Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-12 / 214. szám

1975. szeptember 12. • PETŐFI NEPE • 3 AZ MHSZ TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Eredményesen zárult a harmadik kiképzési időszak Január 1-én kezdődött, s augusztus 31-én ért véget a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség klubjaiban a harmadik kiképzési időszak. É nyolc hónap alatt a szervezetek és a klubok fel­adataikat az elő- és utóképzésben számszerűen és javuló mi­nőségben végrehajtották, javult a tömegversenyek színvonala, nőtt a politikai hatékonyság. Erősödtek a klubok szervezeti­leg, javult az irányító tevékenység, valamint a szövetségi munka feltételei. Az MHSZ gyarapodott eszközökben, állandó létesítményekben. Az eredmények részleteiről kérdeztük Sze- mők György alezredest, a Magyar Honvédelmi Szövetség aki eredményes munkáról szá­megyei titkárának helyettesei, molt be. Elöljáróban megtudtuk, hogy a megyei, a járási, a városi és a klub szintű vezetőségek irányító munkája az elmúlt időszakhoz vi­szonyítva tovább javult. A har­madik kiképzési időszakban az általános honvédelmi előképzés­ben 263-mal többen vettek részt a tervezettnél. A határőr-előkép­zésnél a tervet 55 százalékkal túl­teljesítették. A vártnál is több fiatal vett részt általános híradó- és rádiótávírász kiképzésben. A tisztek és tiszthelyettesek tájékoz­tató oktatásában bizonyos lema­radás mutatkozik annak ellenére, hogy az MHSZ szervezetei, klub­jai eredményesen együttműköd­tek a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulattal. A tisztek kötelező továbbképzése jónak mondható, ehhez nagy segítséget kaptak a megyében állomásozó katonai ala­kulatoktól. A sorkötelesek gépjárművezető­képzése jól sikerült. Kiemelkedő eredményt ért el a kiskőrösi bá­zis, ahol a bukási százalék a leg­alacsonyabb. 1,84. A legnagyobb fejlődés Bácsalmáson tapasztal­ható. ahol a bukási százalék 19,49-ről 9,4-re csökkent. Az MHSZ-kirendeltségeken magán- gépjárművezető-képzés is folyik. Ennek keretében az első nyolc hónapban 2400-an vettek részt a képzésben, ám mindössze 1552-en kaptak jogosítványt. A bukási százalék meglehetősen magas, fő­leg gyakorlatból, ahol elérte a 23,5 százalékot. Ennek ellenére megállapítható, hogy az MHSZ által elért eredmény az Autóköz­lekedési Tanintézet országos átla­ga felett van. A könnyűbúvár-képzésben javult a tanfolyamok szervezettsége, a kiképzés színvonala, amely annak tulajdonítható, hogy az oktatók felkészítésére nagyobb figyelmet fordítottak. A könnyűbúvár-sport­tevékenységben a kecskeméti Ki­nizsi klub áll az élen, ugyanis valamennyi kiírt versenyen részt vett, s három országos csúcsot ér­tek el. A harmadik kiképzési időszak legfontosabb feladatának tartot­ták a klubok szervezeti életének további erősítését. A tanintézeti honvédelmi oktatásban is segítet­tek az MHSZ aktivistái. Az isko­lai honvédelmi szakkörök jól szol­gálják a tanulók honvédelmi, ha­zafias nevelését, ebben kiemelke­dő munkát végez a kecskeméti le- ninvárosi iskola honvédelmi szak­köre. A legnagyobb tömegeket azok a népszerű honvédelmi verseny­ágak képviselték, amelyek meg­szervezéséért az MHSZ-t illeti a pálma. A honvédelmi kupa lö­vészversenyeken a megyében ösz- szesen 119 ezer 579-en vettek részt. Az összetett honvédelmi verseny aktív résztvevője több mint 65 ezer fő volt. Az úttörő­olimpia lövészversenyen több mint 28 ezer pajtás állt rajthoz, míg az SZMT és az MHSZ közös szervezésében lebonyolított lövész­versenyeken 6500-an vettek részt. Üj kezdeményezésként megvaló­sult a mezőgazdasági dolgozók lövészversenye, ahol több mint háromezren próbálták ki ügyes­ségüket. A tartalékosok hon­védelmi versenyén több mint két­ezer tartalékos tiszt, tiszthelyettes és honvéd bizonyította felkészült­ségét. Az MHSZ rádiótechnikai szak­ágában Is eredményes volt az el­múlt nyolc hónap. A katonai elő­képzésben a minőségi munka ja­vítására törekedtek, amely a ba­jai rádióklub kivételével jónak mondható. A rádiós sportolók a rádió iránymérésben országos versenyeken vettek részt, értek el eredményt, s nyolcán szereztek jogot magasabb minősítés meg­szerzésére. Rádió többtusában fel­nőtt kategóriában első és második helyezést szereztek versenyzőink. A rádió amatőrök minden na­gyobb nemzetközi és hazai ver­senyen részt vettek, s az 1975. évi rövidhullámú magyar bajnokságot a kiskunhalasi rádióklub kollek­tív állomása mindkét kategóriá­ban megnyerte. Hasonlóan jól dolgoztak a modellező klubok, il­letve a repülő és ejtőernyős klub is. Az MHSZ megyei vezetősége az 1975—77 közötti első és má­sodik kiképzési időszakra a kö­vetkező feladatokat határozta meg: Az MHSZ szervezetei a honvédelmi programokkal illesz­kedjenek be az adott község, vál­lalat, üzem. járás, város politikai és közművelődési tervébe. To­vább kell szilárdítani a szervezeti helyzetet. Az elő- és utóképzés feladatainak megszervezésében és végrehajtásában a kluboknak még jobban ki kell venni a részüket, s segítséget kell nyújtaniok az is­kolai honvédelmi oktatás és az Ifjú Gárda alegységek kiképzésé­hez. A tömeg- és minőségi sport- tevékenységben a fizikai állóké­pességet kell növelni, s fel kell készíteni a fiatalokat a honvéde­lem feladataira. Gémes Gábor A Szovjet Irodalom szeptemberi számáról Szeptemberben — sok hazai és meghívott vendég részvételével — Budapesten ült össze a IV. finnugor kongresszus. A Szovjet Irodalom hatodik számával kö­szönti e tanácskozást — a Szov­jetunióban élő rokon népek pró­zájából és költészetéből adva íze­lítőt. Jaan Kross nevét már jól is­meri az olvasó, hiszen több mű­ve jelent meg magyarul. Menny­kő című kisregényében (Elbert János fordítása) történelmi témát dolgoz fel; az észt nemzeti ébre­dés idejébe látogat. A Próza rovatban helyet kap­tak még Antii Zimonen, Juvan Sesztalov, Gennadij Kraszilnyikov és Juhan Smuul elbeszélései. A finnugor népek költészetéből Hegedűs Géza, Bella István, Kor- mos István, Bede Anna, Garai Gábor, Weöres Sándor és Kalász Márton fordításában olvashatunk egy-egy verset. Űj színnel gazdagodott a Két nyelven rovat; a karjalai lakodal­mi ének és a mari népdal dalla­mát is bárki megtanulhatja a kö­zölt kotta alapján. A szeptemberi szám közli Za- ligin Csehovról szóló esszéjének IV., befejező részét. A finnugor kongresszust Ortu- tay Gyula, a nemzetközi bizott­ság soros elnöke köszönti, s inter­jú készült az előkészítő bizottság tagjaival is. A Szovjetunióban élő finnugor népekhez egyre több írónk jut el. Képes Géza, Karinthy Ferenc és Varga Domokos írásaiban úti­emlékekről, olvasmányélmények­ről olvashatunk. A Szemle rovat két, nemrégi­ben magyarul megjelent kötetről közöl recenziót. Keresztúry Dezső a Medveének című antológiáról, Ágh István pedig a votják mon­dákat és meséket tartalmazó Vatka meg Kalmez című kötetről mondja el véleményét. Legyen ? Ne legyén ? Lesz? Nem lesz? Kecskeméten antikvárium? A fenti címet olvasva most bi­zonyára sokan felkapják a fejü­ket. Hogyan? Hát ez még kérdé­ses? Hiszen csak néhány nap vá­laszt el bennünket az ünnepé­lyes átadástól! A kecskeméti Két- templom köz egyik gyönyörűnek ígérkező boltjánál már ott dísze­leg a jelképes cégtábla a bagoly- lyal; s ott olvasható a felirat; antikvárium! De nézzük sorjá­ban ... □ □ □ A hírős városban élő könyvba­rátok, a szenvedélyes gyűjtők jól emlékeznek rá, hogy már két év­tizeddel ezelőtt is téma volt ez: miért nincsen és mikor lesz Kecskeméten is antikvárium? Mi­ért fosztják meg az itt élőket at­tól az örömtől, hogy betérve egy csendes boltocskába, kedvükre válogassanak a régi könyvek kö­zött? S miért ne vihetné be oda bárki a számára már felesleges­sé vált műveket, hogy eladja a boltnak? Telt, múlt az idő, és mindig volt más, fontosabb teendője is a városnak, mint ennek a bolt­nak a létrehozása. Míg aztán a fejlődés során eljutottunk odáig, hogy a bagoly, szép vörösréz táblán, ott lehet az új bolt bejá­rata felett. Igen ám!... □ □ □ Igen ám, de a minap bosszantó hírt hallottunk, amikor a festék- szagú üzletben a nyitás felől ér­deklődtünk. Megtudtuk a boltve­zetőtől, hogy az eredetileg antik­váriumnak és zeneműboltnak tervezett üzlet végül is nem lesz otthona az öreg könyveknek. Le­kerül a bagoly a tábláról, és egy­szerűen csak hanglemezbolt lesz azon a helyen. Hanglemezbolt? De hiszen ott van a Gramopresszó az Arany János utcában? S éppen mosta­nában hallottuk a' vezetőjétől, hogy jelenleg bizony ráfizetéses az üzlet. Hát ha a város szívében már van egy hely, ahol a könnyű­zenei és komolyzenei igényeit bárki kielégítheti kedvére, akkor mi szükség van ugyancsak a vá­ros legközepén egy másik ugyan­olyan boltra? Ki hallott arról va­laha is, hogy hiány van hangle­mezeket árusító helyben a me­gyeszékhelyen? Annál többször és sürgetően viszont arról, hogy kellene egy antikvárium. □ □ □ Éppen ezért jogos volt, úgy hiszem, a kérdésem: miért van ez így? Miért szorultak ki az öreg könyvek a szép környezetű boltból, már mielőtt bekerültek volna oda? Kecskeméten úgy tartják, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ezután az Arany János utcai boltjában foglalkozik az antikvár könyvek árusításával. Siettem hát megkérdezni a bolt­vezetőt: mit tud erről? Kereset­lenül őszinte hangon válaszolt kérdésemre: van épp elég gond­juk a helyszűke miatt. (Elég egy pillantást vetni a boltra: ha öt ember bemegy, a hatodik már alig fér be oda.) Nagy erőfeszítés mellett az üz­let forgalmát három év alatt megduplázták. Ma már ott tartanak, hogy hetven bizo­mányosuk segítségével a város üzemeiben és más munkahelye­ken évente csaknem ötmilliós forgalmat bonyolítanak le. A bolt­vezető nem érdemtelenül kapta meg a „Szocialista kultúráért” megtisztelő kitüntetést, az idén. De hogy oda vigyék az antikvár részleget? Nem, ezt nem tehetik. Hová? Hiszen a Szabadság téri üzlet nagyobb volt, s az antik­vár-sarok szűknek, kényelmetlen­nek és célszerűtlennek bizonyult ott is. Hát akkor ők itt szorong­va? Nem lehet! Megkérdeztem a Szabadság téri könyvesbolt vezetőjét is, mit ta­pasztalt az elmúlt évek gyakor­latában: mennyien tartanak eb­ben a városban igényt az antik­váriumra? A válasza az volt, hogy nagyon sokan. Évek óta számta­lanszor kérdezték tőle a vevők: mikor lesz> már? Sokan elmondot­ták, hogy a fővárosba, Szegedre és más városokba járnak át egy- egy kis keresgélésre, böngészésre. Az igazi könyvgyűjtő nem saj­nálja a fáradságot. □ □ □ Ha már az érveléseknél tar­tunk, ide kívánkozik egy közel­múltban szerzett bizonyító ta­pasztalat. A szegedi antikvárium, sokan emlékeznek még rá, nemré­giben három napon keresztül vá­rosunkban tartózkodott egyik részlegével. Adták és vették az antikyár műveket. S az ered­mény ? Harmincezer forintos for­galom. Tömegesen szorongtak az SZMT művelődési központ eme­leti termében. Értékesebbnél ér­tékesebb kiadványok találtak gaz­dára ezalatt a három nap alatt. Nem győztük dicsérni a művelő­dési központ kezdeményezését. Hogy neki mertek vágni, hogy felismerték az ilyesfajta igényt. Az igényt, amelyet bűn nem ki­elégíteni. □ □ □ És a legeslegvégén e cikknek, egy dolgot említünk még meg. Azt, hogy a Kéttemplom köz ré­gies hangulatú környezete egye­nesen kívánja, követeli az antik­váriumot. Furcsa szemléletre vall, hogy egy ilyen helyen meg­engedik a legkülönfélébb cikkek árusítását, de kirekesztik onnan a könyvet. Csak aki szereti a könyveket, aki tud örülni a meg­hitt, csendes válogatásnak, s an­nak, ha egy régóta keresett mű­re rálel, az adhat igazat nekünk abban, hogy sürgetjük az antik­várium megszületését. Most még nem késő. Varga Mihály Tizenkét kötetes mű Örményországról Megjelent a tizenkét kötetes örmény enciklopé- - dia első kötete. Ilyen mű kiadására a Kaukázu­son túli Köztársaság történetében még nem ke­rült sör. A lexikon, amelynek kiadása 1980-ban fejeződik be, több mint 50 000 címszóban fogja feldolgozni Örményország történelmét, néprajzát, geológiáját, művészetét, irodalmát és gazdasági életét. A ki­advány lapjain gazdag• tényközlő anyagot talál majd az olvasó arról, hogy milyen eredményeket ért el Örményország a szovjethatalom alatt az élet különböző területén. A köztársaságban sok ágazatból álló hatalmas ipar fejlődött ki. s me­zőgazdasága is magas szinten áll. Az olvasó szá­mára nem minden érdekesség nélkül való meg' tudni például azt, hogy az örmény ipar terme­lési volumene 1913-hoz képest 220-szorosára nőtt. A köztársaságban jelenleg 130 tudományos központ működik, köztük az örmény Tudomá­nyos Akadémia. Szovjet-örményország tudósai- f nak, művészeinek és zeneszerzőinek számos al­kotása világszerte megbecsülésnek örvend. Nemzetközi repülőiskola A KGST-országokban működő polgári légitársa­ságok repülőszemélyzete, technikai és forgalomirá­nyító szakemberei kiképzésére közös oktató köz^ pontot hoznak létre Uljanovszkban. Ebben a vá­rosban már több"“éve működik egy felsőfokú re­pülős iskola, amelyben a partner-országok számára is kiképeznek légi közlekedési szakembereket: Az új központ felszerelésében a repüléstechnika és a kapcsolódó földi szolgálatok ellátásában elért legújabb tudományos eredményeket is hasznosítják. Lesz korszerű repülőtere. A kifutópályát — bo­nyolult időjárási viszonyok között is — automatic kus leszállítást lehetővé tevő berendezésekkel sze­relik fel. Az új tanintézetbe gyakorlattal rendelkező pi­lótákat és fedélzeti mérnököket, forgalomirányí­tókat és a földi javítóbázis technikai szakembereit veszik fel. Az egységes, egyeztetett program sze­rinti foglalkozások 4 hónapig tartanak. Az Uljanovszkban létesítendő új oktatóközpont kedvező feltételeket teremt az érintett országok léi giközlekedésének fejlesztéséhez. (APN—KS) Bzete, kultúrája, hogy még to­vább termékenyítse Bulgária amúgyis magas színvonalú nem­zeti kultúráját — és gazdagítsa valamennyi résztvevő művészi tapasztalatát. Ottlétemkor az Orfeo nemzet­közi könnyűzenei verseny folyt az Aranyhomok szabadtéri szín­padán és a Kozmosz szakértői­nek nemzetközi kongresszusa Várnában, a kongresszusi palotá­ban. Rendszeresek itt ä tudósok kongresszusai. A filozófusok, a szociológusok, a sztematólogu- sok, az architektúra kiválóságai összegzik tapasztalataikat, tervei­ket, teszik közkinccsé kutatásaik eredményeit. Vajon a csodálatos tengerpart vonzza Bulgária harmadik leg­nagyobb városába a világ min­den tájáról a művészet és a tu­domány kiválóságait? Ha így lenne, akkor is köszönet illetné bolgár testvéreinket, hogy mél­tó környezetet, jó körülménye­ket teremtettek a pompás vetél­kedőkre, bemutatókra, termékeny vitákra. • Római fürdőépület maradványai Várnában. De Várnának is van négy fő­iskolája. Elektrotechnikusok, ten­gerésztisztek szereznek itt dip­lomát. Az idegen nyelvek fő­iskolája országos jelentőségű oktatási intézmény. Kultúrkáde- reket nevelnek a vendéglátó­ipari és idegenforgalmi szakis­kolán. Tizenkétezer egyetemista tanul a főiskoláikon, (pedig Szó­fia az oktatás központja), és 80 ezren más iskolákon a megye lakosai közül, akiknek 70 szá­zaléka él Várna megye hat vá­rosában. A középiskolákból mindössze nyolcvan gyermek je­lentette, hogy nem szándékozik tovább tanulni. Mind kevesebb é A várnai kikötő. a fiatal, aki nem fejezi be a kö­zépiskolát. Egyrészt az igények nőnek minden tekintetben, tehát a tudás, a műveltség irányá­ban is, másrészt a körülmények alakulnak úgy az általános fej­lődés következtében — és ezt segítik a megye vezetői is —, hogy a középiskola elvégzése nél­kül mind hátrább szorul, aki a jövőjét alakítja, az érvényesü­lését keresi. Várna tehát az általános mű­veltség tekintetében egyre ma­gasabb színvonalat képvisel, és ez sem kevésbé vonzó a tudó­sok, a művészek számára. Ez a másik bizonyság arra, • Egy szálloda az ifjú Albénában. A nagyon szép környezetben is magára vonja a figyelmet a parkban elhelyezett tábla, amely büszkén hirdeti: az ország a Bolgár Kommunista Párt XI. kong­resszusára készül. hogy a megye lakói, vezetői el­érik céljukat. Elmondták vendéglátóink, hogy a megye dolgozóinak 70 százaléka áttért az ötnapos munkahétre, az év végéig pe­dig valamennyi munkahelyen bevezetik az ötnapos hetet. Gaz­dasági terveiket mindenképpen teljesítik. De a. megye lakossá- nak száma adott. Ennyi ember van, ennyi munkás és nincs több. Lakás azonban' 'kell és szükség van óvodára, gyermek- otthonokra, a gyári munkakö­rülmények javítására. Sorolta Doncsev elvtáns, a nálunk is jólismert gondokat, miszerint mindenből többet, jobbat akar a lakosság. Az igényeket kielégíte­ni, az életszínvonalat növelni, a gazdasági terveket teljesíteni csak ésszel és a technika fej­lesztésével lehet. Dolgozzanak jobban, termeljenek többet el­sősorban a gépek. Erre késztetni valamennyi dol­gozót, ez a párt politikai irány­vonala. Éz a kommunisták fel­adata. Erre mozgósít és ehhez ínutat példát Várna megye 35 ezer kommunista párttagja is. Szervezik, erjesztik a munka­versenyt, előljárnak a kongresz- szusi felajánlásokban és azok teljesítésében. Mert kongresszusra készülő­dik az ország: a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusára. Amerre jártam Bulgáriában, a tereken, a középületeken, az út­kereszteződéseknél, gyárak, üze-. mek, gazdaságok bejáratánál, fő­épületeken plakátok, transzpa­rensek, díszítő feliratok és táb­lák, messze virító oszlopok hir­detik: a BKP XI. kongresszu­sára készül az egész ország. A külső jelek mögött az egyes emberek magatartásáig mélyülő tartalom rejlik. A színes ékít­mények minden bolgár akaratát, eltökéltségét sugározzák a X. kongresszus gazdasági program­jának, az életszínvonal fejlesz­tésének érdekében kidolgozott ter­vek hiánytalan valóra váltására. Hogy mondta Doncsev elvtárs? — A Bolgár Kommunista Párt a X. kongresszusán fogadta el a párt új programját. A központi bizottság 1974. évi februári plé­numa pedig az egész nép szocia­lista nevelésének, az ideológiai kérdéseknek a stratégiáját és taktikáját művelte ki. Ezek szel­lemében munkálkodnak. A XI. kongresszus majd elemzi, ösz- szegzi, hogy mit végeztek és ki­jelöli a további teendőket. Azok megvalósításáért is minden te­hetségüket latba vetik, emberül helytállnak. Kell-e méltóbb válasz, hitele­sebb bizonyság arra, hogy bátor tervük igaz jövőt alapoz?! Legendával kezdtem bulgáriai élményeim leírását, mert elra­gadott az ősök emléke, az év­ezredes kultúra, amelyet oly tisztelettel őriznek az egész or­szágban. De éppoly ccodálatot érdemel, tiszteletet parancsol je­lenük, az a gigászi építés, amely­ről egykor bizonyosan szintén le­gendák bomlanak ki. A békés fejlődés, az élet, az. emberi mél­tóság, a szocializmus megteremté­sének színes, pompás legendája. Erre irányítja, szervezi, vezeti az ország népét a Bolgár Kom­munista Párt programja és bi­zonyos vagyok benne, a XI. kongresszus is. Bulgária idézi a múltat, építi a jelent, vállalja a jövőt. Ezt láthatja az egész világ. Mindenki, aki Bulgáriába láto­gat és a Vitosa havas csúcsától a derűs, napos tengerpartig ki­rándulni, üdülni, nyaralni keresi fel a szép Balkánt. Mint az ősi gyönyörű ország, maga is újjá­születik. (VEGE) Budavári Antal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents