Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-26 / 277. szám

1975. november 26. • PETŐFI NEPE • 3 Kiskunhalas Város Tanácsának 1971. feb­VÁROSOK A TERVIDŐSZAK VÉGÉN ruár 13-án tartott ülése vitatta meg és hagy­ta jóvá a város negyedik ötéves fejlesztési tervét 270 millió forintos összeggel. A jóvá­hagyott terv háromszorosa volt a harmadik ötéves középtávú fejlesztési tervnek' — az összeg tekintetében. Természetesen a IV. öt­éves terv összeállítását az 1970-ben végzett közvélemény-kutatás, majd a koncepció kü­lönböző fórumokon történő ismertetése, meg­vitatása, az elhangzott számos javaslat ala­pozta meg. Ilyen előzmény után érthető, ha azt mondjuk, hogy a célkitűzések megvalósí­tását, a terv teljesítését — többek között — nagyban segítette a lakosság áldozatkész tár- sadalmimunka-végzése is. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a középtávú tervek közül a negyedik ötéves terv volt az, amely legnagyobb lépésekkel vitte előre Kiskunha­las fejlődését. Nézzük meg most ezeknek a „lépéseknek” legfontosabb állomásait. « korszerűségi követelményektől. Sajnos, e tekintetben a közeljö­vőben sem várható előrelépés. A vendéglátástól már csak „egy lépés” a kereskedelemig Halason nem panaszkodhatnak, hiszen ebben az ötéves tervben két áruház is épült a városban: az iparcikkeket és ruházati áru­kat kínáló Halasi, továbbá az élelmiszer és ugyancsak ruháza­ti jellegű Kiskun áruház. De nemcsak áruházakat avattak, ha­nem korszerűsítették a szakbol­tokat, s ez kedvezően befolyásol­ta a városban és környéékn élő emberek jobb áruellátását. • Lányok, asszonyok a BOV halasi gyárában. (Pásztor Zoltáh felvételei) Elmondhatjuk, hogy az egész­ségügyi ellátás javulása mellett közoktatásban volt a legnagyobb arányú a fejlődés a városban a negyedik ötéves terv időszaká­ban. Elöljáróban arról beszél­jünk, milyen gondokkal küzd a város vezetése, s azokat hogyan sikerült eddig enyhíteni. A ne­gyedik ötéves terv kezdetén nem volt kielégítő az általános isko­lai tantermek száma, s egyetlen iskolának sem volt tornaterme, Enyhítette a gondokat az 1972- ben átadott 12 tantermes, torna­teremmel ellátott, konyhával fel­szerelt korszerű általános iskola a Fazekas Gábor utcában. A de­mográfiai tényezők, a körzetesí­tés igénye azonban továbbra is sürgeti az általános iskolai tan­termek építését, hiszen a város­ban még sok az úgynevezett szük­ségtanterem is. Érthető és indo­kolt tehát, hogy újabb nyolc tan­teremmel és tornateremmel bő­vítik a felsővárosi iskolát, s ez­által a már meglevő tantermek­kel korszerű iskolaegységet ala­kítanak ki. Szintén még ebben az évben megkezdik Kiskunha­lason az alsóvárosi Szántó Ko­vács János utcában egy nyolc tantermes, tomatermes iskola építését is. A negyedik ötéves tervidő­szakban kezdődött a kis létszá­mú, külterületi iskolák körzete­sítése. a tanyáról bekerülő gye­rekek megfelelő elhelyezése cél­jából 50 személyes, ideiglenes jellegű általános iskolai diákott­hont létesítettek és megyei tá­mogatással ebben az évben meg­kezdődött egy 192 személyes ta­nyai kollégium építése is, amely­nek átadására 1976-ban kerül sor. De a tornatermi ellátottság ja­vítása érdekében felújították a Szilády Áron gimnázium torna­termét. s 1974-ben adták át ren­• Tizenkét tantermes iskola a Fazekas utcában. Az óvodai helyek számának növelése céljából a városi tanács a területen működő gazdasági egységekkel koordinációs megál­lapodást kötött, s ennek ered­ményeként a helyek száma az 1970. évi 426-ról 676-ra emelke­dett. A városi tanács kezdemé­nyezésére a BOV halasi gyára 25 hellyel bővítette üzemi óvo­dáját. Augusztus 20-ra készült el a Székely utcában egy régi épületből kialakított 75 szemé­lyes óvoda, s az év végén újabb 75 személyes óvodát adnak át a kicsinyeknek a Lomb utcában, ahol egyben 500 személyes kony­ha is épül, s a város óvodásai innen kapják az ebédet egysé­gesen. Érthető, hogy elsősorban az óvoda iránt van nagy érdeklő­dés Halason is, ami nem jelen­ti a bölcsődei igények hiányát. Mert igény bölcsődére is van, s ez tette szükségessé, s egyben indokolttá is, hogy a városi ta­nács elképzelései között szerepel egy 40 személyes bölcsödé létre­hozása is. • A Lomb utcai óvoda építése A negyedik ötéves terv idején a városban működő miniszté­riumi, tanácsi és szövetkezeti ipar jelentősen fejlődött. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy ebben az elmúlt öt évben lendült meg igazán Kiskunhalas ipari arculatának kialakulása. Jellemző a fejlődés ütemére, hogy az ötéves terv végére cé­lul tűzött termelési értéket a vá­ros ipara már 1972-ben elérte, s jelenleg Kiskunhalas ipari ter­melése megközelíti a kétmilli­árd forintot. Ez természetesen nem jelenti, hogy az iparfejlesz­tés „tetőzött” a városban, hiszen továbbra is cél az üzemek kor­szerűsítése, a nagyobb fokú automatizálás, a gépi és épület­• Folytatódik a lakó. telepek építése Közel a kétmilliárd forinthoz beruházások arányának figye lembevétele. A város legnagyobb iparfej­lesztése a negyedik ötéves terv­ben a 800 millió forintos költ­séggel, kiemelt beruházásként épülő kötöttárugyár. Üzembe he­lyezésével nemcsak a városi, ha­nem a környező községekben le­vő emberek — főleg lányok, asszonyok — foglalkoztatottsága bosszú távon megoldódik. Az iparhoz hasonlóan folytató­dott a mezőgazdasági termelés korszerűsítése. A belterjes gaz­dálkodással, szakosodással a va­ros termelőszövetkezeteiben a közös termelés négy év alatt 61,3 millió forinttal emelkedett. A gazdálkodás szerkezeti változá­sa, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés területén az új. in­tenzív fajiak meghonosításával jó eredmenveket hozott. A ho- mokhnsznosítás céljából és a környezetvédelem szolgálatában 750 hektár erdőt' telepítettek. Szolgáltatások, kereskedelem A lakosságnak nyújtott szol­gáltatások fejlesztése nem csak Kiskunhalason, de az egész me­gyében az egyik központi kérdés, hiszen ez összefügg a nők fog­lalkoztatásával, a második mű­szak megkönnyítésére irányuló törekvésekkel. Ennek a jegyé­ben került sor a sütőipari vál­lalat központi üzemének a rekönst- rukciójára. Az oly sokszor em­legetett második műszak meg­könnyítését szolgálja a fa- és építőipari szövetkezet mosodá­jának üzembe helyezése, s az egyre növekvő igényeket kíván­ta kielégíteni az idén átadott 100 ezer óra kapacitású AFIT gépko- csiszerviz-állomás. Nem ilyen kedvező a helyzete a vendéglátásnak, különösen a szállodai szolgáltatás színvonala marad el a jogos igényektől, a Utak, közlekedés Egy városban elengedhetetle­nül szükséges a helyi közlekedés jo szervezése, pontos működése. Halason ennek tervszerű fejlesz­tésére tömegközlekedési tanul­mányterv készült, mely alapját képezi annak, hogy a Volán helyi kirendeltsége autóbusz­parkját bővítse, fejlessze. Egye­lőre azonban sok gonddal küzd­ve, az igényektől nagyon elma­radva igyekszik a város vezetése biztosítani a helyi közlekedés za­vartalanságát. A legnagyobb gond á vasúti felüljáró hiánya, mivel a vasútállomás elválasztja az ipartelepet a városközponttól. Biztató azonban, hogy a KPM- mel folytatott tárgyalások szerint a következő években megkezdik egy vasúti felüljáró építései Kis­kunhalason. Jövőre kezdődik a régen szor­galmazott 53as főközlekedési út­vonal városi átkelő szakaszának építése, amelynél a peremsáv­területet és a szükséges közvilá­gítási hálózat költségeit a váro­si tanács adja, illetve viseli. Szintén a közlekedéshez tartozik, hogy a vállalatok összefogásá­val, a tanács koordinációjával az ipartelepeken iparvágány lé­tesül, amely nagy mértékben megkönnyíti a vállalatok szállí­tási gondjait. A már említett nagyberuházá­sok mellett csupán kis mérték­ben sikerült a város úthálózatá­nak felújítása, új utak építése. Mégis a negyedik ötéves tervben elkészült a Kölcsey utca, a Ma­gyar utca. a Dózsa György utca. a Budai Nagy Antal utca, a Kór­házfeltáró utca, valamint a Fe­nyő utca útszakasza. • összegezve Kiskunhalas ne­gyedik ötéves tervben elért fej­lődési eredményeit, nyugodt lé­lekkel megállapíthatjuk, hogy a város igen nagy lépésekkel ha­ladt előre. Ez a, tény nem feled­teti azonban sem a város veze­tőivel, sem pedig lakóival a még megoldásra váró gondokat, azo­kat a problémákat, amelyek a következő évek feladatainak ge­rincét képezik majd. Egy azon­ban bizonyos: a korábban ta­pasztalt nagyarányú összefogás — mint ahogyan eddig — a jö­vőben is meghozza városépítő, -szépítő gyümölcsét. Gál Sándor tíeltetésének a közös beruházás­ként épült mezőgazdasági szak- középiskola tornacsarnokát is. Az iparosodó városnak elen­gedhetetlenül szüksége van szak­munkásokra. Ezért négy tante­remmel és tornateremmel bőví­tették a tervidőszak alatt a szak­munkásképző intézetet, s meg­kezdődött egy 240 személyes di­ákotthont és a kiszolgáló helyi­ségeket magába foglaló épület kivitelezése is. A Halasi Kötött­árugyár szakmunkás utánpótlá­sa céljából a mezőgazdasági szakközépiskola kollégiumának a területén 80 személyes, ideigle­nes, a Tolbuchin utcában pedig — a volt rendelőintézet épüle­tében — 50 személyes diákott­hont alakítottak ki. A város vezetésének törekvé­se ellenére sem sikerült még ed­dig a gyógypedagógiai iskolát ön­álló épületben elhelyezni, de gondot jelent a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkáskép­ző Iskola megfelelő elhelyezése is. amit önerőből képtelen meg­valósítani Kiskunhalas. El kell azonban mondani, hogy a negyedik ötéves terv lé­tesítményei közé tartozik a sport­pálya, a kunfehértói úttörőtábor kialakítása, az úttörőház meg­felelő elhelyezésével pedig az ifjúsági könyvtár már kulturált körülmények között fejtheti ki tevékenységét. Megállapodái az óvodákról A népesedéspolitikai határozat Kiskunhalason is érezteti hatá­sát és egyre inkább sürgeti a bölcsődei, óvodái helyek számá­nak növelését. De az igények ugrásszerű 'növekedéséhez hoz­zájárult a város iparosodása, fő­leg a nagy létszámú női munka­erőt foglakoztató üzemek bővü­lése, települése. Tantermek, diákotthonok Kórház, egészségügy Nemcsak a város, de az egész megye szempontjából nagy je­lentőségű a több, mint egy év­vel ezelőtt átadott kiskunhalasi .Semmelweis kórház, a tizenegy szintes épületben 651 ágyat he­lyeztek el, s a 283 millió forin­tos költséggel épített egészség­ügyi intézményben kapott helyet a rendelőintézet, az intenzív- és koraszülöttosztály, a korszerű fogtechnikai laboratórium, vala­mint az orvos- és nővérszállás, a mosoda és a raktár is. Talán -mondanunk sem kell, hogy a ■kórház átadásával javult a vá­ros és a környék lakóinak egész­ségügyi ellátása. Az intézmény . egyben lehető­séget nyújt az egységes egész­ségügyi irányításira, és ezt a módszert éppen a halasi korház kezdeményezése alapján — or­szágosan is bevezették azóta. Az eredmények mellett azonban gondok is jelentkeznek. Nehezíti az egészségügyi ellátást a szak­orvosok hiánya. De problémát jelent a körzeti, a gyermekkör­zeti orvosi ellátás zökkenőmen­tes megszervezése, a fogászat megfelelő elhelyezése, a tbc- gondozóintézet és az úgyneve­zett. ernyőfényképszűrő állomás jobb körülmények közötti mű- "ködtetése is. Ezzel szemben jelentős előre­lépés történt a fekvőbeteg- és szakorvosi ellátásban annak el­lenére, hogy még mindig kevés a szakorvos, amint említettük. Megnyugtató az anya- és gyer­mekvédelmi szolgálat elhelyezé­se, bővült az üzemorvosi ellátás, amelynek fejlesztése továbbra is indokolt. Több mint ezer lakás A város negyedik ötéves fejlesz­tési tervében 1330 lakás megépíté- _se szerepel, amelyből 1975. decem­ber 31-ig előreláthatóan 1163 ke­rül átadásra. A következő évekre húzódik tehát 167 lakás meg­építése, de ennek ellenére is azt mondhatjuk, hogy a lakásgondok enyhítése telein tétében Kiskun­halas nagyot lépett előre. A le­maradást kivitelezési nehézsé­gek — építőipari teljesítőképes­ség elégtelensége, az időközben bekövetkezett és közismert ár­változások, a technológiai módo­sítások — okozták. Halason is — éppen úgy, mint az ország, a megye többi váro­sában, nagyközségében — leg­előnyösebb a lakótelepszerű épí­tési torma. Ennek megfelelően új lakótelep épült az Erdei Fe­renc téren, s megkezdődött a ré­gi református temető szanálása, s lakásokkal történő beépítése. A telepszerű beépítés folytató­dik a Kossuth I. és II. lakótele­peken, ugyanakkor — a lakos­ság kistársasház- és csaláúiház- építési igényeire való tekintettel — elkészült az Április 4. kert­városi lakótelep kisajátítási és házhely elosztási terve is. A lakótelepek építésének azon­ban szükségszerű előfeltétele a csatornázás, a közműhálózat megépítése. Ez a korház átadá­sának is előfeltétele veit. Eze­ket tehát megelőzte a szennyvíz­csatorna-gerincvezeték, valamint a szennyvíztisztító-telep megépí­tése. De nagy gondot és problé­mát jelent az esővíz elvezetése, ami a város domborzati sajátos­ságai miatt igen nagy költséget igényel. A jelenleg meglevő csa­padékcsatorna-hálózat kapacitá­sa nem kielégítő, ezért új ge­rinchálózatot kell építeni, de ez már a következő évek feladatát képezi majd.

Next

/
Thumbnails
Contents