Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 21.

I

A nők helyzete Bács-Kiskun megyében

II, Fizikai és szellemi dolgozók

1949-ben. az aktív kereső nők 0Z százaléka fizikai, s mindössze 6 százaléka volt szellemi foglalkozású. (Országosan ez az arány 89:11 volt.) A fizikai foglalkozású nők döntő többsége (91 százaléka) segédmunkás, illetve képesítést • nem - igénylő egyéb fizikai munkát végző, valamint önálló és segítő családtag volt; és csak kis hányada (3,6 százalék dolgozott szak- és betanított munkásként. A nők tehát a legkisebb képzettséget igénylő területeken képviseltek nagyobb arányt.

1960-ra a helyzet némileg kedvezőbb lett, de az országoshoz képest továbbra is számottevő volt áz elmaradás. A nők (fizikai és szellemi 'foglalkozás szerinti megoszlása ekkorra érte el az 1949. évi országos 89:11 százalékos arányt. A fizikai foglalkozású nők 3 százaléka volt szakmunkás, míg országosan 9 százalék. A betanított munkás, nők aránya 7, országosan közel 20 százalék volt. A segédmunkások és egyéb szakképzettség nélküliek, valamint az önálló és segítő családtagok aránya pedig 90 százalék volt az országos 70 százalékkal szemben.

A nők beáramlását a fizikai területekre jól szemlélteti az, hogy az összes fizikai keresőn belül a nők aránya az 1949. évi 29-ről 1960-ra 36 százalékra nőtt. Alig emelkedett viszont a szak. munkások körében, ahol arányuk 12 százalék volt,

1970-ben a fizikai «dolgozó nők közel fele segédmunkás, egynegyede pedig önálló és segítő családtag volt, miután az önálló és segítő családtagok nagy számban vállaltak képesítéshez nem kötött munkát. A betanított munkásnők aránya a fizikai állomány egyötöde, s a szakmunkásnőké alig 7 százalék volt. Országosan továbbra is kedvezőbb a kép, a fizikai dolgozó nők 12 százaléka volt szakmunkás, a betanított munkásnők aránya pedig megközelítette az egyharmadot. Ez a különbség arra utal, hogy Bács-Kiskun ipara — a jelentős fejlődés ellené, re — még mindig számottevően elmarad az országostól. 1970-ben a fizikai szakmákban dolgozók közül a betanított munkások több mint 40 százaléka nő, ami jórészt az 1960 ' és 1970 között lezajlott ipartelepítés eredménye. Alig emelkedett viszont a nők aránya a szakmunkások körében, még 1970-ben is mindössze 13 százalék volt. A nők átáramlása a szakképzettséget igénylő fizikai munkaterületek, re egyébként országosan sem mutat lényegesen kedvezőbb képet.

Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a munkásosztály 40 százalékát képező nők elenyésző arányt képviselnek a munkásság legképzettebb, leg- öntudatosabb rétegéből, a szak. munkásgárdából.

A szellemi foglalkozású dolgozóknak már 44 százaléka volt nő 1960-ban, Főbb tevékenységi csoportonként azonban nagy a szóródás. A szellemi foglalkozású nők több mint fele számviteli—irodai területen dolgozott, 8 40 százaléknál is több az egészségügyi—oktatási ágazatokban. A műszaki foglalkozású nők aránya nem érte el az 5

százalékot, s az államigazgatási— gazdasági vezetőké mindössze 1,5 százalék volt.

I960 és 1970 között folytató, dott a nők arányeltolódása a szellemi munkaterületeken is: Az - összes szellemi dolgozó nőnek már 63 százalékát számviteli—irodai és az államigazgatási— szakalkalmazotti munkakörökben foglalkoztatták 1970-ben. Az egészségügyi—oktatásban dolgozó nők arányq. közel 30 százalék volt, arányuk azonban az ösz- szes szellemi dolgozó nőhöz mérten csökkent. Valamelyest nőtt a műszaki foglalkozású, valamint az államigazgatás—gazdasági vezető nők aránya, de még így sem érik el együttesen a 10 százalékot.

A megyében foglalkoztatott nők megoszlása fizikai és szellemi munkakörök szerint csak 1970-ben érte el a 10 évvel korábbi 79:21 százalékos országos arányt, ami azonban időközben 67:33 százalékra módosult.

A nőknek a társadalmilag szervezett munkába való beilleszkedése több ellentmondást hozott felszínre. A nők nem tudtak kellő arányban tért hó. dltani a szakmunkás-kategóriában, a szellemi foglalkozásúaknál pedig a műszaki munkakörökben A vezetők többségét kitevő államigazgatási—gazdasági vezetők között pedig mindössze 1/5-re emelkedett a nők aránya.

Felvetődik a kérdés, hogy helyes irányzat-e az egészségügy— oktatás, továbbá a számviteli— irodai területek túlzott elnőiesedése? Azon túlmenően, hogy mindkét területen kicsi a nők vezetővé válásának lehetősége, az ifjúság nevelésében fontos szerepet kellene betöltenie a férfiaknak is.

Több szempontból elgondol, koztató, hogy 1970-ben az ösz- szes aktív kereső nő alig több mint 5 százaléka szakmunkás, mintegy 20 százaléka betanított munkás, illetve önálló és segítő családtag, vagy szellemi dolgozó és több mint egyharmada segédmunkás jellegű fizikai dolgozó volt.

A hatezer főt alig meghaladó szakmunkásnő közel fele az Iparban helyezkedett el, s további egynegyéde a kereskedelemben. A többi ágazat szak- muhljásnő-ellátotíSág^” meglehetősen rossz. A húszezer betaní-“ tott" múnfcásnŐ ÍÖ százalékát az' ipar, s mintegy 10 százalékát a kereskedelem foglalkoztatta 1970-ben.- A mintegy 43 ezer segédmunkás jellegű fizikai dolgozó nő kétharmada a mezőgazdaságban, egyötöde pedig az iparban dolgozott 1970-ben. Az önálló és segítő családtagok 95 százalékát a mezőgazdaság kötötte le. A 25 ezer szellemi dolgozó nő 30 százalékát az egészségügy —oktatás, további '20 százalékát pedig az ipar foglalkoztatta.

A kereső nők népgazdasági ágak és foglalkozási minőség szerinti elhelyezkedése szoros kapcsolatot jelez az iskolai végzettséggel. A nyolc általánosnál kevesebb, valamint a 8 általános iskolai végzettségű nők többnyire betanított- és. segédmunkások, akiknek a zömét az ipar és a mezőgazdaság köti le.

Azokban az ágazatokban, ahol az iskolai végzettség kedvezőbb,

a szellemi dolgozók aránya is a legmagasabb, s az átlagosnál jobb a szakmunkás-ellátottság. Az érettségizettek aránya legjobb a közigazgatásban, a kereskedelemben, továbbá az egészségügy— oktatás területén.

Érdekes következtetések levonására ad lehetőséget a nőknek népgazdasági ágak, foglalkozási minőség és korcsoport szerinti élhelyezkedése. Jóllehet kedvezőtlen, hogy a nők kevésbé tudtak tért hódítani a szakmunkások soraiban, némileg megnyugtatóbb a korcsoportok szerinti összetétel.

A szakmunkásnők közel felét foglalkoztató iparban a 30 év alattiak aránya megközelíti a 80 százalékot, a betanított munkásnők mintegy 70 százalékát lekötő iparban is közel fele a fiatal korcsoportok aránya. Az összes segédmunkás, illetve képesítéshez nem kötött fizikai dolgozó nő kétharmadát foglalkoztató mezőgazdaságban ezzel szemben a 30 év alatti nők aránya alig több mint 20 százalék. Ugyanez az arány az iparban már egy- harmad, ami nem mondható kedvező jelenségnek. Az önálló és segítő családtagok 95 százalékát lekötő mezőgazdaságban a fiatal korosztályok aránya 20 százalék alatt van, míg a 40 év felettieké közel kétharmad volt. A szellemi dolgozó nők majdnem egyharma- dát foglalkoztató egészségügyi— oktatási ágazatban a 30 év alatti nők aránya meghaladja a 40 százalékot.

Az iparban, ahol a szellemi dolgozó nők további egyötöde talál munkalehetőséget, a fiatal korosztályok aránya meghaladja az 50 százalékot.

Az aktív kereső nők korcsoportok szerinti összetételének vizsgálata arra enged következtetni, hogy a fiatal nők — az objektív és szubjektív tényezők sorát mérlegelve — elsősorban a szellemi munkaterületek iránt vonzódnak, ezen belül pedig — megfelelő’ felsőfokú képesítés megszerzése esetén — zömmel az egészségügyi és oktatás iránt.

A leérettségizett fiatal nők túlnyomó többségben á számviteli— irodai munkakörökben helyezkednek el. Azok a fiatal nők pedig, akik csak az általános iskola elvégzéséig jutnak el, döntő hányadban betanított-és segédmun- kásként .'VöSZnék-'téfezt?'‘a' tátsá- dalmi ■ munkamegosztásban, ^eláő-- sorban az iparban. Elgondolkoztató, hogy még a későbbiek során — a nagyobb anyagi megbecsülés ellenére — sem találják a nők elég vonzónak az igényesebb, magasabb szakképzettséget követelő fizikai munkaterületeket. Ebben pedig nagyban vétkes az a tény, hogy az igényes fizikai munkának nincs megfelelő társadalmi elismerése.

Másfelől, a szellemi munkaterületeken belül is több területen nincsenek arányban a jövedelmek a szellemi igénybevétellel. S nem véletlen, hogy a felsőfokú végzettségű nők háromnegyede éppen ott található,, ahol egyúttal a legalacsonyabbak a jövedelmek! A mély társadalmi gyökereken nyugvó közfelfogás alapján a fiatal nők nagy része megelégszik az elegáns, tiszta „irodai” állással, s nem törekszik többre, még akkor sem. ha arra képességei egyébként alkalmassá tennék! Wolfárt Mária a KSH közgazdásza (Folytatjuk.)

Háromszáz személyes üzemi konyha, tanyai bolt a kecskeméti Kossuth Tsz-ben

Tavaly nyár elején nyitotta meg háromszáz személyes üzemi konyháját, éttermét a kecskeméti Kossuth Tsz. A termelőszövetkezet közeli állattenyésztő telepének, vágóhíd jánakt lakatosüzemének dolgozói étkeznek ott. Ezenkívül a szomszédos Aranyhomok Szakszövetkezethez szállítják az előfizetéses ebédet.

A konyha húsellátásáról a Kosuth Tsz vágóhídja gondoskodik. Az szállítja a töltelékárut az üzemi konyhával egy udvaron működő termelőszövetkezeti vegyesboltnak is. A ladánybenei út mentén lakó tsz-tagok, szakszövetkezeti gazdák és hozzátartozóik több kilométeres utat takarítanak meg azzal, hogy a legszükségesebb cikkekért nem kell Kecskemétre vagy Hetényegyhá- zára utazniuk. Ezen a környéken ugyanis más élelmiszerüzlet nincs.

K. A.

• Osikai Sándor a termelőszövetkezeti vegyesbolt vezetője.

# Hamar megtelik a termelőszövetkezet dolgozóival az fizetni étterem, ahol Baracsi Sándor üzletvezető és társai szorgoskodnak minden délben.

Kamcsatka

állatvilága

A Szovjetunió távol-keleti vidékein egyre intenzivebben foglalkoznak a természeti értékek feltárásával. Ilyen célból tanulmányozzák most a tudósok Kamcsatka állat- és növényvilágát és természetesen geológiai adottságait. Megállapították, hogy az óriás félszigeten jelenleg több, mint 200 különböző fajú állati él. Megtalálható itt a coboly, az északi szarvas, a süketfajd, az utóbbi időben pedig meghonosodott a mókus, a vadmacska és a jávorszarvas. A kamcsatkai állatok védettek, számos értékes madárfaj vadászatát például teljesen megtiltották. Külön védelemben részesítik az értékes prémes állatokat, a néhány évvel ezelőtt a félszigetre telepített pézsmapockot és vidranyestet. Á félsziget gazdag faunájának egyik legnépesebb családja: a medvék. Az előzetes felmérés szerint a félszigeten, mintegy kétezer medve él.' Noha a medvék tulajdonképpen ragadozók, a kamcsatkai medvék vegetáriánusok: gyökerekkel, bogyókkal, füvekkel táplálkoznak. Mint képünkön is látható, az emberrel is szívesen barátkoznak.

A geológusok pedig a gejzíreket tanulmányozzák: lehetne-e a gejzírek feltörő forró vizét energiatermelésre felhasználni. Elkészült az első kísérleti erőmű, amely kicsiny ugyan, csupán S ezer kW a kapacitása, de a termelt elektromos áram rendkívül olcsó. A zord klimájú vidék mezőgazdasága számára is előnyösek a gejzírek: melegágyak fűtésére is felhasználják meleg vizüket, s íqg rneptermelifc a környék, zöldségszükségletét, amelyet nagy távolságokról kellene odavinni.

A PETŐFI NÉPE

KRESZ ISKOLÁJA

SZERKESZTI GÉMES GÁBOR

ELŐZÉS (23.)

„(2) Az előzési szándékot — ha az előzés irányváltoztatással jár — irányjelzéssel jelezni kell. (3) Az előzést — általában —balról kell végrehajtani.”

Nem jár irányváltoztatással a párhuzamos közlekedésre - alkalmas úton már folyamatosan végzett előzés, az úttest közepén haladó villamos jobbról előzése és a balra besorolt jármű jobbról előzése irányváltoztatás nélkül A vlsszasorolást is jelezni kell, mert az is irápyváltoztatás még akkor is, ha nincs mögöttes forgalom.

„(4) Csak jobbról szabad előzni a) azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékot Irányjelzéssel jelzi, s beosoroll az úttest felezővonala mellé; b) azt a villamost, amely az úttest közepén — egyirányú forgalmi úton az úttest bal oldalán — levő pályán közlekedik.”

A jobbról történő előzés szabályai tulajdonképpen nem változtak. Ha egy jármű balra behúzódva halad, vagy áll, de irányjelzést nem ad, vagy behú- zódás nélkül csak irányjelzést ad, tisztázatlan forgalmi helyzet jön létre. Ilyenkor az előzés megkísérlése szabálytalan. Az úttest közepén van az a villamossín, amely mellett legalább egy forgalmi sáv van, akár szabad, akár nem. Ha azon járművek várakoznak, a villamost megelőzni balról akkor sem szabad, hanem meg kell várni a jobbról való előzés lehetőségét. Egyirányú forgalmú úton is csak jobbról szabad előzni a középen haladó villamost, az úttest jobb szélén levő villamossínen jobbról előzni ezután is tilos.

„(5) Jobbról Is szabad előzni a figyelmeztető jelzést (villogó sár. ga fényjelzést) használó jármű, vet, ha a vezető meggyőződött arról, hogy ezzel a többi járművet és a gyalogosokat nem veszélyezteti.” (6) Az előzés végrehajtását a sebesség fokozásával, balra húzódással vagy más módon akadályozni nem szabad.” (7) Lakott, területen kíyül nagy méretű, valamint a lassan nalaao jirmű, v.wetőjénefcL ftz úttest szé- lére húzódással és.— a szükséghez képest — lassítással is elő

kell segítenie azt, hogy Járművét ínás jármű megelőzhesse.”

A sebesség fokozásán az addig tartott követési távolság mindenféle. csökkentését kell érteni, tehát a lejtőn a nem fékezést is. A bizalmi elvből következik, hogy nemcsak a gyorsítás tilos ez esetben, hanem a lassítás is kötelező, ha a megelőzött és az előző jármű között a követési tä- volság a biztonságos visszasoro- láshoz szükséges mérték alá csökken. Balra húzódni akadály kikerülése céljából sem szabad, ha a járművet egy másik jármű már előzi. Más módon akadályoz az, aki olyankor kezd irányjelzést adni, amikor a másik jármű már megkezdte az előzést A forgalom gyorsításának biztosítása érdekében alkották meg a 7. bekezdés rendelkezését s a jobb. szélre húzódás kötelezettsége azt jelenti, hogy llyen- . kor csupán a szükséges biztonsági táv tartható az úttest szélétől, Megengedett olykor kívánatos az útpadkára, vagy a lassítósávra történő rövid kihúzódás is. Lassan halad ebben az esetben, az, aki nem halad az útszakaszon a megengedett maximális sebességgel. Ilyen esetben az ilyen járművel — ha a másik a megengedett legnagyobb sebesség határain belül kívánja előzni — szorosan jobbra kell tartani.

„(8) Tilos előzni; a) a kijelölt gyalogátkelőhelyen és közvetlenül a kijelölt gyalogátkelőhely előtt; (b villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt,, ahol az utasok fel- és leszállása áz úttestről. Illetőleg az úttestre történik, e) be nem látható útkanyarulat. ban, Uletőleg bukkanóban — kivéve. ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy záróvonal van felfestve -és az előzés ailMt érintése nélkül végrehajtható; d) vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt, e) útkereszteződésben és közvetlen útkereszteződés előtt, kivéve — ha a forgalmat rendőr, vagy fényjelzőké- szülék Irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának iránybevételével nem Ját ha a járműnek a keresztező útról " mindegyik irányból érkező járművel szemben . elsőbbségé ván/körforgalmú úton, ha a jár. művel csak jobbról szabad előznL

Szakszervezeti

tisztségviselő

A két&zavas cím talán szárazon, kissé hivatalosan hangzik, de akiről írunk, annak ebben a megjelölésben1 az élete összege- ződik. Ugyanakkor keveset is mond az elnevezési, mert belőle nem tűnik ki,. hogy Andrási Kálmánná a mozgalommal „eljegyzett” évtizedek során menynyi és milyen tartalommal telítette mindazokat a munkaköröket, amelyekkel megbízták, s amelyeket ő szívesen vállait.

A BÉK Vállalat szb-titkári szobájában éppen tanácskozás közepette találjuk. Amíg beszélgetünk, közben még hárman kopogtatnak, gondjaikkal, útbaigazításért. Van hát dolga bőven, de az elintézésben segít a hosz. szú évek gyakorlata, s ott van a hivatásához elengedhetetlen tettrekészség, munkabírás is.

. — Fiatalon, mondhatni gyerekfejjel már felelős szakszervezeti posztokra kerültem —így kezd vallani életéről, s az azt betöltő munkáról. — Először a KPVDSZ megyei bizottságának politikai munkatársa voltam, s 1953 óta vagyok függetlenített szakszervezeti tisztségviselő. A Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalatnak éppen 15 éve lettem az szb-titkára.

— Nehéz bonyolult feladat ez az utóbbi, és mégis közeláll a szívemhez. Az események, .tennivalók sűrűjében zajlik, de emberközelben, a szakszervezet és a dolgozók közti kapcsolat állandó jelenlétében.

Az idén ünnepli negyedszázados jubileumát a szakszervezeti társadalombiztosítás. Ennek ís egyik munkása Andrásiné:a KPVDSZ megyei bizottsága szociális bizottságának vezetője, az SZMT társadalombiztosítási bizottságának elnökhelyettese, s egyben vezetője a nyugdíjfellebbezési szakbizottságnak is.

— Kérem, szóljon dióhéjban különböző tisztségei lényegéről a legfőbb tennivalókról.

— Másfél évtizednél régebben látom el a függetlenített szb-tít- kár teendőit. Azóta a szakszervezet erősen megfiatalodott. Új munkatársaink, bár jórészt híjával vannak a mozgalmi tapasztalatoknak, határtalanul lelkesek. És ha én, tinédzser korban sikeresen elsajátítottam a tapasztalatokat, biztos vagyok benne, hogy ők is rövidesen megszerzik majd. A pár napja lezajlott tanfolyamunk, meggyőződésem szerint, jó lendületet adott a továbbiakhoz. Persze, a hatékony elméleti felkészítés próbaköve a későbbi — s remélhetőleg eredményes — gyakorlat lesz majd.

— Az aktivisták közreműködése nélkülözhetetlen. Ezt, mint a szociális bizottság vezetője is mondom. A munkának ebben az ágában az egyik fő cél a következő tervidőszakban az egészségügyi helyzet javítása. Természetesen emellett a „klasz- szikus” tennivalók (üdültetés, segélyezés stb.) sem szorulhatnak háttérbe. Törődnünk kell az egyének egészségügyi kultu. ráltságával, s a munkahelyek higiéniájával.. Mindez azonban csak a szakemberek közreműködésével érhető el. Vezérfonalunk a többi közt az új társadalom- biztosítási törvény, amelynek végrehajtására nagyon „oda kell figyelni”, s a benne rögzítetteket áttenni a gyakorlatba.

— Ami a nyugdíjfellebbezési szakbizottságban betöltött szerepemet illeti, szívügyem ez is, s a dolgozók érdekeit szolgáló igen jelentős munkaterület. Két. hetenként ülésező bizottságunk alkalmanként 20—^-25 ügyet tárgyal, amelyek áz első fokon hozott határozatok ellen kívánnak jogorvoslattal élni. öregségi, rokkantsági, hozzátartozói, tsz- nyugdíjak, baleseti járadékok, kivételes ellátás stb. ügyében döntünk, illetve élünk javaslatokkal a társadalombiztosítási bizottsághoz. Megfontolt és felelősségteljes munka ez, de szerencsére olyan jó munkatársak vannak a héttagú bizottságban segítségemre, mint az építők megyei bizottsága részéről Farkas' Józsefné, vagy Kéri Kálmánná (Vasas), Kovács László (KISZÖV) Kiss Sándor (Tsz-szö- vetség). Élettapasztalatuk, szaktudásuk pótolhatatlan ebben a munkában. ;■ Mindezek mellett a társadalombiztosítási igazgatóság állandó támogatását is élvezzük.

— A jövőre nézve mik a szándékai?

— Oktatni,1 nevelni a szak- szervezeti célok — egyszersmind társadalmunk céljainak — a valóra válásáért. Az aktivisták, ban tovább tudatosítani a felelősséget, a gondjaikra bízottakkal való lelkiismeretes törődést. A dolgozók érdekében még alaposabban ismerkednünk kell a törvényekkel, határozatokkal

. ... A mozgalmi tevékenységet a szakszervezeti életben sem kíséri állandó ünneplés, részvevői nem állnak szüntelen reflektor- fényben. Erre nincs is szükség. 'Néha azonban kell az,. hogy szóljunk azokról, akik időt, fáradságot nem kímélve, munkák kodnak, s életük nagyobbik fe. lét a közösség szolgálatának szentelik. Mint Andrásiné is...

Jóba Tibor