Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-14 / 216. szám
« • PETŐFI VEPE • 1975. szeptember 14. MI VÁRHATÓ 1976-RA? Több gép és vegyszer a mezőgazdaságnak A Mezőgazdasági Ellátó Vállalatok Trösztje, az AGROTRÖSZT évről évre több gépet, növényvédő szert, műtrágyát, és más, a termelést elősegítő cikket hoz forgalomba. Árukínálata befolyásolja a mezőgazdaság anyagi-műszaki helyzetét. Az AGROTRÖSZT az idén — mezőgazda- sági üzemi beszerzési áron számítva — várhatóan 22,6 milliárd forint értékű termelő- eszközzel segíti az üzemeket. A megyei AGROKER, melynek központja Kecskeméten van, a nagy-budapesti hasonló vállalat után a legnagyobb forgalmat bonyolítja le, mintegy 2 milliárd forint értékű eszköz kerül innen az idén a termelésbe. Huszonötmilliárd forint értékben Dr. Kopácsi Ernőtől, az AGRO. TRÖSZT vezérigazgatójától nyeri információ szerint a következő esztendőben jelentős fejlődésre számítanak. 1976-ban mezőgazdasági gépekből az ideinél 10 százalékkal nagyobb értékben hoznak forgalomba, mintegy 8,5 milliárd értékű keresletet tudnak majd kielégíteni. Egyébként jövőre összesen 25 milliárdos forgalomra számítanak. A gépeken kívül növekszik az alkatrész, a műtrágya, a növényvédő szer és a vegyes cikkek kínálata. A megyei AGROKER-től nyert tájékoztatás szerint mintegy 400 millió forint értékben adnak az idén mezőgazdasági gépeket az üzemeknek. Év végéig várhatóan csaknem egymilliárd forint értékű műtrágya és növényvédő szer kerül eladásra. A forgalom emelkedése hasonló az országoshoz. Az idén az elmúlt évhez viszonyítva az AGROKER telepei 11—12 százalékkal több műtrágyát értékesítenek. Itt. szükséges megjegyezni, hogy a kecskeméti vállalat látja el az egész országot kiscsomago- lású vegyszerrel. így oldható meg, hogy a kisgazdaságok, hobbyker- tek számára is elegendő műtrágyát és növényvédő szert tudnak juttatni kis tételekben. A gépesítés kiemelt feladat a mezőgazdasági üzemekben. Szükséges megemlíteni, hogy ezen belül is egyik legfontosabb a cukorrépa-termelés mechanizálása. Az előrejelzések szerint hazai vetőgépekből elegendő lesz, de nyitott kérdés még a száz NDK-gyárt- mányú pneumatikus vetőgép behozatala. Cukorrépa-betakarító gépek közül a hatsoros önjáró szovjet fejezőből és a csehszlovák kiszedőből a hazai igényeknél kevesebbre számíthatunk. A nem önjáró kivitelű, magyar gyártmányú hatsoros, hárommenetes és az egysoros, egymenetes betakarf- tógépekből lesz elegendő. Előrelépés a zöldségbetakarításban A kertészeti termelés gépesítésében — amely a megye üzemeit jelentősen érinti — nagyobb előrelépés a szántóföldi zöldségbetakarításban várható. A konzervipari paradicsom szedését szovjet és magyar kombájnok segítik. Zöldborsó-betakarító gépekből többféle típust forgalmaznak. Űj_ donság a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár betakarítógépe, amely, a korábbinál kétszer nagyobb teljesítményű. A gabona • Mezőgazdasági gépek a megyei kombájnra szerelhető magyar és szovjet borsóadapterekből több mint ezret rendeltek. Zöldbab és fűszerpaprika betakarítására alkalmas gépeket hazai gyártásból tedezzük. A gyökérzöldség betakarításához szükséges berendezéseket NDK-ból kapunk. Felbecsülhetetlen tartalék Várható, hogy jövőre műtrágyából az ideinél 7—8 százalékkal többet használ fel a mezőgazdaság. A számítások szerint az egy hektár művelt területre jutó hatóanyag 1976-ban 235 kilogramm lesz. Jövőre is számíthatunk nitrogénhiányra. Éppen ezért érdemes a takarékosabb módszereket kutatni. Az ország állatállománya évente 220—250 ezer tonna — hatóanyagban számítva — nitrogén- műtrágyával egyenértékű szerves trágyát termel, amelynek csak kisebb részét használja fel a mező. gazdaság. Ez a trágyamennyiség a jövő évi nitrogén műtrágya felhasználási előirányzatának 35—40 százaléka. Ilyen jelentős tápanyagforrást nem szabad elpazarolni, különösen akkor, mikor nitrogén műtrágyából nem tudja a kereskedelem kielégíteni az igényeket. A megye több termelőszövetkezetében már lépéseket tettek az évek óta felhalmozódott szerves trágya hasznosítására. A növényvédőszer-ellátást a beszerzési lehetőségek határozzák meg. Jövőre is számolni lehet — főleg a tőkés importból származó ARGOKER udvarán. vegyszereknél — a részleges hiányra. Pótlásukra megfelelő ha. tású helyettesítő szerekről gondoskodnak. A beszerzési nehézségek ellenére jövőre csaknem 5 milliárd forint értékű forgalomra számítanak. Az idén esetenként gondok voltak a fólia beszerzésével. Jövőre javulás várható a kertészettel foglalkozó gazdaságok örömére. A Tiszai Vegyikombinát 1976-ra 7 ezer tonna szállítását vállalta, ami a^ igényeket kielégíti. A fóliasátrakat a vázszerkezetekkel együtt forgalmazzák. Alapozó esztendő Az előrejelzésekből látszik, hogy bizonyos gépekből, vegyszerekből még hiány lesz a következő esztendőben. Fontos feladat többek között a munkagépellátás sürgős megoldása. Bízunk benne, hogy ennek érdekében megteszik a szükséges lépéseket. Az anyag- mozgató, rakodógépekből válto- . zatlanul nem tudják majd kielégíteni az igényeket. Nem lesz elegendő burgonyabetákarító gép. Mindezek ellenére megállapíthatjuk. hogy az AGROTRÖSZT a korábbi éveknél körültekintőbben készült fel a jövő évi ellátásra. Az 1976-os esztendő az V. ötéves terv indító éve. ezért az egész tervidőszak anyagi-műszaki fejlesztését már jövőre meg kell alapozni. K. S. Politizáló brigádok az IGV kiskőrösi gyárában Az Irodagép- ipari és Finommechanikai Vállalat kiskőrösi gyárának szocialista brigádjai a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny első szakaszában maradéktalanul teljesítették telajánlá- saikat. Pedig a terven íelül vállalt 500 darab A—20-as pénztárgépbázis elkészítése, termelési értéke közel egymillió forint, nem kis feladat volt. A kollektívák — élükön a forgácsoló üzem Minőség brigádjával — megbirkóztak vele. Lelkesedésükből még óvodások patronálasára, vá rosszé- pító társadalmi munkára, sőt arra is futotta, hogy a város mezőgazdasági üzemeinek segítsenek a betakarításban. Amikor Túrán Istvánnal, a gyár párttitkárával és Gyöngyösi Katalin munkaverseny-feleiőssel, s egyben a munkaügyi csoport- vezetővel a verseny most folyó szakaszáról beszélgettünk, kitűnt, hogy az összvállalások tartalma erősen különbözik a korábbitól: előtérbe kerültek a szocialista tudatot közvetlenebb módon fejlesztő felajánlások. A gyári gazdálkodás hatékonyabbá tételét továbbra is se- le.itmentes, minőségi munkával támogatják a szocialista brigádok. Nagy szerepük volt az első félévben abban, hogy a takarékossági terv nem maradt papíron, a gyár ugyanis anyagban, energiában, munkaidőben megtakarított 3,5 millió forintot. Kommunista szombatokat is tartottak már és tartanak még a kollektívák, szabad idejükből áldoznak az üzemi környezet csinosításéra és egyebekre is — mégis mindezeknél nagyobb jelentőségű. hogy igényük támadt — „felső” sugallat nélkül — a nagyközösség, az ország ügyei• A Ligeti Károly aranykoszorús szocialista "Brigád. Izsák Lászióné brigádvezető. vei való alaposabb megismerkedésre, véleménymondásra, vitára, tehát „politizálásra”. — Az MSZMP XI. kongresz- szusa után a gyár pár talapszervezetének csoportjai, a három KISZ-alapszervezel és a bizalmiakkal kibővített szakszervezeti bizottság megvitatta, hogy milyen feladatok adódnak a párt- kongresszus határozataiból és az irányelvekből — mondta el Túrán István. — A nyár folyamán azután több szocialista brigád jelentette be, hogy ők is részletesen tanulmányozni akarják a határozatokat — mondván, hogy ismerniük kell azokat, ha a saját házuk táján végre akarják őket hajlani. — A Váci Mihály, a Petőfi, az Egyetértés, a Béke, a Ligeti Károly és a Zrínyi Ilona brigádok — sorolta fel az említett kollektívákat Gyöngyösi Katalin. A Váci és a Petőfi brigádnál lezajlott megbeszéléseket a mun- kaversenyfelelős irányította. A határozatnak a gazdasági fejlődésre, az életszínvonal emelkedésére és a munkások — különösen a nődolgozók — helyzetére, vonatkozó részei álltak az érdeklődés és a vita középpontjában. Felvetődtek olyan fontos, a dolgozók tisztánlátását elősegítő Akik a politizáló brigádokat segítik: Túrán István és Gyöngyösi Katalin. (Szilágyi Mihály felvételei) Az filő sorban balról a második kérdések, mint például az, hogy mi a gyár konkrét feladata, sőt mi az egyes brigádtagok személyes tennivalója annak érdedében, hogy a távlati célok megvalósuljanak. Tisztázódtak a jobb minőségre és a takarékos gazdálkodásra törekvés összefüggései a világpiaci helyzettel stb. A gyár pártszervezete írásos anyagok kölcsönzésével segítette elő a megbeszélések sikerét. Az alkatrészgyártó műhelyben dolgozó Ligeti Károly aranykoszorús szocialista brigád első foglalkozására a párttitikárt, Túrán Istvánt is meghívták. A brigádtagok kérdéseket intéztek hozzá a gyárban megvalósuló üzemi demokráciával kapcsolatban. Ugyanis az összejövetel egyik célja annak megvitatása volt, hogy valójában mit is kell érteni az üzemi demokrácia fogalmán, és hogy érvényesül-e az a munkahelyükön. A vitát a brigádvezető, Izsák Lászióné vezette. — A brigádgyűlés fő napirendi pontja Márfi Zoltán munkás előadása volt a a X. és XI. kongresszus közti időszak eredményeiről — mondta el Izsákiné. — Voltak a brigádban olyanok, akik most értették meg, hogy mi is tulajdonképpen a pártkongresz- szusok szerepe, és miben áll a jelentőségük. A következő összejöveteleinken fejezetenként beszéljük meg a XI. kongresszus határozatait, megvitatjuk, hogy mit tehetünk a megvalósulásukért itt'a munkahelyünkön és az élet más területein. Gyöngyösi Katalin elmondta, hogy az IGV kiskőrösi gyárának szocialista brigádjai versenyfel- a.iánlásképp jelentkeztek A szocializmus fejlődésének kérdései című gyári pártoktatási tanfolyamra, amely ősszel kezdődik meg. A munkaverseny-íelelő's. említést tett újabb keletű brigádkezdeményezésről is: a Váci-kollektíva felkérte őt egy vita levezetésére A nők helyzete a gyárban, az országban és a világban címmel. A kiskőrösi gyár munkáskollektívái tehát belekerültek a fejlett szocialista tudatot kialakító társadalmi fejlődés áramkörébe. A. T. S. Az őrnagy alighogy levetette köpenyét az irodában és helyet foglalt az asztalnál, megszólalt a telefonja. — Erőt, egészséget őrnagy elvtárs. Itt a kapuügyelet. Egy doktor Kiss Károly nevű állatorvos van itt. Az őrnagy elvtárssal akar beszélni. Felengedhetem? —hangzott a vonal túlsó végéről. Az őrnagynak kerekre nyílt a szeme, s a meglepetéstől csak ennyit tudott mondani: — Feltétlenül! Néhány másodperc telt el, s már kopogtatott is az orvos az iroda ajtaján. — Jó reggelt kívánok őrnagy elvtárs. Igaz, nem hívattak, de azért szükségesnek tartottam, hogy jelentkezzem. — No, ez meglepő. Foglaljon helyet — válaszolta erőltetett nyugalommal az őrnagy és cigarettára gyújtott. — Parancsol? — nyújtotta oda az állatorvosnak is, aki elhárító mozdulatot tett, mert erősnek tartotta a Kossuthot. A sajátjából gyújtott rá — Feeskét szívott. — Miről van szó, doktor úr? — kíváncsiskodott az őrnagy, mert arra számított, hogy végre megoldódik a temetői rejtély. — Vallomást szeretnék tenni! — Miről akar vallomást tenni? — játszotta tovább a közönyöset az őrnagy. — Azzal kapcsolatban, amiért az este behívattak. — Jó, rendben van. Ennek igazán örülök — s az őrnagy máris lenyomott az asztalán egy gombot. Néhány másodpere múlva húsz-huszonöt év körüli, magas feketehajú lány jelent meg az irodában, kezében egy dosszié. — Parancsoljon őrnagy elvtárs! — Rózsikám, jegyzőkönyvet veszünk fel, a szokásos példányban. A lány leült a géphez, elrendezte az indigókat, papírokat, felírta a jegyzőkönyv kötelező felső részét és várt. Az őrnagy elkérte az orvos személyi igazolványát, lediktálta az adatokat, majd megkezdődött az orvos vallomása. — Én tegnap este nem mondtam igazgat! — tördelte kezét az orvos és kérdő pillantást vetett a rendőrtisztre. — Azt én nagyon jól tudom! — hangzott a válasz, s erre nagyon meglepődött az orvos. — Kérem! Én és a kislányom valóban kint voltunk a temetőben, de erről a feleségem nem tud. Azért mondta ő, hogy nem voltunk kint. — Na, de ez olyan nagy titok, amiről a feleség nem tudhat? Beszéljen kérem a lényegről. A mesék nem tudnak érdekelni — mondta ingerülten az őrnagy. — Amikor november 1-én délután hat óra körül hazamentem, csak a kislányom volt otthon. A feleségem még az iskolában volt, a rajzszakkört vezette., A lányom kérte, hogy menjünk ki a temetőbe a nagymama sírjához. Ebbe beleegyeztem, s néhány perc múlva indultunk is. Virágot útközben vettünk. De amikor megálltunk a virágüzlet előtt, találkoztunk Pintér Lajosáéval. — Ki ez a Pintér Lajosné? — Elvált asszony. Tíz évvel ezelőtt vált el a férjétől, aki nekem kollégám volt. A férje elköltözött Nagykanizsára, s ő itt maradt. Szóval a Magdi meg én körülbelül öt éve jó kapcsolatban vagyunk. — Vagyis a szeretője. Igaz? — Igen, kérem. De a feleségem nem tud róla, csupán sejtései vannak. Nagyon kellemetlen volna, ha megtudná: A kislányom megígérte, hogy nem szól erről az anyjának, mármint arról, hogy a Magdit is kivittük a temetőbe, ö az édesapja sírjához ment. — Hol lakik ez a Pintérné? — kérdezte az őrnagy és nagyon kíváncsi volt, mit fog válaszolni az állatorvos. Ha nem a Bem József utcát mondja, akkor az egész csak mese. — Bem József utca 29. szám alatt. Meg lehet kérdezni őt is. Én ugyanis az este, miután a rendőrségtől eltávoztam, nem sokkal azután felkerestem a Magdit, aki egyedül lakik és elmondtam, hogy a rendőrség gyanakodik rám valami miatt, de én nem követtem el semmit. — Szóval összebeszéltek? — Nem őrnagy elvtárs, nem csináltunk semmi olyat, amit a rendőrség ne tudhatna. De kérem, hogy a feleségemnek ne szóljanak erről. —■ Együtt távoztak a temetőből? — Nem. Amikor erősen kezdett esni az eső, a kislányommal szaladtunk a kocsihoz, beültünk és hazahajtottunk. Körülbelül nyolc óra lehetett, amikor hazaértünk. A feleségem még nem volt otthon. Vacsoráztunk, majd Aliz lefeküdt. Aliz a kislányom. Akkor jutott eszünkbe, hogy kint maradt a kis táskája a pádon, ö is ott állt mellettem, amikor a Béla bácsinak telefonáltam. Aliz hamarosan elaludt, én pedig olvasgattam, vártam a feleségemet, aki fél tíz körül jött haza. Azt mond- ta — noha én nem kérdeztem tőle —, hogy a rajzszaRkör után barátnőjével, Adorján Jenőnével, aki szintén pedagógus, elmentek a moziba, megnéztek egy filmet. — Pintérné mikor ment haza? — Ezt nem tudom őrnagy elvtárs, mert őszintén szólva abban a szituációban örültem is, hogy elmaradt tőlünk. Tegnap este kérdeztem, hogy hogyan ért haza a temetőből, de csak annyit mondott, hogy sikeresen. Az őrnagy gondolkozott. Allf az ablaknál és kifelé nézett. Az Az állatorvos ült a széken és várta az újabb kérdéseket, de véleménye szerint ő már mindent elmondott. A gépírónő, aki oldalt ült, időnként megvető pillantásokkal mérte végig az orvost. A lány ugyanis ismerte Pintérnét, de nem is gondolta, hogy az asz- szony ilyen kapcsolatba keveredett. Igaz, hogy a gépírónő már túl volt a húszon, benne a férfi és a nő kapcsolata még mindig úgy élt, mint csak a házasságban elképzelhető valami. Sajnálta az orvos feleségét, s magában újból megállapította: soha nem megy férjhez, mert íme, minden férfi egyforma... — Mi a foglalkozása Pintér- nének? — Orvosírnok a körzeti rendelőben — válaszolta Kiss doktor, majd az őrnagyra nézett, aki miközben ezt a kérdést feltette, szembefordult a klhallgatottal. — Kíván-e még valamit előadni? — Nem tudok mást mondani őrnagy elvtárs! — válaszolta az orvos és felállt, mert azt hitte, vége a kihallgatásnak. Az őrnagy azonban kérte, hogy holnap reggel ismét jöjjön be. (Folytatjuk.)
