Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Németh Károly felszólalása az országgyűlés téli ülésszakán

— Belpolitikai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk ' — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XI. kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott leiszabadulásunk harmincadik évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar szakszervezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani, kiemelkedő jelentőségű ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt,XI. kongresszusán elhatározott társadalompolitikai céljaink, kai, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban törvénybe foglaljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocialista tár sadalom építésének útján.

Eredményes hazai munka — kedvezőtlen világgazdasági változások

— A közeli napokban befejeződő tervidőszakban a magyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött. Hazánkban a gazdasági építőmunka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítottuk meg. Bővültek a társadalom termelőerői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt. Javult a társadalmi termelés hatékonysága. a termelés növekedése lényegében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Az ipar. a népgazdaság vezető ágú, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakulását. A mezőgazdasági tér* meiés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult. A kenyér- gabona és a kukorica termelésében felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően álakul. Az előirányzott szociál- politikaii intézkedéseket végre- flájtöítük, 'sőt' egyes területeken ^ItMjesltéttÜk/ Számottevően növekedett a lakásállomány, bővült a gyermekintézmények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegközlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt.

— Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mindaz, amit elértünk, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagy mértékben növekedtek az energiahordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált termékek ára csak mérsékelten emelkedett. Emiatt, és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtében számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna.

— A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal. elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy a tőkés infláció kedvezőtlen hatásai, külkereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak törést gazdasági fejlődésünkben.

— A megváltozott világgazda- sági helyzetben azonban szembetűnőbbé váltak a gazdasági munkánkban mar korábban Is meglevő _ fogyatékosságok. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése: a minden piacon jól értékesíthető, versenyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket. Nincs lényeges előrehaladás a beruházási tevékenység javításában, az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásában és a munkaerőgazdálkodásban. A megváltozott világgazdasági helyzet felismerését csak lassan követték a szükséges intézkedések.

Magasabb

minőségi követelmények

— Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv irányelveit. A célok meghatározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének várható eredményeit, a hosszútávé tervezőmunka tapasztalatait, a KGST- országokkal lefolytatott tervkoordinációs tárgyalások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredményeink és gazdaságunk belső tartalékai lehetővé, a megváltozott Világgazdasági feltételek pedig szükségessé teszik, hogy a gazdasági munkában az eddigieknél magasabb, minőségi követelményeket támasszunk.

— Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felhalmozás növekedésének folyamatosságát, az életkörülmények szolid, de megalapozott javítását. A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvény- tervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de nem is olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előbbrelépést.

— A tervezőmunka során az igényeli — különösen a beruházások tekintetében — jóval meghaladták a reális lehetőségeket. Az igények növekedése a fejlődés természetes velejárója és szí. vünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból. Mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy családnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számolva — szigorú következetességgel rangsorolni kell a jogos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt érzett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket képviselőket is —, hogy mindenkor anyagi lehetőségeink körültekintő figyelembevételével alakítsuk ki álláspontunkat. A törvénytervezetben foglalt célok reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogy a tervidőszakban gazdasági építőmunkánkat a korábbihoz képest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni.

— A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése. a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglevő erőforrásainkat, jobban használjuk ki gazdaságunk belső tartalékait.

— Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk — mondotta. A követelményeknek megfelelően termékszerkezetben történő megvalósítása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot jelent. a termelés nagyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagy a tőkés importot helyettesítenék.

— A gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítása a kiegyensúlyozott fejlődés nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható feltétele. Csak akkor érhetünk el sikert, ha rövid időn belül kidolgozzuk és következetesen végrehajtjuk a minden piacon versenyképes gyártmányok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi iránv- nvító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata és egybehangolt munkájukat igényli. Megoldásra váró feladat az is. hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt létszámszükségletét kielégítsük a dolgozók vállalaton belüli és a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítása útján. Az érintett dolgozók átcsoportosítását, átképzését tervszerűen, jól előkészítve, reális igényeik figyelembevételével kell lebonyolítani.

Növekvő termelés, változatlan létszámmal

— Az ipari termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a létszám, ha más területről munkaerőt szabadítunk fel. Ha nem ezt tennénk. tovább növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne. Véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes területeken munka? erőhiány gátolja a folyamatos termelőmunkát és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más területeken pazarlás folyik a munkaerővel. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása a népgazdaság minden területén — az iparban, a mezőgaz.daságban és az államigazgatásban — előtérben álló feladat.

— A terv a mezőgazdasági termelés 16-^18 százalékos növelésével számol. Ez feltételezi, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése ennél nagyobb mértékű lesz. Az előirányzott növekedés az anyagi, műszaki, technikai feltételek oldaláról megalapozható. A terv teljesítése — a népgazdaság más területeihez hasonlóan — itt is feltételezi ía belső tartalékok

mozgósítását. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági üzemekben is növeljék a termelés hatékonyságát, csökkentsék a termelési költségeket, emeljék az üzem- és munkaszervezés színvonalát. Fordítsanak nagyobb figyelmet a már létrehozott, de még ki nem használt hagyományos és korszerű állattenyésztő telepek és gépi berendezések gazdaságos üzemeltetésére, nagyobb szakszerűséggel és takarékosabban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyaggal, a takarmánnyal, a melléktermékekkel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket.

— A mezőgazdasági termelés szerkezete adottságainkkal összhangban lényegében kialakult. Az ésszerű szakosítás mellett, a népgazdaság igényeihez alkalmazkodva, fenn kell tartanunk mező- gazdaságunk sokoldalú termelését. A két fő ágazat közül a növénytermesztés növekedése 'esz a gyorsabb, de megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az állat- tenyésztésre, különösen a hús- és a tejtermelés növelésére. Ez a feltétele annak, hogy a belföldi ellátás kiegyensúlyozott legyen és növekedjék az export. A mezőgazdasági termelés fejlődésével összhangban gondoskodni kell a termékek megóvásáról, a feldolgozó kapacitások, a hűtő- és tárolótér bővítéséről. Viszonylag gyors ütemben fejlesztjük az élelmiszeripart, hogy ezáltal lehetővé váljék a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása, a gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb tömegű előállítása.

— A tervidőszakban is folvtatjuk agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekint jük a mezőgazdaság" korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítését. Az állami gazdaságoktól és az élenjáró termelőszövetkezetektől azt várjuk, hogy a jövőben is példamutató kezdeményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárások, a .nagy hozamú fajták alkalmazásának. A korszerű, hatékony termelési és üzem- szervezési módszerek elterjesztésével, a hagyományos termelési módszerekben fejlő lehetőségek jobb kiaknázásával, a vezetés színvonalának emelésével, az üzemek ésszerű szakosodásával, együttműködésük fejlesztésével jelentős mértékben növelhető mind a jól, mind a közepesen, gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelőszövetkezetek termelése. - : "

— Egy dolgot azonban' hangsúlyozni szeretnék: most nem az üzemi méretek további növelésé a feladat, hanem sokkal inkább a már kialakult üzemnagyságok által nyújtott lehetőségek fokozottabb kihasználása. A termelőszövetkezetek ésszerű és megalapozott egyesülését a jövőben is támogatjuk. Nem helyes azonban a szövetkezetek egyesülésének szorgalmazása, amikor ennek feltételei nincsenek meg és emiatt jelentős veszteségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasználatlanul.

— Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak mind az önellátásban, mind az árutermelésben a jövőben is fontos szerepük lesz. Minden illetékes szervnek többet kell tennie a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzésére, a munka megkönnyítéséért, termékeik átvételének jobb megszervezéséért.

Életszínvonal, társadalmi juttatások

— A terv gazdasági lehetőségeinkkel összhangban irányozza elő az életszínvonal emelését. Szocializmust építő társadalmunk alapvető célja és fontos hajtóereje a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése, növekvő anyagi és kulturális igényeinek lehetőségeinkkel összhangban álló kielégítése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az élet- körülmények javítása csakis gazdasági fejlődésünkkel összhangban történhet, az életszínvonal emelésének lehetősége gazdasági munkánk eredményétől függ. A terv szerint a lakosság jövedelme, a fogyasztás, a nehezebbé vált gazdasági feltételek mellett is jelentősen növekszik. A tervidőszak folyamán fokozódik a tartós fogyasztási cikkek térhódítása, egészségesebb lesz a táplálkozás, jelentősen fejlődik az öltözködési és a lakáskultúra, javulnak a lakásviszonyok, bővülnek a szolgáltatások.

— Arra törekszünk, hogy a keresetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szakképzettség, a munka nehézségi foka az eddiginél jobban érvényesüljön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a sok helyen tapasztalható egyenlősdivel. A dolgozók többségének igazságérzetét is sérti az a gyakorlat, amikor a bérek és a jutalmak elosztásánál arra hivatkozva nem differenciálnak a teljesítmények arányában, hogy az a dolgozók között feszültséget teremt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, és az a feladat, hogy mindenütt érvényt /.erezzünk a teljesítményekkel összhangban álló bérezésnek. A tervidőszakban a kereseti arányok javítását központi béremeléssel is elősegítjük. Ugyanakkor emeljük a több műszakban, folyamatos munkarendben dolgozók műszakpótlékának összegét is.

— Fontos társadalmi, politikai követelménynek tekintjük, hogy a munkásság és a parasztság jövedelme megközelítőleg azonos ütemben növekedjék. Külön figyelmet kívánunk fordítani a nagyüzemi munkásság bér- és jövedelmi viszonyainak alakulására, továbbá arra, hogy csökkenjenek a termelőszövetkezeti jövedelmekben fennálló indqkolat- lan különbségek is. A helyesebb jövedelmi arányok érdekében arra törekszünk, hogy az alacsony keresetűeknél az átlagosnál nagyobb legyen a növekedés, ugyanakkor meg kell akadályozni minden . jövedelemnövekedést, amely nem áll arányban a teljesítmény nyel.

— A következő években is a társadalmi juttatások növelésével fokozatosan mérsékelni kívánjuk a családok jövedelmi színvonalában az eltartottak száma miatt meglevő különbségeket. A társadalmi juttatások a munkajövedelmeknél gyorsabban növekednek. Növeljük a társadalmi hozzájárulást a gyermeknevelés költségeihez: emeljük a családi pótlékot: továbbra is fontos feladatnak tekintjük a gyermekintézmények fejlesztését; gondoskodunk arról, hogy a gyermekgondozási segély mértéke lépést tartson az átlagkeresetek növekedésével. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíjasok ■helyzetének . javítására. A nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett á' tervidőszakban lehetőségeinkkel összhangban emeljük az alacsony nyugdíjakat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatára a tervidőszak végére fokozatosan — a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves korhatárra csökken. Mindebben az idős kordákról való fokozottabb gondoskodás jut kifejezésre.

— A bérek és a szociális juttatások emelése nem egyetlen tényezője az életszínvonal, az élet- körülmények javítására irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházásoknál fenntartjuk a jelenlegi tervidőszakban megvalósult magas arányt. A rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és a közműépítés, a nagyvárosi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés hálózatának fejlesztésére fordítjuk. A lakásépítés üteme elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nagycsaládosok, a munkások lakásépítésének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi feltételei jobban igazodjanak a lakásra várók jövedelmi és szociális helyzetéhez.

—• Amint látható, a következő tervidőszakban is az életkörülmények, a jövedelmi viszonyok folyamatos javítására törekszünk, a reáljövedelmek és a reálbérek azonban a tervidőszak első felében — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — az öt év átlagánál szerényebb mértékben növekedhetnek.

— A terv számol az árak változásával is és ennek megfelelően irányozza elő a reálbérek és a reáljövedelmek növekedését, vagyis úgy alakítjuk a jövedelmeket és a szociálpolitikát, Hogy azok együttesen a lakosság élet- színvonalának tervezett javulását eredményezzék. Az árpolitika célkitűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ráfordításokat, Ez fontos feltétele annak, hogy megvalósulhassanak a termékszerkezet átalakítására, a minőség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitűzések. Ugyanakkor tartósan a fogyasztói árak sem maradhatnak el a termelési költségektől, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói árakat is emelni szükséges. A nagyobb kihatású fogyasztói áremelést, mint például jövőre a húsáremelést, jövedelemkíegészítéssel kapcsoljuk össze és ezáltal is biztosítjuk. hogy a tervezett reálbér- és a reáljövedelem-növekedés megvalósuljon.

— Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között maradjon,

biztosítani kell az árfegyelmel, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és visz- szaélések megelőzését. Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az ezeket irányító minisztériumokra abban, hogy a gazdasági szabályozók módosítása miatt bekövetkező nyereségcsökkenést áremeléssel. minőségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra.

— Megkülönböztetett figyelmet igényel, hogy az árualapok és a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondoskodni kívánunk arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az ellátásért felelős minisztériumok, vállalatok tartsák elsőrendű köte_ lességüknek, hogy összehangolt munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét.

Nemzetközi kapcsolataink

— Előrehaladásunk elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű fejlesztése, állandó bővítése nélkül. Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket, növeljük az áruforgalmat és a termelésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési formákat.

— A magyar népgazdaság fejlődésében a jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST-orszagok- kal folytatott sokoldalú együttműködésnek. Ennek szellemében veszünk részt több közös beruházásban, valamint a KGST-or- szágok nyersanyag- és energia- szükségleteinek kielégítését, a gépiparban a termelési kooperációt és a szakosodást hosszútávra megalapozó célprogramok kidolgozásában, majd megvalósításában. A mezőgazdaság területén olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből.

— Gazdaságunk fejlesztésében, szerkezetének korszerűsítésében a jövőben is kiemelkedő szerepe lesz a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Ipari termelésünk jelentős mértékben a Szovjetunió nyersanyag- és energia- forrásaira támaszkodik. Ipari beruházásaink számottevő hányada korszerű szovjet technológiai berendezések felhasználásával, közvetlen műszaki segítségével valósul meg.. Szovjet műszaki segítséggel, komplex berendezések szállításával épül például a paksi atomerőmű, az új solti rádióadó és sok más nagy létesítményünk. Ugyanakkor a Szovjetunió biztonságos értékesítési lehetőséget nyújt a magyar mar és a mező- gazdasági termékek számára.

— Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez.

— Minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkereskedelmi forgalom tervszerű megvalósítása. A tőkés importtal kapcsolatos árveszteségek és a termelés növeléséhez szükséges anyagim- port miatt a behozatalnál gyorsabb ütemben kell növelnünk a tőkés országokba irányuló exportot. Az ehhez szükséges árualapok gazdaságos megtermelése és értékesítése megköveteli a külkereskedelmi munka színvonalának emelését, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok nagyfokú aktivitását, összehangolt tevékenységét, a terveszerű- ség, a szervezettség és a piackutatás javítását.

— A tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat általános külpolitikai törekvéseinkkel összhangban, a szocialista közösség érdekeit is szem előtt tartva alakítjuk. Együttműködésre törekszünk, de ennek a kölcsönös előnyökön, a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell alapulnia.

— A megváltozott világgazdasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünk megköveteli, hogy jobban feltárjuk a világgazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott; feltételekhez.

— Most. amikor az országgyűlés a szocializmus építésének a következő 5 évre szóló nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes. pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival.

A jó kezdet fél siker

— A jó kezdet fél siker. Elkeli érnünk, hogy már a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozására: a gazdaságos export növelésére, a tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok kiszélesítésére, a munkaerő-gazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására. a munkafegyelem erősítésére. az adminisztratív létszám csökkentésére — a takarékosság következetes érvényesítésére, az energia és a nyersanyag észszerű felhasználására, a költség, vetési intézmények gazdálkodásának javítására, az igazgatási tevékenység egyszerűsítésére — egyszóval anyagi és szellemi erőforrásaink, nagy tartalékaink jobb hasznosításál a.

— Gondoskodni kell arról is, hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egy időben növekedjék a teljesítménybérben dolgozók száma, hogy a műszaki és a szervezési feltételekkel összhangban a munkanormákat mindenütt folyamatosan tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő álló-alapok fokozottabb kihasználására, az üzem- és munkaszervezés megjavítására. Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehetőségeinket meghaladó költekezéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó ieprezentálásnak, a felesleges külföldi utazásoknak, a pazarlásnak.

A törvénytervezetben foglaltcélok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi évekénél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemléleti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelésben, minden más területen is javítani kell. A gazdasági fejlődés feltételei — összhangban gazdaság- irányítási rendszerünk bevált alapelveivel — a központi irányítás. valamint a vállalati önállóság és felelősség egyidejű erősítését követeli. A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és össze hangol tahtoa tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társadalmi érdekek érvényesítését.

— A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, az egyszemélyi felelősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok tekintetben magasabb követelményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igényel. A vezetők többsége ma is eredmenyesen látja el feladatát, politikai. szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra. hogy a nagyobb követelményeknek megfeleljen. Gyakori azonban, hogy azonos műszaki és gazdasági feltételek rhellett dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és teljesítményei között elfogadhatatlanul nagyok a különbségek. A gyengébb eredmény az esetek nagv részében a nem megfelelővezetésnek tulajdonítható.

A szükséges személyi cserék mégis elmaradnak — és ez így nincs rendjén. Ugyanakkor jobban meg kell becsülni azokat a vezetőket, akik következetesek a párt- és az állami határozatok érvényesítésében. önállóak és határozottak a döntésekben, a végrehajtás. a munkafegyelem megkövetelésében. jó szervezők és kezdeményezők. akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráciát, megteremtik a feltételeit annak, hogy a szocialista munkaverseny a terv céljaival összhangban, lendületesen folytatódjék.

— Amikor most törvénybe foglaljuk a következő tervidőszak célkitűzéseit, olyan programról határozunk, amely igazodik a valóságos helyzetünkhöz, figyelembe veszi eddigi eredményeinket, reálisan számol erőforrásainkkal. a fejlődés belső és külső feltételeivel. A terv megvalósítása a gazdasági fejlődést, népünk életkörülményeinek további javítását, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelenteni. Ötödik ötéves tervünk a további előrehaladás, a szocialista építőmunka olyan programját jelenti, amely a nemzet egészét. dolgozó népünk boldogulását szolgálja. Ezért megvalósításában bizton számíthatunk munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk, egész dolgozó népünk cselekvő támogatására. Ez tervünk sikeres végrehajtásának legfontosabb biztosítéka.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom — zárta beszédét Németh Károly. (MTI)