Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
\ 2 % PETŐFI NÉPE # 1975. december 18. Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) mottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. Az egyensúly javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos, mar említett növekedésével szemben, a bdiíöldi felhasználás 23—25 százalékos növekedését tervezhetjük. A növekedésnek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy & fejlesztés, anyagi alapjai- bővülje- nek. • A" gazdasági egyensúly javítási* az államháztartás pénzügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi. Ezért a társadalmi tiszta jövedelemnek az eddiginél nagyobb hányadát kívánjuk az .államháztartás részére elvonni. Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szükség- szerűség. Ismeretes, bogy kimen fűltek a termelés fejlesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagy számú új munkaerő bevonására a termelésbe és új munkahelyek tömeges létesítésére. Társadalmi és gazdasági megfontolásokból egyaránt számottevő létszámemelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mivel a munkaerőhiány ma különösen ezeken a területeken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleg növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést. Meglévő lehetőségeink nagyobb kihasználását jelentené, ha a beruházások megvalósítási idejét le tudnánk rövidíteni. Ésszerűbben kell gazdálkodni a meglevő állóeszközökkel is. Ügy vélem, aligha van jobb nlkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség, az egyre hatékonyabb munkára való törekvés hassa át. Tovább korszerűsítjük az ipari és mezőgazdasági termelést Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 milliárd forint beruházással segítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési programok megvalósítását. Terveinkben központi ' helyet foglal el az energiatermelés és -ellátás, A villamosénergia-ipar termelése a következő öt évben erőteljes ütemben, évenként közel 7 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint továbbra is — bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energiaszerkezet korszerűsítését. 1980-ra az energiafelhasználásban a szén- hidrogének arányát az 1975. évi 57 százalékról 64—66 százalékra növeljük. Ez azt is jelenti, hogy: az energiaforrásokban az import aránya az idei 1 >43j ■ százalékról 1980-ra 56—58 százalékra növekszik. Szénhidrogén-szükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetuniónak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a felhasználásban tovább nő a földgáz szerepe. 1980- ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz félhasználásával számolunk. Ennek érdekében a hazai termelést legalább 6 milliárd köbméterre kell növelni. A szovjet földgázbehozatal növelése céljából részt veszünk az oren- burgi gázvezeték építésében. 1980-ban a népgazdaság villa- moser.ergiá-igénye mintegy 35 milliárd kilowattóra lesz, az idei 25 milliárd kilowattórával szemben. A növekvő import mellett tehát az erőművi kapacitások mintegy 1500 megawattos bővítésére is szükség van. A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban, A strukturális változtatásokat segíti elő, hogy a vas- és acélgyártásban elsősorban az ötvözött és nemesacél-gyártmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermékek előállítását növeljük. Nagy figyelmet fordítunk a gépiparra, mert a gyártmányszerkezet átalakításában és korszerűsítésében kétségtelenül ez az iparág rendelkezik a legnagyobb lehetőségekkel. A gépipar rugalmasságának javítása céljából a terv az elő- és félgyártmányok, alkatrészek és részegységek korszerű termelésének a fejlesztését, a bel- és a külföldi kooperáció erőteljes bővítését iránvozza elő. A könnyűiparban folytatjuk a Ruházati ipar rekonstrukcióját. Az élelmiszeriparban a lakosság ellátásának javítása, a gazdaságos kivitel növelése és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek minőségileg magasabb szintű feldolgozása és tárolása a feladat. Termelési és fejlesztési céljainkat csak úgv valósíthatjuk meg, ha a XI. pártkongresszus határozatának és a kormány munkaprogramjának megfelelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosítással és kooperációval párosuló szelektív iparfejlesztés lehetőségeivel. A jövőben határozottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termelés korlátozására, de lehetőleg megszüntetésére. A gyártmányszerkezet korszerűsítése melleit javítani keli termelési kultúránkat, tökéletesíteni kell a meglevő termékek minőségét. a szállítókészség egyidejű javításával. Ennek is egyik módja a gazdaságtalan termelés korlátozása és megszüntetése. A másik módja új. versenyképes, jól értékesíthető, korszerű termékek előállítása. A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mező- gazdaságban a termelés évi 3,2— 3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegyezik az 1971 — 75 években elért fejlődéssel. Ez a magasabb :bázisra-!épülő növés, ke.déíji j.eJpim.hVjza.t.jCSgk/ intenzív, fejlesztéssel, a termőföld ésszerű kihasználásával, a hozamok és a termelékenység erőteljes emelésével ért idő el. A mezőgazdaság a jövőben is fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk, hogy mezőgazda- sági termékeinket minél értékesebb termékekké feldolgozva exportáljuk, s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásaiból számunkra hátrányos hatásokat, de kihasználjuk a lehetséges előnyöket. A hátrányos hatások elhárítása szempontjából is jelentős á Szovjetunióval hosszabb időszakra — számunkra fontos, más cikkek szállítása ellenében — kötött zöldség- és gyümölcsszállítási, illetve előkészített gabona- szállítási egyezményünk is. A mezőgazdaság fejlesztését öt év alatt mintegy 105—107 milliárd forint beruházással segítjük. A fejlesztés középpontjában a gépesítés áll, A beruházási ösz- szegnek mintegy a felét erre fordítjuk. A mezőgazdaság termelésének alapját továbbra is a szocialista nagyüzemek' képezik, ezekben évente 4,5—5 százalékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelentős feladatok hárulnak a háztáji es kisegítő gazdaságok termelésére, amelynek ösztönzését és támogatását a jövőben is fontosnak tartjuk. Az építőipar alapvető feladata ebben a tervidőszakban fs az, hogy a népgazdaság építési-szerelési igényeinek 30—33 százalékos növekedését tervszerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagylétszámú, műszakilag jól felszerelt építőipari szervezeteket kell elsősorban fejleszteni, de fokozott gondot kell fordítani az ésszerű és takarékos tervezésre is. Az építőipar fejlesztéséhez a terv szerint mintegy 19—20 milliárd forint all rendelkezésre. A növekvő szállítási és hírközlési feladatok hatékony ellátására. valamint az állóeszközök elhasználódásából és a struktúraváltozásokból adódó igények kielégítésére öt év alatt összesen 105—107 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő a terv. Tervszerű együttműködés a KGST-országokkal ötéves tervünknek szerves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlesztése és a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyí- -tése. Ezt figyelembe véve, a külkereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal növekszik, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedik. A szocialista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import növekedése 32—35, az exporté 42— 45 százalék. A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyipari termékekben bővül. A nem szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal tervezzük növelni a forgalmat. A behozatal — az ésszerű takarékosság keretein belül — ki fogja elégíteni a termelői és a fogyasztói szükségleteket. Különösen fontos azonban az importtal való ésszerű gazdálkodás, az importanyagok magasabb szintű feldolgozása. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal. mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST.or- szággal folytatott tervszerű együttműködésnek és a kölcsönös áruforgalom erőteljes fejlesztésének. Fokn/.ódik az új formáknak, a termel, x együttműködéseknek, a nyers- . s alupanyagtermelés közösen történő fejlesztésének a szerepe. Készt veszünk az oren- burgi gázvezeték, az uszty— ilimszki cellulózkombinát. a kiembajevi azbesztkitermelő és dúsító kombinát és a Vinyica— Albertirsa közötti 750 kW-os villamostávvezeték építésében. A feldolgozóiparban is bővülnek kooperációs és szakosítási kancsolataink. A kölcsönös előnyök és érdekek tiszteletben tartása elvének alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban jelentősen bővülnek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal. E téren különösen fontos a termelési. fejlesztési és kooperációs együttműködési formák megteremtése. Életszínvonal-politikai célkitűzéseink Jövedelempolitikánk feladata a munka szerinti elosztás követke- zgteáebb megvalósítása, valamint az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14—16 százalékos reálbér növekedést és 18—20 százalékos reáljövedelem-növekedést tervezünk. Azzal számolunk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozók keresetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló eszközökből elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez, való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv. Árpolitikánkat egész gazdaság- politikánknak és életszínvonal-politikánknak alárendelten határozzuk meg. Ezért az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásának tendenciáit, az azokra ható tényezőket és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor gazdaságpolitikai és életszínvonal-politikai céljainkkal összhangban alakuljon. Továbbra is kiemelt társadalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának növeléséül .A terv összesen 430—440 ezer uj lakás építésével, ezen belül — a beruházási lehetőségek figyelembevételével — legalább 150—160 ezer állami lakás felépítésével számol. Ebből a tanácsi bérlakások és az értékesítésre kerülő lakások száma legalább 140—150 ezer lesz. ami 10—15 ezerrel több, mint a IV. ötéves terv időszakában. A tervjavaslat előirányozza a kulturális szolgáltatások, mindenekelőtt az óvodák, általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztését. A kulturális ellátásra előirányzott eszközökből nőve],vő hányadot fordítunk az oktatás céljaira. A lakosság egészségügyi és szociális ellátásának javítására rendelkezésre álló erőinket mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére, a kórházi beteg- ellátás színvonalának emelésére, különösen a szülészeti és gyermekellátást szolgáló egészségügyi hálózat bővítésére összpontosítjuk. Társadalompolitikai és gazdasági feladataink megvalósításához a tervjavaslat összesen 970—980 milliard^ forint beruházását irányozz,: elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű beruházásra kerülhet r. Ez 25— 26 százalékkal nagvubb, mint 1971—75-ben. Figyelembe véve azonban a gazdasági egyensúly követelményeit, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, valamint az építési előirányzat feszességét — ez a beruházási lehetőségek felső határát jelenti. Ezért társadalmi és gazdasági megfontolások alapján rangsorolni kellett az igényeket és őszintén meg kell mondani. nincs mód arra. hogy a jelenlegi helyzetben minden jogos és gazdaságilag ésszerű igényt kielégítsünk. Viszonylag kevés új nagyberuházással számolunk, és a terv most csak az 1976—77-ben meg- ke/< I' utó nagyberuházásokról dönt. Javaslom, hogy a további beruházásokról a későbbiekben, a változó feltételek ismeretében határozzunk. , Az y,, ötéves, terv végrehajtása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy már a tervidőszak első évében határozott eredményeket érjünk el. mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javításában, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyiségének. minőségének és szerkezetének kialakításában. Éppen ezért, az 1976-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény. Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg, fogadja el és a tervet emelje törvényerőre. Huszár István expozéját követően dr. Bognár József. az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke szólalt fel, aki elmondotta, hogy a benyújtott törvényjavaslatot az ország- gyűlés állandó bizottságai megvitatták. Álláspontjuk egységes volt: a terv reálisan, jól megalapozott. A törvényjavaslat vitája Az előadói beszédet követően megkezdődött a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat felett. Az első hozzászóló Szépvölgyi Zoltán volt. A Fővárosi Tanács elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a törvénytervezetben előirányzott feladatok, célkitűzések következetes intézkedésekkel tel- jestíhetők. Rámutatott, hogy új magatartásformára van szükség: nem több pénzéit, több beruházásért kell harcolni, hanem mindenhol és mindenkinek haladéktalanul hozzá kell fognia ahhoz, hogy saját gazdasági egysége tervét a Központi Bizottság novemberi határozata és a tervtörvény alapján elkészítse. Ezután Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. (Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) A vitában ezután dr. Ortutay Gyula Bács-Kiskun megyei képviselő, egyetemi tanár szólalt fel, aki a kulturális fejlődést szolgáló előirányzatokat elemezte. Felhívta a figyelmet az általános iskolák és a szakmunkáskép_ zés minőségi fejlesztésének fontosságára, pénzügyi feltételeinek biztosítására. Központi feladatnak minősítette a pedagógusképzés minőségének javítását is. Elismeréssel szólt a nevelők sokrétű közéleti szerepléséről. A képesítés nélküli pedagógusokkal kapcsolatban megállapította, hogy rájuk a jelenlegi helyzetben szükség van, becsülni kell azokat, akik a szakképzettség megszerzésére törekednek. Mindazonáltal távlatban arra kell törekednünk, hogy senki ne tanítson képesítés nélkül. Más azonban a törekvés, és más a jelenlegi realitás — mondotta. Szabó István, Hajdú-Bihar megyei képviselő, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke felszólalásában szólt a termelőszövetkezetekben megvalósított különböző termelési rend. szerekről, a műszaki bázis és a szellemi kapacitás növekedéséről, a háztáji és a kisegítő .gazdaságok szerepéről, jelentőségéről. Nemeslaki Tivadar kohó. és gépipari miniszter az iparág helyzetét taglalva rámutatott, hogy a IV. ötéves tervidőszakban mind a gépipar, mind a kohászat sikeresen teljesítette feladatát. A törvényjavaslatra utalva hangsúlyozta, hogy a kohászatnak és a gépiparnak jelentős részt kell vállalnia a népgazdaság egyensúlyi helyzetének fokozatos helyreállítását szolgáló munkából. A miniszter részletesen szólt a takarékosság jelentőségéről. Mint mondotta, minden szinten határozott intézkedésekre van szükség a pazarlás megszüntetésére. Szigorú, de ésszerű takarékosságot kell érvényesíteni. A tegnapi vita valamennyi részvevője egyetértett a törvény- javaslattal. Az országgyűlés ma további képviselői hozzászólásokkal folytatja munkáját. (MTI) Megnyílt Havannában a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa (Folytatás az 1, oldalról.) gyár pártküldöttség nevében teljes sikert kívánunk a Salvador Allende Általános Iskola tanári karának a szocialista Kuba ifjú nemzedékének nevelésében. Végül Kádár János betért egy munkáscsalád szépen berendezett otthonába és szívélyesen elbeszélgetett lakóival. A magyar pártküldöttség este — magyar idő szerint a szerda hajnali órákban — megtekintette „A forradalom eredményei” című nagyszabású kiállítást. A Havanna központjában tizenhétezer négyzetméter területen rendezett bemutató képekkel, grafikonokkal ad áttekintést a kubai nép sok évtizedes függetlenségi harcáról és azokról a nagyszerű eredményekről, amelyeket a forradalom győzelme után eltelt csaknem 17 esztendő alatt ért el. A sok ezer résztvevővel lezajlott ünnepélyes megnyitót követően Guillermo Garcia, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja kalauzolta végig a kiállításon Kádár %j ánost. A magyar pártküldöttség nagy érdeklődéssel nézte meg a rendkívül gazdag anyagot, amely felsorakoztatja Kuba — elsősorban a szocialista közösség támogatásával létrejött — új iparágainak termékeit is. A kiállítás első látogatói között ott voltak a kubai párt első kongreszszusára Havannába érkezett számos küldöttség vezetői és tagjai, Moszkvában szerdán nyilvánosságra hozták annak az üd-‘ vözletnek a szövegét, amelyet az SZKP Központi Bizottsága intézett a Kubai KP I. kongresz-l szusának részvevőihez. Az SZKP Központi Bizottsága; — hangzik az üdvözletben —' meggyőződését fejezi ki, hogy a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának határozatai előmozdítják a kubai munkásosztály, parasztság és dolgozó értelmiség; még szorosabb felzárkózását kommunista pártjuk köré — újabb sikerek elérését a szocia-.; lizmus nagy ügyében. A központi’» bizottság megelégedéssel állapítja meg, hogy az SZKP és a Kubai KP azonos nézeteket vall korunk összes fontosabb problémáit illetően. Pártjaink sokoldalú testvéri együttműködése a szovjet—kubai barátság tartós alapja. A Szovjetunió KommuV nista Pártja továbbra is mindent, megtesz, hogy állandóan erősítse a két ország és a két nép megbonthatatlan szövetségét. Évről évre erősödnek a szoros barátság és testvériség szálai Kuba és a többi szocialista ország között. Ez a barátság és testvériség a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus el«, vei iránti hűségen alapszik. (MTI, TASZSZ) A Szovjet-Magyar Baráti Társaság konferenciája Moszkvában, a Barátság Házában szerdán megnyílt a Szovjet—Magyar Baráti Társaság negyedik ötéves országos konferenciája. A konferencia több mint kétszáz küldötte — az SZMBT tagozatainak és kollektív tagjainak képviselői — megvitatja a szervezet tevékenységének eredményeit az öt évvel ezelőtt megtartott hasonló értekezlet óta eltelt időszakban. értékeli az SZMBT munkáját és kijelöli a következő, .évels, feladatait. A tanácskozáson meghívott vendégként . rés^?t yes?, > , ^gygpnT^SWr jet Baráti Társaság delegációja is, élén Nagy Máriával, a társaság főtitkárával. Az SZMBT konferenciáját szerdán reggel Pjotr Fedoszejev akadémikus, a társaság központi vezetőségének elnöke nyitotta meg. Ezután megválasztották a konferencia 55 tagú elnökségét, melyben a szovjet politikai, társadalmi és kulturális élet számos neves személyisége kapott helyet. Az elnökség és a mandátumvizsgáló bizottság megválasztása után Pjotr Fedoszejev tartott egyórás beszámolót. Emlékeztetett arra, hogy az SZMBT 1958-ban a két nép közötti barátság és a sokoldalú együttműködés elősegítése céljából jött létre. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság tekintélyes tömegszervezetté fejlődött, jelenleg összesen 62 köztársasági, területi és városi tagozata van. A társaság helyi vezetőségeiben 1500 aktivista tevékenykedik rendszeresen, nymodon — mondotta Fedoszejev —- a magyar néphez fűződő kapcsolatok ,tápolása . a. Szovjetunióban tprp^g^ozgabimmá vált és teljes támogatást élvez á kommunista párt, az állami és társadalmi szervezetek részéről. 7, A társaság előadásokat, beszámolókat. irodalmi és zenei esteket rendez. Megszervezi a magyar nemzeti ünnepekről való megemlékezést a Szovjetunióban. A beszámoló külön méltatta a testvérvárosi kapcsolatok fejlődését. Példaként említette az egymástól több mint ötezer kilométerre levő szibériai Kemerovo és Salgótarján bányászvárosok kapcsolatait. (MTI) Púja Frigyes és dr. Bíró József hazaérkezett Moszkvából Púja Frigyes külügyminiszter szerdán hazaérkezett Moszkvából a hét európai szocialista ország külügyminiszterének tanácskozásáról. A Ferihegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminiszterhelyettes fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter ugyancsak tegnap érkezett haza Moszkvából, ahol tárgyalásokat folytatott szovjet partnerével, N. Sz. Pato-, licsev külkereskedelmi miniszr terrel. A megbeszélések befej ez-? tével aláírták az 1976—1980. évi magyar—szovjet hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodást, valamint az 1976. évi áruszállításokba vonatkozó jegyzőkönyvet. (MTI) Tárgyalások Lisszabonban a kormány átalakításáról Costa Gomes portugál köztársasági elnök szerdán fogadta a kormánykoalícióban részvevő három párt képviselőit és a kabinet tervezett átalakításáról tárgyalt velük. A személyi változásokat. mint ismeretes, az tette szükségessé, hogy a demokratikus Néppártban szakadás következett be Sa Cerneiro főtitkár mereven kommunista-ellenes vonala miatt, és a párt több minisztere lemondott tárcájáról. Az átfogóbb politikai eszmecsere este kezdődött az MFA forradalmi tanácsának öttagú küldöttsége és a hét legnagyobb párt képviselői között annak a politikai dokumentumnak felülvizsgálásáról, amelyet az áprilisi választások előtt írtak alá az MFA és a pártok vezetői az ország politikai szerkezetéről. Letartóztatták Carlos Cruz de Oliveria őrnagyot, volt egészség- ügyi miniszterhelyettest, akit a katonai zendülés leverése óta körözött a rendőrség. A felfüggesztett lisszaboni napilap, a Diario de Noticias ú$ igazgatótanácsa elbocsátotta á lap tizennégy munkátangst. köztük az eddigi igazgatót és helyettesét, akiket a lap baloldali irányvonaláéit felelősnek tartanak. A Diario de Noticiason kívül még hét másik államosított lisz- szaboni lap nem jelenik meg, mert a kollektívák nem hajlandók együttműködni az újonnan kinevezett igazgatótanácsokkal. Mint az ADN tudósítója ielen- ti, a portugál lakosság antifasiszta és demokratikus csoportjai fokozódó erővel védelmezik a szabadságjogokat és más forradalmi vívmányokat. A lisszaboni ipari övezet munkásbizottságainak ideiglenes munkásbizottsága egységes fellépést sürgetett a reakció és a fasizmus ellen. A portugál értelmiségiek egységes mozgalma, a MUTI azonnali intézkedéseket követelt az elbocsátott újságírók visszavételére. Sztrájkba léptek a könyvkiadók és, könyvüzletek dolgozói, mert a tulajdonosok mindeddig nem teljesítették a munkaügyi minisztérium által már jóváhagyott kollektív szerződésüket. (AP, UPI, Reuter, DP A, ADN)
