Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

Jobb üzemszervezéssel A tiszakécskei Béke és Szabad­ság Termelőszövetkezetek köz­gyűlése ez év márciusában fo­gadta el a két gazdaság egye­sülését. Az eredmény e rövid idő alatt még nem mérhető pontosan, mégis a jelekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy jól döntött a tagság. Budai István elnök így nyilatkozott erről: — A' hat és fél ezer hektárnyi területünk eléggé széttagolt, így a korszerű termelésnek megfe­lelő táblaméreteket csak nehezen tüdjuk kialakítani. Ennek elle­nére a területi irányítás helyett áttértünk az ágazati rendszerre. — Mit jelent ez? — Jobban érvényesül az üzérni demokrácia, a szövetkezet tagjai­nak biztosítani tudjuk a lakó­helyhez közeli foglalkoztatást. A lehetőségekhez mérten koncent­ráljuk, korszerűsítjük a terme­lést is, amivel javítjuk a gaz­dálkodás színvonalát. Természe­* tesen a kiemelt feladatok mellett1 más tényezőket is figyelembe veszünk. A szervezeti felépítést ennek •megfelelően alakítottuk ki. A termelőszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek bi­zottságaként, működik az ellen­őrző, a döntő ' és a nőbizottság. Mindezt a jogelőd szövetkézetek­ben dolgozó szakemberekre épít­ve szerveztük meg, és a terme­lési ágazatok irányítását is. Ez alólj la szántóföldi növényter­melés a kivétel, mert az emlí­tett nagy távolságok, a táblák széttagoltsága miatt csak a ke­rületi rendszert tudtuk kialakíta­ni.' — Az egyesülés után hogyan alakult a termelési szerkezet? — Lényeges változtatásra márci­usbán már nem volt lehetőség. Az őszi kalászosokat ugyanis még az előző évben elvetették a gaz­daságok, de az esős időszak mi­att kevesebbet a tervezettnél. Ennek érezzük is a hátrányát.. Mindannak ellenére, hogy a ta­vaszon igyekeztünk pótolni a hiányzó gabonavetést, a belvizek miatt mégis nagy terület maradt parlagon. A terméskiesést több ' pecsenyecsirke felnevelésével pó­toljuk, ugyanakkor a takarmány- betakarításban, szárításban, fel­dolgozásban is jelentős, eredmé­nyeket értünk el. Így bízunk ab­ban, hogy egyes növények ter­méscsökkenése , ellenére is ered­ménnyel zárjuk az egyesülés első évét. — További tervek? — A közeljövőben bevezetjük a gépesített könyvelést és az ága. zati önelszámolást. Ennek meg­felelően készítjük el a következő évi terveket, amiben a munka­bértől kezdve az anyagköltségig minden szerepel. A tervek végre, hajtásáért anyagilag és erkölcsi-] leg az ágazatvézetők felelősek. A lehetőségekhez mérten a jö-i vőben is törekszünk a korszerűen művelhető nagyüzemi táblák ki­alakítására. Öntözőcsatomákat éoítünk, új dűlőutakat nyitunk és régieket szüntetünk meg. " Két gazdaság egyesítette erő­it. Gondok ugyan még vannak, de már kirajzolódik a jövő. Ti- szakécskén is megteremtették a feltételeit egy mai értelemben vett modern mezőgazdasági üzem kialakításának. B. Z. Bács-Kiskun megye valameny- nyi járásában több olyan külté­ridét van, amelyet a tanyapoliti­kai határozat értelmében tovább­fejlesztenek. Új házakat, üzleté­két, orvosi rendelőket, utakat építenek ezeken a helyeken. A tervből már sok megvalósult, a tennivaló sem kevés. A kiskőrösi járás fejlesztési tervében szere­pel például Csala, Közép-Csala, Tázlár Felsőtelep, Páhi, Kispáhi, jobb kommunális ellátása. Kiskunmajsa Felsőkígyóson három kilométeres bekötőutat, a bodoglári Szabadság Termelőszö­vetkezet központjában szintén betonutat terveznek, amelynek építését a következő ötéves terv­időszak alatt kezdik meg. A Jakabszállás és Bócsa közöt­ti dűlőút. amely Fischer-Bócsá- ra vezet, kora ősztől tavaszig szinte járhatatlan volt. Nemsoká­ra betonút visz majd a fejlesz­tésre kijelölt külterületre. A mintegy két és fél kilométeres utat a KPM Közúti Igazgatósága megbízásából a Közúti Építő Vál­lalat dolgozói építik. Az új be­kötőutat hamarosan átadják ren­deltetésének. Átmeneti évtized sikerekkel # Épül a bekötőút Fischer-Bócsára. (Pásztor Zoltán felvétele) ötszázmilliós túlteljesítés Tovább korszerűsíti gyáregységeit a Kecskeméti MEZŐGÉP Már negyedik ötéves tervének túlteljesítésén dolgozik a "kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat, amely az ország mezőgazda- sági gépgyártásának egyik bázisává nőtte ki magát az elmúlt években. A tervidőszakra 2,7 milliárd forint értékű gép- és egyéb berendezés elkészítését irányozta elő, s ezt a tervét ez óv júliusára teljesítette. A lehetőségeket felmérve, a vállalat párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői úgy döntöttek, hogy év végéig még 500 millió forint értékű gépet és beren­dezést gyártanak a mezőgazdaság részére.- A Kecskeméti MEZŐGÉP tel­jesítménye nemcsak azért figye­lemre méltó, mert ilyen nagy­arányú árutöbbletet ad a népgaz­daságnak. hanem azért is, mert 1970 óta létszámnövelés nélkül két és félszeresére növelte ter­melését. öt évvel ezelőtt ugyanis 385, az idén pedig már 950 ipil- lió forint termelési értéket állít elő. Az egy főre jutó termelési érték 133 ezer forintról 332 ezer forintra emelkedett, ugyanakkor 56 százalékkal nőtt az állóeszkö­zök és forgóeszközök hatékony­sága. Eredményeit annak köszönheti, a vállalat, hogy rugalmasan rea­gált a változó gazdasági körül­ményekre. Korszerűsítette gyárt­mányszerkezetét, profiltisztítást hajtott végre, s termelését négy fő gyártmánycsaládra koncentrál­ta. Ezek: felszíni talajművelő gé­pek; táfóló berendezések; veze­tőfülkék, anyagmozgató gépek; a járműprogramba való bekapcso­lódás. Hozzájárult az eredmé­nyekhez az is. hogy nagy gondot fordítottak a műszaki fejlesztés­re, a munkahelyi légkör, vala­mint a dolgozók élet- és munka- körülményeinek javítására. A vállalat vezetői jól tudták. hogy a korszerű termékgyártás alapja az üzemek technikai fel­szereltségének növelése. Az el­múlt öt év alatt csaknem 87 mil­lió forintot fordítottak beruhá­zásokra. Ebből 33 milliót építés­re, 5Í milliót gépek vásárlására, a többit szociális és egyéb cé­lokra. Teljesen kicserélték a gyártóeszközöket és specializált gépparkot hoztak létre. A válla­lat eszközállománya 58 százalék­kal növekedett. A műszakiak pe­dig takarékos gazdálkodással, a célszerűségi követelményeknek megfelelő üzemeltetéssel igyekez­tek a termelési költségeket csök­kenteni. Mindez lehetővé tette, hogy a mezőgazdaság részére korszerű, nagy teljesítményű talajművelő gépeket, speciális kultivátorokat, tárcsás boronákat és a zárt ter­melési rendszerek igényeit is ki­elégítő kombinátorokat gyártsa­nak. Szakemberei kifejlesztették a modern technológián alapuló szemes termények siló- és szá­lastakarmányok automatizált és félautomatizált tárolóit. Foglal­koznak traktor-, tehergépkocsi és kombájn-vezetőfülkék! Valamint ■anyagmozgató gépek, berendezé­sek gyártásával. Az idén az AG­ROMASEXFO-n ezüstérmet kap­tak az IFA-tehergépkocsira sze­relhető, cserélhető felépítmé­nyért. amellyel a jármű fekete­fehér öltözőre, valamint sze­mélyszállítási célra alakítható át. Az utóbbi öt évben egyébként a különböző kiállításokon 21 díjat nyertek a vállalat termékei. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vál­lalat eredményei elképzelhetetle­nek lennének a dolgozók odaadó munkája nélkül. Ehhez azonban arra volt szükség hogy állan­dóan javítsák az élet- és munka- körülményeket. öt év alatt a vál­lalatnál az egy főre jutó átlag- jövedelem 35 százalékkal növeke­dett. A nehéz fizikai munka könnyítésére jelentős mértékben gépesítették az anyagmozgatást A vállalat minden gyáregységé­ben van üzemorvosi ellátás, a kecskemétiben fogászati is. La­kásvásárlásra, illetve építésre 1,7 miilió forint hozzájárulást és 2,7 millió forint kölcsönt adtak a dolgozóknak. Körvonalazódtak már az ötödik ötéves terv vállalati előirányza­tai is. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat 1980-ig meg kívánja két­szerezni a termelését, s hatmil- liárd forint értékű gépet, beren­dezést gyárt majd a mezőgazda­ságnak. Ezenkívül egymilliárd forint értékű exportot tervez, amelyből 500—700 millió forint értékben a tőkés piacra szállítja majd termékeit. A nagyarányú termelésnövelést 200 millió forin­tos beruházással szándékozik megalapozni a vállalat, amely, nek nagyobb részén korszerű gé­peket vásárol. Kilenc hónap alatt 157,5 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom A' Belkereskedelmi Miniszté­rium most elkészült gyors jelen­tési szerint januártól szeptem­berig 157,5 milliárd forintos for­galmat bonyolított le a kiskeres­kedelem, 14,7 milliárddal többet, mint az előző év azonos idő­szakában. A lakosság élelmiszer-' és élvezeticikk-ellátása megfelelő volt, néhány termék kivételével a ruházati termékek iránti keres­letet is kielégítették, a vegyes iparcikkek kínálata azonban — a magas forgalom ellenére — kü­lönösen az év első három-négy hónapjában az ipar szállítási ké­sedelmei miatt sok volt a hiá­nyosság. Az összes forgalmon belül az átlagosnál mérsékelteb­ben növekedett a bolti élelmi­szerek, illetve a ruházati termé­kek értékesítése, magasabb volt viszont továbbra is á vegyes ipárcikkforgalom, és kedvezően alakult a vendéglátás árbevétele is. Az értékesítés eddigi alakulása alapján a kiskereskedelem idei tervét várhatóan 2,5—3 milliárd forinttal túlteljesíti. Külön foglalkozott a gyorsje­lentés a kiskereskedelem szép-1 temberi forgalmával, amely ösz- szesen 18,6 milliárd forintot tett ki és 11,7 százalékkal haladta meg az előző évit. Zöldség- és gyümölcsfélékből kiegyensúlyozott kínálatot nyújtott a kereskede­lem. A ■ szabadpiaci árszínvonal 17 százalékkal haladta meg a ta­valyit. A vendéglátásban szeptember­ben örvendetesen növekedett az ételforgalom, ezen belül — kü­lönösen a hétvégeken — az étlap szerint választott ételek értéke­sítése növekedett, megélénkült a cukrászipari termékek kereslete, s a kedvező idő hatására nagy volt a fagylaltforgalom is. Ugyancsak a nyárias idő miatt a tavalyinál csaknem 20 százalék­kal több sör fogyott, az igénye­ket azonban nem tudták kielé­gíteni. A ruházati kiskereskedelem forgalma csak mérsékelten növe­kedett, árukínálata — néhány ko­rábban is hiányzó cikktől elte­kintve — kielégítő volt. Ellátási problémát extra méretű férfiöltö­nyökből, sötét színű kamaszöltö­nyökből és olcsó pantallókból je­leztek. Az értékelés szerint jó volt a kismamaruhák választéka, s kedvező ellátást nyújtott a ke­reskedelem gyermekruházati cik­kekből. A keresletnek megfele­lően alakult a felsőkötöttáru kí­nálata, a javuló ingellátáson be­lül proolémát okozott, hogy a férfiingek többségét karcsúsított fazonban készítik, a vásárlók többsége viszont a hagyományos ingeket keresi. A legdinamikusabban a vegyes iparcikkek forgalma növekedett, s ebben közrejátszott a személy­gépkocsi-értékesítés csaknem 33 százalékos fejlődése, az OFO- TÉRT 38,7 százalékkal, az óira- ékszer szakma 20,3 százalékkal és a TÜZÉP-szakma 12,7 százalékkal nagyobb forgalma. A vasszakmában a javuló áru­ellátás mellett még sok helyről, jelezték az olcsóbb gáztűzhelyek, a fürdőkádak, a fürdőszoba-be-, rendezések és -felszerelések hiá­nyát, .továbbra sem volt: kielégítő a villanybojler-kínálat, s nem javult lényegesen a villanyszere­lési anyagok és vezetékek ellá­tása. sem. Szárazelemekből vi­szont kielégítették az igényeket. A bútorok közül kevés volt az olcsóbb lakószoba-berendezés. Építőanyagból a beszerzett ter­mékek szinte azonnal elfogytak. Űj lakások a szűzföldeken Mongóliában 15 évvel ezelőtt kezdődött meg a szűzföldek fel­törése. Az új területeken számos, elsősorban növénytermesztésre szakosodott' mezőgazdasági köz­pontot létesítettek. Így például a Bajan-Ul ajmak nyugati részén épül Delun — a modem, új tele­pülés iskolával, kórházzal, klub­bal. szállodával, sőt repülőtérrel rendelkezik majd. A várható igé­nyeket figyelembe véve a kör­nyék rendezése során a település felé terelnek egy közeli folyócs­kát. Átmeneti évtized, az oktatás- ' ban? Minden jel arra mutat, hogy igen. Fölösleges lenne ta­gadni. Azt, aki az 1960-as esztendők végén kezdett el tanítani, alig­ha tudták módszertanilag meg­nyugtatóan felkészíteni az egye­temen, főiskolán vagy más fel­sőfokú intézetben az időközben bekövetkezett és a várható vál­tozásokra. Ismét azoknak a pro­fesszoroknak lett igazuk, akik elsősorban a gondolkodási kész­séget és az újra való fogékony­ságot fejlesztik ki a pedagógus- jelöltekben a rendelkezésre álló képzési idő alatt. A gyakorló nevelőknek az élet adja fel az újabb és újabb leckéket. A régebbi, mondjuk a két vi­lágháború közötti• korosztályban egy jól kidolgozott, állandóan bővíthető óravázlat-sorozattal meg lehetett élni akár a megér­demelt nyugdíjazásig. Ma né­hány tárgyban szinte évente megújuló tanmenetet használ­nak az iskolák, nem föltétlenül 1—5-ig skálázható érdemjegyek­kel értékelik a tanulókat, két­szer is megváltozott az érettsé­gi minősítési rendszere, az el­burjánzott helyi kísérleteknek központi rendelkezésekkel kellett gátat vetni, más-más tanköny­vek tűntek fel, a matematika el­sajátítása olyan bonyolultnak ' tűnhet a régi „oskolás"-eljárá­sokhoz képest, hogy a szülő in­kább meg sem próbál segíteni a gyerekének, holott éppen a fiatal személyiségéhez közelebb álló, a képességeit jobban kibon­takoztató módszerről van szó. S ha a folyamatot fölöslege­sen sok adminisztráció kíséri — mint ahogy kísérte —, és min­dig valami másra kérik az apu­kákat és anyukákat, akkor a felnőtt társadalom kaotikus álla­potokra gyanakszik, és a látszat alapján hajlamos itt-ott ‘ kimon­dani, hogy az oktatásügy vala­milyen válságba jutott. Annyi egészén biztos igaz ebből, hogy a sok adminisztráció tényleg bűn, ember ellen való vétek, ami kedvét szegi a legmegszál. lottabb és legelszántabb pedagó­gusnak is. És az is igaz, hogy az iskolák még nem tudatosítják kellően a tanulókban, hogy milyenfol­tos szerepet játszik az életbfn a munka, nem nevelnek eléggé hivatástudatra, kevés a szak­képzett pedagógus, bérezési é* egyéb hátrányok alakultak kj^a nevelők körében... Mégis, sokkal inkább az ered­mények jellemzik ezt az évtize­det, amelynek az elején pz MSZMP Központi Bizottsága meg jelölte az állami oktatás legfon­tosabb célkitűzéseit. Bács-Kis. kun feladattervét a megyei párt­bizottság dolgozta ki. A határo­zatot alapszervi és tantestületi megbeszélések sora, illetve cse­lekvés követte. Beigazolódott, hogy a tanterv­módosítások jobb feltételeket te­remtettek az oktató-nevelő mun­kához. A pedagógusok erőfeszí­tése nyomán csökkent a bukott tanulók s*.j.ma. Föltűntek a sza­badon választható könyvtárosi, népművelői tantárgyak a gim­náziumokban és több felsőfokú intézetben. A fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit' nyári tá­borozáson készítik fel a tovább­tanulásra a KISZ, a szákszerve­zetek és a megyei tanács- támo­gatásával. A hátrányos helyzet leküzdésére tért hódított a magnós oktatás a külterületi is­kolák összevont osztályaiban, ■ a tanyai felsőtagozatosokat pedig egyre több hétközi diákotthon várja. Egyetemi előkészítő tan­folyamok is szerveződtek. Baján a tanítókat, Kecskeméten az ének-zenei szakos pedagóguso- ■ kot képezik tovább ' országos jelleggel. Az újfajta matemati­kaoktatás is számottevően javí­totta a képzést, és szintén la módszertani megújulásnak köl szönhető, ha a kis első osztályo­sok már szépen olvasnak a téli szünetre. Átmeneti éytized? Az. A biz­tató sikerekkel együtt. A peda­gógusok táborában most vitat­ják meg az új általános iskolai és gimnáziumi tantervek előze­tes, vázlatos formáit. És válto­zatlanul készülni kell a 70.es évek végén bekövetkező, s ad­dig is sorjázó újabb oktatási tennivalókra. H> F. 0. Tempós utolsó negyedév az Alupigmentben Egyre vékonyodik a naptárnak az a része, amelyik az évből még hátralevő hónapokat, heteket, és napokat tartalmazza. Ilyenkor az üzemekben a kisebb időegysé­geket, az órákat is igyekeznek maximálisan kihasználni. Így van ez a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti Alumíniumpigment gyáregységében is. — Telítve vagyunk megrende­lésekkel, amelyek zömét export- partnerektől kaptuk — tájékoz­tatott Hauska Miklós gyár egy­ségvezető. — Az alumíniumflit- ter- és pasztagyártó kapacitásun­kat' a legfelső határig ki kell használni a hátralevő időszak­ban. hogy kötelezettségeinknek eleget tehessünk. A tempós utol­só negyedévben nagy szükségünk van a szocialista brigádok helyt­állására, amiben eddig nem is volt hiány. Sajnos, az ez évre szóló ter­veinket nem tudjuk maradékta­lanul megvalósítani a IV. ne­gyedév 22 millió forintra terve­zett árbevételének elérésével sem. Termékeink nagy része ex­portra, nagyobb hányadában tő­kés országokba kerül. A nyugati világban bekövetkezett gazdasági visszaesés, a termelés lelassítása érzékenyen érintett bennünket is: a III. negyedévben több rende­lést visszavontak partnereink. Így az exportunk 1975-re elő­irányzott 40 százalékos, növelését nem tudjuk megvalósítani, csak egynegyed részében. Ezért az sem kárpótol bennünket, hogy az alu- mfniumflitter árát a múlt évihez képest tíz. a pasztáét 3,5 száza­lékkal emelhettük az exportpia­con. Az év utolsó három hónapjá­ban egyébként Dániába, az NSZK-ba, Ausztriába. Irakba, Egyiptomba. Törökországba és Hollandiába összesen 650 tonna árut szállítunk. A román és a szovjet exportunk együtt 60 ton­nát tesz ki ebben a negyedévben. A hazai megrendelőknek mintegy 120 tonna flittert és pasztát gyár­tunk. Az alumíniumtisztító folyadék előállítása ebben az évben nem futott fel a várt mennyiségre. Ennek az új termékünknek a megismertetésére, a jövőben na­gyobb propagandát fejtünk ki. A gyáregységünk galvanizáló részlegeinek kapacitásából egyéb­ként már nemcsak a belső, vál­lalati igények kielégítésére fut­ja. hanem más cégeknek is dol­gozik, bérmunkában — mondta befejezésül Hauska Miklós gyár­egységvezető. A. T. S. 9 H. Szabó Mihály csoportvezető — jobbról — és Magyar Ferenc la­katos az új lágyítókemence szerelését végzi, melyet a tervek sze­rint még az idén használatba vesznek. (Opaoszky László felvételei) 0 Németh Lajos, a MEO vezetője a vezérlő műszerek adatait jegyzi. • Gondos munka folyil labo­ratóriumban, ahol a gyártás­közi ellenőrzéseket végzik. Ké­pünkön Vltyi Ildikó hlmriw munka közben. Új bekötőutak épülnek

Next

/
Thumbnails
Contents