Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-21 / 247. szám
1975. október 21. • PETŐFI NÉPÉ • 5 A megnyitó a megyei könyvhét megnyU tójara térek vissza. Hevek és Jzely megjelölése nélkül, mert 'mindez most lényegtelen. A könyvesboltok, eladói, vezetői, könyvtárosok . és maguk az olvasók a megmondhatói, hogy mennyit hasznainak u. nyu, tétek egyrészt a kereskedelem, másrészt az olvasás ügyének. S egy jó megnyitó bizonnyal sokat ■ jelent. A rendezők az idén is mindent megtettek a siker érdekében, s hogy sokunk szájában mégis keserű íz maradt, az egy szervezési hibának „köszönhető". Már a formaságok sem kedveztek annak, hogy kötetlen légkör alakuljon ki. Az Írót és a költőt elválasztották tőlünk egy magas, széles diszelnökségi asztallal. Ez talán a kisebb baj. De azzal, hogy egy írót is, meg egy költőt is — ráadásul annyira eltérő egyéniségeket — meghívtak, végképp kizárták a bensőséges, őszinte hangú alkotó-befogadó kapcsolat lehetőségét. Hiszen az Író feszengve hallgatta, hogy a költőhöz rögtön két kérdést is intéztek, a költő nem mert vagy nem akart hosszabban válaszolni, talán észrevette, hogy milyen kínos a helyzet. A hallgatóknak is az volt. Gondoláim, hogy sokan megegyezünk abban: az író—olvasó találkozónak ma már nem lehet az a célja, hogy Íme itt egy eleven író, költői Pusziján azért sem hívhatjuk meg őket, hogy jelenlétükkel emeljék a rendezvény színvonalát. Márpedig ez a könyvheti megnyitó ezen a téren nem adott többet. Az okokat a két rendezvényforma szerencsétlen keresztezésében látom. Talán elég lett volna a megnyitó beszéd, azután egy rövid irodalmi műsor. Mindez megvolt, csakhogy közvetlenül utána következett az úgynevezett Író—olvasó találkozó. Legalább egy kis időt hagytak volna, hogy átkapcsoljunk az ünnepélyes megnyitó hangulatának hüllámhosz- száról a közvetlen beszélgetésre. Magyon szép dolog a talál- kozás az irodalom élőképviselőivel, de felemelő és tanulságokkal szolgáló csak akkor lesz, ha lehetőség van az illető szerző művészetének, gondo latvilágának mélyebb megismerésére. S ezt egyáltalán nem segítette elő a „tessék kérdezni az író elv. társról” — felszólítással jellemezhető hangulat, a két meghívott egyidejű jelenléte és kínos várakozása. így nem szabad író— olvasó találkozót rendezni.' Mert' aki erre jött el először, még véletlenül azt hiszi, hogy mind ilyen. Pedig szerencsére nem így van. Egyre többször és többen találják meg az ilyen találkozók jobb formáját, hangvételét. ATem hiszem, hogy szóra Sem ■IV érdemes, apró hibát nagyítottam fel. Megyei rendezvényről, egy igen fontos eseménynek, a könyvhétnek a megnyitásáról van szó. S arról, hogy kimaradt egy lehetőség, amikor újabb híveket lehetett volna toborozni az olvasás, a művelődés társadalmi ügyének. Marosi Térés Orvosok az információ- áradátban Évente mintegy 500 új betegséget fedeznek fel a világon. Ma már jóval több mint 30 ezer az egymástól világosan megkülönböztethető betegségek száma és legkésőbb húsz év múlva a kétszeresére fog emelkedni. Mintegy 200 ezer a tünetek száma, amelyek alapján a betegségek felismerhetők. Se nemcsak a betegségek mennyisége jelent mind nagyobb megterhelést az orvos emlékezőképessége számára, hanem a gyógyszerek nagy tömege is. Napjainkban hozzávetőlegesen 60 ezer különböző orvosság van forgalomban, s ezek mindegyikének más hatásai és mellékhatásai vannak. Az új ismeretek áradata mintegy 14 ezer' szakfolyóirat hasábjain, évente csaknem egymillió (napi átlagban 2700) cikk formájában zúdul az orvosokra. Természetesen ezek száma is növekvőben van. Az orvosoknak — a fenti számok alapján — tizenkét évig napi 13 órát kellene eltöltenie szakcikkek olvasásával, hogy legalább a maga szorosabb szakmai területén pótolja az egyetemi évek óta beállt lemaradást. S ez alatt a tizenkét év alatt megintcsak majdnem kétszeresére szaparodik a tudnivalók tömege. Figyelemre méltó, hogy ebben az ismeretáradatban az általános orvos helyzete a legreménytelenebb, hiszen ő nem szorítkozhat csupán egy bizonyos szakterület figyelemmel kísérésére. Bemutatjuk a 25. Színházat Aligha fordult még elő a magyar színháztörténetben, hogy egy fővárosi színház vidéken tartsa az évad első bemutatóját. A 25. Szííiház viszont szeptember 23-án Rudolftelepen, Borsod megyében játszotta először a Zsugori uram, telhetetlen, fösvény ember címú „víg-játékot”, a’mit Moliére híres Frantzla költő után készített 1792-ben Simái Kristóf kegyes-oskolai pap, annak utána átalakított. Örkény István”. — A hatodik évadját járó színházunknak — mondja Gyurkó László igazgató —, két esztendeje hagyománya, hogy az új idényt tíznapos vidéki turnéval kezdjük. Tavaly előtt Baranyában voltunk, tavaly Bács-Kiskun megye településeit kerestük fel. Az idén Borsodra esett a választásunk. — Hogyan állítják össze egy Ilyen vendégszereplés programját? — A színházi előadások csak egy részét tették ki a turnénak. > Hagyományainkhoz híven a tizenöt borsodi községben rendhagyó irodalmi órákat, önálló esteket — Jobba Gabi, Cseh Tamás és Sándor György műsorát — is tartottunk. Bemutattunk úgynevezett ,,leszálló-műsor”-okat, a rudolítelepl 4-es akna felolvasójából és a kurityánl aknában, és sor került kerekasztal-beszélgeté- sekre, ankétokra is. — Mint mondotta a színháznál már hagyomány — a vidéki turné. Ml ennek a programnak a kultúrpolitikai célja? — Magyarországon általában telt házak előtt játszanak a színházak. Ennek ellenére a felmérések azt bizonyítják, hogy hazánk lakosságának mintegy kilencven százaléka nem rendszeres színházlátogató. Ez érthető is, hiszen a kis települések, tanyák lakóinak, de a peremkerületekben élőnek sem könnyű színházba eljutni. Nincs tehát más megoldás, a színházat kell elvinni hozzájuk. Erre lehetőséget ad, hogy most mór sokfelé vannak az' országban olyan művelődési házak, • Gyurkó László: Kőmíves Kelemenné; Jobba Gabi, Csikós Gábor. (Korniss Péter felvételei.) • Hernádi Gyula — Jancsó Miklós: Vörös zsoltár. • Don Quijote; Jobbá Gabi, a háttérben Jordán Tamás. ahol lehet színházat csinálni. Tavaly harminc előadást tartottunk vidéken, illetve a főváros perem- kerületeiben, az idén is vállalunk ugyanennyit. Az igény ennek legalább háromszorosa, de sajnos többre nem futja erőnkből. Társulatunk tizenhét színészt foglalkoztat. Egyszerűen képtelenek vagyunk többre. Ha reményeink valóra válnak, és a jövő évadot budai Várban ,tudjuk : elkezdeni, akkor kétszerésére n'é^élisSik társulatunk létszáma. Akkor majd többet tudunk vidékre és a peremkerületekbe járni. — Kérem, szóljon bővebben az új színházról. — Európában egyedülálló hajlékunk épül eszendők óa a várban. A hajdani carmelita kolostor épületét már II. József elvette az egyháztól. Színház létesült benne. Játszottak ott egészen századunk 20-as évéig, majd az épület 1944-ben teljesen kiégett. Újjáépítésével színházunknak az egykori templomhajóban egy 300 személyes nézőtere lesz, tágas színpada, s megfelelő kiszolgáló- helyiségei. Az építkezés gyakorlatilag befejeződött, már csak a szerelési munkák vannak hátira. — A jövőből kanyarodjunk vissza a jelenre. Hogyan alakul a színház őszi hónapjainak programja? A berlini ünnepi napok után részt veszünk a wroclawi nemzetközi színházi fesztiválon. Október 21-én és 22-én a Vörös zsol- tár-t mutatjuk be a lengyel nézőknek. Az idei évadban tartjuk Kurt Bartsch német szerző, A has című zenés komédiájának premierjét. Azért nem vállalkozunk ebben az évadban további bemutatókra, mert tavasszal már az őszi idényre készülünk, az új színházban bemutatandó két da- rabunkat próbáljuk. Hogy melyik lesz .ez a két darab, azt egyelőre még ri nem judom megmondani.; Dolgozik színházunk számára Beíeményi Géza, Dobai Péter, Hernádi Gyula, Schwajda György és Spiró Gyöngy. Magam is írok új darabot. — Korábban szót ejtett a társulat bővítéséről. Hogyan gondoskodnak utánpótlásról? — Szeptemberben egy amatőrstúdiót indítottunk. Az óbudai Frankel Leó Művelődési Ház biztosított számunkra helyiséget, így ar stúdió az Óbudai Szakkör nevet kapta. A 300 jelentkezőből 80- at vettünk fel, ezek közül három hónapi intenzív munka után negyven marad meg. övelük három éven át foglalkozik György- falvay Katalin irányításával színházunk valamennyi rendezője és vezető művésze, s ezután a legtehetségesebbek állami vizsgát tehetnek, színészként dolgozhatnak. Közülük is szándékozunk szerződtetni, de természetesen nem ez az egyetlen lehetőség. M. I. NYELVŐR Dürög vagy dürröga fajdkakas? „Dörgés vagy dürgés —- ez itt a kérdés” — mondhatjuk az átalakított Hamlet-monológgaL Mindenki hallotta vagy mondta is a két szó valamelyikét ebben a szólásban: ismeri a dürgést vagy esetleg dörgést. Én is régóta ismerem, de az első változatban (amint látni fogjuk, az a helyesebb). A dörgés az említett szólásban azért gyakoribb, mert a dürgést nagyon nyelvjárásias alaknak érzik. A Magyar Értelmező Kéziszó- tárt föllapozva magyarázatot találunk a szólás eredetére: a dörög ige a villámlás hangját jelenti, de az ágyú mennydörgés- szerű hangját is, és azt is, hogy mély hangú ember mérgesen kiabál. A dörgés nagy erejű, mély döngő hang. Mellette találjuk a szólást: érti, ismeri vagy tudja a dörgést (jártas valahol, jól ismeri valaminek az elintézési módját). Ettől bizony nem lettünk okosabbak. De talán a dürög ige eligazít. A dürög ige „vadásznyelvi szó” jelzéssel azt jelenti, hogy (a fajdkakas) párzási időszakban van, ill. párosodik, ilyenkor szokásos hangját hallatja. A szó meletti jelzés szerint a dörög igével függ össze. A dürgés szónál is megtaláljuk a bizalmas jelzésű szólást: érti a dürgést (jelentése azonos az „érti a dörgést” szóláséval). Az etimológiai szótár szerint a dürög a dörög szóhasadással keletkezett párja fajdkakas, fácán, túzok hangjának jelölésére. Az ige más alakváltozatai is ilyen jelentésűek. Pl.: a fajdkakas dür- get. A dörög szócikk azt is közli, hogy az ige hangutánzó eredetű szócsaládba tartozik. Hangalakja erős, dübörgő hangjelenségeket, emberi, állati, természeti hangokat fejez ki. Hangutánzó jellege miatt rokonságban van a durrog, dorombol, dörömböl, dör- mög, dürög igékkel, sőt távolabbról összefügghet a görög, görget, sőt a zörög, zördül stb. igékkel is. (a hangutánzó szavak változatai a szókincs gazdagságára is rávilágítanak.) Tehát a dörög — dürög kérdésében annyit tudtunk meg, hogy a döröp-nek szóhasadásos alakja a dürög. A dörög régebben feljegyzett szó (1489-ben), a dürög újabb keletű (1860-ban jegyezték fel). A szóhasadásos alakpárok rendszerint azonos jelentésűek, később a régi és az újabban alakult jelentés szétválik. Ebben az esetben még ez nem történt meg teljesen. De még mindent nem mondtunk el a dürgésről. A főnév alapigéje, a dürög a tavasszal egy MTI-jelentésben dürrög alakban szerepelt: „Dürrögnek a túzokok a Kiskunsági Nemzeti Park szikes puszáin”. A jelentést a fővárosi lapok is átvették. A Petőfi Népe egyik szívesen olvasott munkatársa a dürrögést mint egy sokáig mellőzött szót örömmel üdvözölte. De van-e valóban ilyen szavunk? hangzásra a dürrög jobb a dörögnél. Vegyük elő régi szótárainkat! 1882-ben a Czuczor—Fogarasi Szótárba a dürög és a dilrögés került be (a fajdkakas párosodá- sára utalva). Ballagi Mór „teljes” szótára is csak utal a dürgésnél a dörgésre. A szólást is ismeri (jártas valahol vagy valamely dologban). Szinnyel József a Magyar Tájszótárban Debrecenből adatolva említi a tuggya a dür- gés-dorgás szólást (jártas valamely dologban vagy helyen). Nincs dürrögés sehol! A dürrög változatot az etimológiai szótárban a dörög igével rokon hangutánzó szavak között sem találjuk. Ott van a durrog, de magas hangrendű változata nincs. A durrog és a döfög jelentése nagyon eltérő. Lehet, hogy a nyelv fejlődésével a durrog analógiás hatására valamikor majd dürrögnek a fajdkakasok, de egyelőre még csak dürögnek. Kiss István^ Az időjárás és a Föld-naprendszer kapcsolata Az utóbbi néhány évben a Szaharától délre eső területek, valamint India egyes részein egyáL talán nem^pf&iap ‘^íö.^lg , éhfn-, ség is sürgeti, hogy a mesterséges holdak és számítógépek segítségével oldja meg az 'emberiség a hosszútávú időjárfojelzést. A meteorológiai adatok az utóbbi két évtizedben az északi félteke déli szélén a csapadék csökkenését mutatták, ettől a vonaltól kissé feljebb viszont több volt a csapadék. Ügy tűnik, hogy a mérsékelt égöv kissé délre csúszik. A mérések azt is jelzik, hogy — legalább is ebben a században —, a meteorológiai események és a Föld mágneses terének , változásai párhuzamosan futnak. A földmágnesességre viszont hat a Nap mágneses viselkedése. Naptevékenység idején a Napról érkező kozmikus sugárzás közvetlen hatását is megfigyelték. Az Alpok csúcsain pl. kimérhető, hogy ilyenkor a levegő izotóparánya oly módónt változik meg, hogy abból a felsőbb légrétegek lefelé való keveredésére következtethetnek; az Alaszkai-öbölben pedig bizonyos új légáramlatok kialakulása figyelhető meg, A -Nap aktivitása 11 éves periodicitást mutat, és ezt a meteorológiai változások is követik. Sajnos,' azonban ezen az alapon nem lehet hosszútávú időjárásbecslést végezni, mert egy-egy napciklus lefolyása a cikluson belül teljesen egyéni, és a múlt századra visszanyúló adatok szerint nem ismétli önmagát. Még azt sem ismerjük, hogy miért éppen 11 éves a periodicitás. Van olyan nézet, mely szerint a Venus, a Föld, a Merkur, mint legközelebbi bolygók, továbbá a Jupiter, mint a legnagyobb bolygó árapály-jelenségeket idéznek elő a Napban. A számítások szerint a legnagyobb , dagály és a maximális napfolttevékenység ideje egybeesik. A számított árapályhatás viszont megint nagyon kicsiny és nem mágneses jellegű. Mindezek tehát durva közelítések, könnyen lehetséges, hogy részleteiben tévesek, de támpontot adnak a további kutatásokhoz. A gyermek személyisége Azt, a régi görögök által jól ismert igazságot, hogy a „gyermek nem kicsiny felnőtt”, főleg napjaink pedagógiája tartja szem előtt. Lev Tolsztoj, a nagy orosz író megállapítását, amely szerint életének első évében az ember sokkal többet tanul, mint egész későbbi életében — a modern tudomány is megerősítette. Megérinti, hogyan formálódik a gyermek világa, egyben azt is jelenti, hogy megértettük magát az embert. A Szovjetunióban több mint 10 millió az iskoláskor előtti gyermekek számára. Nagy részük (Moszkvában 80 százalékuk) az óvodából kerül az első osztályba. Számos, e korosztály nevelésével kapcsolatos különleges kormányhatározat született az utóbbi években. Létrehozták a többi között az iskoláskor élőtti neveléssel foglalkozó tudományos intézetet, amelynek munkájáról Alekszándr Zaporozsec, ismert gyermekpszichológus, az intézet igazgatója számol be. Hogyan fejlődnek a gyermek szellemi, fizikai, művészi képességei, milyen erkölcsi vonások alakulnák ki benne, milyen lesz környezetéhez való viszonya — mindezt az iskoláskor előtti évek döntik el. Nem a vele született képességek spontán kiteljesedésével, hanem a környezet, a nevelés összhangjának függvényeként. Elvetjük a genetikai fatalizmust: mi a gyermek fejlődésének aktív irányíthatóságából indulunk ki. Intézetünk munkáját aZ ilyen irányú kutatások tanulmányozásának szenteljük. Az iskoláskor előtti nevelési programot az ország számos tudományos intézményében végzett kutatási eredmények alapján dolgozzák ki és tökéletesítik. E szerteágazó munkát, mint vezető intézmény, a mi intézetünk koordinálja. A kutatások során érdekes eredményekre jutottunk. A gyermek életének még legkorábbi időszakában sem passzívan érzékel. A szem, a kéz mozdulataival követi a tárgyat. Testhelyzetének legminimálisabb változtatásával, egy-egy fejmozdulatával. vagy a játék érintésével a körülötte . lévő -világgal ismerkedik. Mindezekből „rakja ösz- sze” azután az érzékelt tárgyak formáját. Filmfelvevő és más berendezések segítségével _ elemezték az iskoláskor előtti gyer• Tudományos eszközök segítségével tanítják a kisgyermeket a környező világ megismerésére. (Fotó: APN —KS.) mekeknek ezeket az ún. „érzékelő”, tájékozódó-kutató cselekvéseit. Kiderült, hogy többségüknél ezek a cselekvések korántsem hibátlanok, és az érzékelt tárgyak végleges alakjai is darabosak, nem eléggé pontosak. Vajon meg lehet-e tanítani a gyerekeket a környezetükben lévő tárgyak tökéletes érzékelésére? Az intézetben végzett kísérleti eredmények azt bizonyítják, hogy igen. Ha szemléltetés és beszéd segítésével megtanítjuk őket arra. hogy érzékszerveikkel gondosan megvizsgálják és tapintsák is a tárgyakat, megismerkedjenek azok tulajdonságaival, akkor a gyerekek nemcsak gyorsabban sajátítják el a konkrét tárgyak ismeretéit de olyan jártasságra is szert tesznek, amelyet azután önállóan is alkalmazni tudnak. Pedagógusaink számos kísérlettel igazolták, hogy az érzékszervi nevelés új rendszere, az érzékelésre nevelés az iskoláskor előtti gyermeknél rendkívül hatásos. Ennek alapján intézetünk új nevelési programot dolgozott ki, amelynek bevezető, sére a közeljövőben a Szovjetunió valamennyi iskoláskor előtti gyermekintézményében sor ke- rüL m
