Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-08 / 236. szám
4 • PETŐFI NEPE 0 1975. október 8. Munkaerőhelyzet Bács-Kiskun megyében-A munkaerőhiány országosan érezteti hatását és helyenként kisebb-nagyobb gondokat okoz Bács-Kiskun megyében is. A vállalati gazdasági vézetők közül számosán arról panaszkodnak, hogy nem tudnak kellő számú szakmunkást a termelésbe állítani, sok helyütt pedig a segédmunkás is kevés. Erről a témáról beszélgetett munkatársunk Tóth Imrével, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjével. — Hogyan ítéli meg a megye munkaerőhelyzetét, milyen mértékű létszámhiányról beszélhetünk és ez elsősorban mely területeken érezteti hatását? — Megyénk is szűkében van a munkaerőnek, a hiány azonban nem olyan mértékű, mint országosan. Az ipar, az építőipar és a kereskedelem területén elsősorban gépszerelő, szerkezetläka- toá, hegesztő, kőműves, gépi forgácsoló, ács-állványozó, asztalos, eladó szakmunkásból jelentősebb a hiány. De gondot okoz az úgynevezett nehéz fizikai (anyagmozgató) munkakörök munkaerővel való ellátása is. Ismert az építőipar munkaerőhiánya. Az alábbi számok azonban a helyzet némi javulásáról tanúskodnak. Tavaly létszámigényüket 97 százalékban tudták kielégíteni. Az idei első fél évben — az elmúlt év azonos időszakához mérten — 11,3 százalékkal. nőtt az építőiparban foglalkoztatottak száma. A megye termelő ágazatai 1970 —1974 kötött létszámigényüket 82—88 százalékban tudták kielégíteni, tavaly például 85,4 százalékban. A vállalatok évenkénti munkaerőigénye az utóbbi öt év során a megyében 18—28 ezer fő között alakult. S ha nem is maradéktalanul, de az igényelt létszám munkába állítható volt. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nemcsak a kieső létszám pótlásához, de a termelés fejlesztéséhez szükséges munkaerő is rendelkezésükre állt. Ezek tükrében égető létszámhiányról a megyében nem lehet beszélni. Kedvezőtlen azonban a munkaerő összetétele. Valamennyi ágazat számára gondot okoz, hogy az összes keresőnek csak mintegy 18—20 százaléka szakmunkás és a foglalkoztatottaknak közel fele nem fejezte be az általános iskola nyolcadik osztályát. Szinte minden területen kevés a felsőfokú végzettségű szakember. A legnagyobb hiány — az Igénynek közel fele — mérnök, üzemmérnök és közgazdász szakemberekben van. Az a tapasztalatunk azonban, hogy az idei beiskolázások kedvezően alakultak. Legnagyobb a szakemberhiány a városok között Kecskeméten és Kiskőrösön, majd rangsorban Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Baja következik. — Vannak-e a megyében még munkaerő-tartalékok, s ha vannak, hol találhatók? — A 60-as években a foglalkoztatási gondokat jelentős mértékben enyhítette az Ipartelepítés. Ma már úgyszólván csak elméleti tartalékok vannak. Zömmel a külterületen élő, munkaviszony, ban nem álló nők, ők azonban különböző okok miatt alig vonhatók be a termelésbe. A széttagoltság szinte lehetetlenné teszi utaztatásukat és az ilyen területeken a szociális intézmények száma és befogadóképessége sem bővíthető jelentősen. Van viszont tartaléknak minő. síthető munkaerő mór a foglalkoztatottak körében. Közismert, hogy például igen sokan dolgoznak a kézi anyagmozgatásban, amelynek gépesítésével ezrek előtt nyílna meg az út más, produktívabb munkafolyamatokba való bekapcsolódáshoz. De máshol is igen sokan dolgoznak nem eléggé gazdaságos munkakörben. Az Ifjúsági munkaerőforás növekedésével is számolunk 1975-től. — A Jelenlegi helyzet áttekintése után melyek azok a folyamatok, amelyek a következő tervidőszak idején várhatóan hatni fognak a munkaerőhelyzetre és a foglalkoztatási törekvésekre? A munkaerőhelyzet milyen lehetőségeket teremt majd az iparfejlesztés számára? — A lakosság és a munkaképes korúak számának, s összetételének alakulásáról részletes előrejelzéseink vannak. Az V. öt. éves terv időszaka alatt a megyében az aktív keresők száma minimálisan 0,7 százalékkal nő. Valamennyi, nem mezőgazdasági ágazatban növekszik a foglalkoztatottak száma. Egyes ágazatokban 20 százalék körüli mértékben, míg a mezőgazdaságban a létszám 18 százalékos csökkenésével számolunk. Ez a körülmény is szemlélteti megyénk sajátosságát. Folytatódik, illetve felerősödik a megye gazdasági struktúrájának átalakulása az ipari ágazatokon belül is, mégpedig a gazdaságosan termelő, vezető iparágak megteremtésének és fejlesztésének ^írenySbSni '' Foglalkoztatási gondok a jövőben * nyilván nem tesznek" változatlánül "'““számolni kell viszont munkaerőhiánnyal. Ez azonban nem ér el olyan mértékeit, hogy gátjává válhasson a fejlődésnek. Ellenkezőleg: az ebben rejlő feszültségek azok, amelyek sürgetik a vállalatoknál a termelés és a foglalkoztatás hatékonyságának emelését. — Racionálisnak nevezhetők-e a vállalatoknál a munkaearő-gaz. dálkodás módszerei? Mi okozza a létszámhoz való erőteljes ragaszkodást? — A racionális szót hétköznapi értelmében használva azt kell Ingázók Miért élnek falun? (2.) 0 Miért maradtak nagy számban falun a jórészt paraszti sorból származó munkások? Ebben — az adminisztratív intézkedéseken túl — feltétlen szerepe volt annak, hogy a városok nem tudták befogadni — elsősorban megfelelő lakással ellátni — az újonnan iparba kerültek nem csekély hányadát. Az sem növelte egyértelműen a városba költözési hajlandóságot, hogy a hagyományos ipari centrumok csupán a leromlott övezetekben, elöregedett városrészekben tudtak az új városlakóknak hajlékot adni. Így a helyzetet mérlegelve sokan a zsúfolt városi lakások helyett megmaradták eredeti falusi lakhelyükön. kivált a 60-as évektől kezdve, amikoris fellendült a községekben az építkezés. Köztudott hogy jóval olcsóbban lehet a községekben lakást, házat építeni, mint a városokban, s ez megint csökkentette a városokba áramlást. 0 Ennél is fontosabb, a faluhoz kötő tényező azonban az; hogy a községekben élő munkásoknak java nem szakadt el végleg a mezőgazdasági munkától. S itt nemcsak az ún. „kettős jövedelmű” családokra gondolurik, amelyekben az aktív keresők egy része a mezőgazdaságban, a másik része az iparban dolgozik, hanem azokra .a családokra is, amelyeknek ugyan már egyetlen keresője sem mezőgazdasági foglalkozású, de változatlanul megművelik a ház körüli kértet, állatot tartanak és gyakran piacra is termelnek. Az ipari munka és a mezőgazdasági tevékenység közti átmeneti szakasz tartósulása egyben számos problémát és kedvezőtlen jelenséget rejt magában. Ennek csupán egyik Jellemzője, hogy az a munkás, aki az üzemben letöltött nyolc óra után még otthon számottevő mezőgazdasági munkát is végez, olyan „önelfogyasztó” életformára rendezkedik be. amely minimálisra csökkenti a szabad idejét. Ez az életforma méginkább gátjává válik annak, hogy a szabad időt fizikai és szellemi felfrissülésre használják ki. 0 Jelentős a különbség — az ipari munkához való alkalmazkodásban. az életformában — azok között, akik naponta kis távolságra városba, vagy iparosított községekbe járnak dolgozni, és azok között, akik Ideiglenes városi lakóhelyükről csak hetente vagy annál ritkábban járnak haza. Míg az előbbi csoporthoz tartozók közül többen az iparban eltöltött idő mennyiségével párhuzamosan képesek kialakíta- tani egy sajátos előmunkási életmód családi, életformabeli kereteit. addig ez jóval több nehézséget jelent a családi környezettől tartósan elszakadt ingázó munkásoknak. Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy épp ezt a munka- csoportot érintette a legkevésbé az iparosodás „szelleme”. Gyö- kértelenségük miatt nem tudnak meghonosodni az iparban. Közülük tehát többen a munkássá válás folyamatának „zsákutcájába” kerülnek, s mintegy életmódjukkal konzerválják ennek az átmeneti állapotnak valamennyi konfliktusát. Hanák Katalin—Ladányi János (Folytatjuk) mondanom, hogy általában nem. Különösen nem kielégítő a vállalatoknál a tervezés. Eveken keresztül nem érezték a racionális gazdálkodás kényszerét, így nincsenek birtokában a megfelelő módszereknek, sokan még a jelentőségét sem ismerték fel eléggé.' A munkaerőhiány jelentkező, se óta érezhetőek a javításra irányuló törekvések. Jelentős változás azonban még nem tapasztalható. A létszámhoz való ragaszkodás számos okra vezethető vissza. Rangsorolás nélkül a következőket emelhetem ki közülük. A vállalatok általában félnek attól, hogy ha lemondanak a felesleges létszámról, akkor a jövőben a megnövekvő termelési igényeknek nem tudnak majd eleget tenni. Sajátos helyzetet teremt a sok szezonálisan dolgozó üzem. Ezekben érvényesül a törekvés, hogy a holtszezonban tartalékolják — vegetáltalak — a létszámot a főidényre. Sok vállalatnál szerepe van a bér- gazdálkodással kapcsolatos spekulatív meggondolásoknak is. A megyében alacsony a műszakszám, a vállalatok nem képesek ezt emelni, mert a dolgozók körében a három, sokszor még a két műszak is népszerűtlen. Ezért az alacsony műszakszámhoz igazítják a létszámot. Általános ok az alacsony műszaki színvonal, amit sok helyütt még konzerválnak is. Ezt igazolja, hogy gyakran a felújítások, bővítések is az élőmunkára támaszkodva történnek, mert ez kevésbé költséges. Végezetül jelentős plusz létszámot köt le & vállalatoknál széles körben tapasztalható nem megfelelő munkamorál és munkaintenzitás. S még számos más oka lehet a fenti törekvéseknek. — Mit tehet a megyei tanács munkaügyi osztálya a munkaerőhelyzet javítása érdekében? — Állandóan szorgalmazzuk és segítjük a munkaügyi dolgozók képzését. A fiatalok 'beiskolázásánál figyelemmel vagyunk a távlati igényekre. Elősegítjük, hogy a pályaválasztási tanácsadó munkája a pólyára való nevelés, sé szélesedjék ki. Szorgalmazzuk a felnőtt szakmunkásképzést. Rendszeres kapcsolat keretében -foglalkozunk a ' megye 82 legWagyöbbVéllalatóííék munkaügyi tapasztalataival,-^1' gondjaival. Ezek összegezése alánján a vállalati tervek elkészítéséhez irányelveket és javaslatokat dolgozunk ki és adunk közre. Kutatjuk a termelékenység növelésének vállalati tartalékait. A tapasztalatok alapján ajánlásokat adunk a vállalatoknak. A XI. kongresszus határozatainak értelmében növeljük a segítő jellegű ellenőrzések számát a vállalatoknál. Érvényt szerzünk a munkaügyi-' rendeletekriek, szabályoknak és éllenőrizzük a határozatok végrehajtását. Zs. Á. Mindent tisztító rongy A svéd piacon megjelent egy speciális „ipari rongy”, amelyet textil és papírszál keverékéből állítanak elő. Kiváló nedvszívó hatású, ezenkívül nem foszlik, nem hagy nyomot, kiválóan alkalmas kényes gépalkatrészek, műszerek és üveg tisztítására, ugyanis magába szed minden porszemet Számíthatnak rájuk Olyan volt amilyennek elképzeltem: magas, erős és kedves. Bemutatkozáskor férfiasán fogott kezet — Asztalos Margit KISZ- titkár vagyok, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben dolgozom csaknem másfél éve üzemgazdászként. Az ifjúsági szövetséggel már régebbi a kapcsolatom, titkárnak viszont most márciusban választottak meg. A régi lemondott, mert a raktári munka mellett nem tudta vállalni a plusz feladatot. Az ügyek zömét ugyanis csak munkaidő alatt lehet elintézni. — Magának ez nem okoz gondot? — Ha szükséges, hazaviszem a munkát. Otthon állítom össze a közös programot, hogy a 32 tagú szervezetünknek tartalmas tegyen az élete. A szeptember 28-1 taggyűlésünkre például a honvédség és a város más KlSZ-alapszerve- zetének tagjait is meghívtuk. Bemutatjuk nekik intézetünket. Kicseréljük tapasztalatainkat, amit a jó KISZ-munka egyik alapfeltételének tartok. Nekünk még van mit tennünk. Elsődlegesen arra törekszünk, hogy a városban működő más alapszervezetek tevékenységének szintjét elérjük; Ebben sokat segít a régi titkár is. Az egyik „próbatétel” a városi KISZ-bizottsóg által hirdetett pályázat a helyi ifjúsági mozgalom történetének feldolgozására lesz. Erről előzetesen csak annyit, hogy a kutatóintézetben 1857 óta működik alaD- szervezet. A korábbi titkárokat megkerestük és az összegyűlt anyagot most rendszerezzük, ,-rr Más pályázaton is részt vettek ; Jfiáp? , ijn'iioiobni-v ín ■ — Igen. Az alkotó ifjúság országos pályázatára három tanulmányt írtunk. A termésátlagok változása a zöldségtermesztésben, Kísérletek laskagombóval, az üvpgház őszi hasznosítására, és a Paradicsom szállíthatóságának mérésére szolgáló műszer tökéletesítése címmel. Az intézet vezetősége értékelte a pályázatokat, de az országoson nem értünk el eredményt. — Csak ebben nyilvánul meg a tenniakarás? — Nem mondhatnám. Sok a társadalmi vállalásunk is. Például a méheslaposi általános iskola úttörőcsapatát mi patronáljuk. Segítettünk nekik a parkosításban. virágokat, fákat ültettünk, fóliasátrat építettünk, hogy megkönnyítsük számukra a biológiagyakorlatokat. Tervezzük egy kertészeti szakkör indítását is. A fiatalok többségében, mint azt a fenti példa is bizonyítja, megvan a tenniakarás, a többre vágyás. Munkájukkal elősegítik á kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet eredményes működését, hírnevének öregbítését. A vezetőség mindenkor számíthat rájuk. Bóna Zoltán Szocialista együttműködés a A termelés szakosítása és kooperációja révén továbbfejlődik a nemzetközi munkamegosztás. Erről tanúskodik azoknak az egyezményeknek a növekvő száma, amelyeket a KGST-tagor- szágok állami szervei és gazdasági szervezetei kötöttek egymással. A Szovjetunió például 1974 végéig 27 többoldalú és 73 kétoldalú egyezményt kötött a termelés szakosítására és kooperációjára KGST-tagországokkal és Jugoszláviával. A KGST-tagországok között megkötött termelési együttműködésre vonatkozó egyezmények zöme a gépgyártást érinti. Ennek az iparágnak különös jelentősége van a technikai haladás, a korszerű ipáé megteremtése szempontjából. Ezért itt a legszembetűnőbb a szocialista országok előrehaladása a nemzetközi szakosítása és kooperáció útján. A KGST gépgyártási állandó bizottságának közreműködésével megkötött 20 többoldalú egyezmény több mint 1900 gépfajtára, típusváltozatra és modellre vonatkozik. Az előirányzat szerint e termékmennyiségnek több mint 47 százalékát egy országban, több mint 27 százalékát két országban, és körülbelül 25 százalékát három, vagy annál több országban állítják elő. A gépkocsiiparban történő együttműködés példája bizonyítja: mennyire hasznosak a KGST- tagországok szakosított és kooperációs gyártásaival kapcsolatos egyezmények. Bulgária. Magyar- ország, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország és Jugoszlávia a Zsiguli VAZ-2101, VAZ-2103 típusú személygépkocsihoz szükséges alkatrész-garnitúrákat szállít a Szovjetuniónak. Magyarország az autóbuszok és trolik hátsó hldját gyártja a Szovjetunió számára. Bulgária. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia alkatrész-garnitúrákat szállít szovjet vállalatoknak a SZTB és ATPR típusú veA PETŐFI NEPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR 12. HALADÁS AZ ÚTON „(1) Járművel az úton úgy kell közlekedni, hogy az megfeleljen: a jármű és a rakomány sajátosságainak, az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának), a forgalmi viszonyoknak, valamint az időjárási és a látási viszonyoknak.” Ez jelenleg is fennálló szabály, s tulajdonképpen a sebesség megválasztására vonatkozik. Ennek lényege, hogy az átlagosnál rosz- szabb időjárási, látási, forgalmi és útviszonyok esetén, vagy ami- i kor a jármű súlya és jellege szükségessé teszi, a megengedettnél lassabban kell haladni, hogy ezzel a járművezető elkerülhesse mások veszélyeztetését. „(2) A járművel —az előzés és a kikerülés esetét kivéve — az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok által Indokolt mértékben jobbra tartva keli közlekedni. Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézikocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel szorosan az úttest jobb szélén kell haladni.” Járművekkel tehát csak az úttesten szabad közlekedni, de ez természetesen csak az egyenes irányú, folyamatos haladásra vonatkozik, ami a kivétel: nem szabálytalan a kitérés céljából az útpatkára húzódás, illetve a Járda keresztezése kapukon ki- és behajtás esetében, vagy a járdán történő kerékpározásra. Mint a jogszabályból is kitűnik az úttest jobb oldalán is kötelező a jobbratartás, ezért az úttesten nyilvánvalóan — előzés, párhuzamos közlekedés, stb. kivételével — csak egy sorban szabad közlekedni. Ennek a jobbratar- tásnak indokolt mértékét sok minden befolyásolhatja: a sebesség, sáros - jeges útszél, lehajtó faágak,í szegélyköyjÉifc' iűtszélt“Jtó- csaic; .Ezért. fnlnaéhkor az ’'Qrtüst jobbszélétől úgynevezett biztonsági távot kell tartani. Nem szabályszegő a teljes íorgalommen- tesség esetén a felező vonal közelében történő haladás, vagy a jól belátható kanyar „levágása”. Ezt azonban rossz látási viszonyok mellett még záróvonal hiányában sem szabad alkalmazni I Lassan haladó járműnek minősül az olyan jármű, amely csak 30 km/óra, vagy annál kisebb sebességgel halad. Ezeknek a járműveknek is meg kell tar- taniok a biztonsági távot, amely annyit jelent, hogy ne veszélyeztesse saját járművét, illetve útmenti létesítményeket. Az új jogszabály nem írja elő a gyalogosok részére az úttest szélén az 1 méter szélességű sáv szabadon hagyását, ennek ellenére az ott közlekedő gyalogosok forgalmát veszélyeztetni, zavarni és akadályozni tilos. „(3) Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső és a menetirány szerinti Jobb szélső úttesten szabad közlekedni. Az Ilyen út középső úttestjén kétirányú, a szélső úttestjén egyirányú forgalom van.” 1. ábra Ezt illusztrálja az 1. ábra, amely arra is mágyarázatot ad, hogy a szélső úttesteken a megfelelő irányban akkor is egyirányú a forgalom, ha ezt külön jelzőtábla nem jelzi. Az ilyen úttesteken jelzőtáblák hiányában nyilvánvalóan az elsőbbség általános szabályait kell alkalmazni, a középső úttestről a jobbra elkanyarodó jármű köteles elsőbbséget adni a szélső úttest forgalmának. A szélső úttestről a középső úttestre rákanyarodó jármű elsőbbséget élvez a középső úttesten haladóval szemben. (2. ábra). Mondani sem kell, hogy ez igen balesetveszélyes helyzet, s ezért az ilyen úttesteken általában jelzőtáblákkal szabályozzák az áthaladás elsőbbségét. „(4) Ha jelzőtábla jelzéséből más nem következik, az úttest menetirány. szerinti Jobb és bal oldalát elválasztó. ^,, járdasziget mellett jobbról.ketlt egyéb, AeJtfeií levő Járdasziget mellett jobbról és balról Is szabad elhaladni.” Minden olyan helyen — az esetleges félreértések elkerülése miatt — ahol a megengedett elhaladási irány kétséges lehet, a járdasziget forgalom felöli részén általában jelzik a kötelező, illetve a lehetséges kerülésl irányokat. Megjegyezni kívánjuk, hogy az új KRESZ a körforgalomra, illetve az egyirányú úton való közlekedésre külön rendelkezést nem tartalmaz. Az ilyen utakon természetszerűen az általános szabályokat kell alkalmazni, s itt is érvényes a jobbratartás szabálya. Körforgalomban útburkolati jelek hiányában az a járművezető jár el helyesen, aki ha később akarja elhagyni a körforgalmat, a belső sávban halad. A jogszabály (5) bekezdése arra intézkedik, hogy járda, járdasziget és kerékpárút mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű vagy rakománya ezek fölé nyúljék. Visszautalnánk a biztonsági táv tartására: annak a járműnek, amelyről a rakomány a járda felé hosszabban kinyúlik, nagyobb biztonsági távot kell tartania. gépiparban télő nélküli automata szövőgépek-1 hez, cserében ugyanilyen típusú kész gépeket kapnak. A Szovjetunió Moszkvics-408-as és 412-es, GAZ-53A/53C típusú személygépkocsik komplett alkatrész-garnitúráit szállítja Bulgáriának összeszerelés céljából. Magyarországnak az Ikarus-buszokhoz első hidakat, lengéscsillapítókat szállít, Lengyelországnak alkatrészeket a Fiat-125P típusú személygépkocsikhoz) Egy másik példa: Bulgária, Magyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia kooperációja a SZTB típusú szövőgépek gyártásában lehetővé teszi, hogy e gépsorok gyártása és exportja a most folyó ötéves tervben évente átlagosan kb. 1000 egységgel növekedjen. Azoknak az egyezményeknek a végrehajtása, amelyek az egységes elektronikus számítógéprendszer létrehozásával kapcsolatos együttműködésről szól, — Bulgária. Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia között — lehetőséget teremt, hogy ezen országok népgazdaságában 7 évvel korábban vegyék gyártásba és alkalmazzák a számítástechnikát, mintha az egyes országok külön- külön vezetnék be a gyártását. A Bulgária, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió közös erőfeszítéseivel létrehozott Agromas nevű nemzetközi géptervező- és fejlesztő egyesülés lehetővé teszi, hogy legalább 3—4 évvel lerövidüljön a cukorrépa, paradicsom, uborka, hüvelyesek, szőlő, alma betakarítását végző új gépek kísérleti-szerkesztői munkáinak és gyártásbavételének ideje. Az elért eredmények alapján remány van arra, hogy a nemzetközi szocialista gyártásszakosítási- és kooperációs folyamat tovább fejlődik; s valamennyi szocialista ország javát szolgálja. Szergej Csencslkovszkij (APN — KS)
