Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

2 ft PETŐFI NEPE ft 1975. szeptember 87Véget ért az országgyűlés őszi ülésszaka---------------------- —: — - - ________________

(

Folytatás az 1. oldalról.)

szám, a háztáji termeléssel sok helyen nem foglalkoznak. Előfor- -dul, hogy nyűgnek, sőt imitt-amott elsorvasztandó tevékenységnek tekintik a szabályos keretek kö- .zött folyó háztáji termelést is.

Az említett jelenségek idegenek agrárpolitikánktól, gazdaságpolitikai céljaink ellen hatnak. Szóvá kell tenni még akkor is, ha nem általánosak, vagy helyenként periférikus jellegűek. Fel kell lépni a kedvezőtlen folyamatokkal szemben, azért is, hogy az összességében kedvező, egészséges koncentrálódáshoz vezető üzemnagyság kialakulása sehol se okózzon zavarokat. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ma még csak ott indokolt az egyesülés, ahol még több kisterületű szövetkezet működik, különösen Pest, Bács-Kiskun, vagy Borsod megye egyes településein. A további üzemnagyság növelése általában nem célszerű. A gazdasági fejlődés elősegítésére a gazdaságok közötti kooperációt, a különböző egyesülési szervezetek (kialakulását, indokolt támogatni.

— Köztudott, hogy a közgazdasági szabályozórendszert 1976. január 1-vel módosítjuk. Alapelvünk, hogy a támogatásra érdemes célokat jobban differenciáljuk és á szabályozók jobban igazodjanak a megváltozott külső gazdasági körülményekhez.

A jövő év elejétől egyes mező- gazdasági termelőeszközök és anyagok ára — például1 a műtrágyáé, a növényvédő és gyomirtó szereké, a fehérjetakarmányoké — növekszik. Arról van ez esetben szó, hogy az. utóbbi

évek világpiaci áremelkedése a mezőgazdaságban felhasznált eszközökre, anyagokra is kiterjed. Eddig ez nem így volt, nagyobb mértékben a költségvetésre hárultak ezek a terhek.

— 1976. január 1-től egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termelőeszköz-árnövekedéseket, a gazdaságok többletkiadásait,

A termelés állami támogatásának rendszere, bizonyos módosításokkal, fennmarad. Ez a támogatás az' utóbbi években fokozatosan növekedett és az elmúlt évben elérte hektáronként az 1500 forintot.

Teendőink megvalósításában a vállalati gazdálkodásra, az ott dolgozó emberekre igen fontos feladat hárul. Természetes tehát, hogy a következő években erősíteni akarjuk a vállalati gazdálkodást, növelni a kezdeményezés szerepét mind az állami, mind a szövetkezeti gazdasági egységekben.

— A feladatok megvalósításában a politikai helytállásnak, a hozzáértésnek, a műveltségnek és felkészültségnek döntő szerep jut. Mezőgazdasági és feldolgozó üzemeink törzsgárdája, és mind több új dolgozója, rendelkezik e fontos feltételekkel.

Eután ismét képviselői felszólalások következtek. Gócza József Szolnok megyei, dr. Komócsin Mihály Csongrád megyei, Széles Lajos Szabolcs megyei és Ollári István Borsod megyei képviselő fűzött véleményt a kormány munkaprogramjához, majd Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra.

Púja Frigyes felszólalása

A külügyminiszter bevezetőben a világeseményekben bekövetkezett jelentős változásokról szólott, s megállapította: a helyzet kedvező alakulása elsősorban annak köszönhető, hogy erősödött a szocialista közösség, szilárdult egysége, fokozódik hatása a nemzetközi viszonyokra. Nagy változások történtek a társadalmi haladás és a béke erői javára, ám az enyhülés nem érvényesül automatikusan. Ellenzői új és új akciókat szerveznek a folyamat feltartóztatására. Sajnos — mondotta Púja Frigyes —, a hideg- háborús körök kezére játszanak a kínai vezetők, akik a szocialista forradalom jelszavaival manipulálva a legreakciósabb imperialista körökkel szűrik össze a levet.

Púja Frigyes, kiemelve a helsinki konferencia jelentőségét, megállapította:

A Magyar Népköztársaság maradéktalanul teljesíteni fogja vállalt kötelezettségeit. Kormányunk máris intézkedéseket tett a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtására, csakúgy, mint a többi szocialista ország kormánya is.

A helsinki konferenciával kapcsolatos egyes negatív megállapításokról szólva a külügyminiszter megjegyezte:

— A biztonsági értekezletnek bizonyára akadnak vesztesei is, de ezeket nem a béke híveinek táborában, hajiem az enyhülés ellenségei között kell keresni.

Ahhoz, hogy a biztonsági és együttműködési értekezlet eredményei megszilárduljanak, és továbbfejlődjenek, nélkülözhetetlen az akut nemzetközi válsággócok felszámolása — állapította meg Púja Frigyes.

Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. Kormányunk egyetért minden ésszerű leszerelési indítvánnyal -— mondotta. Ebből indultunk ki. amikor támogattuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez ve1 zérel bennünket most is, amikor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakára beterjesztett javaslataival.

Az európai enyhülésről szólva még, Púja Frigyes megállapította, hogy a Ciprusi Köztársaság megoldatlan helyzete, valamint a Portugália belügyeibe való nyugati beavatkozás árt a kedvező folyamatnak.

A Közel-Kelet problémáiról kijelentette: a jövőben is készek vagyunk kapcsolatainkat fejleszteni az arab világ országaival, s támogatjuk a válság igazságos és érdemi rendezését célzó lépéseket. A sínai megállapodással kapcsolatban hangsúlyozta: Az általános vélemény szerint az egyezmény nem viszi előre a konfliktus végleges megoldását, nem érinti a közel-keleti helyzet rendezéséinek kulcsfontosságú problémáit, inkább a feszültség újabb elemeit hordozza magában.

Ezután Indokínáról, Indiáról és Bangladesiül szólott a külügyminiszter. Kijelentette, H7)gy lehetőségeinkhez mérten továbbra is támogatjuk az indokínai népeket a háborús sebek begyógyításá- ban. Az Indiai Köztársaság elnökének magyarországi látogatását kormányunk nagyra értékeli — hangsúlyozta. Miután Banglades új kormánya a szocialista országokkal való baráti viszony mellett nyilatkozott, továbbra is fenntartjuk kapcsolatainkat

Bangladessel — mondotta Púja Frigyes.

Ezután rátért a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való kapcsolataink értékelésére.

— Szoros együttműködésünk a szocialista közösség államaival, nagyban hozzájárul építőmunkánk külső feltételeinek biztosításához — mondotta. Ebben kiemelkedő szerepet tölt be a Szovjetunió.

A. szocialista országok közös védelmi erejéről, a Varsói Szerződésről megállapította: teljes

egészében betölti a létrehozásakor meghatározott funkciókat, védelmezi a tagországok békéjét és biztonságát, hozzájárul a tagállamok egymás közötti kapcsolatainak elmélyítéséhez. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének nagy része volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrehozásában, mint ahogy minden bizonynyal fontos szerepe lesz az európai biztonsági rendszer megteremtésében is.

A tőkés országokkal fenntartott és fejlődő kapcsolatainkról megállapította:

— A magunk részéről hosszútávú, ■ kölcsönös előnyökön alapuló, káros megkülönböztetésektől mentes gazdasági kapcsolatokat akarunk a nyugati országokkal.

Kitért a külügyminiszter a fejlődő országok problémáira. Hangsúlyozta, hogy az enyhülés kedvező hatást gyakorol ezek megoldására is, és a Magyar Nép- köztársaság törekszik ezen országokhoz fűződő kapcsolatainak szélesítésére. %

Befejezésül ismételten hangsúlyozta az enyhülés folyamatosságáért, kiszélesítéséért folytatott harc fontosságát. Kijelentette: Kormányunk az enyhülés, a béke és a biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor

aktívan munkálkodik az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásán.

A ■ következő felszólaló dr. Bartha Tibor Hajdú-Bihar megyei, Pethő Tibor budapesti, Horváth Lajos Baranya megyei képviselő volt.

Ezután kapott szót Boza József, Bács-Kiskun megye 18. választókerületének képviselője. Felszólalását rövidítve közöljük.

Boza József felszólalása

Tisztelt képviselő elvtársak 1

Többször foglalkozta'tott már az a gondolat, és most a kormány programját hallgatva ismételten eszembe jutott, hogy vajon a hús forgalmazásánál és terítésénél indokolt-e a sok keresztbe szállítás, a túlzott központosítás?

Nálunk például Bács-Kiskun megyében a faluin megtermelt sertést elszállítjuk a kiskunfélegyházi vágóhídra, majd onnan visszaszállítjuk a hasított sertést eladásra, a termelőhelyre. Viszont majdnem minden faluban — legalábbis a nagyobbakban — van működő kis vágóhíd.

Akkor, amikor a nagy vágóhidak túlterheltek és * nincs elég szállító jármű és szállító munkás, amikor a hús sem hiánycikk, indokolt-e még ez?

Bács megyében az ÁFÉSZ-ek és a mezőgazdasági üzemek egy része kapott engedélyt sertésvágásra és -feldolgozásra. Az így kialakított tevékenység elég jelentős mértékű. Tehát az eddig szerzett tapasztalatok is kedvezőek. Nem tartanám megoldhatatlannak, hogy szarvasmarha esetében is kapnának bizonyos lehetőségeket e kis üzemek.

A Minisztertanács munkaprogramja fölötti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Az elnöklő Péter János

Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének adta meg a szót, aki válaszolt az elhangzottakra.

Lázár György válasza után határozathozatal következett Az országgyűlés a Minisztertanács elnökének előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a, felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag, egyhangúlag tudomásul vette.

A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett.

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra

Tisztelt országgyűlés!

A Bács-Kiskun megyei tapasztalatok is egyezőek azzal, amit Lázár György elvtárs az országos elemzések alapján a gazdasági fejlődésről mondott. Megyénkben az ipar és a mezőgazdaság fejlődése lényegében a tervezettnek megfelelően alakult, biztosítva' ezzel az életkörülmények javulását. Ma már a „homok országa” is jelentős iparral rendelkezik, de a Bács megyei iparfejlesztés sajátossága többek között, hogy az élelmiszeripar nem kellő mértékű fejlesztése tovább növelte a termelés és a tároló, feldolgozó ipar kapacitása közötti feszültséget.

Történt ugyan fejlesztés és korszerűsítés az élelmiszeriparban, de az a feszültséget nem tudta feloldani. Amíg ugyanis a megye részesedése az ország mezőgazdasági termeléséből 10— 11 százalék, addig a IV. ötéves terv első négy évében az ország élelmiszeripari beruházásából 5 százalék alatt volt a részesedése. Így van ez annak ellenére, hogy az egy főre jutó mezőgazdasági beruházásban Bács megye országos összehasonlításban az éilen jár. Ugyanakkor növekedtek a tárolási veszteségek, a szállítási költségek, az üzemszervezés pedig sokszor igen nehéz feladatok megoldása elé került.

A megtermelt árusertésnek például csak 20 százalékát dolgozzák fel a megyében, az élő sertéseket Miskolctól Kapuvárig kell elszállítani. Ezen a gondon segít ugyan a Baján megépülő vágóhíd és húsfeldolgozó, de azt nem oldja meg, és további fejlesztési lehetőségek kutatása indokolt.

A megyében terem és kerül felvásárlásra az országos bőripar által forgalmazott áru több mint 40 százaléka. Ugyanakkor a mi vállalatunk, az Alföldi Pincegazdaság az országos forgalmazásból hordósbornál csak 7 százalékban, palackos bornál 13,9 százalékban részesül. Ez további, a megyét hátrányosan érintő gazdasági gond forrása, mert tudniillik a bor kiszereléséhez, értékesítéséhez kapcsolódó nyereség is a megyén kívül csapódik le. Nagy a kiszállítás, kevés a tároló, palackozó kapacitás.

Nem sorolom részleteiben, csak megemlítem, hogy hasonló jellegű nehézségeink vannak a gabonaiparban, a sütőiparban, a zöldség-gyümölcs forgalmazásánál,' tárolásánál, feldolgozásánál. Mindenütt, kapacitáshiány van, .ami időnként a nagy érőfeszítések ellenére is termelés-növekedést fékező hatást fejt ki.

Kétségkívül vannak helyi tartalékaink is, amiket gondjaink enyhítése érdekében mobilizálni lehet és kell, de saját erőből a feladatok nem oldhatók meg, mert ehhez a vállalati és helyi források nagyon szűkösek. A súlyosnak tűnő gondok ellenére mi büszkék vagyunk, mert emö- gött az van, hogy Bács megyében a szocialista mezőgazdaság teljesítő képessége lényegesen növekedett. Annak a politikának a beérett gyümölcse ez, amit pártunk a szövetkezetpolitika keretében meghirdetett ás megvalósított.

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja

A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembenéznünk, mint a megelőző időszakban, mégis arról számolhatunk be: a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabb ütemben 7 százalékkal növekedett. A szocialista ipar 8,2 százalékkal, a mezőgazdaság 3,7 százalékkal adott több terméket, mint az előző évben. A termelési eredményekben nagy szerepet játszott a pártunk XI. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaverseny. A tervezettnél valamivel gyorsabban nőtt a munka termelékenysége: az iparban egy foglalkoztatottra számítva 7—8 százalékkal haladta meg az előző évit. Jelentősen bővült kereskedelmi tevékenységünk. A veszteség azonban a külkereskedelmi cserében olyan nagy volt, hogy felemésztette a megtermelt nemzeti jövedelem többletének nagy részét. Ráadásul a belső felhasználás szintén meghaladta a elgondolásainkat. Ezek kedvezőtlenül hatottak a kereskedelmi és fizetési mérlegre, valamint az állami költségvetés — egyébként is érzékeny — egyensúlyi állapotára. Ezt fokozatosan helyre kell állítanunk.

1974-ben a költségvetés kiadásai 7,8 százalékkal, bevételei csak 7,4 százalékkal emelkedtek, eny- nyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költségvetési pénzforgalom 22 százalékkal növekedett, miközben a társadalmi termék 11 százalékkal bővült. A költségvetésből ugyanis megtérítettük az importőrök számára a tőkés piacról származó energia és nyersanyag áremelkedésének túlnyomó részét, így az importtámogatásokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forinttal többet fordítottunk. A költségvetés összeállításakor természetesen gondoltunk arra, hogy a világgazdaságban változások lesznek. Az energia- és nyersanyagárak növekedése azonban a vártnál nagyobb volt, tartós irányzattá lett, s ehhez hozzájárult még a tőkés piacokon a kereslet lanyhulása is. Minthogy az importanyag áremelkedéseket alig érvényesítettük a termelő vállalatok költségeiben, az exportárak pedig valamelyest emelkedtek, a vállalatoknál többletnyereségek keletkeztek. Ezt a többletet csak részben tudtuk az állami költségvetés javára igénybe venni, mert a vállalati gazdálkodás feltételeinek alakításában a belső termelői árszínvonal stabilitását, a zökkenők elkerülését tartottuk abban az időszakban a legfontosabbnak.

— A jövőben nem tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült. Erre nyomatékosan felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés — a forint vásárlóképességének veszélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tartósan a cserearányromlás terhét. De végső soron a vállalatok számára is előnytelen hogy nem érzékelik kellően a nemzetközi árarányok változását, a megváltozott feltételeket, mert így nem is tesznek meg mindent termelési szerkezetük gazdaságosabb átalakítására. Ezért kellett 1975-ben és kell a jövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni, és az adózási szabályok módosítására is sor kerül.

— A költségvetés egyensúlyát 1974-ben is a gazdálkodó szervek költségvetési kapcsolatai határozták meg. Főként ezek következménye, hogy a költségvetés hiánya 1,2 milliárddal nagyobb volt a tervezettnél, s erre hitelforrásokat kellett igénybe vennünk. A költségvetés helyze- tének javítására ebben az évben már több intézkedést tettünk.

Ezután elmondta a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. A lakosság teljes pénzbevétele közel 12 százalékkal növekedett. Ennek megfelelően

nőtt a fogyasztás is. Az egy keresőre jutó reáljövedelem 6,6 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 5,5 százalékkal — a tervezettnél gyorsabban — nőt*. Állami erőből tavaly 30 700 lakást, állami segítséggel 57 100 lakóházat építettünk, 26 000 lakást pedig felújítottunk.

A miniszter szólt arról, hogy 1974-ben társadalombiztosítási célokra összesen 36,8 milliárd forintot, 17 százalékkal többet fordítottunk, mint a megelőző évben. Szociális-egészségügyi és kulturális létesítmények bővítésére és korszerűsítésére 7 milliárd forintot, fenntartásukra

31,5 milliárd forintot költöttünk

— A közvélemény joggal elvárja. hogy állandó figyelmet fordítsunk a tanácsi gazdálkodás sokoldalú fejlesztésére. 1974-ben a tanácsok már több mint 60 milliárd forinttal rendelkeztek, ez 9 milliárd forinttal több volt az előző évinél.

Egybevetve a társadalmi közkiadásokat: a központi, a társadalombiztosítási és a tanácsi intézmények összesen 109 milliárd forintot használtak fel, az előző évinél 12 százalékkal többet. A munkából származó 100 forint jövedelemnövekedést 1968- ban a társadalmi juttatások 38 forintos növekedése kísérte. Ez az arány 1974-ben már 54 forint volt. s tovább csak akkor növelhető. ha a munka termelékenységét a jövőben nem 7—8 százalékkal, hanem ennél sokkal jobban tudjuk javítani!

A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Különösen időszerű, hogy felhasználjuk az ellenőrzés tapasztalatait — mondotta. Mindenekelőtt figyelmet kell fordítani arra, hogy a készletek az indokoltnál jobban ne növekedjenek. Nem lehetünk elégedettek a termelési és forgalmi költségek alakulásával sem. A 100 forint termelési értékre számított költségek szintje mindössze fél százalékkal csökkent. Ez annak a következménye, hogy az általános igazgatási költségek — az adminisztráció, az utazás, a bírságok, a kötbérek — olyan mértékben növekedtek, hogy a közvetlen anyag- és munkabérköltségekben jelentkező megtakarítás nagy részét felemésztették.

A IV. ötéves terv eddig eltelt időszakában 40 százalékkal növekedett az egy főre jutó ipari termelés — folytatta a miniszter. — Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen mértékben emelkedett az egy főre jutó gépek, berendezések értéke is. A gépegységre jutó termelés, a gép- kihasználás pedig nem változott, sőt az alapanyag- és kitermelő iparokban romlott. Az élőmunka termelékenységének növekedését tehát legnagyobbrészt a technikai felszereltség fejlődésének köszönhetjük. a munkaszervezés alig játszott szerepet.

— Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján három fontos követelmény áll iparvállalataink előtt:

— Először: a gyártmányszerkezetet gyorsabban kell korszerűsíteni.

— Másodszor: az anyag. és energiatakarékosságban az intéz.

kedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtani.

A miniszter közölte: ésszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az importanyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árait, s rendezik az áruszállítási tarifákat.

— A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre

'(anyag- és munkaerő-megtakar!- !tást is eredményeznék, és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is.

— A tervcélokkal és a külpiaci feltételekkel összefüggésben módosításoKat kell végrehajtanunk a mezőgazdasági nagyüzemek ártámogatási és adórendszerében. Arra számítunk, hogy így a mezőgazdaságban a termelési kedv változatlanul élénk marad. Ezt segíteni fogja a biztosítási rendszer is, amelyet korszerűsítünk.

— Jövőbeni gazdasági fejlődé, sünk egyik kulcskérdése a KGST- tagországokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való együttműködésünk, a szocialista gazdasági integráció. Pénzügyi kapcsola. iáinkban arra törekszünk, hogy a KGST-tagországok valutáris rendszerének fejlesztéséhez való hozzájárulásunkkal ösztönözzük a nagyobb hatékonyságot biztosító szakosítást, a kooperációkat, a tudományos és műszáki együtt, működést.

— Gazdasági fejlettségünk szintje, valamint a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünk egyaránt indokolja, hogy aktív kereskedelmi és hitelkapcsolatokat alakítsunk ki a világ sok országával a kölcsönös előnyök alapján. Ezért áruexportunkhoz növekvő összegű hiteleket nyújtunk, ugyanakkor gazdaságunk fejlesztésére, elsősorban £f korszerű technika importjára, hazai alapanyag-forrásaink bőví. lésére hosszabb lejáratú külföldi hiteléket veszünk fel. A hitel- kapcsolatokban biztonságra törekszünk.

Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta:

— Sikerekkel és tanulságokkal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált gazdaságpolitikát és fejlesztjük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez.

— Jövő terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz, a gazdasági irányításnak és szabályoknak pedig a terv cél-^ jaihoz. A gyorsabban változó feltételek által megkívánt rugalma. sabb gazdaságvezetés akkor lehet eredményes, ha a — hosszabb és rövidebb távra szóló — feladatok átgondolt, összefüggő rendszerére támaszkodik. A következő évi terv és költségvetés összeállításakor ezekre építünk, megfogadva azokat az iránymutatásokat, tanácsokat és javaslatokat, amelyeket a kormány munkaprogramjának megvitatása során és a mostani törvényjavaslatot tárgyaló bizottsági üléseken kaptunk az országgyűléstől.

A pénzügyminiszter expozéja után Marton János győri képviselő, a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte a'zárszámadással kapcsolatos észrevételeket, amelyek az országgyűlés állandó bizottságainak megelőző tanácskozásain hangzottak el, majd Falu végi Lajos mondott köszönetét az észrevételekért

Határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1974. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta.

Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán. Péter János és Raffai Sarolta felváltva látta el az elnöki teendőket — véget ért. (MTI)