Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az elmúlt öt esztendő gazdasági fejlődése a vázolt nehézségek ellenére is jó alapokat teremt szocialista építőmunkánk folytatásához. A tervjavaslat elkészítése széles körű, kollektív munka eredménye. Kidolgozásában részt vettek az ország legnagyobb ipari és más vállalatai; szoros együttműködés alakult ki az országos irányító, illetve a helyi állam- igazgatási szervek és a tudományos kutatóintézetek között. A tervek fő céljai — ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jellegét és nagyságrendjét — reálisak és megítélésünk szerint bizonyosan megvalósíthatók. A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30— 32, az ipari termelés 33—35, az építési-szerelési tevékenység 30 —33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elértünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosz- szabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. A szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvonalának rendszeres emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlanságot vagy éppen megmerevedést. Nincs tértől és időtől elvonatkoztatott gazdaságpolitika, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rugalmassággal párosuló elvi következetesség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenységét jellemzi. Ily módon a gazdaságpolitikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtérbe, sőt új elemekkel, feladatokkal is gazdagodhat, miközben az egész gazdaságpolitika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítását, sőt azok még következetesebb megvalósítását szolgálja. Jelenleg a kitűzhető célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya és nem kiegyesúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. Minden megfontolás amellett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további folyamatos fejlődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdaságpolitikai feladatnak tekintsük. A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és szá(F oly tatás a 2. oldalon.) lési választókerületben az időközi választás a törvény előírásainak megfelelően folyt le, képviselőnek Udvardi Erzsébetet választották meg. Apró Antal ezután tájékoztatta a képviselőket, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, illetőleg a bizottságokban felmentés és elhalálozás folytán megüresedett helyek betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Kovács Sándor képviselőt miniszterhelyettesi kinevezése miatt ipari bizottsági tagsága alól felmentette, Gyuricza László képviselőt, az ipari bizottság tagjává Benjámin László képviselőt pedig a kulturális bizottság tagjává választotta. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Minisztertanács megbízásából Huszár István, a kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke benyújtotta az országgyűlésnek Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Országunk életében nagy jelentőségű egy-egy ötéves tervidőszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv mindenkor szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztését szolgálja, ezért teljesítése, egy-egy tervidőszak alatt megtett út értékelése, nemkülönben az elkövetkező időszak céljainak és feladatainak meghatározása legfontosabb teendőink egyike, egész népünk ügye. Teljesítettük a negyedik ötéves tervet Az 1971—75. évekre szóló nép- gazdasági terv legfontosabb célként a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, a kiegyensúlyozott és egyenletes gazdasági fejlődést, a termelés korszerűsítését és összetételének javítását, a nemzeti vagyon gyarapítását, a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus bővítését, s ezen belül a KGST- országokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. A kitűzött célokat elértük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátra van, az adatokból mármost megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5—6,0 százalék helyett 6,3 százalékkal növekszik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a tervezett 6 százalékkal szemben 6,5 százalékos, a mező- gazdasági termékek termelése is gyorsabban emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3 százalék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3 —3,5 százalék. Az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A termelésben lekötött eszközöket is figyelembe véve pedig a nemzeti jövedelem növekedésének már mintegy 60 százaléka a hatékonyság javulásából származott. A tervidőszakban az aktív keresők száma mindössze 1,8 százalékkal növekedett, a munka- időalap pedig némileg csökkent, mert az országban — néhány munkakör kivételével — lényegében befejeződött a rövidített munkahétre való áttérés. Az ipari termelés növekedésének több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Tovább korszerűsödött az energiatermelés és a felhasználás struktúrája. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki szempontból progresszív ágazatok, mint pl. Célunk az új tervidőszakban: a szocialista építés töretlen folytatása termelési rendszerek megjelenése és elterjedése, a gépesítés színvonalának növelése, a korszerű vegyszerek egyre nagyobb mértékű alkalmazása. A népgazdaság hatékonyságának javulása aligha következhetett volna be, ha hazánk nem élt volna a nemzetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcsolatunk a Szovjetunióval. Fejlődésünket a beruházások1 számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves tervben közel 50 százalékkal nagyobb a beruházások volumene, mint a megelőzőben. Az átlagot meg-* haladó mértékben növekedtek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlődött a villamosenergia-ipar, az építőanyagipar és a vegyipar. A terv- ' időszakban 80 nagyberuházást fejeztünk be. A gazdasági építőmunka eredményeként tovább csökkentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkülönbségek. Az Alföld és a Dél-Dunántúl gazdasági fejlődése — a tervnek megfelelően — meghaladta az országos átlagot. Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvonalának javításában, a szocialista életmód kiteljesedésében is számottevő eredményeket' értünk el. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervnek megfelelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyzetének javítására fontos szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a lakásellátottság, öt év alatt a tervezett 400 ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítjük, hogy gazdaságunkat érzékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973 őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kísért válságjelenségek és a számunkra hátrányos árarányváltozások. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 296. szám Ára: 90 fillér 1975, december 18. csütörtök Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentését. Eszerint a Veszprém megyei 13-as számú országgyűMEGNYÍLT HAVANNÁBAN a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa A magyar delegáció látogatása Alamarban GYORSAN, PONTOSAN, JÓL DOLGOZNAK Fejlődött a szocialista brigádmozgalom A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusán elhangzott beszámolóban s az ezt követő felszólalásokban nagyon sok szó esett a szocialista brigádok munkájáról. Mint azt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára mondta, a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny során tovább fejlődött a szocialista brigádmozgalom. S az a tény, hogy Kádár János elvtárs a szakszervezeti kongresszusnak írt levelében a szocialista brigádok hármas jelszavát, mint megvalósításra váró feladatot egész társadalmunk figyelmébe ajánlotta, bizonyítéka annak is, miszerint jó úton haladnak a gyárakban, üzemekben, közös gazdaságoknál dolgozó munkacsapatok. Az elismerő szavakat Bács- Kiskun megyében is jelentős eredmények alapozták meg. Erről beszélgettünk Laczy Endrével, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyebizottságának titkárával, aki Kálmán Mihály kalocsai esztergályossal együtt, 13 és fél ezer dolgozót képviselve részt vett a szakszervezeti kongresszuson. Az építők szaksze-vezetének megyebizottságához 13 vállalat és két, úgynevezett helyi csoport tartozik. Az idén több mint 300 munkacsapat tűzte célül a szocialista cím, illetve oklevél elnyerését. A 425 szocialista brigádban csaknem 4800-an dolgoznak. Aktivitásukat jellemzi, hogy valamennyien bekapcsolódtak a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója* tiszteletére indított munkaversenybe. Vállalásaik szerint elsősorban a termelési célkitűzések maradéktalan megvalósítására törekedtek. a kőművesekből, szerelőkből alakult szocialista brigádok gyors, pontos munkájának köszönhető például az, hogy a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat már novemberben teljesítette a lakásépítési tervét. A szocialista brigádok eredményét jelzi az is, hogy a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárából határidő előtt kigördült az uszty- ilimszki vasszerkezetekkel megrakott utolsó vagon. Példaként említhetők a Fémmunkás Vállalat halasi gyárának szocialista munkacsapatai is, melyek közül a Delta brigád elnyerte a megyei pártbizottság vándorzászlaját. Az év során a szocialista kollektívák fokozott figyelmet fordítottak arra, hogy a közösségnek minél hasznosabb társadalmi munkát végezzenek. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat ifjúsági szocialista brigádjai például több ezer óra társadalmi munkát végeztek a széchenyivá- rosi ifjúsági garzonház építésénél. A kecskeméti parkettagyár brigádjai a széchenyivárosi óvodát és a Hunyadivárosban levő új iskolát patronálják. Játékokat, iskolai szemléltető eszközöket készítenek a gyerekeknek. A tapasztalatok szerint az építők megyebizottságához tartozó gyárak és vállalatok szocialista brigádjai a mozgalom második jelszavát is egyre nagyobb tartalommal töltik meg. Vagyis szakmailag és politikailag rendszeresen továbbképzik magukat. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál és a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában például évek óta kihelyezett általános iskolában végezhetik el a dolgozók a 8 osztályt. A szakmunkásképzésben kiemelkedő eredményt ért el a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat. Jelenleg 180 ipari tanulót foglalkoztatnak. A szocialista brigádok vállalták, hogy rendszeresen foglalkoznak a szakmunkásjelöltekkel, s felkészítik őket a vizsgára. A magyar szakszervezetek kongresszusának határozata egyebek között megjelölte a szocialista brigádmozgalom további fejlődésének irányát, s a feladatokat. Az építők megyebizottságához tartozó gyárak, vállalatok szocialista brigádjainak egyik legnagyobb gondja, hogyan foglalkozzanak a bejárókkal, akik munkaidő után hazamennek, s így nem kapcsolódhatnak be a közösségi életbe. A gazdasági, társadalmi, politikai vezetők ösz- szefogása szükséges e probléma megoldására, amely néhol már sikerrel járt, mint például Kecskeméten, Kiskunhalason, Baján, ahol korszerű, jól berendezett munkásszállókban laknak a dolgozók. T. L. a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter pedig a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: L A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. 2. A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően ezután Huszár István tartotta meg expozéját. a műszeripar, a híradástechnikai és számítástechnikai ipar, a köz- útijármű-gyártás, a gyógyszer- ipar, a műtrágyagyártás, valamint a petrolkémiai ipar. A gépipar termelésének kb. egyharma- da új, legfeljebb három éve gyártott termék. Mindennek eredményeként a termelést meghaladó ütemben növekedett az ipari termékek értékesítése, elsősorban a külföldön értékesített termékek mennyisége. A mezőgazdaság gyors fejlődését jól szolgálta az iparszerű Szerdán Havannában megnyílt a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A kongresszus munkájában több mint háromezer küldött vesz részt. Jelen van számos kommunista és munkáspárt, köztük az MSZMP küldöttsége, Kádár Jánosnak, a párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével. A kongresszus résztvevői megvitatják a társadalomfejlesztés alapvető problémáit a szocialista építés jelenlegi szakaszában. A kongresszus elé kerül jóváhagyásra a párt programtervezete, valamint az új alkotmány tervezete. Ezenkívül megvitatják az első ötéves népgazdaság-fejlesztési terv irányelveit. A kongresszus vitájában kiemelkedő helyet foglalnak el a gazdaságirányítással, a népi hatalmi szervek létrehozásával, valamint az ország politikai-közigazgatási felosztásának módosításával kapcsolatos kérdések. A kongresszus végül jóváhagyja a párt szervezeti szabályzatát és megválasztja vezető szerveit. • A Kádár János vezette magyar pártküldöttség kedden délután Alamarba látogatott el. Alamar, a Havannától mintegy tíz kilométerre levő lakónegyed neve ma már Kuba határain túl is ismert. Nem elsősorban azért, ■mert festői szépségű környezetben, a Karib-tenger partján épült, és épül, pár száz méterre Cojimar-félszigettől, Hemingway kedvelt alkotóműhelyétől, hanem azért, mert 1971-ben itt bontakozott ki — Fidel Castro kezdeményezésére :— a kubai mikro- brigád-mozgalom. Gyárak, üzemek munkáskollektívái alakítot• Magyar—Kubai Barátság tlvegkombinátban a Kubai KP I. kongresszusának tiszteletére kiállítás nyílt népeink életéről, a két ország kapcsolatairól. (MTI-fotó—Király Ferenc felv.—KS) ták meg azokat a munkacsapatokat, amelyek hozzáláttak a városrész új, korszerű otthonainak építéséhez —, s közben társaik helyettük is elvégezték az üzemben a munkát, pótolták a lakásépítők hiánya miatti termeléskiesést. Alamar ma már közel 20 000 lakosú település, valóságos kis város, tágas, szép otthonokkal, iskolákkal, üzletekkel. A helybeliek közül — a látogatás alkalmából — ezúttal a legkisebbek, a gyerekek voltak a „főszereplők”: Kádár János a Salvador Allendéről elnevezett alamari iskola kis növendékeivel, életükkel, munkájukkal ismerkedett meg. — Nőjetek nagyra, legyetek jó fiai és lányai gyönyörű hazátoknak — búcsúzott a kicsiktől Kádár János, majd a nagyobbak osztályait járta végig. Betért a munkaműhelybe is, ahol a tanulók már komoly feladattal foglalatoskodtak : gyógyteát csomagoltak dobozba és látták el címkével. Megnézte a szabadtéri sport- és játszóteret, az iskola uszodáját, majd a következőket írta a tanintézet emlékkönyvébe: — A Kubai Kommunista Párt első kongresszusára érkezett ma(Folytatás a 2. oldalon.) t m wmm’M Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Huszár István expozéja
