Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-02 / 231. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1911. október 2.

A hőstressz és a tejhozam

Az állattenyésztés fejlődésével, a korszerű telepék építésével együtt szükségessé vált az állategészségügyi

szolgálat színvonaljának eme- Beszélgetés az állategészségügyi szolgálatról

lése is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta az ezzel kapcsolatos megyei tapasztalatokat. Elismerését fejezte ki az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai szolgálat megyei szervezetének munkájáról.

A megyei állomás 1967. október 1-én alakult meg. Központja csaknem 15 millió forint költséggel 1972 tavaszán épült fel. Helyet kapott benne a központi laboratórium és az állatkórház.

Dr. Kovács Gyula igazgató főállatorvossal, az intézmény tevékenységéről beszélgettünk.

— Baján, Bácsalmáson és Kecskeméten van állatkórházunk. A központ laboratóriumokon kívül öt területi laboratórium is működik, és ellátunk szakorvosi szolgálatot is. A megyében 208 állatorvos dolgozik. Fejlődik az üzemi állatorvosi szolgálat. Ez utóbbi az állami gazdaságokban több, mint két évtizedes múltra tekint vissza. Az itt dolgozó állatorvosok száma jelenleg huszonnyolc, a termelőszövetkezetekben piádig huszonegyen tevékenykednek. Indokolt a létszámfejlesztés, hiszen a tenyésztés korszerűsödése egyre inkább ezt kívánja.

— A gümőkór-mentesítés megyénkben kezdettől fogva jóval az országos szint alatt állt. A megyei tanács 1078. december 31-ig határozta meg a mentesítés befejezését. Milyen eredményeket értek el eddig?

— Valóban, ez az egyik legfontosabb tennivaló a szarvasmarha-tenyésztésben. Az üzemekkel egyetértésben elkészítettük a gümőkór-mentesítés ötéves tervét. A* javulás érzékeltetése céljából szükségesnek tartom megjegyezni, hogy 1971. december 31-én a nagyüzemi tehénállomány mindössze 53,6 százaléka volt gü- mőkór-mentes. Az összehangolt munka eredményeképpen ez év Június 30-án a nagyüzemi és a

háztáji állomány 84,3 százaléka már negatív.

— A fertőző állatbetegségek jóformán teljesen megszűntek vagy ritkán lépnek fel. Számos tapasztalat bizonyítja ugyanakkor, hogy a nem megfelelő tartási, takarmányozási viszonyok miatt jelentős az elhullás.

— A statisztika azt bizonyltja, hogy átalában a fertőző megbetegedések miatt jóval kevesebb állat hullik el, mint a rossz tartás következtében. Több éves ösz- szesítéselnk szerint az összes elpusztult állomány egyharmada esett áldozatul fertőző és ételmérmegbetegedésnek, kétharmada a rossz tartásnak, takarmányozásnak.

«A szarvasmarha például rendkívül érzékeny a hőmérsékletre. Túlságosan meleg istállóban, az úgynevezett hőstressz következtében számottevően csökkenhet a téjhozam. A tapasztalatok szerint az évente 2500—3000 litert adó teheneknél az átlaghőmérsékletnek 10—15 Celsius között kell mozogni, 3000—6000 litert termelő állománynál 5—12 Celsius-fok lehet az istálló átlaghőmérséklete. Tíz százalékkal csökkenhet a tejhozam akkor is, ha nem megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű vizet kap a jószág.

Sajnos, a mezőgazdasági nagyüzemek egy részében elhanyagol- , r’öY? ják az optimális tartási feltételek megteremtését.

— Az állomás látja el az állati eredetű élelmiszerekkel foglalkozó intézmények higiéniai felügye- letét is. Milyen tapasztalatokról számolhatunk be?

— Ez a szolgalat a fogyasztók egészségvédelmet és az ételmér-'

gezések megelőzését segíti. Tavaly például 67 esetben zároltunk nyers ÍUstöltkolbászt, mivel ételmérgező baktériumok jelenlétét mutattuk ki.

A központi laboratóriumban 1973-ban csaknem 176 ezer vizsgálatot végeztünk, tavaly pedig a vizsgálatok száma meghaladta a 240 ezret. A területi élelmiszerhigiéniai laboratóriumok az elmúlt esztendőben csaknem 54 ezer mintát ellenőriztek. Tijbb, mint 5800 esetben jeleztük a veszélyt.

— Az állatorvosok egy része nemcsak a szakterületén tevékenykedik, hanem közéleti és társadalmi munkát is végez. Van-e valamilyen összesítése erA PETŐFI NÉPE

^%KRESZ ISKOLÁJA

\SZERKESZTI GÉMES GÁBOR

VASÚTI ÁTJÁRÓT BIZTOSÍTÓ JELZÖBEREND1

wot act w.

K 7.

1. ábra

A meggyógyult Jószágot az állatkórház mentőautóján szállítják haza.

— Negyvenegy tanácstag van köztük, kilencen a végrehajtó bizottságnak is tagjai, ezenkívül három községi társadalmi elnök- helyettes is tevékenykedik az állatorvosok között. Örömmel vesz- szük közéleti munkájukat, hiszen ez egyúttal a szakma tekintélyének növekedését is igazolja.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a megyei állategészségügyi szolgálat az utóbbi esztendőkben jelentősen fejlődött. Korszerű műszaki-technikai bázis, jól felszerelt laboratórium, állatkórház jött létre. A járványos állatbetegségek nem gátolták a dinamikusan fejlődő termelést. Szerényebb mértékbén ugyan, de az állathigiéniai viszonyok is javultak. Még mindig sok tennivaló van azonban, mert indokolt lenne csökkenteni a személyi (forgalmat, illetve jobban ellenőrizni az állategészségügyi feltételek betartását. Csak így leltét még kisebbre csökkenteni a járványos megbetegedéseket.

k, a

A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó, és a teljes sorompó. A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi: egyébként a készülék villogó fehér fényt ad. (1. ábra). A fénysorompóval kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi folyamatos zöld fényt felváltó Villogó fehér fény is csak azt jelenti, hogy a fénysorompó üzemképes állapotban van. A vasúti átjárót járművei megközelíteni csak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel szabad. A vasúti átjárón fo- fokozott óvatossággal és késedelem nélkül kell áthaladni. >

A félsorompó és a teljes sorompó sorompórűdján piros fényvisszaverő, . illetőleg piros fényt adó lámpa van.

A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha az — egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott —fénysorompó piros fényjelzést ad, a fél, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban, vagy lezárt állapotban van ; á teljes sorompó kiegészítő berendezése hang-, vagy fényjelzést ad. A korábban említett berendezések, üzemzavarát jelzi ha: a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; a fénysorompó fényjelzése és a sorompórudak állása tartósan ellentétes értelmű jelzést ad; a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

Ü

ü

w

4. ábra

5. ábra

V TÁ rí;való i i:rf.mik)i.

A nagymama halála

Hová tartozott a KaribLegutóbb egy ulyan bűncselekményről írtunk, amelynek elkövetője totálisan alkoholista volt, a régen betöltötte az ötvenedik életévét. A mostani megrázó bűntett vádlottja, illetye tnár elítéltje még a tizenhetedik évét sem lépte túl, amikor a bíróság előtt többek között a következőképpen nyilatkozott: „Én rendszeresen. szoktam szeszes italt fogyasztani, s emiatt az anyámék és a nagymamám is folyton macerál- tak...”

Az illető nevét nem írjuk ki, noha megérdemelné, s egyébként sem tiltja semmiféle jogszabály nz fk. elkövető nevének kiírását, csupán a szokásjog, az a remény állítja meg az újságíró kezét, hogy talán még rendes ember válik belőle, hiszen olyan fiatal. Adjuk meg neki a javulás lehetőségét azzal, hogy nem „hurcoljuk" meg a nevét. Jelen esetben azonban nem a tettes miatt, hanem anyja, becsületesen, szorgalmasan dolgozó testvérei, rokonai miatt nem fedjük fel kilátót.

Talán elegendő annyi, hogy Kecskeméten lakik a fiatalkorú fiú, aki kedvenc unokája volt a 74 éves nagymamának. Az idős, egyedül lakó asszony talán éppen ezért dorgálta időnként, ha Ittasan látta unokáját. Mondta neki, hogy kisfiam, milyen em- ben lesz így belőled? Csavargóvá, mások nevetíég'j tárgyává válsz, rajtad gúnyolódnak. Minek az az ital, árt az egészségednek is... A gyerek ezt mace- rálásnak vette, éppen úgy, mint azt, ha bátyja igen szigorúan lépett fel romlásnak indult öccse megmentéséért. Ettől a bátyjától, akitől nem egy csattanóé pofont kapott az fk. félt Is. De az édesanyját például egyszer megverte, hajánál fogva húzta, mert az —- Italozása miatt — mace- rálta.

Sajnos azonban a család nem volt egységes a fröccsök megítélésénél. Amíg bátyja és édesanyja, valamint a nagymama korholta, tiltotta, szép szavakkal, s ha ez nem használt pofonokkal igyekeztek jó útra terelni a fiút, addig nővére és sógora borral, fröccsel kínálta. Így volt ez a múlt év november negyedikén délután is'. Fk. elment meglátogatni nővérét.. Az rögtön' bort, szódát tett elé. Megivott az öcsiké 4—5 kisfröccsöt, majd hazafelé indult. Nővére megkérte, hogy nézzen be az autóscsárdába, mert biztosan ott van a sógora, s küldje haza.

A sógort valóban ott találta, s ennek örömére további 4—5 nagyfrőccsöt eresztett le a torkán — a sógor számlájára. Mivél már alaposan meglátszott rajta a szesz, nem mert hazamenni — félt a bátyjától és az anyjától — inkább visszakanyarodott a nővérhez, mert ott nem szóltak neki semmit „Szerették.”

Lefeküdtek, de még alig volt éjfél, amikor az fk. felébredt, s szólt nővérének, hogy nagyon rosszat álmodott: „Azt álmodtam, hogy valaki bántja,..szúrkálja a nagymamát w £ i

.Ugyani bolondokat >beszélsz. Feküdj le és aludj — hangzott a válasz, de a fiú felöltözött és elindult a másfél kilométerre lakó nagymamához. A zörgetésre ajtót nyitott az idős asszony, s meglepődve látta ott unokáját. Látta, hogy van oenne nyomás, s úgy gondolta: valahol ivott- és nem mer hazamenni. Behívta a fiút, s közben „macerálta” ittassága miatt, szemrehányást tett neki. A fiatalkorú nem érezte magát ittasnak, s ezért úgy vélte, nincs oka a nagymamának a szidalmazásra. Arra kérte az idős asszonyt, hogy hozzon neki befőttet. El is Indult, de pár lépést megtéve az unoka utána ugrott és a karjánál megragadva visz- szarántotta. Az öregasszony a földre zuhant — pontosabban a betonra — de eszméletét nem vesztette el attól, hogy fejét belevágta a konyha betonjába. Megdöbbent, amikor kedvenc unokája rátérdelt, komótosan elővette a bicskáját és szúrkálni kezdte. A nyak táján hat szúrás érte.a 74 éves asszonyt, aki néhány másodperc alatt elvérzett, meghalt.

Az unoka — akit munkahelyén úgy „becézik”, hogy a kis részeges, és aki nyolcéves kora óta dohányzik — behúzta az ajtót, felzörgette a szomszédot és zokogva elmondta, hogy valaki megölte a nagymamát.

— Eredj a rendőrségre és jelentsd az esetett — kapta onnan a tanácsot. De ő nem a rendőrségre ment, hanem a nővérhez és leadta a mesét: valaki valóban megölte a nagymamát. Onnan értesítették a rendőröket, s rövidesen kiderült, hogy ez a valaki nem' más, mint a kedvenc unoka. Tettét ő is beismerte.

A tárgyaláson az orvosszakértő úgy nyilatkozott, hogy a hat szúrás közül öt halálos volt és a nagymamát semmiképpen sem lehetett volna megmenteni. Megállapították az orvosok azt is, hogy a tettes nem rendelkezik túlzott szellemi képességekkel. Az Iskola hat osztályát végezte el csupán, de az utolsó kettőt ismételnie kellett. Amikor 1973 tavaszán kimaradt az iskolából, alkalmi munkásnak szegődött és inni kezdett... Űgv . gondolta, hogy ezáltal már valóban felnőttnek tekintik, pedig csak kis 'részegesnek titulálták.

A megyei bírósáe a fiatalkorú elkövetőt nvolc évi szabadság- vesztésre ítélte, s további öt évre eltiltotta a közügvekben való részvételtől. Az ítélet jogerős és fk. már meg h kezdte büntetésének letöltését. a fiatalkorúak börtönében. 0. S.

A Szovjetunió „Kurcsatov akadémikus” nevű kutatóhajójának tudományos kollektívája által végzett vizsgálatok eredményei Igazolták a geológusoknak azt a feltételezését, hogy a Karib-tenger öt-hét évmillióval ezelőtt nem az Atlanti-, hanem a Csendes-óceán része, annak egyik öble volt. A hipotézis Igazolásának nemgsak elméleti,’ hanem gyakorlati jelentősége is van, különösen az ásványi kincsek lelőhelyeinek , felkutatásában.

A bizonyítás során abból indultak ki a kutatók, hogy a Csendes-óceáni állatvilág képviselőit valahol meg kell találniuk a mai Karlb-tengérben. Végül' is a Cay- man-árok kilenc kilométeres víz. mélységéből sikerült felszínre hozniuk azokat a 12—16 cm hoszszú halacskákat, amelyek egyébként csupán a Csendes-óceán trópusi vizeiben fordulnak elő. A karib-tengerl halak alkalmazkodtak a nagy vízmélységhez, nem használt szemeik elkorcsosultak, fejükön erősen kifejlődtek az áramlást érzékelő szervek, bőrük megíehéredett. A ,, Cayman-árok mélyéről több, a - csendes-óceáni fajokhoz tartozó rákféléséget is ki halásztak.

A Cayman-árok akváriumhoz hasonlítható, amelyben évmilliókon át megrekedt a Csendes-óceán egy „darabkája”. Mindez annak köszönhető, hogy a Karib- tenger nagy vízmélységei fölött sajátos fedél-szerepét töltik be a passzá tár amiások áltál odaterelt meleg víztömegek.

A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor az áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát — piros- fehér színű — sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó la működik. (2. ábra).

A teljes ae* rompó a vasúti jármű köae- ledésekor és

áthaladásának ideje alatt az qtat, illetőleg az úttestet teljes, szélességben — piros-fehér színű sorompórúddal — lezárja. (3;‘ ábra) A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely a sorompó lezárásának megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi. A sorompó lezárásának megkezdését, - valamint záródását és zárva tartását (a teljes felnyitásig) két egymás mellett, levő felváltva villogó piros fénynyel jelzi.

3. ábra

A gyalogosforgalom Irányítására szolgáló fényjelző készülékek. Ezek alapvetően nem változtak. A gyalogosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék két (felül álló gyalogost ábrázoló piros, alul haladó gyalogost ábrázoló zöld fényű) lámpából áll (4—5. ábra) és sorrendbéli folyamatos zöld, villogó zöld, majd piros fényeljzést ad. A folyamatos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos aZ úttesten .-áthaladhat. A villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartam végét jelzi: a gyalogos az úttestre-nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb befejezni. A piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a gyalogos az úttestre nem léphet. Ahol a gyalogosforgalom irányítására külön fényjelző készüléket nem helyeztek el, ott a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzései — értelemszerűen —, irányadók a gyalogosokra is.

A jelzőőr jelzései: a Jelzőőr jelzőtárcsával, Illetőleg piros fényű lámpa feltartásával ' adott jelzésére meg kell állni.

Szakadásig?

Középpontban az ember, érte van minden, társadalmunk emberközpontú társadalom. Mindig mondom: a szocialista rend, maga az intézményes humanizmus, mivel a törődés, a gondoskodás, a létezés valamennyi helyzetére kiterjed, s bár még nem mindig és mindenben tökéletes, de szándékában átfogó, hiánytalan és teljes. Gondoljunk a szigorú munkavédelmi előírásokra, a gyermekgondozási segélyre, az ország valamennyi lakosára kiterjesztett orvosi gyógyellátásra. Felesleges folytatni, elvégre tudjuk, ismerjük, benne vagyunk.

Ezen a térfélen különösebb ke. resnivalóip, nincs. De a másik oldalon ahol Tóth Mihály 48 vagy 58 éves tehenész alig bír kiegyenesedni, sziszegve tapogatja derekát, ahol Száll Mátyás ta- karmányos reggel nehezen bír lábraállni, szóval, a másik oldalon tüzet látok. Emberek égnek benne, önként vállalt makacs elszántsággal, s talán még nem késő megóvni őket az elham- vadástól.

Ezen a nyáron újból megfordultam néhány községben, olyan helyeken,. ahol utoljára öt-hat évvel ezéíőtt jártam. Ismerősökkel találkozva, „ezer éve nem láttalak” felkiáltásokkal örvendeztünk egymásnak és belenyug- vó, „te sem fiatalodtál” megállapítással tértünk napirendre • fölött, hogy múlnak az évek. Katona János gépkocsivezető, Tóth Zslgmond traktoros, elővette belső zsebéből a levéltárcát, s fényképet mutatott restellkedő büszkeséggel: az unokák.

Barátaimnak beszámoltam életem folyásáról, ők viszont megmutatták gyarapodásuk tárgyi bizohyítékait: a lakásukat, a berendezést, a fürdőszobát és a bekeretezett szakmunkás-bizonyítványt. örül az ember szíve, hát hogyne. Jómódban élnek, de valamennyien: megromlott egészségű, beteg emberek. Dolgoztak sza. kadáslg, nem kímélték magukat, tíz évre elegendő egyéni tervüket három-négy esztendő alatt teljesítették, s félő, hogy nem sokáig fogják élvezni javaikat. Hozzáteszem, a fürdőszoba kivételével nem is nagyon élvezik. Nem jut erre idő. A tévé mellet elalusznak, a fizetett szabadságot arra használják fel, hogy szénát kaszáljanak a háztáji jószágnak, megcsinálják végre 9 vaskerítést vagy visszaadják azt a segítséget, amit ők kaptak a nagy hajrában, amikor az új házat falazták és három vasárnapon! tető -alá hozták.

Ide kívánkozik: ezek az emberek keményen helytállnak a termelőszövetkezetben is. Az ilyen típus nem tud lazsálni. Rájuk nem érvényes, hogy a. munkahelyen pihenik ki magúkat. Mese. A mezőgazdaságban, az Iparban, a jószág körül, a gyári szalag mellett; a növényvédő, szabász, a tehenész, a cipőgyári

munkás, a traktoros nem pihenhet.

Eddig a falusi ismerőseimről, barátaimról beszéltem, s hogy jobban behatároljam a témát: mondandóm szinte kizárólag a negyven-ötyen évesekre vonatko. zik. De úgy látom, a városokban aem különb a helyzet. Nagy a csábítás, a környezet gyakorolta nyomás, elismerem. A kőműves, a villanyszerelő, a szobafestő nem tart'szabad szombatot, pihenőnapot, sőt, még a napi munkaidő után is maszekol, mivel nem tud ellenállni az ezrekre rúgó havi mellékesnek. Itt nem egyedi esetekről van szó. Sajnos nem.

De hova jutunk? Két év, három év, öt év, és a négyven-ötven év közötti emberek tömegével, akar- va-akaratlanul kiállnak a sorból. Agyonhajtották magukat, megrokkantak. Legnagyobb hiba, hogy titkolják, tagadják, összeszorított fogakkal tűrik nyavalyájukat, ilyenformán a munkahelyi veze. tőket és magát a társadalmat váratlanul éri majd a mai cselek-, vőképes derékhad tömeges megrokkanása.

Valójában otthon, a falumban döbbentem rá, a magam korabeliek kilencven százaléka a megerőltető munka betege, ám kifelé elhallgatják, titkolják.

Márton derűs, jókedélyű ember, tréfálkozik, mosolyog kifelé, tartja magát, makkegészségesnek látszik. A közelmúltban vasárnap a délutánt náluk töltöttem. Felesége sírva panaszkodott.

— Mit gondolsz, jóra vezet az, amit ez az ember csinál?

— Iszik?

— Nem vigyáz magára. Hiába könyörgök, nem’ és nem.. Hazudik. Minket is becsap, saját magát is becsapja. A feketekávé tartja benne a lelket. Szabad égy embernek reggel meginni, fél liter erős feketekávét? O megissza. Hát most még bírja. De meddig?

Márton, a családdal tavaly fejezte’ be a házépítést. Hatalmas, háromszobás, sátortetős épület de van rendezve, kényelmes, de mi az ára? És a meghökkentő fordulat: Márton emeletráépítéssel foglalkozik. Kizárólag otthon tudják róla, hogy éjjel fáj mindene, amikor már nem bírja tovább, kibújik az ágyból és órákon át fel, álá sétál, egtfik szobából ki, a másikba be. Miért nem megy orvoshoz? Azért nem megy, mert fél, hogy lelepleződik; az orvos eltiltja a munkától és ha nem dolgozik, ha nem hajt, füstbe megy az emeletráépítés. Egyébként, ha a termelőszövetkezet el. ’ nőkének, párttitkárának megmondanám, hogy Márton öt éven belül a rokkantsági nyugdíjasok sorába kerül, kinevetnének.

Néhány termelőszövetkezetben megkérdeztem a Vezetőktől: a fizetett szabadságokat mire fordít^ - ják a gazdák? Néha kirándulás vagy ez az, de főleg otthoni munkával — volt a válasz.

Igazából pontos felmérés nincs, nem készül. Magánügynek tekintjük, hogy ki, mit csinál pihenőjében. A munkahely a maga lehetőségeivel csak' kismértékben képes jó irányba befolyásolni. Nem tudom mit tehetünk,' hiszen a harangkoni gatás nagyon kevés.

Sz. P.

¥