Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évr. 303. szám Ara 90 fillér Koszigin-Demirel találkozó Szovjet segítséggel épült gyárat avattak Süleyman Demirel török mi­niszterelnök pénteken vacsorát adott Alekszej Koszigin. a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnöke tiszteletére. A szovjet kormányfő hivatalos látogatáson tartózkodik Törökorszá gban. A vacsorán elhangzott pohár- köszöntőjében Alekszej Koszigin többek között a következőket mondotta: „A Szovjetunió to­vábbra is úgy akarja fejleszteni kapcsolatait Törökországgal, hogy azok az európai és az ázsiai béke és biztonság még hatékonyabb tényezőjévé váljanak. A két föld­rész érintkezési pontján fekvő Törökország jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy az enyhülés Európáról átterjedjen a világ más körzeteire is, első­sorban Ázsiára. Süleyman De­mirel töiök miniszterelnök po­hárköszöntőjében hangsúlyozta: „E ízünk benne, hogy a török— szovjet kapcsolatokban az utóbbi években végbement fejlődés hasz­nos lesz mind a két ország, mind a térség és az egész világ többi országa számára. Nagy megelé­gedéssel fogadtuk a helsinki biz­tonsági értekezlet határozatait, amelyeknek célja az európai fe­szültségek felszámolása, a tartók béke és biztonság légkörének megteremtése." Alekszej Koszigin a szombati nap folyamán találkozott Fali Korotürk török köztársasági el­nökkel, a felek véleményt cserél­tek a kétoldalú kapcsolatokat il­lető kérdésekről. • Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök szombaton vacsorát adott Süleyman Demirel török kormányfő tiszteletére. A vacso­i--, % M A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóvá­hagyta a népgazdaság fejlesztésének 1976. évi tervét, amelyet a IV. ötéves tervben elért gazdasági fejlődésre alapozva, a kialakult bel- és külgazdasági feltételek, valamint az V. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1975-ben eredményesen fej­lődött. A nemzeti jövedelem a tervezettnek megfelelően, mintegy 5 százalékkal emelke­dett. A növekedés a termelékenység emelke­déséből származott. Javult a termelés gazda­ságossága, fokozódott az anyagi és pénzesz­közökkel való takarékoskodás. A termelés hatékonyságának növekedése mindemellett a szükségesnél és lehetségesnél lassúbb, még nagyok a ki nem használt tartalékok. 1975. december 29. hétfő • Alekszej Koszigint megérkezé­sékor a repülőtéren Süleyman Demirel török miniszterelnök fogadta. (Telcfoto — AP—MTI—KS.) rán török államférfiak, valamint a szovjet kormányküldöttség tag­jai vettek részt. Alekszej Koszi­gin és Süleyman Demirel rövid beszédet mondott. Iskenderunban vasárnap ünne­pélyesen felavattak egy fémko­hászati üzemet, amely szovjet— török együttműködés keretében épült. Az avatáson részt vett a Szovjetunió kormányküldöttsége Alekszej Koszigin miniszterelnök vezetésével, valamint Süleyman Demirel török kormányfő. Az ünnepség alkalmából nagygyűlést rendeztek, amelyen a szónokok hangsúlyozták az üzem jelentő­ségét az ország gazdaságfejlesz­tése szempontjából. A nagygyű­lésen felszólalt Alekszej Koszi­gin és Süleyman Demirel. Az ipari termelés megközelítő­leg a tervezettel. 6 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Az átla­gosnál nagyobb és a tervezettet meghaladta a vegyipar és a gép­ipar termelésének növekedése, a tervezettnél lassabban fejlődött a kohászat és a könnyűipar. To­vábbra is lassú a termelés gyártmányösszetételének korsze­rűsödése és nem kielégítő a min­den irányú exportképesség fejlő­dése. Az ipar a nagyobb terme­lést változatlan létszámmal, a termelékenység emelkedésével ér_ te el. A munkaerőgazdálkodás azonban nem javult olyan mér­tékben, hogy lehetővé tette volna a helyenkénti munkaerőhiány megszüntetését. Az ipar állóesz­közállománya több mint 8 száza­lékkal emelkedett. Eredményesen valósulnak meg a központi fej­lesztési programok. Üj nagy léte­sítményeket helyeztek üzembe és növekedtek a vállalatok beru­házásai. Az építési-szerelési teljesítmény mintegy 5 