Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. október 19. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: Szándékos veszélyhelyzet A jövő növénye A szójabab egyike a legsokoldalúbban felhasználható növényeinknek. Magja 34—42 százalék fehérjét, 16—22 százalék olajai tartalmaz. A növény zölden, szárítva, vagy kukoricával együtt silózva kiváló takarmány. A magokból nyert fehérjét és olajat sokféleképpen hasznosítja az ipar. Számos országban emberi táplálkozásra is nagy mennyiségben használják fel a szóját. A húsz évig tartó céltudatos kutatómunka igyekezett leküzdeni a szója származási helye és hazánkban uralkodó klimatikus viszonyok közötti nehézségeket. Megfelelő fajtákat nemesítettek az Iregszemcsei kutatóintézetben. A szója tehát hazánkban Is meghonosítottunk tekinthető. Megjegyzendő, hogy a háború alatt már kísérleteztek termesztésével. műfűén tavaly loOJ hektáron; az idéin 2300 hektáron termelték a növényt. A terület mintegy 70 százaléka valamelyik iparszerü művelési rend- szernez tartozik. TöDb vetés is lett volna,, de a szója elterjede- set akadályozza a vetómagmány. raiinKO István, a vetómag-ter- meuteto es -értékesítő vailalat megyei központjának igazgatója elmondja, nogy kétszer annyi a vásárlási igény, mint amit nyújtani tudnak jelenleg. Az idén 730 hektárra kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemekkel, és több mint 140 vagon szójára számítanak. A betakarítás befejeződött, az idén jó termést hozott ez az értékes hüvelyes növény. A sza. badszállási Egyesült Lenin Ter- meloszövetkezetoen — amely a megye legnagyobb szójatermesz- tö gazdasaga — tavaly 360, az idén 363 hektáron termesztették. Jövóre több mint 400 nektárt terveznek, tizűcs Sándor, a termelőszövetkezet elnökhelyettese eiegedett az idei terméssel, még nem végleges értékelések sze. rint ezen az őszön több mint 20 mázsát takarítottak be hektáronként. Ez a jó eredmény az öntözésnek is köszönhető. A termés felet vetőmagként — szerződés alapján — a Bólyi Állami Gazdaságnak továbbítják, mint a szojatermesztó gazdaságokat vetőmaggal ellátó üzemnek. A többit a megyei gabonafelvásárló és -feldolgozó vállalatnak szállítják. Egyébként ez a vállalat az idén először vásárol fel szóját. 160 vagon átvételére kötött megállapodást a mezőgazdasági üzemekkel. A termesztés fejlesztése érdekében az elmúlt hónapban a szabadszállási Egyesült Lenin Termelőszövetkezetben, a Bólyi Állami Gazdaság szójatermeszté. si technológiai szolgálatának közreműködésével, a Dunamen- ti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége tapasztalatcserét rendezett. Ezen nemcsak értékes ismertetőket hallottak a résztvevők, hanem megtekinthették a szabadszállási termelőszövetkezet szé- j a vetését, amely már akkor bizonyította a szép termést. Az értékes növényből legtöbbet a ouna menten termeszte- neK. a szövetség körzetében tavaly 91 i hektáron, az idén már 1516 hektáron vetették. Az elmúlt esztendő kedvezőtlen időjárása nem kedvetlenítette el a gazdaságokat. Tavaly csak 13,2 mazsa volt az átlagtermés, az idén ennél jóval magasabb. A tapasztalatok ismételten bebizonyították, hogy a szója tér-' melegének minőén vonatkozásban jövője van. A mezőgazdasági üzemek rendelkeznek a művelés teljes gépesítéséhez szükséges berendezésekkel. A kukorica géprendszere ugyanis a szójára is alkalmas. Lényeges szempont az is, hogy ennek az értékes növénynek a betakarítása megelőzi a kukoricáét hasonlóképpen a vetése is. Így jól beilleszthető az üzemi termelésbe. Nem utolsó szempont az sem hogy jó búza-elóvetemény. Javítja^ a talajt, szeptemberben befejeződik a betakarítás és marad még idő megfelelő búza- vetoágy készítésére is. A Központi Bizottság decemberi határozata az ésszerű takarékosságra ösztönzi a mezőgaz. dasági üzemeket is. Elérkeztünk oda, hogy a szója gazdaságosan termesztnetó. Ma, sünikor az egész világon egyre drágul az ipari fehérje, szinte felbecsülhe- tetleh jelentősége' van a termesztés fejlesztésének. A Dunamenti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetségének szakemberei Számításokat végeztek. A szövetkezetek jelenlegi állatállományát figyelembe véve mintegy 1900 vagon ipari, fehérjére lenne szükség. Tizenötezer hektár tér. mőterület. kellene ahhoz, hogy az említett mennyiséget szójá. ból előállítsák. A Duna-mellék akalmas e j fontos növény termesztésére. El lehetne érni azt, hogy a . körzet állatállományának fehérjeszükségletét helyileg megtermeljék. Céljaink eléréséhez azonban először a vetőmagtermesztést kell fejleszteni. Bízunk abban, hogy a következő években erre nagyobb mértékben kerül sor. Az előrejelzések ezt mutatják. K. & A közlekedési balesetek elkövetői túlnyomó többségben gondatlanul járnak el, amikor egy, vagy több közlekedési szabályt megszegve könnyelműen abban bíznak, hogy nem történik baleset, elmarad a személyi sérülés, a járművek megrongálódása. Egészen kis számban azonban előfordulnak olyan esetek, amikor az elkövető szándéka kifejezetten arra irányul, hogy veszélyhelyzetet teremtsen, vagy éppen balesetet okozzon. Az elmúlt időben két ilyen ügyben hozott ítéletet a bíróság. Ezeket az ügyekét kívánjuk most ismertetni olvasóinkkal. Még a nyár folyamán, július 29-én Nagy Béla kiskunmajsai lakos a nagyközség belterületén rendszám nélküli Zsigulival vett részt a közúti forgalomban. Útközben rendőrökkel találkozott, akik arra gyanakodtak, hogy lopott kocsiról van szó, s vezetőjét igazoltatni akarták. Nagy Béla ezt észrevette és menekülésre szánta el magát, 100—110 kilométeres óránkénti sebességgel száguldott végig Kiskunmajsán. Az egyik kijelölt gyalogátkelőhelynél, ahol 8—10 gyalogos elsőbbsége tudatában át akart haladni az úttesten, a személyautó valósággal „szétlökte” őket, pontosabban kénytelenek voltak visz- szaugrani a járdára a gázolás elkerülése érekében. A másik kereszteződésbe úgy hajlott be Nagy Béla — változatlan sebességgel —, hogy az „Elsőbbségadás köte. lező!" jelzőtáblát figyelmen kívül hagyta, s mindössze néhány centiméterrel haladt el a védett útvonalon haladó motorkerékpáros előtt. Ezután az úgynevezett Malomsoron igyekezett egérutat nyerni a rendőrség elől, de ez nem sikerült, mert a sorompó éppen le volt zárva. Itt természetesen megállt, majd hirtelen hátramenetbe kapcsolva a kocsit szándékosan nekihajtott a mögötte levő rend. őrségi autónak. Személyi sérülés nem történt, de a rendőrkocsiban — a társadalmi tulajdonban —, 12 ezer forint körüli kár keletkezett. Nagy Béla végül is kocsistól együtt az árokba borult, s a rendőrök élfogták. A felelőtlen gépkocsivezető mindhárom helyen szándékosan közvetlen veszélyhelyzetet teremtett. a sorompónál hivatásuk gyakorlásában eljáró személyek sérelmére. A bíróság ezért Nagy Bélát tíz hónapi törtönre ítélte, s négy évre Valamennyi jármű ' vezetésétől eltiltotta. Súlyosbító tényezőként vette figyelembe a bíróság a többszörös és szándékos veszélyhelyzet előidézését és az alapvető közlekedési szabályok megsértését. A másik eset Kecskeméten kezdődött, annak határában folytatódott, majd szintén a bíróságon ért véget. Ugyancsak a nyár folyamán Kovács László 20 éves kecskeméti lakos barátjával és két nőismerősével az Aranyhomok bárjában szórakozott éjszaka. Hajnal felé a két lány nem a vádlott gépkocsijába, hanem az ugyancsak ott szórakozó két olasz állampolgár kocsijába ült be. Kovács László bosszút akart állni, ezért üldözőbe vette az olaszö- kat, akiket az 54-es úton, a várostól 5—6 kilométerre ért utói. Ekkor mintegy nyolcvan kilométeres sebességgel megelőzte az olaszokat, majd járművével hirtelen eléjük vágódott, akadályoz, va ezzel a másik járművet a haladásban. Kovács ' László ezt az üldözési módszert mintegy 10—12 kilométeren át alkalmazta összesen 25—30 alkalommal és végig 75— 80 kilométeres sebességgel. Volt olyan eset, aipikor a két autó között mindössze néhány centiméter volt a távolság. A „játék” végül is úgy végződött, hagy az olaszok gépkocsija az árokba fordult. Két ’ személy orvosi ellátást igénylő, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, további másik kettő sérelmére pedig veszélyhelyzetet idézett elő Kovács László. A bíróság ebben az ügyben nyolc hónapi börtönt szabott ki az elkövetőre, akit további két évre valamennyi járműkategóriára kiterjedően eltiltott a vezetéstől.’ A büntetés kiszabásánál a bíróság súlyosbító tényezőként vette figyelembe, hogy a közvetlen veszélyhelyzeten túl személyi sérülés is történt. A gépjármű jellegénél- fogva úgynevezett veszélyes üzem, baleset a legnagyobb elővigyázatosság mellett is történhet. Éppen ezért nem tűnhető, hogy egyesek oly módon vezessék r> járművet, amellyel szándékos vsszélyhely- zetet, vagy éppen balesetet akarnak okozni. Ebben van az ilyen bűncselekmények fokozott veszélyessége, s az ilyen elkövetőkkel szemben indokolt a példamutató büntetés kiszabása. Dr. Tasnádi Elek megyei közlekedési ügyész „Mintaszállás” - becsületből Családi ház nem lehetne tisztább, békésebb 1 A munkából érkező férfiak lehúzzák a csizmát, a piszkos ruhát, íürödnek, átöltöznek. Utána előveszik a Könyvet, újságokat böngésznek, leveleket írnak, rexeznek, tévét néznek. A patyolattiszta konyha felől ínycsiklandó illatok, szállnak. Serceg a zsír a lábasokban, készül a gyomorpárti, önkéntes szakácsok mindennapi melegvacsorája: lecsó, tarhonyáskrumpll, lebbencsleves. Pirított hagymával, szalonnával. — Hát így élnénk — mutat szét csendes önérzettel Szigó Sándor kőműves, szocialista brigádvezető. Nyitja az ajtót, a szoba, ahol hatodmagával lakik rendes, barátságos, az ágyak katonásan megvetve, mintás plédekkel letakarva, a PVC-padló ragyog, az asztalon kancsóban víz, tiszta poharak, elmosott hamutartó. Mindez azért' érdemel említést, mert egyik-másik munkás- szálláson merőben más látvány fogadja a váratlan látogatót. Vol- • tam olyan helyen is, ahol kis híján fejentaláltak egy sörösüveggel. Széles ívben repült ki az egyik ablakon. Láttam tövestől kitépett mosdókagylókat, hasznavehetetlenné rongált vízcsapokat és rémült gondnokot, akit bicskával kergettek a felbőszült lakók, mert szóvá merte tenni a rendetlenséget. Vendéglátóm megértőén bólogat Tudna mesélni ő is, sokat, régóta eszi a bejárók, ha nem is keserű, de fűszertelen kenyerét, hiszen a legegyszerűbb étel is jobb, ha azt családi körben fogyasztják. Szigó Sándor 16 éve jött el Kecelről Budapestre. A Betonútépítő Vállalat megbecsült törzsgárdájához tartozik, egyike a legkiválóbb szakembereknek. Miután a vállalat munkaterülete az egész ország, egyszer úgy jött -ki a lépés, hogv két hétig Kalocsán dolgozott. Esténként a saját fedele alatt, a saját ágyában aludt. — Ilyen szerencsés véletlen nem is adódott több — mosolyog maga elé —, de hát vállaltuk az állandó távollétet, és idővel meg lehet szokni ezt is. — Miért jött el hazulról? — Először éppen az vonzott, hogy sokat lehet utazni, később meg a kereset tartott vissza. Sokat dolgozunk, de megvan a látszatja is. A pénz pedig kell, különösen mióta belevágtunk a házépítésbe. Még nincs befejezve, a gyerek most érettségizett, szóval van helye annak, amit megkeresünk a feleségemmel. — Mennyit költ sajátmagára hetenként? — Heti 300 forintot az útiköltséggel együtt. Ebben benne van mondjuk napi egy korsó sör és a dohány. A többi pénz hazamegy. Bállá István, a vállalat Kamaraerdei úti munkásszállásának gondnoka közbeszól: — Arról miért nem beszélsz, hogv a könyveknek sem tudsz ellentállni? — Van ugyanis egy saját könyvterjesztőnk, itt a szálláson — fordul felém —, és egyik legjobb vásárlója a Szigó Sanyi. — A szobatársak nem zavarják? Hagyják olvasni? — Rendes, komoly ember mind. Nálunk nincs divatban a hangoskodás, veszekedés, rendetlenkedés. Az újakkal előfordul, ők még nem ismerik a „házirendet”, le- génykednek, de nerti sokáig. Aki többszöri figyelmeztetés után sem viselkedik tisztességesen, az mehet a központi munkásszállodába, ahol nem 15. hanem 125 forintot fizet havonta. Az esti beszélgetés szétkunko- rod^' szálaiból lassan összeáll, kirajzolódik a háttér. Megtudom, hogv ez, a Budaörsi repülőtér szomszédságában berendezett • Csendes esti Időtöltés... szállás, afféle „kísérleti telep”, a vállalat szociális ellátási főépítésvezetősége azzal a céllal hozta létre, hogy bebizonyítsa: kevés pénzből is lehet barátságos környezetet teremteni, ha az ügyet a lakók is felkarolják. Jói mondta Bállá Pista, a gondnok: „Ha a munkahely csak ad, de azzal már nem törődik, hogy a költséges juttatást meg is becsüljék az emberek, akkor lapáttal lehet kiszórni a százezreket.” A „mintaszálló” nem abban mintaszerű, hogy nagy költi séggel építették, sőt. Az épület igénytelen, régen raktárnak használták. Bútorzata is egyszerű, s bár semmi sem hiányzik, ami a kényelemhez szükséges: — olaj- kályhák, villanyrezsók, hűtőszekrény. tévé, klubszoba játékasztalokkal —, a díszítés, a Csinosítás öntevékenyen, „házilag” készült. A vendég elé táruló kép minden szónál meggyőzőbben árulkodik arról, hogy akik itt laknak, úgy becsülik a társadalmi tulajdont, mint a sajátjukat. Megint Szigó Sándort vallatom, hogyan sikerült ezt elérni? — Eleinte . nem volt könnyű. Az útépítés nehéz munka, nem lehet megválogatni az embereket. A munkát még csak meg lehet követelni tőlük, de a szabad idejükben nem lehet bírni velük. Isznak, törik-zúzzák a munkás- szállás drága berendezését, ha valaki rájuk szól, arra hivatkoznak. hogv már szó-akozni. pihenni sem hagyják a dolgozót? — Valóban fárasztó, hogy rendberakják, megbecsülik a környezetüket? — Tíz perc munkát jelent, vagy még annyit sem. Mert ha egyszer már minden rendes, akkor sokkal könnyebb a rendre vigyázni. Es mégis más érzés, hazajönni egy kellemes környezetbe, ami nekünk, bejáróknak végül is a második otthonunk. — Lakott már ilyen mintaszerűen szervezett, valósággal családos hangulatú szálláson? — Hát ilyen még nem volt. Tudomásom szerint nincs is hozzá hasonló, pedig elkelne... Két dolog szükséges hozzá. Az egyik, hogy a szállásokat üze-; meltető vállalatok ne érjék be azzal, hogy ők gondoskodtak megfelelő épületről, a többi nem az ő dolguk. Maguktól nem változnak meg az emberek. Es itt lép be a másik fontos tényező, azoknak a dolgozóknak a kiválasztása. ' akik jó ^példájukkal, ha kell eréllyél hatnak a társaikra. Húzzák maguk után a többieket. Itt is az történt. A szállás törzslakóit, a vállalat legrégibb, legjobb dolgozóiból válogatták. Olyanokból, mint Szigó Sándor. És bebizonyosodott, hogy lehet, másként is élni. Csak akarni kell. Aki pedig nem akarja, attól megkövetelni. ' Lehet, hogy ez eleinte sokaknak nem tetszik majd, mégis érdemes megpróbálni... Vadas Zsuzsa Foto; KotróczA István A PETŐFI NEPE ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR ELŐZÉS (22.) „(1.) Előzni abban az esetben szabad, ha a) az előzés céljából Igénybe venni kbránt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy — figyelemmel az / előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre a— az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja; b) az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg; c) az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett; d) az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani; e) a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé. annak zavarása nélkül vissza tud térni.” Az előzés öt feltétele csak módosult. de nem változott. Nem előzés az álló jármű, a hajtott, vezetett, vagy lovagolt állat, az álló vagy menő gyalogos, melletti elhaladás. Nem előzés, ha azonos irányban haladó másik jár-' mű nem azonos úttesten halad (úttest melletti kerékpárúton, haladó kerékpár). Nem előzés, ha az autópálya gyorsító sávján haladó jármű gyorsabb, mint az autópályán folyamatosan haladó jármű. Az előzés szabályai érvényeik azonban arra a műveletre, amikor két. azonos irányban haladó jármű, között valamilyen akadály van. Erre utal az 1. ábra, amikoris az A jármű előzésben van. Az előzés a) pontja az azonos irányban, egy forgalmi sávval rendelkező úttestre vonatkozik, a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesteknél ezt — mint már korábban közöltük — más szabályok helyettesítik. A szembejövő forgalmat szolgáló forgalmi sávnak olyan 'távolságban kell szabadnak lennie, amekkora távolság az előzés biztonságos befejezéséhez szükséges. Értelemszerűen ez feltételezi a szabad kilátást. A szembejövő forgalom zavarásán, a fékezésre vagy él- kanyarodásra kényszerítést kell érteni, a szemben szabálytalanul, gyorsan közlekedőt sem szabad zavarni, éppenúgy, mint az út-' testén haladó gyalogost sem. Ha két jármű egymással szemben közlekedik, s az egyik akadályt kénytelen kikerülni, míg a másik előzni készül, a kikerülésre készülő járműé az elsőbbség. Ha két szembejövő jármű egyaránt előzni készül, az hajtja végre elsőként a műveletet, aki előbb tudja elkezdeni, de kétségeseset-' ben tisztázatlan forgalmi helyzet keletkezik, s ezért mindkettőnek le kell mondani az előzésről. A 4. ábra. A b) és a c) pont - kölcsönösen kiegészítik egymást, .sőt együtt alkalmazandók. Az elöl haladó nem kezdhet előzésbe, irányjelzést sem adhat, ha a mö- . göttes az előzést már megkezdte, vagyis kihúzódott a bal oldalra. —, párhuzamos '• III közlekedésre alkalmas, úton a' belső forgalmi sávba —. s olyan távolságra van, hogy az előzés . megkezdését veszélyeztetné. Amennyiben az • előzésben még nem kezdett jármű előtt ugyanazon a forgalmi. sávon haladó másik jármű irányjelzésé- sel jelezni kezdi előzési szándékát, a mögöttes jármű előzésébe nem kezdhet, köteles megmaradni a forgalmi sávban. Járműsorban történő haladásnál a sorban egymás mögött haladó járművek közül egyik sem kezdhet előzésbe hk a sort már egy másik jármű előzni kezdte és olyan távolságban van, hogy a járműsorból kilépés veszélyeztetheti. A 2.' ábrán a B jármű nem kezdhet előzésbe, amíg azt az A jármű be nem fejezi. A 3. ábrán a B jármű nem kezdhet előzésbe, szándékát nem is jelezheti, amíg az A jármű az előzést be nem fejezi. A 4. ábrán a B jármű szabályosan előz egyszerre több járművet, s az A jármű előzésbe nem kezdhet, iránvjelzést nem adhat, amíg a B jármű el» nem haladt. Az oldaltávolság nagysága a gépjárművek jellegétől és sebességétől függ. Gépjárműveknél egymás között általában egy méter, kerékpáros megelőzésnél na- gvoSb let,t a biztonságos oldal- távolság. A visszatéréssel kapcsolatosan szeretnénk megemelíteni, hogy nem szabálytalan még párhuzamos közlekedésre alkalmas úttestnél sem több jármű egyszerre történő megelőzése, ha a járműoszlop eleje az előzés megkezdésének helyétől látható és annak eléréséig a szembejövő forgalom zavarása kizárt. Zavaráson itt is a fékezésre kényszerítés értendő. Szabálytalan viszont, an. aki visszasoroláskor lassít, mert utána rögtön jobbra elkanyarodik. Több fény az utakon A7. első autók még voltaképpen motorral fölszerelt lovas kocsik voltak, alakjuk, de még a lámpájuk is megegyezett a lovas kocsikéval: gyertya, vagy karbidégő lángja pislá. költ bennük. Napjaink legkorszerűbb fényszórói már halogéngázas izzók erős fényét vetítik az úttestre, nagy haladási sebesség mellett is biztonságosabbá téve a közlekedést. Némelyik autógyár egészen különleges fényszóróelhelyezési megoldással rukkol ki, amint az a Ferrari—385—GTB/4-es sportkocsiról készült felvételen is látható. A gépkocsi fényszóróit az „áramvonal” mögé rejtették, és előtétként egy olyan átlátszó lemezt helyeztek el. ami nem törhet el a felpattanó kövektől (nagy sebességű száguldásnál ugyanis ez. végzetes lehet). Egyes gépkocsitípusok fényszóróit ma már törlőberendezéssel is ellátják a felcsapódó sár időnkénti eltávolítására. Újabban a fényszóróval kapcsolatban álló fotocellás érzékelőt is felszerelnek némely gépkocsin, ami a szembejövő autó fényére automatikusan „tompított”-ra kapcsolja a saját lámpákat. i: I V ■\
