Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-16 / 269. szám
Pi * I NÉPE • 1975. november 16. \ Marketing Szemlélet és tevékenység A vállalati gazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az újratermelési folyamat zavartalanságának biztosítása. E tekintetben nemcsak az üzemen belüli szervezettség és a korszerűségre való törekvés, hanem a piacon a termékek iránti kereslet-kínálat is meghatározó jelentőséggel bír. Ebből következik, hogy a zavartalan újratermelés egyik előfeltétele a piac megfelelő befolyásolása, az értékesítés szervezése, vagyis a marketing tevékenység. Az utóbbi évek folyamán hazánkban is létesültek olyan szervezetek — az állami irányítás, a kutatás, a szolgáltatásnyújtás területén — amelyek a marketing tevékenység alapvető feladatait látják el. Hiányoznak azonban még azok a szervezetek, amelyek a tennivalókat szakmailag és területileg összeegyeztetnék. A koordinálás fontosságát különösen az indokolja, hogy a termelés és értékesítés, a vállalat és a piac kapcsolata mind szorosabbá válik. örvendetes, hogy a vállalatok egy része Bács-Kiskun megyében is mind nagyobb figyelmet fordít a piac megismerésére, a fogyasztói igények feltárására, az értékesítés korszerű. megszervezésére, valamint a céltudatosan és gazdaságosan alkalmazott reklámtevékenységre. Mindezek azután — a szakmai területen túl — visszahatnak magára a ter_ melésre, az áruk minőségére. % Csomagolásra stb. Ily módon a népgazdasági és a vállalati érdekekkel összhangban szervezettebbé válik a termelés és a piac kapcsolata. A tapasztalatok azonban azt is igazolják, hogy helytelen szemlélet folytán a termelő és az értékesítő vállalatok marketing tevékenysége általában csak szűk területre korlátozódik, sőt számos gazdasági egységnél még ki sem alakult. A gazdasági élet dinamikus fejlesztése pedig megköveteli, hogy e fontos tévé. kenység szélesedjen, s az eddig szerzett kedvező tapasztalatokat a vállalatok nagy többsége átültesse a gyakorlatba. A Magyar Közgazdasági Társaság Bács-Kiskun megyei' Szer." vezetének elnöksége legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a témával. Figyelembe véve a megyében kialakult gazdasági és társadalmi körülményeket — az ipar tagoltságát, az önálló nagykereskedelmi szervezet hiányát — indokoltnak tartotta a MKT megyei szervezetén belül marketing csoport alakítását. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy társadalmi alapon jöjjön létre a megyében egv marketing tevékenységet segítő, fejlesztő, koordináló. esetleg tanácsadásra is alkalmas szervezet. Vörös János az MKT tagja Vélemények a több műszakról a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában A könnyűiparban a kétműszakos termelés hagyomány. Ez teszi lehetővé a gépek, berendezések gazdaságos kihasználását. Ilyen munkarendben folyik a termelés a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában is, az 1967-es kezdet óta. A termelés és a létszám gyors növekedésének időszakában meg is szilárdult ebben az üzemben a kétműszakos termelési rendszer. Ennek fenntartása azonban ma már nem könnyű. Emberi gondok szövevénye kerül felszínre, ha a gyár vezetői mereven ragaszkodnak a korábban kialakult — és tegyük hozzá — gazdaságos eszközkihasználást jelentő munkarendhez. — A minisztérium és az anya- vállalat egyértelműen kétműszakos gépkihasználást ír elő számunkra, s mi is erre törekszünk, mert gazdaságilag ez az 'előnyös — mondja Mócza Lajosné igazgató. — Az egyműszakos foglalkoztatás viszont jobb a dolgozók egy részének, s az ezzel kapcsolatos nézetek egyre inkább előtérbe kerülnek. Mindenki igyekszik a többféle lehetőség közül a legelőnyösebbet választani. Márpedig sok fiatalasszonynak, kisgyermekes anyának a kétműszakos munkabeosztás hátrányt .(elent, amit a 8 százalékos délutáni pótléK aligha kompenzál. Létszámunk 1971-ben volt a legmagasabb, azóta lassan csökken. Nálunk kevés idős asszony dolgozik, annál többen vannak a fiatalok. És éppen ez az a korosztály, amely a legjobban idegenkedik a váltott műszakbeosztástól. A gyermeknevelésben rájuk háruló feladatokat ilyen munkaidő mellett ugyanis nehezen tudják ellátni. A kecskeméti üzemben öt évvel ezelőtt 1 700-an, jelenleg pedig 434-en dolgoznak és 261 asz- szony van szülési szabadságon, illetve gyermekgondozási segélyen. A gyári vezetők munka- szervezéssel a lehetőségekhez mérten mindig követték a dolgozó nők igényeit. Reális érdekeik Jelismeréseként már több belső változtatást hajtottak végre, bevezették többek között a lépcsőzetes munkakezdést. Tavaly felmérték, hogy kik, hányán szeretnének nappali műszakban dolgozni. A 270 megkérdezett kecskeméti dolgozó közül 140-en járnának szívesebben egy műszakba. A többiek viszont ragaszkodnak a két műszakhoz. A két ffiü&óaknak -pgyani^ovan egy vitathatatlan előnye. Az asszonyok úgy fogalmazzák meg ezt: több a szabad idő. Géczi Mihályné már fölnevelte három gyermekét. Ö szívesebben dolgozik váltott műszakban, mert idejének és otthoni tennivalóinak beosztása miatt ez a jobb. Meg is szokta már 1964 óta. Előtte 10 éven keresztül bedolgozó volt. Rózsi Lászlóné szakszervezeti titkár: — Kétségtelen, hogy a kétműszakos beosztás elsősorban azoknak az asszonyoknak kedvező, akiknek nincs kisgyermekük. Idejük nagy részét ily módon a háztartási munkákra, ügyes-bajos dolgaik intézésére használhatják. A fiatalabbak már másként szeretnék berendezni a családi életüket, nem akarják mindenben követni a hagyományokat. Több lehetőségük is van ennek a törekvésnek a megvalósítására, de természetesen kevesebb, mint szeretnék. A munkaidő-probléma azért ilyen jelentős a gyárban, mert a dolgozók több mint fele ehhez a korosztályhoz tartozik. Azok közül, akik családi gondjaikat nem tudták megoldani, sokan kiléptek, vagy bedolgozók lettek. Annak idején a nyugdíjasok foglalkoztatására létesült a bedolgozó részleg —. ma Kecskeméten minden második bedolgozó fiatalasszony. Szalai Béláné alig két hónapja jött vissza gyermekgondozási segélyről, váltott műszakban dolgozik. — A kisfiámat a lakásunk kötelében nem vették fel az óvodába, édesanyám vigyáz rá, amíg dolgozom. A két műszak miatt távolra nem hordhatom a gyereket. Sajnos, így is nehezen viseli,- hogy nem én vagyok vele. Ha nein szokja meg ezt a változást, és nem kerülök legyműsza- kos beosztásba, akkor bedolgozó leszek. Szerencsére erre lesz lehetőségem. A családban szükség van az én keresetemre, de a legfontosabb mégis a kisfiam. Ugyancsak váltott műszakban dolgozik már négy éve a 18 éves Szakállas Edit. — A szüleim is kétműszakos beosztásban dolgoznak, s mindig éppen az ellenktezőleg, mint én. A család szempontjából ez célszerű, mert a házimunkákat jól megosztjuk' egymás között. Jövőre ázonban tanulni szeretnék, és akkor már nekem is a nappali műszak felelne meg. Az iskolába el tudok majd járni, erre tekintettel vannak a gyárban. — Az olvadozó létszám, s mindenekelőtt az értékes törzsgárda lassú fogyatkozása miatt — mondja Tóth Győzőné, a fiatal párttitkár — a gyár részlegesen csökkentette a műszakszámot. Évek óta általános, hogy a gyermekgondozási segélyről visszajövök kétharmada, gyermekeik óvodai elhelyezése miatt délelőtti műszakos munkabeosztást kér. S mivel ezt nem tudtuk' teljesíteni, sokan, a kevesebb fizetés ellenére, máshol kerestek munkát. Arányuk nem volt nagy, de joggal tartottunk attól, hogy ez a mozgás tendenciává válhat. Azon a véleményen voltunk, hogy kár lenne gyakorlott munkásnőket emiatt elveszíteni. Tavaly csak néhány kisgyermekes anyát osztottak be a 8 órakor kezdődő műszakba. Az ő munkájukat azonban nem tudták elég gazdaságosan hasznosítani. Mindig éppen azt végezték, amivel az előzőek elmaradták. Gyakran kellett új műveletre átállni- uk, ezért nem is kerestek úgy, mint korábban. Most már megoldották a helyzetüket, egy teljes blokkot szerveztek, ahol harmincötén dolgoznak állandóan nappali műszakban. Takács Istvánná és Fazekas Sándorné a kezdettől fogva ezen a blokkon dolgozik. Mindketten nyolc év« varrónők a gyárban, égetően szükségük van a keresetre. Nem maradtak volna itt, ha nincs ez a lehetőség. Takács- né egyedül neveli elsőosztályos kislányát. Szereti a munkáját, a gyárat, és ismeri is. ö fogalmazza meg a legtömörebben, hogy miért előnyös az egyműszakos blokk. —< A kezdő varrónők a normának sokáig csak 50—70 százalékát teljesítik. Mi 120 százalékot szoktunk elérni. Ha a he- lyünkrfe betanulókat ültetnének, azok 16 óra alatt sem teljesítenének sokkal többet, mint mi. Fazekasné nem vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. A nővére egy darabig vállalta, hogy vigyáz a kisfiúra, ez azonban nem volt megnyugtató megoldás. — A keresetre szükség van, de a gyerek miatt itthagytam volna ezt a munkát, ha nem kerülök nappali műszakba. Ragaszkodom hozzá, hogy én legyek vele, amikor otthon van. Szeretem ezt a gyárat is, de a legfontosabb a gyermekem. — A jelentős arányú létszám- csökkenés ellenére tartjuk az évi 200 millió forintos termelési értéket — mondja az igazgatónő. Ez részben a bedolgozói munka és a bérmunka emelkedésének köszönhető. A kiesett létszám termelését 35 százalékban tudtuk pótolni a termelékenység emelésével. Ebben nagy szerepe volt a meó és a kikészítés összevonásának, a szálazás megszüntetésének, ami új munkamódszer bevezetésével vált lehetővé. A gyár kétszázkét varrónője közül harmincötén dolgoznak tehát nappali műszakban. Nem nagy szám, mindössze 16 százalék. Megoldhatatlannak tűnő egyéni gondjaikat oldotta meg ezzel a gyár. Nagy körültekintéssel döntöttek a vezetők az adott helyzetben a leggazdaságosabb változat mellett. S akikre a döntés szólt, fokozottan érzik munkahelyük gondoskodását. Zsembery Ágnes RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK (45.) Az új KRESZ az eddigiekhez képest a rendkívüli események kapcsán szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint a jármű vezetője köteles járművét megállítani, ha elromlott a jármű kormányszerkezete, üzemi fékberendezése, összes féklámpája, irányjelző berendezése (kivéve, ha kézzel megfelelő irányjelzés adható), a bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, ha a jármű kivilágítása szükséges. A hibák elhárításáig — kivétel, ha a közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető műszaki hiba —. közlekedni nem szabad. Amennyiben a közlekedést nem közvetlenül veszélyeztető hiba keletkezik a járművön, fokozott óvatossággal, lehetőleg kisforgalmú úton és időszakban szabad közlekedni a legközelebbi olyan helyig, ahol a hiba elhárítható. Ha ez autópályán, vagy autóúton következik be, a legközelebbi lehajtásra szolgáló úton, útkereszteződésben le kell térni. A jogszabály a következőképpen intézkedik: „Az elromlott jármüvet — lehetőség szerint — az úttesten kívUl, vagy olyan helyen kell elhelyezni, ahol a várakozás nem tilos. A járművet éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell világítani. Amennyiben a világítóberendezés romlott cl, mindent el kell követni a közlekedés biztonságának megóvása érdekében.” Az elromlott jármű megjelölésére is intézkedik a jogszabály. Lakott területen kívül az úttesten, vagy a leállósávon levő elromlott járművet — kivéve a kétkerekű motorkerékpárt —, valamint mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és fel nem kapcsolt pótkocsit, elakadást jelző háromszöggel kell megjelölni. Ezt úgy kell elhelyezni, hogy a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse. A kellő távolság alatt egyéb úton minimálisan 30 métert, autópályán 100 métert kell érteni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a háromszög kihelyezését — a vészvillogó —valamennyi irányjelző együttes működtetése — vagy a villogó sárga lámpa nem helyettesítheti. csupán kiegészítheti. Az elromlott jármű megjelölésére csakis a szabványnak megfeleled elakadási háromszög használható. Mondani sem kell, hogy az elromlott járművet lakott területen belül is meg szabad jelölni elakadást jelző háromszöggel. Szigorúbbak lettek az elromlott jármű vontatására vonatkozó szabályok is. A vontatás sebessége 40 km/órára növekedett, ez lakott területen belül és kívül is érvényes. Autópályáról és autóútról az elromlott járművet a legközelebbi lehajtásra szolgáló útig lehet csak vontatni. A rendelkezés értelmében elromlott gépjárművet, mezőgazdasági vontatót és lassú járművet vontatni olyan járművel szabad, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának a felét. Ha azonban az üzemi fékberendezés romlott el, vontatásra csak olyan járművet szabad használni, amelynek tényleges súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyát. Kétkerekű motorkerékpáirt, segédmotoros kerékpárt és kerékpárt vontatni, valamilyen ilyen járművel más járművet vontatni tilos. Részletesebbek a vonószerkezetre vonatkozó előírások, változatlan, hogy a vonórúd, illetőleg a kötél nem lehet hosz- szabb, mint a vontatott jármű, amely kiegészül azzal, hogy elegendő hosszúnak kell lenniök ahhoz, hogy a két jármű a kanyarban ne érjed \össze. Ü:j és fontos előírás, hogy ai 3 méternél hosszabb vonórudát, illetőleg kötelet meg, kell jelölni. A jelenleg érvényben leírő -jogszabálytól lényeges eltérés, hogy ezután nemcsak a fékhibás járműmet, hanem minden olyan járművet is csak merev vonórúddal szabad vontatni, amelynek megengedett legnagyobb összsúlya a 3500 kilogrammot meghaladja. A vontatott járművön csak a vezető utazhat, emelve vontatott járművön pedig senkit sem szabad szállítani. Üj előírás, hogy a vontatott jármű féklámpáját és irányjelző berendezését — ha azt nem emelve vontatják —, működtetni kell, s természetesen a kivilágításra vonatkozó szabályok szerint ki kell világítani. A legveszedelmesebb fenevad - a macska Az Ishima nevű aprócska japán sziget 370 lakosa azt fontolgatja, hogy elmenekül lakóhelyéről. Állandó rémületben tartják ugyanis őket — a macskák ... A történet 12 esztendővel ezelőtt kezdődött, amikor a halászok behoztak a szigetre néhány macskát, hogy megvédjék lshimát a patkányoktól. Az alap- természetüknél fogva szapora macskák — most már kétszer annyian vannak a szigeten, mint az emberek — megrohanják o piacról élelemmel hazatérő asz- szonyokat, ellopják a halászoktól a szárításra kitett halat, betörnek a házakba és megdézsmálják az éléskamrákat. A macs- kafálkát egy hatalmas fekete kandúr vezeti — szemtanúk szerint a súlya legalább nyolc kilogramm ... Ezüstlakodalmasok Huszonöt éve, hogy Felföldi Dezsőné és Veszelovszky Lászlóné igent mondott a kérdésre: jön-e a konzervgyárba dolgozni, Erzsiké, illetve Magdikéi? Azóta is hűségesen kitartanak tizenhatévesen választott munkahelyük, a Kecskeméti Konzervgyár Il-es számú telepe mellett. Tehát; ha szokás lenne a munkahellyel való eljegyezkedés jubileumát a házasságkötés évfordulójához hasonlóan megünnepelni, akkor ők az idén „ezüstlakodalmat” tarthatnának. A negyedszázad alatt kemény próbákat állt ki a két asszony ragaszkodása a telephez. — Eleinte minden munkát kézzel végeztünk — mesélte Vesze- lovszkyné. — A befőttnek való almát kézzel tisztítottuk, szeleteltük^ kézzel rakosgattuk üvegekbe, és úgy öntöttük rá a forró levet. Sok nehéz fizikai munkát is el kellett végezni. Hosszú ideig hideg. huzatos szín alatt tisztítottuk a zöldségféléket. Volt úgy, hogy télen a nyirkos ruha megfagyott a kezem szárán. — Amekkora teljesítményt régen hatvan—hetven asszony együtt elért, ahhoz most legfeljebb huszonöt-harmincan kellenek, mert segítenek a gépek — . vetette össze a múltat a jelennel Felföldiné. — Az alma héját már nem kézi erővel, hanem lúgos folyadékkal, géppel választjuk le. -Gép is szeleteli, és tölti üvegekbe a gyümölcsöt. Kézi munkára alig van szükség a feldolgozó gépsorok mellett. j Az évek során korszerűsödött a termelés — a két asszony szavaival: szebb lett a munka —, azonban a három műszak megmaradt, egészen a múlt évig. Azóta a nyári és őszi szezon végeztével, a csendesebb hónapokban nincs éjszakai műszak a konzervgyár Il-es számú telepén. » Gyerekeket nevelni, feleségi, háziasszonyi teendőket ellátni és helytállni a gyárban a nappali, délutáni és éjszakai műszakban egyformán — ezeket a feladatokat kellett Felföldinének és Vesze- lovszkynénak összeegyeztetni. — Nem volt könnyű, de úgy érzem, hogy azért sikerült — vélekedett Felföldiné. — Ez jórészt annak köszönhető, hogy megértő volt a férjem, és segített. Mikor nem ugyanabban a műszakban dolgoztunk, és alig-alig láttuk egymást, akkor leveleztünk: „vegyél a boltban ezt és ezt, menj el ide, meg oda...” Kitenne egy könyvrevalót, amit eddig így ősz- szeirkáltunk egymásnak. Veszelovszkyék hasonló leleménnyel oldották meg a váltóműszakos munkából származó mindennapos, gyakorlati problémákat. Hogy a két munkásházaspár elegendő energiát tudott szentelni gyermekeik nevelésére is, azt azok előmenetele bizonyítja. Veszelovszkyék kislánya negyedikes középiskolás. fiuk pincértanuló. A Felföldi fiú autószerelő szakmát tanult, s a konzervgyárból vonult be katonának, húga még kisiskolás. A konzervüzem vizes munkahely, a munkásnőknek gumicsizmát kell húzniuk a gépek mellé. Vannak, akik ezt nem képesek megszokni, s elmennek máshová. A két ..nővér” — az üzemben közismert barátságuk miatt így emlegetik Felföldi Dezsőnét és Veszelovszky Lászlónét — azt tartja, hogy a maradáshoz szeretni kell a konzervgyártás munkáját. A munkát önmagáért is, nemcsak a jó keresetért. Mert a konzervgyárban lehet keresni. Felföldiné tavaly a fő gyümölcsfeldolgozó szezonban 8 ezer forint körül vitt haza havonta, s Veszelovszkyné se sokkal kevesebbet. Persze, 12 órás műszakokra, s hozzá kell tenni; csoportvezetőként kerestek ennyit. Ha a „mit adtam a gyárnak a huszonöt év alatt, és mit kaptam tőle” kérdésének megválaszolásához listát állítana össze a két asszony, akkor a kapott dolgok között feltétlenül ott szerepelhet ez is: szakmát. Felföldiné még fiatalon, a konzervgyár első hat szakmunkástanulójának egyike ként szerezte meg a konzervipari szakmunkás-bizonyítványt. Veszelovszkyné 1961-ben, kétéves, felnőttek számára szervezett tanfolyam elvégzésével lépett elő-szakmunkássá. Előlépett, maga is úgy látja, mert birtokába kerül1 • Felföldi Dezsőné. (Tóth Sándor felvételei) az a hozzáértés, szaktudás, ami segíti a munka ízét-zamatát felfedezni. A Hámán Kató brigádban — melynek vezetője Veszelovszky Lászlóné, — olyan közösségre találtak a „nővérek”, amelynek tagjaival sikereket érhettek el a munkában. Egymás után 12-szer szerezték már meg a szocialista, s tavaly az arany fokozat után a ■ vállalat kiváló brigádja címet. Az idén még magasabbra törnek, megpályázták a szakma kiváló brigádjának járó kitüntetést. Vállalták többek közt. hogy a korábbi 110 százalékos műszakteljer sítményt 118-ra emeli a tizenhattagú kollektíva. A havonkénti értékelések átlag 130 százalékos teljesítményről tanúskodnak. Egy munkás legfőbb erényei: a szakmai tudás, szorgalom, megbízhatóság és hűség a munkahelyhez. Veszelovszky Lászlóné és Felföldi Dezsőné mindezekkel az erényekkel rendelkeznek, ezt ismerték el a konzervgyár vezetői a csoportvezetői beosztásukkal. De ezen kívül mint húszévesnél régebbi dolgozók, ingyen ebédelhetnek a gyár étkezdéjében, öt év múlva pedig — a kollektív szerződés alapján — a vállalatnál eltöltött harminc esztendő jutalmául a szokásos törzsgárda-járandóságokon kívül havonként 300 forinttal premizálják majd hűségüket. ^Veszelovszkyné 11, Felföldiné IQ évvel ezelőtt kiérdemelte, hogy a párt tagjainak sorába léphessen. A negyedszázados hely átállás eredményeinek jegyzékében ezt a sor elejére írnák az „ezüstlakodalmasok”, ezt elárulta szemük büszke cállanása. A. Tóth Sándor • Veszelovszky Lászióné.
