Petőfi Népe, 1975. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-02 / 231. szám
1975. október 2. • PETŐFI KEPE • * Nőpolitika- egyre több nő közreműködésével A Hazafias Népfront V. kongresszusa óta másodszor tűzte napirendjére a nőpolitika! munkát az elmúlt héten a megyei elnök- • aég. Pankovits Józsefnénák, a megyei nőbizottság titkárának előterjesztéséből figyelemre méltó változásokról értesültünk. Például 1 Jóllehet, 1971 óta nőbizottságaink szárpa csökkent, ezzel semmi esetre sem következett be visszaesés a nőpolitikái tevékenységben. Ha találkozunk is még ellentmondásokkal, hiányosságok, kai a megye gazdasági, politikai, kulturális fejlődése következtében alapvetően javult a nők helyzete. Mélyült a közgondolkodás, általában erősödött a nőpolitikái érvényesítése melletti kiállás, csökkent a közömbösség, kevesebb a szélsőséges és maradi megnyilvánulás. Intézkedéseink eredményeként viszonylag gyorsabb az előrehaladás a nők gazdasági, szociális helyzetének javítása terén. A munkaképes korú nők 67 százaléka munkaviszonyban áll. A munkában becsülettel helytállnak, mind többen vesznek részt a szocialistabrigád-mozgaiomban. Igenléssel fogadják a párt politikáját. Aktivitásukat élénkítette az utóbbi évek pezsgő belpolitikai élete — békekongresszus, népfront- és pártkongresszus —, s egyre többen kerülnek be különböző társadalmi és politikai szervek -vezető testületéibe. Nem mondható ez el a gazdasági vezetésre. A népfront vezető testületéiben is 10 százalékkal nagyobb az arányuk,, mint az előző ciklusban, örvendetesen szembetűnő közéleti érdeklődésük növekedése, ugyanakkor szerepvállalásuk készsége a tanyai világban; az itteni csoportoknál 26 százalékkal magasabb részvételük aránya a vezetésben. Közéleti tevékenységük azonban nem szűkül le a népfront vezető testületéire. Egyre több a lehetőség más területeken is, ahol szintén példás felelőséggel vállalnak munkát. Az 1974-ben megválasztott lakó- és utcabizottságokban — hat városunkban 533 ilyen van — 3456 taggal, s közülük 1487 nő, tehát 43 százalékos az arányuk. Nagyon fontos társadalompolitikai munka alakítói a nők a szülői! munkaközösségekben — az iskola, és a család együttműködésének szorgalmazásával. Szemléletváltozásra mutat, hogy a különböző munkabizottságokban, mint amilyen a művelődéspolitikai, környezetvédel. mi,> gazdaságpolitikai, béke és barátsági, ugyancsak ott vannak a nők. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában pedig, mondhatni, ők viszik a'prímet; a kecskeméti járásban például 60—70 százalékos részvételi aránnyal. Testhezálló a nőbizottságok tevékenységi körében a nevelő, összefogó munka, amit a megye 62 szakkörében és 24 klubjában folytatnak 1525 résztvevővel, illetve 690 taggal. Színes program biztosítja összejöveteleik sikerét. A szakkör profiljába vágó — s ez érthetően, tájjelleget is hordoz — szakmai előadások mellett irodalomtörténeti, egészség- ügyi, pedagógiai ismeretterjesztésben is van részük, színházat, mozit látogatnak, országjáró kirándulásokon bővítik tájékozottságukat. Hét „Nők Akadémiája” működik a megyében, s külön elismerés illeti ennek nívójáért Kecskemét városi nőbizottságát. A kalocsait kivéve jól töltik be szerepüket a nőklubok is. Megtalálják sajátos feladatukat. Baján, Kiskunfélegyházán elsősorban a nyugdíjas nőkkel, Kiskunhalason a háziasszonyokkal foglalkoznak. Emellett eleven igény él a tagságban, hogy általános tájékozottságban is lépést tartsanak az idővel. A családjogi és nyugdíjtörvényen kívül város- és községpolltikai kérdésekkel is foglalkoznak s nagy érdeklődéssel hallgatják a helység vezetőinek tájékoztatásait. S általában is — sok más területen tapasztalható a nők politikai — benne a nemzetközi — kérdések iránti érdeklődésének fokozódása. A népfrontbizottságok előadássorozatain például részvételük aránya jóval meghaladja a férfiakét. A szolidaritási, béke-barátsági rendezvények sikerének imponáló mértékben nők az élesztői. A barátságvonatok utasai között méltán nagy a számuk, s külön öröm, hogy a termelésben és társadalmi munkában élenjáró nőket mind többször jutalmazzák ilyen utazásokkal. Sorolhatnánk még a tényeket, s a lehetőségeket annak igazolására, hogy a nők társadalmi, közélet szereplése mennyi frissességet hoz közéletünkbe. S minél inkább elfoglalják ebben az őket megillető helyeket annál több hasznát látja egész társadalmunk. T. I. ISr Közúthálózat Bács-Kiskun megyében Magyarországon az áru- és sze4 mélyszállítás az elmúlt másfél évtized alatt többszörösére emelkedett. Az ország földrajzi fekvése, a fokozódó külkereskedelmi kapcsolatok, a megélénkülő idegenforgalom indokolja a nagymértékű növekedést' Ezért fontos követelmény, hogy közlekedésünket ne csak a többi népgazdasági ághoz képest fejlesszük arányosan, hanem a szomszédos államok, sőt azon túl a többi ország közlekedésével is összhangban. 1958 után kezdődött Az ország tranzitforgalmában — központi > elhelyezkedése folytán — komoly szerepe van Bács- Kiskun megyének. Jelenlegi közlekedési hálózata jórészt már a felszabadulás előtt kialakult, de minősége, kiépítettsége messze elmaradt a követelményektől. Részben a közúthálózat rendkívüli elhanyagoltsága, részben a személy- és teherszállító gépjárművek alacsony száma miatt a közúti közlekedés ekkor még nem volt számottevő; a forgalom legnagyobb részét vasúton bonyo-' lították lie. Nagyarányú fejlesztés 1958 után kezdődött, amely egyrészt mennyiségi, főképpen azonban minőségi változást eredményezett. Így 1970-re sikerült elérni a 2188 kilométernyi állami úthálózat 91,5 százalékos kiépítettségét. Elsősorban a keskeny, gyenge minőségű és alacsony teherbírású makadám utakat korszerűsítették, megfelelő portalanított felülettel láttak el. A megye teljes úthálózatának legnagyobb része — több, mint 10 ezer kilométer — már 1950- ben tanácsi kezelésbe került. Minőségük, használhatóságuk az állami útakétól messze elmarad. A szűkös anyagi lehetőségek mellett hogy a tanácsi utak zöme (74 százaléka) külterületeken húzódott. Ezen a területen is az ötvenes évek végétől tapasztalható az útépítések és korszerűsítések gyorsulása. Ennek ellenére 1970- re a 20 évvel korábbi 1,7-ről még mindig csak 4,8 százalékra nőtt a szilárd burkolatú utak aránya. Űtsűrűség—járműsűrűség A KPM felügyeletéhez tartozó úthálózat 1974. év végén 2231 kilométer hosszúságot ért el. Közúti közlekedésünk gerincét a megye észak—keleti részét átszelő, mintegy 70 kilométernyi E 5- ös nemzetközi főútvonal alkotja. jép*-/ ■a£E ^ jjL. :: ffiyjy | j£9É| Bács-Kiskun az~ Óráiág ösSztéfü- letének 9 százalékán a legnagyobb kiterjedésű megye. Állami úthálózata nincs arányban területével: az ország közútjainak alig 7,5 százaléka halad a megyén keresztül. Ennek megfelelően az útsűrűség jelenleg is jóval kisebb az országos vidéki átlagnál. 1970-ben minden 100 négyzetkilométer területre 26,1 kilométer közútszakasz jutott, 1974-ben 26,7 kilométer. Qrszágosan 32 kilométer körüli az útsűrűség. Ugyanakkor a járműsűrűség évek óta Bács-Kiskunban a legnagyobb: 1973-ban minden 10 000 lakosra 1088 közúti gépjármű jutott, míg országosan 871. A közutak állapota, minősége nem éri el az országos színvonalat. 1970 óta is csak mérsékelt javulásról beszélhetünk. A pormentes utak aránya a 4 évvel ezelőtti 91,5 százalékáról 1974 végére 92,1 százalékra emelkedett, azaz még jelenleg is közel 8 százalék a kiépítetlen földút. Országosan ez az arány 3,5 százalék. A megye- közúthálózatának legnagyobb része a tanácsok (felügyeletéhez tartozik, ami 1974 végén 8062 kilométer volt. A tanácsi utak túlnyomó része — több, mint háromnegyede — a községek, 22 százaléka pedig a 6 város területén húzódik. Városokban kedvezőbb A tanácsi úthálózat minősége nemcsak a korszerű szállítási igények, hanem az állami utak műszaki színvonala mögött is messze elmarad. 1970-ben több mint 95 százalék volt a kiépítetlen földutak aránya, de 4 évvel később is meghaladja a 93 százalékot. A községek területén magasabb (96 százalékos) ez a hányad, a városokban valamivel kedvezőbb a helyzet. A burkolattal ellátott utak hossza minimális: 543 kilométer.- A burkolat minősége alapján vizsgálva a tanácsi utakat megállapítható, hogy a korszerű, szilárd felületű utak részaránya 1970-ben alig haladta meg az egy százalékot, de 1973—1974. években sem volt egészen 2 százalék. A megye állami úthálózatában ugyaúez 43, illetve 47 százalékos, sőt országosan 70 százalék körüli. A megye nagy kiterjedésű külterületein a korszerű jó minőségű utat mindössze 6 kilométer körüli beton és 2,8 kilométernyi aszfaltborítású út jelenti. Az utak használhatóságának — a burkolat mellett — fontos tényezője a szélesség is, hiszen ez határoz‘ vVr ixííéi 'sé&KJ vösS „ ii9S9V7i9SZ za meg a nyomvonalak számát, tehát az áteresztőképességet. Tanácsi úthálózatunk e tekintetben is erősen elmarad a szükségestől: a községek területén 5, a városokban 5,8 méter az átlagos útszé- lesség. A megye teljes közúthálózatának megközelítően 6 százaléka (639 kilométer) a hat város belterületén halad keresztül.. Közülük természetesen a megyeszékhely útellátottsága a legkedvezőbb: a városi utak csaknem egyharmada itt található. Baja, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas részesedése 15—százalék körüli, és legrövidebb (52 kilométer) belterületi útszakasszal Kiskőrös rendelkezik. Az elmúlt 4 .év alatt legdinamikusabban (44 százalékkal) Kecskemét belterületi útvonala fejlődött, amit nemcsak a köz- igazgatási szerepkör hanem a forgalom sűrűsége és terhelése is indokol. Az M 5-ös autópálya 1973 novemberében országgyűlési nyilatkozat ismertette a közlekedésjavítás országos célkitűzéseit: „A közutak területén egyik fő feladatunknak tartjuk a több ország közlekedési kapcsolatát megjavító útvonalak, hozzátartozó berendezések létesítését és fejlesztését. Ezek közé tartozik a meglevő útvonalnál rövidebb, illetve gyorsabb összeköttetést jelentő tranzit útvonalak kiépítése. A kormány ennek elősegítésére határozatot hozott,- amely az V. ötéves tervben minimálisan 150, maximális programként 250 kilométer hosszúságú autópálya építését írja elő”. Ennek keretében valósul meg a Bács megyét átszelő M 5-ös autópálya. A kormány közlekedés- politikai koncepciójára épül a megye távlati közútfejlesztési előirányzata is, amelyben szerepel többek között: — á közúthálózat és tömegközlekedés általános fejlesztése; a tanyai út- és közlekedési viszonyok javítása; a szükséges fenntartási piunkák szervezettebbé tétele; a baleseti gócok felszámolása; az alsóbbrendű utak szélesítése, pályaszerkezetek megerősítése aszfaltburkolattal. A helyi közúti közlekedés fejlődése, a gyorsuló urbanizáció fokozottabb útfenntartást is igényel. Mindezeken kívül fejleszteni kell az üzemanyagtöltő állomásokat, a gépkocsi karbantartást és javítást, utaskiszolgáló létesítményeket. Agó Erzsébet a KSH közgazdásza Igényesebb vezetést! Továbbtanuló tanácsiak Fizikai dolgozókat is vár az apparátus A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. személyzeti osztálya a megyei párt és a tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott intézkedési terv alapján szervezi az apparátus dolgozóinak továbbképzését. Igen fontos és lényeges követelmény, hogy a tanácsi szervek mindegyikénél politikailag és szakmailag egyaránt jól képzett tisztviselők lássák el a feladatokat. A fejlődést jól érzékelteti néhány számadót az idei oktatásról. A tanácsakadémia veszprémi oktatási intézetének nappali tagozatán Bács-Kiskun megyéből húsz másodéves — köztük tizenhat tanácsigazgatási gyakornok — folytatja tanulmányait. A budapesti tanácsakadémia levelező tagozatán megyénkből tizenöten fejezik be a stúdiumokat a jövő év februárjában. Az akadémia kecskeméti kihelyezett tagozatát hatvennégy első- és harmincöt másodéves hall. gató látogatja. Szembetűnő a tanulmányaikat kezdők örvendetesen nagy száma, ami az érdeklődést tükrözi, továbbá azt, hogy a közeljövőben remélhetően főiskolai rangra emelkedő intézmény keretei közt a lakosság, az állampolgárok érdekében, s az elhivatottság tudatában igyekeznek mind többen bővíteni ismereteiket. Az említett' három tagozat hallgatóinak összes létszáma (134) egyébként nagyjából a tízszerese annak, mint ahányan egy évtizede a megyében tanácsakadémiai tanulmányokat folytattak. Hatékonyán szolgálja a' káder- utánpótlást az a mószer, amely szerint a tanács az egyetemek és főiskolák megfelelő szakain tanulókkal pályázati felhívás alapján szerződést köt. Tanulmányaik során a fiatalok így tanács ösztöndíjat élveznek, s ennek fejében kötelezik magukat arra, hogy oklevelük megszerzését követően a tanácsi apparátusban dolgoznak majd. A munkás-paraszt fiataloknak a tanácsi munkába való bevonása érdekében — kísérleti jelleggel — most van folyamatban a Bács-Kiskun megyei tanácsnál az új ösztöndíj-rendszer ki- dolgpzása. Ennek, keretében meg- ’feáelóeft'^’támoga'tíákt1 'ír-'fcözéLeti érdeklődésű,"a vezetésre alkalmas fizikai dolgozókat, hogy vonzó- \ dósukat a tanácsi munka iránt felkeltsék. Képzésükről gondoskodnak, s közülük a legalkalmasabbakat bevonják a vezetésbe. J. T. • A megváltozott körülmények szervezettebb, fegyelmezettebb munkát igényelnek mindenekelőtt a gazdasági életben, de a politikai, a társadalmi, az állami élet valamennyi területén is. Ez megnöveli a vezetők feladatait, a velük szemben támasztott követelményeket. Nagyon sok múlik most azon, képesek-e a különböző .vezető tisztségek betöltői a körülmények megkövetelte színvonalon irányítani a munkát. S nem kevésbé fontos, hogy igénylik-e ezt tőlük a párt- szervezetek, törekednek-e növelni bennük az igényességet, munkájuk értékelésekor szem előtt tartják-e a mai helyzet követelményeit. Á pártszervezeteknek mindenekelőtt tisztázniuk kell, hogy milyen követelményeket támasz- szanak, milyen mércét alkalmazzanak, hogy munkájuk eredményes és hatékony legyen. Más szóval: miféle vezetői tulajdonságok létét igényeljék fokozottabban, az irányítási mód mely elemei mellett szánjanak síkra erőteljesebben, illetve milyen szemlélet és gyakorlat ellen küzdjenek még határozottabban? Ha módosultak a feltételeik és a körülmények, az bizonyos fokig módosítja a vezetéssel, a vezetőkkel szemben támasztott igényeket is. Ezt azonban semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mintha valamiféle gyökeresen új követelményekről lenne szó. Az elbírálás, az értékelés alapja jelenleg sem más, mint ami megfogalmazódott a párt Központi Bizottságának 1973 novemberi káderpolitikai határozatában, a XI. kongresszus azt megerősítő állásfoglalásában. A jelenlegi helyzetben különösen fontos a káderpolitikai határozatnak az a megállapítása, hogy vezető munkakörökben olyan személyek dolgozhatnak, akik értik és ismerik a párt, a kormány politikáját, s az irányításuk alá tartozó területen gondoskodnak annak megvalósulásáról. Hasonlóan fontos követelmény, hogy döntéseik, intézkedéseik meghozatalánál a társadalmi érdekek, a politikai összefüggések legyenek számiikra elsődlegesek és meghatározók. • Talán nem túlzás azt mondani: a jelenlegi időszakban még a korábbinál is fontosabb politikai kérdéssé vált, hogy képes-e egy vezető < a helyi döntésekben az össztársadalmiba ! népgazdasági érdekből kiindulni, képes-e elhatározásainak az egész társadalomra kiható következményeit számba venni, a helyi közösség érdekeit az egész országéval ösz- szefüggésben vizsgálni. A nép- gazdasági, össztársadalmi érdek elsődlegességének elfogadása mg olyan próbakő, amelyen a • párt- szervezetek bármely vezető politikai alkalmasságát megbízhatóan mérhetik. A változott gazdasági feltételek hatékonyabb központi irányítást igényelnek. Ez azonban nem csorbítja a vállalati, helyi önállóságot. A központi elhatározások fegyelmezett végrehajtására van ugyan szükség, de a jó végrehajtás a gazdasági, társadalmi, politikai életoen önálló alkalmazást, mérlegelést, gondolkodást igényel. Nagyon is időszerűek a XI. kongresszuson elhangzott szavak: „Minden vezetővel szemben követelmény..., hogy nagyfokú önállóság és bátor kezdeményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában.” A módosult gazdasági helyzetben is párosítani kell a fegyelmezettséget a rugalmassággal. Sőt, számos területen az utóbbiból nem kevesebb, hanem éppenséggel több rugalmasságra van szükség, különösen a változó világpiaci feltételekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodásra. Az ilyen vezetési stílust a pártszervezeteknek bátorítaniuk kell, természetesen szigorúan megkövetelve, hogy ez ne a törvényes előírások „rugalmas” kijátszásában vagy megkerülésében fejeződjék ki. Mint ahogy arra is ügyelniük kell, hogy az öntevékenység párosuljon a felelősségvállalással. Ne egymásra mutogassanak a vezetők, ha a helyzet felelős döntést igényel, hanem elsősorban saját teendőiket keressék és találják meg. • Még nagyobb figyelmet érdemelnek a kádermunkában a vezetőkészség olyan — az 1973 novemberi párthatározatban is megjelölt — elemei, mint az áttekintő, elemző és általánosító készség, az új felismerésére és alkalmazására való hajlam. A mai körülmények között a korábbinál még kevésbé lehet „rutinból” irányítani a kitaposott utak követésére szorítkozni Ha a pártszervezetek e követelményt mindenütt nagyobb erővel hangsúlyozták volna, alighanem előbbre tartanánk például a gazdaságtalan termelés visszaszorításában, a gyártmányszerkezet korszerűsítésében. Igényesebben, színvonalasabban vezétni — ez végeredményben egyet jelent ma azzal, hogy még inkább érvényesíteni a párt káderpolitikai állásfoglalásainak útmutatásait, az úgynevezett „hármas követelményben” összegezett elvárásokat. Ez a feltétele annak, hogy az irányítás min-r denütt a helyzet megkövetelte szintre emelkedjék. Gy. L. Édesvíz a sóstó helyén Ukrán szakemberek elkészítették a Duna—Dny észter öntöző- rendszer építésének, műszaki-terveit. A tervezők eredeti megoldást javasoltak a Fekete-tenger melléki aszályos földek öntözéséhez. A Duna vize 13 kilométeres gravitációs (ejtős) csatornán jut el a Szaszik nevű sóstóba. A tavat keskeny homokpad választja el a Fekete-tengertől. A védőgát felépítése után nagy teljesítményű szivattyúk a tó sós vizét a tengerbe szivattyúzzák, a természetes víztároló több ' mint 500 millió köbméter édesvizet képes befogadni és csaknem 200 000 hektár aszályos föld öntözését teszi lehetővé. (APN—KS) A szívgyógyászat központja 9 Felépült az Országos Kardiológiai Intézet 10 emeletes székháza.: A budapesti' István kórház llámán Kató utcai frontján emelt 250 ágyas új intézetben jelenleg a szívsebészeti osztályt, a kutatólaboratóriumokat és a négy műtőt készítik elő a korszerű műszer- és géppark fogadására. A SZÖVETKEZETI KERESKEDELEM 0SZI-TÉLI FELKÉSZÜLÉSE Bővül a vegyesiparcikkek választéka Ezekben a hetekben 'kamionok egész sorát rakják meg őszi-téli árukkal és indítják útnak a vidéki boltokba, áruházakba a SZÖVÁRU soroksári úti telepéről: megkezdődött a szövetkezeti kereskedelem felkészülése a hidegebb hónapokra. A Szövetkezetek Beszerző és Ellátó Vállalata nem csupán a meleg ruházati cikkek széles választékáról gondoskodik, hanem sokféle vegyes- iparcikkről is. Mintegy 270 millió forint értékű árut juttatnak el a bolthálózatba, jelentős részüket az év • hátralevő hónapjaiban. A tavalyihoz képest előreláthatólag az idén jobb lesz az ellátás gáztűzhelyekből, mert a múlt évinek csaknem kétszeresét hozzák forgalomba. Olajtároló kannákból megháromszorozták a beszerzést, és sokféle alkatrészt biztosítanak. a Mecalor-típusú olajkályhák javításához. Csehszlovákiából beszereztek hagyományos kályhákat is. Ugyancsak szocialista importból 1400 hőpárnát, és 800 RHC-típusú hőkandallót is behoznak. Részint a korszerűsödő, részint pedig az új otthonokra gondolva 11400 hűtőgépet. 4750 mosógépet, 2900 porszívót, 3970 különféle méretű boylert, 165 000 izzót, fénycsövet, több ezer televíziós készüléket rendeltek a hazai ipar- vállalatoktóL Van szovjet behozatal több cikkből, köztük gyermekkerékpárból — megkétszerezték a múlt évihez képest, rakéta porszívóból pedig a múlt évi 4000 helyett most 15 000-et hoznak be. Az importáruk listáján szerepel többek lrözött 600 Albalux mosógép és 3700 moped is. Porszívóból, izzóból, fénycsőből, asztali és hordozható rádiókból, kismotorból, import kerékpárból, továbbá elemáruból várhatóan zavartalan lesz az ellátás. A háztáji kertek őszi művelésének, a gyümölcsfeldolgozásnak és az , állattenyésztésnek az elősegítésére egyebek mellett 10 ezer kézi és 7700 elektromos darálót, 20 ezer oltókést és metszőollót, több mint 12 000 különböző méretű gyümölcsfakefét szállítanak a boltokba. Megkezdődtek az áregyeztető tárgyalások különféle olasz eredetű székáruk — ásó, kapa; lapát, gereblye — beszerzésére. A téli permetezést, illetve a tavaszi felkér szülést segíti a még az idén beérkező 7500' különféle típusú permetező. Az épületfelszerelési cikkek sorában jelentős tétel a -32 000 ereszcsatorna és idom, a 35 ezer négyzetméter műanyag padlóborító, a 600 millió tetőszorftő viharkapocs, és a 23 ezer méter tűzi horgányzású. fonat.