százalékkal nagyobb az tlőző évinél, a munka termelé­kenysége a korábbinál gyorsab­ban, a foglalkoztatott létszám ki­sebb mértékben emelkedett. A gyorsított ütemű megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitele­zése megfelelő. A felújítási-kar­bantartási tevékenység a terv szerint fejlődött, nagyobb volt a lakosság részére végzett épí­tés is. A mezőgazdaság termelése — a kalászos növényekben és a gyü­mölcsösökben jelentős károkat okozó kedvezőtlen nyári időjárás ellenére — mintegy 1 százalék­kal haladta meg az előző évit. Búzából az előző évinél keve­sebb. kukoricából több termett Jelentős mértékben növekedett a napraforgó, valamint a cukorrépa- termés, de alacsony a cukor ki hoza­tal. Az elmúlt évekhez képest ja­vult a lakosság zöldség- és gyü- mölcsellátása. Az állattenyésztés termelése felülmúlta az elmúlt évit. A vágómarha-termelés meg­haladta az 1974 évi szintet. Ked­vezőtlen. hogy csökkent a szarvas­marha-állomány. valamint a tej­termelés. A vágósertés-termelés az előző évj magas színvonalhoz ké­pest 3—4 százalékkal emelkedett, az év végi sertésállomány azon­ban kevesebb az egv évvel ezelőt­tinél. A közlekedés áruszállítási tel­jesítménye dinamikusan növeke­dett. Különösen erőteljes volt a közúti és a csővezetékes szállítás fejlődése. Javult a személyszállí­tás színvonala. Átadták a forga­lomnak a szolnoki személypálya­udvart. továbbá az M—7 autópá­lya Balatonaligáig ferjedő sza­kaszát. A személygépkocsik szá­ma mintegy 85 ezerrel nőtt. A hírközlésben több mint 28 ezerrel több a távbeszélő főköz­pontok qs mintegy 89 ezerrel a távbeszélő alközpontok állomá­sainak száma. A lakosság jövedelmének és fo­gyasztásának növekedése gyor­sabb volt a tervezettnél. Az egy főre jutó reáljövedelem a terve­zett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér a tervezett 2.5 százalék helyett 4 százalékkal nőtt. A bél­és jövedelemkiáramlás különö­sen az első félévben volt nagyobb a tervezettnél. A lakosság fo­gyasztása az előirányzott 4 szá­zalékkal szemben több mint 5 százalékkal növekedett. A fo­gyasztói árszínvonal — az augusz­tusi árintézkedésekkel és a cukor decemberi áremelésével együtt —- a tervezettel megegyezően, 3,6 százalékkal emelkedett. A kiske­reskedelmi áruforgalom növeke­dése folyó áron számolva mint­egy 10 százalékos, felülmúlta a tervezettet. A tervben előirányzott 90 ezer lakás elkészült. Állami erőből mintegy 37 ezer. a tervezettnél 2 ezerrel kevesebb, magánerőből viszont ennyivel több, mintegy 55 ezer lakást építettek. Az egész­ségügyi és szociális ellátás terén a gyógyintézeti ágyak száma a tervezett mértékben. 2200 ággyal bővült. A napi szakorvosi óra­szám körülbelül 100 órával, az á!_ talános és gyermekorvosi körze­tek száma 170 új egységgel növe­kedett. A bölcsődei helyek szá­ma 3700—3800-zal bővült. A kul­turális ellátás fejlesztését szolgáló oktatási létesítmények általában elkészültek. Az előirányzottnál jó­val több óvodai hely létesült, az óvodában elhelyezettek aránya eléri a 78 százalékot. A szocialista szektor beruházá­sai a tervezett 5—6 százalék he­lyett mintegy 10 százalékkal ha­ladták meg az 1974. évit. A leg­gyorsabban az állami nagyberu­házások teljesítményei emelked­tek. Megkezdődött a tervben előirányzott három nagyberuhá­zás, a 750 kV-os távvezeték, a Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, a debrecen—mátészal- ■ kai finomkötöttárugyár kivitele­zése. A vállalati beruházások meghaladták a tervezettet. Ezek nagyobb hányada gépbeszerzés volt. A készletek emelkedése az elő­ző évhez képest mérséklődött, de a készletfelhalmozás így is- 4fe-' gyobb a tervezettnél. A szocialista országokkal foly­tatott külkereskedelmi forgalom a tervezettnél gyorsabban növe­kedett A behozatal növekedése meghaladta a kivitelét. A leg­gyorsabban a gépipari termékek kölcsönös szállítása emelkedett. A nem szocialista országokkal foly­tatott külkereskedelemben a ki­vitel volumene nőtt. a behozatalé csökkent. A külkereskedelmi mér­leg egyenlege így a cserearányok további romlása ellenére az 1975. évihez hasonló lesz. Az 1976. évi terv fő céljai A népgazdaság 1975-ben a ter­vezett ütemben fejlődött, az elért eredmények jó alapot biztosíta­nak a további fejlesztéshez. Szá­molni kell azonban azzal, hogy a külkereskedelmi cserearányok romlása és a nagyobb belföldi felhasználás következtében foko­zott erőfeszítésre van szükség. Az V. ötéves terv teljesítése érdeké­ben 1976-ban mindenekelőtt a társadalmi termelés és a felhasz­nálás hatékonyságának erőteljes növelését, a gazdasági egyensúly javítását, az export növelését kell biztosítani. Ehhez kell szabni az igényeket Biztosítani kell a nem­zeti jövedelem termelése és a bel­földi felhasználás, a külkereske­delmi forgalom, az állami költ­ségvetés bevételei és kiadásai, valamint a belföldi vásárlóerő és az áruforgalom tervezett arányait. Az 1976. évi népgazdasági terv e feladatokat állítja a gazdasági munka előterébe A terv e fő feladatokhoz iga­zodva irányozza elő a termelés dinamizmusának fenntartását, gazdaságosságának fokozását; a belföldi felhasználás növekedési ütemének mérséklését; a szocia­lista országokba irányuló áru­forgalom fejlesztését a nemzet­közi megállapodásokkal össz­hangban; a nem szocialista or­szágokba irányuló kivitelnek a behozatalt jelentősen meghaladó növekedését; a társadalmi tiszta jövedelemnek az állami pénz­alapokban való nagyobb közpon­tosítását. Nemzeti jövedelem A terv szerint a nemzeti jöve­delem 1976-ban 5—5,5 százalék­kal emelkedik. Ezt az ipari ter­melés 6 százalékos, a mezőgazda- sági termékek termelésének mintegy 4 százalékos és az épí­tőipari termelés 5—6 százalékos növekedése hozza létre. A termelés fejlesztése a haté­konyság erőteljes növelésével ér­hető el. A nemzeti jövedelp"-' nö­vekedését teljes egészében P ter­melékenység emelésével kell biztosítani, az anyagi termelés ágazataiban nem növelhető a foglalkoztatottak sjtáma. Fontos tehát javítani a munka- és üzem- szervezést. erősíteni a munkafe­gyelmet, fokozni az energia- és anyagfelhasználás gazdaságossá­gát, ésszerűen kell takarékos­kodni. Szükség van a minden piacon eladható, korszerű és gazdaságosan előállítható termé­kek gyarapítására, meggyorsítva a műszaki fejlesztést- folytatva az elavult, gazdaságtalan termelés visszaszorítását, sőt megszünte­tését. A nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása az 1975. évinél és a nemzeti jöve­delem emelkedésénél lassúbb ütemben, kb 3 százalékkal növe­kedhet. A lakosság fogyasztása 4 százalékkal emelkedhet, a felhal­mozás nem haladhatja meg az 1975. évi szintet. Ipar A terv szerint az ipari terme­lés 1976-ban mintegy 6 százalék­kal.. az V. ötéves tervben elő­irányzott átlagos éves ütemben nő. Folytatódik az ipar ágazati szerkezetének átalakítása- az át­lagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipar. a vegyipar, a többi' iparágban a korszerű, gazdaságos és versenyképes ter­mékeket előállító alágazatok ter­melése. Az iparban 1976-ban alapvető gazdaságpolitikai feladat az ér­tékesítést szem előtt tartó válto­zások végrehajtása: az 1975. évi­nél mérsékeltebben növekvő bel­földi keresletet javuló színvona­lon kell kielégíteni: a szocialista országokba irányuló kivitel az államközi megállapodásoknak megfelelően, az 1975. évihez ha­sonló ütemben emelkedik, a nem szocialista országokba irányuló kivitelt az 1975. évinél gyorsabb ütemben kell növelni. A jó vég­rehajtás mindenekelőtt a válla­latokon múlik, és megköveteli a műszaki fejlesztés gyorsítását, a termékszerkezet korszerűsítését, a termékek versenyképességének növelését, a vállalatok értékesí­tési tevékenységének javítását, piaci kapcsolataik fejlesztését. (Folytatás a 2. oldalon.) zik, nem vesznek át árut. Ugyan akkor mi sem akarunk raktárra termelni, ezért kiadtuk dolgozó­ink jó részének a még megma­radt idei szabadságot. En a brigádok és munkacso­portok írásbeli javaslatait figye­lembe véve, a jövő évi komplex intézkedési tervet készítem. Eb bői csupán egy témát emelek ki: 1975-ben 3 millió forint értékű importanyag megtakarítását vál­laltuk, ezzel szemben 11 milliót takarítottunk meg. 1976-ban 5 százalékkal kívánjuk növelni a megtakarítások értékét, vagyis 1974-hez viszonyítva 11,5 millió forintos megtakarítást szeretnénk elérni. Az Alföldi Cipőgyár kiskunfél­egyházi gyáregységében a IV. ötéves tervidőszakban mintegy 90 millió forintot fordítottak korsze­rűsítésre. A műszaki fejlesztés révén1 az öt év alatt kétszeresére növekedett a termelés. Ebben az évben 182 ezer pár cipővél állí­tanak elő többet, mint 1974-ben. Kiss Bálinttól, a gyáregység igazgatójától megtudtuk, hogy az export-kötelezettségüknek már december 22-re eleget tettek az üzem dolgozói. A Szovjetunióba 510 ezer, cseh és lengyel exportra pedig összesen 47 ezer pár fér­fi-, illetve női cipőt szállítottak el. A gyáregység a belföldi érté- kesítésű termékeivel együtt 1 millió 345 ezer pár cipőt állít elő 1975-ben, teljesítve az elő­irányzatot. A gyáregység január 1-töl egy futószalagon a jelenlegi varrott helyett ragasztott technológiát al­kalmaz. Ez a változtatás — amelynek előkészületeit az év utolsó napjaiban fejezik be — jövőre 10 százalékos termelés­növekedést tesz lehetővé. N. O.—A. T. S. Csizmadia István, a Kecske­méti Baromfifeldoyjozó Vállalat igazgatója először a különböző üzemrészekben kalauzolt, s min­denütt szorgos munka folyt. A gépsorok 56 ezer csirkét és 3400 nizott libát dolgoztak fel ezen a napon. A jelentések szerint a kiskunhalasi gyáregységben 40 e*er cs*r^e került a gépsorok- föl a hűtőtárolókba. Mint érte- •ultünk, az áru nagy részét ex­portálják.- Negyedik ötéves tervünket «lorelathatóan 1,5—2 százalékkal • A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában már a jövő évi szovjet megrende­lésre készülő blúzokat és lánykaruhákat gyártják. • Balra: a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat tollfeldolgozó gyáregységében Bodő Lajosné az egyik osztályozógépet kezeli. A berendezés hatféle minőség szerint válo­gatja a tollat. (Pásztor Zoltán felvételei.) Ev végén az üzemekben Exportjuk túlteljesítésén fáradoznak a vállalatok Már az utolsó lapokat szakítjuk a naptárról, itt az 1975-ös esztendő vé­ge. A vállalatok nagy ré­sze befejezte idei és IV. ötéves tervét. Természe­tesen ezzel a termelés sehol sem állt le. Az üzemek jó részében a pótmegrendeléseken vagy már a jövő évi ter­vek teljesítésén dolgoz­nak. A karácsonyi hár­mas ünnep utáni napon ellátogattunk néhány üzembe, hogy hírt ad­hassunk az év utolsó munkanapjairól. teljesítjük túl — mondotta az igazgató. — Mintegy 8,5 száza­lékkal termelünk többet az idén, mint az elmúlt esztendőben. A tervidőszakban az előirányzott­nál 40 százalékkal exportáltunk többet, ami úgy vált lehetséges­sé, hogy közben (a jobb sertés­és marhahúsellátás következté­ben) csökkent a belföldi igény. Az idei év különösen eredmé­nyes volt számunkra. Termelési értékünk már majdnem eléri a 2 milliárd forintot, jövőre pedig meg is haladja. Az egy munka­órára eső termelés értéke év ele­jétől 15 százalékkal emelkedett. A 8,5 százalékos termelésnöveke­dést 70 munkással kisebb lét­számmal értük el, miközben az elmúlt évihez mérten 25 száza­lékkal kevesebb túlórát használ­tunk fel. Ezek természetesen még csak megközelítően pontos ada­tok — fejezte be tájékoztatóját Csizmadia István. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában Mócza La­josné igazgatónő mutatta be az 50 százalékos létszámmal dolgozó üzemet. — A IV. ötéves tervünket be­fejeztük, s az idei termelési elő­irányzatainkat is december 10-re teljesítettük. Gyárunk kollektí­vája ezért vezérigazgatói dicsé­retben részesült. Már 19 napja az 1976-os megrendeléseken dolgo­zunk. Elsősorban a szovjet part­nerek által rendelt blúzokat, nylon-velúr lánykaruhákat gyárt­juk. Belföldi szükségletre most csak különböző termékeink gyár­tásának előkészítését végezzük, mert a kereskedelem megkezdte a leltározást, s míg be nem feje­

Next

/
Thumbnails
Contents