Petőfi Népe, 1975. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-20 / 272. szám
1975. november 20. 9 PETŐFI NÉPE • 3 További gazdasági sikereink alapja a hatékonyabb termelés (Folytatás az 1. oldalról.) A LAMPART ZIM kecskeméti gyára például selejtcsökkentéssel több mint 2 millió forintot takarított meg. A közoonti határozatok nyomán született vállalati intézkedések elsősorban a költségek csökkentésén keresztül, a nyereség növelésére irányultak. Ennek hatására a megye ipari vállalatainál és szövetkezeteinél 1975-ben a nettó árbevételnél gyorsabban nőtt a nyereség. összegezve: a megye szocialista ipara az I—III. negyedévben teljesítette tervelőirányzatát. A december 5-i határozat végrehajtása során valamelyest sikerült előrelépni: a termékszerkezet korszerűsítésében, a DH munkarendszer elterjesztésében és a takarékos gazdálkodásban. Ugyanakkor nem kielégítő a/, előrehaladás a beruházási munka színvonalának javításában, a készletgazdálkodásban, a munkaerő- és eszközgazdálkodásban, a munkafegyelem és a szemlélet- változás terén. Feladatok a mezőgazdaságban Az időszerű mezőgazdasági munkákat az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek többsége idejében és jó minőségben elvégzi. Néhány területen, illetve gazdaságnál viszont a termés betakarításában mutatkozó késések, a nem megfelelő talajelőkészítés, a megkésett őszi vetések komoly termeléskiesést, illetve eredményromlást okoznak. A búz.a májusban becsült termésátlaga hektáronként 45 mázsa volt, a betakarítást követő összesítések szerint viszont csak 34,3 mázsa lett. Ebben a kedvezőtlen időjárás mellett szerepet játszott a hiányos felkészültség és géppark, bár az AGROKER-nél eladatlan kombájnok tucatjai vannak jelenleg is. Még ma is előfordul néhány szövetkezetnél, hogy a vetőmagfelügyelőség által megvizsgált és vetésre alkalmatlannak minősíteti (55 százalékos csírázási erejű) gabonát vetettek. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a megye állami gazdaságaiban«:« bűz»')termésátlaga • 38,7 mázsa lett hektáronként, lénye- goieHö toitígas'db'b1 !a megyei1 átvágnál. Ugyanakkor a szövetkezeti földterület sem rosszabb az állami gazdasági területnél. Szövetkezeteink megértve az ország helyzetét, ebben az évben 3 százalékkal nagyobb területen termeltek cukorrépát. Sajnos, a terméseredmény és minőség nem lesz jobb a mull évinél. Egyes szövetkezetek nem tartottak be az átvételi ütemezést és ennek következtében tetemes károk keletkeztek. Tipikus esete ez annak, hogy két szocialista vállalat érdeke között a népgazdaság és ezen keresztül az egész magyar dolgozó nép érdeke szenved kárt. Igen jelentős károk érték a megye mezőgazdaságát és élelmiszeriparát, mert a zöldborsó és a paradicsom közel telét tönkretették a kártevők. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korszerű nagyüzemi zöldségtermesztés technológiai rendszerében még mindig jelentős bizonytalansági tényező a növényvédelem szervezetlensége. A jelentősebb őszi munkák közül a szüretet az idén külső segítség nélkül, jobb gépi felszereltséggel, idejében sikerült befejezni. A gyarapodó gépállomány viszont egyre sürgetőbben veti fel a szervizkérdés megoldását. A szőlőtermést viszonylag jó minőségben sikerült betakarítani. Az állattenyésztésben elért szép eredmények mellett figyelmei érdemel, hogy kis mértékben csökkent a tehén- és az anyakocaállomány, s kedvezőtlen tendencia a tejtermelés csökkenése. Az idén mintegy 3 százalékkal kevesebb tejet vásároltat« fel, mint az előző év hasonló időszakában. Ennek ol$a többek között, hogy a nagyüzemek egy része a tehén férőhelyeket kihasználatlanul hagyja. Másutt pedig any- nyira elavultak a telepek, hogy igen nehéz körülmények között kell a7) állományt gondozni. A tejtermelést a tehénállomány növelése, illetve fajtajavitás nélkül lényegesen lehetne emelni a takarmányozás javításával. Éppen ezért érthetetlen, hogy néhány gazdaság nem fordít kellő figyelmet a szálastakarmány-ter- melésre, illetve -betakarításra. Az anyakoca-állomány elsősorban a háztáji gazdaságokban csökkent. A kisüzemi sertéstartásban sok bizonytalanságot okozott az elmúlt év végén és az ez év tavaszán az átvétel nehézsége. Esetenként a merev adóztatási gyakorlat is (pl. Kiskunmaj- sá, Orgovány) a legkönnyebben elhagyható sertéstartást érintette. A nagyüzemi gazdaságokban is vannak problémák. Néhány • Az aktívaülés részvevőinek egy csoportja, helyen a takarmányhiány okozott gondokat. A megye tizenkét községében megoldatlan a közületi takarmánytáp-eladás. A szövetkezeteknek kötelessége a háztáji segítése, ezért teljes joggal követelhető, hogy szervezzék meg a tápellátást. Termékszerkezet — kooperáció A gazdaságos termelési szerkezet kialakítására tett intézkedések általában nem kielégítőek, bár több veszteséges termék megszüntetéséről és jó kezdeményezésekről is számot lehet adni. Annak ellenére, hogy a termelési szerkezet átalakítása a fejlődés kulcskérdése, ez még mindig nem kap kellő hangsúlyt a vezetésben és a gazdálkodásban, az éves feladatok kialakításában, az V. ötéves tervelőkészítés során, a hatékonysági és gazdaságossági követelmények vizsgálatában. Értelmezését sok helyep . erősen leszűkítik;. Kevésbé érzékelik az új. korszerű' termékek keresésének, kifejlesztésének és bevezetésének szükségességét és legfőbb alapját, a versenyképesség biztosítását. E tekintetben jó példaként említhető a Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat, ahol a termelés egyensúlyát távlati szempontból, a gazdasági stabilitás követelményei alapján igyekeznek előkészíteni és a profiltisztí- , fással folyamatosan a szükségleteknek megfelelő, új termékeket igyekeznek gyártani. Nem fogadható el az a gyakorlat, amikor á termelési szerkezet alakítását ót kizárólagosan a vállalati jövedelmezőség alapján döntenek. Sajnos, aggasztó tünetek kísérik a . mezőgazdasági üzemeink termelésiszerkezet-korszerűsítési törekvéseit is. Különösen súlyos gond, hogy éppen a lakossági ellátás és az export legfontosabb áruit biztosító zöldségtermelést egyes gazdaságok vissza kívánják fejleszteni. Elsősorban az egyesült, a megyei átlagterületet meghaladó nagyságú mezőgazdasági üzemek egyszerűsítik évről évre termelési szerkezetüket, esetenként a népgazdaság kárára. Csínján kell tehát bánnunk a szövetkezeti egyesüléssel, illetve a további üzemnagyság-növeléssel. A mezőgazdaságban a termelési szerkezet módosítása kapcsán szólni kell a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek termelési szerkezetéről is. A kidolgozott komplex programnak megfelelően ezeken a területeken csökkenteni kell az alacsony hozamú kalászosok vetésterületéi. Ugyanakkor növelni kell például a szálastakarmányok termesztését. Nagyobb gondot kell fordítani a rét- és a legelőgazdálkodásra és az ezzel kapcsolatos állattenyésztésre, a juhállomány növelésére, és a külterjes szarvasmarha-tartásra. A támogatásoktól és anyagi lehetőségektől függően folytatni kell a szőlő- és g.yü- mölcstelepítést és az igen gyenge aranykorona értékű területeken az erdősítést. A megye szocialista szektorában 1975 első félévében a készletek nyitóállománya 7, a záróállomány 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ilyen mérvű készletnövekedés túlzott. A saját termelésű készletek általában csökkentek, összességéljen némileg javult a készletek forgási sebessége. A vásárolt készletek záróállománya viszont több, mint egyötödével nőtt. A készletnövekedések részben objektív tényezőkre vezethetők vissza: termelésbővülés, gyárt- mánystruktúra-változás, árváltozások, bizonytalan anyagellátás. Emellett jelentős az indokolatlan készletnövekedés, például rossz vállalati készlétgazdálkodás, a túlzott biztonságra törekvés, az elfekvő készletek hiányos feltárása, a készletgazdálkodás szervezetlensége miatt. Sok baj van a kooperációval. A vállalatok továbbra sem tekintik társadalmi érdeknek a kooperációs fegyelem betartását. Az ipari vállalatok közötti kooperációs tevékenység a termelést segíti, mivel az így létrejött munkamegosztás a helyes ipari szerkezet kialakítását teszi lehetővé. Egyes vállalatoknál profil- tisztítás hajtható végre, gyártmánycsaládok alakíthatók ki és a különféle, nagy sorozatú alkatrészek gyártására célgépeket lehet beállítani. A kooperációban részt vevő gazdálkodó egységek felelősséggel tartoznak egymás termeléséért, i mert a műszaki, technológiai előírások megszegése komoly, sokszor csak a különböző alkatrészek összeszerelése után jelentkező kárt, nagy számú selejtet okozhat. A szállítási határidők betartása is elengedhetetlen .feltétele az együttműködésnek. A kooperációban részt* vevő vállalatok sokszor kerülnek nehéz helyzetbe a partnerek hibájából, ha azok nem tartják be a technológiai utasításokat vagy a szállítási időpontokat. A rossz taoasztalatok miatt ggyes vállalatok, üzemek teljes gyártásra rendezkednek be, és így kisebb hatékonysággal kötnek le élő- és holtmunkát. Kormányhatározat rendelkezik az ipari szövetkezetek nagyipart hasznosan kiegészítő tevékenységéről. A jövőben az ipari szövetkezetek műszaki, technikai színvonalát olyan szintre kell emelni, hogy tevékenységükkel részt vehessenek a munkamegosztásban és a helyes ipari szerkezet kialakításában. A megyei szövetkezeteknél is fel kell tárni a kooperációs lehetőségeket. Az ipari szövetkezetek kooperációs tevékenységére vonatkozó határozatok többé-kevésbé iránymutatók a mezőgazdasági termelőszövetkezetek segéd-üzemágaira is. Ezeknek olyan tevékenységet célszerű folytatni, amelyet a jól felszerelt iparvállalatoknál sem tudnak hatékonyabban elvégezni. Egyes mezőgazdasági szövetkezetek azonban indokolatlanul tartanak fenn különböző segédüzemágakat. Nagyobb figyelemre, szervezettségre van szükség A munkaerő- és a munkaidőgazdálkodás, a termelési eszközök jobb kihasználása érdekében a gazdálkodó egységek több intéz- • kedést tettek. Az eredmények azonban elmaradnak a követelményektől. A vállalatok jelentős része a decemberi határozatok után is a termelési tényezők hatékonyabb kihasználása, célszerű és szervezett átcsoportosítása, a munkafegyelem megszilárdítása helyett inkább létszámigénnyel lépett fel és igyekszik külső té- nyezőkkeí indokolni a helyzetet. Amellett, hogy az iparban a termelékenység növekedett, az üzemek egy részénél romlott a munkaidő-kihasználás, növekedtek a kieső időalapok. Belső szervezetlenségre, anyag- ellátási és kooperációs zavarokra utal. hogy még mindig magas a tyiór ar:*~.v A munkavédelmi előírások betartásánál is súlyos lazaságok tapasztalhatók. A munkavédelmi szabályok megszegése súlyos következményekkel jár a szabály- szegők, de sokszor a vétlen dolgozótársakra is. A lazaságok egyik oka az ellenőrzés hiánya. Mindez arra utal, hogy még nagyon sok a tennivaló a munkaidőveszteségek feltárásában, az élőmunka hatékonyságának növelésében, a munkafegyelem erősítésében. A termelőberendezések kapari_ táskihasználásának egyszázalékos növelése mintegy 10 százalékos beruházásmegtakarítást jelentene. Ezért kiemelkedő jelentősége van _z állóeszközök kihasználása növelésének. ^ téren nem történt határozott előrelépés. A vezetők többsége eredménye, sen látja el feladatát. Politikai, szakmai hozzáértése és magatartása alapján megfelel a növekvő követelményeknek. A gazdálkodás területén meglevő problémák — így az üzem- és munkaszervezés, a munkafe- gyélem, a készletgazdálkodás, a párt- és állami határozatok végrehajtásában meglevő hiányosságok. a csoportérdekeknek a társadalmi érdek rovására történő esetenkénti érvényesülése — viszont arra utalnak, hogy a vezetői tevékenység javítása terén még sok a tennivaló. A központi szabályozók módosításával a gondok egv részén lehet segíteni, de többségüket vállalaton belül kell megoldani. Ez elsősorban a vezetők feladata. A párt elvárja a vezetőktől, hogy példát mutassanak a fegyelmezett munkában, a párt politikája melletti kiállásban, a határozatok végrehajtásában. Határozottabban fel kell lépni a vezetés területén meglevő középszerűség, és gyengeségek ellen. Az irányító posztok betöltésekor a jövőben jobban számításba kell venni az arra alkalmas nőket, fiatalokat is. Az V. ötéves terv előkészítésének időszakában feltétlen szólnunk kell a tervezés szerepének jelentőségéről. A tervezés a vezetésnek az a fázisa, amelyben kidolgozzák az egész szervezet céljait, ennék megfelelő feladatokat határoznak meg, figyelembe véve a rendelkezésre álló eszközöket, erőforrásokat. A vezetőnek azonban nemcsak joga, hanem kötelessége is célokat kitűzni, a szervezet tevékenységét megtervezni, mert ez nélkülözhetetlen feltétele a kiseob-nagyobb kollektívák egységes, összehangolt tevékenységének. Ezért a vezetőknek a jelenleginél nagyobb figyelmet kell szentelni erre a területre. A termelés pártellenőrzése Gazdasági helyzetünk azt igényli, hogy a párt- és társadalmi szervek támogassák azokat az intézkedéseket, amelyeket a december S-i határozat végrehajtásának előmozdítására hoztak. Előfordulhat, hogy a cél érdekében konkrétan is be kell avatkozni. Ezt a pártszervek oly módon tegyék, hogy közben ne vállalják magukra a gazdasáei szervek munkáját és felelősségét. A pártellenőrzés hatékonyságának javítása i során arra kell törekedni, hogy az intézkedési tervek egyértelműen tartalmazzák a feladatokat, határidőket és felelősöket. Több esetben előfordulhat. hogy a feladatok végrehajtását káderintézkedésekkel is alá kell támasztani. Ilyen esetben élni kell a káder-átcsoportosítás lehetőségével. A szocialista munkaverseny lendülete az utóbbi időben alábbhagyott. A párt- és társadalmi szervek vizsgálják meg okait. Se.' ' >,e7C*ést o tartalmas munkaverseny fellendítésében. Rövidesen sor kerül a szocialista munkaverseny második szakaszának értékelésére, melynek során azt vesszük figyelemoe, hogyan javult a munka hatékonysága. El kell érni, hogy egyre inkább a minőségi szemlélet, az ezzel kapcsolatos értékelési rendszer kerüljön előtérbe. A mun- kaverseny-mozgalomban részt vevő dolgozók vállalásaikban is elsősorban ezt vegyék tekintetbe. A pártellenőrzés során tudatosítani kell, hogy a takarékosság nem kampány, hanem a gazdálkodás állandó eleme. Téves az a takarékossági elképzelés, amely csak abban merül ki, hogy megszünteti a pazarlást. Helytelen az egyes vállalatoknál megnyilvánuló, túlságosan befeléforduló szemlélet is. Javítani kell a területen működő, gazdálkodó szervek együttműködését és biztosítani a népgazdasági erdekek elsődlegességét. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése során a megyében is időszerűvé válik a gazdasági együttműködés magasabb szintű megvalósítása. Az utóbbi időben löobször hangsúlyoztuk, hogy a mezőgazdasági üzemek anyagi-műszaki ellátásának javítására agrokémiai centrumokat kellene létesíteni. A jövőben ezek létrehozását, ahol a feltételek megvannak. sürgetni kell. Már több fórumon szó esett mezőgazdasági, szövetkezeti egyesülésekről. Az 1975 elejéig lezajlón egyesülések eredményeként jelenleg a megyében több mint 160 a> mezőgazdasági szövetkezetek, közös vállalkozások száma. Az egyesülések indokoltak voltak, jól segítik majd mezőgazdaságunk koncentrálását, fejlesztését. A további egyesüléseknél azonban az alapos, körültekintő előkészítő munkára hívjuk fel ,a figyelmet. Az éves tervek teljesítése, valamint az V. ötéves tervre való felkészülés során elsősorban a következőkre kell gondot fordítani : — Rendszeresen értékelni, hogy a különböző gazdálkodó és költségvetési szervek, vállalatok, szövetkezetek mit tesznek a határozat megvalósítása érdekében. Milyen eredmények születtek a fajlagos energia- és anyagfelhasználás csökkentéséjjen. Vame előrehaladás a hulladékok Uasznosí- tásáoan, felkészüllek-e a hulladékanyagok átvételére? A vállalatoknál nines-e túlkészletezés. különösen az importanyagok tekinteteben. Vizsgálni a beruházási tevékenység javításának lehetőségeit, előmozdítani a megvalósított termelő létesítmények, gépek, sertéstelepek teljes kihasználását. Vizsgálni, hogy az áruszállítás, rakodás gyorsítására, a szállító járművek kihasználására történtek-e intézkedések, lehetővé tenni a megtermelt áru romlásmentes elszállítását. Kiemelt feladat az exportszállítás. Alapvető kérdés mindenütt a minőségi szemlélet , kialakítása, ezért: — A vállalatok folytassanak megfontolt bér- és létszámgazdálkodást. Vizsgálják felül az alkalmazotti létszámarányokat. Gondoskodjanak a felesleges adminisztratív létszám átirányításáról A munkaerő-gazdálkodásban vegyék figyelembe az V. ötéves terv szabályozóinak várható hatását. A megyei tanács elkészítette az V. ötéves tervre vonatkozó tervjavaslatot. A tervben fő vonalaiban már tükröződnek a megyei pártbizottság V. ötéves tervre vonatkozó irányelvei. Szükségesnél«* látszik, hogy az 1976—80- as evekre szóló középtávú tervezőmunka során* a párt illetékes szervei, osztályai fokozott mértékben segítsék a tervezést, a politikai célok érvényesülését pedig ellenőrizzék. Fontos, hogy a tervezőmunka jelenlegi szakaszában — gazdasági helyzetünket figyelembe véve — reális tervek készüljenek. Az 1975-ös év gazdálkodási eredményei azt igazolják, hogy a vállalatok és .szövetkezetek ösz- szességében éredményes munkát végeznek. A termelés és jövedelmezőség kedvező alakulása nem minden esetben állt összhangban a népgazdasági érdekekkel, esetenként a tervezettnél gyorsabo ütemű növekedés anyagellátási és egyéb problémákhoz vezetett. A gazdasági gondokon túl szemléletbeli gondok is jelentkeztek. Mind a vállalati, mind a területi pártvezetés esetenként a valóságosnál kedvezőbben ítélte meg a tényleges helyzetet, s nern teli meg minden erőfeszítést a december 5-i határozat maradéktalan megvalósítására. A jelenlegi helyzetben mind- annyiunknák jelentős feladatéi vannak. Munkánk középpontjában álló feladatok végrehajthatók, ha egységesen cselekszünk. Ugyanakkor — mint ahogy az értékelés bizonyítja — határozottabban és következetesebben kell harcolni a maradiság. a tétlenség és hibáink ellen. ' Erdélyi Ignác beszámolóját élénk vita követte, amelynek ke. retéoen szót kért Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára is. Horváth István felszólalása — A jelenlegi gazdasági körük mények vezetőtől és dolgozótól tudatos cselekvést ■ követelnek — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. — Pártunk is ezt teszi, hiszen az 1974 decemberi határozat, a XI. kongresszus hű képet adott hazánk gazdasági helyzetéről, lehetőségeiről és megszabta a tennivalókat. A közvélemény tehát ismeri a valóságot, azt, hogy népgazdaságunk dinamikusan fejlődik. Az sem titok, hogy gazdasági életünket hátrányosan érintik a tőkés világban végbemenő változások. Ennek ellensúlyozására a termelésben hatékonyabb, hozzáértőbb munkára van szükség. Arra is rámutattak a párthatározatok, hogy nem kizárólag külső tényezők okozzák a gazdasági nehézségeinket. Régóta meglevő olyan hibákat is ki kell javítanunk, amelyek gátolják a termelés, a vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelését. A Központi Bizottság is megállapította, hogy gyors intézkedéseket kell hozni a kedvezőtlen hatások ellensúlyozására. Nem a korábbi jó elképzeléseket kell módosítani — azokat határozottan hajtsuk végre — egészítsük azonban ki ezeket az élet által követelt, konkrét intézkedésekkel. Nem arról van szó például, hogy a beruházási tevékenységet leállítsuk, hanem arról, hogy csak) a termelést valójában hatékonyan előmozdító fejlesztést engedhetjük meg magunknak. Iparunk és mezőgazdaságunk nem nélkülözheti az importanyagokat, amit azonban hazai forrásból pótolni lehet, azt ne vásároljuk meg külföldön. Eddig a vállalatok, gazdaságok, s a dolgozók nem érezték a külső piac miatti nehézségeket, mert az állam magára vállalta a többletkiadásokat. Továbbra is növekedtek a vállalati nyereségek, az egyéni jövedelmek, ezért nem érzékelték kellően a gazdasági eredményeket és a gondokat. Ezután Horváth István, a jövő év elején életbelépő szabályozókkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy megyénkben a gazdálkodó ••egekkel szembeni kövei élményen nagyobbak lesznek. Növekednek például az élőmunka utáni befizetési kötelezettségek, * s c sökkennek a holtmunkát terhelő kiadások. B ács-K isk un bu n pedig a termékek előállításába fektetett élőmunka aránya i n.agasabo. Ilyen körülmények között is biztosítani kell azonban, hogy az ipar és a mezőgazdaság termetese növekedjen, mégpedig az országos átlagnál gyorsabb ütemben. Ugyanakkor célkitűzéseink között igen fontos helyet foglal el. hogy az életszínvonal ugyanolyan mértékben emelkedjen, mint az ország más területein, még akkor is, ha ,i vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának terhei növekednek. Horváth elvtárs végül arra hívta lel a figyelmet, hogy, a párthatározatokat eredményesen csak egységes cselekvéssel és szemlélettel lehet végrehajtani. Hatékony, cselekvő munkára hívta fel az aktívaülés részvevőit. ★ A tanácskozáson felszólalt még Szabó Lajos, a GAN/V Villamos- sági Művek bajai készülékgyárának igazgatója. Hori'áth János, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója, dr. lla\ y József, a Bajai Állami Gazdaság párttitkára. Nagy Jenő, a Bajai Finomposztó Vállalat főmérnöke. Király András, a GANZ Villamossági Művek bajai, készülék- gyárának szocialistabrigid-veze- tője, Sohajda József, a kecskeméti 9. sz. Volán Vállalat igazgatója. Fekete László, a KISZÖV elnöke. Hajdú Kornél, a LÁM PART Zománcipari Művek kecskeméti gyára pártbizottságának titkára, Mócza Lajosné, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának igazgatója, Sersényi Sándor, az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyáregységének igazgatója. Szendrei Sándor, a Magvar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának igazgatója, Sági József, a szabadszállási Egyesült Lenin Tsz párttitkára. Az aktívaiilós Erdélyi Ignác- nak, a megyei pártbizottság titkárának összefoglalójával ért vé-
