben mondva: a ne­gyedosztályú kocsmák nem a ma­gas fizetésű rétegek igényét elégí­tik ki. hanem az alacsonyabb fize­tésűekét, akik az egyszerűbb, a ki­sebb felelősséggel járó munkát végzik el a termelésben. Persze, az egyik nem zárja ki a másikat nálunk. Egy főmérnök éppen úgy betérhet példának oká­ért a kocsmába, mint a segéd­munkás a bárba, de az ilyen ..szerepcsere” a nagy általánosság­ban nem jellemző: sok-sok tuda­ti és egyéb tényező miatt is. Itt meg kell említenünk egy félig legális, félig illegális vendéglátó, ipari gyakorlatot, amit az üzlet­vezetők. pincérek egy más között úgy neveztek el: szűrés. Az a kuvert, a kötelező fo­gyasztás, amit például a Hírős­ben (annak idején szóvá is tet­tük) úgy alkalmaztak, hogy ki­nézésre döntötték el, fizet-e a vendég harminc forintot, vagy sem. Akinek a megjelenése vas­tagabb pénztárcát sejtetett, annak nem volt kuvert. mert az úgyis költ, de akinek nem, attól bizony kérték a harmincast. Felesleges leírni, hogy kiktől kérték s kik­től nem. , A másik gyakorlat a sok közül, például az Aranyhomok bárjában a belépődíjszedés. A belépődí­jért ott semmiféle szolgáltatás sem jár; a húsz forint, pusztán megváltása annak, hogy valaki egyáltalán bemehet a helyiségbe; leülhet, rendelhet, táncolhat. Ez még azzal egészül ki, hogy a be­járati ajtó állandóan csukva. Ha a vendég olyan kinézetű, akkor hiába fizetne, azt a választ kapja a portástól: tele ház van. Ezt — indokkal — indokolatlanul — legtöbbször azzal „ideologizálják” meg, hogy a már úgyis ittas em­bereket zárják ki: mások kultu­rált szórakozását ne zavarják. De ez a forma, bizony sok mindenre ad alkalmat, mi nem kívánatos, esetleg felháborító. No de nem a bárokról, vagy az első osztályú éttermekről akarok írni, csak azt akartam a fentiek­kel érzékeltetni, hogy a kocsmák­ban ilyen gyakorlat nincs. A kocsma mindenkié. Ott nincs kü­lönbség. s éppen az ebből kiala­kuló miliő miatt is a kocsma kü­lön világ volt mindig. Akit on­nan kizártak, az magát zárta ki azzal, hogy nem akart bemenni, vagy valami olyat csinált, ami miatt kitették a szűrét. Ezen a — képletesen szólva — „mindenki földjén” más az eti­kett. mások a viselkedés-normák, más minden, s bizonyos korlátok között „szabad terület”. Bűnözési statisztikák tükrözik (kriminálpszichológusok számára „depriváló” környezetet jelent) a kocsmák világa általában „mély” világ, mint ahogy a bárok gyak­ran az intellektuális bűnözés vagy a kifinomultabb formában jelent­kező prostitúció színhelyei. Mindez természetesen csak ál­talában igaz, mert eltérések, köz_ bülső esetek vannak, s a vendég­látás legújabb törekvései is fel­ismerhetők; hogy italbolt helyett bisztrókat nyitnak, vagy a kocs­mát presszónak, vendéglőnek ala. kítják ót, ezzel a vendégkör szo­kásait is hosszú idő után sikerül átformálni. De általában ez sem jellemző, mert lehet, hogy hiva­talosan a kocsma bisztró lett, de funkcióját illetően rövid időn be­lül visszaesett: ehhez az üzletve_ zetők szívesen alkalmazkodnak is, mert ha megcsappan a forga­lom, az a zsebükre! megy. A kocsmák világán belül mos­tanában egy különös hálózat van kialakulóban, mégpedig a terme­lőszövetkezeti, szakszövetkezeti borkimérőké, mint amilyen a me­gyeszékhelyen a Rózsabaracké a Nyíri úttal szemben, vagy a Szé­chenyi téren az Aranyhomoké, vagy a Sarkantyú utcában a Ma- thiász Szakszövetkezeté. Ezek a „külön világon” belül is külön világot alkotnak, bár vendégeik többsége azonos a kocsmák ven­dégeivel csak jobbára családi vál­lalkozásban működnek, s hozzá kell tennünk, hogy igen jelentős, néha „különös” haszonnal. Csaté Károly (Következik: Élnek.;.) A kiskunfélegyházi Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet keltető üzemében kellemes meleg foga­dott. A gépek mint megannyi sorba rakott szekrény kémlelő nyílásukkal „ásítottak” az előttük elhaladóra. Belsejükben féltve őrizték a tengernyi tojást, hogy egy napon kis állatkák bújjanak elő. Az üzemvezetőt Gulyás Er­vint az irodában találtam, amint éppen íróasztala fölé hajolt. El­merülve tanulmányozta a tervet. — A keltető jobb kihasználásá­ra csibekelteléssel is foglalko­zunk. Például a rémi Dózsa Ter­melőszövetkezetnek az idén csak­nem százezret vállaltunk bérben, de fő profilunk a libakeltetés. Ebből az első ciklusban 130 ezret állítottunk elő, most az őszi sze­zonban pedig több mint 16 ez­ret. A tojást a saját lúdjaink „termelik”. De nemcsak keltetés­sel. hanem hizlalással is foglal­kozunk. A baromfiipari vállalat­tal kötött szerződés szerint az idén csaknem 42 ezer hízott li­bát adunk át, amit főképpen nagyüzemi módszerrel, géppel tömünk. — Milyen eredményeket értek el a libahizlalásban? — Az eddig elszállított álla­toknál a máj átlagsúlya elérte a 43 dekát. így átlagban 360 forin­tot kaptunk egy libáért. Ez na­gyon jó eredmény, ami a kukori­• Elszállításra várnak a naposlibák a kiskun­félegyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben. cával való tömésnek és a nagy szakértelemnek köszönhető. A gazdaság tagjainak már nagy gyakorlatuk van ebben és jó munkát végeznek. Így a korábbi hiedelmekkel ellentétben a nagy­üzemi libatartás kifizetődő és jövője van. Juhász Islvánné betanított munkás még csak nyár óta dol­gozik a keltető üzemben, mégis úgy magyaráz, mintha már több éve ezt csinálná. — Kétóránként ellenőrzőm a keltetőgépek hőmérsékletét és a páratartalmat, az adatokat beve. zetem egy füzetbe. Ez a munka nagy figyelmet igényel. A gépek feltöltése előtt a válogatásra kell nagyon ügyelni, hogy méreten aluli tojás ne kerüljön be, mert ebből csak selejt lesz. A 8. 9. na­pon aztán megforgatjuk, átvilá­gítjuk a tojásokat és a rossza­kat kivesszük. Ugyanazt csinál­juk a második átvizsgálásnál is, csak akkor már drótos tálcákba rakjuk át a tojást és utókelte­tőbe tesszük. — Mi történik ezután? — A kelésnél nagyon ügyelni kell, nehogy megsérüljenek a kis állatok. A válogatás után karton­ba rakjuk őket és előkészítjük a szállításra. Mikor kiürültek a keltetőgépek, a tojás héját a le­hető legrövidebb időn belül el­távolítjuk, a berendezéseket fer­tőtlenítjük és minden kezdődik elölről. B. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents