Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1975. december 2. Természetvédelmünk gondjairól Bemutatjuk az Országos Természetvédelmi Hivatalt „Azon erdőkben vagy erdőrészekben, amelyek magasabb hegyek kő-görgetegjein, havasok jtennsíkjain vagy hegytetőkön és gerinczeken, meredek hegyoldaladton és ezek lejtőin, hegyomlások kő- vagy hó-görgetegek és vízmosások támadásának és terjedésének megakadályozására szolgálnak, vagy amelyek elpusztulása folytán, alantabb fekvő területek termőképessége vagy közlekedési utak biztonsága veszélyeztetnék, vagy szélvészek rombolásának út nyittatnék — az irtás és a tarvágat tiltatik.”' így szól az 1869-ben életbe lépett Erdőtörvény egyik passzusa. Ez a védelem azonban kevésnek bizonyult. Megállított ugyan egy-egy esztelen irtást, legeltetési tilalmat rendelt el a fiatal erdőkben, de szervezett természet- védelemről csak az 1930-as évek végétől beszélhetünk. 1939—44 között összesen 100 erdős területet, illetve idős fát nyilvánítottak védetté az Országos Természet- védelmi Tanács javaslatára. A második világháború alatt ezek jelentős része elpusztult. A 100 bejegyzett védett területből mindössze húszat leltek, területük kereken 500 hektár volt. Az ötvenes évektől kezdődően, jelentős eredmények születtek a természetvédelem munkájában. 1970-ig a védett területek száma háromszorosára, területük 15 000 hektárra emelkedett. 1961-ben törvényerejű rendelet jelent meg a természetvédelemről. Ezt a rendeletet 1971-ben módosították. Jelentős változás, hogy lehetővé tették nemzeti park létesítését és bevezették az országos természet- védelmi érték fogalmát, amelynek gondjait az időközben alakult főhatóságra, az Országos Természetvédelmi Hivatalra bízták. A helyi értékek tanácsi hatáskörbe kerültek, egyben a megyei tanácsok védetté nyilvánítási hatáskört kaptak. 1973 elején megalakult a Hortobágyi, 1975 elején pedig a Kiskunsági Nemzeti Park. A tanácsok eddig több mint 60 területet nyilvánítottak védetté. — A számok biztatóak. Évről évre gyarapodnak a védelem alatt álló természeti értékek. Nyugodtak lehetünk-e afelől, hogy időben védelem alá kerülnek mindazok a szép tájak, növény- és állatritkaságok, melyek arra érdemesek? — kérdezem Rakonczay Zoltántól, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökétől. — Magyarországon minden állampolgár javaslatot tehet egy- egy természeti terület védelmére. Ha a hozzánk érkező levelekben javasolt területek nagyságát összeadnánk, mintegy 700 ezer hektár területet kellene védetté nyilvánítani. Erre természetesen nincsen mód. Amikor a távlati fejlesztési tervet elkészítettük, gondos tanulmányok és mérlegelés alapján — a meglevőkkel együtt — 500 ezer hektárban állapítottuk meg azt a területet, amelyet Magyarországon védelem alá tudunk helyezni. Ennek a tervnek megvalósításához rendelkezésünkre áll 15 esztendő. Azt követően ugyanis már nem lesz mit védeni. A mai intenzív területhasznosítás mellett, legyen szó akár építésről, akár mezővagy erdőgazdálkodásról — elképzelhetetlen, hogy 15 éven túl még maradnak olyan érintetlen területek, amelyeken természet- védelemről beszélhetünk. — Melyek a fejlesztési terv legfontosabb feladatai? — A számbavett területek legnagyobb része mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, szélsőséges termőhelyen álló, szikes legelők, lápok, mocsarak, futóhomokos területek, sziklakopárok, nádasok és erdők. A kisebb részt teszik ki a hagyományos mező- gazdálkodás alatt álló területek. A természetvédelem törekvései tehát néhány kivételtől eltekintve, megegyeznek a mező- és erdőgazdaság törekvéseivel, vagyis: a még erdőtelepítésre sem alkalmas mezőgazdasági tájak hazánk legértékesebb természetvédelmi területei lehetnek. A meglevő két nemzeti park után a következő minden valószínűség szerint a bükk-fennsíki lesz. A negyedik az aggteleki karszton kerülne kialakításra, az ötödik pedig — az előkészületek alatt felmerült nézeteltérések ellenére is — remélhetőleg az Őrségben lesz. 1975- ben lett védett terület Budapesten a Jókai kert, a nádasladányi park, az ócsai turjános, a ge- menci erdő, a gyöngyösi Sárhegy, a pélyi madárrezervátum, a cell- dömölki Sághegy. — önnek, a hivatal elnökének mi okoz legtöbb gondot? — Mindenek előtt, a már említett időhiány. Az 1976-tól 1990-ig terjedő időszak alatt további 300 ezer hektárt tervezünk védelem alá helyezni. Későn kezdtünk a szervezett munkához, és ebből következik a másik legnagyobb probléma — a szakemberhiány. Nincs kivel megvalósítani a terveket. Ma még sehol nem képeznek szakembereket a természet- védelemre, amely egyszerre kíván tudományos, közgazdasági és jogi ismereteket. A Sashegy például 1954 óta természetvédelmi terület. Utólag azonban kiderült, hogy magánterületek is húzódnak a védett területen. A tulajdonosok a telek megnövekedett értékét kihasználva, hihetetlen összegeket kérnek. Mai napig nem tudtunk dűlőre jutni a terület kisajátítása ügyében, öt telek még függőben van. — A társadalom megértése, segítése elengedhetetlen feltétele az eredményes természetvédelmi munkának. Hogyan vélekedik a hazai társadalom megértéséről? — Magyarországon minden ember egyetért a természet védelmével. Elvben. Amíg személy szerint vagy egy kisebb csoport érdekét nem érinti a munkánk. Ellenkező esetben nyomban felmerül a kérdés: miért épp ezt a területet akarjuk védeni? A közelmúltban láttam egy Kuvaitról készült filmben: autóval véletlenül kidöntöttek egy öreg fát. A kocsi vezetőjét súlyosan megbüntették. Nálunk, ha autóval betörnek egy kirakatot, a sofőrt természetesen megbüntetik. De arról még nem hallottam, hogy valakit azért megbüntettek, mert kidöntött egy fát... — A módosított természetvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy megyei tanácsok is védetté nyilváníthatnak helyi értékeket. Megfelelő szövetséges társak-e a megyék, az Országos Természetvédelmi Hivatalnak? — Van ahol igen, másutt, sajnos, ma még nem, de úgy hiszem, hogy ennek is elsősorban a megfelelő szakemberhiány a magyarázata. Attól ugyanis, hogy a Magyar Közlönyben megjelenik egy hír egy-egy terület védetté nyilvánításáról — a munka még nem fejeződött be. A terület gondozása, ellenőrzése, ismertető táblák elhelyezése hiányában — mit ér a hír? Példaként szeretném megemlíteni dr. Gajdócsi Istvánt, a Bács-Kiskun megyei Tanácselnökét. Ebben a megyében minden tervünket sikerül megvalósít tani. Vagyis, ahol a megyei vezetők között akad olyan ember, aki nemcsak hivatalból, hanem személy szerint is szívügyének tekinti a természetvédelem ügyét, ott jól halad a közös munka. — Rakonczay elvtárs hogyan látja a természetvédelem jövőjét Magyarországon? — A tervet — gondjainkat is — ismertettem. A mi feladatunk, hogy dolgozzunk. Bízom benne, hogy a következő évek eredményei válaszolnak majd a kérdésre. L. I. Takarmánytermesztés homokon A Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet növénytermesztési osztályának munkatársai több, mint 20 évvel ezelőtt kísérleteket kezdtek a homoki szálastakarmány-termesztés meghonosítására, fellendítésére. — A figyelem a somkóró felé irányult, amit, hogyha kellő agrotechnikával termesztenek, ugyanolyan értékes, fehérjékben, ásványi sókban és vitaminokban gazdag takarmányt ad, mint a lucerna — mondja Bauer Ferenc osztályvezető. — A kísérleti eredmények biztatóak, a kecskeméti fehérvirágú somkórót a fajtaminősítő tanács is elismerte, de termesztése külön szakértelmet igényei a gazdaságoktól. Ez a lucernával ellentétben csak kétéves növény és ennek megfelelően kell beiktatni a vetésváltásba, vagy -forgóba. Ezenkívül vetéséhez valamilyen védőnövény alkalmazása, mint például a rozs, szükséges. A kísérletek bizonyítják, hogv a termesztés akkor a leggazdaságosabb, ha előző év novemberében fele vetőmagmennyiséget alkalmazva földbe teszik a rozsot és kora tavasszal rávetik a somkórót. — Hogyan történik a betakarítás? — Aratáskor arra kell ügyelni, hogy mintegy tíz-tizenöt centiméter magas rozstarló maradjon. Erre azért van szükség, mert a somkóró a hónalj hajtásokból növeli ki szárat és ha ezt levágnák, akkor nem hozna termést. Az első évben egyébként, ha kedvező az időjárás, akkor egy kaszálást vagy jó legelőt biztosít a somkóró. a következő év tavaszán pedig megint lekaszálható egyszer. Arra azon- hap ügyelni kell, hogy ne vénüljön el, mert akkor kemény kóró- szerű szárat ad. Ezért amikor elérte a 40—50 centiméter magasságot. még éppen hogy csak bimbózik, be kell takarítani. Frissen ugyanúgy, mint a lucerna ez a növény sem fogyasztható, mert felfúvódnak tőle az állatok, de széna, vagy szenázs- ként kitűnő takarmányt ad. Ha silózzák. akkor a gyors hathatós íüipöríiésre és a szecskázásra kell ügyelni, mert egyébként a kumarinból, amit a somkóró tartalmaz, dikumarin képződik és ez mérgező. Ha a technológiai előírásokat az üzemelj betartják, akkor fehérjében dús, a kukoricasilónál értékesebb takarmányt nyernek. — A vetéshez szükséges vetőmagot hol szerzik be az üzemek? — Az idén száz mázsa elit somkóróvetőmagot adtunk el, 90 százalékát a Bács-Kiskun megyei gazdaságoknak. A maggal együtt adtuk a termesztés technológiáját is a mezőgazdasági üzemeknek. A somkórón kívül azonban a korai takarmány- keverékek előállításával is kísérletezünk. A szöszösbükkönyt rozzsal vagy triticaléval, jobb talajok esetében búzával vetve kedvező eredményeket kaptunk. A támasztó növénytől függ például, hogy mennyi ideig takar- mányozhat friss zölddel egy adott gazdaság, a triticalés bükkönyt ugyanis 2—4 héttel később lehet betakarítani, mintha rozs- zsal vetették volna. így ezekkel a takarmánykeverékekkel április közepétől május végéig biztosítani lehet a zöldtakarmányozást. Gondot csak a szöszösbük- köny megtermesztése okoz, mert hideg tavasz esetén a méhek és rovarok nem porozzák be a növényt. Ezt leszámítva a kísérleti eredmények kedvezőek, az állatok táplálásában jövője van a takarmánykeverékeknek, amit jelenleg az ország szántóterületének 1,8—2 százalékán termesztenek. Előnye az is, hogy másod- szöszösbükkönyös rozs után, ami augusztus végétől a fagyok beálltáig jó zöldtakarmányt ad az állatoknak. A homoki takarmánytermesz- tés napjainkban még nem rendeződött végérvényesen, de a kutatók keresik a legjobb megoldásokat. Jelenleg az őszi bor- só-keverékarányok előállításával is kísérleteznek, és remélhetőleg rövidesen kedvező eredményekről számolhatnak be az érdeklődő gazdaságoknak. Béna Zoltán Modern lakások Dusanbeban Hét nagy lakótelep épül, s elkészültek már a nyolcadik — 15 000 lakost befogadó — lakótelep tervei is a tadzsik fővárosban, Dusanbeban. A mikrorajo- nok tervezésekor figyelembe veszik a nemzeti építészeti saiá- tosságokat, a táj adottságait és a talajviszonyokat, mivel a város aktív földrengési zónában fekszik. Egyre inkább jólfelszerelt és korszerű lakások épülnek. Ennek ellenére a lakbér változatlan marad: nem haladja meg a családi költségvetés 4—5 százalékát. Ismeretes, hogy a Szovjetunióban évente, állami költségvetésből több mint 2 millió lakás épül. Az úi lakásba költözők száma magasabb, mint a világ legnagyobb városának, Tokió la- nagyobb, mint a világ vbgkqjaz kóinak száma: meghaladja a 11,5 milliót.; A Szovjetunió összes beruházásainak egynegyedét lakásépítésre fordítják (BUDAPRÉSS—APN) Orvosság a tajgának Legveszélyesebb kártevőjétől — a szibériai selyemlepkétől — szabadítja meg a tajgát az Ir- kutszki Egyetem Mikrobiológiai Laboratóriumában kidolgozott Inszektin és a Dendrobacillin nevű készítmény. Kezdetben — még a negyvenes évek végén —, hogy megóvják a cédruserdőket, a selyemlepke megbetegedését előidéző bacillust tenyésztettek ki. Ez képezi a Dendrobacillin alapját. A készítmény emberre, állatra és növényre teljesen ártalmatlan és jól elviseli a kedvezőtlen külső feltételeket. Nem mossa le az eső, sőt, a nedvesség megkönnyíti a fák koronájába való eljutását. A Bajkálon-túli területen, a még 1963-ban e készítménnyel kezelt erdőkben, azóta sem bukkant fel ez a kártevő, de a Dendrobacillin hasznos Üzbegisztán gyapottermesztői számára. Ev vége előtt Az idei kedvezőtlen időjárás sok gondot okozott a mezőgazdaságnak. A belvíz, a jégkár több millió forintos veszteséget okozott egy-egy üzemnek, amelyet a nagyobb tartalékkal rendelkező gazdaságok ellensúlyozni tudtak, de van, ahol a kiadásokat a bevételek éppen hogy csak fedezik. • Csikós József felvásárló és Kapás Ferenc a csólyos- pálosi szak- szövetkezet elnöke megbeszéli a tagi gazdaságokban termesztett cseresznye- paprika átvételét. Ez utóbbiak közé tartozik, a csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet is. Gyöngyösi Józsefné főkönyvelő elmondta: — Már készülünk a zárszámadásra, a leltározásokat november elején megkezdtük, az eredmények azonban nem biztatóak. A szakszövetkezetnek nagyon sok kárt okozott a belvíz. így jó. ha a bentmaradó 20 százalék bért ki tudjuk fizetni tagjainknak. Nyereségről most szó sem lehet, de mindent megteszünk a hátrány ellensúlyozására. — Több, mint 6500 hektáron gazdálkodunk — mondja Kapás Ferenc elnök, aki határszemléről érkezétt vissza. — A közösen művelt terület csaknem 2200 hektár, a taglétszám pedig megközelíti az 1500-at. Mindezt azért mondtam el, mert ebből kitűnik, hiányunkat érint a veszteség. A tavaszon egyméteres víz állt a legelőkön. ezért két hétig jászolból kellett etetni a szarvasmarhaállományt. ami felemésztette maradék takarmányunkat. Ráadásul még az állatok is lefogytak mert nem volt zöldszéna. A 170 hektáron kukoricából is 60 hektár maradt és ezen a területen is fél termést tudunk betakarítani. A gabonánkból sok veszendőbe ment. Volt olyan tábla, aminek négyszer-ötször nekifogtunk, mire le tudtuk aratni, lev a tervezett 1 millió 200 ezer forint nyereségből jó, ha 200 ezer lesz. Ebből viszont biztonsági alapot kell képezni. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága segítségünkre sietett. Ár- kiegészítés formájában mintegy félmillió forintot utaltak át a számlánkra. A tagok kezelésében lévő földeket is nagymértékben sújtotta a belvíz, a négyötszáz vagon zöldségnek és pvü- mölcsnek csak a 20 százalékát tudták betakarítani. Ez 15 millió forint veszteséget okozott a tagoknak és kevesebb zöldséggyümölcs jutott a fogyasztóknak. A belvíz sok helyen még a gvü- mölcsfát is kipusztította, aminek pótlására a MEZŰTEFtMÉK Vállalat térítés nélkül szállít kajszi- és őszibarack facsemetéket a tagi gazdaságok részére. Ezenkívül a jövő évi zöldségtermésre művelési előlegként 3500— 4000 forintot adtak hektáronként a tagoknak, és a fix felvásárlási árat is biztosítják. Ez valamelyest ellensúlyozza a veszteséget, ugyanúgy a jószágtartás is. A tagok ugyanis mintegy 6 ezer sertést, csaknem 400 hízómarhát és egymillió liter tejet értékesítenek az idén. A szövetkezet több, mint 400 húshasznosítású szarvasmarhár val rendelkezik. Ebből 135 a tehén, aminek többsége már tbc- mentes környezetben van elhelyezve, A mentesítést a múlt évben kezdtük és jövőre is folytatjuk. A szövetkezet a húshasznosítású szarvasmarhatartásra állt át, s ennek megfelelően készítették el állattenyésztési tervüket is. A szarvasmarha-hizlalást a múlt évben indították meg 95 tehénnel. Korszerűsítik a telepet, aminek vízellátására most fúratnak egy 400 méteres új kutat. — Jövőre mit terveznek? — Építettünk egy 40 vagonos magtárt, egy 50 köbméteres üzemanyagtárolót — kapcsolódik újból a beszélgetésbe Gyöngyösi Józsefné. — Elkészült a kömpö- ci tejházunk is. A beruházásokra 3 millió forintot fordítottunk az idén és ugyanennyit a gépvásárlásokra. Mindannak ellenére, hogy a szakszövetkezet fennállása óta ez a gazdasági év sikerült a legrosszabbul, jövőre tovább szeretnénk folytatni a tervezett fejlesztéseket. Építünk egy újabb 40 vagonos magtárt, méregraktárt, villamosítjuk a majorokat, korszerűsítjük a növendékmarha-is- íállót, a 60 hektáros szőlőültetvényünket és átalakítjuk a gépműhelyt. A pénzt, erre a célra a jövő évi többlettermésből és hitelből kívánjuk előteremtem. Ennek megfelelően alapozzuk meg jövő évi teméseredménye- inket. A földekre nagyobb adag szerves és műtrágyát szórunk ltj és jobban ügyelünk az időszerű munkák gyors elvégzésére. Így reméljük, hogy terveinket sikerül megvalósítani. B. Z. )ít-* .'iusna ü'»‘» >■*>- v[ws\\\ ívd v;v.s)iot3i.ü«J»i *■* ,§m\q 'M jioju' ddo^vj^i o íwív Fényképgyártó nagyüzemben A megye „fényképgyártó nagyüzeme", az Optikai, Finommechanikai és Fotócikkeket Értékesítő Vállalat 401. számú laboratóriuma Kecskeméten található. A terület, amelyet elfoglal, nem nagyobb ötven négyzetméternél. Dolgozóinak száma kilenc. Mégsem túlzás a nagyüzem titulus, hiszen például november 13-án 2700 különböző méretű fényképet „gyártottak" a lányok és asszonyok. És mondhatni, hogy ezen a napon pangott az üzlet, mivel csupán 138 tekercs filmet dolgoztak ki. A harmadik negyedévben, amely az igazi szezonnak számít, naponta 600—800 tekercs filmet hívnak elő, és készítenek róla képet. Kizárólag amatőröknek, Bács- Kiskunba és más megyékbe is. A saját előhívó, másoló és egyéb eszközökkel nem rendelkező amatőrök filmjeiket az OFOTÉRT-bol- tokban adják le kidolgozásra, s azok juttatják el a kecskeméti laboratóriumba. — Huszonnégy óra alatt teszünk eleget egy-egy beérkező megrendelésnek — mondta el Nyúl Dezsőné laborvezető. — Május óta különösen gördülékenyen megy nálunk a munka, mert kaptunk egy nyugatnémet gyártmányú, Variográd típusú automata másológépet. Korábban hárman se győztük a másolást, most viszont ezzel a masinával egyetlen dolgozó ellátja ezt a munkát. Ami egészségügvi szempontból nagyon sokat jelent: nem sötétkamrában, hanem nappali fényben, s mondhatni, gombnyomásra történik a másolás. Hétszer tizes, kilencszer kilences, és kilenszer tizenkettes méretű képeket lehet a Variog- ráddal készíteni. A gép nemcsak gyors, hanem ügyes is. automatikusan alkalmazkodik a különbözően exponált negatívokhoz, s a lehető legjobb képeket másolja róluk. Kiküszöböli a hagyományos nagyitógéppel elkövet• Bende Győzőné. a Variográd másoló- automatával dolgozik. hető hibák nagy részét. Egyszerre 150 méter hosszú papírt lehet beletenni a másoláshoz. A Variográd másológépet eredetileg csak Nyúl Dezsőné és helyettese, Bodor Károlyné tudta kezelni, akiket Budapesten a vállalat központjában tanítottak meg erre. Május óta átadták tudásukat Kárpáti Évának, s most tanítják Bende Győzőnét. • Nyúl Dezsőné, a laboratórium vezetője a képek minőségét ellenőrzi. • Halmi Zsuzsa és Kiss Márta a negatív- szárító szekrényből szedik ki a filmeket. (Tóth Sándor felvételei) — Nálunk a gyorsaság megköveteli, hogy mindenki minden munkafolyamatot ismerjen és végezni tudjon — hallottuk Nyúl Dezsőnétől. — Ezért megtanítjuk a kolléganőket az új gép kezelésére. sőt még az adminisztráció elvégzésére is, hogy fennakadás hiányzás miatt se legyen a munkában. Az amatőr fotósok az elkészült képekkel és a negatívval együtt egy tesztlapot is kapnak a 401- es OFOTÉRT-laborból. A kis lapon felvételeik szakszerű kiértékelését és jótanácsokat olvashatnak. Sok olyan amatőr hódol szenvedélyének, aki — a munkával alaposan megterhelt nyárutó kivételével — általában egy másik kártyát is talál a Kecskeméten feladott borítékban. Szövege: Gratulálunk, felvételei jól sikerültek. Az ügyes fotósnak három jutalomkép is kijár. A megye fényképgyártó nagyüzemében végző kollektíva tavaly brigádot alakított, s elhatározták. hogy megszerzik a szocialista címet. Névadóul József Attilát választották. A. T. S.
