Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

4 • PETŐFI NÉPE # 1975. szeptember 5. KÖZÉLELMEZÉS FALUN (V.) Üzemi étkezdék Egy hiánycikk nyomában Megyénk községeiben az állami gazdaságok tartják fenn a legkor­szerűbb konyhákat, közétkezte­tést igénylő felnőttek közül ezek- ben ebédelnek, olykor vacsoráz­nak a legtöbben. Vezetőikkel a szükség és az előrelátás képes­sége gyorsan fölismertette a jó közérzet és a munkateljesítmény közötti összefüggéseket. A kiskun, sági parasztember megszokta, a déli meleg ételt: ha nem kapná hiányozna. A főzést még csak megoldaná valahogy a család, de a nagy tá­volságokra levő munkahelyekre a kiszállításra sem az asszony, sem a nagygyerek nem vállalkozhat. előfizetéses étkezés kedvezmé­nyeit. Az Akkumulátorgyár át­lagosan húsz adagot rendel a he­lyi Utasellátó főztjéből. Elégedet­tek a szakács munkájával. ... és lehetőségek Kedvezőek a mélykúti közét­keztetési viszonyok. A Béke Ter­melőszövetkezet 600 személyre fő­ző konyháját jelenleg nem is tud­ják teljesen kihasználni. A köz­ségi párt- és tanácsvezetés javas­latára — mint ezt Vezdán József tanácselnöktől megtudtuk —- a közeljövőben újabb szövetkezetek Változó igények Gondoskodni kellett az idény­munkára máshonnan szerződtetett férfiak, asszonyok étkeztetéséről. Elismerték azt is. hogy egy jó hí­rű üzemi konyha könnyít a mun­kaerőgondokon. Szívesebben - kö­tik le magukat az asszonyok, ha tudják, hogy odahaza mentesül­nek az ebédkészítéstől. A termelő- és szakszövetkeze­tek közül általában a legfejlet­tebbek, a legkorszerűbben szerve­zettek létesítettek saját étkezdét. Találunk üzemi munkásokat el­látó konyhákat, ebédlőket is. Nézzünk néhány példát. Kece- len Laták Ede tanácselnök tájé­koztatása szerint a Tőzegbányá­nak 300. a Kiskőrösi Állami Gaz­daság keceli üzemegységének 200 adagos konyhája van. A nagyköz­ség ipari és mezőgazdasági mun­kásai közül szervezetten juthat­nak ebédhez a téglagyári dolgo­zók, valamint a Szőlőfürt Szak- szövetkezet 500 (!) tagja, munka- vállalója. Ez utóbbi helyekre az ÁFÉSZ-vendéglőből. Kiskunha­lasról (!), a Tőzegbánya konyhá­járól szállítják a főtt ételt. Balogh Mihály kunszentmikló- si tanácselnök jól ismeri a nagy­községben működő étkezdéket. A gazdaságok, üzemek közül csak a Háziipari Szövetkezet létesített saját konyhát. Hatvanan rendel­ték meg az itt készített kalória­dús. a helyi étkezési szokásoknak megfelelően előállított ebédet. A Temaforg Vállalat gyáregységé­nek 500 munkavállalója közül korszerű ebédlőjükben hetvenen fogyasztják az ÁFÉSZ vendéglő­jéből hozatott ebédet. A Villa­mos Berendezés, és Készülék Művek VAV gyárából minden második dolgozó veszi igénkbe az • Tucatnyi kisteher, furgon szál- * Iítja déltájban a központi konyhákról az ebédet. Hol van már a kantáros fazék? Ez a fénykép Apostagon készült. szerveznek előfizetéses étkeztetést; az ebédet a Béke Tsz-től hozatják. Tiszakécskén is jó vélemény alakult ki. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság újbögi kerületé­nek 200—300 munkása eszik rend. szeresen meleg ételt a központi konyháról. Az Üj Élet Termelő- szövetkezet hasonlóan elismert kosztját á nyári hónapokban szá- zan-százötvenert, télen negyve- nen-ötvenen. fogyasztják. A Bácsalmási Állami Gazdaság 4 konyhát tart fenn. hogy elke­rüljék az étel felesleges szállít- gatását Madarason és Szabad- szálláson nincs üzemi étkezde. Lajosmizsén elégedettek konyhá­jukkal a Vízgép Vállalat dolgozói. Korábban említettük, hogy az AFÉSZ-vendéglők és az Utasellá­tó éttermei is segítenek az üze­• önkiszolgáló rendszerű a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei üzemi 6tKeZu6J€. „Hangtompítós” légkalapács Az egyik legzajosabb munka­eszköz, az útburkolat bontására szolgáló . légkalapács „lecsende- sítésére” világszerte kísérletek folynak. Ügy tűnik, hogy a ké­pen látható konstrukciós 'megol­dásokkal sikerült elviselhetőbbé tenni a kompresszor és a lég­kalapács okozta lármát. A komp­resszor lemezborítását zajelnye­lő masszával kenték be és mű­anyaggal borították. A motor ki­pufogójának hangtompító rend­szerét a lemezborítás kettős fa­lú fedelében helyezték el. A levegőáram-csatornákat . üveg­gyapot-szigeteléssel és habszi­vacsréteggel burkolták. Ezáltal elérték, hogy a kompresszor zaj­szintje 70 decibel alatt van, te­hát az általános utcai zajszint­ből nem emelkedik ki. A préslégkalapács „lecsendesíté- sénél” arra törekedtek, hogy a zajszintet elsősorban a kis frek­venciák tartományában csökkent­sék. A Kiskőrösi Állami Gazdaság soltvadkertl konyhájában szor­galommal, leleményességgel pótolják a hiányzó korszerű felszerelést. mi. szövetkezeti dolgozók étkez­tetésében. Tartozunk még a kétfaj­ta ellátás között tapasztalható színvonalkülönbség okainak az elemzésével. Forintok és szakácsok Miért bőségesebb, s általában jobb a koszt az üzemi étkezdék­ben, különösen a mezőgazdasági jellegűekben? A magyarázat egy­szerű: olcsóbban jutnak általá­ban nyersanyaghoz és a fenntar­tási költségek egy részét másutt számolják el. A közvetlen beszer­zési lehetőségek nemcsak a ke­reskedelmi árréstől mentesítik a konyhát; gyorsítják a vásárlást, bővítik a választékot. Így is akadnak gondok! A mély­kúti Béke konyhájának vezetője panaszolta; „Termelőszövetkeze­tünk nem foglalkozik olyan mér­tékben zöldségtermeléssel, hogy a konyhát teljesen el tudná látni. A jövőben emiatt is növeli a tsz a *zöldségtermelést.” , Megállapítottuk, hogy csaknem mindenütt elegendő tároló- és hűtőtér áll rendelkezésre. Több helyütt most vagy a közeljövő­ben korszerűsítik a konyhát, az étkezdét, a szükséges kiszolgáló- helyiségeket. A Bácsalmási Álla­mai Gazdaság központjában már épül az új 800 személyes üzemi konyha, bővítik az épületet a kiskunmajsai Jonathán Szakszö­vetkezetben. Izsákon a tanács is szorgalmazza a központi tsz-kony- ha építését. A szakácsok általában elegendő gyakorlattal végzik munkájukat, noha kevés a „diplomás” közöt­tük. A Bácsalmási Állami Gazda­ság négy konyhavezetőjéből csak egynek van szakmunkás-bizo­nyítványa. Mélykúton a legked­vezőbb a helyzet. Három vizsgá­zott szakács működik. összefoglalva megnyugtatónak minősíthetjük a jelenlegi falusi üzemi étkezdék állapotát. Ha eb­ben az ütemben fejlődnek akkor tartósan kielégíthetik dolgozóik igényeit, különösen, ha szervezet­tebben gondoskodnak a szakácsok továbbképzéséről. Sorozatunkat egyelőre befejez­zük. Továbbra is figyelemmel kí­sérjük a falusi közétkeztetést, be­számolunk a jó kezdeményezések­ről, ha szükséges, bíráljuk a hi­bákat. Megismételjük: a közétkeztetés közügy. Főként az átalakuló fa­luban. Heltai Nándor A kereskedelem és az ipar nem mindig tö­kéletes összhangjának köszönhetően olykor­olykor a vásárlók hiába keresnek néhány áruféleséget. Egy időre eltűnik néha az üzle­tekből a lapos elem, vagy éppen különböző háztartási kisgépek alkatrészei után kell „nyomozni” hetekig. Az illetékesek dicsére­tére legyen mondva, ezek az időszakok álta­lában rövid ideig tartanak, előbb-utóbb gyárt az ipar, rendel a kereskedelem, s a vásárló beszerezheti a szükséges árut. Van azonban egy olyan cikk, amelyik lassan már a hiány­cikklista „törzsgárdatagjának” számít, ez a drótfonat. Egyre több új családi ház épül, szaporodnak a hétvégi házak, a hobbitelkek, s bizony ezeket általában új kerítéssel kell el­látni, óvni a betolakodóktól. Sok helyen azonban csak karók, cövekek jelzik a telek­határt. a tulajdonosoknak nem sikerül kerítés­sel körülvenni a „birtokot5*. • Kávai János érdeme a munkát könnyítő gép tér. vezése. (Szilágyi Mihály felvételei) Nem utolsósorban ezeknek tu­datában tettünk a napokban lá­togatást Kiskunmajsán, a Drót­fonatgyártó Vállalatnál. Ottová- nyi Ferenc igazgató tájékoztatója nem sok jóval kecsegteti a drót­fonat vásárlókat. — Nem tudunk annyit gyár­taná, amennyire szükség van — mondotta az igazgató. — Gépe­ink nagy része elavult, nem elég termelékeny. Igaz — teszi hozzá —, nem is ez a legnagyobb baj, hiszen a gépek jó része kihaszná­latlanul áll, nincs aki dolgoz­zon, termeljen velük. Alapanya­gunk van elegendő, de nincs dol­gozónk. Létszámhiányunk immár krónikussá vált, s nem is vár­ható belátható időn belül javu­lás. Üzemünk ma már csak két műszakban termel mindössze 225 dolgozóval. Ha sikerülne létszá­munkat legalább 80—90 fővel növelni, megindíthatnánk újra a harmadik műszakot, s ez jelentős termelésnövekedést eredményez­hetne. — Mi az oka a létszám csök­kenésének? — Elsősorban az, hogy Kiskun- majsa is fejlődik, iparosodik és a dolgozók könnyebb, tisztább és nem egy esetben jövedelme­zőbb munkalehetőségeket talál­nak. Mi sajnos, egyelőre nem tudjuk felvenni a versenyt ezek- zel a munkahelyekkel. Vannak elképzeléseink, terveink és töb­bet már meg is valósítottunk. A műszaki osztályunk két fiatal fejlesztő mérnöke például a bél­és külföldi szakirodalom alapos tanulmányozása után, jelentős újítást készített. A rostaszövet­gyártásnál a szál hullámosításá- hoz eddig két ember kellett. Egy a gépet kezelte, egy pedig kézzel fogva a drótot, „sétált”, egy szál­lal 15—20 métert, naponta több kilométert és kéziszerszámmal vágta el a drótot. Rávai János és Vékony Mihály mérnökök most leszabó berendezést konst­ruáltak, szálvezető csatornát és számláló berendezést készítettek a géphez. Így azután egy ember végzi a korábbi kettő munkáját, de ennek az egynek is sokkal könnyebb a munkája. Két ilyen berendezést használunk már, s két emberrel kevesebbre van szükség. A két fiatal mérnök különben most újabb feladaton dolgozik, amelynek fő célja a gépfonat­gyártás könnyebbé tétele. Megfe­lelő belső átszervezéssel, a gé­pek átcsoportosításával reméljük sikerül a termelékenységet is nö­velni. — Az idén mennyi drótfonat gyártását tervezik? — Szeretnénk 3,5 millió négy­zetméternyit átadni megrendelő­inknek, reméljük sikerül. Sajnos, tudjuk, hogy ez a mennyiség kö­zelről sem elégíti ki az egyre nö­vekvő igényeket. Tervbe van vé­• Vékony Mihály mérnök készí­tette az új leszabóberendezés elektromos kapcsolószekrényét. ve üzemünk nagyszabású’ re­konstrukciója, de ebben végle­ges döntés még nem született. Ami a saját fejlesztést illeti, a munkakörülmények javításán túl végre sikerül egy olyan szociális létesítményt építenénk, amely megfelelő lehetőséget nyújt dol­gozóinknak a tisztálkodáshoz. A 4,5 millió forintos beruházással épülő egyemeletes épületben kap helyet az 500 személyes fürdő, a melegítő konyha és az oktatóte­rem. O. L. Elektronikus kapcsolás BORÍTÉKBÓL ÉS ÁLLAMKASSZÁBÓL A szovjet család költségvetése Nemrég adták közre Moszkvában annak a statisztikai felmérésnek az eredményét, amely 62 ezer család körülményeinek vizsgálatával a szovjet háztartások kiadásait foglalja össze. Még a szakemberek is meglepődtek a családi költségvetésekben bekövetkezetf változásokon. Például egy család — átlagosan négy főt számítva — 48 kilogram­mal több halat, 200-zal több tojást fogyasztott 1974-ben, mint 1965- ben. Jóval több cukrot, gyümölcsöt, zöldséget is vásároltak. Csök­kent viszont a kenyér- és burgonyafogyasztás. Az elektronikus szerkezeti ele­mek sorába tartozó tirisztor — négyrétegű félvezető eszköz, amely záróirányban félvezető diódaként viselkedik, ezzel ellen­tétes irányban (a kapcsolóirány­ban) pedig kétállapotú, kikap­csolt vagy bekapcsolt lehet — mind fontosabb szerepet tölt be a nagy áramok és feszültségek technikájában. A képen látható Siemens gyártmányú, korong alakú tirisztorról' kevesen gon­dolnák, hogy mire képes: akár két megawatt teljesítmény kap- . csolására is alkalmas! Feszültsé­ge 2500 V, árama 800 A. Az elektronikus építőelemek lassanként „száműzik” a szokásos mechanikus kapcsolókat, amelyek lassúbbak, gyorsabban . kopnak, ívet húznak és működtetésükhöz sokkal több energiát igényelnek. Meteorológiai radar Az egyesült államokbeli Lin­coln Laboratoryban kikísérle­tezett új radarberendezések se­gítségével biztosabb időjárásje­lentést adhat. Az új műszerek rendkívül pontosak és az at­moszféra legmagasabb rétegeiben beállt változásokat már kialaku­lásuk pillanatában jelzik. Megváltozott étkezési szokások Az étkezési szokások megvál­tozásával, a fehérjékben és vitaminokban gazdag élelmisze­rek beszerzésével a szovjet csa­ládok pénzértékben számítva ter­mészetesen többet költöttek táp­lálkozásra, mint tíz esztendővel ezelőtt. Ebben csak nagyon kis szerepet játszottak a két időszak között bekövetkezett árváltozá­sok, mert pl. a húsnak, tejnek, tejterméknek, tojásnak évek óta rögzített a fogyasztói ára. A munkáscsaládok összes kiadá­saiknak mintegy 34 százalékát költötték élelmiszerekre; 1965- ben ez a mutató 38 százalék volt. Még szembetűnőbb a válto­zás a parasztságnál: 45-ről 36 százalékra mérséklődött az élel­miszerre fordított kiadások rész­A családi költségvetésben a következő nagyobb tételt a tar­tós fogyasztási cikkek teszik ki. Ruhák, szövetek, cipők, bútorok stb. vásárlására a múlt eszten­dőben az évi bevételeik 22 szá­zalékát költötték a munkáscsa­ládok; 1965-ben csak a jövedel­mük egyötödét adták ki ezekre a cikkekre. A parasztságnál még nagyobb az emelkedés: 18-ról 21 százalékra nőtt az arány. A mű­velődésre, kultúrára fordított összeg a munkások költségveté­sében egyheted, a parasztoknál egykilenced részt tesz ki. Takarékosan, előrelátóan A családok bevételük nagy há­nyadát a takarékpénztárakban helyezik el vásárlásokra, utazá­sokra, előre nem látható kiadá­sokra. Az elemzések szerint a munkáscsaládoknál átlagosan a őevételek hat százalékát, a pa­rasztcsaládok pedig 13 százalékát teszik félre. Nagy szerephez jutnak a Szov­jetunióban az ún. borítékon kí­vüli juttatások. A mostani sta­tisztikai vizsgálat rámutat, hogy a munkáscsaládok jövedelmét az állami támogatások mintegy 22 százalékkal, a parasztcsaládokét 20 százalékkal emelik. Mint is- mertes, a szovjet állam szinte teljesen magára vállalja az isko­láztatással, bölcsődei és óvodai ■ neveléssel kapcsolatos költsége­ket. A kimutatások szerint egy- egy tanuló iskoláztatása, amíg elvégzi a tíz osztályt, évente száz rubeljébe kerül az államnak. A lakbérek, közlekedési díjszabá­sok /évtizedek óta nem változtak, túlnyomórészt az állami költség- vetést terhelik. Az üdülési, sza-’ natóriumi beutalók tényleges költségének is csak kis részét fizetik meg a dolgozók, a na­gyobb részt az állam vállalja magára. Egy sor fogyasztási cikk árában is érvényre jut az állami támogatás. Előjelzés 2000-ig Rövideden hozzálátnak a szak­emberek az ezredfordulóig ér­vényes, hosszú távú családi költ­ségvetési terv összeállításához, hogy a várható fogyasztói válto­zásokat előre jelezhessék, s ki­elégítésükre a népgazdaság idő­ién felkészülhessen. Bizonyosra vehető pl., hogy a lakosság min­den rétegében tovább nő a ke­reslet a tartós fogyasztási cikkek iránt, emelkednek a turizmusra költött' összegek, viszont a csa­ládi költségvetésben az élelmi­szerekre, a napi létfenntartásra fordított kiadások részaránya elő­reláthatóan tovább mérséklődik.

Next

/
Thumbnails
Contents