Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

4 • PETŐFI NEPE 9 10*5. december 24. Szakosodás a mezőgazdaságban Sok-sok egyedi termékből tevődik össze a termelés. A ter­mékeknek előállítási költsége és eladási ára van, amelyek figyelembevételével rangsorolni lehet egy-egy gazdaságban az adottságok, az előállításra való felkészültség, a kereslet— kínálat függvényében. Minden esetben természetesen megha­tározó az elérhető összes nyereség, amelyet még befolyásol az állami kedvezmények és elvonások nagysága. A mezőgaz­daságban — de más ágazatokban is — bonyolult összefüggé­sek hatásának eredményeként jön létre az üzemi es népgaz­dasági érdekazonosság. Négyezer liter felett A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése gazdaságpolitikánk egyik központi kérdése. A hatékonyság javítása, a tejhozam növelése, a háztáji tehénállomány további csökkenésének fé­kezése, a nagyüzemek tehénállományának erősítése a fejlesz- ' tés alapvető feltétele. Napjainkban. ;i légtöbb gondot a tejtermelés csökkenése okozza. A tejipari vállalatok ugyanis az év első telében 25 millió' liter tejjel kevesebbet tudtak csak fel­vásárolni. mint a múlt év azonos időszakában. A termelőszövetke­zetek 30 millió, az állami gazda­ságok egymillió liter tejjel keve­sebbet, a háztáji gazdaságok vi­szont (i millió literrel többet ér­tékesítettek a múlt évinél A szö­vet kezetek tejértékesítésémjk csökkenése területenként válto­zó-. Talán legrosszabb a helyzet Zala. Békés. Vas Hajdú és Itács- Kiskun megyében, amelyet a M1ÍM tejtermelő körzetnek jelölt ki. A visszaesés mértéke eléri a 15 százalékot, amiben szerepe van a kényelmességnek, de köz­rejátszott az idei kedvezőtlen időjárás és sok helyen az állo­mánycsere is. A tejtermelési célkitűzések megvalósítására a kormány és a megyei tanács határozata alap­ján a megyei állattenyésztési fe­lügyelőség közreműködésével megindult egv nagyarányú faj­taátalakítás. amely a nagyüze­mekben eléri a 25—30 százalékot. & Ugyanakkor a. keresztezésekbe bevonták a háztáji lehénállír- mánvt is. A termelőszövetkezetek elkészítették szarvasmarha-fej­lesztési tervüket, amih'v. a gya­korlati példái az állami gazdasá­gi tehenészeiéi adtak. Jelenleg Bács-Kiskun megye szarvasmar­ha-állománya megközelíti a 150 ezret, ebből (>2 ezer a teltén. Ez utóbbit a tervek szerint 1980-ig 70 ezerre növelik. Megyei célki­tűzés az. is. hogy a tehenenként! fejési itt tagnak éves viszonylat­ban meg kell haladni a .i ezer liléi 1. A tejtermelésre történő szako­sodásiján főképpen a hajai és a kalocsai járás- valamint Kecske­mét. Kiskunfélegyháza rs Kis­kunhalas környékéért el tó' ered­ményeket. A megye állami gaz­daságaiban ugyanis még a kor­mányprogram meghirdetése előtt felismerték a fajtaátálakító ke­resztezések szükségességét. Városföldön már 1958-ban el­kezdték ezt. a munkát a jersey a holstein-friz. és a magyartarka keresztezésével. Ezek utódai let­tek magyarbarna tehenek, ame­lyekkel jó tejatlagot értek el. A • Nyolc települést lát cl tejjel •s tejtermékkel a Dunatej Társulás sold feldolgozó üzeme, ahová tizenöt ni e/.(»gazdasági szóvétkezel szállítja a tejel. bácsalmási és kalocsai állami gazdaságok a magyurlnrka és a holstcin-friz keresztezését cl oró- bálkoztak, az eredmények bi/.iutó- ak. Kzl látva a bajai és I loss/.ú- hegyi Állami Gazdaság is bekap­csolódott a fajtaátalakitasi prog­ramba. A magyart atka és a Imlstein- friz keresztezéséből származó üszők l!)7:i novemberében szület­tek Bácsalmáson. Kzek jobban tűrik az iparszerü tartást es tej­termelésük is magas. A gazda­ságban [ejt. úgynevezett K—1-os tehenek tejhozama eléri a 4200— 4300 litert. Ezzel szemben a leg­jobban tejelő magyartarkával a jelenlegi technológiai és takar­mányozási szint mellett a gene­tikailag benne levő 3000—3.700 liter sem biztosítható. A jobban tejelő fajtákhoz, nagyobb telje­sítményű fejógépekre van szük­ség. A jól bevált Alfa—l.aval fe­jőgép rendszert már több üzem­ben alkalmazzák, igv tis/.aal- pári Tis/.atáj Termelőszövetke­zetben is. A keresztezések eddigi ered­ményéi bizonyítja, hogy a tejter­meléssel jó irányban haladunk. A jelenlegi kedvezőtlen viszo­nyokban remélhetőleg rövidesen változás áll be. Egv kis figvelem­mel. a takarmányok jobb beta­karításával. az. alacsony leiho/.a- mú tehenek kicserélésével, mely jelenleg a Bács-Kiskun megvei összes tehénállománv 20 százalé­kát teszi ki. a nagvobl) tejhoza- mú egyedek felnevelésével való­színű sikerül 1980-ig teljesíteni a rnegvei célkitűzéseket. az igé­nyeknek megfelelően növelni a tejtermelést. B. Leninvárostól Zsámbokig • A Testvériség Gázvezeték építésén dolgozó szovjet szereink az SZKP XXV. kongresszus • tiszteletére kei hónappal a határidő előtt befejezik a földgázvezeték második — 112 kilométeres — szakaszának építését. Leninvárostól a zsámhoki elosztó- állomásig húzódó csővezetéken január 5-én kezdődik a földgáz szállítása. Képünk a nagyfügedi szakaszoló­állomás szerelésén készült. Leleplezett csempészek Tízezer forint bírság pálinkafőzésért A Vám- és Pénzügyőrség kecskeméti szakaszánál, amely egyben szabálysértési hatóság is, december 1-ig 264 esetet vizsgáltak felül, közülük hat vám-szabálysértés, 12 deviza­szabálysértés, s 246 pedig tilos pálinkafőzés. A több, mint két és fél száz eset elkövetői nem kevesebb, mint 656 ezer forint adóval károsították volna meg államunkat. A szakasz pénzügyőrei nagyon sok, izgalmas, szinte egyedülálló esete,t ismernek, amelyek közül csupán néhány, nagyon is tanul­ságos példát szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani. Az el­mondottakból könnyen lehet következtetni arra, hogy ezek az emberek fondorlatos módon, minden törvénytelen eszközt felhasználnak arra, hogy munka nélkül meggazdagodjanak. Reflektorfényben Senki sem vitatja. hogy nagy szükség van a gabonafélék­re, ipari növényekre. A termelé­si rendszerek térhódításával na­gyobb területet, foglaltak Cl eb­ben az esztendőben is, mint évekkel ezelőtt. Ez magával hoz­ta a gazdaságokban a termelés­szerkezet változását. Kiszorultak a kis területen jobbára gazda­ságtalanul termelhető növények. S helyükbe fi nagyüzemi mód­szerrel — teljesen gépesítve és kemizálva — müvelhetők kerül­ték, A/, állattenyésztésben is ha Kontó tendencia érvénves.ül. Lét­rejöttek a komplex telepek, ahol igen sok állatot nevelnek — egv, esetleg két fájt — s meg­szüntették az ágazat „vegveske- reskedés" jelleget. Ily módon szakosodott a mezőgazdasági üzem néhány termék előállítá­sára. amely annak ellenére hasz­nos. hogy a szerkezetváltozás nem jelentett minden esetben hatékonyabb termelést is. Gon­doljunk a korszerű sertés- és szarvasmarha-telepekre, ahol az egységnyi összes ráfordítás aránytalanul megnóit az összes hozamhoz képest. Ezek ugyani* ■nem egyszerűen a mának ké­szültek. hanem inkább a jjoyo-r nek. amikor például a munka cröhiánv még nagyobb nehézsé­get okoz. mint napjainkban. .. Áz intézkedések és ennek ered ■ menyének „beerése" között né­hány esetben időeltolódás jelent­kezik. ami többlet kiadást okoz. Az.', ilyen hatásokat a koriüimé- nyekhe/. igazodó» gyors alkal- mazkodassal lehet csökkenteni, kivédeni Ebben irányt mutat az MSZMP KB novemberi •határo­zata. timely a gazdaságos és ver-■ senyképcs termékek arányának növelései, a gazdaságtalan ter­mékek csökkentését sürgetik minden népgazdasági ágazatban. Bács-Kiskun megye mezogaz- dasagi üzeméiben a korábbi, ha­sonló szellemű párthatározatok is megvalósultak. Az okszerű földhasználat figyelembevételé­vel mintegy hétezer hektárral csökkent a megművelt földterü­let — legelőnek hagyták vagy erdősítették —, mert nem volt gazdaságos ezen a szántóföldi termelés Másrészt egyes növé­nyek előtérbe kerültek, nemcsak a gépesíthető termesztésük miatt, hanem azért is, mert az árvál­tozások következtében nyeresé­gessé vált a termesztésük. Ilye­nek az olajos magvúak. a cukor­répa, a fűszerpaprika. Érthető, hogy újabb szakosodási folyamat indult el, a megfelelő jövedel­met hozó növények foglalták el a földterületet. De minek a ro­vására? Könnyű válaszolni: a gazdaságtalan. nem .versenyké­pesek kerültek háttérbe. Ilyenek a zöldségfélék, amelynek termö- : területet a megye gazdaságai — a jövő évre kidolgozott tervek szerint — 22 százalékkal kíván­ják csökkenteni, közöttük a pa­radicsomét 40 százalékkal. Okolt: gépesítés hiánya, alacsony felvá­sárlási ár. Még azok a gazdasa­gok is gondolkodnak, akik millió­kat költöttek speciális gépi k ' á- sárlására — vagyis szakosodtak a paradicsomtermcsztésre — hogy jövőre termesszék-e a növényt .' Vannak szövetkezetek, ahol a szőlő-gyümölcs ágazat fejleszté­sét határozták el, ennek megfe­lelően szakosítottak. A homokon kétszázezer forint­ba kerül egy hektár szőlő telepí­tése. amihez 20 százalék állami támogatást kapnak. A pénz. na­gyobb részét a legtöbb gazdaság nehezen tudja előteremteni. A gondok csökkentése érdekében az állami támogatások új rendsze­rének megalkotásával egyidőben ■a gazdaságokat az együttmükü cfés.e közös telepítés véglehajlá­sával hívta fel a minisztérium. Hasonló a gyümülcstelepités helyzete is. Mindez, persze, nem okozna gonrjot. ha a szakosodás .olyan. ftog.V ezeket a kertészeti kultú : rá-knt. átveszi, és termesztésüket megszervezi más — akár megyén kívüli .— gazdaság. Erre sajnos semmi jel néni mutat, hiszen a ...jól bevált" hatékony, gazdasá­gos termelési szerkezeten egyik üzem' sein akar változtatni Odá­ig-pedig .nem lehet eljutni, hogy mindén- . termelőszövetkezet, álla mi gazdaság csak takarmányt es ■ ipari . növényt termesszen, ami­kor a belföldi zöldség és gyű-, mölcsellátás nem a legmegfele. • főbb. holott volna lehetőség ezeknek az exportjára is. A Központi Bizottság novemberi határozatában olvasható: ..Meg­különböztetett figyelmet kell for­dítani ... a zöldség-, a gyümölcs- ék szőlőtermesztésre. A jelenlegi körülmények kö­zött .sajnos a termékek gazdasá­gossági rangsorában e növények az utolsó helyeket foglalják el. Az előállításukra való felkészüli ségEŐr sem lehel kedvezően sz. .1 ni. A népgazdasági igények tel jesítésé viszont kiemelkedően fontos feladat. A megvalósulás érdekében igen sok a teendő: említhető ezek sorában az in­tézkedések és körülmények kö­zötti fáziskülönbség rugalmas és g.vors összehangolása, a techno­lógiai és technikai fejlesztés in­tenzitásának növelése, és a szako­sodási folyamat népgazdasági szempontból is kedvező irányra való ösztönzés. Cs. I. • Megint sokat beszélnek ró­lunk — panaszkodnak egyes gaz­dasági vezetők. Ha úgy vesszük, igazuk van. Most azért irányul fokozottabban rájuk a közvéle­mény figyelme, mert olyan évek állnak előttünk, amikor a társa­dalmi, gazdasági feladatok végre­hajtásában minden eddiginél nagyobb szerepe lesz. a vezetők személyes rátermettségének kez­dő ményezőkészségének, f egy el ­mezét t helytállásának. A vezetés, legyen az üzem, gyár. iskola, vagy hivatal veze­tése, sohasem vonatkoztatható el attól a közegtől, amelyben funk­cionál. A környezettől, amely a vezetett intézmény, kollektíva számára — ilyen, vagy olyan módon — meghatározza a fela­datokat. körülhatárolja a lehető­ségeket. szabályozza a működési feltételeket. Alapvető követel­mény minden vezetővel szemben, hogy ezek között eligazodjon, értse, érzékelje e környezeti fel­tételek szüntelen változását. • Eme általánosan érvényes igazság nálunk, az épülő szocia­lista társadalomhoz, mint meg­határozó közeghez. társadalmi környezethez való álkalmazkod-' • készségét és képességét jelenti. A1 szocialista vezetéselmélet meg is fogalmazza azokat az általános érveket, amelyek idetartoznak. Anélkül. hogy a felsorolásra vállalkoznánk, csak utaláskén-en néhány ilvcn alapelv: demok­ratikus döntés és az egyszemélyi felelős végrehajtás elve: az em­berről. mint a legfontosabb ter­melési tényezőről, minden gazda­sági tevékenység főszereplőiéről váló messzemenő gondoskodás szem előtt tartása. Ezek az elvek általában érvényesek'. De a kö­rülmények -változásával, ponto­sabban nálunk, ma. a szocialista építés útján előrehaladva, min­dig megfogalmazódnak azok a konkrét vezetői követelmények is, amelyek a soron következő fel­adatok megoldásához elengedhe­tetlenül szükségesek. ötéves tervidőszak végén já­runk. úi ciklus áll előttünk. A Központi Bizottságtól, a parla­menttől, a kormányon át a heb’i szervekig folyik az elmúlt idő­szak tapasztalatainak összegező se, az, úi célkitűzések megfogal­mazása.. A vezetők számára mindez a körülmények olyan változását is jelenti, amelynek következtében bizonyos módsze­rek elavulnak, vagy átmenetileg- használhatatlanná válnak, s új kritériumok fogalmazódnak meg. A kellően tehetséges, jól felké­szült vezetőnél az úi feladatok­hoz és az úi körülményekhez va­ló alkalmazkodás nem okoz le­küzdhetetlen akadályokat. • Az előttünk álló években olyan képességekkel kell rendel­keznie a ió szocialista gazdasági vezetőknek, amelynek birtokában képes az általa vezetett kollektí­vából a maximumot kihozni. Merész fantáziát igényel a veze­tőktől a mai helyzet, rugalmas­ságot, alkalmazkodókészségel és feltétlen következetességet a vég­rehajtásban Szigorú rendet, fegyelmet kell megteremteni, tartani ma annak, aki igényt tart a jó vezetőknek kijáró rangra, olyan körülmé­nyek között, amelynek olykor már tarthatatlan jellemzője a munkaerőhiány. Fel kell lennie a lazaság, a lógás, a munkakerülés ellen, s ehhez az eddiginél szeré­nyebb. vagy legalábbis nehezeb­ben megtermelhető anyagi ősz-, tüftzési • lehetőségei vannak. Mindebből kitűnik, hogy a munkahelyi vezetők a jövőben még erősebb reflektorfénybe ke­rülnek. Es minden bizonnyal eredményes és hatékony munká­juk után megérdemelten növeke­dik az ország közvéleménye előtt a megbecsülésük és a tekinté­lyük. V. J. Szabálysértésre rábírás Ifjú Nemcsók Sándor, 25 éves. Tázlár i. kerület., 64. szám alatti lakos neve nem ismeretlen a pénzügyőrök előtt. A múlt évben kétszer fogták el pontosan ak­l. r. amikor főzte a pálinkát. Az első büntetés — 500 forint —, nevelő szándékú volt. ám a má­sodik. az 5 ezer forintos, már nem a nevelést szolgálta. Nem­csók mégsem hagyott fel a pá­linkafőzéssel. Ez. azonban csak később derült ki. A pénzügyőrök ugyanis elfogták Ambrus István, Tázlár, II. öl., és Mednyáns/.ki József, Tázlár, II. 59. szám alatti lakosokat, amint Ambrusoknál két készüléken főzték a szőlőtör- kölyt. Mindketten egyértelműen vállalták a büntetést, de a pénz­ügyőrök valamit mégis megsej­tettek. Ok se mentek a szomszéd­ba némi fondorlatért, s Ambrus, no meg Medn.vánszki kibökte: if. jú Nemcsók Sándor beszélte rá őket a pálinkafőzésre. ígérve, hogy a büntetést kifizeti. Ifjú Nemcsók Sándor tehát szabály­sértésre bírta rá két cimboráját, akik azonban szintén nem vétle­nek ebben a dologban. Ugyancsak két pálinkafőzőt üzemeltetett Kecelen, a Felsza­badulás útja 23 2. szám alatti ház kamrájában Németh Imréné 21 éves háztartásbeli. Amikor a pénzügyőrök telten érték 600 liter cukrozott vegyes gyümölcs­cefréből — amelyhez 100 kiló cukrot használt fel — már 130 liter pálinkái állított elő. Miután házuk, földjük, Zsiguli személy­gépkocsijuk van', a szabálysértési hatóság 10 ezer forint pénzbír­sággal sújtotta. Raktár a lakásban A Nemet Demokratikus Köz­társaságban dolgozott 1971. őszé­től Ferencz József. 22 éves, Mis- ke, Arany János utca 2. szám alatti lakos. Egy évvel később vám-bűntett elkövetése miatt el­ítélték, s két hónap időtartamra megtiltottak, hogv visszatér jen az NDK-ba. A kiküldetése 1974. ok­tóber 10-ig tartott, ám a fiatillem, bér visszatért az NDK-I»a. s 1974. december 6-án újabb vám bűn­tettet követett el 9600 forint ér­tékben. Ügy tűnt. hogy ezzel Fe­renc Józsel ügye a törvények ér­telmében lezárult, ám mégsem így történt. Az idén íi bajai pénzügyőri szakasznak tudomására jutott, hogy a fiatalember lakásán mint­egy 80 ezer lorint értékű vám­árut rejtegetnek. Az információ nem volt alaptalan, ugyanis ámi. kor megjelentek a pénzügyőrök a lakáson, szabályos raktárt ta­láltak, ahol a következőket fog­lalták le: légpuskából négy 'da­rabot, légpuska fölényből 12(100 darabot. MZ motorkerékpár lánc­ból 102 darabot, motorkerékpár akkumulátort 17 darabot. MZ mo­torkerékpár kormány zárbé»l 120 darabot, halogén izzóból 57 da­rabot. bukósisakból 24 darabot. Ágynemű garnitúrából 4:t dara­bot. takaróból 41 darabot. S ezen­kívül még sok más apróságot. Igaz. Ferencz Józsefet ezért már nem büntetik meg. mert a cse­lekmény elévült, az árucikkeket, azonban elkobozták, nem volt te­hát; érdemes csempészkedni. Nem mind arany, ami fénylik Üzemekben, hivatalokban ma­napságdivatos dolog a külföldről behozott „cuccok" adásvétele. Az ilyenfajta kereskedelem azonban már nem marad a hí vatalok. üzemek falai között, ha­nem tért hódit más helyeken, a piacokon is. Aki a külföldről származó holmikat megvásárolja, tulajdonképpen zsákbamacskát vesz. és még olyan veszélynek is kiteszi magát, hogy vámszabály­sértésért. vámbűntettért felelős­ségre vonják. Csikós Sándorné, Kecskemét. Móricz Zs. utca !>. szán» alatti lakos nagyon ráfize­tett a külföldiektől történő vásár­lásra. A piacon külföldiek fel­ajánlottak egy aranyból készült nyakláncot és medaliont megvé­telre, amelynek az ára csupán ezer forint volt. Az arany vétele és eladása — köztudomásúan — állami mono­pólium, tehát aranyat, ilyen mó­don eladni és vásárolni tilos. Ez. már önmagában is büntetendő cselekmény, ennél csak az a rosz.. szabb. ha az illető arany helyett trombitarezet vásárol. Csikós Sándorné ugyanis a megvásárolt nyakláncot és medaliont arany­nak hitte, ám kiderült, hogy 5(1 forint értékű tumbok. Miután szabálysértést is elkövetett, 1195 forintra büntették meg. Az 50 ío cint értékű tumbok tehát pon­tosan 2195 forintjába került. Meg­érte? A fenti példák nem egyedül­állóak a Vám- és Pénzügyőrség gyakorlatában: Sok száz ilyen, és hasonló ügy van. amelyek mind a népgazdaság gazdasági rendjét veszélyeztetik. Ezért ezek ellen mint ez kitűnt —. szigorúan eljárnak. Gémes Gábor • A IV. ötéves terv egyik fontos szociálpolitikai célja a lakásépítési program teljesítése volt. A terv, 1970 és 1975 között 100 000 lakás felépítését írta elő. A tervezettnél 30 ezerrel több lakás készült el és mintegy 1.5 millió ember jutott lakáshoz. Képünk a 8 ezresre tervezett győri lakótelep építését ábrázolja (MTI-fotó — KS) 430 EZER ÉPÜLT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents