Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 26. Mint a szülői ház... Tizenhatodik felszólaló volt a solti Nyúl Margit azon a megyei népfrontbizottsági ülé­sen, ahol régen tapasztalt sokoldalúsággal be­széltek a társadalmi munkáról. Hozzászólásában ezt a mondatot „piros be­téttel” húztam alá: „Az üzem dolgozói egy napot a fiatalok jaVára munkálkodtak, hogy berendezhessék alapszervezetük helyiségét”. Előtte már szólt arról, hogy ezt a KISZ-szobát sem amúgy isten nevében kunyerálták ki. Megdolgoztak érte, habár egy szóval se említették, hogy „va­lamit—valamiért” alapon tették rendbe, parkosították munkahe­lyük környékét, s építettek be­tonút bejárót. „A felnőttek — látva, hogy mit megtesznek a fiatalok a szép, kulturált kör­nyezetért — nem akartak adó­sok maradni...” A piros aláhúzás mellé azt gondoltam: ennek okvetlenül Utánanézek, ha legközelebb Solt­ra megyek. De hogy melyik vállalatról is szólt a példa, elkerülte a figyel­memet ... Tizenhatodik hozzá­szólásnál, bár szakmai vétek, de nem csoda. Majd megmondják a tanács­nál — indultam nyugodtan Soltra, mikor sor került rá. Prohászka János tanácselnök és Szabó István titkár éppen egy vonzó kiállítású emléklap-min. tát tanulmányozott. Úgy .kapták mutatóba bizonyos „alap”-tól. — Valamilyen hasonlót ren­delnénk mi is, itt fölül jellegze­tes solti városképpel, fotografi- kával. Ügy gondoljuk, évenként ilyennel meg bronz emlékpla­kettel honorálnánk a kiemelke­dő községfejlesztési, társadalmi munkát. Tízet adnánk ebből, ötöt a plakettből. Helyben "voltunk: társadalmi tnunka. Hamarosan meg is kér­deztem, hol van az az üzem, ahol a felnőttek egy nap társa­dalmi munkával revanzsálták az ifjúság önzetlenségét? Barátságosan vissza, aztán egymásra mosolyogtak. Jólesett hallani, csak pont ilyenről nem tudtak. Beletelt jó húsz perc an­Nyúl Margit: — Hányán Is dolgoztatok a fiatalokért azon a szombati napon?.,. • Takács Erzsébet dekoratőr, az emlékpark tervezőinek egyike. nak a felsorolásába, mit tettek a solti gyerekek a helység szépí­tésért: fenyőfákat telepítettek az 1948-as sír köré, benne voltak vagy kilométer hosszú járdaépí­tésben, sódert terítettek, középü­letek előtt kerítést festették, gondozzák a facsemetéket. — Itt, közel a tanácsházához, amarra a művelődési otthonnál, a községnek ezen a részén... — Alig győzték csak a helyeket számbavenni. Csak a nevezetes munkahely „felfedezése” nem sikerült, bár a sorravételnek talán az is cél­ja volt, „hátha közben eszünkbe jut”. I Az nem, de egy másik „adu’ igen. — Hát a felszabadulási em­lékparkterv! Prohászka János mosolygó do- hogásba rejtett büszkeséggel ve­zette be. — Nem volt hét, hogy hol ez a KISZ-vezető, hol egy másik fiatal be ne állított volna hoz­zánk: „Elnök elvtárs, befejez­tük. Kérünk máshol társadalmi munkát.” Volt rá eset, hogy már kifogytunk az ötletekből, el is voltunk merülve más feladatok­ba, s csak rávágtuk, megszokás­ból : fessétek be a kerítést itt meg itt. — Mígnem eljött az a bizo­nyos klubtalálkozó a fiatalok­kal — lendítette előrébb a tör­ténet kerekét Szabó István. Az elnök meg derűs arccal bó­lintott rá. — ... Ahol áperté nekünk szegezték: „Adjanak már vala­mi komoly, nagyvonalúbb fel,, adatot is az elvtársik.” Talán a kedves és jóleső sa- rokbaszorítás okozta, hogy mind­járt í,kéznél volt” a nívós ja­vaslat. Ismerik a nagyközség bejáratánál azt a cirka 3 holdas terepet. A felszabadulás 35. év­fordulójára ott szeretnénk ki ala­kítani az emlékparkot, sétány­nyal, pihenőligettel, játszótérrel, szükőkúttal, s természetesen em­lékművel. ►— Vállaljátok-e a megterve­zését? Hogy vállalták-e? Futott szét a pályázati felhívás minden KISZ-alapszervezetbe. Most már adjuk is át a szót Nyúl -Margitnak, a KISZ-csúcs- titkárnak. — Alig telt el két hét, me­gyek a táncegyüttes esti próbá. jára. Utaztam aznap, igen fá­radt voltam. Arra számítottam, hogy átadom, amit magammal hoztam, aztán indulok haza. Ment is volna, ám ifj. Benics Lajos építésztechnikus és Ta­kács Erzsébet dekorációs barát­ságosan, de furcsa indokkal visszatartotta. — Addig- nem engedünk el, míg a „harmadik”, Németh Jós­ka meg nem érkezik. Direkt ve­led akarunk találkozni, csak egyszerre. Akkor figyelt fel jobban a náluk levő, pedáns csomagra. Mikor aztán a „harmadik”, a gépésztechnikus is megjött, vi­dám ünnepélyességgel adták át a kis pakkot. — Tessék, ez a mi pályáza­tunk a felszabadulási emlék­parkra. S még ilyen érzékeny KISZ- titkárt, mint ez a Nyúl Margit! — Ha hiszi, ha nem, míg ha­zaértem, többször megnéztem a tervet. Két példányban készítet­ték el, precíz rajzokkal, szak­szerű szövegmagyarázattal... Es potyogtak á könnyeim örö­mömben ... Alig vártam a reg­gelt, siettem vele Prohászka elvtárshoz. Neki is szakmája, láttam, hogy első pillantásra megtetszett a1 terv... ... Amit azóta szakemberek is átnéztek, a’ VB is elfogadott és már meg is bízta az ifjú terve­zőket a kivitelezési ütemterv összeállításával. Decemberre el is készül. De hopp, el ne felejtsük azt a másik célt is, amiért eredetileg Soltra jöttünk, s lámcsak többet is találtunk. Melyik, üzem is az, ^ Margitka? i. i— A MEZŐGÉP Vállalat.száz,, negyvenhat dolgozója egy szom­bati napját áldozta a fiatalok alapszervezetének berendezési költségeire. Tizénháromezer hét­száz forint lett az eredmény ... Itt gépésztechnikus Németh Jó. zsef is, az emlékpark 'egyik ter­vezője. ■— Hol. található a , másik kettő? — Takács Erzsi az ÁFÉSZ dekorációs részlegénél, Benics Lajos pedig a hartai Erdei Fe­renc Tsz-nél. Ennyifelé dolgoznak, s milyen jól együttműködtek a tervezés­nél ... De valamennyien Soltiak, és úgy szeretik a szülő.„falut”, mint a többi fiatal, aki a járdát építette, fát ültetett, kerítést. festett... Ez minden az övéké. Mint a szülői ház, ahová sokfé­lül térnek meg esti pihenőre. S mint az emlékpark is lesz, ahol egykor az ő gyerekeik is játszani fognak. Tóth István Hol vannak azok az ipari kémek? A minap,. mikor a Fi. ■*-* nomkerámiai Mű­vek kalocsai porcelánfes. tő üzeméből kiléptem, úgy éreztem, hogy „valami van a levegőben”'. És volt is: az üzem fölött egy léghajó horgonyzott, fe­délzetéről mélyen kihajoló férfiakkal, akik mohón fényképezték az épület tetőcserepeit. Lenn az ut­cán is föltűnt egy bőrka­bátos, kalapos férfi, aztán egy második, harmadik, tizedik .. 2 Indiánézökellé- sekkel az üzemház mellett termettek, s fülüket titok­ra éhesen a falra tapasz­tották. — Nézd! — szóltam a kollégámnak. IP Léghajó! Meg ezek itt a falra ta­padva! Ipari kémek! J átomásaim egy haté- konyább oldalbavá- vágástól oszlottak a semmi­be, munkatársam jóvoltá­ból. Azzal a szándékkal ke. restem fel a porcelánfes­tőket, hogy riportot készí­tek náluk. Először is: csak a városi pártbizott­ság egyik munkatársának közbenjárására léphettem, át az őrizve őrzött kapu küszöbét. A, riportból pedig semmi sem lett. Benyada Jenőné üzemvezető közölte, hogy fényképezni tilos náluk. Ha vezérigazgatói engedé. lyünk lenne, közelről ak­kor sem fotózhatnánk le senkit. Csak távolról! Mprt őrizni kell a porcelánfes­tés technológiáját! A mű.' helyekbe momentán be sem mehetünk, ahhoz a központ írásos engedélye kellene. És alapos gonddal megfogalmazott engedély­kérő űrlapot nyújtott át, amelyet kitöltve el kell küldeni 'Hódmezővásár­helyre, 's várni a kedvező választ., f^soda.e, ha az az érzésem támadt, hogy mind az öt világ­rész nagymenő kémei mostanában a kalocsai .porcelánfestő üzem körül olatkodnak? Al Később aztán megtud­tam, hogy az ipari tolva­jok feleslegesen strapái, nák magukat az üzem tá­jékán. Céljukat sokkal rö- videbb úton érnék el, ha felkeresnék a város ügyes­kezű asszonyainak és lá­nyainak egyikét, aki eset­leg keresetkiegészítéskép­pen vagy hobbiként ott­hon a lakásán is műveli a pörcelánfestést. T\e félre a tréfával! természetesen tu­dom, hogy mii jelent a vállalati érdek, s elisme­rem, hogy azt védeni kell. Ám a védekezés módját, eszközeit talán az adott körülményeknek megfele­lően kellene kiválasztani, s lehetőleg úgy, hogy más érdekek és jogok ne csor­buljanak. A. Tóth Sándor Nemzedékek kézenfogva HÉTÁGRA SÜT a nap. őszi yerőfényben fürdenek a dombra kanyargó dunaegyházi utcák. A házak is: a néhány éve épült hatszobásak, a még jó karban levő háború előttiek, meg ez a földbe süppedt, felemás tetős a Rákóczi út 5. szám alatt. Emberek élnek a hatszobásak­ban és ebben az apróablakosban is: szülők sorsának, gyermekeik sorsának színterei. Hogy az utób­bi házakban élőkre mind jobban figyelünk, azt nem kell különö­sebben magyarázni, miért. Fontos, A történelmi szegénység gör­csei miatt és a jelen ellentmon­dásainak feloldása miatt. TÉGLÁS FERENC monológja: — Nem dunaegyházi vagyok. Ügy költöztünk ide Sándortelep- ről, Ágasegyháza mellett van. Ott éltünk kint a tanyán, volt hoz­zá 1860 öl föld. A tanya még megvan. Nem köll a kutyának sem, nem lehet eladni. ’ Vannak benne lakók. Ha beköltöznek a faluba, ott eszi meg a fene, ösz- szedől. Beszélgetünk a konyhában ar­ról ,ha már az efciber 53 évet élt, mit élt? — Küzdés. Mindig az, fiatal­ember. Tudja maga milyen volt hárminc éve a tanyai élet? Ne is tudja meg. Ha úgy belegondol az ember, már attól elfárad, s leg­inkább föl sem kelne a székről. Na, dolgoztunk, dolgoztunk, dol­goztunk, mint más szegény em­ber, aztán nem sokra mentünk. Hiszen láthatja, hogy nem egy palota ez... És á k... háború (Téglás Ferenc kimondja, mert átkozni kell azt a rettenetes időt, úgy érai) jött, végig a fronton, utána meg hadifogság. Pozsony­ban estem hadifogságba, de ér­dekli efz magát? Kit érdekel már az ilyesmi? Szóval, beköltöztünk- ebbe a házba, már régen itt la­kunk. Itt jobb, nem kell taposni a sarat, van minden a boltok­ban, ha yan rá az embernek pén­ze... — A gyerekek? Van öt. Négy lány, egy fiú. Két lány még itt­hon van, azok még iskolások. Feri fiam sofőr, Marika lányom ellenőr az ÁFÉSZ-nél Dunave- csén, Klári az tsz-tag az urá­val, Aranka most járja ki majd a nyolc iskolát, Iboly meg még kisebb. így vagyunk. Az a lényeg tudja, becsülettel fölneveltük őket. Megnőttek. Most már csi­nálják a maguk életét; mi már csak megleszünk így, ahogy va­gyunk. Vannak földek így feles­ben, meg egy ló — dolgozunk, éldegélünk... — JAJ, _HÁT ÖRÜL az ember, hogy elfelejtette milyen volt ré­gen. meg most is van elég gond- ja-baja — mondja Téglás néni. — Én sokat szolgáltam Kecskenié- ten, úgy hívták annak idejéti zsidókaszinó, abban; -akkor vol­tam trafikos, felszolgáló a Ko- zacsek cukrászdájában. Eleget jártam napszámba is, utána meg a család és megint a sok dolog, hogy legyen megélhetés, mert a gyerekek meg jöttek. Legalább ők jól vannak, nem olyan az éle­tük mint a miénk, nekik jobb. Aranka kislányom jó tanuló, né­gyes volt a bizonyítványa, eszes gyerek. Nem tudjuk még, hogy hova adjuk. Jó lenne, ha tanul­hatna valamilyen szakmát, mert manapság anélkül nem lehet bol­dogulni. Nemsokára kell majd jelentkezni neki, hogy hova akar A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR BEK ANYARODÁS (28.) ,,j[l) Az útkereszteződésben má­sik útra ' bekanyarodni szándé­kozó vezető a járművel a) az út­burkolati jelek által megbatáro­zott forgalmi sávba, b) útburko­lati jelek hiányában — jobbra bekanyarodás esetén az úttest jobb szélére, balra bekanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás ‘és egyirányú forgalmú úton az út­test bal szélére köteles — az útkereszteződés előtt kellő távol­ságban — besorolni. A bekanya- rodási szándékot irányjelzéssel je­lezni kell.” A jogszabály tulajdonképpen a bekanyarodás klasszikus szabá­lyát ishnétli: balra nagy, jobbra kis ívben kell kanyarodni. Jobb­ra kis ívben akkor kanyarodik szabályosan a jármű, ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalára a felezővonal átlépése nélkül érkezik. Ha az úttesten több for­galmi sáv van. a legkülső for­galmi sávra kell ráhajtani. Más forgalmi Sávra csak abban az esetben szabad, ha nem jár a záróvonal átlépésével és más közlekedőket nem zavar. Balra nagy ívben akkor kanya­rodik szabályosan a jármű, ha a találkozó úttesték felezővonalá­nak metszéspontját úgy kerüli meg, hogy az a bal oldala felé essek és utána a menetirány szerinti jobb oldalra jut. Ha az úttesten több forgalmi sáv áll rendelkezésre, a legbelső forgalmi sávra kell ráhajtani. Más forgal­mi sávra ilyenkor ráhajtani csak akkor szabad, ha az nem jár a záróvonal átlépésével és más köz­lekedőket nem zavar. Az 1. áb­rán az Á és C jármű szabályo­san kanyarodik, a B jármű azonban záróvonalat lép át, ezért szabályt szeg meg. A töob for­galmi sávval rendelkező úttes­tekre ellenkező irányokból egy­idejűleg történő ráhajtás nem szabálytalan és a szabályok be­tartásával veszélytelen, Ezt is mutatja az 1. ábra. i Ha útkereszteződésben két egy­mással szemben haladó jármű egyszerre kíván balra kanyarod­ni, a nagy ívű kanyarodás álta­lában kötelező, a. járműveknek egymás mellett kell haladniok, mint azt 2. ábránk mutatja. Az érintőleges kanyarodás, útbur­kolati jelek hiányában, csak köl­csönös megegyezés alapján lehet­séges és fokozott óvatossággal kell végrehajtani. A 3. ábrán látható helyzetben a kölcsönös megegyezés és mások veszélyezte, lésének kizárása esetén az A és B jármű kanyarodása nem szabálya sértő. Az A járműnek azonban figyelnie kell, hogy a B jármű nem takar-e valamilyen más jár­művet, mert a C járművel szem­ben természetesen hátrányban van. 3. ábra „(2) Villamospályával ' ellátott úttesten — útburkolati jelek hlá nyában — ha a besorolás a vil­lamos forgalmát zavarná, a villa­mos elhaladásához szükséges te­rületet szabadon kell hagyni.” menni. Odaadnánk ml akár Kecs­kemétre is, mert nem sajnálunk mi semmit a gyerektől, csak ven­nék föl. Előteremtjük mi a rá- valót, csak boldoguljon szegény­kém, mert nekünk már csak az számít, hogy. jobb életet tudjunk nekik adni... Bemegyünk j a tisztaszobába. A tenyérnyi ablak melletti falon családi fényképek lógnak, mind szépen bekeretezve. Téglás néni mutatja sorba, hogy ez Feri, Ma­rika a férjével, Klári a kisgyer­mekével és Aranka kiránduláson az osztálytársaival. Ibolya egész kicsi korában, Feri bácsi lóhá­ton ... SOKAN ELCSÉPELT, nevetsé­ges kérdésnek tartják, ha vala­kitől megkérdezik; ha visszate­kint az életére, boldog volt e? Pedig gyakrabban fel kellene ten­ni ezt a kérdést az emberek mi­att, meg más íniatí is. Téglás Ferenc: „Hát, ha nem is jutott sokra az ember, a gyere­keiben azért megtalálhatja a bol­dogságát.” ' Téglás Ferencné: „Boldog az ember, ha tudja, hogy a gyere­keinek jobb lesz.” MIT MONDHATNÉK még Tég- lásékról? Talán annyit, hogy a szülők sorsában és gyermekeik sorsában nem más, Vnint a társadalmi le­hetőségek tükröződnek: múltban, is, jelenben is, jövőben is. Csató Károly A villamosra természetesen nem vonatkozik a balra nagy, jobbra kis ívű kanyarodás. A kölcsönös balra kanyarodás . ese­tén a szembejövő villamosöknák van elsőbbsége minden más jár­művel szemben. A 4. ábránkon levő közlekedési helyzetben az A villamosnak elsőbbsége , van a B járművel szemben, azonban, ha a B jármű egyenesen haladna tovább, ä i sorrend megfordulna. Ugyanez áll az 5. ábrán felvá­zolt helyzetre is, ugyanis a köl­csönös balra kanyarodás esetén jelzések hiáhyában, az A villa­mosnak van előnye a. B jármű­vel szemben, azonban, ha a g jármű egyenesen haladna tovább, az A . villamos hátrányba kerül. 5. ábra. • A Hóka nagyon JA kis 1A • Marika lányom az urával.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents