Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. december 18. Zárszámadás előtt A szabadszállási Egyesült Lenin Tsz az idén már 26. zárszámadására készül. Számba veszik mennyi lesz a tartalék, mennyi jut fejlesztésre, hogyan alakul a tagság jövedelme. Erről kérdeztem Sági Józsefet, a szövetkezet párttitkárát. Űj terv - új szabályozók 3. Bérnövelés, anyagi ösztönzés és juttatások — Az 1909-es nehéz esztendő óta, amikor az őszi fagyok tönkretették a termést, gazdálkodásunk színvonala állandóan felfelé ível. A két évvel ezelőtti egyesülés út in, amellyel 6 ezer hektár fölé emelkedett a közös földterület, még tovább nőttek eredményeink. A háromnegyedéves felméréseink is ezt bizonyítják. A kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesíteni tudjuk tervünket. Sőt, a múlt évi 42 millió bruttó bevétellel szemben több, mint 43 millióra számítunk az idén. Így a tagok személyi jövedelme sem lesz kevesebb, mint tavaly. — Miből érlek el jó eredményt? — A termelőszövetkezet jelentős területen termel cirok- és hibridkukorica-vetőmagot. Az idén nagyon jól sikerült a szójabab termesztése is. amiből 20— 21 mázsát takarítottunk be hektáronként. Mindannak ellenére, hogy a gabonaaratás idején az ismert okok miatt nálunk is nagy A közeli napokban egy meglehetősen széles körű tevékenységet folytató bűnszövetkezet akcióinak a végére tett pontot a Bajai Járásbíróság dr. Isaszegi István büntetőtanácsa. A vádlottak padján láthattunk matrózt, uszálykormányost, lakóha- jó-gondokot, gépkocsivezetőt, kórházi ápolót, elevátorost, ital- boltvezetőt és segédmunkást egyaránt. A foglalkozási különbségek ellenére ezek az emberek egy dologban nagyon hasonlítottak egymásra: mindannyian szerezni akartak, munkanélküli jövedelemhez jutni még bűncselekmények árán is. Az elsőrendű vádlott Varga György budapesti lakos, a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat — a FOKA — elevátorosa legutóbbi, hároméves szabadságvesztéséből 1974. augusztus 30-án szabadult. Ez volt a negyedik büntetése, amit az előzőekhez hasonlóan szintén lopás miatt kapott. Ugyancsak harmadik büntetéséből szabadult néhány nappal Varga előtt a másodrendű vádlott Bábics István is, aki Győrszentivánon lakik. De folytathatjuk a sort Solymosi György, Budapest, Dombóvári út 2. szám alatti lakossal, Kónya Sándor süttői lakossal és Mészáros András tardosbányai lakossal, akik ugyancsak megjárták már a börtönöket néhány esetben lopás,' súlyos testi sértés, hivatalos személy elleni erőszak miatt, s akik egy vagy fél évvel ezelőtt szabadultak ki. Mind az öten a FOKA dolgozói voltak. Nem sokat okulhattak a több éves büntetésekből, mert amikor a már említett vállalatnál munkába álltak, úgyszólván azonnal hozzáfogtak a hajók fosztogatásához. Ebben jó társat is találtak Major János Baja, Dimitrov utca 99. szám alatti lakos személyében, aki a kórházban ápolóként dolgozott. Az első akciót 1975 márciusában bonyolították le, amikor Varga és Major a FOKA 201-es hajójáról a következőket looták el: 30 méter villanyvezeték, tolómérce, fordulatmérő, villáskulcsok, zsírzó, drótkefe, házagmérő, vödör, gépzsír, szigetelő szalag, olajnyomásmérő, kalapács. Ezeket Major a lakására vitte, ahol később a nyomozók valamennyit megtalálták. A lopást Bábics István folytatta : két hajóról összesen kétezer forint értékű holmit emelt el, közötte perionkötelet, poroltó készüléket, viharlámpaüveget, villanykörtéket, árnyékolt vezetéket, s ezeket ingyen Major Jánosnak „ajándékozta”. De megajándékozta Majort korábbi bűntársa, Varga György is az ugyancsak a 201-es hajóról származó (gumicsővel, .festékkel, villanyfúróval, nyersgumilemezzel stb. Kónya Sándor annyira belemerült a lopásba, hogy szinte teljesen kifosztotta a már említett 201-es hajót. Ellopott onnan különféle festéket, lakkot, szénkeféket, hátizsákot, hőálló zsírt, akkumulótorl. körzőt, sasszegeket, menetvágókat, menetfúrót, parafalemezt stb. S érdekes, ezeket is Majornak ajándékozta, aki volt a szemveszteség, a tervezett 33 ezer mázsával szemben mégis több. mint 38 ezer mázsa búzát takarítottunk be. — És az állattenyésztésben? — Gyapjúból többet nyírtunk a tervezettnél, a pecsenyebárány- értékesítést azonban csak 83 százalékra tudtuk teljesíteni, de még ennél is jobban aggaszt a tejtermelés visszaesése. A szarvasmarha-ágazatunk ráfizetéses. amit pecsenyecsirke és pecsenyekacsa felnevelésével próbálunk ellensúlyozni. Közben keressük a lehetőségeket a tejtermelés fellendítésére. Tárgyalásokat kezdtünk a helyi Aranyhomok Termelőszövetkezettel a szarvasmarha-férőhely bővítésére. A kooperációra mindkét gazdaságnak szüksége van. mert közösen könnyebb megvalósítani a beruházásokat. Erre gondoltunk akkor is, amikor tervbe vettük egy üzemi étkező, valamint műszívesen elfogadta a holmit, noha nagyon jól tudta honnan és milyen úton kerültek azok Kónyához. Aztán, mivel már alig volt valami a 201-es hajón, és mert magát a hajót mégsem bírták ellopni, Solymosi Györgynek új ötlete támadt: lemezhordókat talált még a hajón, s azokat lopta el. Megkérte társát, Mészáros Andrást, hogy azokat töltse meg olajjal. Mészáros, aki gépkezelő volt, természetesnek tartotta ezt a kis „szívességet”, bár tudta miről van szó. Ezt követően a FOKA öt embere még láncot is lopott, s az egészet Major Jánosnak eladták. Ügy látszik megelégelték az ajándékozgatást és a legújabb szerzeményért 1500 forintot kértek és kaptak is. Major mindent megvásárolt. Később, de még szintén 1975 márciusában 200 forintért és öt liter borért vett a hajósoktól egy 4x4 méteres ponyvát is, aztán 900 forintért egy darab egytonnás és egy darab kéttonás csigasort lánccal, majd újabb, gázolajjal megtöltött hordókat, továbbá villanymotort, gerendát, deszkát. Közben bővült az orgazdák köre, akik „haraptak” a gázolajjal megtöltött hordókra, hiszen azokat 350—400 forintért kapták a tolvajoktól. Az utolsó akciót már a szárazföldön hajtották végre a FOKA emberei, pontosabban Varga György és Bábics István. Március közepén egy éjszaka elmentek P. J. bajai lakására, s onnan nyulakat loptak. Egy hét múlva megismételték az akciót, összesen hat nyulat loptak el, ebből négyet megfőztek, a többit pedig megtalálták náluk a nyomozók. A bíróság — figyelembe véve a tettesek büntetett előéletét — Varga Györgyöt halmazati büntetésként három és fél évi fegy- házra, ötezer forint vagyonelkobzásra ítélte, három évre eltiltotta a közügyektől, s egyben elrendelte a szigorított őrizetét. Bábics István két év tíz hónapi fegy- házat kapott, s további három évre őt is eltiltották a közügyekben való részvételtől. Solymosi Györgyöt 10 hónapi szigorított börtönre, Kónya Sándort egy év tíz hónapi fegyházra ítélte a büntetőtanács és Kónyát további két évre eltiltotta a közügyektől. Mészáros András egy évi szigorított börtönt kapott, s egyben elrendelték az 1973-ban Budapesten lopás miatt kiszabott, de három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztett nyolc hónapi börtön- büntetés végrehajtását is. Major Jánost nyolc hónapi szabadság- vesztésre és ötezer forint pénz- büntetésre ítélte a bíróság, azonban a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Elrendelte azt is, hogy Varga György, Bábics István, Solymosi György, Kónya Sándor és Mészáros András kényszer-al koholelvonó kezelésnek kötelesek magukat alávetni, amit a büntetés időtartama alatt foganatosítanak. Az orgazdák 2000 és 35000 forint közötti pénzbüntetést kaptak. Az ítélet jogerős és végrehajtható. G. S. trágya- és növényvédőszer-tároló építését. — Mindezért mit lesznek a szocialista brigádok? — Teljesítették takarékossági tervüket, társadalmi munkában gépszíneket állítottak fel. A téli gépjavításokat pedig személyre- szólóan vállalták. Ez annyit jelent, hogy aki üzemképessé teszi a kombájnt, a betakarítás időszakában is az, dolgozik vele. így az esetleges műszaki hiba miatt csak saját magát okolhatja. Ha viszont ez a felületes javításból ered, akkor munkaidőig túl köteles megjavítani a gépet. Remélem, erre nem kerül sor. Kiváló szakembergárdával rendelkezünk. Lassan megint befejezünk egv esztendőt, a megye termelő- és szakszövetkezetei megvonják mérlegüket, Számba veszik mit csináltak jól és mit rosszul. B. Z. Elektrongyorsító Tomszkban Tomszk magfizikai kutatóintézetében új elektrongyorsítót létesítenek. A modern kísérleti fizikában használják az erősáramú elektrongyorsítókat, de a néhány mik- rosecundumos (másodperc egymilliomod része) impulzustartam sok esetben korlátozza alkalmazását. A „Tonusz—11” előnyösen különbözik ezektől: másfél millió elektronvolt maximális energiájú. több tízezer amper áramerősségű és a szokásosnál nagyobb időtartamú elektronsugárnyaláb előállítására képes. • Kísérlethez készítik elő az új gyorsító elektronágyúját, (Foto: APN—KS) Még hátra van néhány hét a nők évéből, elhatároztam tehát, hogy élek az alkalommal és írok róluk, rólunk. Ebből a célból felkerestem egyik kecskeméti üzemünket, ahol a véletlen rögtön összehozott egy vezető beosztásban dolgozó, kedves középkorú asszonnyal. K. Istvánné naponta dönt fontos termelési kérdésekben, munkahelyén gyors, energikus, határozott asszonynak ismerik, csak akkor bátortalano- dik el, amikor Kati néni megérkezik a lakására. Kati néni bejárónő, akit csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült „ beszerezni" és ő teljes tudatában is van felbecsülhetetlen értékének. — Amikor jön, reggel nyolctól számítjuk az órabérét — meséli K. Istvánné —, de jó, ha fél kilencre megérkezik. Pedig a 20 forintos órabér, ugye, szép ősz- szeg? De ki merné ezt szóváten- ni? Vagy azt, hogy félnapi munka után nem jár étkeztetés? Kati nénit terített asztallal várjuk, jól megreggelizik, kap tízórait és • Az aktív keresők, a foglalkoztatottak száma valamivel meghaladja az ötmilliót, s túlnyomó tübbségük vállalati dol-> gozó, akiknek bér- és keresetviszonyait a mindenkori bér- és jövedelemszabályozás alakítja, befolyásolja. Ebben a vonatkozásban is jelentősen módosul a szabályozó rendszer. Az ötödik ötéves terv időszakában négy bérszabályozási formát alkalmaznak: a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-, illetve bértömeg-szabályozást, valamint a központi bér- színvonal és bértömeg-szabályozást. Egyik bérszabályozási forma sem új. ebben a tervidőszakban is alkalmazzák azokat. A változás elsősorban az, hogy mindeddig a vállalati teljesítményhez kötött bérszínvonal-szabályozás volt az általános forma, a másik három pedig a kivétel. A jövőben egyenrangúak lesznek. A vállalatok többségénél a teljesítményekhez kapcsolódó szabályozási formákat alkalmazzák, míg a központi bérszabályozási formákat azokban a szakágaza- okban — pl. szénbányászat, villa- mosenrgia-ípar. hús-, tej-, sütőipar, közúti közlekedés, hírközlés, kulturális szolgáltatás stb. —• amelyeknek gazdálkodási adottságai, nyereségszerzési lehetőségei meghatározottak. A négy bérszabályozási forma alkalmazása révén az élőmunka racionális fel- használását legjobban ösztönző bértömegszabályozás működési köre jelentősen kiszélesedett, a jövőben a vállalati dolgozók kb. egyharmadára terjed ki. • tjj vonása a bérszabályozásnak, hogy a bérnövekedés egy részét — maximum két százalékát, de 1976-ban csak 1,5 százalékát — intézményesen és minden bérszabályozási formában biztosítja. Továbbá: a vállalati teljesítményhez kötött bérszabáAz év utolsó hónapja is a végéhez közeledik már, s a vállala- latok Bács-Kiskun megyében is tervük teljesítéséről készítgetnek számadást. Sok helyütt a pluszt mérlegelik, azt, hogy mennyivel több terméket gyártanak, több szolgáltatást végeznek, mint amit előirányoztak erre az évre. Alkalom ez egyben az egész évi munka értékelésére is. Megállapítások születnek — nem kevés üzemben — miszerint a megtorpanások, átmeneti zavarok ellenére tervüket teljesítették, bizonyos százalékkal túl is teljesítik. Tehát az átmeneti zavarok, az évközi lemaradás ellenére. ... egy okkal még több is, hogy igényt tartsanak elismerésre. Hiszen a terv teljesült, adott esetben túl is teljesült. A vállalat lehetőségeit kihasználva jól dolgozott, mert „hozta" az előirányzott mutatóit. — Globálisan. Az egész évi folyamatos munkát azonban már nem értékelik részletesen. Nem mérlegelik, hogy milyen ütembén, milyen pontosan szállítottak megrendelőiknek. Hogyan járultak hozzá mások tervteljesítéséhez, s a gonebédet, a becsomagolt uzsonnát pedig hazaviheti. Kati néni nem is panaszkodik, de azért megjegyzi, hogy van olyan helye is, ahol másnapra is kap 3 szelét húst. Az idős asz- szeny egyébként 60 éves múlt, egész életében másokra főzött, mosott, takarított. Volt, amikor a kenyérre valót is alig kereste meg, mostanában annyiért még egy vázáról sem fújná le a port. Négy gyereket nevelt fel, a legkisebb lánya kivételével egyetemet végzett valamennyi. — Urat neveltem belőlük — dicsekszik ünnepélyes arccal. — Legalább van látszatja, hogy annyit gürcöltem. Az uram korán meghalt, amíg élt többet volt munka nélkül, mint a gyáron belül. A gyerekek már másként élnek, ez bizony sokba kerül, ezért muszáj még mindig eljáro- gatnom. Meg minek maradnék otthon? Soha ekkora becsületem nem volt! Csak látná, hogyan fogadnak mindenütt. Kávéval, sonlyozási formákban 6 százalék az adómentes bérszínvonal-növelés „plafonja”, a 6 százalék feletti bérszínvonal növelésére — ha a teljesítménymutató lehetővé is tenné — magas adót kell fizetni. Progresszív adó terheli a bérfejlesztést már 6 százalék alatt is, ha nincs gazdálkodási bázisa, azaz, ha meghaladja a bérfejlesztési mutató által megszabott mértéket. Az adómentes bérfejlesztési adó együttesen mérsékli a bérszínvonal-növekedés szóródását, csak a bérfejlesztési mutató differenciálódhat. A jól gazdálkodó vállalatok a 6 százalékon felüli bérfejlesztés lehetőségét kénytelenek lesznek tartalékolni azokra az évekre, amikor azt adómentesen használhatják fel. • Az új bérszabályozási rendszerben igen erőteljesen érvényesülnek az elosztással kapcsolatos követelmények: a bérek és keresetek tervszerű keretek között tartása, a bér- és kereseti arányok befolyásolása. A bérszabályozás átlagosan évente 5—6 százalék körüli bérfejlesztésre ad lehetőséget. Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogv a bérszabályozási formákban nem építették be teljes egészében a tervezett átlagbér-emelkedést és bérfejlesztést. annak egy részét központi bérintézkedések és bérpreferenciák valósítják meg. (Az 197(1. évi népgazdasági terv pl. 700 millió forintot irányoz elő béremelésre és vállalati bérpreferenciákra.) A bérszabályozás rendszerét a jövőben is kiegészíti a részesedési alap. amelyből anyagi ösztönzésre prémium, jutalom, év végi részesedés és újítási díj fizethető. emellett juttatásokra is — tanulmányi ösztöndíjra lakásépidos munka hogyan szolgálta a népgazdasági vagy lakossági igények egyenletes kielégítését. A globális megítélés globális szemléletet szül. Olyan szemléletet, mely elhalványít sok vállalati hibát. Különösen azokat, amelyek hatásukat egyébként is „kifelé” érvényesítik. Tizedrangű kérdés az ilyen vállalatnál, hogy az utolsó pillanatban visszamondott, vagy késedelmesen teljesített megrendelés milyen következménnyel járt a vásárló számára. Az ilyesmi pedig másutt termeléskiesést, többletkiadást okozott, s az eszközök és a munkaerő megfelelő kihasználását gátolta. Teremthetett olyan helyzetet is, amelyben a másik vállalat már nem tudja teljesíteni tervét. A nehéz gazdasági körülményekre hivatkozva a vállalatok vezetői sokszor nem veszik észre, hogy ha a nehezebb feltételekhez a „maguk módján” alkalmazkodnak. maguk is pórul járhatnak. Egymás érdekei ellenére, cselekedve ugyanis aligha járulnak hozzá a termelési feltétekás zsemlével, rántott hússal, pedig sokszor már rá se kívánok nézni. A kislányom szegény, mindig úgy jön haza a munkahelyéről, mint akit agyonvertek. Ideges, sír, panaszkodik, hogy úgy beszélnek vele, mint a kutyával, pedig diplomája is van. Hát látja, ezt én nem ismerem. Velem csak így beszélnek: „Jaj, drága Kati néni, de jó, hogy eljött, aranyos Kati néni, igya már meg ezt a kis kávét, most főtt le, meséljen egy kicsit.” Sokszor már én mondom, hogy dolgozni is kellene, de olyan nyájasak .. . Nincs szívük noszogatni.. — Hát ezért nem mennék én se gyárba, se hivatalba, ahol naponta 10—20 helyiséget takaríthatnék, havi 1400-ért, Ha egy hónapban csak 10 napot dolgozom, akkor is többet keresek ennél és én osztom be az időmet. Aztán ott én lennék rangban a legalsó, itt így viszont még törik is magukat a kegyeimért. Kati néninek saját háza van, kívül-belül szép, tágas, kényeltés támogatására, a jóléti és kulturális alap kiegészítésére —• is felhasználható. • A vállalatok részesedési- alap-képzési lehetőségei az eddigiekhez képest — elsősorban az alapképzést terhelő progresszív adó miatt — csökkennek. Emellett az is döntően befolyásolja majd a részesedési alapból fizethető prémiumot, év végi részese, dést és juttatásokat, mennyiben képesek a vállalatok megalapozni és kihasználni az adómentes bérfejlesztés 6 százalékos plafonját. Viszonylagosan növeli a részesedési alapot, hogy nem terheli a vezetők prémiuma és jutalma. A vezetők a korábbi nyereség- prémium helyett a vállalati teljesítményektől — elsősorban a jövedelmezőségtől — függő prémiumot és tevékenységük átfogó értékelése alapján jutalmat kaphatnak, de prémiumuk és jutalmuk bérköltségként számolható el. Ezek nem garantált járandó- •súgok, a felügyeleti szerv értékelése és engedélye alapján fizethetők ki, csökkenthetők és teljesen megvonhatok. • A prémium és a jutalom együttes összege elérheti az alap., bér 40—50 százalékát — ez a plafon — a vállalati vezetők jövedelme tehát nagy mértékben függ a gazdálkodás eredményességétől, a nyereségtől. Az érdekeltség pozitív és negatív jellegű, mert arra az évre. amelyben a vállalat veszteséggel zár. a vezető állású dolgozók számára a személyi alapbérnek csak 75 százaléka fizethető ki, G. I. lek javulásához. A vállalat, amely anyag-, alkatrész- vagy munkaerőhiányra hivatkozva nem teljesít egy megrendelést, nem számol ajzal, hogy így a valóban kedvezőtlen feltételeket egy másik üzem számára tovább rontja1. Egyes helyeken divat, hogy átmeneti megtorpanás után év végén rákapcsolnak, és behozzák a lemaradást. Ok igen — de a partnernek ez már késő. A külső okra hivatkozó vállalat tehál maga is „külső okká” válik, amennyiben nem szállít időben, megfelelő minőségben. Ez pedig az esetek többségében elkerülhető lenne, céltudatosabb vállalati tevékenységgel, az üzem- és munkaszervezés javításával. Nem igényéi beruházást, csupán a szemléleten, az eredmények megítélésének módján kellene változtatni. Vagyis úgy értékelni a vállalati teljesítményt, hogy _a számok ne takarják el a hibákat. És ha a tanulságokat mar mo<jt levonják a vállalatok vezetői, könnyebb lesz az elkövetkező években legyűrni a külső nehézségeket. Zs. A. mesen elfér benne a két lányával. Az egyik ugyan már férjhez ment, most várja az első gyerekét. — Sokszor mondja is a rom, „mi lesz mama, ha ez a gyerek olyan okos lesz. hogy kitalál egy viasinát, amely mindazt elvégzi. amit most maga csinál?” Mondom neki: „Az bizony, fiam, jó lesz. Mert ha mi kiveszünk, szeretném látni ki vesz majd a kezébe söprűt, felmosórongyot? Ahogy a mostani fiatalokat elnézem, meg nem teszik, akkor sem. ha 40 forint lenne az órabérük!” Ügy belemelegedtünk ebbe a témába, hogy másról már nem is esett szó közöttünk. De mivel ez a cipő nagyon sok dolgozó asz- szony lábát nyomja, az eset talán gondolkodóba ejti azokat is, akiknek az a feladatuk, hogy valamilyen módon könnyítsenek a háztartási „műszakok" gondjain. Addig is, amíg a reményteljes unoka valóban fel nem találja a „robot Kati nénit”, a sokoldalúan beprogramozott bejárógépet, amely sonkászsemle helyett villamosenergiát fogyaszt és csak áramszünet esetén tart kényszer- szünetet. Talán lesz köztünk olyan, aki ezt is megéri?!... Vadas Zsuzsa A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Ha ez így folytatódik!... Ne csak globálisan • Készül a luccrnaliszt. Tolvajok a hajón
