Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

1975. szeptember 5. • PETŐFI NEPE 9 3 KÉNYELMES KOLLÉGIUMBAN LAKNAK KORSZERŰ TANMŰHELYBEN TANULNÁK Az országban elsőként tiszthelyettes- és szakmunkásképző iskola kezdődött Szabadszálláson A nyáron a Magyar Közlöny­ben nyilvánosságra hozták az 1/1975/0710/H.M. és MüM számú rendeletet, amelyben a honvé­delmi miniszter és a munkaügyi miniszter közösen intézkedett a hadseregben folyó hivatásos tisz- helyettesi képzéssel egybekötött szakmunkásképzés beindításáról. Ennek a lényege, hogy azok a nyolc általános iskolát végzett .fiatalok, akik elhivatottságot éreznek magukban a katonai pá­lya iránt, három éves időtartam­ra kollégiumi elhelyezést kapnak, és szervezett keretek közt, az előírt tanmenet alapján szakmát tanulnak. Az autószerelői szak­munkásbizonyítvány megszerzése után mint katonák folytatják ta­nulmányaikat a negyedik tanév­ben, s annak végeztével mint hi­vatásos tiszthelyettesek teljesíte­nek majd szolgálatot a Magyar .Néphadseregben. * Gyönyörű napsütésben sorakoz­tak fel a szabadszállási tiszti­klub előtti téren azok a fiúk, akiket kérésük alapján felvettek a kísérleti jellegű iskolába. A harminckét fiatalember egyen­ruhában : sötétkék nadrágban, világoskék zakóban, krémszínű ingben és egyforma nyakkendő­ben, fegyelmezetten várták a minisztériumi vendégeket, élü­kön Pacsek József vezérőrnagy- gyal, a honvédelmi miniszter he­lyettesével, aki több magasran­gú tiszt és polgári személy tár­saságában részt vett az emléke­zetes. ünnepségen. Pontosan tíz órakor a helyőrségi zenekar el­játszotta a Himnuszt, s ezt kö­vetően az újdonsült tanulók szü­leik társaságában bevonultak az intézmény dísztermébe, ahol kez­detét vette a tanévnyitó ünnep­ség. * A színpad fölött a felirat: „A művelődés, a műveltség egyéni­séget formáló és közösségterem­tő erő” (Idézet a XI köngresz- szus anyagából.) A szépen díszí­tett színpadon ültek az elnökség tagjai. Sipula István mérnök-ez­redes beszélt a jelenlevőkhöz. Ismertette az új rendszerű isko­la lényegét, előnyeit. Az a tény, hogy teljes egészében térítésmen­tesen tanulhatnak itt a fiatalok hogy ingyenes ellátást és kollé­giumi elhelyezést kapnak, s meg­felelő ruházatot, sőt zsebpénzt is, együttesen a szülők segítségére van, tagadhatatlanul. Azon lesz­nek — mondotta az előadó *— hogy a legjobb értelemben vett második otthont teremtsenek a fiataloknak. A szülők arcán lát­szott, hogy megnyugtatja őket mintáz, amit hallanak. Sipula István kérte a megyei művelődés- ügyi osztály támogatását, s meg­köszönte a jelenlevő Weither Vilmos igazgatónak azt a segít­ségét, melyet már eddig is az előkészítő időszakban nyújtottak a 607. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet tanárai, munkatár­sai. Az ünneplő közönség ezután átment a szomszédos épületekhez; gyülekeztek a kollégium-avatás­hoz. Rövid beszéd után minden­ki megtekintette a kis intéz­ményt. itt élnek majd, négy esz­tendőn keresztül ezek a fiatal­emberek; itt kapnak nyugodt ott­hont a tanuláshoz, a pihenéshez. Négy-hatszemélyes hálószobák. Fehér függönyök, szép szőnye­gek, tágas szekrények, asztalok, székek a tanuláshoz. Mindenki három öltönyt, három pár cipőt, télikabátot és elegendő számú alsóruhát kap, ingyen. Mindezt előre elkészítettek; láthatták ma­guk a szülők is. A klubszobában tévé, köny­vespolc, társasjátékok. Képek a falakon, dísznövények. Szép kör­nyezet; jó lehetőség a kikapcso­lódásra, felüdülésre. Tetszett a gyerekeknek. Azután megtekin­tették a tantermeket. Ezék is, mint a tanműhelyek: korszerű eszközökkel felszereltek. Fizikai, kémiai, elektrotechnikai szak- tantermek; lakatos, hegesztő, for­gácsoló műhelyek: kinek ne len­ne kedve ilyen körülmények közt a tanuláshoz? * / . _ . Beszéltem a szülőkkel is. El­mondták, hogy minden a kedvük­re van, amit láttak. Nyugodtan­hagyják e falak között a gyer­mekeiket. Valaki ezt mondta: — Nekem különösen az teszik, hogy a tisztek olyan szépen beszélnek a fiainkkal. Biztosan nem lesz rossz dolguk a gyerekeknek. Egy másik így szólt: — Mi nem akar­tuk elengedni a fiúnkat, de nem bírtunk vele; annyira meg­tetszett neki, mit tegyünk? Re­méljük, nem bánja meg, hogy így döntött. * Azzal búcsúztunk a fiatalok­tól, hogy eljövünk hozzájuk más­kor is, és beszámolunk majd az életükről lapunkban. V. M. A népgazdasági érdekekkel összhangban készül évi .költségvetés szoros • •• rr a JOVO A pénzügyminiszter utasítást adott ki, amelyben szabályozza a minisztériumok 1976. évi költ­ségvetési javaslatainak, továbbá a minisztériumok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, in­tézmények részletes előirányza­tainak összeállítását. A miniszter megállapítja, hogy a IV. ötéves terv idősza­kában elért társadalmi-gazdasági fejlődés és az életszínvonal­politikai célok megvalósítása nyomán a társadalombiztosítás és a költségvetési szervek kiadá­sai az 1971—75. években a nem­zeti jövedelemnél és az állami költségvetés bevételeinél is gyorsabb ütemben nőttek. Az V. ötéves terv időszakában a társadalmi igényeket a koráb­binál nehezebb feltételek között kell kielégíteni. Ezért a költség- vetési szervezetek kiadásai a következő években a IV. ötéves tervidőszakban elért átlagos nö­vekedésnél szerényebben bővül­hetnek. Továbbra is elsősorban az életszínvonal-politika céljait szolgálják a társadalombiztosítás kiadásai és a költségvetési szer­vek ráfordításai. A pénzbeli jut­tatások révén gondoskodni kell az érintett rétegek reáljövedel­mének a lehetőségekkel össz­hangban álló fokozatos növelé­séről, a családi jövedelmek to­vábbi kiegyenlítéséről. Az intéz­ményhálózatban elsősorban az elért színvonal tartására kell tö­rekedni. A miniszter utasítása változat­lanul fontos célkent hangsúlyoz­za az ellátási színvonalban meg­levő különbségek mérséklését, ugyanakkor rámutat, hogy a kü­lönböző feladatok rangsorolásá­val, megfelelő súlypontok kép­zésével törekedni kell a koráb­binál differenciáltabb fejlesztés­re. Meg kell erősödnie az ész­szerű takarékosság szemléleté­nek, és el kell érni, hogy a nép­gazdaság egésze szempontjából nélkükú'hetetlen nyersanyag- és energiaforrásokból a költségve­tési szervezetek mindig csak a feltétlenül szükséges mennyisé­get használják fel. Az anyag- és energiatakarékosság mellett a munkaerőgazdálkodás és a mun­kaszervezés javításával is elő kell segíteni a ráfordítások haté­konyabb felhasználását. A IV. ötéves tervidőszak utol­só éveiben kialakult egyensúlyi helyzet szükségessé teszi, hogy az új tervidőszak első éveiben különösen fokozott figyelmet fordítsanak a tervezők az elő­irányzatok gondos, a népgazda­sági érdekeket mérlegelő össze­állítására. MINISZTERI RENDELET Szélesebb jogkört kapnak a minőségellenőrző intézetek A könnyűiparban széles körű­en megvalósuló minőségfejlesztő intézkedések sorozatának egyik fontos mozzanataként napvilágot látott a könnyűipari miniszter­nek a minőségellenőrző intéze­tek feladatait megszabó rendele­té. A Minisztertanács múlt évi határozatán alapuló rendelet sze­rint az újabban a miniszter köz­vetlen felügyelete alá tartozó minőségellenőrző intézetek az eddiginél szélesebb jogkört kap­nak, ami egyidejűleg nagyobb felelősséget is jelent. A minőségellenőrző intézetek feladatköréhez tartozik az is, hogy időről időre vizsgálják és értékeljék a vállalatok és szö­vetkezetek minőségszabályozó rendszerének és szervezetének működését, kezdeményezzék ezek fejlesztését, s vizsgálják a vál­lalati szabványok és más minő­ségi előírások összhangját. Az új termékeket még a for­galomba kerülésük előtt „vizs­gáztatják” és kidolgozzák a könnyűipari termékek minimális követelményrendszerét. Szolgál­tatásképpen ellátnak kutatási feladatokat, elvégeznek szakvizs­gálatokat. A minőségellenőrző intézetek kiemelkedő minőségű termékekre, vagy szolgáltatások­ra engedélyt adhatnak agazati jellegű megkülönböztető minősé­gi jel' alkrdmazására, de a mi­nőségi romlás esetén visszavon­ják ezt az engedélyt. A minőség javításában nagy szerepet kapnak a művezetők és általában a termelés közvetlen irányítói, szorgalmazzák a minő­ség javítását ösztönző bérek al­kalmazását és sok más intézke­dés mellett már nyomdában vannak a könnyűipari és a bel­kereskedelmi miniszter által alá­írt, a termékek minőségi átvé­telének megszigorítására vonat­kozó irányelvek is. A cél az, hogy hibás áru nem hagyja el_ a gyárak, üzemek kapuit, s ezért törekszenek erőteljesen a köny- nyűiparban a DH-munkarendszer széles körű terjesztésére is. (MTI) V i t o s aAf TI ngeng 9 A házak kiugró emeletei szinte összeölelkeznek. (4.) Ismét legendára kell utal­nom. Meséje ismertebb és ősibb, mint a balcsiki legendáé, a görög mitológia és az ókor legszebb sze­relmi története. Orfeuszról, a hí­res dalnokról szól, aki mesterien pengette a lantot és hangjával elbűvölt mindenkit és mindent, embert, állatot, 'sőt az isteneket, fákat, sziklákat is. Amilyen nagy művész volt, olyan mély érzelme­ket táplált szívében felesége, Eurü­diké iránt. Ám szépséges hitvese virágszedés közben viperára lé­pett, s ez halálát okozta. Orfeusz fájdalmában és kétségbeesésében az alvilágba is leszállt, hogy visz- szakönyörögje szerelmesét. Fájdal­mas dalával kérése teljesítésére késztette Hádészt, de oly határta­lan volt féltése, hogy az egyetlen isteni tilalmat is megszegte. Nem sokkal a visszafelé vezető út vége előtt hátrapillantott, vajon nem roskadt-e össze Eurüdiké a vi­szontagságoktól? Pillantásával végleg megölte szerelmesét. A mese ismert. Az is, hogy Or­feusz trák volt. A legenda a trá- koktól eredt, akik az illírek és görögök szomszédságában itt él­tek, a mai Bulgária területén, mintegy ötezer-négyezer évvel ez­előtt. Törzseik több mint egy év­ezreden át uralták a Balkán fél­szigetnek ezt a részét. Trákiát. Részt vettek a trójai háborúban Trója oldalán. Két legjelentősebb törzse az oldrisz és a besszusz. Az oldriszok alapították a Szófia elődjének tekinthető Serdicát, va­lamint Plovdiv ősét. Eumolpiszt, mintegy 3000 esztendeje. Később a mondabeli Eumolpiasz a Pulpu- deva nevet viselte, ebből szár­maztatják a jelenlegi Plovdiv ne­vet. Itt vagyunk Trákia központjá­ban. lakossága számát tekintve Bulgária második városában. So­sem voltam itt, mégsem egészen ismeretlen. Keletkezésének legen­dájától kezdve könyvek, útleírá­sok taglalják gazdag történelmi múltját. Földrajzi fekvésénél fogva év­ezredeken át a Marica völgyében haladó kereskedelmi és hadi út egyik központja volt. Itt vonult az Adriai-tengertől a Fekete-tenger­hez és a Márvány-tengerhez ve­zető római út, majd a Belgrád— Isztambul közötti török út. De miért példálózunk a múlttal? Menjünk lefelé az E—5-ösön, nem kerülhetjük el Plovdivot. Voltaképpen a három domb (Trimontium, ahogy a rómaiak mondták), mindenkor kitűnő le­telepedési helynek kínálkozott. Ez az oka. hogy Plovdiv nemcsak Bulgária, de a Balkán-félszigetnek is egyik legrégibb települése. Hogy ma messze földön híres vásárváros? Etekintetben múltja a XVI. századig nyúlik. A Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi találkozók száméra akkor kezd­ték kiépíteni azt a vásárközpon­tot. mely ma már a modern igé­nyeknek is megfelel, és mintegy 400 ezer négyzetméternyi terüle­tet magában foglaló városnegyed. Innen a trolibusz vagy autó­busz rövid idő alatt eljuttat a vasútállomásig. Végig a Dimitrov úton. A forgalmas út közben a Maricát a városon átszelő hat híd egyikén, majd az óvároson alagúton vezet át. Plovdiv ma három nagy és há­rom kisebb dombból áll. Az óvá­ros három dombon terül el. Min­den geometriai rendszert nélkü­löző kacskaringós utcái más vi­lágba ragadják a látogatót. Jel­legzetesen keleti, sajátosan bolgár. A házak vazrazsdane stílusban épültek, amelyet bolgár-barokk­nak is neveznek. Előre ugró eme­letek. A gerendaváz. az ajtók, ablakok egyenes derékszögű vo­nalait lágyan kerekedő falhajla­tok, támasztékok, kaputetők bolt­ívei oldják. A homlokzatot festett bolgár virágdíszek ékesítik. A szűk utcák macskakövei kénysze­rítenek. hogy néha a lábunk alá is figyeljünk. A patinás, ódon si­kátorok hangulata a történelmi emlékek gondosan őrzött bizony­sága csodálatra készteti szemlé­lőjét. Minden utca. minden épület bámulatba ejtően vonzó. Elnézést, hogy csak néhányat említek meg: A Kiril és Metód Gimnázium timpanonos, oszlopos homlokzatú épület —. a Hiszar-kapu, az óvá­ros erődfalának egy részével — a Néprajzi Múzeum, a bolgár újjá­születés elsőszámú építészeti re­meke. Valamennyi termében gyö­nyörűen faragott famennyezet, és mindegyik más mintát láttat. Ugyanígy a parádés Georgidi-ház. Vele szemben bizánckori erőd- rendszer maradványait tárták fel. Itt látjuk a kecses Nedkovics-há- zat. s mintegy száz méterre'a N6­delja templomot. Nem kerülhet­tük el a 150 éve épült kétemele­tes, úgynevezett Lamartin-házat sem. A földszint fölött előre ug­rik az első emelet, efölött még előbbre a második. Itt szállt meg az 1848-as francia forradalom egyik jelentős személyisége és nag ylírikusa: Alphonse de La­martine. Keleti utazások című könyvében lelkes szavakkal emlé­kezik a keleti hangulatú Plovdiv- ról is. Az óváros mindmáig meg- őrzte ezt a hangulatot. Budavári Antal (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents