Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

1975. október 21. • PETŐFI NEPE • 3 Ül VÁLT VALÓRA, MIT TERVEZNEK? A fejlesztésről Szabadszálláson Bedő Ferenctől, a Szabadszál­lási Nagyközségi Tanács elnö- kétől arról érdeklődtünk, hogy — nem egészen három hónappal a befejező év vége előtt — mennyiben látja megvalósított- nak IV. ötéves tervbeli céljai­kat. — A tervidőszak közepére,' 6 millió forint - költséggel, meg­épült a 8 tantermes általános iskola. Saját erőből és saját ki­vitelezésben tavaly kezdődött a 100 személyes óvoda alapozása, s a mintegy öt és fél millió fo­rint felhasználásával tető alá kerülő létesítményt elképzelé­seink szerint, még ez évben ün­nepélyesen megnyitjuk. Az el­avult, régi helyébe 40 idős em­bert fogadó korszerű napközi otthont hoztunk létre. A peda­gógusok számára is épült két szolgálati lakás. — Túl ezeken az eredménye, ken, mit hozott ennyi év alatt a kommunális fejlesztés a község, neki — örvendetes előrelépésről adhatunk számot az úthálózat fejlesztésében a kecskeméti já­rási hivatal útépítő részlegének közreműködésével hét kilomé­terrel növeltük a belterületi út- lózatot. Ugyanennyivel bővült az utóbbi két esztendőben a vízhálózat is. A tanyavilág vil­lanyhálózata pedig 5 kilométer­rel gyarapodott a tervciklusban. — Mi a helyzet a lakásépíté­seket illetően? — Négy* éve kezdődött az OTP-lakásépítés. Ennek kereté­ben összesen 154 kétszintes la­kás készül majd. December 31- ig mintegy 40 került illetve ke. rül ebből tető alá. A lemaradás a ktsz csekély kapacitásával magyarázható. — A tanyavilág gyarapodásá­ról mit mondhatunk? — Az egyik, fejlesztésre kije­lölt külterületi lakótelepen, Ba- lázson törpe vízmű létesült a lakosság áldozatkész közremű­ködésével. így újabb, mintegy 30 lakás'kaphat jó ivóvizet. Elő­reláthatólag az V. ötéves terv első esztendejében az Aranyho­mok Tsz-szel közösen tanyai óvodát is szeretnénk átadni ren­deltetésének. Az építkezés már folyamatban is van. A létesít­mény tőszomszédságában egyéb­ként kultúrterem, s a tsz bri gádirodái is helyt kapnak majd. — Hogyan testesül meg, az el. mondottakban a társadalom összefogása? t ' — Erről szerencsére , bőven van mit mondanunk. Társadal­mi munkával hoztuk helyre és rendeztük be a József Attila- házat. Ugyanígy — részint ta­nácsi segítséggel — ezer négy­zetméter parkterületet hoztunk létre. Részt kértek és vállaltak a tennivalókból a testületek, in­tézmények is. A néphadsereg alakulatai például az iskola és az óvoda építését csaknem 5 és fél millió forinttal támogatták, míg az úthálózat elkészítéséhez nagyjából .ugyanilyen értékű fi­zikai munkával járultak hozzá. A beruházásokban a helybeli tsz-ek — Lenin, Aranyhomok — és, az üzemek, az ÁFÉSZ, a ktsz stb. „téglái is benne van­nak”. — Lépést tart.e a megvalósí­tás az eredeti tervekkel? — Időarányosan általában megfelelő a teljesítés, sőt az óvo­da terven felül épült meg. Mint arról már szóltunk, a lakásépí­tés kellő ütemét objektív okok fékezik, s emellett még a jár­daépítés húzódik el, amit fon. tosabb feladatok miatt kénysze­rültünk hátra sorolni. — Végezetül pár szót az új tervszakasz főbb terveiről. — Hozzávetőleg 6 millió fo­rintból szeretnénk az iskola mellé tornatermet építeni. Ezen­kívül 1978-ban fognánk hozzá egy 10 tantermes iskola építésé­hez. Lényeges előrehaladásra van szükség a már említett jár­daépítésben, s — nem utolsó­sorban anyagi lehetőségeinktől függően — mintegy 7 kilométe­res bővítéssel a községi vízháló­zat teljessé tétele is szándékaink közt szerepel. Igen nagy gond még a szennyvízelvezetés meg. oldatlansága. Kényszerítőén sür­gős feladat ez, a környezetvéde­lem szempontjából is elsőrangú­an fontos, de még igen sok meg­fontolást, az erők célszerű egye­sítését igényli. Feltétlenül nö­velni kellene a szolgálati laká­sok számát is, másképp baj esz a pedagógusellátással. Egyúttal a nagycsaládosok jogos lakás, igényeit is csak így tudnánk ki­elégíteni — fejezte be nyilatko­zatát a tanácselnök. J. T. KÉPERNYŐ Nemcsak múltja, jövője is van Gondolkodásra serkentő műsorok Az egyre tudatosabbá váló műsorszerkesztésből mostanában az is kiviláglik, hogy amolyan „tematikus napokat” terveznék. Ami azt jelenti, hogy egy vagy két fő szempont, fő témakör köré csoportosítják a látnivalói­kat. A héj; végén szemmel lát­hatóan az ismeretterjesztés ka­pott az átlagosnál nagyobb hang­súlyt. A „sumerosok” csődje Bizonyára sokan találkoztak már a képernyőn kívül is olyan személyekkel, akik váltig han­goztatták: mi magyarok az egy­kori híres sumérok leszármazot­tai vagyunk. Nos, ezt a, képte­lenséget utasították el a meg­hívott tudós vendégek A nyelv világa című műsorban. Méghcfc^" zá úgy, hogy nevetségessé váltak a tudománytalan művek szerzői, akik cseppet sem rokonszenves politikai „sandításokkal” igye­keznek zavart szítani külföldről az itthoni volt honfitársaik kö­rében. Ironikus remeklés Ragyogó az iróniája Árkus Jó­zsefnek. A saját szerkesztésében készülő, szellemes ötletekre, fi­nom csattanókra és tréfás meg­lepetésekre épülő Parabola-mű­sorokat úgy vezeti, hogy a ka­rikatúrákkal, bemutatott képek­kel remek összhangban van mindvégig a beszéde. Hangsú­lya, szavainak, mondatainak ár­nyalatai, elhallgatásai és naiv­nak tűhő, de nagyon is tudatos közbeszólásai együttesen az iró. nia remeklései.. A vatikáni szenttéavatás! szertartás és a „maóista” mozzanatok „vélet­len” felcserélése a gondolkodás­ra serkentés egyik különösen ra­gyogó eszköze volt. Oj tantárgy: a látásnevelés alakja. Főleg a háttér volt ha­tásos: a néprajzi, folklorisztikus gazdagság és környezeti esztéti­kum, s a lépten-nyomon élénk- tűnő humanitás. Piroszmani magánya egy oyan közegben jelent meg, mely a hátteret finommá és lággyá a főszereplő egyéni sorsát plasz­tikussá tette. A mondanivalóhoz, a tartalomhoz igazodva a képi fogalmazás következetes volt: szinte valamennyi filmkocka kü­lön életet élhetett volna, mint festői alkotás. Sengelaja film­jének öszegező, a felesleges . részleteket messze elkerülő ké­peiben ott vibrált egyrészt a kü­lönös életű művész egyéni látá­sa, másrészt a táj és nép szin. te valamennyi sajátos vonása, A fent és leírt Rio de Janeiróbatt Giorgio Gáttá ötletes rendezé­sében dokumentumfilmet sugár­zót. a tévé vasárnap délután. Brazília ellentmondásos világa tárult elénk. A lent és fent mű­vészi tablóját kaptuk, hogy az eddigieknél reálisabb képet for­máljunk magunknak a földnek arról a pontjáról, mely mint az egzotikum egyik távoli, varázs­latos tája él legtöbbek tudatá­ban. A látvány, s a hallottak arról győztek meg, hogy az eg­zotikum, a harsány, táncos-éne. kés jókedv, a viharos szenvedé­lyek és a kavargó színek mögött nehéz emberi sorsok vergődnek. Az, hogy közelről láthattuk a milliomos őrgróf birodalmát, az éjszakai luxuslokálok belső vilá­gát, a szédületes iramú élet vibráló jeleit, csak még jobban rádöbbentett bennünket a valós tényekre, a társadalmi igazsá­gokra. És igazságtalanságokra. Gondolkodásra serkentett a film. 0 Lenaratás Belorussziában. A len közel ötezer éves kultúr­növény, már az egyiptomiak is termesztették, nemesítették, vá­logatták. A lenfonálnak sok elő­nyös tulajdonsága van: nein bolyhozódik, sima felületű szö­vetet ad. A lenvászon könnyen vó ' úgy tűnt, hogy a szintetikus szá­lak és az abból készült szövetek megjelenése „halálra ítéli” a len­termesztést és a lenipart, de nem így történt, A legjobb minőségű ponyvák, zsákok, munkaruhák, bútorszövetek stb. ma is lenvá­szonból készülnek, no meg a leg­híresebb lenipari készítmény: a világhódító farmernadrág. A far­mernadrágok első példányait még az egykori marhapásztorok — cowbolyok — szabták lenszö­vetből készült vitorlavászonból, ebből az elnyűhetetlen anyagból. A legjobb minőségű, rendkívül kopásálló farmeranyagok egy ke­vés szintetikus szálat tartalmazó lenszövetek. : évtizé.; den át elhanyagolták a len ne­mesítését, így a nálunk termesz­tett fajta eUcorcsosodott. A leg­utóbbi időben sikerrel jártak a lentermesztés és a lenipar „talp­ra állítása” érdekében tett fára­dozások. A Szovjetunióban a len a hű­vösebb éghajlatú északi vidékek­nek is fontos ipari növénye. A növény jól viseli el a kedvezőt­len éghajlati viszonyokat is és bő termést ad. Varga Mihály 0 Lenfeldolgozó kombinát gépcsarnoka. Ezt írd meg A televízióból már jól ismert szakemberek (Vitányi Iván, Sas Elemér, Kontra György stb.), valamint pedagógusok és isko­lás gyerekek vallottak a legkü­lönfélébb módon egy új tan­tárgyról, amelynek a neve: lá­tásnevelés. A bevált kísérle­tek nyomán tovább szélesítik ennek a nehezen túlbecsülhető, új nevelési formának a szere­pét. A műsorban elhangzott né­hány aforisztikus mondat töké­letesen jellemzi az egyre terjedő kezdeményezést. „Az eszünkkel látunk, és -nem a szemünkkel.” „A látásnak a szava a kép.” „Bi­zonyos dolgokat csak képben le­het felfogni és kifejezni.” „A kép elősegíti az ismeretanyag rögzítését.”' ■' Láthattunk olyan tanórát, amikor a gyerekek a fa útját kí­sérték végig képpel és szóval, s tanúi lehettünk rajzokkal tör­ténő versolvasásnak, s a meg­adott képek alapján elhangzott mesélésnek. Amit a debreceni kisiskolások produkáltak, bizo­nyítottak az új rendszerű neve­lés eredményeivel, az nemcsak 1 lenyűgöző volt, de a legkonzer­vatívabb pedagógusokat, a szü. löket is meggyőzte bizonyára a régi rajztanítás megújításának szükségességéről. Film, folklorisztikus háttérrel Nika Piroszmaiji. festőművész N sorsa megragadott a szombat éj­szakai vetítéskor. Ennek a sokat hányódott alkotónak állított szép emléket Sengelaja rendező, a grúz filmművészet elismert Befordul a sarkon Z., a so­vány technikus, s örülve szeren­csémnek, annak, hogy merev tar­tásáról már' lőtávolságról felis­mertem, sietve eliszkolok előle. Átmegyek az utca túloldalára. Engem ez az ember nem fog többé elcsípni, föltartani, fogad- kozom ingerülten, bár ezen köz­ben feldereng bennem: menekü- " lés helyett talán jobb volna elé­je állni és végérvényesen leszá­molni vele. Tíz év óta nincs tőle nyugtom.. Erről természete­sen jócskán tehetek magam is, a legelején még én biztattam, mivel egy meg nem alkuvó, hi­báink ellen bátran harcoló em­bernek néztem. Belátom és elismerem, téved­tem. Tíz esztendő jócskái} ele­gendő volt ahhoz,’ hogy Z.-t ki­ismerjem, megszállott hibakere­sőnek tekintsem. Neki az ég­világon semmi nem jó, illetőleg mindenben következetesen azt keresi, amire rámondhatja: „fel­háborító”, „abszurdum”, „disz- nóság és „megáll az ember esze”. Nekem meg égnek áll tőle a ha­jam. Ezt Írd meg, követeli, és ha ráhallgatok, apró-cseprő, nem jel­lemző, mondhatom pitiáner sé­relmeket körmölhetek reggeltől estig, szert téve némi kétes hír­névre, de úgy, hogy közben lovat adnék alája és a hozzá hasonlók alá. (Másfél tucat Z.-t ismerek ugyanis a városban.) Nem te­szem, inkább menekülök előle, sajnos menekülök, ahelyett, hogy egyszer kerek-perec meg­mondanám: Szórakoznék a nagy­nénikéjével. Ilyen közléstől ajtón, ban eleddig még eltekintettem. Bizonyos közéleti bátorságra len­ne szükségem, ezzel valamilyen oknál fogva nem rendelkezem, s nyugodtan fogalmazhatok többes számban, mert úgy látom, ezzel a bizonyos közéleti bátorsággal nem rendelkezünk. Gondolom, kényelmesebb az örökké felháborodott Z.-t kike­rülni, mint kioktatni, vagy éppen meggyőzni. Meggyőzni? Ez az ami vele kapcsolatban teljesen elképzelhetetlen. Mindég és min­denben a szándékosságot látja, vélt sérelmei megtorlására egye­dül üdvözítő megoldásnak a le­váltást, a kirúgást, a lenyakazást találja. Ijesztő alak. Ö maga té­vedhet, de más ne tévedjen. „Ezt írd meg”b — harsogta az utcán, dühtől tajtékozva és előadta eb­ben és ebben az üzletben a pénz- 'tárosnő rosszul adott neki vissza, ha nincs résen, ha nem figyel „az aljas perszőna" három fo­rinttal becsapja.” Ez a kereske­delem, kérlek. Így bánnak a ve­vővel, kérlek”! Mondja, mondja teli szájjal, és elvárja, hogy vele háborogjak magam is, érezzem át a helyzet tarthatatlanságát, rohanjunk a tanácshoz, a városhoz, ha ott nem intézkednek, a megyéhez, a miniszterhez, követelni, hogy az aljas perszónát felelősségre von­ják, a boltvezetőt, de még a helyettesét is fegyelmi elé állít­sák, tanulják meg, hogyan nem szabad a vevővel bánni. Figyel, lesi az arcomat, s mi­vel úgy látja, nem mutatok kel­lő érdeklődést, gúnyosan felka­cag: „Szóval, itt tartunk, szabad rablás, a kartársnő szent és sért­hetetlen, én pedig mehetek a ső- hivatalba.” Fél óra múlva csüg­gedten azt ajánlom neki: pana­szát örökítse meg a bolt panasz­könyvében, és vegye számításba, hogy tévedni emberi dolog. Pa­Ipar a szabad időhöz Színek és térhatás - Kapcsolás helyett érintés - KGST-készülék A híradástechnikai ipar jelentős része, szerte a világban, korunk talán leggyorsabban bővülő fogyasztási területét „vette” célba: a szabad idő kihasználásához szükséges eszkö­zök iránti igény kiszolgálását. Az őszi BNV-n is a hazai és a neves külföldi. híradástechnikái cégek sora — a szabad idő kellemes, hasznos eltöltéséhez szükséges kellékek egy részét mutatja be. Zenekari ülés, első sor Milyen újdonságoka tálal .az idén a vásáron ez az iparág? Látni való. hogy a nagy válto­zások ideje, egyelőre véget ért. Az utolsó nagy fordulat a térha­tás megjelenése volt a híradás- technikai készülékeknél: a szte- reofonika. A kvadrofónia ennek továbbfejlesztése. A sztereó tech­nika jsegíségével megközelítően félkörben érkezik a hang a fü­lünkhöz, minha a hangverseny- teremben az első sor közepén ül­nénk. A kvadrófon hatás viszont azt az érzést kelti, mintha benne ülnénk a zenekarban magunk is. A térhatás megjelenéséhez ha­sonló nagy jelentőségű újdonság ma nincs az ágazatban, most a részleteket fejlesztik. A BNV-n itt vannak a világ legnevesebb cégei: Japánból, Nyugat-Európából, Hong-Kong- ból. Már-már technikai virtuózi- tás számba megy egyik-másik termékük: miniatűr, több sebes- séges képmagnó, önműködő ka­zettaváltós magnetofon — ame­lyek már a kényelemben és a szolgáltatásokban való tobzódást jelentik. Kétségtelen, hogy ebben az ágazatban, már az autóiparnál is gyilkosabb a verseny a tőkés világban — s ez a nyugati cé­gek kiállított választékán jól lát­ható. Nem kevés ugyanis a tu­lajdonképpen már felesleges, leg­feljebb egy-két lelkes amatőr ál­tal kihasznált technikai „vív­mány”. esetleg csak a reklámért kitalált ötlet. De azért érdekes látnivaló. — A hazai és a szo­cialista országok iparát a józan, stabil és praktikus technikai színvonal jellemzi: semmi sem kisebb a szükségesnél, semmiben sem tudnak eggyel többet a ké­szülékek annál, mint amennyi a ».-.józan fogyasztónak,kall és így to- "vább. ­Ha nem vagyok otthon... A hazai ipar sztereó újdonsága a BRG MK—42-es kazettás szte­reó magnója. A felvételhez auto­matikus hangerőszabályzóval ren­delkezik, noha egy külön kis „hangkeverőpult” is van benne, azok számára, akik szeretnek „stúdió” munkát is végezni. A beépített miniatűr sztereóerősítő megnövelt dinamikájú hangvisz- szaadást nyújt a sztereóhangfa­lon keresztül. A sztereótechnikában a hazai ipar újdonsága még az EAG CBO—21-es sztereólemezjátszója. Háromsebességes. Elektronikus fordulatszabályozója kiküszöböl mindenféle dübörgést, sercegést, „nyávogást” lejátszás közben. In­dokolt érdeklődésre tarthat szá­mot ugyancsak az EAG kis mé­retű. de nagy teljesítményű sztereóerősítője. Szép formájával, praktikusan elhelyezett vezérlő elemeivel — kapcsolókkal, keve­rőkarokkal. Legkedvezőbb szol­gáltatás, hogy segítségével úgy lehet lemezről magnetofonfelvé­telt készíteni, hogy közben a mű­sor is hallható, tehát átjátszás alatt sem kell unatkozni. Az egyik leggyakorlatiasabb hangtechnikai szerkezet a vásá­ron a BRG TR—10-es telefon­üzenet-rögzítő készüléke magánt emberek és nagyvállalatok szá­mára egyaránt kitűnő eszköz. A telefonhálózathoz egyetlen dugó>. val csatlakoztatható. Csengetésre önműködően üzembe lép: közli a hívóval, hogy a gép van a te­lefonnál, de csak mondja nyu­godtan, mit akar. majd este le­játssza a házigazdának vagy ér­tekezlet után a főnöknek. Ha nincs is otthon az ember, akkor is megkaphatja a számára fontos közlendőket. Az Elektro nie család A hazai kiállítás legtöbb látó gatót vonzó része, az új tévéké­szülékek bemutatója. Az Elektro- nlc család új típusa valóban sok érdekességet nyújt, a pusztán csak érdeklődő látogató számára is. Az Elektronic család új tagja a TA—5204-es készülék. Elegáns doboz, 61 cm-es képátmérő, nagy érzékenység, — ezek a család ed­digi. ismert jó tulajdonságai. Az új. hogy az előre beállított állo­másokat. nem kapcsolással, vagy gombok benyomásával, hanem egyszerű érintéssel választhatja ki. hozhatja képernyőre a néző. Az elektronika sokkal egyszerűb­ben, biztonságosabban, kényel­mesebben látja el a kapcsolási feladatot. Újdonság: a KGST keretében készült magyar—szovjet közös fejlesztésű színes tévé, a Color Star. A Videoton és a moszkvai Rubin televíziógyár -kooperáció­jában. készül. Secam rendszerben dolgozik, fekete-fehér vételre is alkalmas. A vásári bemutató talán leg­szebb darabja az új Mini-Vidi hordozható tv. Magas fokú a tranzisztorizált szerkezete, nagy üzembiztonságot és kitűnő vételt nyújt, hálózatról, akkumulátor­ról egyaránt működtethető. Ez a termék küllemre és a kép minő-' ségét tekintve bármely neves vi­lágcég készülékei között megáll­ja a helyét. Összességében a magyar hír­adástechnikai iparág produktu­mát tekintve a gyártmányok és a technológiák korszerűségük szín­vonalában egyaránt jól' vizsgáz­nak. Érdemes végigjárni e té­makörben is a BNV-t: jó példa­tárat állít bárki elé. ahhoz, mit jelent a magasabb színvonal: áruban, termelésben, kereskede- lenben és — nem utolsósorban — műszaki gondolatban. G. F. naszkönyv? Megtörtént, közli, s tekintetéből kiolvasom: egy világ omlott össze benne, s ne higgyem, hogy rólam nincs meg a véleménye. Rólam, meg az op­portunistákról, a gyáva szájtá­tikról, azokról, akik saját ké­nyelmüket nézve, s féltve a dolgozók érdekében lám, nem mernek kiállni. Ezt ird meg! S előadja, hogy miközben a postán reklamált, a kartársnő örökké az orrát fújta, lenéző mosolyát a zsebkendővel eltakarta, a parkban két kölyök a pázsitot futballpályának hasz­nálta, a borbély a kuncsaftok bosszantására átment a női rész­legbe kávézni, a pincér így, a ben­zinkutas úgy... Higgyék el így ment ez évekig, összetalálkoztunk, és gyakran már ötven lépésről ki­áltotta: Ezt ird meg! Valóság­gal lesben állt, s az utcán min- denrendü-rangú tisztségviselőt leszólított előadni az éppen so­ron levő sérelmeit. Mindig kéznél volt néhány. F.szrevettem továb­bá, hogy hozzám hasonlóan má­sok is riadtan menekülnek előle, ami egyáltalán nem csoda, hiszen amellett, hogy panaszkodik, to­lakodó, lerázhatatlan, meg se fordul a fejében, hogy akit leszó­lít, annak éppen esetleg sietnie kell valahová, s nem biztos, hogy a világon a legfontosabb Z. kartárs panasza. Egyébként Z. nem nevezhető a felismerések emberének, mint­hogy tolakodó rászállásait, s le- vakarhatatlanságát valami olyas­mivel magyarázza, hogy néme­lyik elvtárs túlságosan fönnhord­ja az orrát, nem áll szóba az egyszerű dolgozóval. Valamit mégis neki köszönhetek. Hozzá­segített ahhoz, hogy mindinkább megkülönböztessem a valóban szóra érdemes hibákat. a nem jellemző, a nem általános, az óhatatlanul előforduló tévedések­től, a felháborítót a véletlentől, a jelentéktelent a jelentőstől. öt, magát rég szőrszálhasoga­tónak tartom, s vele szemben nincsenek illúzióim. Nem lángol, s amit meglát, s amit szóvá tesz, észrevesz, annak igazából nincs semmi jelentősége. Annyi az egész, hogy megesik, előfordul. Ezt ird meg! Nem írom meg. Sőt tovább megyek, panaszát végig sem hallgatom. Egymaga több munkát ad a kivizsgálásokkal foglalkozó intézményeknek, hiva­talnoknák, mint tízezer normális san gondolkodó állampolgár. Csupa keserűség az élete, de le­gyen is, megérdemli. Szekulity Péter » c

Next

/
Thumbnails
Contents