Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

19*5. november 22. • PETŐFI NÉPE • 3 MIRŐL ÍRNAK MEGYEI LAPTÁRSAINK? Bolgár primőrgyár épül Szajolban A környék zöldségtermesztés! és -ellátási gondjainak enyhülé­sét eredményezi az a nagyarányú mezőgazdasági beruházás, amely nemrég kezdődött meg Szajolban. A rákóczi falvi—szajolí Rákóczi és a szolnoki Vörös Mező Tsz eme közös vállalkozásáról ti SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP közöl részleteket. Az írás szerint a Bulgáriáiul vásárolt hat hektárnyi növény­ház-kombinát építése a testvéri ország szakembereinek irányítá­sával folyik. Már az idén elvég­zendő vázszerkezet-szerelési mun­ka érteke eléri a 25 millió l'o- rintot. A kivitelezés befejezésé­re, illetve a próbaüzemelésre 1977 első felében kerül sor. A gázhálózatba is 'bekapcsolt létesítmény az ország egyik leg­korszerűbb primőrgyára lesz. Az üvegház alatti talaj fűthető, ami kiváltképp kedvező a korai zöld­ségfélék. valamint a paprika, pa­radicsom. uborka termesztésére. Az itteni növények automatikus vezérlésű berendezés segítségével kapják a szükséges hőenergiát, az öntözővizet és az oldott táp­anyagot. A palántanevelő egy­séggel és csomagoló részleggel is rendelkező kombinát megannyi terméke nemcsak 'a Tisza-parti város, Szolnok állandóan friss zöldséggel történő ellátását biz­tosítja. de eljut az ország más részébe is. szán elfutva a látóhatáron túlra. Ez. a Nílus. Kétoldalt keskeny megművelhető, öntözött területtel. Soha szemléletesebb, plasztiku­sabb bizonyság arról, hogy ..Egyip­tom a Nílus ajándékait A min­dent elnyelő sivatagban így. fe­lülről lehet igazán érzékelni az élet lehetőségének vízhez, kötött, keskeny, a folyó teljes hosszú­ban elnvúló sok évezredes sáv­ját. Helyi idő szerint három óra körül érkezünk Luxorba, ebbe az ősi. Nilus-parti varosba. Thélxt. Karnak, a Királysírok völgyének varosába. Üt megszakításunk lé­nyegében technikai leszállás, itt éjszakázunk, hogy másnap, korún továbbindulva,, frissen érkezzünk Úticélunk első. hivatalos állomás­helyére. A repülőtéren a Magyar • Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnö­két a város kormányzója fogadi". ■ A szállodában épphogy megmo­sakszunk. s máris indulunk Kam nakba. a thébui isienhármassog (Amon—Mut—Chons) halaim is lempiomegyültesebe. A kos szfinxekkel szegélyezeti bejár ’i út mögött hegymagasságú kapufa! és amögött képen olv sokszor lá­tott hatalmas oszlopsor, a sok ezer négyzetméter — gránitba \v- sett — relief és hieroglifák, em- he'- llakok kavalkádia. es <" tömbbe,! faragott sok száz tonnás obeliszkek. Hetek, vagy táján hónapok kel­lenének az. évezredekig épüli templom kolosszus megismerésére, hiszen az. időszámítás előtt harma­dik évezredtől egészen a római korig az egymás után következő fáraók, dinasztiák minél hozzá­tettek bővítették, hogy az. idő megőrizze nevüket. S ha felteke­rnek voltak elődjeikre, mint I. Seth Hacsepszut királynőre, ki va­karhatták az. előd nevét, vagy ha a kemény anyag ellenállt, hát Pil­lái elzárták az, emlékét hirdető követ a nép elől. Ahogy vezetőnk elmondta, olyan tíz méter ma­gasságig ezért sötétebb Hacsepszut obeliszkie. mert a takaróiul alatt nem szíttá ki a nap úgy a követ mint feljebb. A kilométer hosszú falakat több erhelet magasságban ilt-ott színes képsorok díszítik. Színeik elevenek ma is. akár So- sotris kőfaragói készítették, akár majd kétezer év múlva Nagy Sán­dor mesterei. Közei egy hetet töltött el Kecs. keméten a franciaországi Arcueil városának négytagú küldöttségé azzal a céllal, hogy településük és Bács-Kiskun megyei székhelyé között testvérvárosi kapcsolato­kat építsenek -ki. A vendégek itt-tartózkodásuk alatt megismerkedtek a -hírős város és szükebb hazánk kultu­rális és gazdasági életével, fel­kerestek számos üzemet, intéz­ményt, és meglátogatták a megye töob nevezetességét, Marcel Trigon polgármester, a küldöttség vezetője, jellegzetes irancia alkat: gyorsbeszédü. a jelenségekre élénken reagáló fér­fi. Minden érdekli amit lát. Beszélgetésünket szülővárosának „bemutatásával” kezdte. Elmond, ta, hogy Arcueil Párizstól délre, alig három kilométerre fekvő, húszezer lakosú önálló város. Te­lepülésük megérzi a hatalmas metropolis szomszédságát. Prob­lémáinak egy része is e közel­ségből adódik, hiszen az ott la­kók többsége Párizsban dolgozd'. Büszkén beszélt arról, hogy pol­gáraik hagyományosan baloldali - gondolkodásúak. Ennek legjobb bizonysága, hogy 1935 óta. tehát pontosan negyven eve a város­lakók mindvégig kommunisták­ból álló városi tanácsot válasz­tottak meg. A település fejlődése, szellemi, gazdasági arculata te­hát a Francia Kommunista Párt politikája realitásának bizonyí­téka. Nem kisebb jelentőségű sze­mély, mint Georges Marchais, a párt főtitkára indult azonos lis­tán Marcel Trigonnal, a leg- utőobi választásokon. Képeket mutatott Luis Aragonról, a ne­ves íróról, és ' Jacqués Duclos ról, akik mind szoros kapcsolat­ban álltak a - „hagyományosan kommunista város" vezetőivel. — Az a gondolat, hogy váro­sunknak magyar Kapcsolatokat kellene kiépíteni, már több év­tizedes. Erick Satie zeneszerző, akit mi a modern zene egyik „ősének” tartunk, évtizedeken út élt Arcueil-ben. 0 élénkén ér­deklődött a népzene és az ének­oktatás iránt is. Bizonyára így került kapcsolatban a magyar zenei élettel. Mivel tevékeny ember volt. azt tanácsolta, ve­gyük fel a kapcsolatot a magya­rokkal. Ez a régi. még a háború lí,PKlTOV lii-1 Az Elnöki Tanács elnöke kíséretével a karnaki templom körenee- t égében. A Szent tó mellett megmutat­ják Losonczi Pálnak az egyik nagy obeliszk letört csúcsát —• több tiztonnás monolit kődarab amely, ha tenyérrel megütik, mint hordo, kong. Mögötte aln- bástrom oszlopon, az oszlop anya­gából faragott hatalmas szent skaraheus. amelyről talán ötezer ev óta tartja a néphit, hogy tér. mékenvscget ad annak, aki hét­szer- körüljárja. (Az oszlop körüli gránitpadló mely csapásában mos! éppen egy aktatáskán, szemüveges jolöltüzött egyiptomi férfi kering.) Este a vacsoránál a kormányzó átnyújtja Losonczi elvtársnak, a varos díszes kulcsát, majd mind­nyájan megnézzük a délutáni él­mény — a templomkőtenger — éjszakai képét, a lény- és hang- játékokat. Ugyanazt látjuk, mint akkor, mégis mást. mert ahogy végigmegyünk, a csodálatos meg­világítás-technika — elektronikus fényorgona játéka — kiemeli az egy időben épült egységeket. A hangszórókból zúduló zene és a költői szépségű angol nyelvű szö­veg kíséri a fényt, meséli a temp­lom történetét. ..Itt kezdődött az idő" — mondja a kapuról egy mély hung a kos-szfinxek sorfala között, és végigjárva mindent már a Szent-tó fölött ülünk, amikor elhangzik a jaj-szó a templom pusztulásáért. Pusztulás? Romjai­ban lenyűgöző, félelmetes és szép, pedig köveiből épült a környéken minden, de elpusztulhat-e amit annyi munkás emberkéz ezred­éveken át alkotott? Szalontay Mihály Következik: Villa Szomália előtt született gondolat talál­kozott a város vezetőinek el­képzeléseivel. Mi egy szocialis­ta országot szerettünk volna megismerni. Nem turistaként, hanem mint barátok, akik a hét­köznapok gondjairól is értesül­nek, és képet alkotnak a/ való­ságról. Hát ez látogatásunk „háttere", előzménye. Kecskemét és Arcueil sok te­kintetben különbözik egymástól, de a polgármester véleménye szerint ez nem akadálya annak, högy kölcsönösen hasznos ta­pasztalai okra tegyenek szert. Náluk munkásrétegek alkotják a város lakosságának többségét, de igen jelentős az alkalmazót-’ lak aránya is. A mezőgazdasági ágazat viszont teljesen hiányzik. ..Húsz eve, még feltüntettek a statisztikák néhány földművest, de Párizs terjeszkedése követ­keztében ez a foglalkozási ágazat egyszerűen kihalt” — mondot­ta. Arcueil fejlődésének problé­máit Marcel Trigon a kapitalista társadalmi berendezkedésből ei fedezteti. Egyre-m úsrh üzemek, tucatjaiban szüntetik be a ter­melést és bocsátják el a munká­sokat, A munkanélküliség a vá­ros vezetőinek számos nehézsé­get okoz. Egyrészt szívós küz­delmet kell folytatniok a foglal­koztatási gondok megoldásáért, másrészt fel kell számolniuk a várost ..pénztárca" állandósult’ gnriiljáiJ. is. ami abból szárma­zik. hogy a bezárt üzemek után a tőkések nem fizetnek adót. A gazdasági gondok kihatnak a kulturális és kommunális ága­zatokra. A legszembetűnőbbek az ellentétek az építőiparban. Új lakást szerezni — ez egvre inkább csak álma marad az át­lagembereknek. akik egyszerűen nőm képesek megfizetni a esil- lagászali árakat Magyarországi benyomásaikra törölve a szót a polgármester őszinte elismeréssel nyilatkozott eddig t apaszt a latál ról. — Meglepett az 'önön országá­nak nyitott szelleme, dinamikus tejiődése és a kultúra sokszínű megnyilvánulása — mondotta; Irigykedve hallottam arról, hogy Magyarországon • s'za kemoerhi- ann.val és nem „felesleggel"’ küszködnek az üzemek. Társa­dalombiztosításuk rendkívül fej­lett a miénkhez képest és ugyancsak ezt , mondhatom el nyugdíjrendszerükről is. A ma­gyarországi nyugdíjkorhatár mi­iünk még csak a kommunista párt követelései között „léte­zik" ... Arcueil kulturális iicuiata már inkább hasonlít Kecskemét­hez, bár Marcel Trigon szerint ok némiképp elmaradót labbak. A város zeneiskoláját kétszáz tanuló látogatja, népszerű u fel­nőtt. és a gyermekkönyvtár, s ugyancsak sokan keresik fel a mozit és a színháztermei. Ez utóbbiban hangversenyeket is gyakorta rendeznék. Az előcsar­nokban kapnak helyet alkalmi kiállítások — „Franciaországban a kultúra igen sokba kerül" — tette hozzá sajnálkozva. — Nekünk azt mondtak, hogy Kecskemét vidéki város — ma­gyarázta mosolyogva. Arcueil polgármestere. — Ezzel szemben úgy találtuk, hogy nem vidéki (ez. ugyanis nálunk egy kicsjt alvót., tunyát is jelent), hanem élő. eleven, fejlődő települési ahol a gyors iparosodás folya­mata is jól nyomon követhető. megállapodásokat kötni Kecskemet kérdeztem befe­— Milyen szándékoznak vezetőivel V — jezésül. — Szombaton tárgyalunk kap­csolataink továbbfejlesztéséről. Szót ejtünk szakemberek cse­réjéről, kulturális anyaguk, do­kumentumok kölcsönös kiállítá­sainak megszervezéséről és egy­más tájékoztatásáról. Bízunk ab­ban. hogy rövidesen alkalmunk lesz: viszonozni Kecskemét város és Bács-Kiskun megye vezetőinek rendkívül szívélyes, meleg, bará- 1i fogadtatásúi és "vendéglátását, amelyet ezúton is megköszönök. Pavlovits Miklós. A PÁLYA VÁLASZTÁSI HETEK KERETÉBEN Bartók Bélára emlékeznek Szakmaismertető kiállítás Kecskeméten .4 Központi Sajtószolgálat munkatársa, Szalontay Mihály elkísérte Losonczi Pált, az El­nöki Tanács elnökét legutóbbi afrikai—ázsiai útjára. Élmé­nyeiről az itt következő cikk­sorozatba n számol be. A szocialista országok békesze­rető külpolitikája, s maga az út, amelyen ezek az, országok jár­nak. mind rokonszenvesebb a har­madik világ. a nemrég még gyar­mati sorban levő afrikai, ázsiai, dél-amerikai népek számára, akik a függetlenségük kivívása után társadalmi fejlődésüket; is szeret, nék meggyorsítani. Közöttük ma már egyre több az olyan állam, amely a szocialista országokkal szoros kapcsolatban, a szocializ­mus tapasztalatainak felhasználá­sával akarja jövőjét építeni. Lo- sonczi Pál. az. Elnöki Tanács el­nöke október 26-án — Luxor érihtésé\'el — két ilyen baráti or­szágba indult hivatalos látogatás­ra. bizonyítván hazánk, a magyar külpolitika következetes érdeklő­dését e távoli, szocialista fejlődés útját: választani próbáló népek éle­te. sorsa iránt. A távolság Budapest—Luxor kö­zött '3175 km. a repülési-idő 5 óra 25 pere. a repülési magasság 9000 méter. Az idő gyönyörű, csak Dubrovnik térségében van mélyen leni alattunk összefüggő l'elhőta- karú. Tömör fehér vatta réteg ke­retezi az Adria libegő páráskék.ié!. Itt fent állarídó a lény. a kérek ablakokon át szikrázó, derűs kék­be öltöztetve az .égbolt végtelen sátrát. Ahogy elrepülünk az olasz csizma sarkánál, majd elérjük az afrikai kontinenst, egy terepasz­tal színesre festett kis idomaiként, tűnik lel a szárazföld. S ez itt végtelen homokos síkság, peha- néha feltűnő pici háztetőkkel. Az­tán megint sárga egyhangúság. Ezt szakítja még hirtelen egy nem túl szeles zöld esik. hnsz­• A Nílus Luxornál, vitorlás séta csónakokkal. A beszéd után Csókás Balázs, a pályaválasztási intézel csoport­vezetője mutatta be a közönség­nek a kiállítást. Az intézmény földszinti termében láthatók az. egyes szakmákat és a választható iskolákat népszerűsítő fotók, tár­gyak, és feliratok. A szerszámok és termékek ötletes elrendezés- ben árulkodnak az egyes munka, területek szépségéről. Igyekeznek kedvet csinálni a választáshoz. Színesítik a kiállítást többek között a nyomdaipari termékek, a dísznövénykertészek által ter­mesztett virágok, növények, a sütőipar és cukrászat termékei. Külön löszben láthatók a vas­es fémipar egyes szakágainak — marós, esztergályos, köszörűs — eszközei és termékei. Bemutatja a kiállítás a kisegítő iskolába járók munkaköri lehetőségeit is. Láthatóan kedvére volt a kö­zönségnek az ismertetés után az a divatbemutató, amelyen fel­vonultatták a Habselyem Kötött­árugyár legújabb termékeit. A tetszetős ruhák, fehérneműk bi­zonyára tovább növelték a gyár eddigi jóhírét. A szakmaismertető kiállítás de. cember 14-ig naponta 10—12 és 14—18 óra között tekinthető meg. A huszadik századi zene- irodalom egyik legnagyobb alakjára, Bartók Bélára em­lékeznek a megyeszékhelyen november 25-én este. az SZMT Művelődési Központ nagytermében. A fél hétkor kezdődő műsorban a Kecs­keméti Állami Zeneiskola nö­vendékei és tanárai Bartók - műveket szólaltatnak meg. Az erre a célra nyomtatóit, meghívón az egyik Bar tők-szak­értő, Lutusluwski nyilatkozata .olvasható: i,Talán Bartók volt kortársai között oz egyetlen, a:u meghódította az emberi gondol­kodás és érzelem boethoveni ma­gaslatait. O az egyetlen, akit Beethoven zenéjével asszociálha­tunk." A fenti idézet —- melyhez ha­sonló sok Száz, laláh sok ezer született a/, elmúlt- .három évti­zedben, a zeneszerző halála cta — számunkra, kecskemétiek sza­mára külön őri.,ni Egyrészt azért, mert a világhírű alitofó neve örökre el válaszd „.íratlan Kecs­kemét nagy szülöttjének, Kodály Zoltánnak a nevétől, másreszt azért is, mert Bartók többször járt városunkban életében. 1911-ben például éppen abban a díszteremben koncertezett, ahol halála harmincadik évfordulója alkalmával most egy hangverseny kereti.ben reá einlekeznek. Palotás .íő/.sél zeneiskola-igaz­gató. aki a műsor előtt méltatni fogja a zeneszerző éleiét és élet­művét. elmondta: a növendékek mindig nagv szeretettel és érdek­lődéssel választják ki előadás, be­mutatás céljából valamelyik Bar- i tők-müvei. A Mikrokozmosz és a Gyermekeknek című sorozat többek közön állandóan szerepel a nmemlrk_hnngversenyek 'mű­sorain S kedvellek a népdalfel­dolgozások is; méghozzá nem csak a magyar, de a szlovák, ro­mán es inas népek dalai is. ame­lyek a halhatatlan muzsikust al­kotásra ösztönözték annyiszor. A kedd esti hangverseny mű­sorában közönség elé lép a zene­iskola zenekara is, Lakó Sándor vezényletével. Előadják többek között az Este a székelyeknél cí­mű művet. Zongorán kísér Héj- jas Pál né. Kontra Gabriella és Szegedi László V. M. Közalkalmazottak kongresszusa ■ Tegnap délelőtt: a SZOT Táro­gató úti központi iskolájában megkezdődött a Közalkalmazottak Szakszervezetének Vili. kongresz- szusa. A tanácskozást, dr. Csendes Károly, a szakszervezet elnöke, nyitotta meg. majd dr. Prieszol Olga főtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést a küldötteknek koráb­ban eljuttatott írásos beszámoló- hó» A főtitkár kiemelte a szakszer­vezet VII. kongresszusán hozott határozatok eredményes végre­hajtását. Ugyancsak az eredmé­nyek között említette meg a tö­megesen előforduló ügyek intézé­sének korszerűsítését, az ügyvitel gépesítését. az ügyfélszolgálati irodák szervezéséi A Bács-Kiskun megyei Pá­lyaválasztási Tanácsadó Intézel a megyei művelődési központban -huszonhárom üzem, illetve intéz­mény közreműködésével szakma­ismertető kiállítást rendezett a pályaválasztási hetek keretében. Ennek megtekintésekor összesen negyvenkét szak mayái ismerked­hetnek meg a látogatók. Pénte­ken .este az, érdeklődő közönség .előtt. dr. Major Imre. a megyei tanács ölni kli.elyellese mondott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a fiatalok pályaválasztási gondjaival és törekvéseivel va­lamennyiünknek törődni kell. Ez nem lehet közömbös senkinek. A mostani kiállítás egyik legfőbb célja, hogy ráirányítsa a figyel­met a társadalmilag fontos szak­mákra. Rá kell ébreszteni a fia­talokat arra, hogy minden mun­katerületen van valami szép és vonzó, valami olyasmi, amiért azt. szeretni lehet. 0 F,g> részlet a kiállításból. (Pásztor Zoltán felvétele) AZ ELNÖKI TANÁCSELNÖKÉVEL SZOMÁLIÁBAN ÉS DÉL-JEMENBEN (i »„Ahol az idő kezdődött” VENDÉGÜNK VOLT < ____________ M arcel Trigon, Arcueil polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents