Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-28 / 253. szám
1975. október 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Arcok a földekről Lassan már a fák Is levetik lombjaikat, őszi képet mutat a határ. - A gyümölcs- és szőlőszü. ret is a vége felé közeledik, nem maradt más hátra, mint a kukorica-betakarítás, cukorré- paszedés és az őszi talajmunkák, Nem vész kárba A ballószögi Egyetértés Szak- szövetkezet kukoricaföldjén juh. nyáj böngészi a kombájn által elhullatott magot. A juhász, számítva a változékony időjárásra, pufajkában, fejére húzott kalappal halad a falka után. Kutyái közvetlen a sarkában, ug. rásra készen várnak az újabb parancsra, hogy az elbitangoiLt jószágot visszatereljék. — Hűséges társak ezek, nél. külük nem mennék semmire, hogyan tartanék kordában ötszáz birkát — mondja Zöldi János juhász, akit bizony jól megviseltek az évek. Az egykedvű arcban mélyen Ülő szempár, már nem csillog fiatalosan, inkább megfontoltságról árulka. dik. — Milyen élet a juhászé? — Van romantikája, de egy. általán nem olyan könnyű, mint sokan gondolják. Én negyvenötben kezdtem „maszekként”, öt éve pedig a közösben jühászko. dóm.' A pénzért meg kell dolgozni. Nincs se ünnep, se vasárnap, szabad idő is alig. Már nem azért, hogy a presszóba akarok beülni, de hát néha jó. volna egy KÍs pihenés. Még sze- rencse, hogy a fiammal váltjuk egymást. — A kukoricától jobban fej. lödnek a. juhok? «— Hosszabbak, szebbek, simábbak lesznek a gyapjúszálak, és nem ✓vész kárba az elhagyott szem. Meg aztán a jó abraktól az anyák is jobban megerősödnek, igy egészségesebb kisbárá- nyokat honnak a világra. Az el- léseket január derekában várjuk és addig járjuk a határt, míg le nem esik a hó. Hogy ki ne nőjön a gyom A kerekegyházi Dózsa Terme, lőszövetkezet szántóföldjén szép, egyenes barázdákat húz a traktoreke. Oj a gép, fiatal a gazdája. — A 65 lóerős univerzál traktorral műszaki hiba miatt még nem sokat kellett állni, — magyarázza a gép hirtelenszőke vezetője, Horváth József. — Most meg olyan a föld, mint a. vaj. Nagyon jól jött az eső, mert egyébként nehezen boldo.*' gulnánk a talajjal. Most ugaro- lok, nehogy felkapjanak a gyomok. — Nem lehetne ezt kihagyni? — Ezen a területen silókuka. ricát termeltünk ebben az év. ben, amit már régebben betakarítottunk. Az őszi mélyszántást később végezzük. Így az eső is jobban beszivárog a talajba, amire feltétlen szükség van. — Mikor kezdte a munkát? — Reggel hétkor ültem a gépre és este ötig, hatig megyek, csak ebédkór állok meg. — Szántás közben mire kell ügyelni? y— Legfontosabb, hogy egyenesen menjen a traktor, és jól legyen beállítva az eke. Bár ennél a Lajta típusú munkagépnél egyszerű a beállítás, de egy nagyobb, 5—6 vasú ekénél már jobban kell ügyelni, hogy szépen nyissa a barázdát és ne húzzon ki a földből. Béna Zoltán kí IM RNYÖ Műsorokról - röviden Álló állóeszközök A legutóbbi hétvégi tévéműsorra f ezúttal a könnyedség és a sokszínűség volt a jellemző. Ezért néhány mondat erejéig igyekszünk olvasóink emlékezetében felidézni a látottak közül néhányat. Vallomások A Kezdőkörben olyan fiatalok vallottak önmagukról, akik eddigi életükben „megtalálták a számításukat” és hamar révbe jutottak. Jólesett hallgatni Cserháti Zsuzsa táncdalénekes józan szavait; s annak még inkább örültünk, hogy a szakmunkás férjet nem szédítette meg sem a feleség hírneve, sem a saját szövegírói sikere. Annak viszont cseppet sem örültünk, hogy egy olyan mérnökkel ismerkedhettünk meg, aki nem. tudja munkahelyi eredményeit a családi életével összeegyeztetni. S annak sem, hogy a falura keirült mérnök-feleség elszigetelten él a számára még mindig idegen világban. A Föld két sarka A Panoráma ismét meglepetéssel szolgált. Betekintést engedett egyrészt a mai amerikai életformába (ami nem is any- nyira mai, hiszen egy életforma állandósulásáról volt szó éppen), s beláthattunk egy kicsit a kínai kulisszatitkok mögé. Bevallom, mindkét „ablaknyitáskor” borsódzott a hátam. Hogyne, hiszen a politikai gyilkosságok az egyik oldalon (és annak szövevényes háttere), s a hatalmi erőviszonyok boszorkányos Irányítgatása a másik oldalon nem csak elggndalkozta. tott, de figyelmeztetett is: ezekről a helyekről további meglepetések érhetik az emberiséget. A müvek fogadása A Felszabadult művészet cí. mű sorozat utolsó előtti, negyedik részében szemtanúi lehettünk néhány vitát kavart alkotás fogadásának. Annak, hogy a nem szakemberekből álló közönség miként reagál a merészebb (ha úgy tetszik: korszerűbb) megfogalmazású művekre, amikor azokat a nyilvánosság elé tárják. Nos, ez a reagálás, ne szépítsük, legtöbbször lehangoló. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy a látáskultúránkkal, az ízlésneveléssel kapcsolatban nincs minden rendben. Hiszen nem egyszer a’ döbbenetes erejű, eszmeíleg-művészileg egyaránt értékes alkotások is fejcsó- válást, sőt ledorongoló véleményeket eredményeznek. Példa erre többek között Segesdy Marx-Engels szobra, és Somogyi József Szántó Kovács Jánost és eszméjét megörökítő emlékműve. A Lazanov-módszer A 2000 szó című, vasárnap délután sugárzott riportműsor bizonyára sokaknak okozott igazi meglepetést. Arról győztek meg bennünket, hogy egyetlen hónap alatt könnyedén, szinte bárki, bármelyik idegen nyelvet elsajátíthatja olyan fokon, hogy képes azon a nyelven könnyedén társalogni. A mintegy kétezer szót sajátjának mondhatja. Ez úgy történik, hogy lélektani eszközökkel, tudományosan felszabadítják a személyiséget a gátlásos állapotból. A világhírű bolgár profesz- szor is szólt a náluk széles körben bevált kísérletek eredményeiről, s jogosnak éreztük a tévé-riporter kérdését: vajon miért nem igyekeznek az Illetékesek hazánkban — ha egyelőre nem is elterjeszteni, bevezetni, de legalább — kikísérletezni az új módszert? A MTESZ vi. szont elismerést érdemel, . hogy vállalta a szuggesztopédia népszerűsítését. Az iskolai oktatás irányítóin a sor. Varga Mihály • Abban a tényben, hogy a népgazdaság állóeszköz-állománya esztendőről esztendőre gyarapszik, számos pozitív jelenség fejeződik ki. Az állóeszköz-állomány növekedése mindenekelőtt arra utal, hogy a szocialista gazdaság anyagi-műszaki alapjai folyamatosan bővülnek. S korántsem kizárólag mennyiségben és értékben. Másfél évtizeddel korábban a népgazdaság állóeszköz- vagyonának még csupán 28—29 százalékát alkotta a technika, a gép és a szállítóeszköz; ezek aránya azóta 37 százalékra emelkedett. jelezvén a gazdaság műszaki-technikai színvonalának gyarapodását is. A termelés alapvető ágazataiban — az iparban, építőiparban — az 50 százalékot is meghaladja a gépek, termelőberendezések. szállítóeszközök részesedése az állóeszköz-állományban. Az állóeszköz-állomány gyarapodása kívánatos és jó dolog. Maradéktalanul azonban csak akkor örülhetünk ennek, ha egyidejűleg az állóeszközök, mindenekelőtt a termelő berendezések megfelelő hasznosítását is biztosítani tudjuk, ha a gyarapodó állóeszköz-állományt racionálisan hasznosítjuk, ha annak növekedése gyarapítja a nemzeti jövedelmet. A feltételes módban való fogalmazás sajnos, azt jelenti, hogy a pozitív tényékhez az utóbbi években hegaitív eredmény társult: romlott az állóeszközök hasznosításának a foka. az elmúlt négy év átlagában az egységnyi állóeszközzel előállított nemzeti jövedelem — a korábbi szinthez, eredményhez képest — csökkent. • Vitathatatlan, hogy az intenzív gazdaságfejlesztés áljaiéban állóeszköz-igényes, mert a termésfejlesztési feladatok zömét technikával kell megoldani. A gazdaság egyes ágazataiban — például az építőiparban és a mezőgazdaságban — a szűkebb értelemben vett termelésfejlesztésnek ugyancsak nélkülözhetetlen feltétele volt a nagyarányú gépesítés, a technikai bázisok bővítése és a lakásépítés iparosítása, a házgyárak üzembehelj ezése. Az állóeszközök — különösképpen a gépek és termelő berendezések — jobb hasznosításának legfőbb lehetőséget, sokan a műszakszám növelésében, a gépek időalapjának teljes kihasználásában látják. Ebben sok igazság van. Jó lenne például, ha az építőiparban amúgy is egy műszakban használt gépek legalább egy műszakot — és nem annak csupán 75 százalékában — „dolgoznának”. A feldolgozóiparok legtöbbjében ugyancsak alacsony a gépek üzemideje, s azon belül a kihasználás foka. Még a nagy értékű automata gépek jelentős része sincs kellően foglalkoztatva. kihasználva. • Elismerjük, sok itt a tartalék. Mellékútra jutnánk azonban, ha a probléma megoldását kizárólag itt keresnék. Reálisan számot kell vetnünk azzal, hogy a műszakszámot növelni nem lehet. Az állóeszköz-hatékonyság javításának fő útja-módja egybeesik a gazdaságos termelési szerkezet kialakításával. Mert kinek lenne jó — a népgazdaságnak, a társadalomnak semmi esetre sem —, ha az állóeszközök „hasznosítása” érdekében növelnénk a gazdaságtalan termelést? A gépek kihasználásának mutatója esetleg javulna, de a nemzeti jövedelem kárát vallaná ennek. Az állóeszközök racionális hasznosítása nem másodrendű feladat. Ettől függ a társadalmi termelés hatékonysága — vagyis az, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal mennyi új értéket tudunk létrehozni — és a gazdaság további növekedése. Ha beletörődnénk abba. hogy az állóeszköz-állomány hozama, hasznosítási foka csökken, s nem tőre. kednénk ennek javítására, végső soron a magyar mezőgazdaság fejlődését lassítanánk. G. I. Űjításokból 1 millió 100 ezer forint megtakarítás A Lampart Zománcipari Művek kecskeméti gyárában igen nagy. gondot fordítanak az újításokra. Minden évben elkészítik az ezzel kapcsolatos fel. adattervet és az újítók elsősorban az ebben meghatározott igényeknek tesznek eleget. Természetesen ezen kívül is számos újítást és ésszerűsítést nyúj* tanak be, melyek sok esetben a munkásvédelmet szolgálják. Az idén szeptember 15-től kezdődően újítási hónapot tartottak a gyárban. Az év eleje óta benyújtott újításokkal együtt összesen 55, a termelést segítő új szerkezet, vagy munkamódszer került elbírálásra. Ezek közül 23-at elfogadtak, nagyrészüket már alkalmazzák is. Huszonhat újítás elbírálás, illetve kísérlet alatt van, s mindössze hatot találtak bevezetésre alkalmatlannak. Annyi máris megállapíthat^ hogy a bevezetett és az elbírálás alatt levő újítások várható eredménye év végéig eléri az 1 millió 100 ezer forintot. Az üzemben 127-en foglakoznak rendszeresen újítással, ezek 75 százaléka fizikai munkás. Örvendetes, hogy „az egy brigád egy újítás” mozgalom is erősödik. Eddig négy brigád jelentkezett különböző újításokkal. K'özü0 Gál Ferenc művezető 11 újítás után kapta meg május 1-én a Kiváló újító jelvény bronz fokozatát. anyagi elismeréséről. Az idén eddig 74 500 forintot fizettek ki részükre. A dolgozók közül már tizenheten kapták meg a Kiváló újító jelvényt, közülük négyen aranyfokozatot, ketten ezüst-, hárman bronzjelvényt kaptak. lük külön dicséretet érdemel az Ady Endre ezüstkoszorús — jórészt nőkből álló — homokélőkészítő brigád, amely két jól hasznosítható javaslatot nyújtott be. A gyár vezetősége természetesen nem feledkezik el az újítók A hasznos mozgalomban tevékenyen résztvevők között van Misányi Gyula tmk-előadó is, akinek egy ' jelentős újítását most próbálják a gyakorlatbán. Minden jel arra mutat, hogy sikerül neki megoldani a tisztítóműhely szállítócsigáinak üzemen belüli gyártását, s ezzel jelentős megtakarítást érhetnek el. Ezeket eddig 5Ö—60 ezer forintért vásárolták, házi kivitelezésben pedig alig 8—10 ezer forintba fog kerülni. A közelmúltban vezették be Turbucz Gyula és Székelyi János művezetők munkavédelmi szempontból jelentős újítását, mellyel megoldották a gépi öntöde salakkamrája tisztításának gépesítését. Újításukért megérdemelten kaptak 7 ezer forint jutalmat. A sikeres újítási hónap véglé- ges értékelése hamarosan elkészül. Az újítók részére jelentős összegű jutalmakat fizetnek ki, s valószínűleg ez is hozzájárul e hasznos mozgalom további kifejlődéséhez. O. L. Petrezselyem-betakarítás géppel Benyovszky Móric élete 13 részes magyar—csehszlovák tévésorozat kezdődik Nagymértékben csökkent az üzemi balesetek száma Amikor Kecskemét mezőgazdasági szövetkezetei a zöldségfélék termesztését szakosították, a Magyar-Szovjet Barátság Tsz a gyökérzöldségek termesztésére vállalkozott. Ez évben többek között 20 hektáron vetett petrezselymet, amelynek betakarításában most próbálják ki az NDK- ból vásárolt szedőgépet. A petrezselyemgyökér-szedés tapasztalatai megbízhatóak. Azért jövőre a Magyar—Szovjet Barátság Tsz a sárgarépa gépesített termesztését is megvalósítja. Csupán a talajművelés módján kell változtatni, mert a gép az asztallap simaságú talajon dolgozik kifogástalanul. Húsz hektár termése csaknem 60 százalékát fedezi annak a gyökérmennyiségnek, amelyet a fogyasztó közönség a megye élelmiszer- és zöldségboltjaiban egész éven át megvásárol. Képünkön a petrezselyemgyökérszedő gép munkában. (Pásztor Zoltán felvétele.) A Csehszlovák Televízió pozsonyi és a Magyar Televízió budapesti stúdiója közös összefogásával készült el „Vivát Benyovszky!” címmel az a színes filmsorozat, amely minden bizonnyal a hazai televíziózás egyik leglátványosabb produkciója. A forgatókönyvet Lendvai György és Pavol Sobota közösen irta Benyovszky Móric gróf emlékiratai és Jozo Niznanszky regénye alapján. A produkció, amelyet a tervek szerint november 16-án kezdenek sugározni, a fiatal Nyitra megyei nemessel ismertet meg, aki huszárhadnagyként szolgált Mária Terézia udvarában, s aki egy családi perpatvar «tisztázása miatt önkényesen elhagyta állomáshelyét. Ezzel a lépésével Benyovszky ^ elindította azt a családi, szerelmi és katonai bonyodalomsorozatot, amely egész életén át végigkísérte. Láthatjuk a Jókai által is megírt hős kalandjait, aki a lengyelek oldalán harcolt, orosz fogságba esett, Kazányban a tatár felkelés egyik szervezője volt, ahonnan Kamcsatkára száműzték... Innen nyomon követhetjük útját vissza Európába, majd a további epizódok során eljuthatunk vele Madagaszkárba is, ahol az ország vezetőjének választották meg és ahol 1786-ban meghalt a francia, gyarmatosítók elleni küzdelemben. Benyovszky útleírása, amely annak idején közkedvelt olvas; mányként volt ismeretes, most egy-egy órás epizódok során éled fel a sok milliós nyilvánosság előtt. Benyovszkyt Jozef Adamovic játssza. A szlovák színészek közül a főbb szerepeket Ivan Mist- rik, Emilia Vasaryová, Libuse Sefranková, Jozef Cierny alakítja. Benyovszky ellenségét, Oma- chel Tamást Juhász Jácint kelti életre. A magyar szereplőgárdában ott találjuk Greguss Zoltánt, Páger Antalt, Várkonyi Zoltánt, Kovács Károlyt, Darvas Ivánt, Bujtor Istvánt, Zenthé Ferencet, Öze Lajost, Szemere Verát, Sinkó Lászlót és másokat. A minden bizonnyal nagjr érdeklődéssel várt Benyovszky-so- rozat rendezője Igor Ciel. (MTI) A szakszervezetk 25 éve látják el a munkavédelmi ellenőrzést, irányítják, koordinálják a munkavédelmi agitációs, propaganda- tevékenységet. Munkájuk középpontjában kezdettől fogva a társadalmi ellenőrzés megszervezése, a nevelő-felvilágositó munka, a szemlélet jó irányú formálása áll. Megszervezték a munkavédelmi szakemberképzést, amelyben csak az elhiúlt őt évben 630- an szereztek mérnöki, vagy technikusi' diplomát Kialakították a nevelő-felvilágositó, agitációs propagandamunka' módszereit és olyan célravezető eszközeit, mint például a munkavédelmi útmutatók, plakátok, kézikönyvek és a több mint 400 munkavédelmi film. Ezek évente több millió dolgozó neveléséhez, felvilágosításához nyújtanak hathatós segítséget. A műszaki-technikai haladás eredményeként a munkahelyek képe is alapvetően megváltozott. A munkások és mezőgazda- sági dolgozók többsége kulturáltabb, egészségesebb, biztonságosabb munkakörülmények között dolgozhat Például az ipari munkásak mintegy 80 százalékának munkahelyén korszerű fürdőket, öltözőket építettek a szakszervezet támogatásával. Az 1954 óta működő SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet mintegy 80 jelentős találmánynyal, s több száz, már az üzemekben is bevezetett kutatási eredménnyel segíti a munkakörülmények fejlesztését, az egészségi ártalmak csökkentését. Jórészt a megelőző felvilágosító munkának köszönhetően nagymértékben csökkent az üzemi balesetek száma. Az 1950— 54-es évek átlagához képest a 100 000 munkásra jutó balesetek száma 57, a halálos baleseteké 67 százalékkal mérséklődött A szilikózis, ólom, benzol és növényvédő szerek miatt megbetegedettek száma nagy arányban csökkent örvendetes, hogy 1974-ben a foglalkozási megbetegedések száma 66, a keresőképtelenséget okozó megbetegedések száma pedig 62 százalékkal csökkent áz 1966—1967-es évek átlagához képest • Juhnyáj a kukorica- tarlón. • Még egy kis állftis a mankókeréken, és máris Jó járása less az ekének.
