Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-11 / 290. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1975. december 11. 1 A nyugdíjasok érdekvédelméről Az SZMT — egyetértésben a megyei bizottságokkal — a közelmúltban vizsgálta a nyugdíjasok helyzetét. Mindjárt elöljáróban ^megállapíthatjuk, hogy ezzel kapcsolatban több jelentős észrevétel, állásfoglalás is hangot kapott. Szóba ke­rült egyebek közt, hogy nem mindenhol kellőképp eleven, ha­tékony a nyugdíjasokkal való kapcsolattartás. Törekedni kell arra, hogy a velük történő foglalkozás egyre inkább rendsze­ressé, az eddiginél gyümölcsözőbbé váljon. Számos intézkedés született ez­zel szemben a nyugdíjasok élet­körülményeinek javítására. Több ízben rendezték az alacsony ösz- szegü nyugdíjakat, évente 2 szá­zalékkal növelik a nyugdíj ösz- szegét, az évenkénti nyugdíj-ki­egészítés legkisebb összegének havi 30-ról 50 forintra emelése iránt pedig éppen a napokban intézkedett az MSZMP KB. Bács-Kiskun megyében mint­egy 90 ezer — köztük 40 ezer körüli tsz-nyugdíjas és -járadé­kos él. Ami a nyugdíj-korhatárhoz közeledő dolgozókat illeti, több vállalatnál az a helyes gyakor­lat alakult ki, hogy az esetleges továbbdolgozással, vagy a nyug­díjazással kapcsolatos szándéko­kat egyeztetik. Tájékoztatják a nyugdíjasokat a továbbdolgozás lehetőségeiről, előnyeiről, a vál­lalható munkákról. így megköny. nyítik számukra a választás le­hetőségét. Mintegy kétszáz helyen mű­ködik a megyében nyugdíjelőké­szítő bizottság. Hozzájuk évente 5—6 ezer nyugdíjigény irán­ti kérelem érkezik. Lehetőség volna a jelenleginél több nyugdíjas foglalkoztatására is, sokan azonban — főként a nehéz fizikai és az egészségügyi munkakörökben —, nem vállal­nak további munkát. A megol­dást a munkafeltételek, az idő­beosztás és a kereseti lehetősé­gek egyeztetése, s a fokozottabb egészségügyi és szociális intéz­kedések jelenthetnék. A szakszervezet foglalkozott azzal a kérdéssel is: milyen a nyugdíjasok kapcsolata régebbi munkahelyükkel, a szakszerve­zettel, s milyenek a gondjaik. Általános gyakorlat, hogy éven­te legalább egyszer megvendé­gelik. segélyezik őket, bemutat­ják az új. vagy a korszerűsített üzemrészeket, tájékoztatnak a fejlesztésről, a munkahely életé­ről. Néhány vállalatnál létrehoz­ták a nyugdíjasok klubját: a Ganz-ban barkácsoló műhely ki­alakítását tervezik, s nyugdíja­saik részt vesznek az újítások el­bírálásában, az ifjú szakmunká­sok képzésében is. E kezdeményezések igen dicsé­retre méltóak. Mondjuk ki azon­ban. hogy az évente egyszeri nyugdíjasnap, vagy bárrhilyen jellegű találkozó — messze van a rendszeres, eleven kapcsolat- tél! Naponkénti törődésre van szükség. A nyugdíjasklubok, napközi otthonok létrehozását a párt- és tanácsi vezetők mellett az üze­mek, s az azokban dolgozó szo­cialista brigádok is támogathat­ják. anyagi erővel és társadalmi munkával egyaránt.. Ez utóbbi­ból egyébként — egészségi álla­potuktól függően —, a nyugdí­jas szakemberek is kivehetik a részüket. Az SZMT határozatban is le­szögezte az említett jó példák követésének szükségességét: a nyugdíjasok, veteránok, rokkan­tak és betegek hatékonyabb se­gítésének fontosságát. Szorgal­mazni kell az otthonok, klubok kialakítását, a különböző jellegű nyugdíjas közösségek megterem­tését. A lényeg egv mondatban: szüntelenül érezniük kell a tár­sadalom gondoskodását! J T. „Hajólift” a