Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. november 25. Egymillió kilométer baleset nélkül (III.) Nemek szerint vizsgálva az aktív keresők népgazdasá­gi ágankénti megoszlását, az állapítható meg, hogy a legutób­bi két népszámlálás között a mezőgazdaság kivételével vala­mennyi egyéb területen jelentős mértékben nőtt a női aktív keresők száma és aránya. A csaladok megoszlása család­1960 és 1970 között Kecskemé­ten 21 százalékkal nőtt az aktív keresők száma, de ezen belül a férfiaké csak 8, míg a nőké 42 százalékkal. Legnagyobb mérté­kű volt az aktív kereső nők szá­mának emelkedése ay. iparban és az építőiparban, legalacso­nyabb a nem termelő „egyéb" ágazatokban, míg a mezőgazda­ságban 39 százlékkal csökkent. Valamennyi népgazdasági ágban a férfiakét lényegesen meghala­dó mértékben nőtt a női aktív keresők száma. A számszerű növekedés melleit az arányokat tekintve is jelen­tős az eltolódás a nők javára, különösen az iparban, az építő­iparban, a kereskedelemben, az­az „egyéb” ágakban. Az aktív keresők között egy­re növekszik a szellemi foglal­kozásúak száma és aránya. 1960- ban száz aktív keresőből még csak húsz volt szellemi dolgozó, 1970-ben mór 31, de ebből csak öt a műszaki, hét az egészség- ügyi és kulturális foglalkozású, a többiek irodai, számviteli, ál­lamigazgatási és gazdasági mun­kakörökben dolgoztak. Kétségte­len, hogy a tudományok és a technika fejlődése, az egészség- ügyi és kulturális színvonal emelkedése egyre több és jól képzett szellemi foglalkozású szakembert igényel, de a növek­vő számok az anminisztratív munkahelyek nem minden eset­ben indokolt gyarapodását is mutatják. A foglalkoztatottsági struktú­ra vizsgálata során nem szabad figyelmen kívül hagyni a/, úgy­nevezett inaktív keresőket s< m. akiknek zömét a nyugdíjasok, já­radékosok és 1967. év óta a gyer­mekgondozási segélyben (GYES) részesülő anyák képezik. Kecskeméten 1949—1970. között 6400 fővel nőtt az inaktív kere­sők száma, ebből 2300 a férfi és 4100 a nő. A férfiaknál a növe­kedést szinte kizárólag a nyug­díjasok és a járadékosok számá­nak emelkedése okozta, míg az inaktív kereső nők számának nö­vekedéséből közel 1300 fő a GYES-en levő anyákra jutott. A két időpont között az inaktív kereső férfiak száma a 3,3-szere- sére, a nőké ötszörösére emelke­dett. 1970. január 1-én egyébként Kecskeméten 7100 nyugdíjas és járadékos élt, ebből 3200 volt a férfi és 3900 a nő. Az 1970-es népszámlálás ide­jén Kecskemét lakosságának 84 százaléka családokban élt. A csa­ládban élők aránya tíz év alatt alig változott, 1960-ban 85 szá­zalék volt. Ebben az évtizedben 21 százalékkal nőtt a családok, 16 százalékkal pedig a családok­ban élők száma. Ennek következ­tében míg 1960-bah 319 személy élt átlagosan száz családban, 1970-ben csak 305. Az átlagos családnagyság csökkenésében a kisebb szaládok számának növe­kedése és a nagyobb csalódok számának csökkenése tükröződik. Míg 1960-ban a családok 63 szá­zaléka 2—3 tagú volt, 1970-ben az ilyen családok aránya 70 szá­zalék fölé emelkedett. Az, öt és annál több tagból álló, úgyne­vezett nagy családok száma i 100- zal, Arányuk 16 százalékra, 8 szá­zalékra csökkent. nagyság szerint, % Családnagyság 1960 1970 2 családtag 34.0 38,0 3 családtag 29,4 32,2 4 családtag 20.4 21,5 5 családtag 9,4 5,5 6 — x családtag 6.8 2,8 összesen: 100,0 100,0 A családok taglétszám sze­rinti összetételének ilyen alakú­lását elsősorban az idézte elő, A „Vezess balesetmentesen” jel­szóval indult országos mozgalom­ban évről évre eredményesen vesz­nek részt az ÉPSZEIt Vállalat gép­kocsivezetői. Az idén november 7-én az ötventagú sofőrgárdából öten vehették át kifogástalan ve­zetésért a magas szakmai kitün­tetést. hogy jelentősen csökkenj a osa- ládokban élő gyermekek száma. Emelkedett a gyermek nélkül élő, valamint az egy- és kétgyer­mekes családok aránya (ezen utóbbiaké csak mérsékelten), az ennél több gyermekeseké már lényegesen alacsonyabb volt, mint az előző népszámláláskor. A négy és több gyermekeseit ará­nya az 1960: évinek a felét sem érte el. A családok megoszlása a gyer­mekek száma szerint, % Gyermekszám I960 1970 Nincs gyermek 28.7 30,8 l gyermek van 34,5 37,0 2 gyermek van 22.0 23,3 3 gyermek van 8,7 6,0 4 gyermek van 6.1 1,8 5 — x gyermek van 1,1 összesen: 100,0 100.0 Száz családra 1960-ban 133, 1970-ben 115 gyermek jutott. Ezen utóbbi szám még a gyer­mekes családokra számítva is családonként átlagosan csak 1,7 gyermeket jelent, lehát nem biz­tosítja a gyermekes házaspárok utánpótlását sem! A családokban élő gyermekek­nek 1960-ban 69, 1970-ben 64 százaléka volt 15 evésnél fiata­labb. A gyermekes családok 29 százalékában 1970. január t-én nem volt 15 éven aluli gyermek, 44 százalékában egy, 22 százalé­kában kettő, 5 százalékéiban há­rom és több ilyen korú gyermek élt. Kóczián Zoltán I Folytatjuk) A legszebb eredményt közülük Sándor Imre kiskunhalasi gépko­csivezető mondhatja a magáénak. Egymillió kilométert vezetett bal­esetmentesen. — A vállalatnál már tizenhét éve dolgozom — mondja büszkén. Ez a negyedik kitüntetésem, va­lamennyit itt szereztem. Az én célom most már. hogy erre a fo­kozatra — ami a legmagasabb — még ráhúzzak 250 ezer kilomé­tert. Ebből is mögöttem van már közel 30 ezer, úgy gondolom, a nyugdíjig ezt is túlteljesítem. Sándor Imre hosszabb ideje mikrobuszt vezet. Menetrendsze­rűen szállítja a munkásokat Kis­kunhalas, Szeged, s a közbeeső községek között. Korábban végig­próbált már szinte minden gép­kocsitípust. Munkájáról, melyet — feladatánál fogva — elsőként kezd kora reggel, s az utolsóként fejez be este, sok szeretettel be­szél. Más szakmája is van. mégis ennél ragadt meg, mert ezt tart­ja a leginkább sokoldalúnak, vál­tozatosnak. A kitüntetettek rangidőse Haj­dú András dunavecsei gépkocsi- vezető. ö is a személyszállításban teljesít szolgálatot. Az idén lépte túl a 750 ezer kilométeres határt a balesetmentes vezetésben. — Huszonegy éve vagyok sofőr — mondja Hajdú András. — Az ÉPSZER-nél 1961 óta dolgozom. Vezettem már mindenféle jármű" vet, hét éven keresztül autóbuszt is. Pártoltam mindig a nagy ko­csit. Engem nem zavar, ha a ra­komány szélesebb, hosszabb a megszokottnál. Hajdú bácsit akkurátus ember­nek tartják nem halogatja a ko­csi javítását és elképzelhetetlen, hogy az ő járata késsen. Az in­dulásnál pontos, nem vár senki­re. Azt vallja, hogy akinek az el­intéznivalója sürgős, az ne az úton siessen, hanem az indulás­nál. A napi munkája neki is kö­zel 15 órányi és ritkán van alkal­ma napközben pihenni. A mik­robusz univerzális jármű, de mindig adódnak sürgős szállítási munkák. Így előfordul, hogy egy* egy nap 600-nól is többet mutat a kilométerórája. Hajdú András mégsem fáradt, úgy tartja, hogv ha a kocsi jó. nem is lehet veze­tés közben elfáradni. Két kecskeméti gépkocsivezető kapott kitüntetést 500 ezer kilo­méter balesetmentes vezetésért. Mindketten kilenc éve dolgoznak az ÉPSZER Vállalatnál. Kovács Zoltán korábbi munka­helyén — a Betonútépítő Válla­latnál — sokat, járta az országot. Az ÉPSZER-nél is része van eb­ben. — A mozgalmassága miatt sze­retem a munkámat. És jó érzés az is, hogy beletartozom a gép­kocsivezetők nagy kollektívájába. Ha elakadok az úton, akkor épD- úgy segítenek a szerelésben, aho­gyan én is mindig megállók se­gíteni a kollégáknak. Kalló József, a másik „500 ez­res” sofőr elmondja, hogy amikor megszerezte a jogosítványt, még sokáig nem tudta rászánni magát a gépkocsivezetésre. A mostani kitüntetése azonban végleg rácá­folt a kezdeti bizonytalanságára. — Nagyon megszerettem a szakmámat. Ebben nagy szerepe volt a kollektívának, amelyik be­fogadott, Sokat tanultam a régi sofőröktől. Azt mondom, nem szégyen az senkinek sem. ha meg­fogadja a másik tanácsát. Az ötödik kitüntetett Mikose- vics Antal, bajai sofőr, ö újonc ebben a gárdában, az idén tette meg baleset nélkül a 250 ezredik kilométert. Mikosevics Antal a vállalat „neveltje”. Rakodóként kezdett dolgozni, itt szerezte meg a jogosítványát. Az ÉPSZER Vállalat gépkocsi­vezetői valóban erős, megbízható gárdát alkotnak. Rendszeres ok­tatásukat, ellenőrzésüket a válla­lat vezetői elsődleges feladatnak tekintik. Ezért mondják, hogy a tőlük búcsút mondott gépkocsi­vezetők máshol is megállják a helvüket. Zs. A. Számítógép a fogyókúrázók szolgálatában KENDŐZETLENÜL Apfelbaum professzor vezetésé­vel a Bichat kórházban most próbálnak ki egy számítógépet, amely a fogyókúrázók dolgát hi­vatott megkönnyíteni. A számító­gépbe betáplálják a fogyni kí­vánó páciens táplálkozási szoká­sait. családi és szakmai körül­ményeit. pszichoszomat ikus egyensúlyára vonatkozó adato­kat, orvosi leleteinek részleteit, kedvenc ételeit és azokat az étel­féleségeket, amelyeket nem sze­ret. A számítógép rövid időn be­lül kidob egy kartont, amelyen feltünteti a páciens „testére sza­bott" fogyókúrás étrendet. Százharmincezer facsemete exportra • Csomagoljak a/, almalacsemetókcl a szovjet ex­portra. Kitermelés után és sz.állitás előtt átmenetileg földréteggel védik a csemetéket a kiszáradástól. A faiskolák­ban ezekben a hetekben végzik a szapo­rítóanyagok ki­termelését és elszállítását. Amíg az időjá­rás engedi, a mezőgazdasági üzemekben megtörténik a telepítés. Az ország legna­gyobb állami gazdasági fais­kolája a Kecs- kemét-szikrai AG kezelésé­ben van. 'Itt nemcsak gyü­mölcsfa sza­porítóanyagá­nak előállítá­sával foglal­koznak, hanem dísznövények­kel. díszcser­jékkel is. Az idén 700 ezer facseme­tét szállítanak az ország min­den részébe, a 24 lerakathoz. valamint a me­zőgazdasági nagyüzemekbe es a háztáji gazdasagokba. Exportra is ke­rül innen sza­porítóanyag. A Szovjetunióba l.i0 ezer alma- tncsemetet szál­lna nak.. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Gazdasági bírság út Az állami és szövetkezeti gaz­dálkodó szervek tevékenységének értékelésénél a nyereség fontos szempont. Ha a vállalat nyereség­gel zárta az évet. azt mondják, hogy a kollektíva jól dolgozott, ha pedig negatív előjelű a mérleg, elmarasztaló kritikára kerül sor. Érthető tehát, hogy a vállalatok és szövetkezetek fő törekvése a nyereség elérésére, illetve fokozá­sára irányul. Ezeknek az erőfeszí­téseknek azonban csak annyiban és addig van létjogosultságuk, amennyiben és amíg a gazdasá­gi élet jogi és erkölcsi normáival nem kerülnek szembe. Előfordul ugyanis, hogy egyes vállalatok vagy szövetkezetek nemcsak az el­fogadott közgazdasági eszközök al­kalmazásával. a gazdálkodást ja­vító különböző intézkedések meg­tételével. hanem akarva-akarat- lanul a társadalmi érdekkel ellen­tétes eszközök igénybevételével próbálnak nagyobb bevételre szeri tenni. kezelnek 1 millió forint, jogtalan haszna származott, ugyanis ezért a pénzért semmilyen munkát nem végzet I. 9 Szabó Judit kertészmérnök ellenőrzi a szállítást és a rakodási. Sajnos, az utóbbi időben me­gyénkben is több esetben előfor­dult. hogy a gazdálkodó szervek — a vezetők és más felelős be­osztású dolgozók közreműködésé­vel — tisztességtelen úton jutot­tak jelentős anyagi előnyhöz. A különböző — pénzügyi, árhatósá­gi stb. — ellenőrzések ezeket a/ „ügyeskedéseket" felderítik, és a következmények sem maradnak el. így történt ez a jánoshalmi építőipari szövetkezet esetében is. amely a következőképpen próbált anyagi helyzetén lendíteni. r Egyik mezőgazdasági termelő- szövetkezettel ' kötött szerződés alapján elvállalta a tsz területén építendő, 450 férőhelyes szakosí­tott -sertéstelep 42 millió forint összeget kitevő építési és techno­lógiai szerelési munkáit. Ezeknek azonban csak egy részét végezte el ugvanis a termelőszövetkezet­tel később alvállalkozói szerződést kötött, s ez. alapján a munkák zömét a tsz. építőipari részlege kivitelezte. A tsz. mint alvállal­kozó az. általata végzett munká­kat az. ipari szövetkezeinek szám­lázta. e szövetkezet pedig, mint fővállalkozó a termelőszövetke­zethez számlázta vissza ugyaneze­ket a teljesítményeket. E ..bűvös kör" értelmét a számlák összegé­nek különbözete adja. ugyanis a fővállalkozó, tehát az. ipari szö­vetkezet 1 millió 444 ezer forint­tal nagyobb összegű számlát ér­vényesített a tsz-szel szemben. Ebbőt az. összegből — mint azt r. későbbi szakértői vizsgálat is megállapította — az. ipari szövet ­A tisztességtelen jövedelem­szerzés azonban leggyakrabban az ipari termékek vagy szolgáltatá­sok árának megállapításánál for­dul elő. Az ilyen jellegű mani­pulációk különösen azért veszé­lyesek. mert az ármegállapítások helyessége kívülállók, azaz, a vá­sárlók részéről szinte ellenőrizhe­tetlen. Az egyre hatékonyabbá váló árhatósági ellenőrzések azonban e vonatkozásban vala­mennyiünk számára megfelelő ga­ranciát jelentenek. A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Ipari Osztálya az egyik bajai szövetkezetnél tartott árhatósági ellenőrzés során például megálla­pította hogy a szövetkezet — bá r az érvényes árképzési előírásokat ismerte — a közületi szervek ré­szére végzett gépkocsijavítások- hoz. felhasznált különféle anyagok után 20 százalék forgalmi adót is felszámított, s ezzel 817 ezer fo­rint jogtalan haszonra lett szert’. Az árhatósági ellenőrzések haté­konyságát bizonyítja a Kiskun- majsai Vegyes- és Építőipari Szö­vetkezetnél feltárt szabálytalan­ság is. Az eset nem a jogtalanul elért nyereség nagysága miatt — ez ugyanis „csak” 101 ezer forint volt — hanem egyéb -okból érde­me! figyelmet. A szövetkezet 11 hónap alatl 2735 darab propán-bután gázpa­lackzáró csapmenet felújítási munkáit végezte el. Ez. a munka az. úgynevezett szabad árformába tartozik, azonban az árhatósági rendelkezés értelmében az árve­tést ez, esetben is a ténylegesen felmerült és elszámolt munkabér figyelembe vételével kell elkészí­teni. Megállapítást nyert, hogy a szövetkezet a megrendelőknek da­rabonként 12 forint 60 fillér bér­költséget számított fel. dolgozói részére viszont csak 4 forintot fi­zetett ki darabjáért. sági rendelkezésbe ütköző, illető­leg a szocialista gazdálkodás el­veivel ellentétes módon — külö­nösen árdrágítással, tisztességte­len haszonszerzéssel — jelentős anyagi előnyre tesz szert. ~ A Kecskeméti Megyei Bíróság két év leforgása alatt 9 esetben összesen 2 millió 700 ezer forint gazdasági bírságot szabott ki. Többek között a Jánoshalmi Bácska Építő és Ipari Szövetkeze­tét 1 millió 100 ezer. a Bajai Vas­es Fémipari Szövetkezetét 850 ezer. a Kiskun maisai Vegyes- és Építőipari Szövetkezetét pedig 110 ezer forint gazdasági bírsággal sújtotta. A gazdasági bírság olyan anya­gi jellegű hátrány. szankció, amely a szerv nyereségét érinti, s ennél fogva mindazokra hatást gyakorol, akik a nyereség elérésé­ben közreműködtek. A dolgozok egész kollektívájára kihaló gaz­dasági bírság azonban nem men­tesíti a bírságért közvetlenül fe­lelős személyeket a felelősség alól. Ezzel összefüggésben ugyanis a minisztertanácsi rendelet előírja, hogy a megbírságolt szerv, illetve felügyeleti szerve köteles a hatás­körébe tartozó személyek felelős­ségre Vonásáról gondoskodni. E vonatkozásban a megyei fő­ügyészség nemrég egv felmérést végzett, s ennek leglényegesebb megállapítása az volt. hogy a sze­mélyi felelősség érvénvesítése ma még nem következetes. Ennek oka elsősorban a téves szemléletben keresendő. A gazdasági bírságot ugyanis sok helyen nem kárként fogják fel, hanem úgy tekintik, mintha az a termelés velejárója lenne. De nem ritka, az olyan vé­lemény sem. amely szerint a bír­ságért felelős személyek nem ér­demelnek elmarasztalást, hiszen amit tettek, azt a vállalat, vagy a szövetkezet nagyobb nyeresége érdekében tették. Az ilyen és ehhez hasonló tö­rekvések visszaszorításé ia megfe­lelő jogi eszközök állnak rendel­kezésre. amelyek közül elsősor­ban a gazdasági bírságról szóló 20 1973. MT. sz. rendeletet kell kiemelni. A minisztertanácsi ren­delet értelmében gazdasági bírsá­got kell kiszabni többek közölt azzal az állami, vagy szövetkezeti gazdálkodó szervvel szemben, amely a jogszabályba vagy ható­A fenti esetek ismeretében úgy gondolom, nem szükséges ennek ellenkezőjét bizonygatni. Ezzel kapcsolatban igen helyesen mu­tatott rá a kiskunmaisai községi pártszervezet képviselője a helyi Vegyes- és Építőipari Szövetkezet azon közgyűlésén, amelyen a 110 ezer forint gazdasági bírság miatt a személyi felelősség tekintetében kellett dönteni, hogy a személyi felelősségrevonástól nem lehet el­tekinteni, mert a szövetkezet kol­lektíváját mindenképpen kár érte. Arról nem beszélve, hogy a szo­cializmus viszonyai között a gaz­dasági élet tisztasága ugyanolyan alapvető követelmény, mint a közélet tisztasága. I)r. Bódog János csoportvezető íig> esz Baj van a csomagok kézbesítésével A csaknem kilencvenezer la­kosú mégyeszékhely belterületi utjain járva gyakran találkozunk olyanokkal, akik a kezükben, a hátukon, vagy legjobb esetben kerekpáron viszik haza a postán kapott csomagjaikat. Láttunk mar nagyméretű, de könnyű kül­deményeket és táskányi terje­delműeket. melyek súlya talán a húsz kilót is meghaladta. A kér­dés óhatatlanul felmerül: a cím­zettek egy részé vajon miért ci- pekedik, fuvarozik'! Egyszerű a válasz: a posta nem mindenhová szállítja ki a csomagot. Tudnunk kell, hogy a postán a Kecskemétre érkezett csomago­kat először szétosztják a rendel­tetési hely — városrész, utca — szerint, majd a küldemény bizo­nyos mennyisége a házhoz szál­lító gépkocsiba kerül. A többi pedig az l-es számú postahiva­talba, ahol átvehető a szállítóle­vél ellenében. A tapasztalat szerint az érde­keltek általában időben jelent­keznek a csomagért, de gyakran előfordul, hogy azok egy részét hivatalból küldik vissza a feladó­nak. Mikor erről tudomást sze­reznek a címzettek. bosszúsak lesznek. Utóbbiak közül sokan panaszkodtak már szerkesztősé­günkben. s elmondották. hogy nehéz csomagjukat a megfelelő szállítóeszköz hiányában voltak kénytelenek hazavinni. Aztán megjegyezték, érthetetlen, hogy a környékükre miért nem jár n csomagszállító postakocsi, hiszen arrafelé már régen kiépített az út. Utánanéztünk a dolgoknak, s arra a következtetésre jutottunk, hogy olvasóink jogosan háborog- nak. Mert mi is a jelenlegi gya­korlat? A 2-es számú városi postahi­vatal a csomagügy gazdája. Itt ta- . lálhato az a nyilvántartás is, amely a gépjárművel történő csomagkézbesítés útvonalát tar- tamazza. •Értesülésünk szerint a leírtaknak maradéktalanul ele­get is tesznek a postások. A baj csak az. hogy a település örven­detes ütemű fejlődésével nem tar- tanaks lépést. A portalanitott — ktiburkolalú. aszfaltozott utak száma ugyanis jelentősen gyara­podott az utóbbi években. A pos­takocsik e területre mégsem jut­hatnak el. mert a vezérlésük alapjául szolgáló listáról hiányoz­nak az említett útvonalak, melye­ket még mindig földesnek, alig járhatónak vél a posta. Ügy tudjuk, az ügyben már nemegyszer reklamáltak a kecs­kemétiek. de hiába. n\ert a régi túravonalakat újakkal nem óhajt­ják kiegészíteni az illetékesek. Tekintettel arra. hogy a köz­érdekű probléma helyileg történő rendezésének kicsi a valószínű­sége — talán jogkör hiányában is —, ezért javasoljuk a Szegedi Postaigazgatóságnak, vizsgálja fe­lül a kecskeméti csomagkézbesi- tés jelenlegi rendszerét, s a lehe­tőség szerint intézkedjen, hogy autó szállítsa e küldeményeket mindazon utcákba, melyek alkal­masak a zavartalan jármüközle- kedésre! Velkei Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents