Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-02 / 282. szám

1975. december 2. • PETŐFI NEPE • 3 képernyő * Párbaj Golyózáporban dolgozott időn­ként a Magyar Televízió kéttagú stábja Libanonban. Testi épségü­ket kockáztatva örökítették meg a luxusautóból átalakított harci jármű rohamát, a kerepelő gép­puskákat, az önműködő fegyve­rekkel tüzelő álarcos falangistá- . kát. Nagy elismeréssel méltattuk volna teljesítményüket, bátorsá­gukat, ha „csak” ennyit hoznak magukkal a Közel-Keletről A két interjú tovább növelte a feszültséget! Lélegzetvissza- vél fojtva figyeltük a fasiszta párt- .jj! vezér és a magyar újságíró sze'- ;jj9 lemi párbaját.-er A ravasz, rutinos, fanatikus po- -gt litikus nyilván azért vállalkozott -is a párbeszédre, mert propaganda- I ,íb: fórumnak, lehetőségnek vélte a -ti! képernyő nyilvánosságát. Chru- áis" dinák Alajosban az emberére ta- •oit Iáit. Az igazság birtokosainak a fölényével szorította sarokba a terroristák főnökét. Okos kérdései nyomán fokoza- ], cv' tosan eltűnt ellenfele arcáról a j diplomatamosoly. Leleplezte ön­magát, válaszai lemosták a bru- tális erőszakot eltakarni szán- u dékozó szólamok mázát. Az operatőr is kitűnő jellem­zést adott erről a mindenre el- j,,, szánt diktátor-önjelöltről. Lát- hattuk. hogy hideg, kegyetlen | r , szemei mást mondanak, mint szá- ; ja. láthattuk a hazugságon rajta- " kapott ember zavart rezdüléseit, i tíiö: a Párbaj elvesztésének felisme­rj^ résekor előretörő félelmetes in- Sf. dulatokat. .srí; Az Arafattal folytatott párbe- ■ isr: szédben is megtalálta a megfele­lő stílust. •s Öngól írin:-íí A Hó végi hajrát a divatos rejt­vényműsorok közé sorolom, noha ;5 készítői megfeledkeztek a műfaj "!0 legfontosabb szabályáról. Neve­zetesen arról, hogy legalább a né­zők egy része kitalálhassa, meg­fejthesse a bemutatott, elrejtett talányokat. Egyetlen honfitársam sem tudná megfogalmazni a szombaton este sugárzott össze­állítás célját, munkatársainak a szándékát. Elképzelhető, hogy éppen így akarták bizonyítani a hó végi haj­rá veszélyeit, ártalmait. Lám, lám jó szándékú, jó képességű emberek is miket adnak ki a ke­zükből, ha a közeledő határidő az adott műsorterjedelem kitöltésé­nek a kötelezettsége, a hó végi hajrá izgalma szorítja őket. A példa mindenesetre meggyő­ző. Megkímélem az olvasókat a hajdan biztatóan indult, éppen 'a tisztázatlan szerkezet, koncep­ció miatt lassan, de biztosan el­halványuló sorozat legutóbbi adá­sának részletes ismertetésétől. Voltak szellemes, mosolyogtató pillanatai, ügyes képsorai, csak a legtöbb epizódról nem tudtuk: mi köze a címhez az induláskor sejtetett szándékhoz. A tanulság: csak akkor készít­hető a kapkodó hajrámegoldá­sokról érdekes, hatásos műsor, ha szerkesztői, szereplői mente­sek a korábbi adásokban vala­melyest érzékeltetett hibáktól. Különben öngóllal rontják esé­lyeiket, mint legutóbb. Kecellek Egy hete kiskunfélegyházi szak­középiskolás énekkar szerepelt Kapus Béla irányításával a kép­ernyőn. Szépen énekeltek, rokon­szenvesen nyilatkoztak. Most vasárnap B. Boros Ilona irányí­tásával működő keceli szakkört mutatta be a Papírsárkány című műsor. Megint ellestünk valamit a keceli batikusok sikereinek a titkaiból, bár az adás nem róluk szólt. Bepillanthattunk a nagy­községi iskolában kialakult szel­lemi műhelybe, ahol ügyes mód­szerekkel bontakoztatják ki a gyerekemberekben meglevő al­kotókedvet. Engedik és tanítják játszani a kicsinyeket. Heltai Nándor Tanterv - utasítás nélkül Minden hasznos javaslatot megvalósítanak Újvidéki művészek kiállítása Baján Meghitt hangulatú és a részt­vevők számára sokáig emlékeze­tes találkozó színhelye volt va­sárnap délelőtt a bajai Türr Ist­ván Múzeum. A város két mü- vészvendége: Baranyiné Markov Zlata és Baranyi Károly a szom­szédos, baráti Jugoszláviából jöt­tek el Bajára, egyrészt hogy kö­zös tárlaton bemutatkozzanak, másrészt, hogy az itt élő művé­szekkel, alkotókkal közelebbről is megismerkedjenek. Baja szellemi életének jelen­levő képviselői előtt Kincses Fe­renc tanácselnök köszöntötte a művészeket. A város vezetőségé­nek nevében kifejezte azt az örö­mét, hogy Budapest és Szeged után a Sugovica-parti városban is láthatók lesznek egy ideig a szobrászházaspár alkotásai, me­lyekkel a művészek az elmúlt években több országban sikert arattak. — Külön jelentősége is van az eseménynek — mondta a tanácselnök —, hogy az egybeesik a baráti Jugoszlávia felszabadulá­si ünnepségeivel. Ezután dr. Szíj Rezső művé­szettörténész nyitotta meg a mű­vészházaspár alkotásaiból rende­zett kiállítást, a Türr István Mú­zeum földszinti bemutató termé­ben. — Két népért, két nép mű­vészetéért dolgoznak mindketten —■ mondta a Baranyi házaspárról az előadó, majd méltatta eddigi szobrászi tevékenységüket. Alá­húzta, hogy az élet üzenetét köz­vetítik munkáikkal. A kiállítás megnyitóján a hely­beli Kállai Éva Ének-Zenei Ál­talános Iskola úttörői működtek közre színvonalas kulturális mű­sorukkal.-a. -y. Az oktató-nevelő munka belső, tartalmi kérdéseiről, az új tanter­vek előkészületeiről tájékoztatták az Oktatási Minisztériumban a Magyar Távirati Iroda munkatár­sát. Elmondották, hogy az új tan­tervek előkészítését az 1972-es ok­tatáspolitikai párthatározat meg­jelenése után kezdték meg. Az irányelvek és az egyéb fontos állásfoglalások már 1973—74-ben megszülettek. A tantervek terve­zetének elkészítése az 1974—75-ös tanév feladata volt. A munka je­lenlegi szakaszában ezeket az elő­zetes tanterveket bocsátják vitá­ra. Hangsúlyozták: nagyon fon­tos, hogy már a kezdet kezdetén megvitatják a pedagógusok a ter­vezeteket. A vita tanulságait ér­vényesíteni kívánják: a pedagó­gusok tehát azzal a tudattal ve­hetnek részt a vitában, hogy ész­revételeiket a leggondosabban mérlegelik, minden hasznos ja­vaslatot megvalósítanak. Üj mozzanat, hogy a Magyar Tudományos Akadémia bizottsá­gai már kezdettől — 1973-tól — intenzíven részt vesznek a tan­tervek tudományos korszerűsíté­sében. Az eredeti óraterveket az Akadémia javaslatainak megfele­lően több ponton módosították. Az oktatási szakemberek annak a felelősségnek tudatában végzik munkájukat, hogy az új tanterve­ket, tankönyveket és egyéb segéd­eszközöket tudományosan meg­alapozott kipróbálás nélkül ne ve­zessék be. Megteremtették a fel­tételeit annak, hogy az új do­kumentumokat 1000—2000 pél­dányban kinyomtassák és gondo­san megválasztott iskolai osztá­lyokban kipróbálják. Az előzetes vizsgálatban részt vevő tanulók teljesítményeinek tudományos ér­tékelése alapján fogják a végleges dokumentumokat elkészíteni és országosan bevezetni. Némely tantárgy esetében nem várnak az évtized végéig. Az új általános iskolai matematikai tan­terv bevezetését erőteljes társa­dalmi, pedagógiai és gazdasági igény sürgette. Legfőbb vonása az, hogy összefogja az eddig el­szórtan folyt tartalmi korszerűsí­tési kísérleteket. Kiterjedt kísérletek folynak az anyanyelvi kultúra iskolai meg­újítására. A készülő új anyanyel­vi tantervek — valamennyi is­kolafokozatban — szerkezetükben és tartalmukban lényegesen eltér­nek a jelenlegi dokumentumok­tól. Feloldják az irodalomban a merev történelmi rendet és kere­sik — az integráció jegyében — a szorosabb kapcsolatot más tár­gyakkal. A természettudományi tárgyak tanítása az eddiginél lé­nyegesen nagyobb szerepet kap az általános iskola alsó osztályai­ban. Eleget tesznek annak az igénynek, hogy már az első osz­tálytól rendszeres — az életkor­hoz alkalmazkodó — természet- tudományi képzésben részesülje­nek a kisdiákok. A környezetis­meretet felváltó tervezet körül­belül fele részben természettudo­mányi témákat tartalmaz, majd a felső tagozatban önálló termé­szettudományi tantárgyakra dif- fereciálódik. Az állampolgári ismeretek álta­lános iskolai oktatása érdekében is széles körű kísérleteket folytat­tak, összefüggésben a történelem- tanítás korszerűsítésével, és ön­álló tantárgyként is. Természe­tesen látszik, hogy a történelem­mel együtt tanítsák az általános iskolában az állampolgári isme­reteket, a tananyag sem meny- nyiségében, sem minőségében, sem követelményeiben nem lebe­csülendő részeként. A kísérletek tapasztalatai alapján születik majd meg a döntés: milyen vég­leges formában valósul meg az állampolgári ismeretek oktatása. Előre léptek a családi életre nevelésben is. A jelenlegi tanév­ben az általános és a középisko­lák mintegy felében vezették be az oktatását. A fakultatív — vá­lasztható — tantárgyak bevezeté­sére az általános iskolában egye­lőre szűkebb körben folytatnak vizsgálatokat, a gimnáziumokban — már negyedik éve — szélesebb körben. Az államigazgatási isme­retek, a népművelési szervezési ismeretek, a közgyűjtményi keze­lői ismeretek, a kémiai anyag- vizsgálat és a gépjárművezetés fakultatív bevezetése kedvező visszhangra talált. Az iskolák tartalmi munkáját meghatározó dokumentum neve sok-sok évtized óta „Tanterv és utasítás”. Az új dokumentumok­ban nem lesznek módszerre vo­natkozó utasítások. A pedagógu­sok munkája olyan sok tényező­től függ, hogy a módszert lehetet­len központi utasításokkal irá­nyítani. A tanulás a nevelők és tanítványok közös munkája, me­lyet teljes szabadsággal és fele­lősséggel a pedagógus irányít, úgy, ahogy azt az adott körülmények szükségessé és lehetővé teszik. A pedagógusok alkotószabadsága az új dokumentumok életbe lépteté­se után abban is megnyilvánul­hat, hogy a tananyag egy részét maguk választhatják meg. Az új dokumentumok beveze­tését megfontoltan készítik elő. Csak ott léphetnek előre, ahol minden feltétel biztosítva van, ahol a program minden részleté­ben tisztázott, ahol biztosítani le­het a személyi feltételeket, a pe­dagógusok kellő időben való fel­készítését, ahol meg lehet terem­teni a nélkülözhetetlen tárgyi fel­tételeket, az oktató-nevelő munka technikai eszközeit is. (MTI) • A kamera sem zavarja a keceli gyerekeket... Baloldalt Somhegyi Pál rendező, jobbra U. Boros Ilona rajztanár, szakkörvezető. (Buzási Péter felvétele) Liszt oratóriumának bemutatója Kecskeméten KOSZORÚZÁS, EMLÉKBESZÉD, SZAVALÓVERSENY V ör ösmarty-ünnepség Bácsalmáson Bárány és baromfi Rémről _f Néhány év óta örvendetesen n megszaporodtak a Liszt kevéssé ismert, méltánytalanul mellőzött művet felújító, bemutató hang­versenyek és lemezfelvételek. Az újra felfedezett művek közé tar- _ tozik a szombaton Kecskeméten is bemutatott Liszt-oratórium, a g Krisztus is. A minden szempont­ból nagyszabású alkotás hangle- j mezfelvétele a több nemzetközi díjjal kitüntetett sorozatban már korábban megjelent. Az élő elő­adásnál csiszoltabb, tökéletesebb felvétel sem tudja azonban pótol­ni a művel való személyes ta- . lálkozás megragadó .élményét. □ □ □ A hatalmas Krisztus-oratórium első kecskeméti előadását a For- rai Miklós vezette Budapesti Kó­rusnak és az Állami Hangver­senyzenekarnak köszönhetjük. A meggyőző, figyelmünket mindvé­gig lekötő megfogalmazásban a mű gazdag zenei világa híven tá­rult elénk. A karnagy Liszt mű­vei iránti szeretete, lelkesedése áthatotta a rendkívül nagy elő­adói kar minden tagját. Az oda­adó muzsikálással feledtetni tud­ták az olykor kissé zavaró pon­tatlanságokat, a nem egészen ki­érlelt, érdes hangzásokat. Liszt Ferenc oratóriumában nagy szerepet kapott, főként az énekkar kísérőjeként, az orgona. A rendelkezésre álló elektromos hangszer, sajnos, nem adott a műhöz illő lehetőséget Margittay Sándor játékához. A hangver- senymestei'től, Pallagi Jánostól és hegedűs társaitól viszont né­hány szép szólót hallottunk. Az énekes szólisták közül a címszerepben bemutatkozó fiatal Vághelyi Gábor érthető elfogó­dottsággal adta elő szólamát. Szép, lírai jellegű baritonját magas fekvésben még nem használja teljes biztonsággal. Mindazonáltal a harmadik rész első számaként elhangzott monológjában kitűnő­en megmutatta értékes zenei adottságait. Kincses Veronika is­mét bizonyította, hogy művésze­te nemcsak az operának, hanem a magyar oratóriuméneklésnek is nagy nyeresége. A többi szólisták- — Barlay Zsuzsa, Keönch Boldi­zsár és Gregor József — a tőlük megszokott szép hanggal, kulturált énekléssel illeszkedtek egymáshoz és a nagy együtteshez. □ □ □ Liszt Ferenc Krisztus-oratóriu­mának kecskeméti bemutatója a nagy zeneszerző kiváló alkotásá­nak maradandó értékeit tárta fel. Bizonyára sok új hívet szerzett e korszakos jelentőségű mester mű­vészetének. Az előadásért kö­szönettel tartozunk mind az elő­adóknak, mind a szervezőknek. Ittzés Mihály Az egyetemes magyar irodalom és történelem halhatatlan alakjá­ra, Vörösmarty Mihályra ünnep­ségsorozat keretében emlékeztek Bácsalmáson. Abban a nagyköz­ségben, ahol egykor képviselőjük­nek választották meg az ottani lakosok a nagy költőt, emlékét és erőt adó tanítását ma is hűen őrzik. Könyvtár, utca és iskola viseli a nevét, és szobra ott áll a helység főutcáján, hogy aki ar­rafelé jár, ne felejtse: a költő és drámaíró szoros szálakkal kötő­dött Bácsalmáshoz. Vasárnap délelőtt kilenc óra­kor a művelődési központ és az általános iskola környékén gyüle­keztek az’ irodalombarátok, a helybeli érdeklődők, hogy részt vegyenek a költő szobrának ko- szorúzási ünnepségén. Ezt követő­en a művelődési központ nagyter­mében Albert István, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára köszön­tötte a nézőteret megtöltő közön­séget és a járási szervek képvise­lőit. Jelen volt az ünnepségen Búza Mátyás, a járási pártbizott­ság titkára, dr. Orha István, a já­rási hivatal elnökhelyettese és Horváth Ferenc, a Hazafias Nép­front járási bizottságának titkára. Dr. Ortutay Gyula akadémikus, Bácsalmás országgyűlési képvise­Négy sütőipari vállalat: Kecs­kemét, Baja, Kalocsa és Kiskun­halas legjobb szocialista brigád­jai szellemi vetélkedőt rendeztek Baján, a hűtőház ebédlőjében szombaton délután 2 órakor. A házigazda ezúttal a Bajai Sütő­ipari Vállalat volt. Valamennyi vállalat 2—2 csa­pattal vett részt. Az 5 tagú zsűri elnöke Leskovszki Albert, az A nagy parthusi uralkodó, Mithridas II. uralkodásának ide­jéből (i. e. 123—87) származó pénzt találtak Azerbajdzsánban. A pénzérmékre véletlenül buk­kantak rá: szántás során kifor­dult földben találták meg a két fémkorongot. lője mondott ünnepi emlékbeszé­det. Beszélt Vörösmarty alkotá­sokban gazdag, küzdelmes éle­téről, s méltatta Vörösmarty mun­kásságának a magyar kultúra egé­szében betöltött hatalmas szere­pét. Kiemelte elkötelezettségét a haza, a nemzet sorsa iránt. A to­vábbiakban a szónok elemezte Bácsalmás egykori rangos képvi­selőjének lírai és drámai költé­szetét és hangsúlyozta, hogy a népi kultúra mennyire terméke­nyítőén hatott alkotó tevékenysé­gére. Beszéde végén dr. Ortutay Gyula ezt mondotta: „Bácsalmás népe ma is büszke lehet rá, hogy ősei egykor országgyűlési köve­tüknek választották őt.” Az ünnepségsorozat a költő em­lékét felidéző szavalóversennyel ért véget. Ezen azok az úttörők és KISZ-korú fiatalok vettek részt, akik előzőleg legjobban szerepeltek a selejtezőkön. Bemu­tatta a műsorát az irodalombará­toknak az Érsekcsanádi Általános Iskola és Bácsbokod község iro­dalmi színpada. A Vörösmarty-ünnepség közön­sége a művelődési központ elő­csarnokában megtekinthette azt a kiállítást is, mely szemléletesen mutatja be a költő alkotásokban gazdag életútját. V. M. • Ezek a bárányok már elérték a megfelelő súlyt, hamarosan elin. dúlnak rendeltetési helyükre. Eredményes évet zárnak az idén is a rémi Dózsa Tsz-ben. Az 1974. évi 196 milliós bruttó bevé­tellel szemben az idén elérik a 220 millió forintot. A legtöbb be­vételt a baromfiágazat hozza. Az idén 8 millió naposcsibét adnak át a megrendelőknek. Jövőre már 13 millió naposcsibe keltetését tervezik. Ehhez azonban új kelte­tőt kell építeni. A most megren­delt holland gépek a régi 10—16 ezer tojással szemben 108 ezret keltenek. Ennek a beruházásnak az értéke megközelíti a 25 millió forintot. Másik legfontosabb be­vételi forrásuk az évről évre fej­lődő juhászat. A jelenlegi kétez­res anyajuhállományt jövőre öt­ezerre kívánják növelni. Ettől függetlenül folytatják az exportra alkalmatlan tejesbárányok felvá­sárlását, hizlalásra. Ebből 25—30 ezret exportálnak. A hizlalás nemcsak a tsz-nek jó üzlet, de exportértéke a népgazdaság ré­szére évente megközelíti az egy­millió dollárt. Szellemi vetélkedő a sütőiparnál Ókori pénzhamisítók ÉDOSZ megyebizottságának tit­kára volt. A vetélkedőn szakmai, politikai, történelmi, szakszerve­zeti, munkavédelmi, sport- és mű­vészeti kérdések szerepeltek. A nemes versenyben első és második helyezést a kalocsaiak, míg a harmadik helyet a kiskun- halasiak szerezték meg. Vala­mennyi vállalat egy-egy 7 tagú szocialista brigádja bejutott a te­rületi döntőbe. A vizsgálatok kimutatták, hogy az egyik érme hamis, vagy ahogy azt archeológusoknál szokás mon­dani „barbár utánzata”, azaz dur­va kópiája a parthusi birodalom­ban vert pénzérméknek. Ez azon­ban egyáltalán nem kisebbíti tu­dományos értékét. • A baromfiólakban tisztaság, jó táplálék biztosítja a megfelelő tojás, hozamot. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents