Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-13 / 266. szám
Fával hasznosítják a homokot KÉTSZER TÖBB A KÉSZLET A TAVALYINÁL gond a téli tüzelővel s 1975. november 13. • PETŐFI NF.PE * 3 Bács-Kiskun megye erdőterülete az elmúlt 30 év alatt 59 ezer hektárról 130 ezer hektárra nőtt. Ehhez hozzájárult, hogy a gazdaságok többsége a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeket fásította, amit elősegített a kedvező állami dotáció is. A ladánybenei Zrínyi Szakszövetkezet határában is sok a sivár homok, a gazdaságos növényterBESZÉDES SZÁMOK A megelőző, felvilágosító tevékenység. valamint a rendőrség és a társadalmi szervek szigorú közlekedési ellenőrzése eredményes volt ebben az évben, hiszen október 31-ig csökkent a közlekedési balesetek száma. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez a csökkenés a megyében következett be, de akadnak olyan járások, ahol nem csökkenésről, hanem növekedésről adhatunk számot. A megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osztályán elkészítették az év első 10 hónapjának baleseti statisztikáját, amelyből kitűnik, hogy a sérüléses balesetek száma 6,7 százalékkal volt kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A bekövetkezett 1011 közlekedési baleset közül a halálos kimenetelű 10,8. a súlyos sérüléssel járó 50,3, a könnyű sérüléses 38 százalék volt. A halálos balesetek száma eggyel emelkedett, de csökkent a súlyos 47-tel. a köny- nyű 27-tel. összességében 73-mal kevesebb közlekedési szerencsétlenség történt, mint 1974. október 31-ig. A csökkenés Kiskunfélegyházán, a kiskőrösi, a kiskunhalasi, a kalocsai járásban következett be. Kiskunfélegyházán és környékén ebben az évben hárommal kevesebb halálos, 12-vel kevesebb súlyos, de 5-tel több könnyű sérülés történt, összességében az esetek száma tízzel csökkent. Kiskőrösön a halálos balesetek száma nem emelkedett, de nem is csökkent. A súlyos sérüléssel járó közlekedési szerencsétlenség héttel, a könnyű sérüléses baleset nyolccal volt kevesebb. A kiskun- halasi járásban a halálos balesetek száma csupán eggyel csökkent. ám a súlyos kimenetelű közúti szerencsétlenségek száma 29-cel volt kevesebb, mint 1974 első tíz hónapjában. A könnyű mesztésre alkalmatlan terület, ami egyre nő, mert az idős tagok, akik már nem tudják művelni földjüket, átadják közös művelésbe. Ezeket a talajokat minőségétől függően hasznosítják. Eddig 285 hektárt telepítettek be erdővel állami célcsoportos beruházással. Azt is tervezik, hogy a 30 hektár elöregedett kajsziültet- véhyt kivágják és helyébe újat ültetnek. sérüléses balesetek száma itt csak 5-tel csökkent. A kalocsai járásban a halálos balesetek száma eggyel, a súlyosaké 22-vel, a könnyű sérüléses baleseteké pedig 14-gyel volt kevesebb. Sajnos, nem ilyen a helyzet a kecskeméti és a bajai járásban. Kecskeméten a halálos balesetek száma 4-gyel, a súlyosaké 21-gyel növekedett, csupán a könnyű sérüléses balesetek száma csökkent, de egészen minimálisan. Abszolút számokban: a kecskeméti járásban és a megyeszékhelyen 9-cel nőtt az esetek száma. A legnagyobb mérvű emelkedés Baján, illetve járásában történt, ugyanis az év első tíz hónapjában 15-tel több baleset történt, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A halálos balesetek száma 2-vel, a súlyosaké 2-vel, a könnyűeké pedig 9-cel emelkedett. Mindezekből az adatokból talán arra lehetne következtetni, hogy a megye két legnagyobb városában és környékén nem volt jó a megelőző, felvilágosító tevékenység, illetve lazább volt az ellenőrzés. Szó sincs erről. A balesetek bekövetkezésének okait vizsgálva nem nehéz megállapítani, hogy a nagyobb forgalmú utak éppen e két városon, illetve járáson vezetnek keresztül, de tegyük gyorsan hozzá, hogy ezeken a környékeken a legnagyobb mérvű az italfogyasztás is. Tulajdonképpen a legtöbb szerencsétlenség még mindig az italozásból, az elsőbbségi jog megadásának elmulasztásából. a gyorshajtásból, a szabálytalan előzésből és kanyarodásból származik. Mondani sem kell. hogy az italozás sohasem önmagában jelentkezik, hanem mindig párosul valamifajta szabálytalansággal, főleg a gyorshajtással. G. G. A szovjet televízió estje A szovjet kultúra napjai alkalmából ma rendezi meg a Magyar Televízió a-szovjet televízió estjét, amelynek során kisfilmek, összeállítások, helyszíni közvetítés idézi a nézők elé a Szovjetunió hétköznapjait, kultúráját. A válogatás szinte valamennyi szovjet köztársaság sajátos világából ízelítőt ad. A program 15.40-kor kezdődik, s rövid bevezető után a Voronyezsi Népi Együttes fergeteges produkcióiból láthatunk részleteket. A „Találkozás a természettel” című film Azerbajdzsán egyik legszebb természetvédelmi területére kalauzolja a nézőket. 16.25-kor a „Taázsik ■föld,” című színes rövidfilm következik, amely felvillantja a főváros, Dusanbe képeit, majd Urunhodzsajev kolhozának világát, de feltárulkozik benne a tadzsik ősi kultúra és népművészet is. 16.50-kor a könnyűzene kedvelőinek énekel Muszlim Ma- gomajev. A Szovjetunió ma címmel 17.25-kor filmösszeállítás kerül képernyőre, amelyet az „Ezt a földet szeretem” című színes dokumentumfilm követ. Ebben sze- izmográfussal, geofizikussal, olajkutató mérnökkel, helikopterpilótával, traktorvezetővel találkoznak a nézők, olyan munkásokkal, akik a tyumeni terület jamali olajmezőin dolgoznak. 18.35-kor Eduard Fazilovics Mur- zatínnal, a Szovjet Központi Televízió műsorfőszerkesztőjével beszélget a kamerák előtt Poór Klára. 18.50-kor a „Téli Moszkva” című kisfilm a Szovjetunió havas fővárosának szépségeit tárja elénk. Ezen a napon az esti mese is a szovjet tévések produkciója. A gyerekek a „Fehér bundács- ka” című bábfilmet lathatják, az esti Tv-híradó után pedig a Fővárosi Operettszínházból adnak helyszíni közvetítést a Zsok- együttes műsorából, a Moldvai SZSZK Állami Néptánc-együttesének előadásában. Ugyancsak színesben mutatja be a televízió Makszim Gorkij „Kispolgárok” című drámájának magyarul beszélő, kétrészes szovjet filmváltozatát. A szovjet televízió estjére vendégünk lesz N. Bodrova. aki magyar kollégájával. Kertész Zsuzsával konferálja a műsort. (MTI) Nem lesz Az országban több mint kétmillió olajkályhát használnak a háztartások, két milliónál több lakásban a vezetékhálózatról és a propán-bután palackból kapnak gázt, több százezer otthonban pedig a fűtést is gázzal oldják meg. E folyékony és légnemű energiahordozókból a télen jelentősen növekednek az igények, amelyek kielégítését — az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszttől kapott tájékoztatás szerint — számos intézkedés segíti. Télre jelentős készleteket tároltak, aminek feltételleit többéves tartályépítési munkával alapozták meg. Ebben a tervidőszakban ugyanis a kormány hozzájárulásával az eredeti előirányzatnál nagyobb tárlótér- építési programot valósítottak meg, megkétszerezték tárolóparkjuk „raktár-kapacitását”. Így eddig 566 ezer tonna háztartási tüzelőolajat és gázolajat készleteztek a télre, kétszer annyit, mint egy évvel, s több mint négyszer annyit, mint két évvel ezelőtt. A jelenlegi készlet másfél hónapi ellátásra elegendő, de az Az idén a zöldségtermesztés — az 1972. és 1974. évi kormány- határozatok nyomán — a tervezett struktúra és fejlődési ütem szerint alakult. A lakosság javuló ellátását a szakemberek részben a gépesítés fejlődésével magyarázzák. Ezen a téren széles körű nemzetközi együttműködés alakult ki a szocialista országok között, amint erről az INT- RANSZMAS-társaság illetékesei az MTI munkatársát tájékoztatták. A KGST-országok gépfejlesztői teljesen új, vagy a szocialista országokban korábban nem gyártott világszínvonalú konstrukciókat alakítottak ki az elmúlt öt évben. Az INTRANSZMAS-társaság keretében «a bolgár, a magyar, az NDK-beli és a szovjet szakemberek a kertészeti gépek gyártásánál hoztak létre példamutató szakosítást és kooperációt. Az 1971—75-ös években a tagországok szakemberei tíz kiemelt kertészeti gépesítési témán doligényeket lényegében a napi termelés fedezi. A kőolajfinomítók nyersolajellátásban sincs fennakadás, ütemszerűen kapják a terméket a hazai kutaktól és a szovjet importból egyaránt A korábbinál zavartalanabb téli ellátáshoz hozzájárul a nyári kedvezményes háztartási tüzelőolaj-vásárlási akció, ami a múlt évinél is eredményesebb volt, s így több mint 200 000 tonna folyékony fűtőanyagot szerzett be a lakosság. Az idén tovább bővült az ÁFOR tartálykocsiparkja, elosztóhálózata, s újabb elárusítóhelyeket rendezett be az állami és a szövetkezeti kereskedelem is. A kibővített tartálykocsipark gyakrabban töltheti fel az elárusítóhelyek raktárait, de a kereskedelmi hálózat sok egysége még mindig raktárhiány- nyal küzd, s ezeknél még előfordulhat, hogy rendkívüli téli időjárás, hófúvások, hóakadályok idején a tartálykocsik nem jutnak el az üzlethez, s átmenetileg ellátási zavar keletkezik. A tröszt intézkedésének megfelelően a gázszolgáltató vállagoztak. Ezek közül a Szovjetunióban sikeresen befejezték a konzervparadicsom betakarításának és úgynevezett előfeldolgo- zásának komplex gépesítését. A sorozatban gyártott géprendszer önjáró kombájnból, szállítóeszközökből és osztályozó gépsorból áll. Egy-egy gépegységgel 100 kézi munkaerőt helyettesíthetnek és ötszörösére növelhetik a termelékenységet. Magyarországon is hozzáláttak egy komplex paradicsombetakarító gápváltozat előállításához, ez a rendszer egy másik speciális paradicsomtermesztési módszer gépegységeit öleli fel. Az NDK szakemberei sikeres fejlesztéssel meggyorsították a gyökér- zöldség-betakarítást és az áruelőkészítést. Az NDK-ban gyártják és a szocialista országok megrendelésére szállítják az egysoros sárgarépa-betakarító gépet, amelyhez a Szovjetunióból érkezik a hozzácsatlakozó tisztító és osztályozó berendezés. A korszerű gépsorral az egy tonna zöldségre jutó latok elkészítették téli vezetékes gázellátási terveiket, elvégezték a kötelező karbantartást, a vidéki városokban megerősítették a hibaelhárító részlegeket és megkezdték a téli szezon fokozott ügyeleti szolgálatának ellátását. Az idén már a Szovjetunió is jelentős tételben szállított földgázt hazánknak, tehát a korábbinál több lehetőség nyílt a várhatóan nagyobb fogyasztás árualapjának biztonságos fedezésére. Propán-bután gázból sincs hiány, viszont a gázpalackellátási gondokat még nem sikerült megoldani, a megrendeltnél kevesebb új palackot kap a tröszt. A nehézségek áthidalására, a december végi ünnepek idején várható nagy csúcsfogyasztásra a palacktöltő állomások pótműszakot, szükség esetén vasárnapi műszakot szerveznek. E gondok megoldásához jelentősen hozzájárulhatnak a tartalék PB-palackkal rendelkező háztartások, ha már december első najaiban feltöltetik palackjukat, hogy mérsékeljék a december végi csúcsforgalmat. (MTI) 22 órás munkaerő-szükségletet alig két órára sikerült mérsékelni. Az INTRANSZMAS keretében Bulgáriában borszőlő-betakarító kombájn kerül le a gyári szalagokról. Egy ilyen gép 80—90 szedőmunkást helyettesít. Az uborka betakarítására Magyarországon vontatott betakarítógépet és osztályozó gépsort alakítottak ki, amivel a kézi munkaerő-szükséglet háromnegyed részét helyettesíthetik. Az NDK-ban elfogadták ezt a konstrukciót és a magyar gépfejlesztők azon dolgoznak, hogy * szovjet és a bolgár mezőgazda- aáe speciális igényeit is ki tudják elégíteni. Ugyancsak Magyar- országon gyártják a Bulgáriába és az NDK-ba exportált zöldbabbetakarító gépet, amellyel a munka termelékenysége háromszorosára fokozható. Az idén a tagországok szakemberei 26 gépet vizsgáltak meg. s e tapasztalatok értékelése után kerül majd sor a sorozatgyártásra. (MTI) Csökkent a megyében , a közlekedési balesetek száma Kertészeti gépfejlesztők sikeres együttműködése a KGST-ben Marokkó: a múlt és a jelen (Hl.) Utolsó posta a Szahara előtt: Mar rakes Valahol mindig dobolnak. Valahol mindig nyöszörög az egy- húrú berberhegedű, a rebáb. Mintha a föld alól. a falakból, magából Marokkóból jönnének a különös hangok. Mintha az örökkévalóság mélységes kútjába nézne az utazó. Fehér és rőtszínű vályogfalak, kerek mór kapuívek, iszlám paloták és medreszek, jellegzetes mór-arab óvárosok — medinák —, ahol majdnem összeérnek a szemben álló házak és a lőrés- nyi ablakok is sűrű vasrács mögé bújnak. Érzéki keleti pompa és kihívó nyomorúság, fáradhatatlan zsibongás és fásult beletörődés, zárkózottság és kitárulkozás, tágas nagy csöndek és mesebeli kavarodás, amely egzotikus színeivel, merész hang- és színhatásaival titokzatos és helyenként megtévesztő fátyol alá rejti Marokkó szenvedélyes és közönyös, tehát meglehetősen ellentétes vonásokkal megrajzolt arcát. Talán nem tévedek, ha azt mondom, hogy semmit sem tud Marokkóról, aki nem keresi fel a Múlt fővárosát, a datolyapál- ma-oázisban pompázó Marrakesh Nem látja vörös színű válycgfa- lait, _ karcsú datolyapálmáit, pompás mecsetjeit, minaretjeit, álomszép palotáit és nem pillantja meg a Dzsáma el Fnát, a Pusztulás örökkévaló terét. Baljós nevét onnét kapta, hogy régen itt tették közszemlére a gonosztevők levágott fejét. Nincs a világnak még egy tere. amely annyira kifejezné egy ország, egy nép lelkét, kikristályosodva őrizné múltjának szokásait, mint a_ Dzsáma el Fná, ahol reggeltől késő éjszakáig dübörögnek a dobok, fekete afrikaiak táncolnak csörgőkkel és kereplőkkel, akrobaták repkednek a levegőben, kígyóoűvölők, kuru2slúk, jósok, írástudók üldögélnek a földön bámészkodók folyton cserélődő gyűrűjében. Megtalálhatók itt az Atlasz leghíresebb mesemondói. Korán, magyarázók, csupa érdekes, eredeti figura, az ezeregyéjszaka minden mesealakja — élőben! Órákig elhallgatnám a mesemondót. bár egy szavát sem értem, de élénk taglejtései, mozgékony és kifejező arcjátéka, ezernyi ötletes fortélya, amely- lyel úgy irányítja a közönség hangulatát, hogy bármelyik előadóművészünk tanulhatna tőle, áthidalja a nyelvi akadályokat is. Amikor észreveszi, hogy figyeljük, újabb fordulatot eszel ki, belesző. bennünket is a történetbe, kicsit kajánul, ez abból is látszik, hogy a közönség jóízűen nevet és tekintetét ránk irányítja. Nincs ebben semmi sértő, a mese itt tanít és mulattat, ez pótolja a rádiót meg a tévét; természetes, hogy keverednek benne az ősi elemek, a bölcs intelmek, a humor frissítő ízei és a köznapi, sőt a pillanatnyi valóság eleven szálai. A hallgatóság legalább olyan színes, mint az egész nap csobogó mese. Tisztes muzulmánok figyelnek, hófehér kaftánban, aranysárga papucsban, mellettük ráncos öregasszony kuporog, homlokán, ajkán a hagyományos tetoválás, mögöttük szálfatermetű, csupakék férfiak. Megdobban a szívem. Kék emberek, a Szaharából. A világ utolsó nagy nomádjai. Mindaz, amit olvastam róluk, összekeveredik, és csak arra tudok gondolni, milyen büszkék, méltóságteljesek, • Ezekben a csúcsos, pálmarostból font marokkói . „kópicokban” a kenyeret tartják. (Fotó: Radó Gyula) mekkora nyugalom árad belőlük. Férfiak, akik nem ismerik a helyhezkötöttséget, a házépítés gondjait, sőt a törvények szigorát sem, hiszen ma itt vannak, holnap ki tudja merre vándorolnak? A maguk ősi és igénytelen módján szabadok. A sivatag büszke urai, a Szahara formálta őket ilyenné, ez határozza meg sorsukat, függnek is tőle. Ez sem lehet könnyű. Akkor már inkább a városi életmódot választom, a füstös levegőt, a zajártalmat, és annak a tudatát, hogy figyelnek rám, a lépcsőházban pedig naponta kiértékelnek, a frizurámtól, a cipőm sarkáig. No persze, erre a marokkóiak is igényt tartanak a maguk módján. A népi komédiák harsány derűjét árasztó színjátszók abból élnek, hogy kifiguráznak bizonyos típusokat. Láttam egy bűbájos jelenetet a csökönyös szamarával bajlódó emberről, harsogó, fűszeres játék volt a javából. Az egyik férfi két gumitalpú szandált kötött a füle mellé, ezzel kelképezte a szamarat, a másik pedig sírt. dühöngött, rimánkodott és fenyegetőzött, belebújt a póruljárt gazda bőrébe, kifordította és a karikatúra idézőjelébe tette annak összes tulajdonságait. Olyan ez a tér, mint’ egy forgószínpad, az élet játéktere, naponta ismétlődő és belső szükségből rendezett népünnepély, ahol szórakoznak és szórakoztat, nak, a világ legolcsóbb és leg- ízletesebb pecsenyéit sütik, faszénparázson, és minden talpalatnyi helyen mindig történik valami. Vásárolni is lehet, a használt műfogsoroktól kezdve a legcsodálatosabb ezüst berber ékszerekig az égvilágon min. dent. A Dzsáma el Fnához csatlakozó bazárnegyed és a piac, a szűk láttán a legedzettebb turista is elveszti a fejét. Ami itt felkínálkozik ízekben. színekben, illatokban, szőttesekben, fafaragásokban, rezekben, ezüstökben, sőt aranyban — ahhoz képest a mesebeli kincsesbarlang ócska kóceráj. Itt még a hűvös svédek is felmelegednek, a magyarokról nem is beszélve. Minden műhelybe bekukkantanak, hosszan és lelkesen alkudoznak, majd a sikertől mámorosán rohannak egymáshoz a zsákmányukkal, s csak akkor vágnak savanyú képet, amikor kiderül, hogy a dunántúli patikusnő tíz dirhámmal olcsóbban jutott a félméteres réztálhoz, mint a békéscsabai családapa, aki az előbb még nagyon büszke volt magára, most pedig el van rontva az egész napja. A bazárnegyed gyékénnyel fedett sikátoraiban nem nevet- tetésre, pénzre megy a játék. Az árusok is nyerni akarnak, meg a vevők is. Az a jó, ha mindenki nyertesnek érzi magát, de ez igen ritka. Némelyik ár.us tolakodó, szemtelen, rácsimpaszkodik az idegenre, a másik inkább élvezetből, mint komoly eladási szándékból alkudozik; örül, hogy partnerre akadt és még illatos mentateával is megkínálja, a harmadikat meg annyira nem érdekli semmi, hogy hanyattfekszik a pultján és békésen szundít a legnagyobb kavarodás közepette. Milyenek a marokkóiak? Nehéz volna néhány nap után éji egyetlen jelzővel általánosítani őket. Talán egy mosoly kifejez Valamit belőlük. Egy cipőtisztító legény mosolya. Amikor megállt mellettem, először csak az öltözékére figyeltem fel. A fejébe húzott koszos harisnyaszár. a testén lógó, zsákszerű barna rongyok annyira elnyűttnek és elesettnek mutatták, hogy még a koldusok, zsebmetszők, mutatványosok vásári gyülekezetében is feltűnt. Ahogy észrevette, hogy nézem, elmosolyodott. A megfoghatatlan boldogság. a puszta létezés olyan tömény, szinte már fájdalmas örömét fejezte ki a mosolya, amilyet még sohasem láttam. így csak azok tudnak mosolyogni, akiknek még, nem hiányzik semmi. Kérdés, vajon meddig?... Vadas Zsuzsa tFolytatása következik) _ í • Mutatványosok a Dzsáma el Fnán.
