Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
1 ® PETŐFI NÉPE 0 1975. november 20. A háztáji: nélkülözhetetlen Miért éppen Dinnyésné Kati képviseli a parasztifjúságot a megyei pártbizottságban, ezen töröm a fejemet a matkói Petőfi Termelőszövetkezet központját a Halasi úttal összekötő betonon. Mikor, miért figyeltek föl rá, akik a felelősség- teljes tisztségre ajánlották? Kétszer megrágja a szót., mielőtt kiröppentené; következésképpen nem tartozik a minden nyilvános alkalommal magukat hallató, jelenlétüket. szereplési vágyukat tanúsítok közé. Hajlamosak vagyunk néha az effélét is igazi közéleti aktivitásnak, ügybuzgalomnak minősíteni. Katit szerencsére más iából faragták: csak akkor nyilvánít véleményt, ha mondandóját közérdekűnek érzi. Világosan, határozottan fogalmaz ilyenkor és addig ismétli kérését javaslatát, észrevételét, amíg foganatja lesz szávainak. Csendes konoksággal, a jó ügybe vetett bizalommal érvel. Különös cselekedet nem fűződik nevéhez, látványos akciókat sem szervezel t. Az újságokban eddig háromszor-négyszer fordult elő a neve. Furdal a kíváncsiság, mi az a többlet, ami már kisiskolás korában a közéleti szereplésre érdemesítette. Kitűnő úttörővezető volt. A pajtások jól érezték magukat az őrsi foglalkozásokon, mert Kati mindig kitalált valamit. Megpezsdült körötte a levegő messze szökött az unalom. Szívesen és jól szavalt, lelkiismeretesen tanult.. Sokan meglepődtek, amikor megtudták: Kati nem tanul tovább. Betette fiókjába a jeles bizonyítványt és elszegődött a termelőszövetkezetbe. A dolgok ilyen alakulásában, gondolom, a családi környezetnek és Kati munkaszeretetének volt a legnagyobb szerepe. Kis korától kedvvel és hozzáértéssel gondozta a szőlő- növényeket, gyümölcsfákat, tudta, miként kell az aprójószággal bánni. Közvetlenül láthatta, tapasztalhatta tevékenységének eredményeit, a dús szőlőfürtöket, a növekvő, jó hozamú baromfiállományt. Miért használok múlt időt? Ma is jókora háztájit lát el munkája mellett. Szép kétszobás lakásának udvarához tartozó gyepen még birkák is bégéinek. Sertéseket hizlal, kertet gondoz, rengeteg energiát fordít gazdaságára. Téved, ki gyors gazdagodási, szerzési vággyal magyarázza ezt a teremtő buzgalmat. Hiszem' a jelző fejezi ki a lényeget. A munka az alkotás létformája. A tsz szőlőtáblájában olykor egyedül dolgozva is úgy igyekezeti, mintha tíz ellenőr járna a sarkában. Nyugtalanította, ha két szál fű nőtt olyan területen, ahol három is megteremhetett volna. Kanyarodjunk vissza néhány esztendőt, ki ne íelejlödjenek Dinnyésné mostani magas tisztségét indokoló, a jelölőket befolyásoló mozzanatok. A nyolcadik osztály után Katit azonnal felvették a KISZ soraiba. Azonnal rábízták a gazdasági vezetői funkciót. A tagdíjak beszedése, a szervezel pénzügyeinek az intézése mellett minden jó ügyet mozgatott. öt-nyolc éve magam is gyakran jártam Matkóra és megismerkedtem a kulturális rendezvények rendszeres látogatóival. Ott láttam Kovács Katit a TIT- előadásokon, a tanyai filmklubon, az író—olvasó találkozókon. Hallottam, hogy az alkalmi népi tánccsoportban is megállta a helyét. Pólyák Antaltól és testvérétől, az immár országos hírű faragótól Feritől, a matkói kulturális élet felélesztöitől tudom, hogy a tsz növénygondozó brigádjában dolgozó Katira mindig számíthattak. Kis közösségekben hamar nyilvánvalóvá válnak a valódi értékviszonyok. Fiatalok, idősek fölismerték a jóeszű Kovács Kati, — 18 esztendős kora óta Dinnyés Józsefné — előnyös tulajdonságait, közösségi szemleletét. Férje évekig bányában dolgozott, jelenleg a gazdaság építőrészlegének alkalmazottja. Együtt kérték felvételűket a pártba, a ritka eseményről a Népszabadság is megemlékezett. Az asszony még nem töltötte be huszadik évét. Katit a szerencse is segítette. Mindig volt a környezetében egykét ember, ki bíztatta, segítette. Az általános iskolában Abonyi Imréné tanár, később a tsz pártJövőre tizenkét százalékkal növeli termelését a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat Sok szó esett az elmúlt egy-két évben a háztáji és kisegítő gazdaságokról. Különféle híresztelések kaptak lábra, egyesek egyenesen a „kapitalizmus maradványának", nehéz „koloncnak” minősítették ezeket a gazdaságokat, melyek akadályozzák a tsz- parasztokat abban, hogy még többet törődjenek a közössel. Ezzel egyidőben tapasztalhatók voltak táptakarmány-ellátási nehézségek, és sok esetben előfordult az is, hogy a felvásárló vállalatok csak késedelemmel vették át a már meghízott, kész háztáji sertést, marhát. Nem mindenütt szervezték meg megfelelően a háztájiban termelt, kisebb tételekben felkínált zöldség-gyümölcsfélék átvételét. Több helyen félremagyarázva, mereven, túlzott szigorúsággal alkalmazták a háztáji gazdaságokra vonatkozó adózási előírásokat. Nem véletlen tehát az, hogy a háztáji termelés egyps ágazataiban megtorpanás következett be. Különösen sajnálhatjuk azt a sok tízezer háztáji anyakocát, melyet tavaly kivágtak és eddig még nem pótoltak. Ilyen előzmények után jogos a kérdés: megváltozott talán a párt politikája a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban? Talán azoknak van igazuk, akik azt állítják, hogy a fejlődés túlhaladt már ezeken a kisgazdaságokon? A válasz erre igen határozott és egyértelmű: a háztáji gazdaságok ma hazánkban nélkülözhetetlenek, jövőjük is van, pártunk és népi államunk minden módon segíti, támogatja őket. Szó sincs tehát a velük kapcsolatos politika tagváltozásáról! A XI. pártkongresszus határozata is félreérthetetlenül kimondja: „Az állami gozdaságok és a termelő- szövetkezetek általános fejlesztése mellett népgazdasági érdekeinknek megfelelően továbbra is támogatjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését." Van néhány fontos országos' adat, melyet úgy látszik nerp lehet eléggé ismételni. Helyes és reális képet ugyanis csak az képes magának kialakítani, aki' tudja azt, hogy a magyar mező- gazdasági termékek bruttó értékének 33 százalékát a háztáji és a kisegítő gazdaságok adják. Ezeknek a kis gazdaságoknak a száma 1,9 millió és csaknem felük a tsz-tagok és alkalmazottak háztáji gazdasága. A mezőgazdasági össztermelésből a tsz háztáji részesedés 20 százalékos. Az állati termékek 28,6 százaléka, a növényi termékek 13 százaléka kerül ki onnan. A vágósertés 35 százalékát, a vágómarha 20 százalékát, a tej 30 százalékát, a tojás 33 százalékát ezek a gazdaságok adják. A szőlő és gyümölcs negyedrészét, a zöldpaprika 57 százalékát, a káposzta 24 százalékát, a paradicsom 20 százalékát a szövetkezeti háztáji gazdaságokban termelik meg. Évente 25 milliárd forint ér- tékü, terméket állítanak elő a háztáji termelők, és ennek 60 százaléka az állami és szövetkezeti felvásárlás útján bekerül a népgazdaság áruforgalmába. A 40 százalék túlnyomó része tsz-tagság önellátását biztosítja, a kisebbik része pedig a szabad piacon értékesül. Bizonyára megérdemli a figyelmet az is, hogy jelenleg átlagosan a tsz-tagok jövedelmének csaknem a fele a háztáji gazdaságokból származik. Sok százezer idősebb" tsz-tag, és családtag megfelelő mértékű foglalkoztatása, munkaerejük hasznosítása csak ezekben a gazdaságokban lehetséges. Felmérések szerint a tsz-tagok mellett családtagjaik 93 százaléka vesz részt kis'ebb-nágyobb mértékben a háztáji munkában. Óvatos számítások szerint is évente mintegy 700 millió munkaóra hasznosul ezekben a kis gazdaságokban. A tsz-ek egyszerűen képtelenek lennének a háztáji gazdálkodás nélkül megfelelően foglalkoztatni a tagjaikat! Bizonyos ágazatokban egyszerűen elkerülhetetlen a tsz közös és a háztáji együttműködése. Ilyen például a májlibahiz- lalás. Az idei mezőgazdasági kiállításon megismerkedhettünk olyan tsz-szel. mely ilyen együttműködésnek köszönhetett a 110 millió forintos évi összbevételből 25 milliót! Mindebből azt is láthatjuk, hogy a háztáji gazdálkodás segítése, támogatása érdeke a népgazdaságnak, a szövetkezeti közösségnek és maguknak a tagoknak is. Ezek az érdekek lényegében egybeesnek és igen fontos mindenkori összhangjuk biztosítása. Megfelelő ár-, adó- és -támogatási politika mellett a szövetkezetek maguk tehetik a legtöbbet a háztáji termelésért. Sajnálatos ezért, hogy még mindig csak 270 olyan tsz-ünk van, mely önálló, megbecsült üzemágként szervezi és segíti a háztáji termelést. Nagy szerepe van ebben a tsz-vezetők szemléletének, magatartásának. Éppen ezért indokoltnak tekinthetjük azt az álláspontot, mely a tsz-vezetők munkájának megítélését, erkölcsi és anyagi megbecsülését, a háztáji gazdaságok termelési eredményeitől is függővé kívánja lenni. Természetesen a közös gazdaságokkal együtt — a velük szoros, széfvés egységét alkotó —• háztáji gazdaságok is sokat változtak az utóbbi években. A közös gépek egyre többet tudnak segíteni a háztáji földek megművelésében, a termés betakarításában. Növekszik-az igény a háztáji állattartás korszerűsítésére is. Eltérő mértékű a műhelyi dolgozók, a fiatalok, és az idősebb tsz- tagok részvétele a háztáji munkában. Kétséetelen, ugyanakkor hogy a háztájiból származó jelentős jövedelem a fiatalok fészekrakásának és a falvak korszerűsítésének is fontos forrása. Sok ága-boga van tehát ennek a kérdésnek. Épp ezért szükséges óvakodni a sablonos megítéléstől és a sablonos intézkedésektől. Eddig is jól bevált az, ha részlet- kérdésekben, adottságainknak és a tagok igényeinek megfelelően, maguk a tsz-ek alakítják ki a legalkalmasabb megoldásokat. A lényeg az, hogy az elkövetkező években is minél teljesebb mértékben hasznosítsuk a háztáji gazdaságokban meglevő, kiaknázatlan lehetőségeket. Ez a nagy- és kis közösség érdekét egyaránt szolgálja. T. B. Az év vége felé közeledve tetézi az építőipari vállalatok gondját, hogy a munkahelyeket téliesíteni kell. Mint Csapó István igazgatótól megtudtuk, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat idejében előkészített egy sor építkezést a hideg hónapokra. Kiskunhalason a régi kórház rekonstrukciójához, a Bokányi utcai 33 lakás, a nyolctantermes felsővárosi iskola és a szakmunkásképző intézet diákotthonának építéséhez, továbbá a rendőrségi épület bővítéséhez teremtették meg a feltételeket. Kiskunfélegyházán az Adatforgalmi és Húsipari Vállalat szociális épületén, a szolgáltatóházon és 42 OTP- lakáson folyhat a munka akkor is, ha télire fordul az időjárás. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat dogozói ebben az évben a tavalyinál 19 százalékkal magasabb termelési érték előállítására vállalkoztak. A munkák jelenlegi állása alapján megvan rá a reményük, hogy teljesítik a 150 millió forintos előirányzatot. Ehhez az év végéig át kell még adniuk Kiskunhalason az állami gazdaság javítóműhelyét, a mentőállomást, a fogtechnikai laboratóriumot, a kötöttárugyárnak készülő kétlakásos házat, valamint a Ganz-MÁVAG gyáregységében be keld fejezni a csatorna-rekonstrukciót. Félegyházán az AFIT-szerviz bővítésével, az autósbolttal és a Villamosszigetelő és Műanyaggyár gyáregységében végzett felújítással kell elkészülniük. A vállalat 1976-ra 170 millió forintos terv teljesítését tűzte ki célul, ami 12 százalékkal magasabb az ideinél. A. T. S. m u A szövetkezeti tagok egészségét védik i . A mezőgazdasági üzemekben — a korszerű termelés követ- keztében — mind nagyobb mennyiségben használnak növi,lyvédő szereket. Ezek túlnyomó többsége az emberi szervezetre mérgező hatású, ha a vele foglalkozók nem tartják be az előírt munkavédelmi utasításokat. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egyre nő a kórházba felvett, növényvédő szertől mérgezett betegek száma. Gyógykezelésük nagyon sok figyelmet, odaadást igényel, mind orvosi, mind ápolási szempontból. a kórház tájékozódást kapjon az Két évvel ezelőtt a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége és a kecskeméti honvédkórház szocialista szerződést kötött, amelyben többek között abban állapodtak meg, hogy a mezőgazda- sági üzemekben növényvédő szertől mérgezett személyek felvételét, gyógykezelését, amennyiben szükséges, utókezelését az orvosok vállalják. Ezzel szemben a területi szövetség gondoskodik arról, hogy üzemekben használt növényvédő szerekről. A területi szövetség egészség- ügyi alapot létesített. Az ötvenöt tagszövetkezet csekély térítést fizet azokért a költségekért, amelyek a vizsgálatok során felmerülnek. A honvédkórház orvosai a szocialista szerződésben vállaltakon túlmenően sok egészség- ügyi szolgáltatást nyújtottak a szövetkezeti tagoknak. Nemcsak a vegyszermérgezetteket kezelték, hanem szakvizsgálatokat is végeztek, egészségügyi tanfolyamokat szerveztek. Sőt, legutóbb 66 traktoros szűrővizsgálatát végezték el. Az intéző bizottság legutóbbi ülésén a termelőszövetkezeti vezetők a legnagyobb elismerés hangján mondtak köszönetét az eddigi segítségért és egyúttal értékelték a traktorosok vizsgálatának tapasztalatait. Megállapították, hogy az erőgépkezelőknél a következő főbb foglalkozási bántalmak jelentkeznek: zajártalom, izületi károsodás, emésztőszervi megbetegedések. A tanácskozáson megbeszélték, miképp lehet megelőzni ezeket a károsodásokat. Megjegyzendő, hogy a tünetek nagyrészt a tíz évnél régebbi traktorosoknál jelentkeznek. A zajártalmak ellen füldugóval lehet védekezni. A meleg étel szántóföldre történő kijuttatása megelőzheti a gyoi morbántalmakat. Ezt egyébként már számos termelőszövetkezetben megoldották. A traktorok korszerűsítése pedig csökkentheti, illetve meg is szüntetheti az izületi károsodást. Az együttműködést a jövőben tovább fejlesztik. Változatlanul fő téma a vegyszermérgezettek kezelése. Ezenkívül nem hanyagolják el az egészséges életmódra történő nevelést sem. Üjabb egészségügyi tanfolyamokat rendeznek. Elvégzik a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet tagságának szűrővizsgálatát. Ahogy a lehetőségek engedik, szakvizsgálatot is vállalnak. A termelőszövetkezetek és a honvédkórház orvosainak szocialista együttműködése dicséretes kezdeményezés és már eddig is sok ember életét megmentette. K. S. • Dinnyés Józsefné, a megyei pártbizottság legfiatalabb tagja. (Pásztor Zoltán felvétele) vezetősége buzdította. Szabó Imre titkártól sűrűn kapott képességeinek, elfoglaltságának megfelelő feladatot, jó szavakat, útmutatást. Dicsérhetjük emberismeretét: nem terhelte túl a készséges, szorgalmas fiatalasszonyt. Lépésről lépésre, a mindennapi aprómunkában vezette be a mozgalmi tevékenység tudományába. Gyakran jeletéktelen ügyeket bízott rá, így érzékeltetve a kis dolgok fontosságát. Az emberek többsége ugyanis közvetlen környezetén, személyes tapasztalatain méri le az ország állapotát. Egy-egy munkahelyi visszásság megkérdőjelezhet országos sikereket, A megtiszteltetések sorozata mégis váratlanul érte. Jól esett munkatársainak őt a járási küldöttértekezletre eljuttató bizalma. Álmában sem gondolt arra, hogy részt vehet kommunisták megyei tanácskozásán. Elfogta a szorongás, amikor ismertették az új megyei pártbizottság jelölőlistáját, Az alakuló ülésen vette észre; ő a legfiatalabb. Eddig figyelt, tanult. Nem sieti el az első- hozzászólást, az első észrevétel, javaslat megfogalmazását. Érzi a fórum jelentőségét, a döntések felelősségét. Egyelőre a termelőszövetkezet politikai vezetőinek segít és tanul. / Politikai ismereteinek az elmélyítését tartja legsürgetőbbnek. Szeretne pártiskolára kerülni, hogy tudatosabban foglalhasson állást a felvetődő ügyekben, jobban érzékelje a mind bonyolultabb világ összefüggéseit, Egy pillanatig sem gondol arra, hogy „kiemelik". Jól érzi magát a termelőszövetkezetben. Azt szeretné, ha minél többen felismernék kihasználnák az új életformában rejlő lehetőségeket. önmagával is elégedetlen. Ügy érzi, hogy a túlságosan leköti a háztáji, emiatt látott kevesebbét a-/, országból, mint szeretne. Gyorsan szaladnak az évek, s szeretne még harminc éves kora előtt érettségizni. Ezért becsülik elvtársai, munkatársai: szüntelenül építi önmagát. A közösséggel együtt akar emelkedni, s tehetsegét, tisztségeit masok boldogulásáért is kamatoztatja. Nem szeretném, ha e portré ünnepélyessé l'ényesed- ne, mert éppen a közvetlenség, az egyszerűség jellemzi a megyei pártbizottság legfiatalabb tagját. Nem felhőtlen az ő élete sem. Egy biztos: történjék bármi, a lehető legjobb tudása szerint végzi. amivel megbízzák, (Jelenleg a mérlegház egyik kezelője.) És ez nagyon nagy dolog egy olyan társadalomban. amely a munkál a költő szép szavaival az elet anyjának tekinti. Sohasem a címért, névért szorgoskodik, alkata, világnézete készteti a szüntelen tevékenységre. Hcltai Nándor Szerszámgép születik A szerszámgép-felhasználás az ipari fejlődés egyik fontos mutatója. A világon ma 2440—2500- féle szerszámgépet állítanak elő. A szerszámgép-gyártásban — más iparágakkal ellentétben — nem a két ipari világhatalom egyike áll az élen, hanem az NSZK .Második helyen a szovjet szerszámgépgyártás áll, s csak azután következik az amerikai. Ezután sorj-endben Japán, Franciaország, Olaszország, Nagy- Biitannia és az NDK következik. Figyelemre méltó, hogy az NDK — az NSZK-t követően — a világ második legnagyobb szerszámgép-exportőre. A Szovjetunió jóllehet elég jelentős mértékben exportál, ennél azonban nagyobb mértékű az importja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Szovjetunióban állítják üzembe a legtöbb új szerszámgépet. Hazánk a világranglista 21. helyét foglalja el a szerszámgép- gyártásban. sok iparilag fejlett országot előzvén meg. Az iparág termelésének mintegy 60 százalékát exportálja. Gyártmányai között több világszínvonalú, keresett és jól megfizetett géptípus található. Ezek közül való az a számirányitású, koordináta asztalos sugárfúrógép. amelynek összeszerelését a kép mutatja. A szerszámgép programozása nyolc csatornás lyukszalaggal történik; beállítási pontossága mindkét koordináta irányában + 0,01 milliméter. Miért Dinnyésné?
