Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
4 « PETŐFI NÉPE • 1915. december 17. Uj terv - új szabályozók 2. Nyereségadózás és alapképzés ® A Kiskunhalasi Állami Gazdaság borászati üzeme. Á kölcsönös érdekek és a bizalom jegyében Az 1976. január elsején életbe lépő új szabályozók jelentős része csökkenti — átlagosan mintegy 35 százalékkal — a vállalati nyereséget. A jelenlegi tervidőszakban évről évre módosult a tiszta jövedelem-költségvetés és vállalatok közötti megoszlásának aránya, a központosított jövedelemhányad 75 százalékról kb. 65 százalékra csökkent, s ez is hozzájárult a költségvetés hiányának növekedéséhez. Kétségtelen, hogy a nyereség színvonalának, tömegének mérséklése, a tiszta jövedelem nagyobb mértékű centralizálása javítja a költség- vetés pozícióját és a gazdaság belső egyensúlyi helyzetét. Mégsem ez a szabályozók módosításának a lényege. Ez a cél ugyanis egyéb módon — példának okáért csupán a nyereségadó növelésével — is elérhető. A Kiskunhalasi Szőlőtermesztési Rendszert egy évvel ezelőtt ismerte el a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Gazdaságunk azonban már jóval előbb kialakította a környező termelőszövetkezetekkel azt a termelési kapcsolatot, amely elősegítette a technológia kialakítását. A kedvezőtlen termelési környezet szinte kényszerített bennünket erre. Először két közös gazdaság működött együtt a Kiskun- halasi Állami Gazdasággal, tavaly már öt, s az idén újabb két szövetkezet társult. A HALASI RENDSZERHEZ jelenleg .1850 hektár szőlőterület tartozik. A partnergazdaságok az idén hektáronként 110 mázsa szőlőt, takarítottak be. A Halasi Állami Gazdaság termésátlaga 90 mázsa volt hektáronként. Az elmúlt évhez képest a gazdaság kilenc, a partnerüzemek 21 mázsával javították a termésátlagot. Ez is bizonyítja á korszerű technológia hasznát. A cél a termelési lehetőségek jobb kihasz- . nálása, s ezzel a hatékonyabb gazdálkodás megteremtése. Ha egy-egy üzemet tekintünk, különösen szembetűnik az eredmény. A kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezet 1970-ben 1.3,2 mázsa átlagtermést takarított be hektáronként. Az együttműködés első évében már 60, legutóbb pedig 100 mázsa feletti átlagtermést értek el. Á növekvő termésátlagok és a biztonságosabb termelés ellenére megállapítható, hogy a szőlőtermesztésben képződő nyereség viszonylag alacsony. Több éves átlagban ötezer l óri ni körül mozog hektáronként. Ebből következik, hogy a szőlőtermesztésből képződő nyereség kevés ahhoz, hogy az ágazat önmagát felújítsa. Jelenleg sok gond van az új telepítések létrehozásával. Nő a telepítések anyagköltsége, nehézséget jelent a magas értékű szaporítóanyag előállítása. Egy hektár szőlő telepítése körülbelül 200 ezer forint, a járulékos beruházásokkal együtt megközelíti a 400 ezer forintot. Ehhez nincs elegendő pénzük a gazdaságoknak. Helyes lenne, ha a korszerű termesztési rendszerekhez tartozó gazdaságok megkülönböztetett pénzügyi támogatást kapnának. A körülményes adminisztrációt is csökkenteni kellene. Mi a rendszergazda feladatai közé soroljuk a kisüzemi szőlőtermesztés támogatását is. 1971- ben Kiskunhalas körzetében 388 hektár, tavaly pedig csak 241 hektár területen volt kisüzemi szőlő- termesztés. A jövőben ezekből a kisgazdaságokból is — amelyek jórészt a termelőszövetkezeti partnereink háztáji gazdaságai — felvásároljuk, feldolgozzuk a szőlőt. Ezzel is növeljük a kereskedelem részére átadott áru meny- nyiségét. A partnerek kapcsolatában nem a piaci együttműködés az elsődleges nálunk, hanem a termelés fejlesztése, a meglevő termelő- kapacitások kihasználása. Fontos feladatunknak tekintjük a rendszerhez tartozó szőlőterületek korszerűsítését. Tavaly már partnereink ültetvényein is megjelent a szüretelő kombájn. Az együttműködés során szó van arról, hogy együtt vásárolunk szüretelőgépeket. A kiskunhalasi Vörös Szikra Termelőszövetkezettel megegyeztünk, hogy gazdaságunk tajói borászati üzemében 10 ezer hektoliter tárolótér-bővítést valósítanak meg. JELENLEG egyébként 175 ezer hektoliter termést, tudunk elhelyezni és óránként 6 ezer palackot tölteni. Egyik nagy gondunk, hogy megfelelő nagy teljesítményű erő_ és munkagép ma gyakorlatilag nincs a hazai kereskedelemben. A vezérgépek — gondolok itt a helikopterre és a szüretelő kombájnra —- technikai színvonalának és technológiai értékének megfelelő berendezések rendszerbe való állítása jelenleg' kísérleti stádiumban van. Meg kellene vizsgálni az importlehetőségeket, de az egyes munkagépek hazai gyártásának lehetőségét is. A szőlőtermesztési együttműködésen túlmenően egyéb termelési ágazatban is keresik a kapcsolatot partnereink. Fontos tennivalónak tartjuk a személyi feltételek javítását is. Szakmérnökök, technikusok, szak- és betanított munkások képzését, beállítását. A továbbképzést tanfolyamok, műszaki konferenciák segítik elő. Sokat javult a kutatóintézetekkel is a kapcsolat. Együttműködünk a termelést, a feldolgozást segítő tudományos intézetekkel, szakmai szervezetekkel. FŐBB CÉLKITŰZÉSEINK a továbbiakban: a hozamok további növelése, 1980-ig az ültetvények korszerűsítése, amellyel egyúttal megteremtjük a gépi betakarítás feltételeit. Tovább javítjuk a fajtaszerkezetet. Növeljük a gépparkot, közös javítóbázist alakítunk ki. Folytatjuk a szakmai képzést. Szeretnénk a technikai eszközök tipizálását is megvalósítani. A Kiskunhalasi Szőlőtermesz-' lési Rendszer a termőtáj adottságait figvéíernbe véve fejlődik:''“ Hosszú távú együttműködést akarunk megvalósítani a környező termelőszövetkezetekkel, a kölcsönös érdekek és bizalom jegyében. Katona István a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója • A gazdasági növekedés szánté egyetlen forrása a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása. ami vállalati szinten a gazdálkodás javuló hatékonyságával — az élőmunka termelékenységé, nek növelésével, az eszközök és a7. anyagok jobb hasznosításával — biztosítható. A szabályozó módosítások ezeket a hatékonysági követelményeket „mondják el” a vállalatoknak. Példának okáért: az ésszerű munkaerő-gazdálkodást segíti — a bérszabályozás mellett — a bérjárulék-költségek — SZTK-járulék és illetményadó — növekedése. Ugyanezt a célt', az ésszerűen takarékos gazdálkodást kívánja előmozdítani az anyagok tekintetében a termelői árrendezés, amely csökkenti a belső éj a külkereskedelmi árak közötti különbséget és a termelési célú import dotációját. Az említett módosítások hatására a termelés és a gazdálkodás hatékonyságának javítása lesz, a „gaz. dasági növekedő:-', a vállalat boldogulásának i gyet len forrása, lehetősége. A változások érzékeltetése érdekében kockáztatjuk meg azt. az állítást, hogy az. új szabályozó rendszer „nyereségcentrikus'’, mégpedig abban az értelemben, hogy minden nyereséggel összefüggő szabályozást újrafogalmazott. Mert nemcsak a nyereség szintje változik, csökken az 1975. évihez képest, hanem a nyereség adózása, vállalati alapok közötti felosztása, sőt az alapok felhasználása is. Megszűnik a nyereség — eszközbérarány szerinti — kötelező kettéosztása, annak helyébe a fizetések és az. alapképzés kötelező Egy richmondi kórház kardiológusai megállapították, hogy infarktus után nem ajánlatos túlságosan meleg italokat fogyasztani. Megfigyelték, hogy a meleg itasorrendje lép. Elsőként a változatlan mértékű községi-városi hozzájárulást kell kifizetni, levonni a bruttó nyereségből, továbbá —, ha van ilyen —. a nagyberuházásokhoz kapott állami kölcsön és a fejlesztési alap- juttatás esedékes részletét, járadékát. Ezután következik az altalános nyereségadózás. • Kct dologra utalunk ezzel kapcsoltban: mindeddig a költségvetés és a vállalatok kb. 67:33 százalékos arányban osztozkodnak a nyereségen: 1976-tól tehát nemcsak a nyereség tömege, hanem általános adója is alacsonyabb, Ennek a későbbiek során lesz gyakorlati jelentősége: a nyereség-növekményének nagyobb hányada marad a vállalatoknál. mint a korábbi és a jelenlegi nyereségadózási szisztémában. Ezért növekedni fog a vállalatok érdekeltsége a nyereség, a jövedelem gyarapításában, avagy más nézőpontból, nagyobb lesz a költségek csökkentéséhez kapcsolódó érdekeltségük. Az adózást követő eljárást tömören foglaljuk össze: a vállalatnál maradó nyereség 15 százalékát a tartalékalapba kell helyezni. ezután az előírt fizetési, képzési sorrend tiszteletben tartásával döi, i a •’ vállalat mennyi nyereséget. . . fejlesztési. illetve részeseucsi 'apké;/.e.v e. A vállalatok csal; b /on.vos mozgástéren belül dönthetnek szabadon, mert a fejlesztési alapképzésnek van bizonyos kötelező minimuma is. amelynek fene/nie kell az állammal, a bankokkal és a más vállalatokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségeket. Lényeges kólók különböző komplikációkat okozhatnak az infarktust szenvedett betegek körében. Azt is megállapították, hogy a hideg italok semmiféle Veszélyt nem jelentenek. rülménv, hogy a fejlesztési alapképzést ipar nem terheli további adó, ezzel szemben a részesedési alapképzés után — ha túllépi a bérköltség 2 százalékát — progresszív adó — a bérfejlesztési befizetés — következik, de ez már a részesedési alapot terheli. Mi lesz a végeredmény? Nyilvánvaló: ha növekszik a tiszta jövedelmek — egyebek között a nyereség — központosított hányada. akkor a vállalatoknál maradó — fejlesztésre és személy} jövedelem-növelésre ténylegesen felhasználható — összegnek csökkennie kell. Ha nem így lenne, aligha tudnánk biztosítani a felhalmozás és a fogyasztás nép- gazdasági tervvel összhangban történő és az eddigieknél mérsékeltebb növekedését ® A vállalatok valószínűleg an. nak alapján ítélik majd meg a módosításokat, mennyiben könv- nyítik, illetve nehezítik az új szabályozók gazdálkodásuk feltételeit Nos. általában nem köny. nyílik, hanem szigorítják. Ennek ellenére sem mellőzhetjük az új szabályozás — vállalati nézőpontból is — előnyös vonásainak kiemelését. A fizetések és az alapképzés, valamint a felhasználás kötelező sorrendje minden bizonnyal megakadályozza — a mindeddig elég gyakori — túlköltekezést és eladósodást. kiküszöböli az, .egyedi beavatkozások szükségességét. A fejlesztési és részesedési alap közötti megosztás kiiktatása ahhoz mindenesetre elegendő, hogy a nyereséghullámzás személyi jövedelmekre gyakorolt káros hatását semlegesítsék. Valószínűsíthető az a hatás is. hogy a vállalatok közötti bérszínvonal-szóródás mérsékeltebb lesz. • A biztonságot és a rugal- magasságot szolgálja a tartalékalapképzés első helyre történő so. rolása, felhasználódási lehetőségeinek kitágítása. Problematikus helyzetben abból egészíthető ki a nyereség, dinamikus exportnövekedés esetén a forgóalap, emellett a tartalékalapba átmenetileg is elhelyezhető — s bármikor igénybe vehető — a «vereség alapképzésre fel nem használt része. G. I. Automaták ellenőr zik a levegő tisztaságát ' • Az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetéi)« érkeznek a Kijevben elhelyezett levegőtisztaságot mérő táv- jelző műszerek adatai. A Szovjetunióban igen szigorúan szabták meg az emberi egészségre káros levegőszennyező anyagok tűrési határát. A ie- vegöszennyeződés elleni, harcban hatékony segítséget jelentenek azok a különleges mozgólabora tóriumok, melyek segítsége vei a városok utcáin és az üzemekben rendszeresen ellenőrzik a levegő tisztaságai. Ezt a módszert azonban csak a kisebb városok levegőtisztaságának ellenőrzésére lehet alkalmazni. Az egymilliós vagy ennél nagyobb városokban automatika segíti az embert. .4 közeljövőben Moszkvában. Leningrádban, Kijevben és néhány más nagyobb városokban automatikus le re géz- tisztaság-ellenőrző rendszert helyeznek működésbe, fi város különböző pontjain automatikus adattovábbító mérőin './szereket helyeznek el, melyeknek adatait egy információs feldolgozó> kóz- pontban értékelik. A műszerek segítségével azonnal megállapíthatják, a taros melyik területén szennyeződik a levegő valamilyen anyaggal, l/a a város valamelyik utcáján az ott elhelyezett távjelzö műszer azt jelzi, hogy a gépkocsi kipufogógázok egészségtelen mértékben felszaporodtak, az információfeldolgozó központtal kapcsolatban levő közlekedésirányitó rendszer a gépkocsikat másik útvonalra tereli. (APN— KS.) Érsekcsanádi erdőmunkások A fafeldolgozás éppolyan szerves része a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság munkájának, mint a fakitermelés, vagy akár a világhírű gímszarvas, vaddisznó nevelése, vadászása. Kevesen tudják, hogy például a Szekszárd környéki ártéri akácot a gazdaság saját kishajóival, bajai-dunaparti átrakással Érsekcsanádra szállítja — feldolgozásra. Az ártér szélén húzódó, nemesvadban gazdag homoki erdők fatermésének jelentős része szintén ebben az üzemben változik dongává, parkettafrizzé, szőlőkaróvá. Évente 6—7 ezer köbméter hengeresfa értéke sokszorozódik az itt dolgozó emberek keze nyomán. Az erdő és vadgazdaság bajai központjánál találkoztam Kemya Istvánnal, az érsekcsanádi feldolgozó üzem Egyetértés szocialista brigádjának vezetőjével. — Baj van — újságolta. — Holnap délelőtt elfogy az alapanyagunk ... Veszélyben a negyven köbméter parkettafriz-gyár- tási többletvállalásunk. Dongából is hiányzik még jócskán, pepiig nagyon közeledik az év vége. Jó dolog az, hogy nemcsak az erdőgazdaság tartja számon a szocialista brigádok vállalásait, hanem a brigádok is szúmonké- rik a központ intézkedéseit. Munkahelyén, Érsekcsanádon a kéretfűrész mellett kerestem a brigád vezetőt — gatterkezelő a munkaköre. A karbantartó műhelyben találtam rá. Társával ke- retfűrészlapot lyukasztóit kézi szerszámmal, szegecselt és ken- gvelezett. — Fűrészlap is kell a munkához. Ez most mindennél fontosabb — magyarázta. A megfelelő célgép még nem készült el. (talán rövidesen meglesz), de a brigád fél napot sem várhat. Ezért oldotta meg a laputánpótlást Heitli István, a brigád karbantartó tagja és a brigádvezető. A fűrészcsarnokban úgy dolgozik a brigád, mintha ott lenne a brigádvezető is. A tizennégy tagú csapat közül öt fiatalasz- szony, a férfiak is fiatalok. Az ingaíűrészes viszont középkorú férfi. Ö dönti el, hogy egy bizonyos minőségű anyagból milyen választék lesz. Fél éve jött hozzánk Fischer János — mondja a brigádvezető — Csanádi lakes. Nem akart tovább Bajára járni dolgozni. Igen fontos munkára tettük. Megtanulta az inga- fűrészkezelást. A brigád befogadta. Társai akkor is bizalmat, szavazlak neki. amikor több napon át segítették a házépítésben. Aki ilyen támogatást kap a munkatársaitól, az akkor sem sajnálja az erejét és figyelmét, amikor naponta 10—12 köbméter szelvényárut kelt méretre szabni, hogy az utána következő ikürfűrészeseknek, szalagfűrészeteknek is mindig legyen munkájuk. Zajos az üzem, munka közben alig hallani egymás hangját, szemvillanásból érti mindenki, hogy mit kell csinálnia. — Beszélgetni a fehér asztal mellett szoktunk — mondja . a brigádvezető. — Mihó Jánossal, Csizmadia Józseffel, Veszteg Józseffel kijárunk horgászni. Ha jó a kapás, az egész brigádot meghívjuk halvacsorára. A legutóbbi összejövetel alkalmával beszéltük meg, hogy újítunk a technológián. Eddig sokat hallgattunk azért, hogy viszonylag kevés a dongatermelés, meg. hogy termelni. Pedig lehet, csak luk lösen kell vágni, úgy, hogy a lóinak az évgyűrű-rajzolatai merő legesek legyenek a szélesebb oldallapra. A szokásos keret füré- szes technológiával legfeljebb egy vagy két olyan pallót lehet kivenni a hengeres fából, amiből szabványos hordódonga termelhető. A másik keretíűrészes barátommal, Mihó Jánossal elhatároztuk, — magyarázza Kernvu István —, hogy összedolgozunk — Mi kivesszük a rönk közepéből a dongapallót és a harmad- fát átvisszük az ő keretére. Ö vágja tovább tükrösre az árut. Azt már az üzemvezetőtől tudom, hogy az új technológiával 20—25 százalékra ugrott a dongatermelés. a korábbi 5—6 százalékról. — És a bérezés? — Ezt is rendeztük — kapom a választ. — Ha megkönnyítjük a kisegítő gépek munkáját, ennek a mi bérünkben is meg kell mutatkoznia. Így se járnak rosszul a kisgépesek. Ezt onnan tudom, hogy a feleségem, aki körfűrészen dolgozik, egyszer-másszor többet keres, mint én, közelíti yagy fölözi a háromezer forintot. Jól jón a nagyobb kereset a családban, keik a három gyerek nevelésére, meg a lakás bővítésére.-— sorolja Kemya István. Harminckét éves és már új otthont teremtett együtt a feleségével. A munka mellett jut idejük tanulásra. Marxista középiskolába együtt járnak a feleségével. Tanulásra biztatják a brigád többi tagját is, párt- vagy KISZ- (iktatásra, ki, hol tudja célszerűbben hasznosítani amit tanult. Szívesen visszamennek az Egyet- éi tés brigádba a leszerelt katonák is, mert jól érzik ott magukat. Mindössze két éve szerveződtek brigáddá az Egyetértés tagjai —' és még hosszú évekig együtt akarnak dolgozni. Gulyás Jenő a keret fűrészen nem lehet dongát O Fenyöfacsemcte-ültet és. • Szállításra előkészített rönkök. • Fakitermelés az. ártéri erdőben. Infarktus után nem ajánlatos a meleg ital m- fianaák -orl is txis .Jinü tárnái lódmoionaí
