Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-26 / 277. szám

I

PETŐFI NEPE # 1975. november 20.

STATISZTIKA TÜKRÉBEN

Hass**’

ecskemét demográfi

(IV.) Közismert, hogy Kecskemét városának igen nagy a külterületi népessége és az I970-es népszámlálás adatai szerint a megyeszékhelyek között egyedül Nyíregyházán volt valamivel magasabb a külterületen élők aránya.

Erős munkáshataiom - fejlett szocializmus

OT

ái'(

S 11j\.

.1

n-u-ö.

c,.

1970. január 1-én Kecskemét lakóinak 20 százaléka. 15 800 ember élt a város összterületének 91 százalékát kitevő 233 négyzetkilométer nagyságú külterületen. Míg a belterületen 2650-en éltek egy négyzetkilométeren, addig a külterületen csak hatvannyolcán.

A város külterületi népessége 1949 óta mind számbelileg, mind arányait tekintve jelentős mértékben csökkent. A csökkenés üteme az 1960 és 1970 közötti években lényegesen nagyobb volt, mint a korábbi évtizedben, mivel a mezőgazdaság szocialista átszervezése. valamint az ipari és egyéb munkahelyek bővülése következtében a városba áramlás felgyorsult. Két évtized alatt 8200-an hagyták el a tanyát és költöztek többségükben a városba, ezzel a külterületen élők aránya az 1949. évinek több mint a felére csökkent.

A külterületi népesség 97-százaléka tanyai. Ennek 40 százaléka egyéni. 47 százaléka mezőgazda- sági termelőszövetkezeti területen él. Az aktív keresőknek csak 46 százaléka él a mezőgazdaságból, 33 százalékuk az iparban és építőiparban, 21 százaléka egyéb ágazatokban folytat kereső tevékenységet Ez azt mutatja, hogy a város külterületén a tanyáknak elsősorban lakóhelyfunkciója van, fenntartásukban a mezőgazdaság szerepének súlya a szakszövetkezeti gazdálkodás ismert hatása miatt — mérsékelt.

A gazdasági aktivitás a külterületi népesség körében rosszabb, mint a belterületen. Az idősebb korosztályok, az aktív kereső tevékenységet nem folytató nők. valamint a 14 éven aluli gyermekek nagyobb aránya miatt száz aktív keresőre külterületen 88 eltartott jut, mig belterületen csak 67.

A nők gazdasági aktivitása a belterületen is jóval rosszabb a férfiakénál, fokozottabban jelentkezik ez a külterületen. A város belterületén száz nő közül 46 az aktív kereső és 40 az eltartott, a külterületen 37. illetve 55. Ugyanakkor száz férfi közül mind a bel-, mind a külterületen 61 az aktív kereső és 31 az eltartott, tehát a férfiak gazdasági aktivitása a város egész területén azonos.

A nemek arányát vizsgálva a külterületen nőhiány, míg a belterületen nőtöbblet jelentkezik. Ezer férfira a külterületen 996, belterületen 1047 nő jut.

A népesség korcsoportonkénti megoszlása azt mutatja, hogy a külterületen jóval nagyobb arányban élnek fiatalkorúak, mint a belterületen. Külterületen 25. belterületen 20 százalék volt a 14 éves és annál fiatalabbak aránya.

A 60 évesek és annál idősebbele a külterületi népességnek 15, a belterületinek 14 százalékát képezték. így a külterületi népesség a kormegoszlás alapján fiatalnak tekinthető. A „fiatalos” kormeg. oszlás olyan bevándorlásra enged következtetni, amely a központba betelepült népesség által felhaŰszó elektromos erőművek

• A Tyumeni hajógyárban épült ..Északi Fény” nevű úszó elektromos erőmű. (Fotó: APN—KS.)

*

A Tyumenyi Hajógyárban készülő „Északi Fény” nevű úszó elektromos erőművek jelentős mértékben hozzájárulnak a Szovjetunió északi körzeteinek birtokbavételéhez. Három erőmű már energiát szolgáltat. A negye- dik„Északi Fény” állomást a Szovjetunió északkeleti részén, a Csukcs-félsziget partjainál levő Schmidt-fokon helyezik üzembe Ez az erőmű látja majd el elektromos energiával és hővel a sarkkörön túli terület iparvállalatait és településeit.

A 24000 kilouatt teljesítményű, rendkívül gazdaságos erőművet a legmodernebb berendezésekkel látták el. A kezelését végző 30 szakembernek kiváló munkakörülményeket és pihenési feltételeket biztosítottak, a hajók bármely helyisége a fedélzet igény- bevétele nélkül megközelíthető, ami a 60 fokos fagyok esetén különösen fontos.

Csak szakember irányításával

.Irn-.ff

al

,rr

A korszerű nagyüzemi növény, zöldség, szőlő és gyümölcstermesztés ma már lehetetlen volna a nagyhatású növénvédő szerek nélkül. E hatóanyagok felhasználásánál azonban nagyon körültekintően kell eljárni, mert súlyos mérgezések forrása lehet. A szakértelem hiánya, a könnyelműség miatt régebben majdnem mindennapos volt az ebből eredő baleset. Az előírások, a különböző szabályozók azonban előírják, hogy a permetezéseket most már csak megfelelő szakember irányításával és kellő védőszereléssel lehet elvégezni. Nem utolsósorban a vegyszerek tárolására kijelölt helyiségeknek is meg kell felelni a követelményeknek és kiképzett méregraktár-kezelőt kötelesek az üzemek alkalmazni. '

Az előírások végrehajtását a hatóságok állandóan ellenőrzik. A termelőszövetkezetek és szak- szövetkezetek kisebb részénél még előfordul, hogy nem a célnak megfelelő épületben tárolják a vegyi anyagot. Ezenkívül sok helyen a dolgozók tisztálkodása, valamint a munkaruhák tárolása, mosása nincs megoldva. Ez utóbbira a Homokhátsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége ajánlást dolgozott ki — amely javasolja. hogy minden gazdaság szerezzen be mosógépet a szennyvizet gyűjtsék össze és permetezzék szét a területen. A területi szövetség és a kecskeméti honvédkórház a mérgezett betegek gyógyítására, utókezelésre szocialista szerződést is kötött.

A KÖJÁL ugyan az ellenőrzések során kötelezi a mezőgazda- sági üzemeket az előírások betartására. de a termelési és pénzügyi okok miatt ideiglenesen mégis engedélyezik néhány, mint például a tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezetnek is a régi méregraktár használatát. Azt azonban előírták, hogy 1976. május 30-ig újat kell építeni.

Sokszor még a kémiai szereket gyártó üzem is mulasztásokat követ el. Ezért történhetett meg, hogy az idén ■ forgalomba került Gramoxon 500-as és 1000 grammos gyomirtó szereket a rossz gyári csomagolás miatt ki kellett vonni a forgalomból, ami jelentős többletmunkával járt.

A veszély tehát nagy, ezért a körütekintően kell eljárniok a mezőgazdasági üzemek vezetőinek, mert vannak felelőtlen emberek, akik. „ha a főnök nem látja”, az előírásokat megszegve saját elképzelésük szerint cselekszenek.

B. Z.

■ - .1

gyott tanyák felé irányulhatott. E? azonban a központba való betele- pülésnél kisebb nagyságú volt és végeredményben a külterületi népesség számának apadását csak kevéssé mérsékelte.

A külterületen élők iskolai végzettsége jóval alacsonyabb a belterületen élőkénél. A 15 éves és annál idősebb népességből belterületen 63. külterületen csak 30 százalékuk végezte el legalább az általános iskola 8 osztályát, de kedvező jelenség, hogy a 7 éves és annál idősebbek közül az iskolába nem jártak aránya mind a bel-, mind a külterületen csak 1—2 százalék közötti.

A magasabb gyermekszám miatt a külterületi családok népesebbek a belterületieknél. Míg az 1970-es népszámlálás idején száz külterületi családban 329-en éltek, a belterületen csak 299-en.

Kecskemét város demográfiai jellemzőinek bemutatása során — már csak terjedelmi okok miatt is — nem törekedtem teljességre. Az adatokat igyekeztem úgy kiválasztani és elemezni, hogy ezek minél kifejezőbben írják le a városnak. mint sok arcú. élő és fejlődő szervezetnek lakóit, azoknak demográfiai sajátosságait. Egy varosban élő népesség szaparodása, összetétele, mozgása hat a település által biztosított közlekedési, vagy ellátási kapcsolatok olyan demográfiai jelenségeket eredményeznek. melyet éppen a térben, technikai felszerelésben növekvő település vált ki. A hatás tehát kölcsönösí, és ezen hatásoknak állandó és folyamatos figyelemmel kísérése alapvető feladata a város vezetésének.

Kóczián Zoltán

Beszélgetés Herczeg Károllyal, a SZOT titkárával

Köztudomású, hogy december 8-án megkezdi munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa, amely mérleget von négy és fél esztendő munkájáról és megszabja a munkásosztály legfontosabb tömegszervezetének soronlevő feladatait. Milyen kérdések foglalkoztatják ezzel kapcsolatban a szakszervezeteket —, erről beszélgettünk flerczeg Károllyal, a SZOT titkárával.

Látásélesség

Francia farmakológusok kidolgoztak egy preparátumot, amely éjszaka 15 százalékkal fokozza a látásélességet. Különösen autósok számára javasolt, mert csökkenti a szem fáradékonyságát, gyorsítja a kötőhártyában a pigmentképződést, és főként kikapcsolja a szembejövő forgalom vakító hatását.

Hogyan fejlődött a szakszerve- zetek termelést segítő munkája. amely feltétele, alapja az élet- és munkakörülmények javulásának?

— A szakszervezetek termelést segítő tevékenysége természetesen, korántsem öncélú. Hiszen ez a népgazdaság, végső fokon a munkáshatalom erősítését szolgálja, ami a szervezett dolgozóknak nemcsak érdeke, hanem létfeltétele. Ez az a bázis, amin az életszínvonal emelése nyugszik. Mert — közhelynek hangzik, de ez az igazság — csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk.

¥

A munka becsületéért

— A szakszervezetnek azonban nemcsak a termelés segítésében, hanem az elosztás módjában is szerepe van, sőt felelősséggel is tartozik érte. De nem hiányzik hozzá a felkészültsége sem: ismeri a lehetőségeket, a problémákat, az igényeket egyaránt és rendelkezik az érdemi részvételhez szükséges jogokkal is.

— A beszámolási időszakban fejlődött a szakszervezetek miftv kája, hozzáértéssel, sokoldalúan dolgoznak. De — mivel fejlett szocialista társadalmi rend kialakításán fáradozunk — a követelmények is egyre magasabbak emelik a mércét. Az ennek megfelelő tevékenység két alapvető probléma megoldását sürgeti. Az egyik: a jogok és kötelességek dialektikus egysége, amelybek érvényesülését sok szélsőség zavarja. Illetve, hol az egyik, hol a másik pólus lép felnagyítva előtérbe. Márpedig a kettőnek együtt kell érvényesülnie, hatnia gondolkodásunkban. És itt nem véletlenül» hangsúlyozom a gondolkodásmód jelentőségéi. Hiszen a munka becsülete szintén tudati kérdés. Ennek megfelelően a szakszervezet tudatformáló, nevelő tevékenysége szempontjából nem közömbös, hogy a szorgalmat még. ma sem ••mindenütt méltányolják megfelelően, a lelkiismeretesen dolgozót — az

igyekvőket — nem mindenütt becsülik eléggé. Ennek megváltoztatásában elsősorban a szocialista brigádokra, példamutatásukra kell támaszkodnunk.

— A másik fő tennivalónk: a választott szakszervezeti testületek, tisztségviselők és a tagság kapcsolatának javítása. Nem tor- ‘ málisan, hanem tartalmilag, a szakszervezeti élet demokratiz. musának fejlesztésével. Mit jeleni ez? Azt, hogy a tagság véleményezési, egyetértési, döntési hatáskörébe tartozó kérdéseket — legyen az kollektív szerződés tervezési, vagy bérprobléma — érdemben, szervezetten tárgyalják meg azokkal, akik ebben illetékesek, akiket érint.

Érteni kell a munkások nyelvén

Gyakran elhangzik, hogy ez csak formális lehet, mert a tagság, pontosabban a munkások tájékozottsága, szakértelme, kevés az érdemi vitához.

— Valóban .ismerős az érvelés. De nem helyes, nem elfogadható.- Igaz, hogy a kétkezi munkás nem érthet mindenhez, de a veA zető azért, vezető, hogy értse a munkás egyszerűen fogalmazott észrevételeit, megértse mondani valója célját és levonja a belőle eredő tanulságokat. És lássa, mi az intézkedésének hatása, következménye a műhelyekben. Hogy egy időszerű példát említsek: ha egy műhelyben vagy üzemrészben szóvá teszi a mértéktelen túlórázást, nyilvánvaló, hogy- meg kell vizsgálni az okokat, először azoknak véleményét kérve, akik a legközelebbről látják, észlelik ezt. Alig hiszem, hogy ne lenne sok okos, hasznos javaslatuk a megoldásra, ha látják, hogy ezt valóban igénylik tőlük.

— Az üzemi demokráciának — mert valójában erről Jje.sz.9lge- tünk — fontossága napjainkban' és a jövőben is növekedik. Jelentőségét aláhúzza, hogy az üzemekben egy sor nagy horderejű kérdés vár megoldásra, amiben

felmérhetetlen segítség a közösség véleményének meghallgatása, érvényesítése.

Közérdekű szigorúsággal

Napjaink „divatos” problémája a termelési szerkezet változása. Milyen feladataik vannak ebben a szakszervezeti

mozgalomnak?

— A termelési struktúra változtatása igen fontos dologi Eb bői következik, hogy neküúk is felelősségteljes feladataink van nak, amiben közösen kell munkálkodni az irányító szervekkel, az üzemekkel, persze kinck-ki nek a maga partnerével. És az eddiginél sokkal következetesebb munka szükséges, lehetőleg megrövidítve az elhatározástól a megvalósulásig terjedő, gyakran indokolatlanul hosszú utat, időt.

— Nyugodtan elmondhatom ugyanis, hogy a problémákat jól látjuk — ez az állami, a gazdasági vezetés minden szintjére vonatkozik —, de a változás lassú. Itt van például a munkaerő téma, amely egyetlen beszámolóról sem hiányzik. A munkaerő hiány emlegetésétől azonban még mindig nem jutottunk el a munkaerő-gazdálkodásig, sőt az érvényes rendeletek betartásáig sem. például abban a vonatkozásban, hogy ne az járjon jól, aki sűrűn változtatja munkahelyét. Ennek érdekében már a közeljövőben olyan határozott intézkedések kellenek, hogy a vándormadarak és alkalmazóik húzzák a rövi- debbet.

— A közérdekű szigorúság érvényesítése mellett, természetesen gazdasági (ennivalókban sem szűkölködünk, példán! a nem gazdaságos termelés fokozatos megszüntetése, a munakerő átcsoportosítása, átképzése szintén napirenden levő feladat, aminek bőségesen lesznek konzekvenciái a mi tevékenységünkben is. Hiszen az ilyen átcsoportosítás, a szakképzéstől az egyéni, emberi gondokig, a problémák tucatjával áraszt el majd bennünket. Nekünk, szakszervezeti tisztség- viselőknek pedig tervszerűen, módsztrestn, tapintatosan kell végrt járnunk a feladatainknak. Ehhez további erősítést kapunk a szervezett

„Sl?j89?.óknak jí.,.,.szakmai, majd a szakszervezetek kongéesz- s£Íwá ré véni,jppgújwlko megerősödött táborától — hangsúlyozta befejezésül Herczeg Károly. a SZOT titkára. L. M.

ŐSZI KÖRJÁRAT

Virágos-e, tiszta-e Kecskemét?

Őrjáratunk a „Tiszta, virágos Kecskemét” mozgalom jegyében indult. Rövid útiterv-megbeszélés a Hazafias Népfront városi bizottságán. Meg egy kis visszapillantás. Hogy tudniillik, mennyire szalad az idő. 1972-ben — a népfront — KISZ — városi tanács kérte fel a megyeszékhely lakosságát, a vállalatokat, intézményeket a városszépítő, rendbetartó mozgalomban való részvételre Az elsőkként csatlakozó 28 vállalatot azóta 32 követte, s a hatvan intézmény, üzem mellett természetesen Kecskemét népe is mindig növekvő szambán veszi ki részét utcája, háztája, sőt a közterületek csinosításából is.

A lakosság érdekfelismerését, szemléletének „harcosabbá” válását mutatják be a Petőfi Népe szerkesztőségébe szívós kitartással küldött levelek is, melyekben szóvá teszik hol bomlot meg a rend, a város mely pontjait ék- telenítik gusztustalan szemétra- kások, s hol estek újabfci — sajnos, mindig van újabb! — áldozatai a fűt fát, virágot pusztító vandalizmusnak. Amiből leszűrhetjük, hogy „munkája” mindig van, nemcsak a mozgalomnak, hanem például a városi tanács Kommunális Költségvetési Üzemének különösen. Nemcsak mint a társadalmi megmozdulás összefogója, irányítójaként, hanem „hivatalból” is.

Pólyák Pétéi-, az üzem lelkes és dinamikus igazgatója röpke számítást végez. Eszerint — évenként — szerényen kalkuláva — egymillió forintot költ a városi tanács fásításra, sávparkok kialakítására. cserjék, virágok ültetésére.

Sajnos, keserű és lehangoló ismétlődésként százezernyi forinttal mérhető a kártevések értéke is.

Kilátás a kocsiból

,,ör” kocsink utasai: Bartha Imréné városi népíronttitkár, Hegyes Ferenc, a műszaki osztály vezetője. Pólyák Péter és az újságíró. v

— őszi őrjárat? — indul a beszélgetés. — Mit látunk már a virágos Kecskemétből? Levél is jóval több van már az utakon, mint a fán.

— Reméljük, az azért kiderül, tiszta-e, rendes-e?... Meg aztán őszi tisztasági őrjáratunk még

nem volt. Legalább ezt is kitapasztaljuk.

— Nincs-e virág? Tessék csak figyelni az Aranyhomok előtti parkra, meg a szovjet hősi emlékmű környékére. Árvácskák. Huszonötezer palántát ültettünk ki téli időszakra, és „köztesként” hétezer gumós virágot. Tavaszra, május 1-re tulipánszőnyeg lesz a mostani virágmező helyén. — Pólyák Pétéi- már is rést ütött aggályunkon, hogy virágot se látunk. Precíz gazdaként közli is, hogy például a tulipánhagyma darabja 9 forintba került.

Majd gyorsan újabb adatok: idén ősszel — s majd részben a tavaszon — 11 ezer facsemetét ültetnek ki. Sorfákként Hunyadivá- tosban és Kiskecskeméten, pótlásként Széchenyivárosban és Leninvárosban, meg a Csilléri- telepre is jut. Azonkívül 23 ezer cserje kferül a parkokba, zöldsávokba.

A legszebbek

Ekkor már a Ceglédi úti so- ' rompónál járunk. Az óvoda előtti, díszes kerítésü sávparkért dicséretet kap a BOV. ök csinálták ezt a szigetecskét, ahol nyáron piroslik a kána. Természetesen saját portája előtt, u kerítésen kívüli utcai fronton is kitett magáért a Baromfifeldolgozó. S ha már itt tartunk, soroljuk fel a virágosító, parkosító törekvésekben kiváló üzei. két, vállalatokat, intézményeket is: Vízmű,

SZIM, Megyei Kórház, GAMF, Kertészeik Főiskola, Gépjavító Vállalat. Valamennyiüknél belül is esztétikus a környezet. A konzervgyárban is, amelynek a háza elejét szó érte legutóbb. Megnéztük: kívül is megtörtént a változás.

Hartháné: — Nem kaphatna-e néhány facsemetét a hunyadivárosi óvoda is? Kértek, járjak már közbe. Nyáron tűző napon vannak a gyerekek.

Pólyák: — Természetesen — adunk.

Hegyes: — A parkok, sávpar- kok sarkait előszeretettel letapossák az emberek. Kicsit meg kellene emelni a szintjüket, akkor önkéntelenül is kikerülnék a járókelők.

Pólyák: — Meg lehet csinálni, sepregetőgépeteket, pompás masina.

Hegyi: — Láttam az egyik pompás sepregetőgépeket!

Pólyák: — Két lombfelszodö- öníelszedő seprőgépet kaptunk, egyenként kilencszázezer forintért. Illő, hogy megdolgozzanak a költségükért.

Sok a szemét

Bartháné: — Mennyi kartonpa- pír, nejlonzsák, kacat van szerteszét itt a külső utak mentén, a bozótos útszegélyeken.

... Később meggyőződhettünk. Belterületeken is szép számmal dekorálják ilyenekkel a bokros, füves, elhanyagöltabb térségeket.

Hegyes: — Rendes utca. és lám ott. meg a másik oldalon előrébb csak úgy kirakták a szemétkupacot a járdaszélre, a fa alá. Mintha nem volna kuka . . . Az NDK-ban láttam, hogy nemcsak a ház előtti járdaszakaszt, hanem az út közepét is fölta- kurítják az emberek.

... Üj építési törmelék lerakodóhely,, „kizárólag szervetlen anyagok" számára a Szentgyör- gyi Ferenc úton... Üj városi szeméttelep a Szék- és Kárpitosipari Vállalat és az Alupigment közötti tei ületen. Gépek, guberálók és — rózsaszínű sertés- falka ... Lőcsei út, majd egy kisebb térség .Masszív konténer- tartály, hogy a lakosság ebbe rakja a szemetet.

Pólyák: — Most „csak” háromszor annyi szemét van körülötte, mint benne. Ötször annyi szokott lenni. Talicskástól hordják ide, s csak úgy szétborítják.

Naponta visszük a konténert, s a szemetet. Valaki már lovas kocsival is „gyarapította” a dombot. A város más részéről lopta ide. De ha tetten érünk! ötszáz— ezer forintja bánja.

Bartháné: — Csak az első egy-két nevet kellene kitenni az újságba, visszatartó hatása lenne... Csak úgy, mint a fatörde- lőknél, parkrongálóknál . . .

Az E—5-ösön, az új felüljáróról rálátunk a Kórház utcai házsorra. Mögöttük széles árok, prizma feltöltés, rajta facsemetesor. Lombsövényként védi, tisztítja az utca levegőjét a kintebbi ingoványos terep poshadt léghullámaitól. — mire kihajt, s évről évre növekszik.

FatörJelök

A műkertvárosi Kemény Zsig- mond utcában megdöbbentő látvány állít meg bennünket. Egyik oldalon, ameddig ellátunk, derékba tört fácskák. Egy szálat se hagytak ki piszkos, kegyetlen kezek. Pólyák Péter nehezen uralkodik jogos dühén.

— Ebben az utcában ötödször pótoljuk a fákat. Tessék, itt az eredmény.

Aki ilyenre képes, ott már furcsa „agyviszonyokról" lehet szó. Bár lehet, ha elkapnánk egyet-kettőt, a méltó büntetés helyre billentené elmebeli állapotukat.

Ilyen „sarkok" is vannak hát Kecskeméten. Szerencsére a város túlnyomó többsége tartja magát a mozgalom célkitűzéseihez. A Munkácsy, Nyíl, Kőhíd utca, Mátyás király körút szépet, rendet szerető lakóinak példáját egyre több utca követi. S fejezzük be őrjáratunkat azzal a kedvesen, biztató eredménnyel, amiben a Füzes u. és Szalvay Mihály krt. sarkán mindenkinek része lehet, aki arra jár. Kosa Pál 3 kőágyat csináltatott — virágoknak az utcára. Sajót költségén.

Bízunk benne, hogy ilyen példák végül is „lehengerlik” a fa- tördelőket.

Tóth István