Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-11 / 213. szám
4 O PETŐFI NEPE • 1975. szeptember 11. Az Állami Biztosító 1960-ban kidolgozta — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyidőben — a közös gazdaságokra kiterjedő komplex biztosítást. Később a fejlődés új helyzetet teremtett. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsödése, az ezzel járó önállóság és felelősség 1968-től egy új szélesebb körű biztosítási rendszer bevezetését tette szükségessé. Ekkor valósult meg a mezőgazdasági üzemek egységes vagyonbiztosítása. Az Állami Biztosító 1968-tól 1974-ig 11,8 milliárd forint kártérítést fizetett. Ugyanakkor — erről is kell beszélni — 11,9 milliárd forint volt az említett időszakban a díjbevétel. Az idén a mezőgazdasági üzemek számára országosan 2,2 milliárd forint kártérítést fizetett ki a biztosító. A megyében tavaly 230 millió forint kártérítést kaptak a mezőgazdasági üzemek. Az idén 174 gazdaság kötött megállapodást biztosításra. Ebben az esztendőben eddig 78 millió forint került kifizetésre különböző károk után. A termelés korszerűsödése megkívánja a jelenlegi mezőgazdasági biztosítási rendszer módosítását. Erről beszélgettünk Tar Jenővel, az Állami Biztosító vezérigazgató-helyettesével. — A mezőgazdasági üzemekben a technika fejlődése, az új technológiák alkalmazása megváltoztatta a termelés szerkezetét. Az egyesülések, közös vállalkozások révén nőtt a koncentráció. Mindezek következtében megváltoztak az ökonómiai viszonyok. A biztosítási rendszer nem követte mindenben ezeket a változásokat. Miben jelentkezik ez? ■— Az üzemek részéről a gazdasági fejlődéssel együtt egy sor új igény merült fel. A biztosítási rendszer nem igazodott az új termelési szerkezethez. Elszakadt — különösen az állatbiztosításban — a tényleges ár- és érték- viszonyoktól. Nem számolt eléggé az üzemek ökonómiai alapjaival. Sem a lebonyolítás, sem a kárrendezés az elmúlt tizenöt év alatt gyakorlatilag nem változott. Igénylik a belvízkárok alap- biztosításra való bevonását. Ugyanakkor az árvíz és belvíz kockázatának összevonását. Tavaly 291 millió forintot fizettünk ki vízkár címén. Az összesítések szerint az ország szántóterületének mintegy 40—45 százalékát állandóan veszélyezteti a belvíz. Kártételét esztendőnként 600 millió forintra becsüljük. Az idén például 208 ezer hektáron volt belvízkár. Az üzemek azt is igénylik, hogy a tavaszi fagykárokkal járó termelési kockázatot vegye figye- g,vembe az Állami Biztosító. Ezek azok a főbb okok, amelyek szükségessé teszik a mező- gazdasági nagyüzemek új biztosítási rendszerének kialakítását. — Milyen főbb változásokat tartalmaz az 1976. január 1-től életbe lépő biztosítási rendszer? — A növénybiztosítás lehetőségei bővültek. Az 1—3 növény- termesztésre szakosodott gazdaságok, ha területük legalább 70 százalékán termelik ezeket a növényeket, akkor lehetőség van árra, hogy csak ezekre kössö- nek biztosítást. Azok az üzemek, amelyek nagyobb tartalékalappal rendelkeznek, megköthetik a biztosítási szerződést, csak egy bizonyos összeg feletti kár térítésére. így kevesebb díjat fizetnek. Megtérítjük áz ár- és belvizek által okozott károk 70 százalékát. — Miért csak 70 százalékot? — Kettős oka van. Egyrészt továbbra is érdekeltté kívánjuk tenhi 30 százalékos önrészesedéssel az üzemeket a belvíz elleni védekezésben, másrészt a magasabb kockázat az üzemek által fizetendő biztosítás díjösszegét nem kívánatos mértékben emelte volna. Az új biztosítási rendszer alapján a szőlők és gyümölcsösök tavaszi fagykárait, a viharkárokat megtérítjük. A minőségi károk eddigi térítési rendszerének fenntartása mellett a len, kender, zöldbab, zöldborsó esetében, ha a szerződő vállalat jégkár miatt nem veszi át a termést, akkor a kár nyolcvan százalékát — a biztosított értéket figyelembe véve — megtérítjük. Mindaz, amit elmondtam, a mezőgazdasági nagyüzemi növénybiztosítás első módozatához tartozik. A másik forma az úgynevezett második módozat, amely a régi biztosítási rendszernek egy szűkített változata. — Hallhatnánk valamit az ál- latbiztosílásntál alkalmazott irányelvekről? — Figyelembe vettük azt a változást, amit az iparszerű termelés kialakulása idézett elő. A jelenlegi biztosítási rendszerünk ezt nem tükrözi, nem ösztönzött .eléggé az üzemi állategészségügyi feladatok végrehajtására sem. A térítések összegét az ár- és értékviszonyoknak megfelelően felemeljük. Az a célunk, hogy az előre nem látható nagyobb méretű, vagy éppen katasztrofális károkból adódó kiesésekre vállaljunk kockázatot. A növendék- és hízóállatoknál negyedévenként, állatfajtól függően az 1—4 százalékos feletti károkat térítjük meg. Az iparszerű sertéstelepek részére új biztosítási formát ajánlunk. Az álló- és forgóeszköz-biztosításról annyit szeretnék mondani, hogy ennek módszereit az ipari üzemekével összhangban alakítottuk ki. Totálkár esetén az aktív állóeszközöket bruttó értéken térítjük meg. Az állat- állomány elemi kárait — amelyet szintén az álló és forgóeszközbiztosítás alapján térítünk — felvásárlási áron számítjuk az eddigi normaérték helyett. Végezetül annyit, hogy a széles körű kockázatviselés, a nagyobb választék jelentősen meghatározza a biztosítási díjat. Az úgynevezett díjszint kis mértékben emelkedik a jövő évtől kezdve — hangoztatta végezetül az Állami Biztosító vezérigazgató-helyettese. j Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az Állami Biztosító eddig is betöltötte kockázat- viselő, kárenyhítő feladatát. Érdemes tehát az üzemeknek igénybe venni szolgálatait. K. S. Üj szövődével és fonodával gyáregységgé fejlesztik a Finomposztó bácsalmási telepét Energiatermelő óriás a Vahs folyón I TILOSÁN, KÁRT OKOZVA Zugitalmérőket lepleztek le Kalocsán A lakosság bejelentései alapján a Kalocsai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága sokat foglalkozik az utóbbi időben elszaporodott zugkocsmákkal. A konkrét eseteket is feltáró gyakori bejelentések — amelyek az adóhatósághoz, illetve a tanács ellátásfelügyeleti osztályához érkeztek — a két szak- igazgatási szervet a közelmúltban arra késztették, hogy néhány ilyen zugkimérést rajtaütésszerűen felkeressenek. Az ellenőrzés során bár nem példátlan, mégis elrettentő tapasztalatokat szereztek így például Jaczina Józsefné, Kalocsa, Petőfi utca 126. szám alatti lakosnál július 10-én reggel negyed 6-kor már 13 embert értek tetten italfogyasztás közben. De mondanunk sem kell, hogy a ,',búcsújárás” már jóval az ellenőrzés megkezdése előtt megindult. Lehetett kapni bort, pálinkát, likőrt, feketekávéi és trafikárut. Az eljárást végzők 18 és fél liter tilosán,főzött pálinkát, 3 liter borlikőrt, három 'deciliter cherry brandyt, hat deci kávét, különféle trafikárukat, likőresz- szenciákat foglaltak le. Ezen túlmenően még jelentős mennyiségű, adózás alá be nem jelentett bor, valamint húsz kiló cukor hozzáadásával készülő mintegy ké< hektoliternyi — forrásban levő — meggybor került lefoglalásra ez alkalommal. Az előkerült hitelkönyv pontosan rputatja a „kuncsaftok” által elfogyasztott italok mennyiségét, s így minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az illetők a fizetés napján mekkora összeget hagytak a zugkocsmában. Jellemző a harácsolásra, hogy a 40 forintért felvásárolt, tilosban főzött pálinkát éppen a kétszeres áron, tehát százszázalékos haszonnal hozzák forgalomba. Jaczináné egyébként ezt a tevékenységét — saját bevallása és jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint — 9 éve folytatja. Ugyanezen a napon néhány házzal odébb Tamás Ferenc, Petőfi utca 132. szám alatti lakosnál — anol az ellenőrzés pillanatában hatan italoztak — több mint húsz liter, tilosán főzött pálinkát koboztak el. Kovács Ferenc, Kökény utca 3. szám alatti lakos hat vendége már alaposabb munkát végzett. Itt ugyanis a teljes szeszkészletnek a nyakára léptek, mire a vizsgálat tagjai a helyszínre érkeztek, s így mindössze 9 deci likőrt foglalhattak le. A tetten ért személyek ellen a vám- és pénzügyőri szervek bevonásával folyamatba tették a szükséges intézkedéseket, s az eltitkolt adók megfizettetése mellett bizonyára a példamutató büntetés sem marad majd el. Az ellenőrzéseket azonban feltétlenül folytatni kell, mivel é zugkocsmák tevékenységének társadalmi veszélyessége rendkívül nagy. Az e helyeken elmért zagyvalékok, kotyvasztott italfélék károsak az egészségre; a zugmérésekben a higiénia legalapvetőbb feltételei is hiányoznak, másrészt a hiteladással is csalogatott fogyasztók a fizetési napokon keresetük jó részét — rosz- szabbik esetben az egészet — ide hordják, s ezzel családjuk lét- fenntartását is veszélyeztetik. A lakosság is sokat tehet a zugkocsmák, titkos italmérések felderítésében, amivel remélhetőleg a jövőben is hasznos segítséget nyújtanak a hatóságoknak. —k —s 0 Bácsalmási Adám a nemrégiben beállított bolyhozógéppel dolgozik. ben tető alá hoznak egy 500—600 személyes szociális létesítményt is. A beruházásnak ez a része körülbelül 50 millió forintba kerül. Mostanában született meg a döntés; a Finomposztó Vállalat mintegy 40 millió forintos költséggel évi 400—500 tonna fonal gyártására alkalmas fonodát is létesít Bácsalmáson, hogy a takarókhoz szükséges fonalat ne kelljen ‘Bajáról szállítani. Már a szükséges jóváhagyások és az anyagi fedezet is rendelkezésre áll a beruházáshoz, ami a tervek szerint a jövő évben kezdődik el. Az önálló elszámolású gyáregység rangjára emelkedésnek, a jelenlegi 71 millió forintos termelési érték megkétszerezésének személyi feltételei is vannak: Növelni kell majd a létszámot, elsősorban szakmunkástanulók oktatásával. Ehhez a jelenlegi helyzet kedvezőtlen, ugyanis két évvel ezelőtt megszüntették a bajai szakmunkásképző kihelyezett iskoláját. Azóta a tanulóknak naponta be kell járniuk Bajára, vagy pedig a szűkös kollégiumi lehetőségek miatt albérletet kell váltaniuk. A szülők körében egyik megoldás sem népszerű, ezért a reálisnál kisebb számban lesz a fiatalokból szakmunkás. A telepen jelenleg szakmunkásképzéssel emelik a jó felkészültségű munkások számát. A Finomposztó Vállalat fejlődő bácsalmási telepén 11 szocialista brigáa dolgozik, amelyek gyermekintézményeket patronálnak, parkosítják a községet, s természetesen nemcsak a társadalmi, hanem az üzemi munkájukat is lelkiismeretesen elvégzik. További 14 brigád 215 tagja küzd a szocialista címért. A. T. S. 2,7 millió kilowatt tervezett teljesítménnyel Közép-Ázsia legnagyobb vízierőműve épül Tádzsikisztán hegyei között a Vahs folyón. Már elkészült a sebes folyón egy 300 méteres gát, valamint üzembe helyezték a vízierőmű három, egyenként 300 ezer kilowatt teljesítményű aggregát- ját. A Nureki Vízierőmű első egysége eddig több mint 3 milliárd k "owattóra elektromos energiát tér. élt. Je, lieg két. összesen 609 ezer kilowi. *; teljesítményű aggregét üzembei.elyezéséhez végzik az előkészítő munkálatokat. Ezek már 1976-ban megkezdik az elektro- mosenergia-szolgáltatást. Ugyanakkor helyezik üzembe itt a Dél- Tadzsik területi termelő komplexum két legfontosabb objektumát. a Tadzsik Alumíniumgyárat és a Javani Elektrokémiai Kombinátot. A Vahs folyón létesített vízügyi csomópont jelentős szerepet játszik a terület öntözésében is. 1973—74-ben Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Türkménia mezőgazdasága több mint 1 milliárd köbméter vizet kapott a Nureki víztárolótól a gyapot és más mező- gazdasági kultúrák öntözéséhez. A vízügyi létesítmény, építésének befejezése után. a terület földművelőinek évente négy és fél milliárd köbméter öntözővizet biztosít. ÍAPN — ívS) 9 A Nurekj Vtöerőmfi építése a Vahs folyón. (Foto: A. Tulcsinszkij APN — KF) Védekezés a por veszély ellen Bácsalmás a megye iparosodó nagyközségeinek egyike. lakói közül közel másfél ezren dolgoznak a helybeli üzemekben. A Bajai Finomposztó Vállalat telepe 196,8-ban nyitotta meg kapuját a textilipari munkához kedvet érző községbeliek, előtt. Mint a megye más. a hatvanas években létesült ipari munkahelyein, itt) is elavult, de még használható gépekkel indult meg a termelés. Jelenleg 62 szövőgép működik a telepen, s közöttük már csak 30 régi van. a többi modernebb, s ez év első felében került Bácsalmásra. Nemsokára újabb szállítmányok, 22 textima típusú szövőgép érkezik az elhasznált masinák leváltására. A géppark fiatalítása része annak a fejlesztésnek, amellyel a következő ötéves terv elején — a vállalati nagy rekonstrukcióval összhangban — takarót készítő gyáregységgé bővítik a telepet. A mostani szövőkapacitással az év első felében 418 ezer folyóméter nyersszövetet, illetve takarót állítottak elő. A telep fő termékét. a takarót jelenleg még nyers állapotban a vállalat bajai gyárába szállítják, s ott végzik el a gyártás befejező műveletét, a bolyhozást. De már gondoltak a jövőre is. amikor majd a leendő gyáregység maga készítette fonálból teljesen kész takarókat állít elő; beállítottak egy bolyhozógépet. hogy a munkafázisra időben betaníthassák a szükséges létszámot. A fejlesztés első szakaszában egy 1300 négyzetméter alapterületű szövőcsamokot építenek a telepen. A kivitelező Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak a szerződés szerint szeptember elsején kellett elkezdenie a munkát, s a 96 szövőgépet befogadó csarnokban a jövő ősszel már folyik a termelés. A szövődével egy idő• A leendő gyáregység egyik modernebb felvetőgépét Virág Mária és Szécsi Gabriella kezeli. # A telepnek van egy kivarró- műhelye is, ahol kisgyermekes anyákat foglalkoztatnak egy műszakban. (Szilágyi Mihály felvételei) „Gravimetrie” néven új fajta pormintavevö készüléket szerkesztettek angol kutatók, azok számára, akik kézi szerszámokkal dolgoznak. A képen látható módon a hát-derék tájra erősíf- hetó kis készülékben egy szivaty- tyú működik, amely szűrőbetéten át áramoltatja a munkás nyaka magasságában beszívott levegőt. A szűrőn összegyűlt napi vagy heti pormennyiséget elemzésnek vetik alá, megállapítják az összetételét és azt, hogy eléri, vagy meghaladja-e a még káros következmények nélkül belélegezhető mértéket. Jóllehet az emberi szervezet az orr. a torok és a tüdő szűrő, mosó és lekötő „berendezései” révén természetes módon védekezik a levegő páratartalma ellen, de egy bizonyos határon túl és az 5 mikron átmérő alatti részecskék esetében már nem tud minden veszélyt távol tartani. Éppen ezért a levegőnek ipari porral való szennyezettségét, a porszemcsék összetételét, nagyságát és koncentrációját ellenőrizni kell. Csak így lehet idejekorán megelőzni a mérgezéseket, a szilikózist, az az- besztózist vagy a tüdőrákot. Sok országban a porkoncentráció küszöbértékére ma már törvényes előírások vannak. Korszerűsítik a mezőgazdasági biztosítást Beszélgetés a módosításokról
