Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-10 / 289. szám

# t 1975. december 10. • PETŐFI NEPE • 3 FOLYTATJA MUNKÁJÁT A SZAKSZERVEZETEK XXIII. KONGRESSZUSA Biszku Béla felszólalása RÖVIDESEN ÉRTÉKELÉS Szocialista munkaverseny a megye üzemeiben Néhány hét múlva lezárul a két éve folyamatosan tartó szocialista munkaverseny, amely a párt XI. kongresszusa, illetve hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteleté- re bontakozott ki. A brigádok, az egyéni versenyben részt­vevők nagyszerű eredményeket értek el. Sikeres helytállá­suknak köszönhető, hogy a megye ipara és építőipara tel­jesíti éves, valamint IV. ötéves tervét. Központi Bizottságunk nagy figyelemmel és megelégedéssel kí­sérte a szakmai szakszervezetek kongresszusainak munkáját. A Központi Bizottság nevében ki­jelentem, hogy egyetértünk a szakszervezetek tevékenységének a beszámolókban foglalt értéke­lésével. Úgy ítéljük meg, hogy a feladatokra vonatkozó javaslatok — összhangban a XI. pártkong­resszus határozataival — helye­sen jelölik meg a jövő teendőit. Ezek elfogadásával és következe­tes végrehajtásával a szakszerve­zetek még hatékonyabban járul­hatnak hozzá a fejlett szocialis­ta társadalom építéséhez. Pártunk úgy tekint a szakszer­vezetekre, mint a munkásosztály legátfogóbb osztályszervezetére, a párt legfőbb támaszaira. Politi­kájának alakításában igényli és figyelembe veszi a szakszerve­zetek véleményét és javaslatait. A párt XI. kongresszusa megbe­csüléssel és elismeréssel állapí­totta meg, hogy a szakszerveze­tek helyesen élve bővülő jogkö­rükkel és a törvényekben is biz­tosított lehetőségeikkel, kiemel­kedő és eredményes munkát vé­geznek a munkásosztály hatalmá­nak védelméért, erősítéséért, a párt politikájának elfogadtatásá­ért és gyakorlati végrehajtásáért. Nagymértékben hozzájárul­nak, hogy szocialista államunk, társadalmunk politikai és gazda­sági ereje szüntelenül növeked­jék. I A szakszervezetek jól képvise- I lik a dolgozók érdekeit, eredmé­nyesen küzdenek azért, hogy az emberek mind jobb élet- és mun- ! kafeltételek között dolgozhassa­nak. Hatékonyan fáradoznak a E szocialista demokrácia állandó I fejlesztéséért a munkahelyeken, aminek révén a dolgozók tapasz­talatai mind jobban érvényesül- I nek a döntésekben. Részt vesz­nek várospolitikai kérdések meg- I oldásában a tanácsok munkájá­ban, szociális, kulturális, sport- létesítmények építésében, műkö­dési feltételeik biztosításában. Az ! eddig elmondottakból is megítél­hető, hogy a szocializmus építé­se során objektíve növekedett a szakszervezetek szerepe társadal­mi életünk va'amennyi területén. Ez a folyamat a jövőben még in­kább erősödni fog. Szeretném kifejezni a párt kö­szönetét és elismerését a szak- szervezetek valamennyi funkcio­náriusának és több százezernyi aktivistájának odaadó, önzetlen munkájukért, amellyel napról napra előbbre .viszik pártunk, munkásosztályunk, népünk tö­rekvéseinek a megvalósulását. Legyenek tudatában annak, hogy tevékenységük a szocialista fej­lődés fontos tényezője lesz . a jövőben is. Hatékonyan, fegyelmezetten dolgozzunk Amikor meghatározzuk felada­tainkat, közöttük a szakszerveze­ti munka teendőit, nagyon fon­tos, hogy reálisan ítéljük meg gazdasági helyzetünket, és azo­kat a körülményeket, amelyek 1 között következetesen folytathat­juk a szocializmus építését. Ezt azért is fontos hangsú­lyozni, mert nincs társadalmi I életünknek egyetlen olyan terü­lete sem, amely ne függne össze j a gazdasággal és amelynek fejlő- | dését ne befolyásolná népgazda­ságunk helyzete, termelőmun- ; kánk eredménye. Ebben a tekin­tetben bizonyos hiányt kell pó- | tolnunk, mert nem mindenki is- i meri fel a körülmények sajátos- : ságait, és azt,'hogy miért igényli most a párt még jobban, mint í eddig, a gazdasági munka szín­vonalának emelését, az aktivitás fokozását, a termelékenység és a gazdasági hatékonyság növelé­sét, a szervezettebb és fegyelme­zettebb munkát. Az utóbbi két évben, döntően a külkereskedelmi árveszteségek következtében, romlott a népgaz­daság egyensúlya. A gazdasági j hatékonyság nem javult olyan | mértékben, hogy ezeket a veszte­ségeket kiegyenlítette volna. A nemzeti jövedelem nem nyújtott elegendő fedezetet a növekvő fel- használáshoz, és a megdrágult importot nem tudtuk ellensúlyoz­ni az export növekedésével. Gazdasági munkánkban ma és az elkövetkező időkben nem ke­vés és nem lebecsülendő nehéz­séggel kell megküzdenünk. Szem­be kell néznünk azzal a realitás­sal, hogv már jórészt kiderültek a gazdasági növekedés viszonylag könnyebben hozzáférhető tartalé­kai. Ezért a termelés további bő­vítését csak nagyobb erőfeszíté­sekkel, a fejlődés intenzív jelle­gének fokozásával érhetjük el. Ennek érdekében meg kell gyor­sítanunk a műszaki fejlődést, nagymértékben növelnünk kell a munka termelékenységét, jóval hatékonyabban kell kihasznál­nunk az álló és forgóeszközöket, fokoznunk kell a jó minőségű, korszerű és értékes termékek ter­melését. Csak a hatékonyság di. namikus fokozása teszi lehetővé a nemzeti jövedelem tartós nö­vekedését. ezzel együtt az élet- színvonalnak a gazdasági fejlődés­sel összhangban történő emelését. Ha mindezt össze akarom foglal­ni, azt mondhatom: lényegesen magasabb színvonalú gazdasági munkát kell folytatnunk, mint eddig. Gazdasági munkánk egyik fő gyengesége, hogy népgazdasá­gunk fontos tartalékai még min­dig kiak'házatlanok. Fontos fel­adatok végrehajtása gyakran ké­sedelmesen történik. A vállalatok egy része nehézkesen, elmaradott technológiával és gazdaságtalan termékszerkezettel dolgozik. A termelésben és az értékesítésben nem követik eléggé rugalmasan a világpiac változó igényeit. Feltétlenül meg kell javítanunk döntési rendszerünket is. a köz­ponti szervektől kezdve egészen az üzemekig. Nem arról van szó, hogy a jövőben elkapkodott és elhamarkodott döntéseket hoz­zunk. De az sem tartható fenn, hogy egy-egy fontos döntés előtt rengeteg kézen megy keresztül az előterjesztés, roppant lassú a vé­lemények és a szempontok egyez­tetése. emiatt pedig a döntések elhúzódnak. Azért is szóvá kell ezt tenni, mert a szükséges gaz­dasági döntések többsége — ha­tása tekintetében politikai jelle­gű elhatározás is. A késlekedés, a határozatlanság, a hosszas fon­tolgatás csak jelenség, csak fel­színi ok. A lényeg, hogy a gaz­dasági vezetés — a minisztériu­moktól a vállalatokig — nem méri fel idejében az intézkedé­sek feltételeit, a várható ered­ményeket, vagy a megvalósítás közben keletkező reális nehézsé­geket. tehát csak akkor lehet és kell dönteni, ha mindezek is­mertek. de utána vállalni kell a felelősséget, következetesnek kell lenni a végrehajtásban. Az ötödik ötéves terv célkitűzéseiről Pártunk Központi Bizottsága november 26—27-i ülésén megvi­tatta és elfogadta az V. ötéves terv, valamint az 1976. évi nép- gazdasági terv és állami költség- vetés irányelveit. Az V. ötéves terv előirányzatai mindenekelőtt a minőségi követelmények olda­láról feszítettek. Ezeknek a nagy követelményeknek a teljesítése azonban elengedhetetlenül szük­séges ahhoz, hogy fejlődésünk töretlen legyen, hogy a tervidő­szakban megteremtsük és meg­szilárdítsuk népgazdaságunk egyensúlyát, hogy elérjük a reál­bérek, a reáljövedelmek, az élet- színvonal szolid — a tervidő­szak első két évében az ötéves átlagnál alacsonyabb —. de biz­tosított emelkedését. Kérem önöket, elvtársak, gon­dolják végig: milyen jelentős és jó dolog az, hogv ez a terv a kedvezőtlen külgazdasági viszo. n.vok és más, megnehezült felté­telek ellenére a töretlen szocia­lista építőmunka alkotó prog­ramja! Igaz, hogy a növekedés üteme, az életszínvonal fejlődése valamivel lassúbb lesz. mint a korábbi években volt. de előre­haladunk. Jól tudjuk, hogy a gaz­dasági válság következtében a tő. kés országokban egész sor súlyos tünet hatalmasodott el. a felgyor­sult inflációtól a növekvő mun­kanélküliségig. Visszaesett az életszínvonal, mert a tőkésosztály a dolgozókkal fizetteti meg a gaz­dasági hanyatlás következmé« nyeit. Nekünk azonban megvan a lehetőségünk, hogy ha jobban dolgozunk, akkor minden tekin­tetben tovább fejlődhessünk! Az V. ötéves terv további di­namikus fejlődést irányoz elő. Ezt most csupán néhánv fontos ténnyel, adattal szeretném* szem­léltetni a tisztelt kongresszus előtt. A Központi Bizottság nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célnak tartja, hogy öt év alatt 30—32 százalékkal emelkedjék a nemzeti jövedelem, s a teljes nö­vekedés a munka-termelékenység emelkedéséből származzék. Ipa­runkat továbbfejlesztjük és kor­szerűsítjük. Az a célunk, hogv az ipari termelés 33—35 százalékos növekedése mellett a nemzeti jö­vedelemhez való hozzájárulása 37—38 százalékkal növekedjék. El kell érnünk, hogy a mezőgaz. daság termelése 16—18 százalék­kal emelkedjék, és az egész me­zőgazdaságban további intenzív fejlődés valósuljon meg. Azt akarjuk, hogy az ötéves terv időszakában a bérből és fi­zetésből élők körében váljék ál­talánossá a 44 órás munkahét. A gazdasági fejlődéssel összhang­ban az egy főre jutó reáljövedel­met 18—20 százalékkal, a mun­kások és az alkalmazottak /eál- keresetét 14—16 százalékkal kí­vánjuk emelni. Fokozni akarjuk a többgyermekes családok támo­gatását a családi pótlék, az anyasági és gyermekgondozási segély emelésével, öt év alatt 420—440 ezer lakást kell építeni, ezen belül 150—160 ezer állami lakást. Ha erőinket összefogva fegyelmezetten dolgozunk, a kö­vetkező öt év alatt is jelentősen előbbre lép az ország, tovább gyarapszik társadalmunk, s ben­ne minden dolgozó ember. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy a jövő évi terv sikeres megvalósításának milyen döntő jelentősége van. Nemcsak azért van szükség nagy erőfeszítések­re, mert ez az év ötéves tervünk első esztendeje és mint tudjuk, a jó kezdet igen fontos, Hanem elsősorban azért, mert nagyrészt ebben az évben kell megállíta­nunk mindazokat a kedvezőtlen folyamatokat, amelyek negatí­van befolyásolják gazdasági épí­tőmunkánkat. Ettől függ. hogy a következő években elérjük cél­jainkat a népgazdaság fejleszté­sében, dolgozó népünk életkörül­ményeinek javításában. A gazdaságirányító munka javítása A tervfeladatok eredményes végrehajtásának fontos feltétele, hogy lényeges javulást érjünk el a munkaerő-gazdálkodásban. Tudnunk kell, hogy az ötéves terv időszakában teljes lesz a foglalkoztatottság, létszámbőví­tésre lényegében nincs lehetőség. Mégis elérhető, és el is kell ér­nünk a korszerűen, hatékonyan termelő, gazdaságosan exportáló és dinamikusan fejlődő vállalatok munkaerő-szükségletének kielé­gítését, mégpedig a munkaerő tervszerű átcsoportosításával. A munkaerő-gazdálkodás témá­jához is kapcsolódik haladásunk másik alapvető feltétele: a gaz­daságos termékszerkezet kialakí­tása. Ezzel el kell érnünk, hogy vállalataink külföldön és belföl­dön egyaránt keresett, jól érté­kesíthető termékeket gyártsanak. A gazdaságtalan termelés vissza­szorítása révén is sok munkaerő felszabadítható és átcsoportosít­ható a korszerű, jól értéke­síthető termékek gyártásához. Közismert, hogy túlságosan fel­duzzadt az adminisztratív lét­szám: ennek a folyamatnak a megállítására, majd a túlzott lét­szám fokozatos csökkentésére in­tézkedések szükségesek. Az ötéves terv hiánytalan megvalósítása, új és igényesebb feladataink jó megoldása meg­követeli a népgazdaság vala­mennyi tartalékának következe­tesebb és gyorsabb hasznosítását, így például a céltudatosabb mun­ka- és üzemszervezés, a takaré­kosság következetes érvényesíté­sét, mindenekelőtt a nyersanyag- és .az energia-gazdálkodásban, és nem utolsósorban a munkaidő- alapok jobb kihasználásában. A becsületesen dolgozó többségre támaszkodva meg kell szilárdí­tani a munkafegyelmet is. Nagy feladataink vannak a gazdaságirányító és szervező munka színvonalának emelésé­ben is. A vezetés minden szint­jén, az irányításban, a végre­hajtásban és az ellenőrzésben egyaránt következetes, határo­zott és kezdeményező magatar­tásra, az egyszemélyi felelősség erősítésére, fegyelmezett munká­ra van szükség. Amikor az irá­nyító szervek most konkrét in­tézkedéseket dolgoznak ki a ha­tékonyabb munkára, a tartalé­kok jobb kihasználására, a mű­szaki fejlesztésre, különösen két fő szempontra legyenek tekin­tettel. Az. egyik, hogy minden el­határozásuk szoros összhangban legyen a .gazdaságpolitikai célki­tűzésekkel. A másik, hogy tá­maszkodjanak a dolgozók javas­lataira, kezdeményezésére. A XI. pártkongresszus meg­erősítette gazdaságirányítási rendszerűnk alapelveit. Állást foglalt abban, hogy a népgaz­dasági tervek teljesítése érdeké­ben az állam központi irányító munkáját meg kell erősíteni, gazdasági szervező munkáját fej­leszteni kell, a vállalatok önál­lóságával, kezdeményezőkészsé­gével összhangban. Amint az elv­társak tudják, január elsejétől módosulnak a közgazdasági sza­bályozók. Ezzel a lépéssel a vál­lalati gazdálkodást jobban hoz­záigazítjuk a változó feltételek­hez, a nagyobb követelmények­hez. Az a feladatunk, hogy a je­lenlegivel szemben növeljük a tiszta jövedelem központosításá­nak hányadát. Nem tartható fenn az a helyzet, hogy miköz­ben a vállalatok jelentékenyen növelték pénzalapjukat, csökkent a költségvetésnek a vállalatok gazdálkodásából származó be­vétele. Most visszaállítjuk az 1970. évi arányokat. Ez a jövő megalapozásának fontos lépése. A szabályozók módosítása össz­hangban van irányítási rendsze­rünk elveivel, egyszersmind az új feltételek között növeli a vál­lalatok érdekeltségét a gazdasá­gosság fokozásában, a jobb mun­kában. A szakszervezetek a szocialista demokrácia érvényesüléséért A szakszervezetek — amint az köztudott —, a párt ideológiai és politikai irányításával dolgoz­nak, de ugyanakkor szervezetileg önállóak, és öntevékenyen vég­zik felelős munkájukat, teljesí­tik megtisztelő hivatásukat. Jelenleg az a legfontosabb, hogy a szakszervezetek aktivis­tái és tagjai, az ő segítségükkel pedig a dolgozók világosan lás­sák helyzetünket, jól megértsék mai problémáinkat és tennivaló­inkat. Vagyis azt, hogy az eddi­ginél jobban kell dolgozni, töb­bet kell nyújtani mindenkinek, minden szinten. Ez a felismerés eredményezi, hegy a dolgozó em­berek jól értik alapvető érdekü­ket és meggyőződéssel látnak feladataik megoldásához. A szakszervezetek döntő részt vállalnak a szocialista munka- verseny-mozgalom, a szocialista brigádmozgalorn, az újítómozga­lom szervezéséből. Azt kérjük, gondoskodjanak róla, hogy a szocialista brigád mozgalmak még szorosabban kapcsolódjanak az időszetű követelményekhez, és a terveinkben megjelölt célok hiánytalan megvalósulását segít­sék. Különösen fontos, hogy a szak­szervezetek meg energikusabban dolgozzanak a szocialista demok­rácia érvényesüléséért a külön­böző munkahelyeken, és — hoz­záteszem — a tanácsokkal együttműködve a lakóterületeken. Erről a feladatról • a kongresszu­si dokumentumok és Gáspár elv- társ is részletesen szólt. Felada­taink megoldásához nélkülözhe­tetlen, hogy szalad utat kapjon * dolgozók minden hasznos kez- demenyezése, szabadon érvénye­süljön a véleményük, és tapasz­talataik beépüljenek a vállalati döntésekbe. Meggyőződésünk, hogy a dolgozók ezzel a segítő- készséggel is hozzá akarnak já­rulni feladataink teljesítéséhez. Ennek a segítőkészségnek a szo­cialista demokrácia nyit széles utat, amely biztosítja, hogy a dolgozó emberek még hatéko­nyabban vegyenek részt a saját ügyeik és a közügyek intézésé­ben. Az életszínvonal alakulásával összefüggésben még egy problé­mára szeretném felhívni a fi­gyelmüket. Pártunk és kormá­nyunk — együttműködve a szak- szervezetekkel — az utóbbi egy­két évben sokat foglalkozott az igazságosabb jövedelemarányok megteremtésével, a munka nél­kül szerzett jövedelmek meg­szüntetésével. Ezen a téren van­nak is kezdeti eredmények. A jövőben azonban — amikor a korábbi évekhez viszonyítva a reálbér, az életszínvonal emel­kedése mersékelteb lesz — e probléma megoldása még éle­sebben vetődik fel. Ezért még hatékonyabb intézkedésekre lesz szükség az igazságosabb jövede­lemaranyok kialakítására, a munka nélkül szerzett magas jö­vedelmek visszaszorítására, meg- szüntetísére. Nemzetközi tevékenység A magyar szakszervezetek a nemzetközi munkásmozgalom harci osztaga is, amely az inter­nacionalizmus szellemében telje­síti hivatását. Munkájának nem­zetközi szempontból is megvan a maga jelentősége. Szakszerve­zeteink az utóbbi években több eredményes kezdeményezést tet­tek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységének a megszi­lárdításáért. A szakszervezeti vi­lágszövetség tagjaként sokoldalú tevékenységet fejtenek ki az európai szakszervezeti mozgalom egységéért. Mindez azért volt lehetséges, mert a nemzetközi életben mindinkább utat tör az enyhülés politikája, a békés egy­más mellett élés szelleme. A szakszervezetek eredményes nem­zetközi tevékenységének jelentős szerepe volt a külpolitikai kér­dések megoldásában, tágabb ér­telemben pedig a világhelyzet pozitív irányú változásaiban. Ezekben az években kedvező változások következtek be a ma­gyar szakszervezetek és több európai tőkéserszág szakszerve­zeteinek a viszonyában. A ma­gyar szakszervezetek továbbra is elsősorban azzal tesznek eleget a nemzetközi munkásmozgalom iránti kötelezettségeiknek, ha itthon jól dolgoznak és ered­ményesen segítik a szocialista építőmunkát, a párt politikájá­nak a megvalósulását. Befejezésül szeretném kifejezni azt a meggyőződésemet, hogy a gondok, a nehézségek, a nehezeb­bé vált feltételek ellenére min­den okunk megvan a bizakodás- ja. Ez a kongresszus egész szak- szervezeti mozgalmunknak prog­ramot es friss lendületet ad a ránk váró nagy munkához, a XI. pártkongresszus határozatá­nak kő /etkezetes végrehajtásá­hoz. Ennek a gondolatnak a je­gyében, a Központi Bizottság ne­vében jó munkát és teljes sikert kívánok mind a kongresszus ta­nácskozásának folytatásához, mind a meghozandó határozatok végrehajtásához. (MTI) A BUDAMOBIL Járműszövet­kezet kalocsai telepén a dolgo­zók háromnegyed része tagja a telep két szocialista brigádjának. Ez azt jelenti, hogy valameny- nyi /— a termelés üteme szem­pontjából meghatározó — mun­katerületen az átlagosnál na­gyobb mértékben építhet a szö­vetkezet vezetősége a dolgozók kötelességtudatára és aktív kez­deményezésére. A BUDAMOBIL termelési pro­filja nem teszi lehetővé, hogy egész évre szóló részletes terme­lési programot állítsanak össze. •Ily módon a dolgozók kollektí­vája is csak a termelésiérték­előirányzatot ismerheti előre, ne­gyedévenként pedig a részletes feladatokat. S ettől is sokszor el kell térni, meggyorsítani a gyár­tás ütemét, ha a piacon a várt­nál nagyobb igény tapasztalható a speciális szállító járművek, la­kókocsik iránt. Év elején — a feladatokat is­mertető termelési tanácskozáson —, ezért a brigádok versenyfel­ajánlásaikat a termelési érték 10 százalékos túlteljesítésére tették meg. A munkafolyamatok egy­másra épülése miatt a dolgozók nem egymással versenyeznek, hanem az idővel és a minőségi követelményekkel. Az idén azt vállalták, hogy az előirányzott 122 millió forintos termelési ér­ték helyett 134 millió forint árú szállító- és lakókocsit készítenek el. November végéig a telepet 121 millió forint értékű jármű hagy­ta el, év végéig pedig még to­vábbi, mintegy 20 millió forin­tért szállítanak lakókocsit. Ter­melési felajánlásukat tehát túl­teljesítik a brigádok. Hasonló eredményre lehet számítani a ta­karékossági vállalások teljesíté­sét illetően is. Az első három­negyed év alatt ugyanis 700 ezer forintnyi rezsiköltséget takarítót, tak meg. Társadalmi munkában két kommunista műszakot rendez­tek, s az itt szerzett keresetük­ből közel 75 ezer forintot iskola- patronálásra fordítottak. Az ösz- szeg nagyobbik részéből a kalo­csai cigányiskola tanulóinak vá­sároltak tanszereket és külön­böző tanulást könnyítő felsze­reléseket. A munkásrhűvelődést év eleje óta a szövetkezetben kulturális bizottság segíti. Ennek eredménye, hogy a szocialista brigádok tagjai aktívan vesznek részt a különböző rendezvénye­ken, vetélkedőkön és a politikai oktatásban. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti, 3-as számú gyáregy­ségének dolgozói az évek folya­mán már sokszor tanújelét ad­ták szorgalmuknak, jó minőségű termékekkel öregbítették a gyár hírnevét. A napokban arról kap. tunk hírt, hogy ezt az esztendőt is sikeresen fejezik be. Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke kedden az V. kerületbe látogatott, ahol a helyi vezetők tájékoztatták a ke­rületi pártmunkáról, a városrész életéről, valamint a soronkövet- kező feladatokról. Lázár György ezt követően a pártbizottság épületében találko­— Eddigi eredményeink biz­tatóak — mondja Gáncs Sándor, a gyáregység termelési csoport- vezetője. — A szovjet exportra készülő áruk gyártását decem­ber elsején fejeztük be, a hazai megrendeléseket az eredetileg tervezett december 20. helyett pedig már 15-én túlteljesítjük. Az exportáruk 80 százalékát kecskeméti üzemünk készítette, s miután ezzel végeztek, itt már a jövő évi terv megvalósításán fáradoznak. Igen jól dolgozik a kerekegyházi részleg, ők szintén segítették az exportterv végre­hajtását. Eredményeink elérésében sokat segített az a lendületes munka­verseny, melyben nemcsak a 16 szocialista brigád 172 tagja, ha­nem az egész üzem részt vesz. Nem utolsósorban ennek köszön­hető az is, hogy takarékossági intézkedési tervünket túlteljesít­jük. Az év elején elhatároztuk, hogy 2 millió 200 ezer forintot takarítunk meg az év folyamán, s már az első háromnegyed év­ben elértük a 9 milliót. Bízunk abban, hogy december végéig ez az összeg meghaladja a 10 mil­lió forintot — mondotta befeje­zésül a termelési csoport veze­tője. A Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti tanácsa december 3-án ülést tar­tott, amelyen Kertész Gábor ter­melési igazgatóhelyettes beszá­molt a terv időarányos teljesí­téséről. Erre az évre összesen 1399 lakás felépítését irányozta elő a BÁÉV. A tekintélyes la­kásszám az egyes építésvezetősé. gek kollektíváinak a kongresszu­si és felszabadulási munkaver­seny második szakaszára tett vál­lalásain alapszik. A versenyfel­ajánlások reálisak voltak, amit jól bizonyítanak az eredmé­nyek: november 30-ig 1160 lakást adtak át a vállalat dolgozói, s a terv teljesítéséhez még hiány­zó 239 átadása is megtörténik de­cember 15-ig. Az év végéig előre­láthatólag 15 lakás befejezésével teljesítik túl a tervet. A vállalati szakszervezeti ta­nács már valamennyi munka-- helyre kiküldte felhívását a ju­bileumi munkaverseny idei sza­kaszának értékelésére. Az ered­mények számbavétele három sza­kaszban történik a BÁÉV-nél. Először — január 5-ig —, a bri­gádok értékelik saját munkáju­kat, majd a beadott önértékelés és a naplók felhasználásával az építésvezetőségek és a szakszer­vezeti műhelybizottságok alkot­nak véleményt a teljesítésekről, bevonva ebbe a munkába a hg» lyi párt- és KISZ-szervezeteket is. Ezután a főépítésvezetőségek teszik meg észrevételeiket, végül pedig a szakszervezeti tanács versenybizottsága. Egyelőre azon­ban még folyik a ’ munka az építkezéseken a vállalások telje­sítéséért. zott a kerületi építőipari és szál­lítási vállalatok vezetőivel. A Minisztertanács elnökének programjában szerepelt a Kos­suth Nyomda, a Vörösmarty té­ri kulturális centrum megtekin­tése is. Délután a Kereskedelmi Kamara épületében aktívaülésen találkozott a kerületi építőipari vállalatok dolgozóival. (MTI) 0 A Habselyem Kötöttárugyárban Borbély Jánosné meós á szovjet exportra készült női hálóingek utolsó darabjait ellenőrzi csoma­golás előtt. (Opauszky László felvétele) Lázár György látogatása az V. kerületben

Next

/
Thumbnails
Contents