Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-23 / 249. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 23. Lakótelepek a város peremen Egymás mellett, katonásan sorakoznak a házak. Ha szám nem jelölné, összetéveszteném a földszintes épületeket. Alakjuk, homlokzati részük mellőzi az igényességet. Falait nem panelokból, hanem téglákból rakták, a tervezők szépérzékét, fantáziáját ezért hiányolom. De ennél mélyebben gyökerezik az ok, amiért ha szabadna választanom Kiskunfélegyházán a Petőfi- s a Móraváros között, az utóbbit kérném otthonnak.- Persze, nem cifra külsőségek, ben, lényegtelen formaságokban jelentkezik a különbség, amely kifejezi a két városrészben élő emberek korábbi életkörümé- nyeit, igényét és szokásait. A Pe. tőíiváros kialakulása nagyjából megegyezik Kiskunfélegyháza dinamikus iparosodásának kezdeti éveivel, s e környékbeli tanyai lakosság jelentős részének a városba való költözésével. A városi tanács ekkor, vagyis a 60-as évek elején kezdett telkeket osztani az úgynevezett Kiss Gizella-telepen ■ amely Kiskunfélegyháza észak■ nyugati részén fekszik. A 22 és fél hektárnyi területre á város akkori rendezési terve annyit adott útmutatónak, hogy földszintes, családi házak épüljenek ide. Zömmel mezőgazdasági munkások, tanyán élő emberek vásároltak portát. Az egyes telkek 200 í négyszögölesek, az általában 100 négyzetméteres családi házak mögötti területen mód van kertészkedésre, állattartásra. S hogy az f itt lakó családiház-tulajdonosok- nak ez volt a lényeg, bizonyítja, hogy' a Petőfi vár os 1500 lakójának jelentős része él. ezzel a lehetőséggel. A házak tervezésénél ez volt a legdöntőbb szempont, amihez az olcsó építkezés és a gyors beköltözés igénye társult. K. Szabó Györgyik például három hónap alatt kaptak itt új otthont. A férfi sertésgondozó, az asszony a háztartást vezeti. Két iskoláskorú gyerekük van. Évtizedekig tanyán éltek, valahol a Csongrádi úton.' A Petőfi város u Radnóti utcájában levő családi ' házukat 1969-ben magántervező tervezte, s miután a tanács megadta az építési engedélyt, kőműveseket, ácsokat, szerelőket hívtak. Az építkezés augusztusban kezdődött, K. Szabó Györgyök december elején beköltöztek a két szoba összkomfortos házba. , Nagyon sokan úgynevezett kaláka-rendszerben építkeztek, vagyis a szakember mellé a leendő tulajdonosok segítségül hívták a rokonokat, munkatársakat, barátokat, ezzel is előbbre hozva a beköltözés időpontját. A legtöbb segítőtársuk az 1965-ös belvízkárosultaknak volt, akiknek a városi tanács javaslatára az OTP teljes kölcsönt adott az itteni építkezéshez. Ekkor 60 kiskunfélegyházi család jutott új otthonhoz. A Petőfiváros 12 utcájában jelenleg már csupán egy-két szabad telek van. Végleges formát kapott a lakótelep arculata. Északkeleti, délnyugati irányban húzódik a Radnóti névet viselő, mintegy egy kilométeres főutca. Erre merőlegesek a kisebb utcák, amelyeken a városközpontba lehet , jutni. A lakótelepet fiatál erdősáv övezi. Évekkel ezelőtt a Petőfiváros- ban vízműtársulás alakult. Minden házba bevezették a vizet. Villany is van mindenütt.. Eddig 7 utca egyik oldalát aszfaltozták. Mint Gulyás István a városi tanács műszaki osztályvezetője mondta, megyei segítséggel a helyi tanács jelenleg mintegy 3 kilométernyi szilárd burkolatú utat építtet a Petőfivárosban. Így az esős, sáros őszi, téli napokon is közlekedni lehet majd a Radnóti, a Desseffwy és a Bajza ut• Nagy társadalmi összefogással épült a petőfi- városi új, százszemélyes óvoda. cában. Eddig a hepe-hupás földutak miatt nem volt errefelé buszjárat, de a mentőautó, vagy a taxi sem vállalkozott arra, hogy a tengelytörő utakra bemenjen. Jövő augusztusra ígérik az új út átadását. Ekkorra a csapadékvízelvezető csatorna is elkészül. Ennek különösen azok a petőfi- városi lakók örülnek majd különösen, akik időközben ipari munkások lettek, s munkakezdés előtt fél órával kerékpárjukra ülnek, hogy a városon keresztül eljussanak a déli ipartelepen levő gyárakba, üzemekbe. Gyerekeiknek azonban sajnos még évekig több 'kilométert kell gyalogolni az iskolába. A háziasszonyok a centrumban levő üzletekben vásárolnak, innen cipelik megtömött szatyraikat. Nincs iskola, nincs üzlet a Petőfivárosban. Néhány hónappal ezelőtt egy maszek zöldséges nyitott pavilont, ahol gyümölcsöt lehetett kapni. Ma ez sincs. Megérné a helyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek. ha errefelé nyitna kis üzletpavilont.... Egy anya kézenfogva vezeti gyermekét — látom a betonba i PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GABOR •A móravárosi láncházak, amelyek egy-egy garázzsal kapcsolódnak egymáshoz. (Tóth Sándor felvételei.) rajzolt képet, amely' jelkép, ugyanis a petőfiváros! új óvoda falát díszíti. A rajznál is szebb az a törekvés, amelynek eredményeként néhány hónap alatt átadták a gyerekeknek a napközi otthont. Az óvoda kialakításában 4 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a kiskunfélegy- háziak. A petőfivárosiakon kívül üzemek, iskolák, s a szakmunkásképző intézet diákjai segítettek, hogy mielőbb megkönnyítsék az itteni szülők helyzetét, s ne kelljen nekik reggelente a város másil^ részén levő óvodába vinni gyermekeiket. Kovács Gáborné, a Petőfiváros tanácstagja részletesen beszámolt a nagy társadalmi öszefogásról, amely azt tükrözi, hogy a Petőfiváros lakói megszerették. s valójában magukénak érzik lakótelepüket. Sajnos nem minden esetben. Az utca ugyanis mintha a senki földje lenne piszkos, sze. metes. Az udvarokon levő szeméttárolókat sok helyütt állattartásra használják, a lyukas lavór, vödör, üres konzervdoboz, papír- hulladék, hamu, faág ezért az utcára kerüL Néhány év múlva ennek beláthatatlan következmé. nye lehet, ha a szeméttől feltöíL tődik majd az utca, s az esővíz a kertekbe folyik. Erre eddig nem gondoltak a lakók? Móraváros sokkal tisztább. Ta. Ián mert jobban becsülik kömye- • zetüket az itteniek. Jó okuk van rá, a közeli ipartelep gyárainak, üzemeinek kéményei gyakran vastag ftistfelhőt eregetnek a földszintes, egyemeletes házak fölött. Komorabb a környék, nagy- városiasabb. Igaz ugyan, éz a város jóval fiatalabb, mint észak- nyugati szomszédja. A házak elhelyezése, az épületek alakja, for. mája, a homlokzati része váltó, zatos, tetszetős. A telepnek belső mozgása van. Egyik érdekessége az úgynevezett láncház. Az épületek között garázsok vannak, a családi házak így kapcsolódnak egymáshoz. Mindkét lakótelépen kényelmes, nyugodt, jó körülmények között laknak a családok. A célnak tehát éppúgy megfelel a Petőfiváros, mint Móraváros. Az utóbbi mégis jobban tetszik, mert otthonosabb, igényesebb. Tárnái László KIKERÜLÉS (250 „(1) As úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladásra (kikerülés) as előzésben foglalt rendelkezéseket kell — értelemszerűen — alkalmazni”. Ami nem előzés, az általában kikerülés, nyilvánvalóan a kikerülés fogalmához az előzés tárgyalásánál írottak az irányadók. Szeretnénk kiemelni, hogy az addig szemben haladó, de forgalmi okból megállásra kényszerülő jármű melletti elhaladásra a kitérés. nem pedig a kikerülés szabályait kell alkalmazni. A kikerülést végző jármű a szembejövő forgalmat nem zavarhatja, ezért a be nem látható útszakaszon a baloldal igénybevétele kikerülés céljából is tilds! Amennyiben a továbbhaladás csakis így lehetséges, a fokozott óvatosság nélkülözhetetlen. Olyan sebességet kell választani tehát, amely a féktávolság a belátható út felének felel meg. szükség esetén pedig irányítóról kell gondoskodni. Vonatkozik ez arra is, amikor a jármű záróvonalat kénytelen átlépni egy másképpen ki nem kerülhető akadály miatt. L ábra Ha szembejövő járművek egyszerre kerülnek el egy akadályt, , a kitérés szabályát kell alkalmaz- niok. Az első ábrán az haladhat tovább, aki először érkezik, de kétes esetben tisztázatlan forgalmi helyzet jön létre, s kötelező a megállás. Akadály kikerülése érdekében sem a szembejövő, sem a mögöttes, már előzésbe kezdett jármű nem zavarható. A szembejövő, de előzni óhajtó járművel szemben viszont a kikerülésre kényszerülő járműnek elsőbbsége van, mint azt 2. ábránk nagyon jól illusztrálja. Az A járműnek nem szabad elűznie, ugyanis a B járművet kell beengednie az útszűkületbe. Kikerülésnél az oldaltávolság—* miután csak a kikerülő jármű van 2. ábra mozgásban — kisebb lehet, mint az előzésnél, ám az álló jármű melletti elhaladáskor számítani lehet az ajtó váratlan kinyitására. Kikerülni általában balra kell, azonban ha az akadály a menetirány szerinti jobb oldal közepén van és mellette jobbról elegendő a hely. a jobbra tartási kötelezettség miatt jobbra kell kikerülni. S ha már itt tartunk, említsük meg, hogy jobbra is szabad kikerülni a menetirány szerinti jobbszélen levő villamossín igénybevételével. Tilos azonban így kikerülni azt a járművet, amely a sín mellé jobbrakanyárodás céljából szabályszerűen besorolt. A villamos forgalmával kapcsolatosan idézzük e paragrafus 2. bekezdését: „(2) Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasak fel- és leszállása az úttestről, illetőleg az úttestre történik, meg kell állni és továbbhalSdhf 'csak a villamos elindulása után szabad.” Amennyiben a menetirány szerinti jobbodal közepén olyan jármű áll, amely nem ad irányjelzést. vagy nem sorolt be, vagy balra ad irányjelzést álló helyzetben, tisztázatlan forgalmi helyzet jön létre. Szigorúan tilos azon- - ban balról kikerülni a középen levő villamossín mellé balraka- nyarodás céjából szabályosan besoroló járművet. Ez akkor is tilos, ha villamos nem közlekedik. Egyirányú forgalmú úton az úttest közepén levő sínen álló villamost balról is ki szabad kerülni, ha ez jobbról valamilyen ok folytán nem lehetséges. Kijelölt gyalogos átkelőhelynél a, közvetlen előtte álló járművet kikerülni tilos, sőt a gyalogos átkelőhely előtt álló jármű mellett a villamos sem haladhat el. mm Mi lesz veled, Nyugati? épül, a Váci út és a Bajcsy-Zsi- linszky út pedig magaspályán íveli majd át a teret, ami lényegesen meggyorsítja a zsúfolt közlekedési csomópont forgalmát. Az első napokban senki sem értette, miért nem indulnak megszokott helyükről. a távolsági vonatok, miért estek kalapáccsal, leszítővassal a Nyugati pályaudvar füstös, kormos, századele- ji hangulatot árasztó nagycsarnokának? Megindultak a találgatások. A jólértesültek azt rebesgették, hogy a tetőszerkezet életveszélyes, bármikor az utasok fejére szakadhat, csoda, hogy eddig nem tette! Mások azzal .magyarázták a nagy felfordulást, hogy mostanában mindent átépítenek, könnyen előfordulhat, hogy az ódon csarnokot is korszerűsítik. Az izgalom, még mindig nem ült el, főként azért, mert a csarnokban folyó munkálatok az utazóközönséget is érintik. A helyi vonatok ugyanis 'ésak, a peremkerületekig hozzák be az utasokat, illetve onnét indulnak. Miért volt szükség a nagy munkára? Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója sajtótájékoztatón jelentette be, hogy átépítik a Nyugati pályaudvar elavult tetőszerkezetét. A szakemberek alapos vizsgálatai kiderítették, hogy a csaknem 100 esztendős tetőszerkezet állapota ugyan nem életveszélyes, de az évek felette sem múltak el nyomtalanul, sokat koptatott, gyengített rajta az idő, megviselte a háború, s mindehhez tegyük hozzá, hogy már újkorában' sem felelt volna meg a mai statikai követelményeknek. Bár közvetlen veszélytől nem kell tartani, de egy kemény tél, a tetőre rakodó vastag hóréteg, vagy a metróépítéssel együttjáró földmozgások kellemetlen meglepetéseket okozhatnak, emiatt határozták el, hogy még az idei tél beállta előtt lebontják a szerkezet héjazatát, tehát a borítóüvegeket,; a palát és a deszkákat. A munkálatok október elején kezdődtek és még a karácsonyi forgalom előtt, december 15-ig befejeződnek. Az épület tetőszerkezetének végleges megoldására pe- dig tervpályázatot írnak ki. Mit jelent ez? Azt, hogy a csarnok végül is elveszíti jólismert, ’ megszokott formáját és új, modem külsőt kap? Sokan nem is bánnák, ha teljesen újjáépítenék, mások sajnálná^ ha egy műemlékkel kevesebbünk lenne. Tudvalevő, hogy a Nyugati csarnokát, a világhírű francia építész Eiffel, és az általa vezetett G, Eiffel et Compagnie építővállalat tervei alapján W zítették. Három évig tartott az építés, és 1877-ben, egy késő őszi vasárnap átadták a forgalomnak, az akkori Európa egyik légkor szerűbb pályaudvarát, a Nyugatit Régi dicsőségéből ugyan sokat veszített az idők folyamán, mégis á tervpályázat úgy szól, hogy jellegében nem változhat a tetőszerkezet, a megerősítésére ajánlott eljárások közül választják ki a legelőnyösebbet Azt, amelyik a legalkalmasabb arra, hogy a szerkezet minden tekintetben megfeleljen' a mai és a holnapi követelményeknek. Ez azért is fontos, hiszen • pályaudvarnak nagy szerepe van és lesz a vasúti közlekedésben. Naponta 241 vonat fut be a csarnokba és csúcsforgalomban 160 ezer ember érkezik, vagy indul a Nyugatiból. A jövőben pedig sokat könnyít majd |a továbbjutásban, hogy a pályaudvar forgalma — hasonlóan a Keletihez — a létesülő metróhoz csatlakozik. (A tervek szerint a Váci út irányában is lesz egy összeköttetés a metróval és közvetlenül a csarnokból i&i Jó, ha már most számot vetünk a várható, nagy változásokkal. December 15-e után ugyan Mindez átmenetileg sok kellemetlenséget is Okoz majd az utasoknak, akik máris zsörtölődve vették tudomásul, hogy változás történt az útvonalak megszokott rendjében. Mielőtt bárkit is újabb bosszúság érne, közöljük a megyét érintő forgalomé ttereléssél kapcsolatos tudnivalókat. A lajosmizsei vonalról három vonat Budapest—Zugló megállóhelyig, három Kőbánya-Alsó megállóhelyig közlekedik. A hét végi távolsági vonatok közül az 1736-os, az 1718a, az 1719a és az 1731. sz. vonatok Budapest Józsefvárosból indulnak, illetőleg oda érkeznek. A nemzetközi és a távolsági vonatok végállomása, illetve kiindulási pontja változatlanul a Nyugati, de a szerelvények természetesen nem a csarnokban, hanem a külső vágányokon találhatók meg. A MÁV türelmet és megértést kér az utasoktól. Most és a későbbiekben, amikor végleges válasz érkezik a sokakat nyugtalanító kérdésre: „Mi lesz veled. Nyugati?!” Vadas Zsuasa újból rend és nyugalom lesz a csarnokban, de csak egy időre, mert az új tetőszerkezet, valamint a pályaudvar végleges kialakítása , ezután kezdődik és legalább 2—S évet ven Igénybe. Ezzel párhuzamosan elkezdik a Marx tér átrendezését is. A tervek szerint; a Nyugatival szemben sok emeletes, modern 'álruház
