Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-14 / 267. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. november 14. \ FALUSI KRÓNIKA 1975 Kisszállás Szemlélődés hajnalban H Egy délelőtt a tanácsnál ■ ■ A gondokról délután ■ ■ ■ Esti elmélkedés az időről Az állatgondozók verik ki leg­előbb szemükből az álmot. Négy órakor már várja őket a mun­ka a Bácska Termelőszövetke­zetben. Néptelen utcákon kere­keznek a íaluszéli istállókhoz. Fél órára újra kihaltak az ut­cák. Azután szinte egyszerre csikordulnak meg a kiskapuk: a bejárók igyekeznek a 04.42-es halasi Személyhez, öt óra után érkeznek a különjárati buszok, hogy a környező településekre szállítsák a kisszállási munka- vállalókat. Várják őket a tompái Kossuth Termelőszövetkezetben, a Kun­fehértói Állami Gazdaságban. Sokan dolgoznak közülük a kecskeméti Épszer munkahelye­in, az algyői olajmezőn, a sze­gedi építőipari vállalatnál. Mély­kút és Balotaszállás is jó néhány kisszállásinak ad kenyeret. Hat óra tájban már minden házban nagy a sürgés-forgás. Előob az udvari teendőket vég­zik el, etetik az állatokat, meg­szellőztetik az ágyneműt, s csak azután ütik el éhüket. A háztájiban az asszonyoké a pál­ma. A frissek között is a leg­frissebb Faragó Józsefné. Órák­ig tart, míg ellátja az ólakban röfögő 30 sertést, noha ugyan­csak szedi a lábát. Uricska István tanácselnök fél hét tájban kezdi szokásos napi körútját, ha valamilyen érte­kezlet, fontos ügy nem szólítja Halasra, Kecskemétre. A TÜZ- ÉP-telepen, a tsz irodájában már zajlik az élet. Az üzletek, hiva­talok nyolctól fogadják a vásár-' lókat, az ügyfeleket. A tanácsházán töltöm a dél­előttöt. Az elnök irodájában pos. tabontással kezdődik a nap. Az elnök 20 küldeményt továbbít, Petró János vb-titkártioz. ö sok­szor már a borítékról sejti, hogy mit tartalmaz az átirat, , levél Örömmel mutatja, hogy két if­jú állampolgárral gyarapodott a község. Horváth Ákos és Fáb- rity Szilvia a kiskunhalasi kór­házban látta meg a napvilágot. Jött szabálysértési feljelentés, több bankszámlakivonat, gyám­ügyi tudakozódás. Az elnököt, a titkára arra ké­rem, hogy a szemre is tetszetős község új létesítményeiről, az életkörülményeket javító intéz­kedésekről tájékoztassák lapun­kat. A diákotthont említik első­ként. Szép épülettel bővült a jó­hírű kollégium. A közművesítési programot a lakosság helyeslésével és támo­gatásával váltják valóra. A szi­lárd burkolatú járda ma már falun is elemi igény, szükséges­ségéről senkit sem kell meg­győzni. A sürgősségi sorrend el­döntése volt a nehezebb feladat. Jól bevált az a gyakorlat, hogy ott kezdték meg a munkát, ahol a telektulajdonosok is részt kér­tek a munkából, a költségekből. A vállalatok, szocialista brigá­dok is sok száz méternyi járdát készítettek. Hasonló elvérvénye- esül a tanyai villanyhálózat bő­vítésénél. Alsómajorban — pél­dául — már tavaly kigyullad­tak a lámpák 11, a munkát te­vőlegesen segítő családnál. Si­került pénzt és kivitelezőt talál­ni az óvoda nagyobbítására, a bölcsőde csinosítására. A vízhá­lózat korszerűsítéséhez most fognak hozzá, ha valami várat­lan akadály nem mutatkozik. Délután a gondokat jegyezget- tem. Akadt bőségesen. Egy ré­szük a gyorsan növekvő igé­nyek és a lehetőségek közötti el­térésből adódik, a többi késedel­mes, vagy nem eléggé határozott intézkedéseknek, különféle mu­lasztásoknak „köszönhető”. Közérdek az ingázók számának a csökkentése. A sok utazás ren­geteg időt elrabolt a családtól, hasznosabb tevékenységtől. Ne­héz ebbe belnyugodni, még ha tudjuk is, hogy a munka- és la­kóhely eltávolodása világjelen­ség. Kevés az új munkahely Kisszálláson és ezek sem min­dig eléggé vonzók. Vagy a ke­reset kisebb mint másutt, vagy a körülmények kedvezőtlenek. Elsősorban a Kenderfonó Vál­lalat itteni részlegének köszön­hető, hogy most könnyebb az elhelyezkedés valamivel, mint korábban. Az új,, úgynevezett cérnázó részlegben csaknem húsz asszony, lány talált rendszeres elfoglaltságot. A Mélykúti Ktsz új. itt szervezett részlegei is előnyösen módosították a mun­kaerő-kereslet és -kínálat ará­nyait. Bosszúsan emlegetik a műve­lődési házat és a mozit. Egyik sem működik úgy, ahogyan sze­retnék. Látszatra kedvező körül­mények között dolgozhatna mindkét intézmény. Csak közel­ről derül ki, hogy életveszély miatt zárva a hatvanas évek elején épített filmszínház. Állí­tólag alkalmatlan, frissen vágott nyárfából készítették gerendáza- tát. Az akkor „megtakarított” összeg sokszorosába kerül a mo­zi felújítása. Remélhető, hogy jövőre már újra a közönség ren­delkezésére áll a tetszetős épü­let. A művelődési ház más okok miatt nem váltotta be a fel­avatásakor megfogalmazott re­ményeket. A községi tanács végrehajtó bizottsága ez év májusában tar­tott ülésén megállapították, hogy a szolgáltatások fejlődése elmarad a kívánatostól. A ha­gyományos iparágakban is sú­lyos gondokkal küszködnek. Nincs egyetlen férfiszabó, cipész a községben. Tísz hónapja készített összesí­tés szerint mindössze 28 kisipa­ros áll a 3600 lakos rendelkezé­sére. 90 autót. 400 motorkerék­párt és kismotort tartanak nyil­ván, de nincs egyetlen motor- szerelő. Szinte minden házbao van rádió, a legtöbb család tv* készüléket is vásárolt, de ezek javítása rendkívül körülményes. Egy esztendő alatt 30 százalék­kal növekedett a vízvezetékkel ellátott lakások száma, csak mes­tert nem találtak eddig. Félve használják a háztartási gépeket, mert valóságos tortúra esetleges javításuk. A sötétedés után kétszer élén­kül föl az utcai forgalom. öt óra tájban zárnak az irodák, műhelyek. Ilyenkor kezdődik a a szomszédolás, az ügyes-bajos dolgok intézése. Az esti mese, meg a híradó a képernyő előtt találja az emberek többségét. Ki teheti, korán fekszik, s 9 tájban sorra hunynak ki a fények. A Stop csárdában, meg a vendég­lőben csak a törzsvendégek kér­nek még egy pohárral, azután megint eggyel, az alkalmi be­szélgető társaságok már szétszé­ledtek. Tizenegy körül térnek haza a második műszakba osztott mun­kások. ök is gyorsan az ágyba bújnak, mert számukra is korán kezdődik a nap. Kisszálláson is tapasztalhattuk a városiasodás hatását, találkoz­tunk az átalakulás ezernyi je­lével. A legszembetűnőbb, hogy megváltozott a falu életritmusa, az emberek időszemlélete. Itt sem a nap és a hold járásához- igazodnak az emberek. Mind na­gyobb a becse az óráknak. A percek múlását is jelző óráknak. Heltai Nándor Könnyebb a fákat kivágni... Lapunk október 31-i számának utolsó oldalán, „sarokban”, tehát szem előtt levő helyen jelent meg Cs. K. kollégám — képpel illusztrált megjegyzése „A fákat kivágták” címmel. Nem volna il­domos részletesen ismételni a kis glossza tartalmátá. Elég annyi, hogy-Kecskeméten, a Rákóczi úti illetve Szabadság téri útkorszerű­sítés során kivágtak három, „ti­zenöt-húsz éves szép, serdülő fát”. Pedig egy mérnök jóindulata majdnem megmentette őket. A de­rék ember — vállalva a felelőssé­get és a konzekvenciákat — uta sította a munkásokat, hogy „a tervek ellenére” hagyják meg he­lyükön a fákat, ott a park sar­kán. Kecskemét szép főtere ennek ellenére szegényebb lett a három fával. Az útépítés-rendezés tervé­nek érzéketlen „malmai” fütyül-- tek egyetlen felelős ember jó szándékára, s mint annyi, annyi hasonló terv „malmai”, kímélet­lenül „felőröltek” újabb három, egészséges és fiatal fát. A glosszaíróval együtt csupán annyit tehetünk már, hogy kese­rű iróniával megállapítjuk: „Nem történt semmi különös, csak a fá­kat kivágták, mert egyébként azon kellett volna gondolkodni, miként is maradhatnának!?” Furcsa, hogy sajátmagunkat ci­táljuk? Lehet. De a sajnos-pél­dák hatására az a meggyőződé­sünk, hogy ha tetszik, ha nem, környezetvédelem dolgában ko- nokságig is el kell mennünk, míg a szemlélet ..kézzel íoghatóan” meg nem változik. Míg meg nem tudjuk írni a Petőfi Népében az első örvendező glosszát egy lel­kes mérnök-kollektíváról, amely „magából kikelve” kardoskodott (lakóház, gyárépület, csatornave­zeték stb.) tervét módosítani kell. A központi tervezők, tudniillik, nem vették figyelembe, hogy a leendő építmény egyik szöglete oda kerül, ahol két kedves hárs­fa áll, s a rajz szerint azoknak pusztulniok kell. Vállalják a többletmunkát, átdolgozzák a tervnek azt a részletét, mert amellett, hogy a „létesítmény” „nincs szívük” kidöntetni a két gyönyörű fát. Igen. az lesz a szemléletválto­zás igazi jele, amikor nem elné­ző mosoly a jutalom efféle „jám­bor naivitásért”. Hogy — uram bocsá’! — a terv józan objektivi­tását- ilyen gyermekded érzelmes- kedéssel oróbálja valaki kikezde­ni. Hol élnek ma az ilyen gyön­géd lelkek?! Több milliós nagy­ságrendű értékekről van szó. me- lyek terveibe súlyosabbnál sú­lyosabb munkaközösöségek adták össze az eszüket, — s akkor jön­nek ők. hogy — de kéremszépen „mi lesz azzal a két hangulatos fával”? Mi lesz? Kiröpülnek a helyükről, mert útban vannak — és kész. Majd éppen két fa miatt fájdítjuk a fejünket. Hogy mi­ben áll a tervnek egy részletét korrigálni? Móricka, persze, egy­szerűnek képzeli. Ne szűköljenek itt holmi környezetimádók — két fa miatt (Ö, hány ezerszer, volt szó mindig „csak két-három fá­ról”!)... S ha már itt tartunk: miért nem nyitották ki a szájukat idejekorán? Mikor még „felvo­nulóban” volt a tervkészítéshez a nagy-nagy szellemi apparátus?! Bocsánat, amiért ilyen „ideges” szöveget tulajdonítok elképzelt szereplőknek. De éppen a té­nyek — fákról lévén szó, ezeknek mindmáig is tapasztalható már- tíromsága — igazolják, hogy sok esetben fölösleges zaklatásnak, okvetetlenkedésnek, „kispolgári érzelgősségnek”. nyavalygásnak veszik illetékesek, ha valaki né­hány fa érdekében szót mer emelni. Két fa, három fa. fasor eltűnik ■ a helyéről —. na és aztán! De ötvenmilliós objektum lesz a he­lyén, ahol ezrek találnak munka­alkalmat. ahonnét egy újabb vas­tag éren táplálkozik, gyarapodik a népgazdaság. S akkor — már el­nézést — gatyáznak itt öt-hat fa miatt! Nos. addig mindig baj lesz a környezetvédelem körül, amíg így vetik össze valakik és vala­hol az élő fák és a termelés (be­ruházás, kommunális intézkedések stb.) társadalmi, népgazdasági hasznát, értékét, szerepét. Addig a forint-nagyságrendek tarolni fogják a fákat. Ám az iménti — s adja isten, hogy kitalált — ideges ellenveté­sek között van egy meggyőző is. miért nem szóltak a környezetet féltők idejében, még a tervkészí­tés előtt? S ebben igazuk van. De csak addig, amíg bebizonyít­ják. hogy ugyancsak „annakelőt- te” tájékoztatták a közvéleményt — a közvetlenül s közvetve ér­dekelteket —. mire készülnek azon a fertályon. Hogy lakótöm-‘ bőt, utat. üzemet, fognak építeni, ide és ide szeretnék, s az elkép­zeléssel kapcsolatban minden okos gondolatot, ötletet, észrevé­telt szívesen elfogadnak — és fi­gyelembe is vesznek tervkészítés­kor. Persze, ennek az útját, mint sok mindent, ami a demokratizmussal összefügg, tanulnunk kellett, s kell még jódarabig. Tanulópénzt is fizettünk. Például — csak Kecskemétet véve — amikor a ZIM szomszédságába építettük el­ső új városnegyedünket, vagy for­dítva — Leninvárosnak kellett nyelnie a füstöt, gázt olyan emel­kedő arányban, ahogy a gyárat A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉSEKET HASZNÄLÖ Szamotlor kőolajfolyama 70 millió tonna kőolajat — a Szovjetunió évi kitermelésének egyheted részét — biztosítja 1975-ben az ország legnagyobb lelőhelye, a szamotlori kőolajfo­lyam. A hatalmas kőolajkészletek kitermelését több mint öt évvel ezelőtt kezdték meg. 1976—77-re az évi kitermelés eléri a 100 mil­lió tonnát. Ez az egyedülálló olajmező a nyugat-szibériai Szamotlor-tó alatt húzódik. A lelőhely kiakná­zását mesterséges szigetekről vég­zik. irányított ferde fúrásokkal. Egy-egy mesterséges szigetről 10—12 fúrólyukat is készítenek. (APN — KS) • A nyugat-szibériai Szamotlor- ban újabb olajkút kezdte meg működését. (APN-fotó: V. Vo- ronyin felvétele — KS) Új érzéstelenítő szer Celnovokain néven új készít­ményt állítottak elő és alkalmaz­nak egy ideje Lettországban. A Celnovokain kevésbé mérge­ző a novokainnál és gyógyhatá- sa 4—5-ször nagyobb, érzéstele­nítő képessége pedig háromszo­ros. Oldatban stabilizátorok nél­kül is hosszú időn át aktív álla­potban tárolható. Az új készít­ményt erős asztmás rohamok gyógyítására is alkalmazzák. Gyomorfekélyt is sikeresen gyógyítanak a celnovokainnal. A fekély még e betegségben több éve szenvedőknél is legfeljebb két hét alatt beheged. 2 fejlesztették... Ha annak idején előtte beszélgettek volna a lakos­sággal. mint ahogy azóta már egyre inkább természetes a szót- értés átfogó tervezések, közérde­kű döntések előtt, kevesebb ba­junk lenne most. A Leninváros népének éppúgy, mint a ZIM folyton szorongatott vezetőinek. Ez csak egy példa, a lakosság is említene még jópárat, bizonyára. A környezetért is elég régóta forgatják a kardot lelkes, humá­nus elkötelezettségű emberek. Csak egy fecske, sok fecske sem csinált nagy nyarat, amíg egyen­ként, alkalmanként. értekezletek sok tucatján emelte fel szavát, tiltakozott, kért intézkedést. Ezt is meg kellett tanulnunk. Ezért hívtuk életre a Hazafias Népfront szárnyai alatt, a megyei környe­zetvédelmi bizottságot. Amelynek alakuló ülésen a megye igazgatá­si társadalmi, szakmai szerveinek legjelesebb képviselői fejtették ki, mennvi hozzáértésre, szakmai és szervezési leleményre van szük­ség ahhoz, hogy az eddiginél ha­tásosabb, ütőképesebb legyen környezetvédelem. Hogy szükség van ilyen „intéz­ményesített fórumra”, ahol a szakembereken, harcos társadal­mi munkásokon keresztül valósá­gos társadalmi nyomás érvénye­sül füveink, fáink, levegőnk, vi­zünk védelméért. Hogy a szak- s/fcrák szerinti tagozódásban, környezetvédelemre „szövetke­zett”. egészséges létünkért fe­lelősséget érző emberek most már e fórum nevében, ha kell. erélye­sen. s a környezetvédelmi tör­vény megjelenésével, jogszabá­lyokkal is támogatva lépjenek fel az életünket veszélyeztető ártal­mak ellen. Hogy ne is olyan sokára, le­gyen arra is joguk, hogy az út­korszerűsítési tervekbe — akár „három fa” megmentése érdeké­ben is — beletekintsenek. És se­gítsenek azon gondolkodni, „mi­ként is maradhatnának!?” Tóth István GÉPJÁRMÜVEK (43.) A rendőrség a közvetlen men­tés, tűzoltás, vagy az emberi élet és anyagi javak megmentése ér­dekében megkülönböztető fény- és hangjelzőberendezések felsze­relését engedélyezheti. Ezek: villo­gó kék fényjelzés és sziréna, vagy váltakozó hangmagasságú kürt. A kék lámpák száma nincs korlá­tozva. „(1) A gépjármű megkülönböz­tető jelzéseket adó berendezéseit csak abban az esetben szabad működtetni, ha a jármű akadály­talan továbbhaladását a feladat sürgős ellátása elengedhetetlenné teszi.” A megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű olyan előnyö­ket élvez a forgalomban, amely feltétlenül indokolja, hogy meg­határozzák: mikor szabad a be­rendezéseket működtetni. Előírás, hogy a megkülönböztető fényjel­zést kötelező használni a tilos he­lyen megálló járművön, de a hangjelzést itt használni nem sza­bad. „(2) A megkülönböztető fény és hangjelzést együttesen haszná- ló gépjármű vezetője a — rend­őrt és a vasúti átjárót biztosító Jelzőberendezések jelzéseit kivéve — a közúti jelzéseket és más, el­sőbbségre vonatkozó rendelkezé­seket figyelmen kívül hagyhatja, ha magatartásával a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és vagyoni biztonságot nem veszé­lyeztetheti és részére a többi jár­mű vezetője az akadálytalan to­vábbhaladást lehetővé tette.” Mindezekből következik, hogy előnyével a megkülönböztetett gépjármű csak akkor élhet, ha meggyőződött arról, hogy nem ve­szélyeztet és részére a szabad át­haladást lehetővé tették. A meg­különböztetett gépjármű a fény­jelzőkészülék piros fényén is át­haladhat és az egyirányú forgal­mú útra a tilos oldalon is be­hajthat. A közúti forgalomban résztvevőknek tehát zöld jelzés esetén is számítani kell a meg­különböztetett járműre, s egyirá­Csehszlovákiában, a lengyel határon fekvő Snezka-hegység 1-J03 méter magas csúcsán újon­nan épült meteorológiai megfi­gyelő állomás és tudományos ku­tatóintézet kezdte meg működését. Az új obszervatórium egyik fon­tos állomása lett az időjárás-elő­rejelzés hazai és nemzetközi rendszerének. A világon mindenütt a gree­nwichi idő szerint, egyszerre tör­ténik a meteorológiai észlelé­sek, egy időben röppennek a ma­gasba a rádiószondákat szállító ballonok, hogy 30—35 kilométer magasba emelkedve a Földre to­vábbítsák a magaslégkört jel­lemző tudományos adatokat. A talajészlelések és a rádiószondák adatait számokból álló kódokba foglalják, ezeket az időjárási köz­A Föld mágneses mezejének legközelebbi határa bolygónk fel­színétől 60 000 kilométernyire húzódik. Ezt a szovjet tudósok állapították meg, mesterséges holdak és űrállomások segítsé- • gével végzett sok éves kutatások eredményeként. A mágneses mező burokként veszi körül Földünket, s meg­akadályozza, hogy a Napból ér­kező, minden élőlényt elpusztító sugárzás elérje a bolygónk fel­iemét. A hatalmas, csepp alakú burok/ méretei a Napból érkező plazmaáramlatok intenzitásától függenek. Ezek az áramlatok — amelyeket a tudósok napszélnek nyú utcában a szemben érkező mentőre, tűzoltókocsira. vagy rendőrségi kocsira. Számukra az áthaladást biztosítani kell. Nem­csak járművekre vonatkozik az elsőbbség, de a gyalogosokra is, tehát nekik is elsőbbséget kell biztosítaniok e járművek számá­ra. Főszabályként a KRESZ a jobbra húzódást és szükség ese­tén a megállást írja elő a jármű­vek számára, ám kétforgalmú úttesten ha a belső forgalmi sá­vot lezárták, nyilván balra kell húzódni az út biztosítása céljából. A megkülönböztető jelzését használó gépjármű az autópályán is elsőbbséget élvez, számára az akadálytalan továbbhaladást itt is lehetővé kell tenni, s ha a forga­lom olyan sűrű. az úttest két szé­lére való húzódással kell számá­ra utat biztosítani. Az autópájá- ra való ráhajtás esetén a meg­különböztető jelzéseket használó járműveknek van elsőbbsége. Meg kell említenünk, s ez nagyon fontos, hogy a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos! Előfordulhat olyan eset, hogy a megkülönböztető jel­zéseket használó gépjármű vala­milyen okból csak nagyon lassan halad — súlyos sérültet szállít —. ezt sem szabad megelőzni. „(3) Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek találkozá­sa esetében — egymás közti vi­szonyukban — az általános sza­bályok az irányadók.” Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a megkülönbözte­tő jelzéseket használó gépjármű­veknek nincs rangsora. „(4) A megkülönböztető fény­jelzést - ha a jármű olyan he­lyen áll meg, ahol a megállás egyébként tilos — működtetni kell. Megkülönböztető hangjelzést álló járművön használni nem sza­bad.” Ezzel kapcsolatban már tettünk utalást, azonban felhívnánk a fi­gyelmet. hogy az álló, de megkü­lönböztető fényjelzést használó járművel szemben udvarias ma­gatartást kell tanúsítani. A Föld mágneses mezeje Obszervatórium a hegytetőn neveznek — szinte „fújják” a mágneses mezőt: hol összenyom­ják, hol pedig lehetővé teszik na­gyobb kiterjedését. A csepp alakú magnetoszféra elvékonyodó vége mindig a Föld éjszakai félgömbjénél van. Ez a „farok” a Föld sugarának negy­venszeresére nyúlik el. A szovjet tudósok nagy jelen­tőséget tulajdonítanak a mágne­ses mező kutatásának, mivel ez védelmezi meg Földünket a Nap pusztító hatásától. A mun­kálatokat tovább folytatják, mes­terséges holdakon elhelyezett kü­lönleges berendezésekkel. (BUDAPRESS—APN) pontok összegyűjtik és egymás között kicserélik. Az észlelések az évek során sűrűsödnek. Ezért szükséges, hogy az adatcsere percről perc­re összehangolva történjék. Ré­gebben ehhez rádiót használtak fel, ma már helyükre léptek a legmodernebb telexgépek. A ké­pen látható új obszervatórium a prágai telexközpontba továbbítja az észlelés adatait'. Innen az összesített adathalmaz a Moszk­vában működő időjárási világ­központba, valamint a Frankfurt am Main melletti Offenbachban levő regionális központba is el­jut. Közben persze a hazai me­teorológusok is felhasználják az adatokat az időjárás előrejelzé­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents