Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

4 3 PETŐFI NÉPE • 1975. november 13. \ Idejében vagy késedelmesen Tapasztalatok két vállalatnál a rakodásról Az őszi csúcsforgalomban, a hirtelen megnövekvő szállí­tások miatt mindennél fontosabbá válik, hogy a vállalatok idejében kiürítsék, illetve megrakják a rendelt vagonokat. Lapunk október 28-i számában a MÁV Szegedi Igazgatósá­gának arra illetékes dolgozója írt cikket a megyében folyó őszi vasúti szállításokról. Cikkében említést tett löbb kése­delmesen rakodó, és sajnos csak két, időben rakodó válla­latról. Az előbbiek közé tartozik az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat kecskeméti parkettagyára. Munkatársunk fel­kereste az üzemet, hogy megtudja a rendszeresnek mondha­tó késedelmes rakodás okát. A gyár területén jelenleg töob mint 7 ezer köbméter faanya­got tárolnak. Ezt a készletet nem lehet úgy elhelyezni, hogy a rakodást ne nehezítse. Egyéb­ként ä rendkívül szűk rakodóte­rületen pillanatnyilag is foly­nak csatornázási és építési munkák. Ezzel pedig tovább csökken a tárolótér. Az üzem vezétői tesznek ugyan erőfeszí­téseket az anyagkészlet csök­kentésére, jelentős eredményt azonban ebben még nem tud­tak elérni. A gyár területén levő iparvá­gány rövid — mintegy száz mé­teres — és kitérője nirics. Ugyan­akkor ez a vágány szolgálja ki a szomszédos Vidia Nagykeres­kedelmi Vállalatot és az AGRO- KER-t is. Ha ezek számára va­gonban érkezik küldemény, ak­kor a vasút kihúzhatja a par­kettagyárnak érkezett kocsikat, mégha azok félig vannak kirak­va, akkor is. Ezek után órák múlva kerülnek újra vissza, többnyire más sorrendben. A gyárnak engedélyezett rakodási Időbe — bármilyen furcsán hangzik —, ezek az üres. órák is beletartoznak. A helyzeten csak kitérő vágány építésével lehetne segíteni, ennek azonban egyik alapvető akadálya a területhi­ány. Az érkező faanyagnak ma még igen jelentős hányada ömlesz­tett áru — tehát kézzel kell ki­rakni. A parkettagyár nem ren­delkezik megfelelő létszámú ra­kodómunkással. Számuk — 25— 40 fő — erősen ingadozik. A dolgozók zöme vidéke lakos, ők nem minden esetben vállalnak túlórát, annak ellenére, hogy megfelelő anyagi ösztönzésükre van keret. A gyár hat targoncája kiszol­gálná a rakodást, ha műszaki állapotuk megfelelő lenne. így azonban nem tudják velük pon­tosan ellátni a feladatokat. . A rossz műszaki állapot miatt egyébként az alkatrészellátás hiányosságát hibáztatja a gyár. A parkettagyár szállítási, ra­kodási problémái rövid időn be­lül nem oldódnak meg. Jelentős javulás a munka feltételeiben csak akkor várható, ha megtör­ténnek a tervezett belső átala­kítások. Csak ekkor szabadul fel új terület vágányépítésre és anyagtárolásra. Addig viszont változatlanul fizethetik a nagy összegű bírságot. A Fémmunkás Vállalat kecs­keméti gyárában az igen jelen­tős vasúti szállítási forgalom mellett is csak elvétve fordul elő késedelmes rakodás. Évekkel ezelőtt kialakították a tizenegy tagú vasúti komplex brigádot. Munkaidejüket úgy határozták meg, hogy a kiszol­gálási időben — reggel 6 és dél­után 4 óra között —. mindig le­gyen bent elég rakodómunkás. A 31 belső rakodó közül pedig a szállítási csúcsok idején né­hány ember átcsoportosítható a kiegészítésükre. Állandó ügyele­tet tartanak a gyár szállítói szombaton és vasárnap. A rakodást teljes egészében gépesítették, csak esetenként for­dul elő kézi munka. Ilyen volt legutóbb a tömítő gyapot bera­kása, amelyet tíz ember átcso­portosításával időben el tudtak végezni. A rakodógépek, targon­cák, vontatók műszaki állapota kifogástalan. Ezt állapította meg .jynarrrj Azóta megnőttek a fák Az irodában kellemes meleg fogadott. A főkönyvelőnő papír­jai fölé hajolt, újraegyeztette az adatokat, összeadta, kivonta a számokat. Fejét csak köszöné­semre emelte fel, szívélyesen hellyel kínált. Arca kisimult, kedvesen bemutatkozott: Móczó János né vagyok, a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet fő­könyvelője. Most készítem a gazdaság négyéves fejlesztési tervét, ami meghatározza jövőn­ket. — Jövőnket? — Én egynek érzem magam az üzemmel, mert szinte a szö­vetkezet megalakulásától kezdve itt dolgozom. Kezdetben egy személyben voltam könyvelő és mindenes. A közös területünk csak annyi volt, amire az első 18 hektár almást eltelepítettük. Azóta megnőttek a fák, az egye­sülésekkel a szakszövetkezet, de az én feladatom is. Mikor ide­kerültem, csak könyvelői vizsgá­val rendelkeztem. Aztán ahogy múlt az idő, rájöttem, hogy ez kevés. Megszereztem a mérleg­képes könyvelői oklevelet, elvé­geztem a közgazdasági techniku­mot, a MÉM vezetőtovábbképzőt, mos meg a marxista—leninista középiskolába és árszakértői tan­folyamra járok. — Nem sok ez egyszerre? •— A nőbizottság elnökének is megválasztottak, és el tudom vé­gezni a munkám. Természetesen nem napi 8 órában. Sokszor még éjjel is dolgozom odahaza. Ad­dig csinálom, amíg bírom. Ügy tervezem, ha elfáradok, a fő­könyvelői állást átadom a fiata­loknak. Erre az utódomat is kiszemeltem már. A nőbizott­ságban viszont még nagyon so­káig szeretnék dolgozni. Nekem örömet jelent az emberek ügyes­Tovább nő Mongólia állatállománya Mongólia jelenleg folyó ötö­dik ötéves tervének eddig eltelt négy esztendejében az állatte­nyésztők eredményesen dolgoz­tak a tervfeladatok túlteljesíté­sén. Erőfeszítéseiknek köszönhe­tő például, hogy a szarvasmar­hák elhullási aránya negyven százalékkal csökkent. Számos ál­latból Mongólia teljes állománya • múlt évben 771500-zal nőtt, s ma már 25 milliót tesz ki. Az 1970—74-es Időszakban kétsze­resére nőtt a takarmányhozam. Nagy sikereket mutathatnak fel az utóbbi években az állat­néhány hete a megyei rendőrka­pitányság közlekedésrendészeti alosztályának és a szakszerve­zeti szervek 'képviselőinek ala­pos vizsgálata. Hasonló a pálya- és a kisegítő berendezések álla­pota is. A gyár területén mintegy 350 méteres, kettős iparvágányon történik a rakodás. Jobb felté­telek mellett tehát, mint a leg­több kecskeméti gyárban. Gyak­ran naponta húsznál is több va­gont indítanak innen megrakva, és ugyanennyit ki is ürítenek. Az 'idén, október végéig 1972 vagonos forgalom bonyolódott le az iparvágányon. Azaz 643 export, 603 belföldi rendeltetésű vagont adtak fel, és 726 vagont raktak ki, Az első három ne­gyedévben mindössze 11 468 fo­rint kocsiálláspénzt fizettek ki, egy vagonra tehát csak 6,40 fo­rintot. Pedig néhány éve a Fém­munkásnál is sokkal több hibá­val dolgoztak, 1972-ben még át­lagosan 67 forint bírság esett egy-egy kezelt vagonra. A gyár az utóbbi években igen jó kapcsolatot épített ki az al­sópályaudvari kiszolgáló állomás dolgozóival. A pontos munka ugyanis könnyíti a vasút helyze­tét. Tavaly és tavalyelőtt a Fém­munkás nyerte a pályaudvar körzetében levő vállalatok „szál­lítási versenyét”. A cikkben szereplő két válla­lat közül a Fémmunkás kétség­kívül bizonyos helyzeti előnyt élvez. Tágas tárolótere, önálló, kettős iparvágánya kedvező munkafeltételeket teremt. De nemcsak emiatt végeznek ők jobb munkát. A különbség mö­gött ugyanis ott vannak azok az erőfeszítések is, amelyekkel — műszaki • és munkaszervezési változatások révén — a jelenle­gi színvonalra emelték a vasúti rakodást. Mindabból, amit meg­valósítottak sok mindent meg­valósíthatnának a saját portáju­kon más üzemek is. Az ő ese­tük mutatja: nem lehetetlen fel­adat a targoncák megfelelő kar­bantartása, és nem reménytelen a rakodómunkás-gárda megfele­lő foglalkoztatása sem, Zs. A. Lebegő szállítószalag A légpárna elvén működő szál­lítószalagot terveztek a leningrá- di víziközlekedési kutatóintézet kísérleti üzemében. A rakodóberendezések legké­nyesebb részei a szállítószalagok, amelyek gyorsan kopnak a görgő­kön, ezért a kutatók elhatároz­ták. hogy a légpárnaelvet alkal­mazzák. Nagy nyomású levegőt fúvatnak a szállítószalag alá, ez­által az „lebegve” továbbítja a rakományt. Miről írnak megyei laptársaink? Sikeres az új öntözési eljárás örvendetes tény, hogy a ter­méshozamok mennyisége és mi­nősége szempontjából nagyon je­lentős öntözéses gazdálkodás fo­kozottan tért hódít a hazai mező- gazdaságban. Az érdekelt nagy­üzemek költségvetésében minden évben egyre jelentősebb tételként szerepel az öntözéssel kapcsolatos előirányzat. Hogy ennek összege miként csökkenthető, arról a Mis­kolcon megjelenő DÉLI HÍRLAP közöl figyelemre méltó informá­ciót. Megtudjuk az írásból, hogy a Budapesti Kertészeti Egyetem víz­gazdálkodási tanszéke és a ka­zincbarcikai Borsodi Vegyikom­binát szakemberei által közösen kikísérletezett, úgynevezett cse- pegtetős és fóliatömlős öntözési eljárással a korábbi módszerek­hez képest energiából mintegy harminc, vízből pedig csaknem ötven százalékot lehet megtakarí­tani. Csepegtetős öntözés főként gyümölcsösökben és szőlőkben, a fóliafömlős módszer pedig vete­ményes kertekben a legcélsze­rűbb. Más öntözési módhoz viszo­nyítva a két új módszer előnye az, hogy megszünteti a mikro- talajeróziót. A gyakorlatban kitű­nően beyalt öntözési eljárás iránt országszerte nagy az érdeklődés. Vágóhíd — közös összefogással A tízezernél több lakos ellátá­sáról gondoskodó Fehérvár-csur­gó és Vidéke ÁFÉSZ — olvassuk a FEJÉR MEGYEI HlRLAP-ban —- széles körű társadalmi össze­fogás révén épített meg egy kor­szerű, hűtőkamrás tárolóval is felszerelt vágóhidat. A járási hi­vatal, valamint a községi taná­csok és tsz-ek pénzzel támogat­ták a kivitelezést, a lakosság pe- diy aktív társadalmi munkával járult hozzá a költségek csökken­téséhez. Tervek szerint évente 1200 ser­tést dolyoznak fel a nemrég át­adott vágóhídon, melynek termé­kei nemcsak a szövetkezet húsüz­leteiben, élelmiszerboltjaiban kaphatók, de kielégítik a terület üzemi, iskolai és óvodai konyhái­nak igényeit is. A környéken egyébként most alakult meg a sertésnevelő és hizlaló szakcso­port — ez ÁFÉSZ-irányítással működik —. s tagjai vállalták, hogy 1976-ban már teljes egészé­ben a háztáji gazdaságaik terme­lése révén fogják biztosítani a lé­tesítmény részére szükséges vágó­állatokat. összeállította: Velkei Árpád A PETŐFI NÉPE RÉSZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR KERÉKPÁROK ÉS SEGÉDMOTOROS-KERÉKPÁROK KÖZLEKEDÉSE (42.) „(1) Kerékpárral a kerékpár­úton, ahol kerékpárút nincs, a le­állósávon, ahol leállósáv nincs, szorosan az úttest jobb szélén kell közlekedni; háromkerekű kerék­párral azonban a kerékpárúton közlekedni tilos.” A szabály nem kényszeríti a kerékpárost az útpadkára, de ter­mészetesen, ha akar, ott is közle­kedhet. Azon az úton azonban, ahol a Kerékpárral behajtani ti­los táblát elhelyezték, az útpad­kán sem szabad kerékpározni. „(2) Lakott területen levő olyan úton, amelyen az úttest kerék­pár-közlekedésre alkalmatlan, ke­rékpárral a gyalogosforgalom za­varása nélkül, és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is, szabad közlekedni.” A kerékpár-közlekedésre alkal­matlan úttestet mindig az adott időpontban és a tényleges helyzet alapján lehet megítélni. Van olyan úttest, amely száraz időben alkalmas a kerékpározásra, s ilyenkor a járdán nyilvánvalóan nem szabad közlekedni. A kerék­párt toló gyalogosnak az úttest jobb szélén szabad közlekednie, de a fenti jogszabályból követke­zik. hogy ahol a járdán való ke­rékpározás megengedett, ott tolni is szabad a kerékpárt. „(3) Kerékpárral a leállósávon, az úttest szélén és a járdán csak egy sorban szabad haladni. (4) Lakott területen kívül főútvonal­ról balra bekanyarodni, vagy a főútvonalon megfordulni szándé­kozó vezető — az általános sza­bályoktól eltérően — a kerékpár­ról az úttest jobb szélén köteles leszállni és a kerékpárt az útke­reszteződésen. illetőleg az úttes­ten — a gyalogosok köözlekedésé- re vonatkozó szabályoknak meg­felelően — áttolni. Lakott terüle­ten a kerékpáros a bekanyarodást cs a megfordulást az általános szabályok szerint, kellő körülte­kintéssel köteles végrehajtani." 6 6 ■ H“*5“ 9 1. ábra. A fentiekből következik, hogy a kerékpárúton több sorban is sza­bad kerékpározni, ha az a többi kerékpárost nem zavarja. A la­kott területen kívüli főútvonalon a bekanyarodást, illetve a meg­fordulást a kerékpáros a legcél­szerűbben az 1. ábra szerint tud­ja végrehajtani. Amennyiben azonban az útkereszteződés előtt kijelöli gyalogosátkelőhely van, úgy le kell szállni a kerékpárról és át kell tolni. „(5) Kerékpár pótülésén a 18. életévét betöltött vezető egy. 10 éven aluli gyermeket szállíthat. Egyébként kerékpáron személyt szállítani nem szabad." A kerékpáron, történő személy- szállítás erősen szűkült, s a ke­rékpáron való személyszállítás feltétele az is. hogy a kerékpár­ra pótülés (gyermekülés) legyen felszerelve. Ehhez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni. Ez azonban nem lehet összefüggés­ben a kormánnyal és az elforduló szerkezettel, s a vezetőt ne aka­dályozza, illetve a kerékpár lám­páit ne takarja. A 18.. életév ter­mészetesen nem vonatkozik ennél fiatalabb életkorú anyára, mert a nő a házasságkötéssel felnőtt­korúvá válik. „(6) Kerékpárt éjszaka és kor­látozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatá­rozott lámpákkal kell kivilágítani. (7) Tilos a főútvonalon 12. élet­évet be nem töltött személynek kerékpározni; b) elengedett kormánnyal kerékpározni, c) ke­rékpárhoz oldalkocsit, utánfutót, vagy egyéb vontatványt kapcsol­ni, d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni; e) a ke­rékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosz- szabbra kinyúló, a vezetőt a ve­zetésben akadályozó, vagy a sze­mély- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani, f) kerékpárral állatot vezetni.” Ezekhez a tilalmakhoz, úgy érezzük, nem kell külön magya­rázatot fűzni, azt azonban meg­jegyezzük, hogy mindezek vonat­koznak a segédmotoros-kerékpá­rok közlekedésére is azzal a kü­lönbséggel, hogy lakott területen kívül főútvonalról a balra kanya­rodás, illetve a megfordulás sza7 bályai a segédmotoros-kerékpá­rokra nem alkalmazhatók, azok­kal ugyanúgy kell útkereszteződés előtt besorolni, mint a motor- kerékpárral. A segédmotoros-ke­rékpáron minden személy szállí­tása tilos, tehát a gyermekszállí- tás is. A segédmotoros-kerékpár­hoz vezetői engedély szükséges. • Az adat jó, következhet a má­sik karton. bajos dolgaival foglalkozni, raj­tuk segíteni. A szakszövetkezet­ben nagy gond, hogy az anyasá­gi segélyen kívül a nők gyer­mekgondozási segélyben nem ré­szesülnek. A nőbizottság kérésé­re a mi gazdaságunk magára vállalata ezt a terhet, és három évig havonta 700 forinttaL segíti a kismamákat. A családi pótlé-, kot is felemeltük az ipari mun­kásokéhoz hasonlóan, és 1976. január 1-vel a fóliaüzemünkben dolgozó családanyáknak lehetővé tesszük, hogy reggel 6 helyett 8-kor kezdjék a munkát. Ezzel megoldódik a régi gond, a gye­rekek bölcsedébe és óvodába vi­tele. — A munkája után megbe­csülik? — Nemcsak én szeretem az embereket, hanem úgy érzem, ők is. Mellőzöttséget soha nem éreztem a vezetőség részéről, számítanak rám, és ennek meg­felelően végzem a munkám. B. Z. FASÍRTBA SÜTVE, FOGKRÉMES TUBUSBA REJTVE... Konténerek - csőben Rájár a rúd a qsempészekre betegségek korszerű gyógyításá­ban is. Sok állatorvosi intézel: és egészségügyi állomás működik az országban, a legmodernebb berendezéseikkel felszerelve. Egy sor a helyi állatorvosi—bakteoro- ógiai laboratóriumot is üzembe helyeztek. Emellett az elmúlt négy esztendő alatt több mint 400 gyógytakarmány-szolgáltató egységet állítottak fel az állatte­nyésztőbrigádokban, ahol a beteg állatok táplálása és gyógy­kezelése tudományos alapokon folyik. Megyénkben két helyen, Kele- bián és Hercegszántón van ha­tárátkelőhely, amelyek azon túl, hogy lebonyolítják a szomszédos Jugoszláviába áramló idegen- forgalmat, jelentős tranzit átke­lőhelynek is számítanak. A Vám. és Pénzügyőrség felhasz­nálva minden tömegkommuni­kációs eszközt, s ezenkívül ma­gyar- és idegennyelvű tájékoz­tatót, nemcsak a magyar, de a külföldi állampolgároknak is felhívja figyelmét arra, hogy mi­lyen mennyiségű valutát, devi­zát, illetve árucikket hozhatnak be, vihetnek.ki az országból. En­nek ellenért csupán októberben 248 529 forint értékű árut és pénzt foglaltak le a két határát­kelőhelyen pénzügyőreink. A ki- és beutazók fantasztikusabbnál fantasztikusabb dolgokat és he­lyeket eszelnek ki a magyar és külföldi fizetőeszközök, vala­mint árucikkek be- és kivite­lére, erről tanúskodnak a fasírt- ba, süteménybe sütött 500 forin­tosok, fogkrémes tubusba, ruhá­zatba rejtett dollárok és nyu­gatnémet márkák, sőt a gép­kocsi dísztárcsája mögött elrej­tett órák. Ebben az évben ilyen rejtekhelyekről 1471 darab 500 forintost szedtek elő. ötezer forint a melltartóban Balog Károlyné Budapest, VIII. Baross utca 83. szám alat­ti lakos október 23-án Kelebián át akart Jugoszláviába utazni. A pénzügyőr kérdésére kijelentet­te, csupán annyi magyar fizető- eszköz, forint van nála, an\ely szabályos. Az ellenőrzés során azonban • kézitáskájában 11 da­rab „Ady-bankót” talált a pénz­ügyőr. Ez az összeg már kimerí­ti a deviza-bűntett fogalmát, 's ezért az asszonyt kizárták az utazásból, sőt eljárást indítot­tak ellene. Csóka Gizella eladó, Budapest, Szabolcs utca 7. szóm alatti la­kos, ugyanezen a napon, ugyan­ezzel a vonattal indult Jugo- szláviáoa, s hogy milyen célból, azt a személyi ellenőrzés bizo­nyította, ugyanis intim ruhada­rabjából ötezer forintot halá­szott elő a pénzügyőrnő. Ez a fiatal lány nem gondolta, hogy ezzel a cselekedetével deviza- bűntettet valósított meg. Nem járt jobban Somogyi Lászlódé sem, akitől 12 darab 500 forin­tost koboztak el, s ő is. akár csak társai, várhatják a bünte­tés kiszabását. Nemcsak a magyarok Nemcsak hazánk fiai, de a külföldi állampolgárok is elkö­vetik — éppen magyar pénzzel — a deviza-bűntettet. (S még azt mondják, nem jó a magyar fo­rint). Nem lehet megállapítani, hogy miképpen jutott 19 darab 500 forintoshoz Sydlo Terézia lengyel állampolgár, krakkói la­kos. Csupán azt konstatálták Kelebián a pénzügyőrök, hogy a fiatal nő ezt a nem kis összegű pénzt Jugoszláviába akarta vin­ni. Miután a magyar deviza- rendelkezések a külföldiekre is érvényesek, Sydlo Teréziát ki­zárták az utazásból, s természe­tesen elkobozták tőle a 9500 fo­rintot. Eremics Angyelka jugoszláv állampolgár, törökkanizsai lakos Magyarországról Jugoszláviába utazott. A kelebiai határátkelő- helyen nála 14 darab 500 forin­tost és 4 darab 100 forintos bankjegyet találtak. A pénzügyőr nem tud arabusul Pénzügyőreink valóban nem tudnak arabul, de nagyon jól is­merik vámszabályainkat. S ezt kissé nehezen értette meg No- hey El Dis Ahmed, egyiptomi állampolgár, aki Keiebiánál je­lentkezett belépésre. No. nem a belépéssel volt probléma, hanem azzal a 13 darab női pulóver­rel, 5 darab farmernadrággal, 4 jerseynadrággal, 9 török hand- zsárral és 19 darab karórával, amit nyilvánvalóan nem aján­dékba hozott. Az árukészletet lefoglalták, értéke nem keve- seob, mint 20 510 forint. Nemcev Georgije jugoszláv állampolgár, zrenjanini lakos munkanélküli, de nem pénznél­küli ember, ugyanis Kelebiára érkezve át akarta lépni a ma­gyar határt. Nem munkaválla­lás céljából, hanem értékesíteni akarta azt a 3 különböző típusú zsebszámológépet, amelynek ér­téke 500 forint híján 20 ezer fo­rint volt. Nem rajta múlott, hogy ez az üzlet már a határon egyoldalúan bonyolódott le. Már a felsoroltakból is kitű­nik, hogy egyesek nem veszik komolyan a rendelkezéseket, vám- és devizaszabályokat. Ezek az emberek arra sem gondol­nak, hogy néhány pulóver, 5—6 méter jerseyszövet, vagy női fehérnemű, esetleg egy zsebszá­mológép miatt súlyos pénzbün­tetésre, súlyosabb esetben sza­badságvesztés büntetésre ítélhe­tik őket. Érdemes tehát betar­tani nemcsak itthon, de külföl­dön is a szabályokat, s akkor az utazás valóban élményt, örömet jelent. ’ G. G. A grúziai Sulaveriben levő ha­talmas kavicsbányát és a Tbi­lisziben működő vasbetonelem- gyárat mintegy 50 km hosszú, a csőposta elvén megépítendő kettős csőpályával kötik össze. Az 1000 mm átmérőjű csövek­ben szállítótartályokból (konté­nerekből) összeállított, sűrített levegővel mozgatott „szerelvé­nyek” közlekednek majd, órán­ként 45 kilométeres sebességgel. Egy-egy szállítótartálysor „gyom­rában” kb. 20 tonna súlyú ka­vics vagy homok fér el. E mó­don évente mintegy 2 millió ton­na nyersanyagot továbbítanak majd a bányából a gyárba. Az új rendszerű szállítási móddal kapcsolatos tapasztalatokat a képen látható csőszakaszon sze­rezték a konstruktőrök Leningrádban is építenek egy nagy kapacitású, présléggel mű­ködtetett, csővezetékes föld alat­ti szállítórendszert Az egyik új lakónegyed hulladéktömegét e 12 kiloméer hosszú csőtáwe- zeték segítségével gyűjtik össze és továbbítják majd a szemét­feldolgozó üzembe.

Next

/
Thumbnails
Contents