Jenyiszejen Amikor a folyók medrét gáttal zárják el, hogy a felduzzasztott vízzel villamos energiát termelő turbinákat forgassanak meg. na*,v problémát jelent, hogy miként biztosítsák a zavartalan hajófor­galmat. Az egyik megoldás az. hogy egymás után épített zsilip­kamrák segítségével hajtják vég­re a vízijárművek magasabb szintre való felemelését, illetve az onnan való lebocsátását, mégpe­dig úgy. hogy szivattyúzással emelik, illetve csökkentik az egyes kamrák vízszintjét. A Krasznojarszki Vízierőmű építői egy másik megoldást vá­lasztottak. A hajókat egv 100 mé­ter hosszú, 20 méter széles önjá­ró vasbeton-medencébe úsztatják be a Jenyiszej folyó alsóbb szint­jén. Ez a sínekre helyezett önjá­ró medence, amelyet 1(10 db egyenként 300 lóerős elektromotor hajt, 1 kilométernyi utat tesz meg a lejtős pályán a gát tetejéig, ahol a hajó kiúszhat a folyó felső szintjére. A vízi járművek lebocsá- tása ugyanígy történik, csak el­lentétes irányba. Eg.V-egy hajó e módon való átemelése egv órát vesz igénybe, egyharmadát a lipolés idejének. KOCSMÁKRÓL SZÓLUNK: Emberek pohárral.) Azt hiszem, nagyon kevés em­ber van Magyarországon, aki egyszer sem járt kocsmában. Azoknak a száma pedig a leg­több, akik egy-egy alkalommal betérnek meginni egy pohár sört. fröccsöt, vásárolnak cigarettát, stb., de ettől még nem rendsze rés kocsmalátogatók. Azok. akik­re a törzsvendég név illik, heten, te. vagy naponta többször be­nyitnak kedvenc söntésük ajta­ján, szabad idejükből egv részt, vagy jelentős részt ott tölte­nek el. nem vehetők egy kalap alá az alkalmi vendégekkel. Ók otthonosak. Ismeretségük kiter­jedt a vendégek között, az alkal­mi csoportok tagjai körében hangadók, megszabják a társas együttlét normáit — kocsmai szinten természetes. Hogy a törzsvendégek milye­nek, az sok mindentől függ. Élő. szőr is attól, hogy az italbolt hol van, a környéken milyen társa­dalmi-vagyoni helyzetű emberek laknak. Másodszor: a környéken milyen üzemek, vállalatok,’ tele­pek találhatók. Persze, vannak kocsmák, amelyek nem kizáró­lag a környéken lakókat vonz­zák. hanem az azonos egziszten- ciájú embereket, s itt nem igen érvényesül a „területi elv”. „Italbolt” falatozó; Kecskemé­ten a Batthyány és a Ságvári Endre utca sarkán. A helyiség­ben néhány asztal, szék ás alu­mínium söröshordók. A padlón csikkek, gyufaszálak. A csapos egyedül van. Nem érdeke a he­lyiség folyamatos tisztán tartá­sa. Ez a műveiét itt is. mint a kocsmák többségében. záróra utánra marad. Addig az a kifi­zetődő. ha a csapos tölt. tölt. tölt mert az a forgalom, a fizetés alapja, nem pedig a paldósepre- getés. Tizenegy óra van. Nem sokan vannak, de az italkiadás azért folyamatos. Felismerek néhány jellegzetes alkohol-depressziós arcot, de látok fiatal munkáso­kat is. meg olyanokat, akik ép­pen a munkakerülésről beszél­nek, hogy „ártalmas az egész­ségre”, ha emiatt valaki lebukik. Egy részeget látok csak, fá­radtan pislog maga elé. • Beszéd az ajtó előtt... A Jalta vendéglő öt-tíz perc járásnyira van a városköz­ponttól. Egy távoli ismerősöm asztalához ülök, aki másodmagű- val sörözik. Éhes vagyok. Az asztalra sörösüvegeket rakó szem­üveges csaposnak mondtam is. Válasza: ..Aranyapám. szakács­nőm sincs, nem hogy kajám!” Gebines üzlet, ömlik a szesz; a főzés felesleges vesződség? Le­kezelő válasza bizonyára annak köszönhető, hogy aki ide bejön, ónnak más nem jár: a pult előtt állóknál eleve különb a pult mö. götti. (?) Fizetném a söröm, amikor mö­göttem az „alkalom” áráról al­kuszik egy férfi, s egy nem ép­pen fiatal hölgy. Van ilyen? Megesett már, s megesik még a kocsmák világá­ban : — Nyalom a lelked, hát mi­nek nézel?... —! nevetve karol az új ismerősbe. A „Rózsa" presszó előterében a bejárat és a pult mellett állva egy fekete bőrkabátos férfi a város jellegzetes figuráját M.-et itatja, aki egy-egy pohár rum fölhajtása vitán nagyokat rik­kant. Még egy rum, még egy, M. már néha dülöngél, de az italt kiadják a jól szórakozó bőrkabá­tosnak; különben a hangulat jó, szól a zenegép, s minden majd­nem olyan mint egy másodosz­tályú presszóban. A Hírős bisztróbaan vacsorá­zom. Lecsós virslit kérek riz.s- zsel. A konyhát leválasztó üveg mögött egyetlen asszony ügykö­dik; a pincérek, mosogatólányok és szakácsnők egv kupacban ne­vetgélnek, cigarettáznak, a sza- badságos kiskatona kollégájukat ugratják. Az étel pedig teljesen hideg, kivéve a virsliket. K. J.-vel, T. M.-el és P. bácsi­val a Szegedi úti vasúti sorompó előtti kocsmában ismerkedtem meg: — Jó hely ez itt — fordulok minden előzetes ismerkedés nél­kül P. bácsi társaságához, s eme, lem a kisfröccsöm, hogy egész­ségükre. — Miért? Talán nem jó? — kérdezi kissé ellenséges hang­nemben K. J. — Maga olajos ruhában talán a Homokba megy fröccsöt inni? — folytatja. Á vendégek között tényleg csak egy-két embert látok, aki nem munkaruhában van. Egyetértünk ebben. Kitárgyal­juk a témát; miért jó az, hogy itt a közelben három kocsma is van. Mert egy két pohár sör, vagy frpecs miatt nem kell ha­zamenni, bemenni a városba, hanem munka után betér ide az ember, megissza, elbeszélget és elmegy haza a családjához és be van fejezve. Ez volt az általános vélemény. Az meg. hogy néha verekednek, vagy razzia van. nem érdekes, akinek nincs a füle mögött sem­mi, nem „refes", azt nem bántja senki, csak nem kell kötözködni. — Szóval, ilyen r.ielósok. meg „trógeroiók" mint mi is. nem vagyunk annyira finnyásak, hogy nekünk föltétien miniszoknyás csinibabák kezéből kell megpiál­ni azt az egy-két korsóval, nem­igaz? ... Egészségesen, tele tüdőből ne­vetnek ezen. Koccintunk, iszunk. 4 Csató Károly (Következik; Külön világ?) Erdőtelepítés tudományos módszerekkel — A Duna—Tisza közi Ho­mokhátság hazánk legszárazabb vidékei közé tartozik. A csapadék mennyisége sokéves átlagban 500 milliméter körül mozog, amihez főképpen a növények tenyészidő- szakában magas középhőmérsék­let és alacsony relatív páratar­talom társul. Mindez együttvéve kedvezőtlen adottságokat jelent az erdők kialakulására — mond­ja dr. Szodfridt István, az Erdé­szeti Tudományos Intézet Duna— Tisza közi Kísérleti Állomásának igazgatója. — A hátrányt hogyan lehet ellensúlyozni? — Az erdők természetes meg­telepedésének feltétele, hogy a csapadékon kívül hozzájutnak-e még valamilyen nedvességhez. Ebben a tekintetben kedvező, hogy a Duna—Tisza közének nagy részén a talajvíz közel helyezkedik el a felszínhez és ez az előnyösen kiegyenlíti a kevés csapadék okozta hátrányo­kat. Alapvető feltétel az erdőte­lepítésnél, hogy előzetesen is­merjük a talajvíz szintjét. Ehhez aránylag gyors, és viszonylag pontos tájékoztatást nyújtanak a növénytársulások és egyes jellem­ző növények előfordulása. — Más mérési módszert is al­kalmaznak? y — A termőhelytípusok megha­tározására a botanikai módszerek nem mindig adnak olyan pontos információt a termőhely minő­ségéről, mint ahogy a gyakorlat megköveteli. így csak erre, nem lehet az erdőtelepítést alapozni, főleg akkor, amikor a fa világ­piaci ára is emelkedik. Ezért pár évvel ezelőtt az intézet köz­pontjában az erdőtelepítésekre és felújításokra egy úgynevezett termöhely-típusrendszert dolgoz­tak ki. Ennek célja a jó termő­hely feltárása és megtalálni azt a fafajtát, amely az adott terüle­ten a leggazdaságosabban termel­hető. így a mi tevékenységünk részben a típus meghatározására irányul, amihez kidolgoztuk a fa­nevelési rendszert, a trágyázást, a vegyszerezést, stb. — Jelenleg milyen kutatások­kal foglalkozik? — Sajnos, erre az idén nem sok idő jutott, csak a fehér- és szürkenyár igényének meghatá­rozásával tudtam foglalkozni, és folytattam a korábban megkez­dett kutatásaimat. Egy csere ke­retében ugyanis Angliában jár­tam tanulmányúton, előadásokat tartottam az UNESCO-tanfolya- mon, és én vezettem a Magyar- országon megrendezett FAO-tan- íolyamot is, amelyen 14 ország képviseltette magát. legtöbben Ázsiából, de sokan jöttek az af­rikai államokból is. A téma ott is az erdészeti termőhely feltá­rása volt, ami kiterjedt a talaj és hidrológiai adottságok, vala­mint a klímavizsgálatokra. — Külföldi útja során milyen tapasztalatokat Szerzett? — Eredményeinket nemzetközi téren is elismerik, ami nagyon jóleső érzés. Alkalmam volt olyan talajtípusokat is elemezni, ami­lyenek hazánkban nem fordulnak elő és amelyeket korábban csak könyvből ismertem. Angliában elmentem egy olyan laborató­riumba is, ahol a legkorszerűbb műszereket alkalmazzák. Így a tanulmányút hasznos volt szá­momra és az ott látottakat ide­haza szeretném kamatoztatni. B. Z. <ZÉiáíÜt 9 A feketefenyő gyenge eredményt produkál a ta- lajvizhatástól független homokos váztalajon. 9 Ugyanez a fa lepelborításos réti talajon és' ál­landó talajvíz mellett jó termöképességu. Bútorok vizsgája Ismeretes, hogy a repülőgépe­ket a gépkocsikat sorozatgyártá­suk megkezdése előtt „nyúzópró­bának" vetik alá. de az már ke­vésbé ismert, hogy a bútoripar gyártmányai is csak meglehetősen hosszadalmas tortúra után kapnak zöld utat. Vizsgálat géppel is Hogyan kell vizsgálni egy egy­szerű széket, amelyet az ember gyakrabban használ, mint a re­pülőgépet, vagy a gépkocsit? A bútoripari szakemberek meg­állapították, hogy az a szék. amely kibír a „hátán" eg.v leg­alább 70 kilós embert, méghozzá úgy, hogy az közben tízezerszer a szék mellső lábairól a hátsó lá­baira hintázik át —. annak a so­rozatgyártását meg lehet enged­ni. — Természetesen ezt a „mun­kát" ember nehezen tudná elvé­gezni. Itt is a gép sietett az em­ber segítségére. A Szovjetunióban minden bú­tort a Bútoripari Tervező-. Szer­kesztő Intézetben minősíttetni kell. A sorozatgyártás csak ked­vező szakvélemény esetén kezd­hető meg. Négy lábán láncol... Az intézet kísérleti termében sokféle bútor látható. A látogató első benyomása, mintha kisebb földrengést élne át: a polírozott szekrény dülöngél, a szék négy lábán táncol, a heverőn egy acél­henger csúszkál... A vizsga fo­lyik. ezt a szakemberek úgy mondják: „a használati körül­ményekhez hasonló módon való ellenőrzés...” A kísérleti pádon a dívány ülő része, a rajta csúszkáló acélhen­gerből fa ujjak állnak ki. A hen­ger súlya több mint másfél má­zsa, összesen 30 ezerszer kell a heverő egyik végéből a másikba csúszkálnia. Kéthetes csúszkálás — 15 év használati időnek felel meg. Ha a dívány rugózata maxi­mum 22 mm-t ül le. akkor a so­rozatgyártást el lehet majd kez­deni, Ha valamely rugó eltörik, vagy elszakad a szövet, netán megváltozik az ülőrész formája, akkor a laboratóriumban figyel­mesen megvizsgálják a hibásodás okút. s az üzemek javaslatot tesz­nek a technológia, vagy a fel­használt anyag megváltoztatására A laboratóriumban a doboz­szer bútorokat is ellenőrzik: szek­rényeket, éjjeliszekrényeket, iró- asztalkákat. tálalókat. A próbn- pad a következő esetet imitálja: nagytakarítás, a háziasszony a bútorokat tologatja a szobában, s a szekrény mellső lábai meg­akadtak valamiben, de a szeren­csétlen" szekrényt tovább nyom­ják ... Az ellenőrzés ideje 30 perc. s ez alatt a szekrény felső része nem szenvedhet 3 mm-nél nagyobb maradandó alakválto­zást. Ha több az alakváltozás, ak­kor a szekrény megbukott. A bútor ne „altasson” Természetesen a bútor egyéb jellemzőit is ellenőrzik. Nem eg.v utolsó szempont, hogy a bútor megfelel-e saját rendeltetésének, mert az ágyon aludni kell. a munkahelyen meg dolgozni. Vi­gyázni kell. hogy a munkahelyi bútor ne „altasson". Az intézet szabványosítási osz­tályán a bútorokat ergonómiai szempontok szerint is tanulmá­nyozzák. Orvosok értékelik a bú­tor formáját az ember fiziológiai és anatómiai adottságai szem­pontjából. minősítik a felhasznált anyagokat, hogy az egészségre nem káros-e. A Szovjetunió 2(i városában. Kijevben. Rigában. Oms/.kban, és más városokban található bú­toripari ellenőrző bázislabórátó- rium. APN — KS Kerékcsúszás elleni védelem Súlyos balesetek eloiUe/oje le­het. ha síkos úton való fékezésnél a kerekek „blokkolása" miatt egy vagy több tengely oldalvezetése megszűnik. A kutatók már régen kísérleteznek olyan blokkszabá­lyozó kialakításával, amely meg­szüntetheti ezt a kellemetlen és veszélyes jelenséget. Olyan kis se­gédberendezés megszerkesztése volt a cél. amely a blokkolási hajlam tekintetében minden egyes keretet ellenőrzés alatt tart és a fékerőelosztást ennek megfe­lelően szabályozza. A nyugatnémet Bosch-cég szak_ embereinek sikerült megoldaniuk a feladatot, s a MAN-gyár különfé­le teherjárművein már alkalmaz­zák is az általuk előállított elekt­ronikus vezérlésű szabályozó e"v- séget. Ez megakadályozza a túliő- kezést és ezáltal a kerekek meg­csúszását. a vontatmány „ráfutá- sát", sodródását is. A szabályozó egység minden kerék fékjét, a többi keréktől függetlenül, az il­lető keréktől szerzett információ (visszajelzés) alapján vezérli. LÉZER OLAJSZENNYEZŐDÉS ELLEN Az áruló spektrométer A lézersugár hatékony fegyver­nek bizonyul az olajszennyeződés ellen, állapították meg a moszk­vai Lebegyev Intézet tudósai. Megvizsgálták milyen hutással van az erős lézersugár a vízen úszó olajrétegre, és kiderült, hogy az olajfolt részben elpáro­log. részben meggyullad. Az olaj_ foltban jelen levő homok és fes­tékanyag kedvez a lángralobba- násnak. Erős lézersugár hatására az olajréteg 20—30 cm magasság­ba csapódik és szétporlad. Az el­járást a hullámverés sem akadá­lyozza. (íjabb vizeletvizsgálót révén kimu­tatható. ha valaki marihuánát szív. Az új módszer lényege, hogy egy spekt­rométer minden kétséget kizáróan el árulja, ha a vizeletben akárcsak nyo­mokban is található anyagcsere le­bontott kábitószerniaradvány. if g

Next

/
Thumbnails
Contents