Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-20 / 272. szám

1 ® PETŐFI NÉPE 0 1975. november 20. A háztáji: nélkülözhetetlen Miért éppen Dinnyésné Kati képviseli a parasztifjúságot a megyei pártbizottságban, ezen töröm a fejemet a matkói Petőfi Termelőszövetkezet központját a Halasi úttal össze­kötő betonon. Mikor, miért figyeltek föl rá, akik a felelősség- teljes tisztségre ajánlották? Kétszer megrágja a szót., mi­előtt kiröppentené; következés­képpen nem tartozik a minden nyilvános alkalommal magukat hallató, jelenlétüket. szereplési vágyukat tanúsítok közé. Hajla­mosak vagyunk néha az effélét is igazi közéleti aktivitásnak, ügybuzgalomnak minősíteni. Ka­tit szerencsére más iából farag­ták: csak akkor nyilvánít véle­ményt, ha mondandóját közér­dekűnek érzi. Világosan, határo­zottan fogalmaz ilyenkor és ad­dig ismétli kérését javaslatát, észrevételét, amíg foganatja lesz szávainak. Csendes konoksággal, a jó ügybe vetett bizalommal ér­vel. Különös cselekedet nem fűző­dik nevéhez, látványos akciókat sem szervezel t. Az újságokban eddig háromszor-négyszer fordult elő a neve. Furdal a kíváncsiság, mi az a többlet, ami már kisis­kolás korában a közéleti szerep­lésre érdemesítette. Kitűnő úttörővezető volt. A pajtások jól érezték magukat az őrsi foglalkozásokon, mert Kati mindig kitalált valamit. Meg­pezsdült körötte a levegő messze szökött az unalom. Szívesen és jól szavalt, lelkiismeretesen ta­nult.. Sokan meglepődtek, amikor megtudták: Kati nem tanul to­vább. Betette fiókjába a jeles bizonyítványt és elszegődött a termelőszövetkezetbe. A dolgok ilyen alakulásában, gondolom, a családi környezetnek és Kati mun­kaszeretetének volt a legnagyobb szerepe. Kis korától kedvvel és hozzáértéssel gondozta a szőlő- növényeket, gyümölcsfákat, tud­ta, miként kell az aprójószág­gal bánni. Közvetlenül láthatta, tapasztalhatta tevékenységének eredményeit, a dús szőlőfürtöket, a növekvő, jó hozamú baromfi­állományt. Miért használok múlt időt? Ma is jókora háztájit lát el munká­ja mellett. Szép kétszobás laká­sának udvarához tartozó gyepen még birkák is bégéinek. Sertése­ket hizlal, kertet gondoz, renge­teg energiát fordít gazdaságára. Téved, ki gyors gazdagodási, szerzési vággyal magyarázza ezt a teremtő buzgalmat. Hiszem' a jelző fejezi ki a lényeget. A munka az alkotás létformája. A tsz szőlőtáblájában olykor egye­dül dolgozva is úgy igyekezeti, mintha tíz ellenőr járna a sarká­ban. Nyugtalanította, ha két szál fű nőtt olyan területen, ahol há­rom is megteremhetett volna. Kanyarodjunk vissza néhány esztendőt, ki ne íelejlödjenek Dinnyésné mostani magas tiszt­ségét indokoló, a jelölőket befo­lyásoló mozzanatok. A nyolcadik osztály után Katit azonnal felvették a KISZ sorai­ba. Azonnal rábízták a gazdasági vezetői funkciót. A tagdíjak be­szedése, a szervezel pénzügyei­nek az intézése mellett minden jó ügyet mozgatott. öt-nyolc éve magam is gyak­ran jártam Matkóra és megis­merkedtem a kulturális rendez­vények rendszeres látogatóival. Ott láttam Kovács Katit a TIT- előadásokon, a tanyai filmklu­bon, az író—olvasó találkozókon. Hallottam, hogy az alkalmi népi tánccsoportban is megállta a he­lyét. Pólyák Antaltól és testvé­rétől, az immár országos hírű faragótól Feritől, a matkói kul­turális élet felélesztöitől tudom, hogy a tsz növénygondozó bri­gádjában dolgozó Katira mindig számíthattak. Kis közösségekben hamar nyil­vánvalóvá válnak a valódi ér­tékviszonyok. Fiatalok, idősek föl­ismerték a jóeszű Kovács Kati, — 18 esztendős kora óta Dinnyés Józsefné — előnyös tulajdonsá­gait, közösségi szemleletét. Férje évekig bányában dolgozott, jelen­leg a gazdaság építőrészlegének alkalmazottja. Együtt kérték felvételűket a pártba, a ritka eseményről a Népszabadság is megemlékezett. Az asszony még nem töltötte be huszadik évét. Katit a szerencse is segítette. Mindig volt a környezetében egy­két ember, ki bíztatta, segítette. Az általános iskolában Abonyi Imréné tanár, később a tsz párt­Jövőre tizenkét százalékkal növeli termelését a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat Sok szó esett az elmúlt egy-két évben a háztáji és kisegítő gaz­daságokról. Különféle híresztelé­sek kaptak lábra, egyesek egye­nesen a „kapitalizmus maradvá­nyának", nehéz „koloncnak” mi­nősítették ezeket a gazdaságo­kat, melyek akadályozzák a tsz- parasztokat abban, hogy még töb­bet törődjenek a közössel. Ezzel egyidőben tapasztalhatók voltak táptakarmány-ellátási ne­hézségek, és sok esetben előfor­dult az is, hogy a felvásárló vál­lalatok csak késedelemmel vették át a már meghízott, kész háztáji sertést, marhát. Nem mindenütt szervezték meg megfelelően a háztájiban termelt, kisebb téte­lekben felkínált zöldség-gyü­mölcsfélék átvételét. Több helyen félremagyarázva, mereven, túl­zott szigorúsággal alkalmazták a háztáji gazdaságokra vonatkozó adózási előírásokat. Nem véletlen tehát az, hogy a háztáji termelés egyps ágaza­taiban megtorpanás következett be. Különösen sajnálhatjuk azt a sok tízezer háztáji anyakocát, melyet tavaly kivágtak és eddig még nem pótoltak. Ilyen előzmények után jogos a kérdés: megváltozott talán a párt politikája a háztáji gazdaságok­kal kapcsolatban? Talán azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a fejlődés túlhaladt már ezeken a kisgazdaságokon? A válasz erre igen határozott és egyértelmű: a háztáji gazda­ságok ma hazánkban nélkülözhe­tetlenek, jövőjük is van, pár­tunk és népi államunk minden módon segíti, támogatja őket. Szó sincs tehát a velük kapcso­latos politika tagváltozásáról! A XI. pártkongresszus határozata is félreérthetetlenül kimondja: „Az állami gozdaságok és a termelő- szövetkezetek általános fejlesztése mellett népgazdasági érdekeink­nek megfelelően továbbra is tá­mogatjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését." Van néhány fontos országos' adat, melyet úgy látszik nerp le­het eléggé ismételni. Helyes és reális képet ugyanis csak az képes magának kialakítani, aki' tudja azt, hogy a magyar mező- gazdasági termékek bruttó érté­kének 33 százalékát a háztáji és a kisegítő gazdaságok adják. Ezeknek a kis gazdaságoknak a száma 1,9 millió és csaknem fe­lük a tsz-tagok és alkalmazottak háztáji gazdasága. A mezőgazdasági össztermelés­ből a tsz háztáji részesedés 20 százalékos. Az állati termékek 28,6 százaléka, a növényi termé­kek 13 százaléka kerül ki onnan. A vágósertés 35 százalékát, a vá­gómarha 20 százalékát, a tej 30 százalékát, a tojás 33 százalékát ezek a gazdaságok adják. A szőlő és gyümölcs negyedrészét, a zöld­paprika 57 százalékát, a káposz­ta 24 százalékát, a paradicsom 20 százalékát a szövetkezeti ház­táji gazdaságokban termelik meg. Évente 25 milliárd forint ér- tékü, terméket állítanak elő a háztáji termelők, és ennek 60 százaléka az állami és szövet­kezeti felvásárlás útján beke­rül a népgazdaság áruforgalmá­ba. A 40 százalék túlnyomó ré­sze tsz-tagság önellátását biz­tosítja, a kisebbik része pedig a szabad piacon értékesül. Bizonyára megérdemli a fi­gyelmet az is, hogy jelenleg át­lagosan a tsz-tagok jövedelmé­nek csaknem a fele a háztáji gazdaságokból származik. Sok százezer idősebb" tsz-tag, és családtag megfelelő mérté­kű foglalkoztatása, munkaerejük hasznosítása csak ezekben a gazdaságokban lehetséges. Fel­mérések szerint a tsz-tagok mellett családtagjaik 93 száza­léka vesz részt kis'ebb-nágyobb mértékben a háztáji munkában. Óvatos számítások szerint is évente mintegy 700 millió mun­kaóra hasznosul ezekben a kis gazdaságokban. A tsz-ek egy­szerűen képtelenek lennének a háztáji gazdálkodás nélkül meg­felelően foglalkoztatni a tagjai­kat! Bizonyos ágazatokban egysze­rűen elkerülhetetlen a tsz kö­zös és a háztáji együttműködé­se. Ilyen például a májlibahiz- lalás. Az idei mezőgazdasági kiállításon megismerkedhettünk olyan tsz-szel. mely ilyen együtt­működésnek köszönhetett a 110 millió forintos évi összbevételből 25 milliót! Mindebből azt is láthatjuk, hogy a háztáji gazdálkodás se­gítése, támogatása érdeke a nép­gazdaságnak, a szövetkezeti kö­zösségnek és maguknak a tagok­nak is. Ezek az érdekek lénye­gében egybeesnek és igen fontos mindenkori összhangjuk biztosí­tása. Megfelelő ár-, adó- és -támo­gatási politika mellett a szövet­kezetek maguk tehetik a legtöb­bet a háztáji termelésért. Sajná­latos ezért, hogy még mindig csak 270 olyan tsz-ünk van, mely önálló, megbecsült üzemágként szervezi és segíti a háztáji ter­melést. Nagy szerepe van ebben a tsz-vezetők szemléletének, ma­gatartásának. Éppen ezért indo­koltnak tekinthetjük azt az ál­láspontot, mely a tsz-vezetők munkájának megítélését, erköl­csi és anyagi megbecsülését, a háztáji gazdaságok termelési eredményeitől is függővé kívánja lenni. Természetesen a közös gazda­ságokkal együtt — a velük szo­ros, széfvés egységét alkotó —• háztáji gazdaságok is sokat vál­toztak az utóbbi években. A közös gépek egyre többet tudnak segíteni a háztáji földek megmű­velésében, a termés betakarítá­sában. Növekszik-az igény a háztáji állattartás korszerűsítésére is. Eltérő mértékű a műhelyi dolgo­zók, a fiatalok, és az idősebb tsz- tagok részvétele a háztáji mun­kában. Kétséetelen, ugyanakkor hogy a háztájiból származó je­lentős jövedelem a fiatalok fé­szekrakásának és a falvak kor­szerűsítésének is fontos forrása. Sok ága-boga van tehát ennek a kérdésnek. Épp ezért szükséges óvakodni a sablonos megítéléstől és a sablonos intézkedésektől. Eddig is jól bevált az, ha részlet- kérdésekben, adottságainknak és a tagok igényeinek megfelelően, maguk a tsz-ek alakítják ki a legalkalmasabb megoldásokat. A lényeg az, hogy az elkövet­kező években is minél teljesebb mértékben hasznosítsuk a háztá­ji gazdaságokban meglevő, kiak­názatlan lehetőségeket. Ez a nagy- és kis közösség érdekét egyaránt szolgálja. T. B. Az év vége felé közeledve te­tézi az építőipari vállalatok gondját, hogy a munkahelyeket téliesíteni kell. Mint Csapó Ist­ván igazgatótól megtudtuk, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat idejében előkészített egy sor építkezést a hideg hónapokra. Kiskunhalason a régi kórház re­konstrukciójához, a Bokányi ut­cai 33 lakás, a nyolctantermes felsővárosi iskola és a szakmun­kásképző intézet diákotthonának építéséhez, továbbá a rendőrségi épület bővítéséhez teremtették meg a feltételeket. Kiskunfélegy­házán az Adatforgalmi és Hús­ipari Vállalat szociális épületén, a szolgáltatóházon és 42 OTP- lakáson folyhat a munka akkor is, ha télire fordul az időjárás. A Kiskunhalasi Építőipari Vál­lalat dogozói ebben az évben a tavalyinál 19 százalékkal maga­sabb termelési érték előállításá­ra vállalkoztak. A munkák je­lenlegi állása alapján megvan rá a reményük, hogy teljesítik a 150 millió forintos előirányza­tot. Ehhez az év végéig át kell még adniuk Kiskunhalason az álla­mi gazdaság javítóműhelyét, a mentőállomást, a fogtechnikai laboratóriumot, a kötöttárugyár­nak készülő kétlakásos házat, valamint a Ganz-MÁVAG gyár­egységében be keld fejezni a csatorna-rekonstrukciót. Félegy­házán az AFIT-szerviz bővíté­sével, az autósbolttal és a Vil­lamosszigetelő és Műanyaggyár gyáregységében végzett felújítás­sal kell elkészülniük. A vállalat 1976-ra 170 millió forintos terv teljesítését tűzte ki célul, ami 12 százalékkal maga­sabb az ideinél. A. T. S. m u A szövetkezeti tagok egészségét védik i . A mezőgazdasági üzemekben — a korszerű termelés követ- keztében — mind nagyobb mennyiségben használnak nö­vi,lyvédő szereket. Ezek túlnyomó többsége az emberi szer­vezetre mérgező hatású, ha a vele foglalkozók nem tartják be az előírt munkavédelmi utasításokat. Az utóbbi évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy egyre nő a kórházba felvett, növényvédő szertől mérgezett betegek száma. Gyógykezelésük nagyon sok figyelmet, odaadást igényel, mind orvosi, mind ápolási szempontból. a kórház tájékozódást kapjon az Két évvel ezelőtt a Homokhát­sági Mezőgazdasági Szövetkeze­tek Területi Szövetsége és a kecskeméti honvédkórház szo­cialista szerződést kötött, amely­ben többek között abban álla­podtak meg, hogy a mezőgazda- sági üzemekben növényvédő szer­től mérgezett személyek felvéte­lét, gyógykezelését, amennyiben szükséges, utókezelését az orvo­sok vállalják. Ezzel szemben a területi szö­vetség gondoskodik arról, hogy üzemekben használt növényvédő szerekről. A területi szövetség egészség- ügyi alapot létesített. Az ötven­öt tagszövetkezet csekély térítést fizet azokért a költségekért, ame­lyek a vizsgálatok során felme­rülnek. A honvédkórház orvosai a szocialista szerződésben vállal­takon túlmenően sok egészség- ügyi szolgáltatást nyújtottak a szövetkezeti tagoknak. Nemcsak a vegyszermérgezetteket kezel­ték, hanem szakvizsgálatokat is végeztek, egészségügyi tanfolya­mokat szerveztek. Sőt, legutóbb 66 traktoros szűrővizsgálatát végezték el. Az intéző bizottság legutóbbi ülésén a termelőszövetkezeti ve­zetők a legnagyobb elismerés hangján mondtak köszönetét az eddigi segítségért és egyúttal ér­tékelték a traktorosok vizsgála­tának tapasztalatait. Megállapí­tották, hogy az erőgépkezelőknél a következő főbb foglalkozási bántalmak jelentkeznek: zajár­talom, izületi károsodás, emész­tőszervi megbetegedések. A tanácskozáson megbeszélték, miképp lehet megelőzni ezeket a károsodásokat. Megjegyzendő, hogy a tünetek nagyrészt a tíz évnél régebbi traktorosoknál je­lentkeznek. A zajártalmak ellen füldugóval lehet védekezni. A meleg étel szántóföldre történő kijuttatása megelőzheti a gyo­i morbántalmakat. Ezt egyébként már számos termelőszövetkezet­ben megoldották. A traktorok korszerűsítése pedig csökkenthe­ti, illetve meg is szüntetheti az izületi károsodást. Az együttműködést a jövőben tovább fejlesztik. Változatlanul fő téma a vegyszermérgezettek kezelése. Ezenkívül nem hanya­golják el az egészséges életmód­ra történő nevelést sem. Üjabb egészségügyi tanfolyamokat ren­deznek. Elvégzik a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet tag­ságának szűrővizsgálatát. Ahogy a lehetőségek engedik, szakvizs­gálatot is vállalnak. A termelőszövetkezetek és a honvédkórház orvosainak szocia­lista együttműködése dicséretes kezdeményezés és már eddig is sok ember életét megmentette. K. S. • Dinnyés Józsefné, a megyei pártbizottság legfiatalabb tagja. (Pásztor Zoltán felvétele) vezetősége buzdította. Szabó Imre titkártól sűrűn kapott képessé­geinek, elfoglaltságának megfele­lő feladatot, jó szavakat, útmu­tatást. Dicsérhetjük emberismeretét: nem terhelte túl a készséges, szorgalmas fiatalasszonyt. Lépés­ről lépésre, a mindennapi apró­munkában vezette be a mozgal­mi tevékenység tudományába. Gyakran jeletéktelen ügyeket bí­zott rá, így érzékeltetve a kis dolgok fontosságát. Az emberek többsége ugyanis közvetlen kör­nyezetén, személyes tapasztala­tain méri le az ország állapotát. Egy-egy munkahelyi visszásság megkérdőjelezhet országos sike­reket, A megtiszteltetések sorozata mégis váratlanul érte. Jól esett munkatársainak őt a járási kül­döttértekezletre eljuttató bizal­ma. Álmában sem gondolt arra, hogy részt vehet kommunisták megyei tanácskozásán. Elfogta a szorongás, amikor ismertették az új megyei pártbizottság jelölő­listáját, Az alakuló ülésen vette észre; ő a legfiatalabb. Eddig figyelt, tanult. Nem sieti el az első- hozzászólást, az első észrevétel, javaslat megfo­galmazását. Érzi a fórum jelen­tőségét, a döntések felelősségét. Egyelőre a termelőszövetkezet politikai vezetőinek segít és ta­nul. / Politikai ismereteinek az elmé­lyítését tartja legsürgetőbbnek. Szeretne pártiskolára kerülni, hogy tudatosabban foglalhasson állást a felvetődő ügyekben, job­ban érzékelje a mind bonyolul­tabb világ összefüggéseit, Egy pillanatig sem gondol arra, hogy „kiemelik". Jól érzi magát a ter­melőszövetkezetben. Azt szeret­né, ha minél többen felismernék kihasználnák az új életformában rejlő lehetőségeket. önmagával is elégedetlen. Ügy érzi, hogy a túlságosan leköti a háztáji, emi­att látott kevesebbét a-/, ország­ból, mint szeretne. Gyorsan sza­ladnak az évek, s szeretne még harminc éves kora előtt érettsé­gizni. Ezért becsülik elvtársai, mun­katársai: szüntelenül építi önma­gát. A közösséggel együtt akar emelkedni, s tehetsegét, tisztsé­geit masok boldogulásáért is ka­matoztatja. Nem szeretném, ha e portré ünnepélyessé l'ényesed- ne, mert éppen a közvetlenség, az egyszerűség jellemzi a megyei pártbizottság legfiatalabb tagját. Nem felhőtlen az ő élete sem. Egy biztos: történjék bármi, a lehető legjobb tudása szerint vég­zi. amivel megbízzák, (Jelenleg a mérlegház egyik kezelője.) És ez nagyon nagy dolog egy olyan tár­sadalomban. amely a munkál a költő szép szavaival az elet any­jának tekinti. Sohasem a címért, névért szorgoskodik, alkata, vi­lágnézete készteti a szüntelen te­vékenységre. Hcltai Nándor Szerszámgép születik A szerszámgép-felhasználás az ipari fejlődés egyik fontos muta­tója. A világon ma 2440—2500- féle szerszámgépet állítanak elő. A szerszámgép-gyártásban — más iparágakkal ellentétben — nem a két ipari világhatalom egyike áll az élen, hanem az NSZK .Második helyen a szov­jet szerszámgépgyártás áll, s csak azután következik az ameri­kai. Ezután sorj-endben Japán, Franciaország, Olaszország, Nagy- Biitannia és az NDK követke­zik. Figyelemre méltó, hogy az NDK — az NSZK-t követően — a világ második legnagyobb szerszámgép-exportőre. A Szov­jetunió jóllehet elég jelentős mér­tékben exportál, ennél azonban nagyobb mértékű az importja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szovjetunióban állítják üzem­be a legtöbb új szerszámgépet. Hazánk a világranglista 21. helyét foglalja el a szerszámgép- gyártásban. sok iparilag fejlett országot előzvén meg. Az iparág termelésének mintegy 60 száza­lékát exportálja. Gyártmányai között több világszínvonalú, ke­resett és jól megfizetett géptípus található. Ezek közül való az a számirányitású, koordináta asz­talos sugárfúrógép. amelynek összeszerelését a kép mutatja. A szerszámgép programozása nyolc csatornás lyukszalaggal törté­nik; beállítási pontossága mind­két koordináta irányában + 0,01 milliméter. Miért Dinnyésné?

Next

/
Thumbnails
Contents