Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. szeptember 4. vfaffyt Megbízatása: pártbizottsági tag Béke és Szabadság Termelőszövetkezet pártvezetöségi tit­kárával a pártélet egyik nagyon fontos területéről beszélget­tünk nemrég. Egész pontosan a választott párttestületben végzett munkáról. A téma mindenkor időszerű, de most a XI. kongresszus után mintegy fél évvel — különösen. Az újjáválasztott, kü­lönböző pártbizottságok ugyánis túljutottak már néhány ülé­sen, meghozták első döntéseiket és a testület új tagjai meg­ismerkedhettek e sajátos pártmunkával. Beszélgetőpartnerem 1970 óta a megyei pártbizottság tagja. .Nemcsak ebben a minőségében rendelkezik gazdag tapasztalatok­kal, hanem a mozgalmi munka más területeinek is jó ismerője. Szóba kerül, hogy 1957 óta párt- titkár, közben 8 évig a Tisza- kécsket Nagyközségi Tanács el­nökhelyettese volt, de ez idő alatt is szoros kapcsolatban ma­radt a pártmunkával, a községi területi pártalapszervezet titkára­ként tevékenykedett. Nemcsak megtiszteltetés — Talán először arról, hogy mit is jelent, tagja lenni egy olyan testületnek, ahol a megye legfontosabb politikai, társadal­mi és gazdasági tennivalóiról döntenek? — Szerintem nagy megtisztel­tetés. Persze, mást is jelent. E funkció több munkát, politikai felelősséget, helytállást ' követel mindenek előtt. A megbízatás személy szerint a testületi ta­goknak szól, de rajtuk keresztül az irányító párttestület igényt tart annak a területnek a ta­pasztalataira is, ahol a testületi tag él, dolgozik. Ügy gondolom, hogy ezt a munka során figye­lembe kell venni. így aztán nyil­vánvaló, hogy a megyei pártbi­zottságban a tiszakécslcel kom­munistákat is képviselem, s a szükebb pátria politikai, társa­dalmi, gazdasági helyzetéről, fel­adatairól is rendszeresen beszá­molhatok a viták során. — Előfordult-e, hogy valame­lyik határozatban ráismert a sa­ját javaslatára? — Erre nehéz válaszolni, mert egy fontos társadalompolitikai kérdést többféleképpen is meg lehet közelíteni. A javaslatok né- hav nagyon közel esnek egymás­hoz. Ennek ellenére amikor a ta­nyák dolgát tárgyaltuk — még az előző ciklusban — akkor volt egy olyan kitétel, amire magam­ban ezt mondtam: ehhez nekem Is van némi közöm. Az a jó ha egy határozatra minél többen mondhatják, hogy megalkotásá­ban ők is részesek. összhangban a helyi sajátosságokkal —■ A napi politikai munka végzéséhez milyen segítséget je­lent a megyei pártbizottsági tag­ság? — Legelőször is a tájékoztatás rendszeressége, gyorsasága —ezt nagyon Jól lehet hasznosítani a pártmunkában. A tanácskozások előtt írásban megkapjuk azokat a beszámolókat, jelentéseket, amelyek majd napirendre kerül­nek. Tanulmányozhatjuk a hely­zetelemzést, a határozatra vonat­kozó alternatív javaslatokat. Ez egyben információ is, adalék a napi munkánk magasabb színvo­nalú elvégzéséhez. Mód nyílik arra, hogy a megyei tapasztala­tokat, feladatokat összehasonlít­suk a helyi lehetőségekkel, sajá­tosságokkal. Vagyis: egyfajta mérleget lehet készíteni a nép- gazdasági, a megyei és a tisza- kécskei törekvések összefüggésé­ről, arányairól. Ez a lehetőség egyben feltéte­le is annak, hogy egyrészt az em­ber helyesen tudja képviselni egy kisebb, vagy nagyobb kö­zösség érdekeit a testületi ülések vitáiban, másrészt pedig segítség ahhoz, hogy otthon a szövetke­zetben is eredményesen menje­nek az ügyek. Még valamit ehhez a kérdés­hez. Itt van például a pártbl- zottságl ülések levezetésének, irányításának, a viták összefog­lalásának a gyakorlata. Azt gon­dolom nem csak Tiszakécskén, a községi pártbizottságon hasz­nosítjuk ezeket a módszereket, hanem szerte a megyében is. Ez is a segítségnyújtás egyik formá­ja. Folyamatos kapcsolat — A megyei pártblzottsági tagság egyfajta rangot, de még­inkább társadalmi elismerést Je­lent. Mi erről a véleménye? — Azt gondolom, helyes arról beszélni, hogy rangot jelent, hi­szen a pártnak egyik nagyon fontos irányító szervéről van szó. Én még hozzátenném: a rang nyilván nem engem illet, nem nekem szól, hanem a testület­nek, amely dönt, irányt szab a megye valóban „legrangosabb" kérdéseiben a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak következetes helyi megvalósításá­ban. Innen tehát a rang. — Kérik-e a segítségét, véle­ményét Tiszakécskén? — Egyre gyakrabban. És en­nek örülök, mert így van Igazán lehetőségem még jobban eleget tenni a pártbizottsági tagsággal járó feladatomnak: terjeszteni, megértetni, elfogadtatni politi­kánkat, széles körben segíteni a közvetlen környezetemet a fej­lődésben, a jobb eredmények el­érésében. Bizony néha nem is könnyű megfelelni annak, amit tőlem várnak. Tennivaló elsősor­ban itthon van. Szövetkezetünk az egyesülés utáni megerősödés útján halad. Ennek a munkának a sikeres elvégzése nagymérték­ben függ a közös gazdaságban dolgozó 114 kommunistától, akik három pártalapszervezetben, s jó néhány pártcsoportban . tevé­kenykednek megbízatásaik telje­sítéséért. Hogy milyen eredmény­nyel, az a kilenctagú pártveze- tőségünkön és személy szerint rajtam is múlik. Ez azt jelenti, hogy a megyei pártbizottság két ülése között korántsem kevesebb a feladata a testület tagjának. — Éppen ezért, ha most meg­kérdezné, mire készülök, azt vá­laszolnám, hogy a legközelebbi pártbizottsági ülésre. Mert sze­rintem csak akkor és csak úgy lehet igazén gyakorolni a jogo­kat és a kötelezettségeket is egy vezető testületben, ha folyama­tos napi kapcsolat van az élet­tel, a politikával és természete­sen az emberekkel. t A cikk elején az áll, hogy a párttestületben végzett munkák­ról lesz szó. Nos, talán némileg sikerült kideríteni, hogy a párt­testületben zajló munka legfon­tosabb része nem csupán az ülés­teremben zajlik, hanem azokon a helyeken, ahol a politikát vég­rehajtják. A kisebb-nagyobb kö­zösségekben, a munkahelyeken, például ott, ahol Vonák> István elvtárs dolgozik. Szabó Attila Görnyedés nélküli mikroszkóp A mikroszkóp feltalálása óta jóformán semmit sem változott a vizsgálódást végző személyek műszerhez viszonyított helyzete. Eddig az optikai eszköz szemlen­cséjén keresztül a vizsgált képet csak görrfyedt, kényelmetlen testtartásban, kis méretekben lehetett látni. Egy angol cég most „Dynascope" néven olyan készüléket hozott forgalomba, amely a műszerre szerelhető kép­ernyőre vetíti ki a mikroszkóp látómezejét. A vetített kép mind színösszetételét mind élességét tekintve semmivel sem rosszabb az eredetinél. Különösen előnyös, hogy e módon a .Opet kinagyít­va lehet szemlélni, kényelmes testtartás mellett. A „Dynascope” segítségével mikroszkópi össze­hasonlítások is könnyen elvégez­hetők, hiszen a korábban készí­tett megfigyelések felvételei rá- fektethetők a képernyőre. Visszhangra várva... • Aki valamennyire is jártas az újságírásban, az tudja, hogy egy cikk megjelenése egyben va­lamilyen folyamatnak a végét, ugyanakkor egy esetleges másik .folyamatnak a kezdetét jelenthe­ti. Az újságíró ugyanis befejezte az anyaggyűjtést, meghallgatta az illetékesek véleményét, megírta a cikket és az megjelent. Nos, az esetleges másik folyamat az vol­na, hogy az írás alapján az érin­tettek válaszolnak a cikkben fel­vetett gondok megoldásának kö­zeli, távoli lehetőségeire, egyetér­tenek. vagy tiltakoznak a téma megírása miatt. Ezt neveznénk az újságcikk „utóéletének”, politiku­sán fogalmazva az újságcikk ha­tásának. a visszhangnak. Sajnos, azonban mostanában — néhány éve — egyre ritkábban halljuk ezt a visszhangot, annak ellenére, hogy számtalan olyan cikket tudnánk felsorolni, amely —■ \ö értelemben — provokálja a választ. A válasz azonban elma­rad. - Hangsúlyoznunk kell, hogy nem kimagyarázkodásra várunk, hanem érdembeli nyilatkozatra ■egy-egy a közérdeket érintő, azt érdeklő cikkeink megjelenését követően. Természetesen nem csu. pán a bíráló, elmarasztaló írá­sokra értjük ezt a visszhangta- lanságot. hanem egyéb, olyan cikkekre is, amelyek elemző igénnyel tárnak fel fogyatékos­ságokat. s mutatnak rá a jobb megoldást sürgető, azt biztosab­ban ígérő megoldásokra. • • Nincs szükség bizonyítgatnunk, hogy a közérdeket, a párt politi­káját. annak jó végrehajtását szolgáljuk, magunk is azon fára­dozunk naponta. Persze nem csu­pán mi. a sajtó dolgozói, hanem az egész megye, annak minden vállalata, szövetkezete, intézmé­nye, hivatala, gazdálkodó és ke­reskedelmi egysége — éppen úgy, mint az ország lakossága. Csak­hogy az újságíró akkor képes tel­jes képet nyújtani egy-egy jelen­ségről. témáról, ha mindkét oldalát ismeri. Az is kézen fekvő, hogy addig ne írja meg a cikket a szer­ző. amíg minden anyag nincs a birtokában, de adódnak olyan kö­rülmények, amikor az újságíró úgy látja, mindent tud az adott kérdésről. Viszont az illetékesek­től várt válasz kibővíthetné, új vonásokkal tenné érthetőbbé, vi­lágosabbá a megírottakat. Gyakran nincs is lehetősége a szerzőnek arra, hogy utána jár­jon a részleteknek, sőt nem is jár­hat utána. Példaként elmondjuk, hogy egy-egy vizsgálat, ellenőrzés anyagában, annak megállapítá­saiban nincs jogunk kételkedni, hiszen azt felelős emberek ké­szítették. írták alá. hozzá téve a megoldást célzó nem egyszer egy- egy megyei hálózatot érintő ja­vaslataikat is. Nos, az ilyen cikk megjelenése után azt várja az ember, hogy a feltárt fogyatékos­ságok az előremutató javaslatok tekintetében válaszol a vizsgálat­tal érintett — mondjuk kereske­delmi. vagy közművelődési háló- 231 — megyei felügyeleti szerve. Sajnos, nem válaszol. • Hallom az ellenérvet is: csak akkor kötelesek válaszolni, ha a cikk megjelenése után azt a szer­kesztőség megküldi a felettes szervnek és kéri, hogy válaszol­jon. A jogszabály valóban ezt ír­ja elő. mint kötelességet, de a kötelesség mellett, azon túl lehetne itt hivatkozni például ar­ra. hogy a Petőfi Népe több, mint ötvenezer példányban jelenik meg naponta. S ha csupán azt számol­juk, hogy minden újságot leg­alább kettep olvasnak, akkor százezernél nagyobb olvasótábor­ra hivatkozhatunk, mint közvéle­ményre. A kötelesség mellett te­hát a közlemény tisztelete az, ami úgyszólván követeli a választ, a teljes körű tájékozottságot. Ar­ról nem is beszélve, hogy gyak­ran válasz nélkül maradnak azok a cikkek is. amelyeket a jogsza­bályra történő hivatkozással kül-, dünk el. kérve a választ. • Tudjuk, hogy a vezetőknek nem csupán az a dolga, hogy fi­gyeljék az újságot, s ha abban velük, munkájukkal kapcsolatos cikket találnak, arra azonnal vá­laszoljanak. De — s itt újra a közvélemény tájékoztatására hi­vatkozhatunk — annyira nem hanyagolhatják el, mint jelenleg. Hiszen a sajtó a párt politikájá­val az olvasókat naponta felkere­ső „nagykövet”, s köszönését — maradjunk a hasonlattal össze­függésben az íratlan szabályoknál — illik viszonozni. G. S. A közösség Csaknem egy évvel ezelőtt fog­lalták írásba a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet tagjai kong­resszusi vállalásukat. Eszerint társadalmi munkában ötszobás családi házat építenek Fehér Mi- hályék számára. A kezdeményezés párttaggyűlésen indult, majd a kommunisták javaslatára szövet­kezeti közgyűlésen is vállalták a gazdák. Fehéréknek tizenegy gyermekük van és saját erőből nem tudtak volna építkezni. A vállalás eredetileg a kongresszus megkezdésének napjára szólt. Saj­nos, az elmúlt év szeszélyes idő­járása keresztülhúzta az elkép­zeléseket. Minden szabad munka­erőre szükség volt. így nem ju­tott idő a társadalmi összefogás megszervezésére. Ezért mintegy fél évet késett az átadás. Augusztus 19-én azon­ban a Fehér család átvette a szép, modern családi ház kulcsát. A költözködés után néhány nappal beszélgettünk a szülőkkel. Körülöttünk zsibongtak a gyer­mekek, tízen. A legkisebb, a más­fél éves Pistika éppen aludt. Fehér Mihály párttag, tíz éve dolgozik a vaskúti szövetkezet­ben. jelenleg tejházkezelő. A fe­lesége fejőnő. Fiatal emberek még, mind a ketten 36 évesek. — Nagyon jól esett a közösség­nek ez az ajándéka. Jól keresünk. Ketten körülbelül hét és fél ezer forintot havonta, ehhez jön a 3520 forint családi pótlék, de saját erőből nem tudtunk volna ilyen szép otthont építeni. ajándéka A friss öröm jól látszik a gye­rekeken is, alig bírnak magukkal. Édesanyjuk nem győzi csltítgatni őket. Fehérné elmondta: — Ve­lünk van egy rokongyerek is. meg a nagyszülők, összesen tehát ti­zenhatan vagyunk. Mi reggel 4-kor kezdjük a munkát Mihály- lyal. Az első turnus reggel 9-ig tart. A másik munkaszakasz pe­dig délután 3-tól este fél 8 óráig. A gyerekek ellátásának nagyobb része a nagymamára hárul. Édes­apám is dolgozik, nappali őr a szarvasmarhatelepen. A kicsik bizony sok munkát adnak, hiszen a legidősebb fiú: Mihály is csak 16 éves. Heten járnak iskolába. Ilyenkor, tanév elején még több a gond. Az apa kezdte sorolni a tizen­egy gyerek nevét és korát. Hét fia és négy lánya van. Bizony, a kormeghatározások néha nem voltak pontosak. Ilyenkor a 14 éves József, a család „élő lexi­kona” igazította ki a hibát. Fehérék büszkén mutatták a szobákat, itt-ott még foghíjas a berendezés. Nem baj — vigasz­talódott a férj — majd csak be­rendezkedünk lassan. Felesége örömteli arccal bólin­tott rá. * , Valóra vált egy nagy család ál­ma. egy még nagyobb család, a szövetkezeti közösség közremű­ködésével. ‘ K. S. • A két szülő meg a tíz gyerek — a legkisebb ugyanis aludt — az új ház teraszán. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL: A vízműtársulatokról A szocialista építés egyik fő célkitűzése a falu és város kö­zötti különbségek megszünteté­se. A különbségek felszámolásá­nak módja többek között a fa­lusi lakosság jó ivóvízzel történő ellátása. A vízigények kielégíté­se az életkörülmények szempont­jából igen lényeges kérdés, de a korszerű vízellátás nemcsak az egészségügyi követelményeknek megfelelő ivóvizet jelenti, ha­nem fürdőszobás lakások létesí­tésére is lehetőség nyílik. A felszabadulás előtt Bács- Kiskun megye közművesítés és kommunális ellátás tekintetében az ország egyik legelmaradottabb területe volt. Az öröklött elmaradottság megszüntetése nagy feladatot je­lent és viszonylag hosszú időt vesz igénybe. Vízellátás vonatko­zásában azonban a követelmé­nyek gyorsabb ütemet sürget­nek, de erre csupán állami erő­forrásokból jelenleg nincs lehe­tőség. Ezért olyan más forrást is kellett keresni, amelynek fel- használásával a közműves víz­ellátás megfelelő ütemre gyor­sítható. Az erőforrások összesí­tése a vízműtársulatok keretéi között történik, mivel így mód nyílik az érdekeltek mozgósítá­sára is. A vízműtársulatok ala­kításának lehetősége megterem­tette a vízművek építésének új­szerű és reális feltételeit, mivel így a költségek gyorsabban elő­teremthetők. A rendelkezésre álló állami keretből így több vízmű építését lehet tervszerűen támogatni. Víáműtársulat alakítására a vízmű építésében érdekelt la­kosság többségének önkéntes el­határozása alapján kerülhet sor. A társulat megalakítását szerve­ző bizottság készíti elő. A bi­zottság hat tagból áll, akik kö­zül négynek érdekeltnek kell lennie. Hivatalból tagja a bi­zottságnak a tanács végrehajtó bizottsága és a vízügyi igazgató­ság egy-egy képviselője. Az ala­kuló közgyűlés előtt a szervező bizottságnak össze kell írnia a vízmű hatásterületét alkotó in­gatlanokat, és meg kell állapíta­ni a vízfogyasztási egységeket. Ugyancsak a szervező bizott­ság feladatát képezi a vízmű előzetes műszaki-pénzügyi szá­mításainak elkészítése, valamint a társulat alapszabály- és műkö­dési szabályzata tervezetének ki­dolgozása. Fontos feladat a la­kosság tájékoztatása, amely tör­ténhet tanácstagi beszámolókon vagy más formában. Lényeges azonban, hogy a fontosabb kérdé­sekben a lakosság tájékoztatást kapjon. A nem helyben lakó ér­dekeltek részére a társulat ala­kulásáról tájékoztatót célszerű küldeni, csatolni mellé a belé­pési nyilatkozatot. Tájékoztatni kell a vízműtársulat alakításá­nak lehetőségeiről az érdekeltsé­gi területen levő jogi személye­ket is. A lakosságot elsősorban a hoz­zájárulás kérdése érdekli, ezért tájékoztatást főleg e vonatkozás­ban igényel. Érdekeltnek egyéb­ként azt az állampolgárt kell te­kinteni, aki a társulat érdekelt­ségi területéhez tartozó ingatlant ténylegesen használ. Tényleges használó az érdekeltségi területen levő ingatlant használó tulajdo­nos, kezelő, haszonélvező, a szol­gálati lakással rendelkező szerv, a földhasználó, a haszonbérlő, a közös használatban álló földek tekintetében a termelőszövetke­zet, az ingatlan bérlője és hasz­nálója. Az említett ingatlant közösen használó valamennyi érdekelt, használata arányában tartozik hozzájárulást fizetni. Az érdekeltségi hozzájárulás a taggyűlés határozata alapján ter­mészetbeni munkával is meg­váltható. A taggyűlés egyébként az érdekeltségi hozzájárulás ki­vetését különös méltánylást ér­demlő okból mellőzheti, illetőleg a kivetett hozzájárulást mérsé­kelheti vagy el is engedheti. Fon­tos tudnivaló, hogy az érdekelt­ségi hozzájárulás megállapításá­nál nem lehet tekintettel lenni a meglevő házi vízellátó beren­dezésekre. A tapasztalatok sze­rint ugyanis az igények kielé­gítése előbb vagy utóbb a víz­mű igénybevétele útján törté­nik. A társulat tagjai a közölt ér­dekeltségi hozzájárulás tekinteté­ben az alapszabályban foglaltak szerint halasztó hatályú kifogást tehetnek. A tagként be nem lé­pett személy a kivetett érdekelt­ségi hozzájárulás ellen a köz­lés kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet. A kifogást az érdekeltségi terület szerint illetékes pénzügyi szak- igazgatási szervhez kell benyúj­tani és a kifogásnak halasztó ha­tálya van. A társulat az érdekeltségi hoz­zájárulás összegének megfelelő követelését vagy beszedési meg­bízás útján érvényesíti, vagy pe­dig kéri annak közadók módjára történő behajtását. A vízműtársúlat vízgazdálko­dási közfeladatokat ellátó jogi személy, amely a jóváhagyott alapszabálynak megfelelően mű­ködik. Feladatainak ellátásához állami támogatást adhat az érde­kelt tanács a községfejlesztési alap, illetőleg a költségvetés, to­vábbá az Országos Vízügyi Hiva­tal a vízügyi alap és a költség­vetés terhére. A szérvező bizottság által ösz- szehívott taggyűlés fogadja el a társulat alapszabályát, megvá­lasztja 3 év tartamára az inté­zőbizottság tagjait, az elnököt és elnökhelyettest, továbbá az ellen­őrző bizottság tagjait, annak el­nökét és elnökhelyettesét. A vízműtársulat alapszabályát a vízügyi Igazgatóság jóváhagyási záradékkal látja el, és a társu­latot az általa vezetett Vízgaz­dálkodási Társulatok Törzsktfny- vébe bejegyzi. A törzskönyvbe történő bejegyzéssel a társulat az alakuló taggyűlés időpontjára Visszaható hatállyal létrejön. Az alapszabály jóváhagyásához egyébként az építési, közlekedé­si és vízügyi szakigazgatási szerv jóváhagyása is szükséges, tekin­tettel a területrendezési és tele­pülésfejlesztési szempontokra. A vízműtársulat működése az alapszabályban meghatározott feladatok 'végrehajtása, lényegé­ben a vízmű létesítésére terjed ki. A társulat ellenőrző szerve az ellenőrző bizottság. Egy tagját a tanács végrehajtó bizottsága küldi ki, többi tagját a taggyű­lés választja. A társulat felügye­letét az illetékes vízügyi igazga­tóság látja el. Ezenkívül a víz­ügyi igazgatóság segítséget nyújt a társulati vízgazdálkodási fel­adatok ellátásához. Felügyeleti jogkörében ellenőrzi a jogsza­bály és alapszabályszerű-. műkö­dést, a társulat ügyvitelét, szám­vitelét, vagyonkezelését, pénz- és anyaggazdálkodását. Ellenőrzi to­vábbá azt is, hogy a társulat víz­gazdálkodási tevékenysége beil­leszkedik-e a vízgazdálkodás táv­lati és éves terveibe. Képvise­lője tanácskozási és javaslatté­teli joggal részt vehet a taggyű­léseken, valamint az intézőbi­zottság és az ellenőrző bizottság ülésein. A vízügyi igazgatóság kizárólagosan társulati jogkörbe tartozó kérdésekben taggyűlési határozat jóváhagyását megta­gadhatja, ha az jogszabályba vagy alapszabályba ütközik? Amint erről már említés tör­tént a vízműtársulat tevékenysé­ge a vízmű létesítésére terjed ki. Ha a társulat az építést be­fejezte, a felvett bankhitelt visz- szafizette, kötelezettségeit ren­dezte, követeléseit érvényesítet­te, a kivetett érdekeltségi hozzá­járulást beszedte, elvégezte fel­adatát. A létesített vízmüvet üze­meltetésre az illetékes víz- és csatornamű vállalatnak adja át. Ezt követőén az üzemelés meg­kezdése után a közműves víz­szolgáltatásért vízdíjat kell fi­zetni. Dr. Varga Emil Tiszta marad a tenger Tizenégymillió rubelt irányoz­tak elő a víztisztító rendszer fel­újítására a taganrogi kohászati kombinátban. A hároméves prog­ram többek között recirkulálta- tott vízszolgáltatás bevezetését is előírja. Üzembe állításával csök­ken a gyártási célra felhasznált tiszta víz mennyisége és teljesen megszüntetik a szennyvíz tenger­be vezetését. Kutatók bevonásával tervet dolgoztak ki az Azovi-tenger vi­zének komplex hasznosítására és a víz védelmére. Fokozott haté­konyságú tisztítóállomások létre­hozása mellett, a terv halgazdar ságok létesítését egy hat kilomé­ter hosszú gát építését és a part­menti üdülőhelyek pihenési fel­tételeinek megjavítását is elő­irányozza. (APN—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents