Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-11 / 213. szám

• J 1975. szeptember 11. • PETŐFI NEPE 0 3 Testvérvárosi kapcsolatok írta: E. K. Pokrovszkij, a szimferopoli városi pártbizottság első titkára Állandóan erősödik és fejlődik az a testvéri kapcsolat, kmely másfél évtizede született Szimfe- ropol és Kecskemét között. Rend­szeres a dolgozók különböző kül­döttségeinek cseréje, akik kölcsö­nösen tanulmányozzák a gazda­sági és pártpolitikai munka ta­pasztalatait. Szimferopol kommunistái, la­kói állandóan figyelemmel köve­tik Bács-Kiskun megye, Kecske­mét város és a baráti Magyar Népköztársaság eredményeit, a XI. pártkongresszus határozatá­nak végrehajtását, illetve a ne­gyedik ötéves terv hátralevő időszakának munkáját. Fölkészülve a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXV. kongresszu­sára, Szimferopol dolgozói mind szélesebben bontakoztatják ki a szocialista munkaversenyt az 1975-ös év és a középtávú terv­időszak célkitűzéseinek teljesíté­séért. Az idei esztendő elejétől városunk dolgozói' 11 millió ru­bellel tetézték meg az ipari ter­melési tervet. Szimferopolban mind erőtelje­sebben fejlődik a beruházási te­vékenység. Csupán ai idén há­romezer, minden kényelemmel el­látott lakást adunk át. Szeptem­ber 1-én 1500 tanulót befogadó iskola kezdte meg működését. Felavatás előtt ál egy szaktech­nikusi tanintézet, amelyik építő­ipari munkásokat képez, s egy­úttal középfokú végzettséget nyújt. -Emellett egy másik ha­sonló intézet készül. A televízió-' gyár ' új óvodáját nemrég 330 gyerek vehette birtokába. Az építkezések sorába további gyer­mekintézmények tartoznak. Az üzemi, vállalati erők szervezett összefogásával megkezdődött az egészségügyi városrész felépítése, amely 600 ágyas klinikát és napi 1200 személyre méretezett ren­delőintézetet foglal magában. A szeptember hónap területünkön a XXV. pártkongresszus tisztele­tére felajánlott munkák sikeres teljesítésének jegyében telik el. Az Ukrán Kommunista Párt szimferopoli városi és járási bi­zottsága nagy gondot fordít mun­kájában a-dolgozók internaciona­lista-politikai nevelésére, a Ma­gyar, Népköztársaság Bács-Kis­kun megye és Kecskemét test­vérváros eredményeinek népsze­rűsítésére.. Magyarország felsza­badulása 30. évfordulójának ide­jén például jelentősen fellendült a Szovjet—Magyar Baráti Társa­ság városi tagozatának tevékeny­sége. Az üzemek, iskolák baráti esteket tartottak, fotókiállításo­kat rendeztek. A klubok, könyv­tárak, művelődési házak vetélke­dőket készítettek elő „Ki tud töb­bet Magyarországról” címmel. Az április 4-i ünnepélyes nagy­gyűlésünkre magyar delegációt nívtunk meg. Üdvözlő levelek és táviratok sora fogalmazódott meg, újabb dokumentációkkal egészült ki a Kun Béla emlékének szen­telt iskolamúzeum. Folytatódik az információk cse­réje. lestvérüzemek és gazdaságok képviselői látogatják meg egy­mást. Március—áprilisban a Kuj- bisev nevű gépgyárunk a ,.Lam- part” Zománcipari Művek kecs­keméti munkásait fogadta. A vendégek megtekintették az üze­met, megismerkedtek a termé­kekkel, találkoztak szimferopoli társaikkal. Ebből az alkalomból barátsági megállapodást írtak alá. Az I-es számú városi kórházunk gyógyító munkáját kecskeméti orvosok követték figyelemmel. A testvérvárosok konzervgyáraiban közösen kutatják a technológiai folyamatok egységesítésének le­hetőségeit. Nemrég a gyümölcs- konzerv készítését tanulmányoz­ták kecskeméti barátaink. A szimferopoli Május 1. üzem dol­gozói pedig 10 napon át követték figyelemmel Kecskeméten a kész-, áru útját a csomagolásig. A ta­nulságokat odahaza hasznosítják. „A felszabadult Magyarország 1945—1975” című, Moszkvában megrendezett kiállításra külön csoportok utaztak Krímből. A szimferopoli televíziógyár úgy ápolja a barátságot, hogy a tisz­teletbeli brigádtag, Imre Gábor „teljesítményére” már 2625 ké­szüléket állítottak elő. Mezőgaz­dasági főiskolánk, illetve a Ker­tészeti Egyetem — amelynek fő­iskolai kara működik Bács-Kis- kun megye székhelyén — együtt­működési megállapodásuk szerint tanárok és diákok tizennégy sze­mélyes csoportját küldte el köl­csönösen a kertészet és szőlészet tudományos eredményeinek hely­színi megismerésére. Erősödnek az összekötő kul­turális szálak is. Először a krími képzőművészek mutatkoztak be Kecskeméten, összesen 124 fest-' mény, grafika és szobor adott ké­pet a félsziget életéről. Ezzel szinte egyidőben, az úttörők szim­feropoli házában megnyílt a Bács-Kiskun megyei gyermekraj- zok tárlata. Viszonzásképp a Du­na menti folklórfesztiválon krí­mi népzenei csoportok léptek fel. Az idén nem kevesebb, mint 14 turistacsoport látogatott Magyar- országról Szimferopolba. Talál­koztak üzemi dolgozókkal, > inté­zeti diákokkal, az úttörőház nem­zetközi klubjának tagjaival. A baráti találkozók fontos mozza­nata volt, hogy ellátogatott hoz­zánk Horváth István, a Bacs-Kis- kun megyei pártbizottság első titkára. ­Ezek után valóban el lehet mondani, hogy barátságunk év­ről évre erősödik. Iskolai végzettség a Szovjetunióban Az önálló keresettel bíró szovjet emberek háromnegyed részének felső- vagy középfokú iskolai vég- ‘zettesége van. A jelenlegi tervidő­szak végére — vagyis még az idén — megtörténik az áttérés a köte­lező középiskolai oktatásra. Ezek a tények önmagukban is érdekesek, különösen érdekessé válnak azonban nemzetközi ösz- szehasonlításban. Az UNESCO adatai szerint ugyanis a világon csak minden negyedik embernek van általános iskolai, és minden tizenkettediknek középiskolai vég­zettsége. Még az olyan fejlett kapitalista országokban is. mint Anglia. Franciaország és NSZK-— csak a fiatalok 20—25 százaléka végzett el valamilyen középisko­lát. amely jogot ad az egyetemi tanulmányokhoz. Kercshez ért a Dnyeper ­Befejeződött az Észak-Krími Csatorna utolsó. 39 kilométeres szakaszának építése. A Dnyeper Vi­ze — 400 kilométeres út megté­tele után — Kercshez érkezett. Most töltik fel azt a hatalmas víztárolót, amely a Fekete-ten­ger e kikötővárosának vízellátá­sát biztosítja majd. A csatorna révén a Krím-félsziget. ahol sok a gyümölcsös és a szőlőskert, most az ország nagy rizstermesztő te­rületétévé válik. A csatorna üzembe helyezésé­vel a Krím — az egyik legnép­szerűbb szovjet üdülőhely — vá­rosainak és falvainak vízellátása jelentős mértékben javul. (AFN—KS) „Megszelídített” kipufogógázok A nagyvárosoknak egyre ége­tőbb gondja a túlzott levegőszeny- nvezettség. amit nagyrészt a jár­művek kipufogógázai idéznek elő. Rövidesen szigorú előírások lép­nek érvénybe világszerte, hogy felszámolják a már-már tűrhetet­len helyzetet és elejét vegyék a további levegőrontásnak. A nagy autógyárak már felkészültek a jövőre, megfelelő berendezéseket alakítottak ki a kipufogógázok „megszelídítésére”. A kipróbált tisztítási módszerek közül a leg­hatásosabbnak a kipufogógázok katalitikus útpégetése bizonyult, A képen látható ún. utóoxidáló be­rendezés égy fém köpenyből áll, és a benne elhelyezett méhsejt- szerkezetű szűrőbetétből, amely­nek felületére rendkívül vékony rétegben platina-, vagy platina- ródium-réteget visznek fel. A berendezésen áthaladó forró gá­zok szénmonoxidtartalma szén­dioxiddá. alakul át. a nitrogénoxid pedig nitrogéndioxiddá változik. Mindkét új változat az egészségre már teljesen veszélytelen. VÁLASZ CIKKÜNKRE A MÁV nem akadályozza a cukorrépa-rakodóhelyek korszerűsítését A Bács-Kiskun megyei me­zőgazdasági operatív bizottság augusztus 15-i ülésén megvitat­ta az őszi betakarítás előkészü­leteit. A vállalatok képviselői többek között beszámoltak arról, hogy milyen feltételeket terem­tettek a szőlő, gyümölcs, cukor­répa, kukorica és más termény zökkenőmentes átvételére, szál­lítására. A megyében érdekelt két cukorgyár előzetes becslés szerint 17,5 ezer vagon cukorré­pát vesz át a mezőgazdasági nagyüzemektől. 12,5 ezer vagon répa a szolnoki, a többi az Ercsi Cukorgyárba kerül. Az ercsi fel­dolgozó üzemnek, amint az az operatív bizottság * ülésén kide­rült sok gondot okoz, hogy kör­zetében a vasúti rakodóhelyek már alig felelnek meg a köve­telményeknek. Azok bővítésére, korszerűsí msére a gyár lépése­ket tett, de a munka meggyorsí­tásának bizonyos akadályai van­nak. Főként az, hogy a MÁV illetékes szerveitől a cukorgyár nem kapta meg erre az enge­délyt. Az operatív bizottság ülésén elhangzott észrevételeket a Pe­tőfi Népe augusztus 16-i száma közölte. A cikkre a MÁV Szegedi Igazgatóságának a véleményét kifejtve, Lovász Lázár vasútigaz- gató- helyettes válaszolt: „A lap f. évi 192. számában megjelent. Az őszi munka előké­születeiről című cikkel kapcsolat­ban a tisztánlátás érdekében közöljük, hogy a MÁV Sze­gedi Igazgatósága az Ercsi Cu­korgyár cukorrépa-rakodásait- Solt és Állampuszta állomásokon a rakterűiét-' korszerűsítési en­gedély kiadásának a késleltetésé­vel nem akadályozza, a szállí­tásra felkínált árut a teljes mennyiségben el fogja szállítani. Az Ercsi Cukorgyár folyó év­ben indított kérelme alapján a KPM 1975. március 4-én enge­délyezési közös bejárást tartott, amelyen a minisztérium a be­nyújtott terv kiegészítését és a földhasználati engedély beszer­zését írta elő. Ennek alapján kér­te a cukorgyár a tervezőtől az új rakterűiét módosított tervei­nek elkészítését. A tervező eze­ket a terveket 1975. június 27-én elküldte az ercsi gyárnak, de az azt csak augusztus 23-á.t továb­bította a KPM Vasúti ' Főosztá­lyához. a földhasználati enge­délyt azonban 1975. szeptember 1-ig sem szerezte be, ennek hiá­nya hátráltatja a Közlekedés és Postaügyi' Minisztériumban az építési engedély kiadását. Az építési engedély kiadása nem a MÁV Szegedi Igazgatóságának a hatásköre. Mindezek mellett a cukorgyár előzetes szóbeli kérelmére, a ré­paszállítási idény tartamára Solt állomás III. számú vágánya mel­lett tízezer négyzetméter rakte- rületet biztosít, azonban a gyár szükséges írásbeli kérelme erre vonatkozólag szeptember else­jéig nem érkezeit meg. f Állampuszta állomáson ez év­ben az Ercsi Cukorgyár és az Állami Célgazdaság a cukorrépa szállításához új, 200 méter hosz- szú, 40 méter szélességű rakte- rületet épített. Ez a meglevő MÁV-rakterülettel együtt a ré­paszállításhoz elegendő. A solti vasútállomáson tehát a cukorgyár késlelteti a hatmil­lió forint értékű beruházás kivi­telezését. Helyette, ideiglenesen, tízezer négyzetméter bérelt rak- területet kap a vasútüzemünktől, míg Állampuszta megálló és ra­kodóhelyen az új rakodóterülete elkészült. Mindkét állomáson a szállítások lebonyolítása a vas­útüzem készéről biztosítva van.” Ennyi a válasz. A mezőgazdasági operatív bi­zottság augusztus 15-i ülésén el­hangzottakról feljegyzés készült, és a bizottság a panaszok orvos­lása érdekében vizsgálatot indí­tott. Ehhez szolgáltat néhány adatot a vasútigazgatóság helyet­tes vezetőjének észrevétele. Re­méljük, hogy a következő eszten­dei vcukorrépakampányt már nem zavarják ilyen visszás hely­zetek, és a mezőgazdasági nagy­üzemek, a szállító és Mdolgozó vállalatok teljes összhangban működnek együtt. K. A. Villamosítás a csengődi tanyákon Már csak mintegy 200 külterületen élő család nem élvezheti a villanyfényt a 3500 lakosú Csengődön. A Csengőd-buckai részen 25 lakásba nemrég kezdték és év végéig bevezetik az áramot, amely a tanácsnak 250 ezer, a lakosságnak házanként 4—5 ezer forintjába kerül. (9.) A legpatinásabb üdülőhely az Aranyhomok: a bolgár tenger­part reprezentatív nyaraló- és szórakozó-komplexuma. Az erdő­vel borított hegyoldal itt a par­tig húzódik. Ha kinézek a szállo­dai szoba ablakán, a végtelen tengert látom, kilépek a szállo­dából és erdőben vagyok. Az országút fönt a hegyoldalon er­dőben kanyarog. A parti lejtőn és lankákon mintegy három ki­lométer hosszan luxushotelek, ét­termek, szórakozóhelyek és más épületek magasodnak ki az er­dőből, vagy bújnak el a fák kö­zött. Az épületeket összekötő, jól elkészített és karbantartott utak az illatozó, virító virággal díszí­tett szegélyek, terek itt-ott par­kokká, ligetekké formálták az Aranyhomok vonzó természetes díszletét, az erdőt. A piramis alakú Gdansktól a Glarus hotelig 75 szálloda fogad­ja a vendégeket. A Naposparton és az Aranyhomokon, de az egész bolgár tengerparton végig sora­kozó szállodák, éttermek, bárok és szórakozóhelyek a modern építészeti stílusjegyek és techni­kai kifejezési eszközök művészi egységbe ötvözött, rendkívül ma­gas színvonalát láttatják. Szinte mindegyik üdülőhely a méltán elismert bolgár építőművészet reprezentatív tárlata. Az Arany­homok különösen az, mert kul­turáltabb, befejezettebb a többi­nél. Sajátságosán vonzó azért is, mert európai tud lenni, miköz­ben utánozhatatlanul bolgár. Ez nemcsak a szórakozóhelyek­re vonatkozik, de azokra külö­nösen. Itt van mindjárt a leg­népszerűbb vendéglő, a Vodeni- cata. Egykori erdei vízimalomból alakították szórakozóhellyé. Lent a patak völgyében zubogva, sisteregve forgatja a malom ke­rekét a víz, majd halkan tova­csordogál. A patak két partját— anélkül, hogy a fákat kivágták volna — megtisztították az alj­növényzettől, elegyengették, ki­kövezték, asztalokat, padokat he­lyeztek el a vendégek számára. Fönt, a malom épülete előtt — ide már nem hallatszik a kerék és a víz zúgása, zaja — simára kövezett tisztás. A táncolóknak megfelelő teret hagytak, körötte és a fák között asztalok, támlás padok, háromlábú székek. Az épü­let bejáratánál pódium a zene­karnak. Ami az asztalokat illeti: min­dig megtelik, mert ételspeciali­tásairól híres a vendéglő. A han­gulatot pedig két zenekar fokoz­za. Az egyik bolgár népi hang­szerekkel és énekesekkel ad elő az idegem fül számára többnyire bús hangülatúnak tűnő bolgár, népdalokat. A másik zenekar hol a külföldieket szórakoztatja oszt­rák keringő, német induló, len­gyel polka, magyar csárdás, köz­ismert orosz dalok és táncok dal­lamaival, hol éppen a ma diva­tos dzsessz és beat tánczenével csalja a tánctérre a jó hangulatú sokaságot. Voltaképpen nem valami extra különlegccság a Vodsnicata, de a finom étel íze ma is ingerel, a bolgár dalok most is fülembe csengenek és a természetes kör­nyezet hangulata még sokáig emlékezetemben marad. Ügyszintén a Kosarata nevű vendéglő is. Erdei csapáson ér­tük el. Mintegy 200—250 métert sétáltunk a keskeny betonlapok­kal kímélt, villannyal világított erdei sétányon. Suhogó fák kö­zött élveztük a tüdőtágító erdei levegőt, míg elértük a juhho- dályt. Magyarul ugyanis ezt je­lenti a kosarata. Az akolban bá­rányok, birkák pihentek egy cso­móba gubancolódva. Az ösvény két oldalán fűzfa fonatú szepa- rék, kisebb társaságoknak, egy- egy családnak, de ketten sem vesznek el benne. A vendéglő tá­gas, köralakú építmény. Csúcsos teteje, oldala fából, , fonatokból készült. Belül félkörben galéria, mely a pódiumon ér véget. Té­len itt helyezkedik el a zenekar, itt folyik a műsor. Nyáron azon­ban ez is tele asztalokkal és ülő­kékkel. A helyiségben 200—250 vendég birkabőrrel fedett pado­kon üli körül az ' asztalokat. A falakat belül birkabőrök, med­vebundák „kárpitja” fedi. A be­járattól jobbra hatalmas nyitott kemence magasodik a tetőig. Kürtője a tető fölé tornyosul. Gyakran sül itt a legnépszerűbb, legjellegzetesebb bolgár étel, az agnesko, a bárányhús. A kemen­cében egész bárányt sütnek. Nyáron mintegy tizenkét mé­terre tárják a bejáratot. Előtte színpad tnagyságú betonozott tisz­tás. Itt zajlik majd a műsor, a természet alkotta színfalak, az erdő fái előtt és között. Az első osztályú éttermekben műsorral is szórakoztatják a kö­zönséget. Előbb azonban vacso­raidő van és a zenekarok ját­szanak. Nagyon ügyes, kitűnő ci­gányzenekaruk van. Végül is olyan magyarnóta- és csárdás- ,,blokkot”, összeállítást adott elő, hogy tűzben-lázban bizsergett tőle minden porcikám. A hangu­lat tette vagy ruházatuk?, de in­kább ’ tűnő játékuk, hogy min'1 un1 i t ilághírű Rajkózenekai jutott az eszembe. És a soknem­zetiségű hallgatóság bele-beletap- solt, hol elragadtatását, hol a vérpezsdítő ütemet követve, míg­nem a végén hatalmas tapsvihar­ral jutalmazta a pompás elő­adást. Egyszercsak az egyik pincér végigkongatta a pódium fölött függő kolompsort. Kialudtak az égők. A sötétben a tálaló felől vagy tizenkét lány sorakozott föl egy-egy kis bográccsal, ami alatt spirituszkockák sárga-lila lángja lobogott. És a vendégek ámula­ta közepette vitték az asztalok­hoz — a levest. Gyorsan fordul­tak és a többi asztalon is ott vibrált a bogrács alatt a láng. Aztán felgyulladtak a lámpák és kezdődött a vacsora. A külföldi­ek közül sokan először gyanak­vón csak kóstolót merítettek tá­nyérjukra. De amikor megízlel­ték, pillanatok alatt kiürült a bogrács. A jó hangulatban elköltött va­csoráról csak annyit: soha olyan finom báránysültet, de talán más sültet sem ettem. Omlósán puha, rendkívül jóízűre fűszerezett ag­nesko volt, amellett olcsó. A szakácsok produkciójához méltó volt a mintegy másfélórás műsor is. A bolgár nép dalait, táncait mutatták be népviseletes lányok és legények. A köszöntő­től kezdve táncban tártál? elénk a mindennapi munkájukat, szo­kásaikat, hagyományaikat, .érzé­seiket, életüket. Egy folklóregyüt­tes magas művészi színvonalú, látványos előadása volt. És együtt az egész felejthetetlen élmény. Minden vendéglátóhely mást kínál, mást nyújt. A részletezés és a teljesség igénye nélkül (hogy is juthatna el az ember minde­nüvé) említem a Kukeri vendég­lő és bár varieté műsorát, ahol a busó-járással rokon tavaszkö­szöntő tánccal, szinte ijesztő szí­nes maskarákban ejtik ámulatba a szemlélőt. A Kofibite az erdei környezetben, a vadon hangula­tába illesztett indián falu, ahol nádtetős wigwamokból, indián kunyhókból kialakított, nappal kávézó, fagylaltozó, este műsoros bár vendégeit Piroskának öltö­zött pincérnők szolgálják ki. Sorolhatnám még azokat is, amelyeket futólag láttam, azokat is, amelyekről a strandon és a szállodában élményszerű beszá­molót hallottam, mert a cigány­tábortól kezdve, vagy huszonhét vendéglő és bár nyújt kellemes, kulturált szórakozási lehetőséget az Aranyhomokon. Budavári Antal (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents