Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
1975. november 14. • PETŐFI NEPE • 3 Szolgáltató kisiparosok a kiskunhalasi járásban A kiskunhalasi járásban jelenleg mintegy 900 kisiparost tartanak számon. Javító-szolgáltató munkájukra igényt tart a lakosság nemcsak a községekben, hanem a járási központoan, Kiskunhalason is. A települések minél teljesebb ellátottságáért a helyi tanácsok és a Kisiparosok Országos Szervezetének kiskun- halasi körzeti csoportja, valamint a jánoshalmi, kiskunmaj- sai és mélykúti alapszervezet Összehangolt tevékenységet folytatnak. Fegyveres Elektől, a KIOSZ halasi körzeti csoportjának vezetőjétől megtudtuk, hogy a kisiparos szolgáltatás megszervezése a járásban a 3 ezernél kisebb lélekszámú falvakban okoz legtöbb gondot. A cél az, hogy legalább az aalpvetően fontos szolgáltatást végző kisiparosokból az olyan kis településeken. mint Zsana, Pirtó, Bácsszőlős, Csó- lycspálos és Bodoglár se legyen hiány. Teljes ellátottságot csak néhány szakmában sikerült eddig elérni: női fodrász, női szabó, kőműves és szekérfuvarozó kellő számban található a járás egész területén. A legnagyobb szükség cipészekre lenne. Balo- taszálláson egyetlen nyugdíjas lábbelijavító van, Bácsszőlősön, Csikérián, Harkakötönyben és Jászszentlászlón viszont még egy sincs. A nagyarányú lakásépítéshez több ács kellene, s kevés a szobafestő is a járásban. A kiskunhalasi körzetben működő rádiók, televíziók és gépjármüvek számához mérten kevés az ezek javítását végző kisiparos. A KiOSZ kiskunhalasi körzeti csoportja és a helyi tanácsok, amellett, hogy a hiányszakmákban igyekeznek növelni a létszámot, a kisiparosok irányításával is megpróbálnak javítani a helyzeten. Ha például valahol több női szabó van. igyekeznek közülük valakit olyan helyre irányítani, ahol egy sínese. A vállalkozót segítik a műhelykeresésben, s szükség esetén OTP- kölcsönhöz juttatják a berende- zéséhez A kis települések ellátását 30 kisiparos átjárással segíti. Közöttük többek közt villanyszerelő, tűzifafűrészelő, tetőfedő és üveges szakemberek vannak. A KIOSZ kongresszusi és fel- szaoadulási munkaversenyében a halasi körzeti csoport kisiparosai közül 25-en munkaidőn túli és vasárnapi ügyeletet, 38-an pe_ dig egy hónaptól egy évig terjedő időre szóló garanciát vállaltak munkájukért. Ezek a kisiparosok a verseny befejezése után véglegessé tették felajánlásukat A. T. S. Bivaly-rezervátum • A Nagykanizsai Állami Gazdaság sávolypusztai telepén van hazánk egyetlen bivalycsordája. A lomha mozgású — de hatalmas erejű — állatokat szakértelemmel gondozzák. A csorda nemrég 8t kisborjú- val szaporodott, s ezzel hetvenháromra nőtt a védett bivalyállomány. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele—KS) MEGVALÓSULT ÉS TERVEZETT FELADATOK Jelentősen javult a húsellátás Megvalósultak a tervidőszak húsipari fejlesztési, sőt az állatforgalmi és húsipari vállalatok a negyedik ötéves terv előirányzatát túl is teljesítik. Az elmúlt öt évben az ország húsellátása nagyot javult. Fokozódott a termelői kínálat — a sertésfelvásárlás a tervezettet több mint egyenegyedével haladta meg —, és meggyorsult az ipar technikai fejlődése is. A vágóhidak az előirányzottnál mintegy ötmillióval több. összesen 25,6 millió sertést vágtak le. A csarnokokba, hússzékekbe az előirányzottnál több marhahús is került. A belkereskedelem a tervezettnél 4 százalékkal több hús- készítményt vett át. öt év alatt összesen 1,25 millió tonnát. Csaknem egynegyedével növelték a gyulai és az egyéb szárazkolbász gyártását. Az elmúlt öt évben — a harmadik ötéves tervhez képest — ötszörié többet fordítottak fejlesztésre. beruházásra. Például csalt idén kétszer akkora értékű műszaki fejlesztést valósítottak meg, mint 1966—70 között összesen. Tizenhárom vállalatnál fejeződött be rekonstrukció. Miskolcon új húskombinát épült. A beruházások nyomán az ipar 2,5 millió sertéssel növelte vágási kapacitását. A tervidőszak egyik fontos szakmai eredménye, hogy az ipar fokozta az értékesebb húskészítmények gyártását, öt év alatt 35 ezer tonnával több csontos húsból előállított húskészítményt adtak. A belkereskedelemmel együttműködve hozzálláttak a hús- és hús- készítmények kis adagú előrecso- magolásához. Évente 800 tonnányi áru csomagolására szereztek be gépeket. Az ötödik ötéves tervben az eddiginél is nagyobb feladatai lesznek a húsipari ágazatnak. A tovább növekvő felvásárlás zavartalan fogadására fejlesztik a technológiát és növelik a vágókapacitást. Üjabb beruházásokra kerül sor; Szegeden bővítik a szalámigyárat» Gyulán már épül az új húskombinát. Űj létesítmény lesz- a szekszárdi és a bajai húskombinát is. Az eddiginél nagyobb arányban látnak hozzá a hulladékok fehérjetakarmánnyá való feldolgozásához. (MTI) SZÁZTIZENKÉT GÉP, HÁROMEZER TONNA SÓ Felkészültek a hó elleni védekezésre lakáshasználati útmutatót kapnak az új lakók A KPM Közúti Igazgatósága a téli útfenntartásban — a síkosság elleni védekezésben és a hóeltakarításban — résztvevő gépek műszaki szemléjét a minap tartotta meg a kecskeméti üzem- mérnökség telephelyén. Ezen a szemlén részt vett valamennyi gép, amelyeken a szükséges javításokat elvégezték, s a gépeket műszakilag a központi műhely és a területi egységek szerelői a munkára felkészítették. A síkosság eUeni védekezésre az őrjáratos útvonalakra 28 sószóró berendezést biztosítottak, amelyek a főútvonalakon teljesítenek szolgálatot. Ilyen szolgála. tot szerveztek a megye összes főútvonalain és a fontosabb ösz- szekötő utakon, mintegy 768 kilométer hosszban. Az őrjáratos útvonalakon a védekezés sószó- rássaí történik az út teljes hoszszában, minden nap három és 19 óra között. Rendkívüli időjárás esetén a szolgálat 24 órát dolgozik. A körzeti szolgálatot 15 homokszóró tehergépkocsi látja el 1120 kilométer hosszúságban, a helyi jellegű utakon a védekezés homokszórással történik, és csak a veszélyes helyeket — vasúti, közúti kereszteződéseket, emelkedőket, veszélyes útkanyarokat — szórják le. A gépek természetesen csak a síkosság megléte esetén kezdik el munkájukat. A védekezéshez szükséges anyagokból háromezer tonna ipari só már rendelkezésre áll, és az ezenkívül megrendelt ipari só folyamatosan érkezik. Az igazgatóság gondoskodott a körzeti utak szórásához szükséges homokról, is. A hóeltakarításhoz rendelkezésre áll: 3 ZIL hómaró, 4 Schmidt—Unimog hómaró. 4 Tátra nehéz hóeke, 23 más típusú nehéz hóeke, 33 gumitalpas hóeke, 45 vontatott vas hóeke. Ezenkívül rendkívüli időjárás esetére még 16 lánctalpas járművet és 17 rakodót szereztek be. A téli útfenntartással kapcsolatos értekezletre 36 megyei, illetve járási szerv képviselőit hívták meg, s egyeztették az útfenntartással kapcsolatos tennivalókat. A megyei és a járási szervek arról számoltak be, hogy a szükséges intézkedéseket megtették. Az értekezleten többen szükségesnek tartották felhívni a vállalatok, közületek és magánosok figyelmét, hogy készítsék fel gépjárműveiket a télre. • G. Jogszabályok írják elő, hogy vásárláskor használati és kezelési utasítást kell mellékelni a tartós fogyasztási cikkekhez, de arra nincs előírás, hogy a sokkalta értékesebb lakások átadásakor is adjanak írásos tájékoztatót az új otthon tartozékainak, állandó fel- szerelési tárgyainak legcélszerűbb kezelésére. Ezért dicséretes az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium lakás- és kommunális főosztályának új kiadványa, a lakáshasználati útmutató, amelyet a főosztály megbízásából szakértői munkacsoport állított össze. A csaknem 100 oldalas kiadvány három fejezetben foglalja össze a tudnivalókat a lakóház és a lakás helyiségeinek rendeltetés- szerű és legcélszerűbb használatáról, a lakás gépészeti berendezésiéinek, felszereléseinek használatáról és javításáról. Többek között figyelmeztet arra, hogy a beépített konyhabútorok tisztításánál erősen savas, vagy lúgos hatású tisztító-•> és dörzssZereket ne alkalmazzanak, mert ezek tönkreteszik a fényezést. A lakóhelyiségek védelme érdekében ésszerű, hogy ha a konhát gyakrabban szellőztetik, mint a szobákat, de a kamra, vagy kamraszekrény szellőzőnyílásait sohasem szabad elzárni. Az útmutató második fejezete gazdagon illusztrálva, s közérthetően tájékoztat a festés, a mázolás, a tapétázás helyes s házilag is elvégezhető módszereiről, anyagairól, eszközeiről. Hasonló módon ad részletes felvilágosítást a műanyagburkolat, a parketta és a szőnyegpadló tisztításáról, javításáról, kezeléséről. Hasznos tanács. hogy az új lakás helyiségeinek ajtóit a vetemedés elkerülése érdekében legalább egy éven át rendszresen tartsák csukva, összefoglalták a víz-, csatorna- és villanyvezetékek, a különböző szerelvények, a konyhai és a fürdőszobai berendezések használatának. karbantartásának, és javításának legfontosabb tudnivalóit is. A lakáshasználati útmutatót egyelőre ' 20 ezer példányban nyomtatták ki, s postázzák az ingatlankezelő vállalatok, tanácsok címére, hogy juttassák el a lakókhoz, elsősorban az ezután átadásra kerülő lakóházak gondnokaihoz, házfelügyelőihez. A hasznos ismertető kiadványhoz az érdekeltek ingyen juthatnak hozzá. Lehetőség nyílik arra is, hogy az igényeknek megfelelően utánnyomással gondoskodjanak az útmutató szélesebb körű elterjesztéséről. (MTI) mm-----------mmmmmmmmmm—mmmrnmm A Z EDDIG ELÉRT LEGMAGASABB CSÜCS Húszezer forintos büntetés pálinkafőzésért Marokkó: a múlt és a jelen IV. Nők fátyolban és anélkül A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságán október 31-ig 627 darab pálinkafőző készülék lefoglalásáról készült jegyzőkönyv. Ez minden eddigi csúcsot felülmúlt, ugyanis az 1974-hez, a teljes évhez viszonyítva 78 százalékos emelkedést mutat a leleplezett tilos pálinkafőzők számaránya. Október 31. ig 15 244 liter pálinkát, 53 gázpalackot — mint a tilos pálinkafőzés eszközét — foglaltak le, 67 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben. A bírság átlaga a múlt évhez képest háromszorosára emelkedett. Ezt illusztrálja az is, hogy szeptember 30-ig több mint egymillió forint pénzbírságot szabtak ki a pálinkafőzőkre. Szabadságvesztés után is Kutyifa András Kiskőrös, Kassai utca 22. szám alatti lakos régi ismerőse a pénzügyőröknek. 1973-ban. miután lefoglalták a pálinkafőzőjét és 60 liter pálinkáját, 5000 forintra büntették. A következő évben csupán egy készüléket találtak nála, s ezer forintra büntették, ám a Szolnok megyei bíróság éppen a szeszadóval kapcsolatos üzérkedés bűntette miatt 5 hónaoi szigorított börtönbüntetéssel sújtotta és ez év júniusában szabadult. Azt gondolnánk, hogy Kutyifa András ilyen előzmények után abbahagyta bűnös üzelmeit. Nem így történt. Ebben az évben — nem is olyan régen — a pénzügyőrök újból meglátogatták, s egy pálinkafőzőt, egy gázpalackot és 135 liter pálinkát foglaltak le. Kutyifa András ügyét átadták a nyomozóhatóságnak. Csak nem hagyja abba Eiler András és felesége, Solt- vadkert, Munkácsy utca 4. szám alatti lakosoknál először augusztus 28-án jártak a pénzügyőrök, amikor egy gázpalackot, egy pálinkafőzőt, s 86 liter pálinkát foglaltak le. Szeptemberben ismét ellátogattak hozzájuk, akkor csupán egy szeszlepárló készüléket és 20 liter pálinkát találtak. Az első szabálysértésért 10 000 forintra büntették, a másik szabálysértés jelenleg elbírálás alatt áll. Nem fellebbeztek Fejes Pál Kecel, Dózsa György út 11. szám alatti lakost ebben az évben kétszer érték tetten. Augusztus 25-én egy pálinkafőző készüléket és 45 liter pálinkát, négy nappal később egy pálinkafőzőt, egy gázpalackot, egy tíz hektoliteres! főzőüstöt és 9 hektoliter cefrét koboztak el tőle. A kétrendbeli pénzügyi szabálysértésért 10—10 ezer forint pénzbírságra és 520 forint eljárási költség megfizetésére kötelezték. A fellebbezésről önként lemondott, sőt a 20 520 forintot október 3-án kifizette. Mihály Jánosné Bocsa, IV. kerület 135. szám alatti lakost, ugyancsak kétszer érték tetten a pénzügyőrök, augusztusban és szeptemberben. Korábban is feljelentették már. ám e két utóbbi szabálysértésért 8—8 ezer forint, ra büntették. A fellebbezés jogáról ő is lemondott, s a 16 ezer forintot befizette. A bejelentés, kötelesség A napokban történt, hogy Ambrus István és Mednyánszki József, Tázlár, II. kerület, 59—61. szám ajatti lakosokat pálinka előállítás közben érték tetten a pénzügyőrök, akik két főzőn „termelték” a szeszt. A két készüléken kívül 26 liter pálinkát és egy légpuskát is lefoglaltak tőlük. Hogy sikerült tettenérni ezeket a zugpálinkafőzőket? A vám- és pénzügyőrség a szokásos ellenőrzéseken kívül — természetesen —, nagymértékben támaszkodik a lakosság bejelentéseire. A bejelentés kötelezettség, állampolgári jog A bejelentőket a törvény védi, mint ahogy sújtja az ellene vétőket. Gémes Gábor A marokkói nőkről nehéz megállapítani, hogy milyenek, mert behúzódnak a sorsukba, a fátylaik mögé. Némelyik olyan a hófehér, földig érő csuklyás dzsel- labában, mint egy kísértet. Alaktalanul imbolyog az utcán, s ha fényképezik, eltakart arca elé kapja mintásra festett, vagy tetovált kezét. A csomagként bebugyolált kenyérárus asszonyoknak is csak a kezük, a mozdulatuk él, ahogy meglapogatják a kerek, lapos, illatosra sült cipókat és odatartják a vevő elé. Az is marokkói szokás, hogy a nők hátukra kötik — néha egy frottírtörülköző is megfelel erre a célra — és mindenhová magukkal cipelik apróságaikat, amíg azok nem tudnak járni a saját lábukon. Nem is olyan buta dolog, csak egy kicsit kényelmetlen, viszont nincs gond gyerekkocsira, bölcsődére. Kényelmes megoldás az államnak és a férfiaknak. Mit szólnak hozzá a nők? Természetesnek tartják. Ahogyan azt is, hogy az asszony — miután szabályszerűen megvásárolták szamárért, kecskéért, vagy tevéért, — a férje tulajdona, kötelessége dolgozni rá, gyerekeket szülni neki és szolgálni, amíg az rá nem un. — És akkor elválnak? — kérdeztem egy okos, művelt Casablanca! fiatalembertől. Megvonta a vállát. „Elválnak? így is nevezhetjük. A férj fogja a házassági szerződést, ami lényegében adásvételi szerződés, elviszi a bíróhoz, vagy városon a polgár- mesterhez és összetépi. Ezzel a válás el van intézve”. — A feleség mit szól ehhez? — Mit szólna? Ha egyszer tudja, hogy úgy sem kérik ki a véleményét? Mert nem számít! . — De mi lesz az (elhagyott asszonnyal? — Ha befogadják a szülei, hazamegy, esetleg megpróbál munkát keresni, leginkább kikerül az utcára. Egy alkalommal régóta Casablancában élő magyarokkal is találkoztunk. A nőkérdés, természetesen ismét napirendre kerül. Megerősítik azt, amit eddig is észleltünk, hogy az iszlám országaiban a nő mindig a férfi után következik, egészen pontosan: nem veszik emberszámba. Azon is csak mi ütődünk meg, hogy 13 éves kislányokat férjhez adnak, sőt áruba bocsátanak. A munkanélküliektől hemzsegő nagyvárosokban jövedelmező üzlet a prostitúció. És ezt is korán kell elkezdeni, mert a marokkói • A Casablanca! kuszkuMüzem, szép, fiatal mnnkavezetéaéje. nők gyönyörűek, de csak huszon- valahány éves korukig. Utána elfonnyadnak, kiégnek, fényüket vesztik, némelyikről lehetetlen megállapítani, hogy húsz, vagy száz esztendős? A többnejűség sem szűnt meg, csak a hivatalosan engedélyezett feleségek számát korlátozták négyre. Nem hagyott nyugodni a kíváncsiság: van mód arra, hogy valaki változtasson a sorsán? Azt mondták .előfordul, főleg a nagyvárosokban, Rabatban, Casablancában, ahol üzemek vannak és az önálló kereset nagyobb önállóságra is szoktat. Főleg azok vannak előnyben — és kisebb számban —, akik tudnak írni- olvasni, értelmesebbek, könnyebben tanulnak szakmát, több bennük az ambíció a kiemelkedésre. Elvittek egy casablancai tésztaüzembe, ahol egyebek között az arabok nemzeti étele, a kusz- kusz is gyárilag készül. Nem .gépeken persze, mert csak a kézzel gyúrt az igazi, csak azt vásárolják. Ennélfogva a kuszkusz részleg úgy fest, mint valami háztáji szövetkezés. Tíz asszony ül sorban a fal mellett, ölükben hatalmas cseréptál, gyúródeszka helyett, ebben dolgozzák össze a grízt kevés liszttel és vízzel, majd a tésztát szitán átpréselik, kemencében kiszárítják és apróra darálják. A kuszkusz- gyúrók közül egy sem ismeri a betűt, ők többedmagukkal feleségek, és valamennyien négy— hét—tízgyermekesek. A munkavezető már egészen más, A szép, nyílt tekintetű fiatalasszony még »úgy ment férjhez, hogy tisztelte az ősi törvényekéi. Csak akkor lázadt fel, amikor az ura annak a rendje és meri ja szerint bezárta a lakásba és még fátyolban sem engedte ki őrizet nélkül. Ez esetben a feleség kezdeményezte a válást, pontosabban elköltözött hazulról, munkásnő tett, megmutatta .hogy a maga erejéből is boldogul. Az üzemekben már sok nő gondolkodik ugyanígy. A munkáslányok között sok a csinos, divatosan öltöző, igyekvő, többre vágyó fiatal nő. Hogy mi lesz velük később? Túl nagy lehetőségeik nincsenek. Ahhoz, hogy a nők élete gyökeresen megváltozzon és a társadalmon belüli ellentétek enyhüljenek, nagy belső változásokra van szükség. Az or• Marokkói szépség, ünnepi viseletben és az ősi hagyományoknak megfelelően „kozmetikázva”. (Fotó: Radó Gyula) szág ősi nyugalmát épp(en csak megborzoló kisebb-nagyobb átrendeződések nem képesek eltakarni a szociális ellátottság és a politikai tisztánlátás hiányait. Azt, hogy 13 ezer lakosra egy orvos jut, a lakosság zöme még mindig analfabéta és az a nép, amelyik évtizedeken át az Atlasz és a Rif hegységben elkeseredett harcot vívott a szabadságáért, most kész volt olyan ügyben menetelni, amelyben a döntés joga egyedül Spanyol-Szahara lakosságát illeti. Merre kanyarodik még Marokkó kül- és belpolitikai vonalvezetése, milyen erők kerekednek felül és hová sodorják az országot, jó úton előre, vagy. vissza,’ esetleg megtartják egyhelyben? Néhány napi élményanyag kevés ezt mind megválaszolni. Az idő- majd eldönti. Mindenesetre Marokkó szép és gazdag ország. Nagy kár volna, ha ezt éppen azok nem élvezhetnék soha, akiknek a gazdagságát köszönheti. Vadas Zsuzsa (Folytatása ,''i'"'tkezik)
