Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-05 / 208. szám
4 • PETŐFI NÉPE # 1975. szeptember 5. KÖZÉLELMEZÉS FALUN (V.) Üzemi étkezdék Egy hiánycikk nyomában Megyénk községeiben az állami gazdaságok tartják fenn a legkorszerűbb konyhákat, közétkeztetést igénylő felnőttek közül ezek- ben ebédelnek, olykor vacsoráznak a legtöbben. Vezetőikkel a szükség és az előrelátás képessége gyorsan fölismertette a jó közérzet és a munkateljesítmény közötti összefüggéseket. A kiskun, sági parasztember megszokta, a déli meleg ételt: ha nem kapná hiányozna. A főzést még csak megoldaná valahogy a család, de a nagy távolságokra levő munkahelyekre a kiszállításra sem az asszony, sem a nagygyerek nem vállalkozhat. előfizetéses étkezés kedvezményeit. Az Akkumulátorgyár átlagosan húsz adagot rendel a helyi Utasellátó főztjéből. Elégedettek a szakács munkájával. ... és lehetőségek Kedvezőek a mélykúti közétkeztetési viszonyok. A Béke Termelőszövetkezet 600 személyre főző konyháját jelenleg nem is tudják teljesen kihasználni. A községi párt- és tanácsvezetés javaslatára — mint ezt Vezdán József tanácselnöktől megtudtuk —- a közeljövőben újabb szövetkezetek Változó igények Gondoskodni kellett az idénymunkára máshonnan szerződtetett férfiak, asszonyok étkeztetéséről. Elismerték azt is. hogy egy jó hírű üzemi konyha könnyít a munkaerőgondokon. Szívesebben - kötik le magukat az asszonyok, ha tudják, hogy odahaza mentesülnek az ebédkészítéstől. A termelő- és szakszövetkezetek közül általában a legfejlettebbek, a legkorszerűbben szervezettek létesítettek saját étkezdét. Találunk üzemi munkásokat ellátó konyhákat, ebédlőket is. Nézzünk néhány példát. Kece- len Laták Ede tanácselnök tájékoztatása szerint a Tőzegbányának 300. a Kiskőrösi Állami Gazdaság keceli üzemegységének 200 adagos konyhája van. A nagyközség ipari és mezőgazdasági munkásai közül szervezetten juthatnak ebédhez a téglagyári dolgozók, valamint a Szőlőfürt Szak- szövetkezet 500 (!) tagja, munka- vállalója. Ez utóbbi helyekre az ÁFÉSZ-vendéglőből. Kiskunhalasról (!), a Tőzegbánya konyhájáról szállítják a főtt ételt. Balogh Mihály kunszentmikló- si tanácselnök jól ismeri a nagyközségben működő étkezdéket. A gazdaságok, üzemek közül csak a Háziipari Szövetkezet létesített saját konyhát. Hatvanan rendelték meg az itt készített kalóriadús. a helyi étkezési szokásoknak megfelelően előállított ebédet. A Temaforg Vállalat gyáregységének 500 munkavállalója közül korszerű ebédlőjükben hetvenen fogyasztják az ÁFÉSZ vendéglőjéből hozatott ebédet. A Villamos Berendezés, és Készülék Művek VAV gyárából minden második dolgozó veszi igénkbe az • Tucatnyi kisteher, furgon szál- * Iítja déltájban a központi konyhákról az ebédet. Hol van már a kantáros fazék? Ez a fénykép Apostagon készült. szerveznek előfizetéses étkeztetést; az ebédet a Béke Tsz-től hozatják. Tiszakécskén is jó vélemény alakult ki. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság újbögi kerületének 200—300 munkása eszik rend. szeresen meleg ételt a központi konyháról. Az Üj Élet Termelő- szövetkezet hasonlóan elismert kosztját á nyári hónapokban szá- zan-százötvenert, télen negyve- nen-ötvenen. fogyasztják. A Bácsalmási Állami Gazdaság 4 konyhát tart fenn. hogy elkerüljék az étel felesleges szállít- gatását Madarason és Szabad- szálláson nincs üzemi étkezde. Lajosmizsén elégedettek konyhájukkal a Vízgép Vállalat dolgozói. Korábban említettük, hogy az AFÉSZ-vendéglők és az Utasellátó éttermei is segítenek az üze• önkiszolgáló rendszerű a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei üzemi 6tKeZu6J€. „Hangtompítós” légkalapács Az egyik legzajosabb munkaeszköz, az útburkolat bontására szolgáló . légkalapács „lecsende- sítésére” világszerte kísérletek folynak. Ügy tűnik, hogy a képen látható konstrukciós 'megoldásokkal sikerült elviselhetőbbé tenni a kompresszor és a légkalapács okozta lármát. A kompresszor lemezborítását zajelnyelő masszával kenték be és műanyaggal borították. A motor kipufogójának hangtompító rendszerét a lemezborítás kettős falú fedelében helyezték el. A levegőáram-csatornákat . üveggyapot-szigeteléssel és habszivacsréteggel burkolták. Ezáltal elérték, hogy a kompresszor zajszintje 70 decibel alatt van, tehát az általános utcai zajszintből nem emelkedik ki. A préslégkalapács „lecsendesíté- sénél” arra törekedtek, hogy a zajszintet elsősorban a kis frekvenciák tartományában csökkentsék. A Kiskőrösi Állami Gazdaság soltvadkertl konyhájában szorgalommal, leleményességgel pótolják a hiányzó korszerű felszerelést. mi. szövetkezeti dolgozók étkeztetésében. Tartozunk még a kétfajta ellátás között tapasztalható színvonalkülönbség okainak az elemzésével. Forintok és szakácsok Miért bőségesebb, s általában jobb a koszt az üzemi étkezdékben, különösen a mezőgazdasági jellegűekben? A magyarázat egyszerű: olcsóbban jutnak általában nyersanyaghoz és a fenntartási költségek egy részét másutt számolják el. A közvetlen beszerzési lehetőségek nemcsak a kereskedelmi árréstől mentesítik a konyhát; gyorsítják a vásárlást, bővítik a választékot. Így is akadnak gondok! A mélykúti Béke konyhájának vezetője panaszolta; „Termelőszövetkezetünk nem foglalkozik olyan mértékben zöldségtermeléssel, hogy a konyhát teljesen el tudná látni. A jövőben emiatt is növeli a tsz a *zöldségtermelést.” , Megállapítottuk, hogy csaknem mindenütt elegendő tároló- és hűtőtér áll rendelkezésre. Több helyütt most vagy a közeljövőben korszerűsítik a konyhát, az étkezdét, a szükséges kiszolgáló- helyiségeket. A Bácsalmási Államai Gazdaság központjában már épül az új 800 személyes üzemi konyha, bővítik az épületet a kiskunmajsai Jonathán Szakszövetkezetben. Izsákon a tanács is szorgalmazza a központi tsz-kony- ha építését. A szakácsok általában elegendő gyakorlattal végzik munkájukat, noha kevés a „diplomás” közöttük. A Bácsalmási Állami Gazdaság négy konyhavezetőjéből csak egynek van szakmunkás-bizonyítványa. Mélykúton a legkedvezőbb a helyzet. Három vizsgázott szakács működik. összefoglalva megnyugtatónak minősíthetjük a jelenlegi falusi üzemi étkezdék állapotát. Ha ebben az ütemben fejlődnek akkor tartósan kielégíthetik dolgozóik igényeit, különösen, ha szervezettebben gondoskodnak a szakácsok továbbképzéséről. Sorozatunkat egyelőre befejezzük. Továbbra is figyelemmel kísérjük a falusi közétkeztetést, beszámolunk a jó kezdeményezésekről, ha szükséges, bíráljuk a hibákat. Megismételjük: a közétkeztetés közügy. Főként az átalakuló faluban. Heltai Nándor A kereskedelem és az ipar nem mindig tökéletes összhangjának köszönhetően olykorolykor a vásárlók hiába keresnek néhány áruféleséget. Egy időre eltűnik néha az üzletekből a lapos elem, vagy éppen különböző háztartási kisgépek alkatrészei után kell „nyomozni” hetekig. Az illetékesek dicséretére legyen mondva, ezek az időszakok általában rövid ideig tartanak, előbb-utóbb gyárt az ipar, rendel a kereskedelem, s a vásárló beszerezheti a szükséges árut. Van azonban egy olyan cikk, amelyik lassan már a hiánycikklista „törzsgárdatagjának” számít, ez a drótfonat. Egyre több új családi ház épül, szaporodnak a hétvégi házak, a hobbitelkek, s bizony ezeket általában új kerítéssel kell ellátni, óvni a betolakodóktól. Sok helyen azonban csak karók, cövekek jelzik a telekhatárt. a tulajdonosoknak nem sikerül kerítéssel körülvenni a „birtokot5*. • Kávai János érdeme a munkát könnyítő gép tér. vezése. (Szilágyi Mihály felvételei) Nem utolsósorban ezeknek tudatában tettünk a napokban látogatást Kiskunmajsán, a Drótfonatgyártó Vállalatnál. Ottová- nyi Ferenc igazgató tájékoztatója nem sok jóval kecsegteti a drótfonat vásárlókat. — Nem tudunk annyit gyártaná, amennyire szükség van — mondotta az igazgató. — Gépeink nagy része elavult, nem elég termelékeny. Igaz — teszi hozzá —, nem is ez a legnagyobb baj, hiszen a gépek jó része kihasználatlanul áll, nincs aki dolgozzon, termeljen velük. Alapanyagunk van elegendő, de nincs dolgozónk. Létszámhiányunk immár krónikussá vált, s nem is várható belátható időn belül javulás. Üzemünk ma már csak két műszakban termel mindössze 225 dolgozóval. Ha sikerülne létszámunkat legalább 80—90 fővel növelni, megindíthatnánk újra a harmadik műszakot, s ez jelentős termelésnövekedést eredményezhetne. — Mi az oka a létszám csökkenésének? — Elsősorban az, hogy Kiskun- majsa is fejlődik, iparosodik és a dolgozók könnyebb, tisztább és nem egy esetben jövedelmezőbb munkalehetőségeket találnak. Mi sajnos, egyelőre nem tudjuk felvenni a versenyt ezek- zel a munkahelyekkel. Vannak elképzeléseink, terveink és többet már meg is valósítottunk. A műszaki osztályunk két fiatal fejlesztő mérnöke például a bélés külföldi szakirodalom alapos tanulmányozása után, jelentős újítást készített. A rostaszövetgyártásnál a szál hullámosításá- hoz eddig két ember kellett. Egy a gépet kezelte, egy pedig kézzel fogva a drótot, „sétált”, egy szállal 15—20 métert, naponta több kilométert és kéziszerszámmal vágta el a drótot. Rávai János és Vékony Mihály mérnökök most leszabó berendezést konstruáltak, szálvezető csatornát és számláló berendezést készítettek a géphez. Így azután egy ember végzi a korábbi kettő munkáját, de ennek az egynek is sokkal könnyebb a munkája. Két ilyen berendezést használunk már, s két emberrel kevesebbre van szükség. A két fiatal mérnök különben most újabb feladaton dolgozik, amelynek fő célja a gépfonatgyártás könnyebbé tétele. Megfelelő belső átszervezéssel, a gépek átcsoportosításával reméljük sikerül a termelékenységet is növelni. — Az idén mennyi drótfonat gyártását tervezik? — Szeretnénk 3,5 millió négyzetméternyit átadni megrendelőinknek, reméljük sikerül. Sajnos, tudjuk, hogy ez a mennyiség közelről sem elégíti ki az egyre növekvő igényeket. Tervbe van vé• Vékony Mihály mérnök készítette az új leszabóberendezés elektromos kapcsolószekrényét. ve üzemünk nagyszabású’ rekonstrukciója, de ebben végleges döntés még nem született. Ami a saját fejlesztést illeti, a munkakörülmények javításán túl végre sikerül egy olyan szociális létesítményt építenénk, amely megfelelő lehetőséget nyújt dolgozóinknak a tisztálkodáshoz. A 4,5 millió forintos beruházással épülő egyemeletes épületben kap helyet az 500 személyes fürdő, a melegítő konyha és az oktatóterem. O. L. Elektronikus kapcsolás BORÍTÉKBÓL ÉS ÁLLAMKASSZÁBÓL A szovjet család költségvetése Nemrég adták közre Moszkvában annak a statisztikai felmérésnek az eredményét, amely 62 ezer család körülményeinek vizsgálatával a szovjet háztartások kiadásait foglalja össze. Még a szakemberek is meglepődtek a családi költségvetésekben bekövetkezetf változásokon. Például egy család — átlagosan négy főt számítva — 48 kilogrammal több halat, 200-zal több tojást fogyasztott 1974-ben, mint 1965- ben. Jóval több cukrot, gyümölcsöt, zöldséget is vásároltak. Csökkent viszont a kenyér- és burgonyafogyasztás. Az elektronikus szerkezeti elemek sorába tartozó tirisztor — négyrétegű félvezető eszköz, amely záróirányban félvezető diódaként viselkedik, ezzel ellentétes irányban (a kapcsolóirányban) pedig kétállapotú, kikapcsolt vagy bekapcsolt lehet — mind fontosabb szerepet tölt be a nagy áramok és feszültségek technikájában. A képen látható Siemens gyártmányú, korong alakú tirisztorról' kevesen gondolnák, hogy mire képes: akár két megawatt teljesítmény kap- . csolására is alkalmas! Feszültsége 2500 V, árama 800 A. Az elektronikus építőelemek lassanként „száműzik” a szokásos mechanikus kapcsolókat, amelyek lassúbbak, gyorsabban . kopnak, ívet húznak és működtetésükhöz sokkal több energiát igényelnek. Meteorológiai radar Az egyesült államokbeli Lincoln Laboratoryban kikísérletezett új radarberendezések segítségével biztosabb időjárásjelentést adhat. Az új műszerek rendkívül pontosak és az atmoszféra legmagasabb rétegeiben beállt változásokat már kialakulásuk pillanatában jelzik. Megváltozott étkezési szokások Az étkezési szokások megváltozásával, a fehérjékben és vitaminokban gazdag élelmiszerek beszerzésével a szovjet családok pénzértékben számítva természetesen többet költöttek táplálkozásra, mint tíz esztendővel ezelőtt. Ebben csak nagyon kis szerepet játszottak a két időszak között bekövetkezett árváltozások, mert pl. a húsnak, tejnek, tejterméknek, tojásnak évek óta rögzített a fogyasztói ára. A munkáscsaládok összes kiadásaiknak mintegy 34 százalékát költötték élelmiszerekre; 1965- ben ez a mutató 38 százalék volt. Még szembetűnőbb a változás a parasztságnál: 45-ről 36 százalékra mérséklődött az élelmiszerre fordított kiadások részA családi költségvetésben a következő nagyobb tételt a tartós fogyasztási cikkek teszik ki. Ruhák, szövetek, cipők, bútorok stb. vásárlására a múlt esztendőben az évi bevételeik 22 százalékát költötték a munkáscsaládok; 1965-ben csak a jövedelmük egyötödét adták ki ezekre a cikkekre. A parasztságnál még nagyobb az emelkedés: 18-ról 21 százalékra nőtt az arány. A művelődésre, kultúrára fordított összeg a munkások költségvetésében egyheted, a parasztoknál egykilenced részt tesz ki. Takarékosan, előrelátóan A családok bevételük nagy hányadát a takarékpénztárakban helyezik el vásárlásokra, utazásokra, előre nem látható kiadásokra. Az elemzések szerint a munkáscsaládoknál átlagosan a őevételek hat százalékát, a parasztcsaládok pedig 13 százalékát teszik félre. Nagy szerephez jutnak a Szovjetunióban az ún. borítékon kívüli juttatások. A mostani statisztikai vizsgálat rámutat, hogy a munkáscsaládok jövedelmét az állami támogatások mintegy 22 százalékkal, a parasztcsaládokét 20 százalékkal emelik. Mint is- mertes, a szovjet állam szinte teljesen magára vállalja az iskoláztatással, bölcsődei és óvodai ■ neveléssel kapcsolatos költségeket. A kimutatások szerint egy- egy tanuló iskoláztatása, amíg elvégzi a tíz osztályt, évente száz rubeljébe kerül az államnak. A lakbérek, közlekedési díjszabások /évtizedek óta nem változtak, túlnyomórészt az állami költség- vetést terhelik. Az üdülési, sza-’ natóriumi beutalók tényleges költségének is csak kis részét fizetik meg a dolgozók, a nagyobb részt az állam vállalja magára. Egy sor fogyasztási cikk árában is érvényre jut az állami támogatás. Előjelzés 2000-ig Rövideden hozzálátnak a szakemberek az ezredfordulóig érvényes, hosszú távú családi költségvetési terv összeállításához, hogy a várható fogyasztói változásokat előre jelezhessék, s kielégítésükre a népgazdaság időién felkészülhessen. Bizonyosra vehető pl., hogy a lakosság minden rétegében tovább nő a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt, emelkednek a turizmusra költött' összegek, viszont a családi költségvetésben az élelmiszerekre, a napi létfenntartásra fordított kiadások részaránya előreláthatóan tovább mérséklődik.
